Népújság, 1962. január (13. évfolyam, 1-25. szám)
1962-01-30 / 24. szám
108S., január 30., kedd N £ P fl ! S A G 5 Micsoda erő! !V' Incs olyan fórum, ahol hogyhát mit mondjon annak a Ilyen, vagy' olyan for- szövetkezeti tagnak, akinek mában szó ne essék a tömé- semmije sem volt, amikor bégek szerepéről, a tömegek ki- lépett, s most kap ehhez a meríthetetlen erejéről... Vall- semmihez 18 forintot munkájuk be őszintén, kicsit úgy va- egységenként... Hisz neki ki- gyunk ezzel, hogy tudjuk, tu- tartása sincs ... Töpreng, domásul vesszük ezt, de ami- csügged az ember, Összeveti a kor az első értetlennel találko- nagyszerű eredményeket a zunk a „tömegből”, mondunk múlttal, de összeveti a néha egy cifrát magunkban: „nesze ordító ostobaságokat a jövő nektek, itt a kimeríthetetlen feladataival és már... már ta- erejű tömeg...” Mondjuk ezt nácstalanul széttárná a karját, mi, akikről holnap valamilyen amikor eszébejutnak — ők. ügy kapcsán, éppen egy más- Mindegy, hogy minek hívják: valaki, vagy másvalakik cif- Királynak, vagy Pothornyik- rézzák ki e jelszó szépangya- nak, Nagynak, vagy Klssnek... lát. Ök! Akik tizenhét kemény és Mindez azért, mert annyira nehéz esztendőn keresztül, s igaz ez a jelszó, dehogyis jel- uramisten, mennyi buktatón szó, inkább az életből levont és magunkrakta gáton keresztül áthúzták, ragadták az élet, a ml életünk szekerét. PL ANIM tanulság, hogy nap mint nap találkozunk ezzel az erővel, mely ugyan nem csap mindig hérosz! magaslatokra, nem jelzi gongütés a győzelmét, de feltartóztathatatlanul viszi előre egész életünket. Az elmúlt napok, hetek riportútjait, hivatalos beszélgetéseit rendezgetve emlékezetemben — sokkal inkább azért, mert bíztam, hátha találok valami tolira, szóra valót, mintsem a rendszeretet miatt — itt is — ott is nevek tűntek fel a jegyzetpa- piron, nevek, akikkel szót váltottam, vagy akikről szót hallottam ... A két Kassa — elnök és ag- ponómus — Tarnabodon. Emlékszem, jól emlékszem, hogy vagy félévtizeddel ezelőtt egy szűkebb társaságban azon folyt a bölcs beszéd: mindaddig nem lép tovább a falu, amíg a községi párttitkár nem lesz műveltebb, okosabb, mint a falusi plébános... Én bizony nem végeztem felmérést úgy általában, hogyan alakult a falusi pórtlitkárok átlagmüveltsége, s hogyan fejlődött, vagy visszafejlődött-e a falusi plébánosoké... De továbbléptünk! S mekkorát. Ide, a mekkora után annyi felkiáltójel kellene, hogy talán a szedőszekrényben sincs annyi... Arra is nagyon jól emlékszem, amikor egyik ismerősöm, csak úgy bizalmasan közölte velem, hogy jó... jó, rendben van, megérti a rendszer óvatosságát, hogy munkást ültet az igazgatói székbe... De egy munkás hogyan értene az üzemszervezéshez, a technológiához, a pénzgazdálkodáshoz ... S a munkásigazgatók vezette gyárak, a munkásból lett mérnökök és főmérnökből lett igazgatók, ha nem is mindig döccenő nélkül, de egyre sikeresebben vezetik az ország gyárait, üzemeit, bányáit... Ök! A tömegek. Vagy ha úgy tetszik, mi: a tömegek. \J ajha mindenkinél lenne valamiféle jegyzetfüzet s kétkedő, töprengő perceiben belelapozna — emlékeztetőnek. Az emlékekből a jövő mosolyog elő! Gyurkó Géza ... hogy az olasz közvéleményt nagyon élénken foglalkoztatják a kibontakozás lehetőségei, s a politikai körök latolgatják, milyen vezetőkre kellene bízni az olasz nép jövőjét. Vizsgálgatják a kereszténydemokrata, kérész- tény szocialista és a „szocialista" politikusok képességeit, politikai karrierjét, koncepcióját: mérlegre teszik őket, s dekázgalnak: ki is lenne a legmegfelelőbb. S ha már valakiről nem tudnak ..pozitívumot” mondani, azt írják javára, amit nem csinált, azokat a tulajdonságokat emelik