Népújság, 1962. január (13. évfolyam, 1-25. szám)

1962-01-31 / 25. szám

4 NEPÜJSÄG 1962. január 31., szerda Helyesbítés helyett Lapunk január 19-i számá­ban képet közöltünk az első oldalon, amely alá azt írtuk, hogy a gépkocsivezető figyel­metlenségéből majdnem ko­moly baleset történt. Szerkesz­tőségünkbe levél érkezett a gépkocsi egyik utasától, amely­ben azt írja, hogy éppen a gépkocsivezető lélekjelenléte, rendkívüli ügyessége mentette meg a körülbelül ötven embert a súlyos balesettől. Ez esetben örömmel helyesbítünk és ha­bár az első pillanatban felelőt­lenségnek nézett is ki a gép­kocsi árokba irányítása, úgy látszik, és bizonyára így igaz, bírálat helyett dicséret illeti a gépkocsivezetőt. — AZ ÉV ELSŐ felében 23 ezer hízott sertést terveznek a megye termelőszövetkezetei az államnak eladni. Ez ideig már több mint 21 ezerre a szerződést is megkötötték a fclvásárlószervekkel. — AZ ELMÚLT év folyamán újabb tíz vizsgázott fogorvos kezdte meg működését me­gyénk rendelőintézeteiben. 1961-ben a fogászati gyógyke­zelések száma megközelítette a SS ezret Heves megyében. ★ — AZ ATKÄRI Általános' Iskola felújítására ebben az évben kerül sor. A megyei tanács 230 000 forintot terve­zett a munkák elvégzésére. ★- NEGYVEN EMBER fogott hozzá az elmúlt napokban a Hevesi Állami Gazdaságban a 400 holdas szőlőterület beton­oszlopos, dróthuzalos támbe- tendezésének elkészítéséhez. ★ .*•» Az ÉMÁSZ Egri Üzlet- igazgatósága ez évben 7 millió forintot fordít a megyei vil­lanyhálózat fejlesztésére. Az igazgatóság teljes hálózatsze­relési terve 40 millió forint. Egerben este 7 órakor: MONTMARTREI IBOLYA (Szelvénybérlet) Emlékezés Tolnai Lajosra a magyar kritikai realizmus egyik úttörőjére A rcképe is azt mutatja, 4 hogy kemény, nyakas ember volt, aki kérlelhetetle­nül harcolt mindenféle igaz­ságtalanság ellen. Mereven előreszegzett, tiszta tekinteté­ből ezt olvashatjuk. Férfias komolysága pedig azt tükrözi, hogy kevés gondtalan, vidám évet kapott az élettől. Az író életútja is regényes. Ma 125 esztendeje született Tolnában Hagymási Lajos (Tolnai írói álnév, mint Szig­ligeti), Apja gyönki jegyző volt, akinek igazságosságát, hajthatatlan.ságát, robbané­kony természetét az egész falu lódás, polgárosodás rossz irányban fejlődött nálunk. Már szerepüket eljátszott ré­tegek fogták még mindig az ország gyeplőjét. Nem csoda, ha a bíráló hang nem tetszett. Tolnait epigonnak, az angol pesszimisták tanítványának nevezték, de nem válogatták az elmarasztaló egyéb kifeje­zéseket sem. Sajátos valóság­ábrázolását ..haragos realiz­musnak” nevezték. Igen jel­lemzőek Ferenczi irodalomtör­ténetének (1913) Tolnait, érté­kelő szavai: „Lehet tartalmas, jelentékeny, sőt bátor író, de semmiesetre sem szimpatikus.” veri, majd felpakolja család­ját és Pestre viszi. Tíz eszten­deig csak irodalomból él. Egy­más után jelennek meg „Az urak”, „Nemes vér”, „Báróné ténsasszony”, „Oszlopbáró” cí­mű művei, amelyek az ún. kulcsregények körébe tartoz­nak. A kiadók, szerkesztők már valósággal féltek Tolnai műveinek kiadásától. 