Népújság, 1962. január (13. évfolyam, 1-25. szám)

1962-01-09 / 6. szám

NÉPÜJS AG 1962. január 9.. kedd II. Milliós, Lübkc és az afrikai üveggyöngyök Dr. Lübke, a Német Szövet­ségi Köztársaság elnöke, a kö­zeljövőben afrikai körutazásra indul. Szándékában áll fel­keresni a fekete kontinens tu­catnyi országát, hogy még szo­rosabbra fűzze a kapcsolatokat hazája és e területek között. A DPA nyugatnémet hírügy­nökség tudósítója, aki ezt a hírt világgá röpítette, Lübke útjának jelentőségét alátá­masztandó, megjegyezte, hogy II. Vilmos nagyszabású, világ- államfő nem tett ekkora kör­utazást Afrikában. A II. Vilmos—Lübke párhu­zamra érdemes felfigyelni. Ép­pen a legutóbbi hetekben pub­likálta egy nyugatnémet tör­ténész kutatásainak eredmé­nyeként azokat a hiteles do­kumentumokat, amelyek feke­te-fehéren bizonyítják, hogy II Vilmos nagyszabású, világ­hódító terveinek megvalósulá­sát várta az első világháború­tól, s egyebek között az af­rikai kontinens tetemes há­nyadának meghódításáról szőtt hagyományos álmokat. Lübke körútja aligha szolgálja ke­vésbé a német imperializmus elképzeléseit, mint annak ide­jén II. Vilmos szolgálta. Nem is a tartalomban kell a különb­ségeket keresni, hanem a módszerekben. Bonn ma büszkén hangoz­tatja, hogy semmi köze a gyarmatosításhoz, mert az első világháború óta nincsenek gyarmatai. Való igaz, hogy a húszas évek óta Németország és így Nyugat-Németország sem számít a gyarmattartó ha­talmak közé, de az már a leg­kevésbé sem fedi a valóságot, hogy Bonn antikolonialista po­litikát folytat; ellenkezőleg, az új gyarmatosítás egyik élharcosa. Az újgyarma­tosítás, vagy másként neokolo- nializmus fogalma annyiban különbözik a hagyományos ko- lonializmustól, hogy míg az utóbbi az elnyomás nyílt és közvetlen eszközeinek alkal­mazását jelentette, a mai vál­tozatban a nyílt elnyomást az ellenőrzés és uralom közvetett formái váltották fel. A Né­met Szövetségi Köztársaság neokolonialista törekvései ab­ból az ellentmondásból táp­lálkoznak, amely egyrészt a dinamikus nyugatnémet gaz­daság, másrészt a vesztett má­sodik világháború következ­tében csökkent tevékenységi köre között fennáll. A nyu­gatnémet ipari termelés volu­mene az 1937. évi állapotot 100-nak véve, 1958-ban 216 százalékot tett ki, az 1948. évi 56 százalékkal szemben. Ez azt jelenti, hogy egyrészt módfelett megnőttek a nyers- anyagigények, annál is inkább, mert a háború következtében Nyugat-Németország nyers­anyagbázisa nagyon szűkre szorult, másrészt az ipari ter­mékek mennyiségének gyors növekedése egyre újabb pia­cok megnyitását követeli. Az elmaradott afrikai országokba való gazdasági behatolás ab­ból a szempontból is kifizető­dik a nyugatnémet monopol­tőkéseknek, hogy a hazai gép­park rendszeres megújítása ré­vén selejtezésre kerülő tech­nikai felszerelések zömét jó pénzért átadhatják „a sze­gény pál'tfogoltaknak”, akiktől ezért még külön hálára is szá­mítanak. Ezenkívül a felhal­mozódó tőkefeleslegek is be­fektethetők ezekben az orszá­gokban, s kettős hasznot haj­tanak. Részint profitot, még­pedig eléggé magas százalék­ban, másrészt politikailag is „jövedelmeznek", mert a befektetési csatornákon keresztül politikai befolyást is gyakorolhatnak ezeknek az országoknak a vezetőköreire. A