ki, amelyekkel nem rendelkezik. Fav.faniról, a jelenlegi miniszterelnökről például a leg fontosabb erények között említik meg, hogy „sohasem bonyolódott semmiféle botrányba”. — Ritkaság ez Olaszországban, s a választási hadjáratokban az egyik leghatékonyabb propagandaérv... —zár— Sokat írnak mostanában a burzsoá lapok Nyugat-Irián- ról, amelyet régebben Üj- Guincának nevezlek. Cikkeznek az egészségtelen éghajlatról, a trópusi lázról a dzsungel mocsarairól, a ho- eipkás hegyekről, a 700 ezer főnyi pápua őslakosságról. No, meg a holland kalonia- listákról, akik sek évtizedes áldásos ura’muk alatt 30 ezer pápuát elemi iskolába írattak és ezek közül egy eljutott még az egyetemre is. Egy, kérem. Nem kettő, nem három. Egy. Be még ez az egy sem kedvelte meg a besózotí haiat. Pedig ezt a csemegét a derék holland gyarmatosi- tók buzgón aján’gaíják a pápuáknak, hogy civiltzálód- janak Cserébe mindössze némi kőolajat, uránt, szenet, vasat, és más egyéb Hm lomot kérnek. Ezek után világé«, hogy Indonéziának nem lehet jussa ősi földjéhez. Először is azért, mert a hollandok közismerten jó civilizátorok. Másodszor: már kulturális atomhadi iámasrponiokat is átengedtek a jenkiknek. Harmadszor: önként távoznak majd a világnak e második legnagyobb szigetéről, ha ott az abszolút civilizációt megvalósították. Csak a-z a baj, hagy az oktondi pápuáit nem akarnak civllizá- lódni. Gyermeki ártatlanságukban pu anim&knak nevezik a hollandokat. A pu íiiim — lövöldöző embert je- jeni. Nos, a szelíd lövöldöző pu an'inak e'edd'g olyasféle rendet teremtettek Nyugat- Irlánban, mint Csőmbe zsoldosai Kongóban. De a rend még nem elég nagy. Ezért # jámbor íöviütlözö pu ammok koncentrációs táborba zárnak minden pápuák amelyik nem akar függetle "égőt és szabadságot, Ezért aztán Nyu- gat-Irlán egyes vidékei már egészen elnéptelenedtek. A pápuák fejvesztve menekülnek a függetlenség a szabadság és a bcsórott hál dől. Ebből is látható, hagy nevelni kel! meg őket. Egészen vidám dolog ez. csak ne lenne oly szörnyen — szomorú... —kavics— Lj típusú élelmiszeripari gépek gyártását kezdik meg Idősb — így mondta ő jómaga: idősb! — Király Miklós szövetkezeti tag Tamaőrs... Ugyaninnen, a párttitkár, a zömök, bikanyaku Csömör János,.. Balcsik János, hevesi iskolaigazgató, aki rendíthetetlen kitartással küzd a 14—16 évesek sorsáért, tudásbeli gyarapításáért, Pothornyik János bányamérnök, aki csillésből verekedte fel magát a magasabb bányatudományokba... £s a többiek, akiknek nem jut eszembe nevük, akikről csak egy szó, egy szám szerepel, mint valami szimbólum, jel a jegyzetfüzetben ... Tíz ujjammal megharcol- nék én. ifilndent, csakhogy előbbrejuss uak — ezt idősb Király Miklós mondta nekem ... — Mindent el akarok követni és el is követek, hogy a nyolcadikból kikerült diákjaim, míg munkába nem kerülhetnek, kezünk alatt legyenek ,.. Ha csak tíz van, ha csak kettő összesen, akkor is... — ezt Balcsik János mondta. — Olyan lesz ez a határ, mint valami virágoskert... Mindent megteszünk érte. hogy így legyen... — ezt meg az egyik Kassa mondta a kettő közül. A z ember járja a falvakát, városokat, szétvált és próbál érteni emberekkel, nekicsügged, ha bajról, gondról hall és vakarja a fejét, Az Élelmezésipari Szolgáltató Tröszt gépgyártó- és javító vállalatainak a tavalyinál mintegy 15—16 százalékkal magasabb idei termelési feladatai közül kiemelkedik a sütő-, konzerv-, és a tejipar műszaki fejlesztésének, gépesítésének meggyorsítása. Csak a sütőipar részére többek között 34 kenyértésztafeldolgozó gépsort, s több száz egyedi gépet, például liszt centrifugát, kiflisodró- és zsemleformáló berendezést gyártanak. Igen nagy