1885— 86-ban egy sor alkotása szü­letik (..Dániel pap lesz”, „A polgármester úr”, „Az új fő­ispán”... 1889-ben jelenik meg „A mai Magyarország” című kötete, amelyben helyet kap az ismert „Megjavult adófel­jói ismerte. Hisz előfordult, hogy még a főszolgabírót is felpofozta. .Emiatt vesztette el állását is. A család korán ár­vaságra és szegénységre jut. Édesanyja kosztosokat fogad, hogy a családot el tudja tar­tani. Tolnai Lajos gimnáziu­mi éveit Nagykőrösön tölti, ahol Arany is tanítja. Nem vé­letlenül indult Tolnai balla­daköltőként, de Arany hatása nyelvében is megmutatkozik. „Virág Lidi” című balladájá­ban már társadalmi problémá­val jelentkezik. Lidit, a sze­gény lányt elcsábítja egy elő­kelő férfi. A leány beleőrül szégyenébe. Gimnáziumi tanulmányai­nak befejezése után a buda­pesti ref. teológiát végzi, majd állást vállal. Arányúkkal to­vábbra is tartja a kapcsola­tot. Ök biztatják első novellái megírására is. (A lutris mes­ter.) T rói pályája biztatóan in­1 dúl. Tagjává választja a Kisfaludy Társaság, már a kiegyezés évében négy kötete jelenik meg. A felfelé ívelő pálya azon­ban csakhamar megtörik. S ezt a törést részben szűkös anyagi helyzete, de sokkal in­kább egyenes jelleme okozza, amely nem tűrte* a szennyet sem önmagában, sem környe­zetében. Igen gyakran tűzött össze feletteseivel, így szinte elviselhetetlenné vált szemé­lye. Művei valóságos bomba­ként hatottak, hisz a kiegyezés utáni akadémista irodalom a bajok elkendőzésére, álproblé­mák felvetésére ' törekedett. Nem véletlen, hogy realizmu­sát nem fogadták el.- Kora pe­dig bővelkedett társadalmi problémákban. A kapitalizá­Pestről Marosvásárhelyre kerül. Itt új problémákkal ta­lálja szemben magát. Ismere­tes, hogy a századforduló előt­ti Erdélyben nagy szerep ju­tott az arisztokráciának. „A sötét világ” című művében, amely egyben önéletleírás is, leírja az akkori magyarországi állapotokat. Írásával bátor os- torozója, kemély kritikusa társadalmának. A szatíra kor­bácsával úgy hadakozott, mint korábban kevesen. Jellemző, hogy új állomáshelyén is igen hamar elfordulnak tőle. Számos alkalommal jelentik fel, fenyegetik meg. Végül már csak revolverrel mert az ut­cára kimenni Marosvásárhelyt is. Trásainak egyik jellem- 1 zője, hogy ismert sze­mélyeket állított pellengérre bennük. A képmutatókat, ál­erkölcsösöket, szélhámosokat mélységes gyűlölettel leplezte le. „Az oszlop báró” című mű­vében pl. Rácz Károly néven Szász Károlyt figurázta ki. Pesten próbált állást szerez­ni ezután, de mindenütt zárt ajtókkal fogadták. Miután ha­zamegy, fő rágalmazóját meg­- »■ > fó hír a nőknek I Önkiválasztó női Az egri, Széchenyi utcai női cipőbolt helyiségének tatarozá- zása, portálátalakítása hama­rosan befejeződik, s a Marx Károly utcai, ideiglenes helyé­ről eredeti helyére költözik vissza a cipőbolt. A szépen rendtoehozott Széchenyi utcai üzlethelyiségben korszerű ke­ügyelő” is. Mint irodalmi szervezőt is nyilván kell tartanunk. Maga köré gyűjtötte az ifjú forra­dalmárokat és „Irodalom” cím­mel folyóiratot alapított, amelynek cikkeit jórészt egye­dül írta. Hajszolt élete végén részben enyhültek anyagi gondjai. Bí­rálata valamivel mérséklődik, sőt olykor engedményeket is tesz, korrigálja egy-egy alko­tását. 