nyugatnémet politikusok és üzletemberek egyébként cseppet sem titkolják, hogy az általuk nyújtott „gazdasági se­gítség” fejében kézzelfogható szolgálatokat várnak az afri­kai vezetőktől. A nyugatnémetek gazdasági tevékenysége Afrikában az üz­leti hasznon kívül arra irá­nyul, hogy lassítsa az imperia­lizmus gyarmati rendszerének széthullását, illetőleg az állami iűggetlenség birtokába jutott népeket a kapitalizmus érdek­körében tartsa és megakadá­lyozza. hogy ezek a fiatal nem­zeti államok közelebb kerülje­nek a szocialista világhoz. Az NSZK ezzel a ténykedésével hozzájárul az általános impe­rialista érdekek védelméhez, de teszi ezt úgy. hogy közben igyekszik angol, francia, belga és holland partnerei rovására saját neokolonista pozíciót ki­építeni é6 megszilárdítani. Ez is egyike azon tényezőknek, amelyek élezik az ellentéteket a kapitalista tömbön bclüL A nyugatnémet monopoltő­ke afrikai behatolásának rend­kívül sokrétűek a módszerei. E behatolás szolgálatában áll a Német Szövetségi Köztársaság külkereskedelme, amelyben nagy szerepe van a protekcio­nizmusnak: kvótákkal, magas vámokkal és egyéb pénzügyi terhekkel korlátozzák a behozatalt az afrikai országokból, s kímé­letlenül lenyomják az árakat, mihelyt a mezőgazdasági ter­ményeket és ásványi nyers­anyagokat exportáló afrikai or­szágok a konjunkturális válto­zások következtében eladási problémákkal kerülnek szem­be. A terjeszkedés legfőbb emelője azonban: tőkék befek­tetése. 1959-ben a gazdaságilag gyengén fejlett országokba összesen 956,1 millió márkányi tőke áramlott, ebből Afrikába 152,9 millió, azaz kereken 16 százalék. A legutóbbi két esz­tendőben a nyugatnémet kon­szernek érdeklődése megnőtt Afrika iránt, amit jól mutat­nak a tőkekivitel adatai is. Eb­ben az időszakban a „hagyo­mányos” érdeklődési körben, Latin-Amerikában 22,1 száza­lékkal, Ázsiában 25 százalék­kal, Nyugat-Európában 35,1 százalékkal, ezzel szemben Af­rikában 55,6 százalékkal emel­kedett a kivitt tőkék összege. Az afrikai tőkeexport mere­dek felszökését elősegítették azok a kedvezmények és szé­leskörű biztosítékok, amelyek­ről a nyugatnémet állam gon­doskodik. A külföldön beruhá­zott összeg egyharmada pél­dául mentesül a jövedelmi adó alól. 1956 márciusában Köln­Ejoryre több áldozatot szed az OAS Franciaországban és Algériában PAR1ZS íMTl): Az OAS múlt heti gyilkos merényletei után továbbra is nyugtalan a helyzet Franciaországban. Az FKP a szombati hatalmas OAS-ellenes tüntetés után ki­adott közleményében a polgár- háború és a nyílt fasizmus fe­nyegető veszélyére figyelmez­tet és újból sürgeti a demok­ratikus erők összefogását. Belga részről ugyan hivata­losan cáfolták azt a Párizsban elterjedt hírt. hogy Sálán, az OAS fővezére, több társával Belgiumban tartózkodik, a Di- rnanche Presse című belga lao azonban arról számol be. hogy Liége közelében Sálán vezeté­sével valójában megtartották az OAS-vezérek találkozóját. A lap arról is tud. hogy a megbe­szélésen részt vevő egyik OAS- vezért a belga rendőrség letar­tóztatta. Fegy verrablás — merényletek Észak-Franciaországban és Párizsban is megerősítették a esendóri és rendőri készültsé­get. Ennek ellenére az OAS vasárnap ismét játszi könnyed­séggel rabolt fegyvereket. Egy öttagú fasiszta