jelentőségű például a sütő- és tésztaipari kísérleti intézet szakemberei által tervezett, folyamatos működésű kovászolóberendezés sorozatgyártásának megkezdése. Ennek alkalmazása lényeges minőségi javulást eredményez majd a sütőiparban, ugyanis a gép segítségével állandóan egyforma érettségi! kovásszal dolgozhatnak a pékségekben. Megszűnik az a panasz, hogy még egy üzemből is különböző minőségű kenyeret kapnak a vásárlók. Egyébként a kísérleti intézetben foglalkoznak a dagasztás folyamatosságát elősegítő gépi berendezés kialakításával is, amely megteremti a kenyérgyártás teljes automatizálásának az alapjait. Ä tervek előreláthatóan még az idén elkészülnek. Ugyancsak magyar szakemberek, főleg az élelmezésipari tervező intézet munkatársai szerkesztették meg a kisebb városok ellátását szolgáló, óránként 800—1000 üveg töltésére alkalmas tejpalackozó gépet, amelynek rövidesen elkészülő mintapéldányát a székesfehérvári - tejüzembe szál-' rlítják kipróbálásra. Ezenkívül a tejipar részére új típusú tejszínérlelőt és nagy teljesítményű kannamosóberendezést Is gyártanak már az idén, sorozatban. A konzervgyárak új, nagyar tervezésű meggy- és szil várná gozóka t kapnak a tröszt vállalataitól. (MTI) Csak őrült tehetett... Egy dél-amenkai autóversenyen egy körülbelül 30 éves fiatalember győztesként elsőnek ért célba, neve azonban nem szerepelt a rajtolók listáján. Az ismeretlen nemcsak hogy a legjobb időt futotta kocsijával, hanem új világrekordot is állított fel. Sajnos, kiderült, hogy a nagyszerű eredményt az egyik őrültek- házából kiszabadult ápolt érte el. Hatvani Konzervgyár Perei Ferenc főmérnök számára az új esztendő elején az okozta a legtöbb gondot, hogy első negyedévben csökkenteni kellett a zakuszka gyártását, mert nincs — és nem is lehet szerezni elegendő sárgarépát. A zakuszkát, a paprikahüvelybe töltött olajos és erősen fűszerezett, különböző zöldségekből készített konzerv fajtái különösen a Szovjetunióban kedvelik. A külkereskedelem nagy mennyiségű zakuszkát rendelt & Hatvani Konzervgyártól. A hatvaniak fel is készültek, de az elmúlt esztendő rendkívül száraz és kedvezőtlen időjárása következtében nem termett elegendő sárgarépa és zöldség. Az első negyedéves tervben csökkenteni kellett a zakuszka gyártását. A tárolt paprikahüvely meny- nyiséget fel kell használni, gyártanak mást. Aztán majd az új termésből gyártanak zakuszkát, kipótolják az első negyedévi termeléscsökkentést. Cseng a telefon, a vonal másik végén Calli István jelentkezik. — Nem haladnak a kútfúrók. Már közel egy hónapja, hogy beszakadt a fúrócső és azóta nem boldogulnak. Hiába kínlódnak, nem tudják kiEsküvője előtti napon tévedtem be hozzájuk, szemmel tartva egy feketébe öltözött, lobogó szalagos embert, aki házról házra járt, s kis versikékkel jelentette be Cizt és Gábor esküvőjét. Nem volt nehéz kitalálnom, hogy 6 a vőfély. Csak az öregebbeket hívogatta szóval. A fiatalok aranyszegélyes, nyomtatott meghívót kaptak postán. Ez ugyanis a divat. A megszokástól már nem térnek el az öregek A divathoz meg az ifjúság ragaszkodik. Innét elszármazott barátom szokta mesélni, hogy még nem is olyan régen, megszöktették azt a lányt, akit a szülök nem akartak a legényhez adni. Amolyan szenvedélyes természetű nép lakja, sértést nem felejtő. Vannak avult bibliák, amelyekbe százötven év előtt beírták, ki bántotta meg a családot, s ma is nyilvántartja ezt a krónika. Az idősebb férfiak között még akad, aki régimódi inget hord, amelyiknek olyan a mandzsettája, hogy beSZEMES PIROSKA: fér egy nyitott bicska, amit minden meggondolatlanul kiröppentett szónál elő lehet kapni, s bírókra menni vele az erő, az ügyesség jogán. Csakhogy