1/ óra társadalma könyveit “ kiközösítette, majd a szerzőt agyonhallgatásra ítélte. Akadtak azonban olyanok, akik meglátták Tolnai nagyságát', művészetének értékét. Ezek közé tartozott Ady Endre is, aki a következő szavakkal bú­csúztatta 1902-ben: „Nem volt semmi bűne, csak különb volt, mint a többi. Éles volt a szeme és rombolóan lázas az agyveleje. Pedig legelső íróembere volt az országnak, és ezt még meg is bocsátot­ták neki. De hogy látni és be­szélni mert, ezt nem bocsátot­ták meg soha.” Nagy Andor cipőbolt Egerben reskedelmi formát vezetnek be: az egység, mint önkivá­lasztó női cipőbolt kezdi meg működését, s nagyobb válasz­tékkal áll a vásárlók rendelke­zésére. Mint az Iparcikk Kis­kereskedelmi Vállalatnál- kö­zölték: a cipőbolt új belső be­rendezései már elkészültek. 1962. JANUAR 31., SZERDA: JANOS 165 évvel ezelőtt, 1797. január 31-én született FRANZ SCHUBERT osztrák zeneszerző, a dalok halha­tatlan mestere. Fiatal korában Magyarországon nevelősködött (Divertissement Á L’Hongroise), s az itteni verbunkosok hatottak zenéjére. Dalai jellegzetessége a csapongó érzés, a hangulatfestő felfogás és a népdalok friss, köz­vetlensége. Leghíresebbek A szép Molnárné (1823) és a Téli utazás cí­mű dalciklusok. Nyolc szimfóniá­ja (köztük a Befejezetlen szimfó­nia). kamarazenéje, zongoraszoná­tái édes dallamukkal gyönyörköd­tetnek. 19 operát és egy operettet FRANZ SCHUBERT (Három a kislány) írt. 125 évvel ezelőtt, 1837-ben e napon született TOLNAI LAJOS, a magyar realista próza egyik első művelője. Műveit éles társada­lomkritikájuk miatt életében állandóan támadták. Néhány regé­nyét idézzük: Eladó birtok, A falu urai, Szegény ember útjai, Üjföld, új remény. 90 évvel ezelőtt, 1872-ben született ZANE GREY amerikai író, a színekkel teli, ún. vadnyugati regények” megteremtője (Bet­ty Zane, A telivér). Művei csekély irodalmi értékűek, de korában igen népszerűek voltak. > 63 évvel ezelőtt, 1897. január 31-én kezdődött meg Budapesten a szociáldemokrata párt földmunkás kongresszusa. Rádió- és felevízióműsor JANUAR 31., SZERDA: KOSSUTH-RADIÓ: 4.26: Rákóczi induló. 4.30: Hírek. Időjárás jelen­tés. 4.40—7.59: Vidáman — frissen! Zenés műsor. Közben: 6.30: Orvosi tanácsok. Kb. 6.40: Hirdetőoszlop. 8.00: Műsorismertetés. Időjárás­jelentés. 8.10: Operarészletek. 8.55: Napirenden . . . 9.00: Kaffka Mar­git elbeszélése. 9.20: Vidéki kóru­sok és népi zenekarok műsorából. 10.00: Hírek. Lapszemle. Időjárás- jelentés. 10.10: Úttörő Híradó. 10.30: Versenyművek. 11.25: A Szabó­család. 12.00: Déli harangszó. Hí­rek. Időjárásjelentés. 