Népújság, 1962. január (13. évfolyam, 1-25. szám)

1962-01-05 / 3. szám

NÉPÚJSÁG 196?. Január 5., »énfek Harcban a gnmőkór réme ellen! Az asszonyok jobban értik ... Hevesen egy borjúgondozói tanfolyam szervezésen fáradoz­nak. Ezzel akarják elősegíteni, hogy a termelőszövetkezetek­ben szakszerűbben foglalkoz­zanak a kisborjákkal, minde­nütt bevezessék a mesterséges nevelést, mert az olcsóbb is. A tamabodi .Tamagyöngye Tsz- ben már ki- is jelölték a tanfo­lyamra küldendőket, két asz- szonyt. Azt mondják, az asszo­nyok jobban értenek az ilyes­mihez, több bennük a készség a kis jószágokkal való bajló­dáshoz, nagyobb az érzékük a tisztaság iránt, amely nélkül elképzelhetetlen a mesterséges borjúnevelés. Jó hallani az ilyen dicséretet. Azt, hogy már olyasmi is előfordul, beisme­rik: egyes dolgokhoz még a férfiaknál is jobban értenek. — d. — — VÉGTELEN GÉPES szál­lításra térnek át a szarvaskői szénbánya tárójában is. Vár­ható, hogy ez év első-második négy ed év eben a szállítóbe­rendezés felszerelését kezdik és befejezik. — A JÖVŐ HÉT első nap­jaiban az egri járás tizennégy községében tartanak ülést a tanácsok végrehajtó bizottsá- ságai. Az üléseken megtár­gyalják a közrend és közbiz­tonság problémáit, az ifjúság- védelmi feladatokat, a lakos­ság egészségügyi helyzetét, az állattenyésztés, a község áru­ellátása és a kulturális munka kérdéseit. — ÜJBÓL MŰKÖDIK az Egercsehi Bányaüzem I-es függőaknája. Mint már ko­rábban közöltük: a csehi I-es függőakna szállítókasa lesza­kadt, s ez napokra megbéní­totta a bánya termelését. Hősies helytállással a hibát kijavították és — ha még nem is teljes ütemben — új­ra megindították a kast. — AZ ÉV VÉGÉRE 212-re emelkedett a kerecsendi köz­ségi könyvtár olvasóinak szá­ma, Bár a könyvtárhelyiség kicsi, a könyvállomány se nagy, a község lakói mégis ha­vonta mintegy 200 kötetet köl­csönöznek. — ORSZÁGOS ÁLLAT- és kirakodóvásárt rendeznek hétfőn, január 8-án Egerben. — JÓL SIKERÜLT az első közös év az egri Dobó István Termelőszövetkezetben. Zár­számadáskor a tervezett 40 fo­rint helyett 45 forintot tudnak osztani egy munkaegységre. Emellett azonban az első éves tsz 560 ezer forintot saját erő­ből is beruházott. —< EGY ÉVVEL ezelőtt alakult az egri szakszervezet-1 ben a nyugdíjasok alapszer­vezete. Az alapszervezet az ] év-forduló alkalmából — ja­nuár 9-én — ünnepélyes is­merkedési estet rendez. — AZ ELMÚLT év utolsó hetében a makiári Új Élet Tsz tv-t, új típusú rádiót, és egy magnetofonkészüléket vá­sárolt a szociális és kulturális alap terhére. Az év utolsó es­tétjét már sok szövetkezeti tag töltötte el az újonnan vá­sárolt készülékek mellett. (Dr. Egri Károlyné) — AZ -IDÉN felújításra ke­rül a csányi szociális otthon. Az állam e munkák elvégzé­sére 700 ezer forintot fordít. A% első félévben 310 vagon halat hoznak forgalomba A tógazdaságok elérendő célként tűzték maguk elé, hogy megszüntetik a haláru- sátás idényjellegét, és nem­csak az év végén, a , karácso­nyi és újévi ünnepek alatt biztosítanak bőséges halellá­tást, hanem egész éven át. Ha valamivel kisebb mennyiség­ben, lesz hal tavasszal és nyá­ron is. A telelőkbe és a mély­vizű tavakban ezért a 360 va­gon tenyészhal mellett 310 vagon áruhalat is teleltetnem az idén. 105 vagonnal többet, Inint az elmúlt évben. (MTI) Mivel hallottuk, hogy me- gyeszerte nagyarányú tuber­kulózis-szűrővizsgálatok foly­nak, illetve Egerben is meg­kezdődtek — felkerestük te­hát a megyei Tüdőgondozó Intézetet. Zöldiné, dr. Nádas Ágnes főorvosnőnek