ezt a szokást lefaragta az idő. A megkopott emlékezet őriz néhány bicskázást, még akkoriból, amikor — szórakozás híján a kocsmai virtus adta a tekintélyt a férfiembernek. Hanem lányt még ma is szöktetnek! Asszonysága előestéjén Gizi mesélte egy kislányról, aki „halál beleszeretett egy kőfejtő legénybe”: Az anyja másnak szánta, eltiltotta a kérőt a háztól. „A nyakam ra, hogy megszökik” — jelentette ki. Szinte tüzelt a szeme. Míg beszélgettünk, nyüzsgött a készülődő asszonyhad. Az asztalfőn nagy tükör, hogy ha majd az ifjú pár belép, szépséges önmagát ragyogni lássa. GIZI Kopasztották a tyúkokat, hordták a kisült kenyeret, helyet kerestek a tortáknak. A legkisebb lány, ez utolsó gyerek lakzija ez. Tegnap még Giziké is dolgozott, ma csak magával foglalkozhat, nem engednék keresztbcszalnuit sem tenni. így szokás. Csak a csörgősre keményített alsót próbája fel, s az asszonyok segítségével a nylonbrokát menyasszonyi ruhát, a fátylat, számba veszi a koszorúslányok díszvirágait, eligazítja az egyébként helyén levő térítőkét. Testvérbátyja húsz évvel idősebb nála. Néha bejön, szemével is, kezével is végigsimogatja húga fejét, Tegezve szól a lányhoz, de Gizi magázza. — Hogyhogy? — kérdem. — így szokás... Már felnőtt volt, amikor születtem... Amikor a bátyus kimegy, Gizi csöndet int és azt súgja: — 6 is úgy szöktette meg a sógornőmet... A sógornő később maga is elmesélte, hogy megtiltották a szerelmet, s „én nem tudtam elképzelni az életet nélküle, bántam is én, ha szegény...” Megüzente a fiúnak, mikor lesz otthon egyedül. Az pedig érte jött, ide kísérte, ahonnét nem is menne el többé soha. „Egy szál ruhában szöktem, tavasz volt, és olyan meleg, gyönge virágillatot fújt a szél...” Számoljuk össze, kiket szöktettek meg az utóbbi években? Kiderül, hogy akkor fordult elő utoljára, amikor még nem volt a falu termelőszövetkezetben. Azóta nem áll a szívek közé a föld, a vagyon. Legfeljebb csak az ósdi hagyomány. a kopott úrhat- námság, mint annak a kislánynak az esetében is, akiről Giziké beszélt. Előkerült a vőlegény is, mire a menyasszony felröppen a helyéről. — Kipróbáltad? — kérdezi. — Kitűnő! Hallgasd csak! A fiatalember magnetofont tesz az asztalra, bekapcsolja a hálózatba, s a tányérok forogni kezdenek. — Várj... — magyaráz — ez most még üresen megy, ide jön majd a szöveg, amikor azt mondod, hogy... — Igen... — Igen. S a szalagon felcsendül a. zerCe. Az új szobát, amelyet csak holnaptól laknak, megtölti a minden szerelmesek muzsikája: Lohengrin nászindulója, s a Szerelmi álmok... A vőfély, több mint ezer lakodalom szerelmi karmestere, ismeri a fogások egymásutánját, évtizedek alatt vJ meg új verseket költött a régiek közé, miközben kihagyta az elavultakat , most tűnődve vakarja a tarkóját: — Hát akkrir holnapra a magnetofon mellé' új verset kell fabrikálnom ... szedni. Száznégy méternél tartottak, amikor a baj történt. — Pedig a borsóüzemnek víz kell, ha ég-föld leszakad —, válaszol a főmérnök. Hangja kicsit rekedt, de határozott.. A gyárnak közel 2000 liter ivóvízre van szüksége percenként, ezért fúrják a hatodik kutat is. Nagy gondot okoz a vízhiány, sokat furkáltak ' a környéken, és amikor már biztosra vették a megoldást, akkor jött közbe ez a műszaki hiba. Intézkedni kell, egy napot sem lehet tovább késni. A környéken 8—10 méteres mélységben annyi a talajvíz, hogy építkezéseknél alig tudnak vele mit kezdeni. Ásott kutakból kell vizet szerezni, ezt házilag is meg tudják csinálni. Ember és gép is akad hozzá. Igaz, az ásott kút vize nem használható konzerválásra, de az úgynevezett tisztavíz-csatornánál jobb lesz a vize. —. íme, ezt hallottuk egy rövid telefonbeszélgetés