12.15: Bemu­tatjuk új tánczenei felvételeinket. 13.00: Törvénykönyv. 13.15: Kama­razene. 14.00: Ordasok között. Foly­tatásos rádiójáték. 14.30: Két kó­rusmű. 14.40: Vámos Agnes és Mátray Ferenc operettdalokat énekel. 15.00: Hírek. Közlemények. 15.10: Csak felnőtteknek. Tokaji György elbeszélése. 15.30: Szív kül­di. 16.20: A barátság hullámhosz- szán. 16.30: Két operanyitány. 16.55: Műsorismertetés. 17.00: Hírek. Idő­járásjelentés. 17.15: A Budapesti Koncert Fúvószenekar játszik. — 17.35: Nádirigó. Rádiójáték. 18.35: A Magyar Rádió népi zenekara ját­szik. 19.05: Esti beszélgetés. 19.20: Goar Gaszparjan és Mark Rejzen énekel. 19.54: Jó éjszakát gyere­kek. 20.00: Esti Krónika. 20.25: Hangverseny fantázia. 21.10: Taní­tók, tanárok fóruma. 21.05: Két szimfonikus költemény. 22.00: Hí­rek. 22.20: Tánczene. 23.15: Rim­baud két verse. 23.20: Romain Rolland: Händel arcképe. 24.00: Hí­rek. Időjárásjelentés. 0.10: Film­zene. 0.30: Himnusz. PETÖFI-RADIÖ: 5.50: Hírek. Idő­járásjelentés. 6.00: Reggeli zene. 8.00—8.10: Hírek. Idő járás jelentés. 14.00: Időjárás- és vízállásjelentés. 14.15: Népdalcsokor, népi táncok. 14.40: Orosz nyelvlecke. 15.00: Ze­nekari hangverseny. 16.00: Hírek. Időjárás jelentés. 16.05: Karcsi, a csiskás. Regényismertetés. — 16.20: Szórakoztató muzsika. 17.10: A fe­kete arany története I. 17.13: Kot- lári Olga, Freymann Magda és Simor András hangversenye a stú­dióban. 18.00: Hírek. Időjárásjelcn- tés. 18.05: Bilitis dalai. 18.35: Rádió szabadegyetem. 19.00: Hírek. Idő- járásjelentés. 19.05: Tánczenc. 19.35: Orvosi tanácsok. 19.40: Falurádió. 20.00: Thália autóbuszán.' Az Álla­mi Déryné Színház előadása: Apja lánya. Közben 20.40: Sporthíradó. 20.55: Hírek. 23.30: Operarészietek. 23.00: Hírek. Idő jár ás jelentés. 23.15: Műsorzárás. A TV MÜSORÁC 18.30: Tv-világhíradó. 18.IS: Ta­nuljunk oroszuk 19.00: Közvetítés az Állami Operaházból: Offenbach: Hoffmann meséi. Kb. 22.00: Hírek* A Tv-világhíradó ismétlése. BRATISLAVAI TV MŰSORA: 15.00: Tanulók klubja. 16.06: Óvo­dások műsora. 18.30: Orosz lecke kezdőknek. 18.55: Műsorismertetés. 19.00: Tv-újság. 19.30: Mai problé­mák. 19.45: Jégkorong bajnoki mérkőzés. 21.15: Világtérkép. 21.43: Kor, tudomány, élet. 22.00: A nap visszhangja. a«11«lillliuilllllllll!!ll!inillll!llllllll!aillllllllllliilll>il*lllll>lllllllllllllllllllllt!lllllli:illlll!llllllllllltlllltlllll!ll!llliltlinillll!lillllllll)!llll!l|]t Ill|l!ll!il!tllll!!l(!IIIlUlllllIII!llllllimti:tlllllll!ll!llllUllllllfUllllIllllllilUlliaiIlllllIIUailI!!IUIllllll iiBiiaiiBiiiiiiiiBiiiüiiiauiiiiiiiiiiuiuiiiiuiuiitiiiiiiiiiittiHiiiiiiiuniintnin mííM GU2! MIHÁLY-Wft KÁROLY 60. — Pontosan nem tudom. De úgy gondolom, nehéz fegyve­reket ilyen útra nem visznek. — Rendben van ;.. Lafarte és százada ered­ménytelenül tért vissza a nagy­szerűen előkészített felderítés­ből. — Sehol nem találtunk sem­mit. Ilyen még nem volt! — panaszkodott Gazsónak. — Ed­dig mindig volt egy kis izga­lom, vagy egy kis csetepaté. De