csoport beha­tolt a Versailles melletti kato­nai lőtér fegyvertárába és 19 géppisztolyt vitt magával. Az elmúlt napokban a Toul-i amerikai légitámaszpont rak­tárából tűnt el 135 kilogramm robbanóanyag, amely a nyo­mozás adatai szerint ugyan­csak az OAS zsákmánya lett. Az elmúlt 24 óra további nagy feltűnést keltő merény­letét Párizs szivében követték el a fasiszták. Plasztikbombát robbantottak Jean-Paul Sartre neves író lakása közelében. A robbanásnál sebesülés nem történt. Sartre nem tartózko­dott otthon, az anyagi kár azonban tetemes. Sartre több ízben is nyilvánosan állást foglalt az OAS ellen és egyik vezetője a francia értelmiség fasisztaellenes harcának. Marcel Paul-1. a Francia Kommunista Párt Központi Bi­zottságának tagját, aki a hábo­rú utáni koalíciós kormányban miniszteri tárcát viselt, és az OAS már több ízben plasztik­Rusk rádiónyilatkozata Nyugat-Szamoa független A Csendes-óceán délkeleti medencéjében fekszik a vulkanikus eredetű Szamoa szigetcsoport, mely a XIX. század utolsó évtizedéig még független királyság volt. 1S99- ben a császári Németország és az Amerikai Egyesült Államok felosztották egymás között a független Szamoa királyságot, A szigetcsoport keleti része — 195 négyzetkilométer, 21 ezer lakossal — Amerikai-Szamoa néven jelenleg is az USA fennhatósága alatt áll, A szigetek nyugati fele az első világháború kezdetéig Németország gyarmataihoz tartozott. 1914-től 1962 január 1-ig, függetlenségének elnyeréséig — Uj Zéland népszövet ségi mandá­tuma, illetve ENSZ gyámsági területe volt. A Csendes-óceán területén jelenleg is még több ENSZ gyámsági terület található, igy Űj-Guinea szigetének északkeleti része, és Nauru, amelyek Ausztrália ellenőrzése alatt állanak, mig a Mariana-, Karolina., és Mar- shall-szigetek (Guam kivételével) a „Csendcs-óceán-szigetek” összefoglaló néven az Ame­rikai Egyesült Államok felügyelete alá tartoznak. .4 Csendes-óceáni szigetvilág első független államának, Nyugat-Szamodnak terii- 'cte 29?7 négyzetkilométer, lakosainak száma 107 ezer fő, fővárosa a tizenegyezer lakosú Apia. Nyugat-Szamoa fő gazdasági terményei — a kopra, a banán és a kakaó — bár ex­portra kerülnek, világgazdasági jelentőségük -í-’Hifiim WASHINGTON (MTI): Nyugati hírügynökségek közlése szerint Rusk amerikai külügyminiszter vasárnap rá­diónyilatkozatban foglalkozóit a fő nemzetközi kérdésekkel, ismertette kormányának állás­pontját a német kérdésről, a leszerelésről, a laoszi, a nyu- gat-iriáni, a goai és a kubai helyzetről. Rusk elmondotta, hogy Thompson amerikai nagykö­vet az utóbbi időben puhato­lózó tárgyalásokat folytatott Moszkvában Gromiko szovjet külügyminiszterrel a nyugat­berlini kérdésről. Az Egye­sült Államok olyan megálla­podás elérésére törekszik, amely biztosítaná a Nyugat érdekeit a frontvárosban. Hozzáfűzte, még nem tudni, hogy milyen eredménnyel jár­nak a moszkvai tanácskozá­sok, de hasznosnak nevezte, hogy a szovjet és az amerikai kormány állandó kapcsolatban van egymással. A külügyminiszter ezután a leszerelés problémájára tért át. Egyrészt igen fontosnak minősítette a leszerelési tár­gyalások március 14-i meg­kezdését, de nyomban hangot adott az Egyesült Államok ke­rékkötő törekvéseinek, mond­ván, hogy az amerikai kor­mány