alatt. A barackíz-gyártást befejezték. Leálltak a gépek. De rendet, tisztaságot kell teremteni az üzemben, mert másnapra a Budapesti Konzervgyár biztonságfelelősét és más gyárak küldötteit látják vendégül. Az elmúlt évben a konzervgyárak közül Hatvanban alakult legkedvezőbben a balesetstatisztika. Ezért tartanak itt tapasztalatcserét. Egri Lakatosárugyár — Napkört otthon nyílik nálunk, ez a legújabb és főleg legtöbb embert érdeklő hír az Egri Lakatosárugyárban. — Ezt újságolta nekünk a párttitkár, a termelési osztályvezető és erről beszélgetnek a munkásnők. Mert mégis az édesanyákat érdekli az ügy elsősorban. Ha felépül a napközi — márpedig azt állítja a gyár vezetősége, hogy hamarosan megnyitják —, akkor munka közben nem kell az édesanyáknak azon töprengeni, hogy vajon mit csinál a gyerek, tanul-e, vagy elcsavar- gott, és még valami baj érheti. Hamarosan itt tudhatják maguk mellett a gyerekeket. Körülbelül negyven személyes lesz a napközi, és a műszaknak megfelelően, „két műszakban” foglalkoznak majd a gyerekekkel. — Bizonytalan az új gyár épületeinek elhelyezése, a Hajtóműgyár melletti költséges tereprendezés és a szükséges közművesítés miatt mintegy ötmillióval többe kerülne az építkezés, mint előzőleg gondolták. Ilyen alkalmat, mint a napközi, nem szala-?”t- hatunk el. Ugyanis a gyárnak csak a helyiségeket kell adni. A többi a tanács gondja — mondják a gyár vezetői. Érdeklődtünk, valóban így van, a megyei tanács megerősítette a híreket, a költségfedezettel nincs baj, hamarosan meglesz a napközi. Január 5-én jóváhagyták a gyár végleges terveit. Kellemetlen meglepetés, hogy a selyemipari irezőgép terveit nem hagyták jóvá, mert. az utólagosan összehívott zsűri úgy döntött, hogy a tervek nem felelnek meg a célkitűzéseknek. Pedig a szükséges anyag 60-70 százaléka már rendelkezésre állt, a Budapesten készült terveket tanulmányozták a gyárban. Mikor kezdődik a gyártás? Erre a kérdésre egyelőre senki sem tud biztos feleletet adni. A selyemipari irezőgépek helyett különböző nyomdaiipari ^ -berendezéseket keli gyártani. Kevesen tudják, hogy a cipők lágyékába vékony acéllemezt építenek be. Negyedévenként három millió darabot gyárt ebből az Egri Lakatosárugyár. , ... Készített a gyár két darab zárt automata-festőzsígert. A prototípust elfogadták és a próbaüzemelés jó eredmény- nyel folyik a felügyeleti szerv kísérleti üzemében. A tervekből látszik, hogy nehéz lesz — különösen a második félév. De akaratban nincs hiány. Es a lakátosárugyáriak lendületét, fokozz® a siker és a lelkesedés. Téglagyári Egyesülés A Borsod—Heves megyei Téglagyári Egyesülés üzemeiben a téli hónapokat a korszerűsítésre, az új műszaki fejlesztési tervek végrehajtására használják fel. Az egyesüléshez tartozó görömbölyi téglagyárban eddig a nyer 3 téglát kézi erővel továbbították a préstől a szárítóba. Most új, íüggősínpályás szállítóberendezést szerelnek fel. A korszerűsítéssel 25—30 százalékos termelésemelkedést érnek el, egyúttal pedig megszüntetik a balesetveszélyt is. Egerben a Vécsey-völgyi téglagyárban egy üzemrészt üregestégla gyártására alakítanak át. A présházat átszerelik, s új gépeket állítanak be. A szerelés jó ütemben folyik, s tavasszal már a próbagyártást is megkezdik. Az üregestéglákból középblokkokat állítanak össze. A többféle méretben, üregestéglából előregyártóit középblokkokat az építkezésnél daru segítségével csak beemelik. Elmarad a költséges anyagszállítás és a kőművesmunka is csökken. Új, nagy szilárdságú tégla készítését kezdik meg a gyöngyösi téglagyárban. Az anyaghoz meddő lignit port kevernek. A műszaki fejlesztési . tervelvnek megfelelően a kísérletek befejeződtek. (F. L4