most? . .. Mintha előre ér­tesítette volna őket valaki..: No, igyunk! Töltött a pálinkásüvegből mindkettőjük poharába. Fené­kig ürítették. Azon a pádon ültek, amelyet a hadnagy készített a beteg­szoba számára. Gazsó gondolkozott. A dél­előtt folyamán elkészítette a gyógyszerigénylést, ami termé­szetesen nem annyi volt, mint lenni szokott. De vajon a kapi­tány tudja-e, mennyi szokott lenni? Észreveszi-e, hogy a gyógyszerigény csaknem dup­lájára emelkedett? De nem, nem veheti észre... Senki!..; Semmilyen naplót nem vezet­tek, sem az ellátmányról, sem a felhasználásról. Hogy meny­nyi a tényleges gyógyszerigény, azt talán csak elődje, a francia fiú tudná megmondani... Ha meg tudná egyáltalán ..; De hol van már Vendich? .;. Va­lahol Bá-Kán-ban ... Szóval sikerülnie kell.:. A hadnagy újra töltött. Ittak. — Hadnagy úr ... — kezdte Gazsó. — Nos? — Megtenne nekem egy szí­vességet? — Ha módomban áll, miért ne? — Elkészítettem a gyógy­szerigénylést. Szeretném, ha aláíratná a kapitány úrral.;. — Én? Hát miért nem íratja ön alá? .. s — Tudja... nem szívlel en­gem túlságosan a parancsnok úr. A végén még kidobna. — Értem..: Szóval én le­gyek az előőrs ..; No, rendben van ... Adja ide azt a papírt! Aláíratom... — De néhány jó szót is ... — Jó szót? Minek? Ami jár, az jár. — No igen, de a kapitány hibát találhat az igénylésben... — Most már ne féljen ... Pi- kala meggyógyításával egy ki­csit megpuhította szívét.:. No, meg ha akadékoskodna, formai hibát, vagy kákán csomót ke­resne, majd én lebeszélem. — Köszönöm, hadnagy úr... — Nincs mit... No, igyunk!..; Amint Lafarte felhajtotta az italt, mentegetőzve fordult Ga­zsó felé. — Tudja . .. Mégiscsak jobb, hogy nem jött el a felderítésre. Egy rongyos vietnamit sem ta­láltunk :.. Ezzel az úttal bi­zony nem nagyon szaporodott volna élménykészlete;.. — Nem baj, hadnagy úr ... Majd lesz még alkalom:.. És akkor önökkel tartok.:. Gazsó türelmetlenül várta, hogy a hadnagy elmenjen, s még türelmetlenebbül, hogy másnap visszajöjjön. Amikor kifogyott az ital, Ea­farte dűlöngve szálláshelye felé indult. Az egészségügyi másnap dél­előtt izgatottan várta a had­nagy érkezését. Végre feltűnt a betegszoba előtt és már mesz- sziről sugárzott az arca. >— Nos? — sietett eléje Gazsó. — Rendben van. Aláírta. Már továbbította is a köz­pontba ; .; Néhány nap múlva pedig két- motoros repülőgép jelent meg az erőd fölött, leírta a tiszte­letkört és kidobott egy hatal­mas, vöröskeresztes bálát, amely ejtőernyő segítségével hamarosan földet ért. Közben a gép újabb kört írt le, majd ledobott egy másik bálát is, amely ugyanolyan hatalmas terjedelmű volt, mint az első. Gazsó mintegy huszadmagá- val szaladt az erdő alá, ahol hamarosan meg is találták mind a két csomagot. Becipelték a betegszobába, ahol Gazsó a hadnagy jelen­létében azonnal megkezdte azok felbontását. Először is azt állapította meg, hgy a csoma­golás igen szakszerű. Aztán arról győződött meg, hogy egyik-másik