nem sokat vár e tár­gyalásoktól, mert a leszerelés megvalósításának „módozatai­ban alapvető és messzemenő” szovjet—amerikai véleménykü lönbségek vannak. A külügyminiszter a laoszi kérdés rendezésére hivatott tizennégyhatalmi genfi érte­kezlet tárgyalásait hasznosnak minősítette, de hozzáfűzte, hogy teljes eredményt csak az egységes laoszi kormány meg­alakulása után lehet várni. A nyugat-iriáni helyzet meg. oldását Rusk csak az indonéz —holland tárgyalásokban lát­ja. Ellenezte ugyanakkor, hogy Indonézia fegyveres fel­szabadító harcot kezdjen Nyu- gaMriánért. Foglalkozott Rusk a goai kérdéssel is. „Ügy vélem — mondotta —, hogy India lépé­se a világ több országában megdöbbenést okozott”, de hozzáfűzte, hogy az Eavesü.t Államok nem szándékozik változtatni Indiával szemben követett hagyományos politi­káján és reméli, hogy az in­diai külpolitika sem változik meg. vereséget szenved ta Kasszem cselekedeteit. Az angol impe­rializmus — mondotta Kasz- szem — nyomást gyakorol ha­zánkra, csapatösszevonásokat hajt végre ebben a térségben. A gyarmatosítók ki akarják sa­játítani maguknak a népek jo­gait. Ami az Egyesült Államo­kat illeti, támogatja angol ba­rátját. Az imperializmus azon­ban — jelentette ki Kasszem — kétségtelenül vereséget szenved. (MTI) Az imperializmus — mondott BAGDAD (TASZSZ): Az iraki hadsereg megalakulásá­nak 41. évfordulója alkalmából a kormánypalotában rendezett fogadáson Kasszem tábornok, az Iraki Köztársaság minisz­terelnöke beszédet mondott az ország bel- és külpolitikai helyzetéről. Kasszem elítélte az imperia­listáknak és ügynökeiknek az Iraki Köztársaság, az Arab­félsziget népei ellen irányuló ÉRTESÍTJÜK Eger város villamosenergia fogyasztóit, hogy január 11-én, csütörtökön reggel 7 órától délután 16 óráig, építési munkák miatt, az alábbi városrészeken áramszünet lesz Szépasszony völgy utca, Vörösmarty utca, Csokonai utca által határolt területen; Cifrakapu tér, Cifra­kapu utca, Felnémeti úti lakótelepen, Ludányi utca, Tetemvár utca, Türk Frigyes utca, Darvas utca és a Május 1 utca (felső része) környékén.­ÉSZAKMAGTARORSZAGI AramrzolgAltatö VÁLLALAT Üzletigazgatósága, Eger ben megalakult a „Külföldi Beruházások Védelmét Elő­mozdító Társaság”, amely leg­főbb feladatának azt tartotta, hogy a külföldi — főként afri­kai — befektetések részére ál­lami védelmet szerezzen. 1957 novemberében a társaság nyil­vánosságra h02ta tervezetét, amely a következő címet vi­selte: „Konvenció a külföldi magánvagyonokra vonatkozó jogok kölcsönös védelmére”. S még ebben a hónapban sike­rült jóváhagyatni a tervezetet, amelybe felvettek bizonyos szankciókat is, államosítások esetére. Nincs mit csodálkoz­nunk a gyorsaságon, ha tudjuk, hogy az Afrika Társaságban, amely az afrikai terjeszkedés fedőszerve, a nyugatnémet nagytőke legreprezentatívebb személyei kormányzati poten­tátokkal egyetemben képvisel­tetik magukat. Ez a társaság Gerstenmaiemek, a parlament elnökének vezetése alatt mű­ködik. A kormányt Erhard al- kancellár, az Adenauer-pártot Brentano képviseli. Vajon Lübkének hosszú tá­von több szerencséje lesz-e, mint n. Vilmosnak volt? A Süddeutsche Zeitung rabati tu­dósítója erősen kételkedik eb­ben. Szerinte Marokkóban még nem felejtették el II. Vilmos „tangeri