teszem fel a kérdést a vizsgálatok egy lás szünetében. — A gumókor, sajnos, még nálunk gyakori betegség — mondja az orvosnő. — A leg­újabb statisztikai adatok azt mutatják, hogy minden kilen­cedik ember észrevétlenül át­esett enyhe, gümőkóros meg­betegedésen. Sok embernél természetesen a betegség egé­szen enyhe tünetekkel, vagy éppen tünetmentesen zajlik le és csak évek múltán ész­leli a lezajlott betegség nyoma­it a röntgenvizsgálat. — Ilyenkor szokták kérdez­ni az orvosok, hogy volt-e az illetőnek valamikor tüdő-, il­letve mellhártyagyulladása, vagy nem kezelték-e, „tüdő- esúcshurut” miatt? — kérde­zem. — Igen, valóban. Tudni kell azonban, hogy a gümőkór és a tüdő-, mellhártyagyulladás alapjában más betegség. A tbc fertőző betegség! A fertőzés az egyént legyengült, csökkent meg- | ellenállóképesség birtokában I is érheti, vagy pedig az első fertőzés alkalmával eltokolt, elhatárolt gümőbacilus a szá­mára bizonyos kedvező körül­mények hatása alatt újból szaporodni kezd a szervezeten belül. Ilyen esetekkel talál­kozhatunk például szamárkö­högés, tüdő- és mellhártya­gyulladás, • kanyaró, megfázás esetében. Ezek a betegségek, az ellenálláscsökkenés hatása alatt, az elsődleges góc fellob- bantásával okozhatnak tbc-t. — Bizonyára érdekelni fogja olvasóinkat, hogy miként le­hetséges az, hogy nem min­denki betegszik meg gümő- kórban, holott lépten-nyomon ki van téve a fertőzésnek? — A fertőzés még nem je­lent betegséget — mondja a szakorvosnő —, ugyanis az egészséges szervezetnek meg­van a maga védekező beren­dezése a fertőzéssel szemben! Ha szervezetünk egészséges, megfelelő az ellenállóképessé­ge, és ha nem túl erős a fer­tőzés — akkor a szervezet minden tünet nélkül el tudja határolni* tokolni a vészessé válható kórokozót. Jó, ha tudja a közönség, hogy ezt az első fertőzést legtöbbször még röntgen- vizsgálattal sem lehetséges ki­mutatni, csak a gyermekeknél szokásos tuberkulin-próbával. — Sokszor hallunk beszélni BCG-zésről. Mi az tulajdon képpen, ugyanis sok laikus anya nem engedi gyermekét beoltatai BCG oltóanyaggal, mert fél, hogy gyermekébe olt­ják a betegséget? — Már váriam ezt a kér­dést — mondja mosolyogva az orvosnő. — A BCG egy olyan legyengített gümőbaci- lust tartalmazó oltóanyag, amely teljességgel ártalmatlan, betegséget nem okozhat, de bejuttatva a szervezetbe, megin­dítja azokat a folyamatokat, amelyek a tbc-vel szembeni védettséget eredményezik! Ha a BCG-zett gyermek később fertőződne, úgy szervezete már fel van vértezve a tbc kórokozójával szemben. Ezért írta elő egészségügyi kormány­zatunk 1960 szeptemberében kibocsátott s a tbc-ellenes küzdelmet irányító rendeleté­ben, hogy az újszülötteket és a 20 éven aluli tuberkulin próbára nem reagáló egyéne­ket, valamint a fertőző bete­gek környezetében élő, fertő­zésen még át nem esett sze­mélyeket kötelező védőoltás­ban kell részesíteni! — Kérem, tájékoztassa olva­sóinkat a most, Egerben meg­induló nagy, lakosságszűrő vizsgálatokról. — A betegség elleni védeke­zés legfontosabb módja a fer­tőzés megelőzése! Ezt szolgál­ja a BCG-oltás. Ne féljenek a szülők a világviszonylatban kipróbált és remekül bevált BCG-oltásoktól! A fertőző kör­nyezetben élők ne várjanak — saját érdekükben is — a felszólításra, hanem önként jelentkezzenek félévenként a szűrővizsgálatra. Meg kell mondanunk, hogy — sajnos — Heves megye országos vi­szonylatban, a tbc megbetege­dések száma tekintetében még mindig kedvezőtlen képet mu­tat. Az egri járásban és Eger­ben 1132 gümőkóros beteg van nyilvántartásba véve, nem is beszélve a még fel nem derí­tett tbc-s esetekről! Igen kí­vánatos, hogy a meginduló szűrővizsgálatokon a paraszt- emberek is átessenek! Az orvosnő. elmondja, hogy munkájuk eredményessé téte­léhez szükség van a legszé­lesebb társadalmi támogatás­ra. Többek között az üzemek szakszervezeti bizottsága, a Vöröskereszt aktívahálózata mozgósítson mindenkit — meggyőzve a vizsgálat fontos­ságáról —, hogy feltétlenül je­lenjen meg a tüdőszűrővizsgá­laton! Eger város lakosainak tüdő­szűrővizsgálata a közelmúlt­ban indult meg. Kerületek, ut­cák szerint kapja meg a la­kosság az értesítést az ernyő- fényképszűrésen való kötelező megjelenésre. A szűrés helye az Egészségház utcai Tüdőgon­dozó Intézet, Az emyőfény- képszűrés során készített röntgenfelvételt gondosan meg­őrzi az intézet és szükség sze­rint, későbbi évek sprán bár­mikor elő tudja venni, össze­hasonlító vizsgálat céljából. A felvételek kiértékelése során betegeknek bizonyultakaf to­vábbi vizsgálatnak vetik alá. — Nem közömbös, ha tudja a lakosság — kapom a felvi­lágosítást —, hogy a tüdőszű­rővizsgálaton való megjelenés kötelező és az indokolatlanul távolmaradókat 3000 forintig terjedő pénzbírsággal sújthat­ják! « — Meggyőződésem — fejezi be nyilatkozatát a megyei Tü­dőgondozó Intézet főorvosnő­je —, ma már nemcsak orvosi körökben, hanem a széles nagyközönség előtt is elfoga­dott és közismert, hogy a gü­mőkór elleni küzdelem sike­res voltának egyik leglényege­sebb előfeltétele és nélkülöz­hetetlen alappillére: az ernyő- fényképszűrés! Szeretnénk re­mélni, hogy Eger város la­kossága megérti és magáévá teszi egészségügyi szervmink felhívását és a megjelölt idő pontban megjelenik a Tüdő­gondozó Intézetben. De ezen túlmenően, ezt írja elő szo­cialista államunk íratlan tör­vénye is, hiszen a beteg em­ber nemcsak családja részére jelent veszélyt, de munkahe­lyén, szórakozóhelyeken, für­dőben, iskolában, a piacon, stb. is fertőzheti egészséges embertársait. Sugár István 1962. JANUAR FENTEK: SIMON A kerékpár feltalálójának KARI, VON DRAIS, bádeni főerdőmestert tartjuk, aid 14S . évvel ezelőtt, 1817-ben szer­kesztette meg a mai kerékpár ősét. Drais kétkerekű járműve; a „draizin”, egy nyomon ha­ladt, a kerekek és a mai váz­nak megfelelő rész fából ké­szült, a kormányzása az első kerék elfordításával történt, a meghajtását, pedig a rajta ülő a lábának földre érintésével végezte. 65 évvel ezelőtt, 1897-ben ezen a napon született THEO MAC- DRA1S KERÉKPÁRJA KEBEN német zeneszerző, több nagy sikerű operett (Dubarry, Az ezred lánya, amelyhez a lib­rettót Donizetti írta) szerzője. Érdekes találmányok és felfedezések: 40 évvel ezelőtt, 1922-ben e napon halt meg ERNEST SHACS- LETON angol utazó, Déli-sark- kutató. Részt vett Robert Scott 1901—1904-es déli-sarló expedíciójában, majd 1909-ben a déli mág- néses pólusig hatolt előre, 1914—1917-ig a Weddel-tengert kutatta át. Utolsó útja közben — az Antarktisz szárazföldjét akarta kö- rUlhajózni — halt meg. Művei: Távoli dél — (1903). Az Antarktisz szíve. Az 1914—17-es expedíciójának története magyarul. Dél cí­men jelent meg. 140 évvel ezelőtt, 1822 januárjában született RUDOLF’ CLAU­SIUS német fizikus, a modern kinetikai hőelmélet egyik meg­alapozója. A kinetikai gázelmélet Clausius — PosztV ítuma sze­rint' (a termodinamika 2. főtétele) alacsonyabb hőmérsékletű testről magasabb hőmérsékletűre csak munka árán lehet hőt át­vinni. A színház műsora Egerben este 7 órakor: JUANITA CSÓKJA (Bemutató. Gárdonyi-bérlet) Sírokban este 7 órakor: A TISZTESSÉGTUDÖ UTCALÁNY — A MŰVÉSZNŐ HINTOJA Évek óta lógott az ajtó mellett a falon az öreg hőmérő. Ko­pott, zöld tábláján a Celsius és a Réau­mur beosztások egy­kedvűen álldogáltak és csak akkor pillog­tak irigykedve egy­másra, amikor a kö­zépen ácsorgó üveg- rúdban a higany szál megállapodott né­hány szóra valame­lyiküknél. Öreg volt már a hőmérő. Reg­gelenként fázósan összehúzta higany- szálait, és ilyenkor bizony, nem irigy­kedtek a „plusz” be­osztások a 0 fok alatt szerénykedő társaik­ra. Egyszer eljött hozzá látogatóba a télikabát. — Na, öreg, hideg van, mi? — kérdezte a télikabát gúnyosan, és ujjúval tetszeleg­ve végigsimított fi­nom báránybőr bélé­sén. — Egyszer hideg, másszor meleg — mondta a hőmérő, és egy pillanatra meg­rebbent a higany- szála. — Nem is neked váló ez az idő, öreg — mondta o télikabát. — Ez most az én időm. Én védem meg ilyenkor az embert a hidegtől. — Jól van, fiam — mondta a hőmérő szelíden, mert nem szeretett vitatkozni. — Ahogy tudunk, se­gítünk az emberen, te így, én meg amúgy. Én jelzem az időjárást, te meg vé- ded őt a hidegtől. — De beláthatod, öreg, hogy én többet teszek érte — mondta kötekedve a bekép­zelt télikabát. Tőlem függ az egészsége is. Most is például, ha nincsenek jó, erős gombjaim, a vad szél megfázította volna gazdámat. — Rendben van, fiam — mondta az öreg és higanyszálai még feljebb emel­kedtek a télikabát melegétől. — Ezen kár vitatkozni, hogy melyikünk a haszno­sabb, azt az emberek ínaguk döntik el, nem pedig mi. Ekkor jött ki a ka­bát gazdája, aki a hő­mérő gazdáját láto­gatta meg. Levette a télikabátot a hőmérő melletti szögről, köz­ben egy pillantást ve­tett a Celsius-beosz- tásokra. — Egészen meg­enyhült az idő — mondta. Nézd csak: 15 fok meleg van .. ■ — Szeszélyes az időjárás mostanában — felelte a hőmérő gazdája, de a hőmérő csak mosolygott ma­gában és lassan újra lehűlve, kezdte ösz- szehúzni a higanyszá­lát. Nemsokára a té­likabát gazdája, aki a kabátot csak a vál­lára lökte fel, elbú­csúzott, de még egy pillantást vetett a hőmérőre. „Na — gondolta —, már me­gint hideg lett’ és felvette rendesen a kabátot. A hőmérő moso­lyogva nézett a köte­kedő télilcabát után, aztán rákacsintott cinkosan a hármas fokbeosztásra. — Most felsült... de — folytatta — azért neki is igaza volt... (kálai) •O0OO0OOO00OO0O0O000O00000000OCX300000O0000000000000000000G0O00CX30000000 GUI! MIHÁLYKÁROLY szedre egy zsebkendőt.:. Kend­ben van? Bejössz? Gazsó kérdezni akart: miért, minek, és mi ez a titokzatosság megint, de nem jött hang a torkára. Egy pillanatra felöt­lött benne az idősebb légiósok elbeszélése, amely szerint a bennszülöttek, fejét veszik an­nak, akit maguk közé tudnak csalogatni, de a lány tiszta sze­mébe nézett — és szótlanul igent intett. Kora délután izgatottan ké­szülődött a faluba. Még egy utolsó intézke­dést tett. Szá­lainak meg­mondta, hogy az üzletházba megy. — Minek? — kérdezte a tol­mács. — Tudod, vég­képp nincs zsebkendőm. Szeretnék ven­ni. Megkérlek,, tartózkodj itt addig a kórház körül, hátha valamelyik be­tegnek szüksé­ge lesz vala­mire. — Rendben van, Miska, menj csak. Gazsó úgy ta­lálta, ez a leg­jobb elintézése nz ügynek. Nem mondta meg itteni legjobb barátjának sem menetele igazi célját. (Igaz, ő sem tudta egészen pontosan:) Azt viszont elárulta, hogyha' eltűnne, hol keressék. (Folytatjuk? hosszú kését, — Látod. Nos, azonnal kiol­tom vele életedet. Visszadugta kését hüvelyébe, amelyet nadrágján belül hor­dott, aztán vonásai megeny­hültek. Gazsónak mindinkább tet­szett a bátor lány. Kedvtelve nézett rá akkor is, amikor a nagy, fekete szemek szikrát hánytak, s akkor is, amikor ezek a szemek telve voltak gyöngédséggel, melegséggel. Csak az a titokzatosság... Az még mindig izgatta,. • ■ A lány gyengéden megfogta a fiú kezét. — Ide figyelj. Ebéd után gyere be a faluba. A falu kö­zepén van egy üzletház. Menj be oda és vásárolj saját ré­hallatán akaratlanul is elmo­solyodott az orvos is, Gazsó is. — Bizonyos időközönként vizsgálaton kell megjelenniök az anomita lányoknak — mon­dotta az orvos. Gazsó bólintott. — Tudja mit — folytatta a kapitány —, ma este ön lesz az ügyeletes a nyilvános házban. A feladata az, hogy megvizs­gálja a lányok vendégeit: egészségesek-e? A lányok ál­landó orvosi ellenőrzés alatt állnak, de a partnert csak így • tudjuk ellenőrizni. Nos? — Kapitány úr, a parancs az parancs —, mosolyodott el a másik. ..; Délben újabb meglepetés érte Gazsót. Most már nemcsak tisztaság és rend várta szobá­jában, hanem az asztalon vi­rág, rengeteg, számára isme­retlen virág ... És Ti-ti... ott álít az asztal mellett hófehér­ben ... Két nagy szemével el­gondolkozva nézett a belé­pőre .., Amint Gazsó közelebb lépett hozzá, elmosolyodott, majd hirtelen elkomorodott, s meg­ragadta a fiú mellén az inget. Alig hallható hangon mondta. — Tudom, hová mégy este... De ha ott szemet mersz vetni bármelyik lányra, akkor ... Pillanatok alatt előrántotta kém. Most én is mondhatok neked egyet. S elmondta reggeli kaland­ját. Szalai hitetlenül nézett rá és csak akkor kezdett ször- nyűlködni, amikor meglátta a kígyót. Az orvoskapitány közeledett reggeli vizitre. Amint észre­vette a két barátot, feléjük igyekezett, jókedvűen köszön­tötte őket és éjszakai nyugo­dalmuk felől érdeklődött. Gazsó neki is elmondta a történteket. A kapitány elször- nyűlködött, aztán elgondolkoz­va mondta: — Ha jól emlékszem ... igen .:: két éve történt. Engem is megtámadott egy hatalmas kígyó, és engem is ez a lány mentett meg ... Szalai és Gazsó összenéztek. Ügy érezték, megfejtették a titkot... Most már tudják, miért csak ez a lány léphet be az erődbe a bennszülöttek közül.t. ★ A délelőtt eseményéhez tar­tozott még, hogy a kórház rak­táráért felelős fiatalabb néme­tet két, állig felfegyverzett ka­tonarendőr vasra verte és el­vitte az erőd pincéjébe ... .. . Dél felé a nyilvános ház lányai jelentek meg az orvos­nál. Gondtalan csivitelésük 38. > A lány mosolyogva tűrte,:. — Ki vagy te? — kérdezte meghatódva a fiú. — Mi a ne­ved? — Hadd tudjam meg, ki­nek köszönhetem életemet? A lány körülnézett, majd halkan súgta: — Ti-ti. De ezt rajtad kívül senki-sem tudhatja meg, mert különben .., — hirtelen elő­rántotta éles kését —, még ál­modban is levágom a fejed. Gazsó egy pillanatra meg­hökkent. Látta, hogy a lány nem tréfál. — Miért vagy ilyen titokza­tos? — kérdezte. — Ne törődj vele. Egyelőre elégedj meg azzal, amit mond­tam. Amíg én a közeledben va­gyok, neked nem történhet ba­jod .,, Most pedig megyek, mert még gyanús lesz, hogy ilyen sokáig tartózkodom a szobádban... Gazsó először 'is a kígyót ta­karította el, majd rendbe szed­te magát és sietett a kezelőbe. A két német még a köszöné­sét sem fogadta, de ő nem so­kat törődött vele. Elkészítette a reggeli vizithez szükséges dolgokat és az udvarra sietett, ahol Szálait látta feltűnni. — No. Tomi — kezdte azon­nal —, te az este sok Ba- Kán-i élményt meséltél ne-

Next

/
Thumbnails
Contents