gyógyszerből töb­bet is küldtek, mint amennyit igényelt. Legtöbbet a kötszer­ből kapott, a kötszerek köze­pében pedig húsz üveg pálin­ka szerénykedett. Minden üveg kis vöröskeresztes cédulával volt ellátva, mellette pedig felirat: Kizárólag kórházi be­tegek részére. Gazsó minden különösebb ellenőrzés, vagy számlázás nél­kül elrakta a gyógyszereket a szekrénybe, a ládába és ahová fért. Felbontott egy üveg pá­linkát is, amelyből először az öt beteget kínálta meg, aztán a hadnagyot, végül maga is ivott belőle. A hadnagy csendesen meg­szólalt. — A többi pálinkát le kell vinni a kapitány úr szobájába. — Hogyhogy? — kapta fel a fejét a másik. /— Úgy, hogy az a kapitány urat illeti. — Tévedés, hadnagy úr. Ami a két bálában jött, az mind az egészségügyi szobát illeti. Sem­jől tudom. De ez eddig nem így volt. A pálinkát a kapitány kapta meg minden héten, a betegek abból egy kortyot sem ittak. A kapitány levakarta az üvegekről a feliratot, aztán át­adta a kantinnak értékesítés végett... A kantinos eladta a pálinkát, ezáltal a kapitány havi 4—5 ezer piaszter külön jövedelemhez jutott... Érti?... — Hát ez ... hát ez .;. — há­pogott a légiós — gyalázat! — Az! : : . — Én pedig nem vagyok hajlandó ebben részt venni! Az minek semmi keresnivalója ezek közül a parancsnok úr irodájában.;. A hadnagy félrevonta az egészségügyit. —• Ide figyeljen — mondotta halkan. — Én ezt mind nagyon ital a betegeké... A kapitány ellenkező parancsát pedig nem vagyok hajlandó teljesíteni. — Hm. .. Nem gondolja, hogy túl erősek ezek a kifeje­zések? — Tudom, hogy azok ... De / nincs igazam, hadnagy ír?.-i Engem ide teljhatalmú egész­ségügyinek küldtek.;. Nekem a Bá-Kán-i orvoskapitány, vagy az ezredorvosom adhat csak utasítást..: És ezt nem én mondom, ezt a szabályzat írja elő . . — Hát jó ... Én tudom, hogy magának van igaza, de tudja, mit jelent itt az igazság? .. i Egy pofa bagót. Másnap a hadnagy fejcsóvál­va sietett az egészségügyi szo­ba felé. Az eléje siető Gazsó­nak elmondta, hogy igen éles vitája volt a parancsnokkal a pálinka miatt. — És? — kezdte az egész­ségügyi. — Dúlt-fúlt. Én arra hivat­koztam, amit ön itt nekem el­mondott, de ő ordított és a pá- ' inkát követelte. — Végül is hogy fejeződött be a vita? — Azt hiszem, nem fejező­dött be..; Csak egyelőre... Alkalomadtán visszatér rá ;;. Vigyázzon tőle..: Gazsó elnevette magát. — Látja, hadnagy úr, örök­ké rettegnem kell tőle ... És még azt mondja ön, hogy nincs élményem... Lafarte is nevetett. — Egyébként — mondta hir­telen —, jöjjön, üijünk Iá a friss levegőre. Szívjunk el egy cigarettát. — Mi a fene? Ennyire ráér, hadnagy úr? — Igen. Ma nem dolgozunk az' erődnél. Holnap karaván érkezik és mi biztosítjuk az utat. Délután indulunk, meg­tisztítjuk a terepet, aztán hol­nap délután a karavánnal ér­kezünk vissza. Gazsó izgatottan figyelt. Las­sú mozdulattal cigarettát vett elő, megkínálta a hadnagyot, majd ő is rágyújtott. (Fo!ytatjwk$

Next

/
Thumbnails
Contents