színvallását” és a nyo­mában Agadirban partralépö német tengerészgyalogosokat, jóllehet, azóta hosszú évtize­dek teltek el. S bár ma Bonn óvatosan bánik a színvallással, s hívatlanul egyelőre nem küld más földrészekre katonákat sem, az idézett tudósitó mégis kénytelen megállapítani, hogy „a Német Szövetségi Köztársa­ságot mindazonáltal azon ha­talmak közé sorolják, ame­lyek közvetve, vagy ahogy mondani szokták, „neokolonis­ta módszerekkel” gazdasági el­nyomásra kárhoztatták Afri­kát. Ügy látszik, ma már Afrikát sem lehet gyarmatosítás-elle­nes szónoklatok csillogó üveg­gyöngyével elkápráztatni. Zala Tamás nak a kormány Franciaország­ban fogva tartott öt tagjavai, akikkel minden fontos döntés előtt érintkeznek, nagy feltű­nést keltett. „Az algériai kor­mánytól a destruktív pesszi­mizmus éppen olyan távól áll, mint a tétlen optimizmus” — irja az Humanité és hangoz­tatta: a jövő nem egyetlen, ál­lítólag előrelátó — embertől függ. hanem az algériai és a francia nép kezében van - írja a Francia Kommunista Párt lapja. Kgy hél alatt 113 halott Algériában Az ÖAS ugyanakkor válto­zatlanul szítja a terrorhangu­latot Algériában. Az elmúlt 48 órában több mint 3Ó halottja és számos sebesültje volt a merényleteknek. Algírban az OAS autós banditái támadást intéztek az arab tömegszállás ellen. Géppuskákkal lőtték és gránátokat dobtak az algé­riaiakra. A merényletnek 11 halálos és sebesült áldozata volt. Algír arab lakossága el­lenakcióval válaszolt, kő2á- port zúdított az ultrák autóira, barikádokkal torlaszolta el az utcákat. A rohamcsendőrök nagy készültséggel vonultak ki és szétverték a tüntetőket. Hivatalos jelenté* szerint az év első hete a háború egyik legvéresebb szakaszát jelen­tette Algériában: 113 halott és 237 sebesült áldozata volt a merényleteknek, 41 halott és 72 sebesült európai volt, ezek­nek egy része ugyancsak as OAS bűnlístáját terheli. (MTI) merényletet követett el ellene, ezúttal halállal fenyegették meg a fasiszták. A* egyetlen kiút A Francia Kommunista Párt és a CGT szombat esti tünte­tése, amely a tilalom és a ha­talmas fegyveres készültség el­lenére, ismét több tízezres tö­meget mozgatott meg, Francia- országban és Észak-Afrikában is nagy hatást váltott ki. A francia polgári lapok is kénytelenek beismerni, hogy a kommunista párt egyre fonto­sabb tényezővé válik a fasisz­ta összeesküvők elleni harc­ban. „Minden utcai tüntetés, minden nyílt állásfoglalás az OAS ellen — írja a Cömbat — egyre inkább olyan helyzet foglyává teszi a kormányt, amelyből nincsen más kiút, mint az algériai kormánnyal való tárgyalás és a békés meg­egyezés." Rabatban Mohammed Jazid. az algériai ideiglenes kormány tájékoztatási minisztere emel­te ki a francia demokratikus erők e harcának jelentőségét. „Az algériai és a francia nép között — mondotta — konkrét formákat ölt egy valóságos kö­zös akció, amelynek célja, hogy függetlenségünk és területi épségünk elismerésén alapuló békét teremtsen Algériában.” Az algériai kormány Casa­blanca közelében folyó tanács­kozásának tartalmát illetően csak találgatásokra vannak utálva a hírmagyarázók. M. Jazid közlése, hogy a lanácsko- kásokon jelenlevő miniszterek állandó összeköttetésben van-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents