Népújság, 1962. január (13. évfolyam, 1-25. szám)

1962-01-24 / 19. szám

o NfPÜJSÄG 1982. január 24., szerda Néhány szó a társadalmi bíróságokról Békés megegyezés vagy óhatatlan vereség nyában nincsen olyan cikkely, amelynek értelmében tagálla­mokat ki lehetne zárni. Az amerikai tisztviselő erre azt válaszolta, olyan követeléseket kell elfogadtatni a tagállamok­kal. amelyeknek két hónapon belüli nem teljesítése a szerve­setből való automatikus kivá­lásukat vonná magával. Ha te­hát Kuba hatvan napon belül nem tesz eleget a megszavazott követeléseknek, „kiváltnak kell tekinteni”. Mint az Üj Kína hírügynök­ség jelenti, szerte Latip-Amerikában megmozdulnak a haladó szervezetek, tiltakoznak az amerikai nyomásra össze­hívott Punta del Este-i ér­tekezlet ellen és szolidari­tást vállalnak Kuba népé­vel. Argentínában a kereskedelmi alkalmazottak 200 000 tagot számláló szervezete nyilatko­zatban ítélte el a Punta del Este-i értekezletet. A nyilatko­zathoz csatlakoztak az argen­tin egyetemi hallgatók és má3 haladó körök is. Chilében 13 szakszervezet és ifjúsági szervezet adott ki kö­zös közleményt, amelyben til­takozik a kubai nép önrendel­kezési jogának tervezett elfoj­tása ellen. A boliviai szakszervezetek felhívásban tiltakoztak a Kuba ellen előkészített gazdasági ag­resszió és katonai intervenció miatt A határozat a bolíviai munkásság nevében erkölcsi és anyagi támogatást Ígért a ku­bai népnek. Kolumbiában az olajmunká­sok szakszervezete vállalt szo­lidaritást a kubai forradalom­mal és síkraszállt a be nem avatkozás elve, valamint a né­pek önrendelkezési joga mel­lett. Peruban a haladó tömeg­szervezetek bejelentették, hogy a fővárosban tömeggyűlést fognak tartani, tüntetnek' a ; Amerikai Államok Szervezeté­nek külügyminiszteri értekez­lete ellen, tüntetnek a kubai nép jogainak védelmében. A venezuelai Caracasban — jelenti a Reuter — a haladó erők szintén tüntetést rendez­tek. A tüntetést támogató köz­lekedési dolgozók ugyanakkor sztrájkba léptek, s ezzel telje­sen megbénították a város forgalmát. (MTI) A Bolgár Távirati Iroda közleménye IV em valami biztató kö- - ^ rülmények között foly­tatódtak Géniben a laoszt fegyverszünetre és az új kor­mányalakításra vonatkozó nemzetközi tárgyalások. Meg­érkezett ugyan Svájcba az ed­digi megbeszélések három fon­tos részvevője: Szufanuvong, Souvanna Phouma és Boun Oum herceg, de már az utób­bi kijelentései is arra utaltak, hogy igen nehéz lesz ezúttal is a közös nevezőt megtalálni. Boun Oum véleménye szerint ugyanis Souvanna Phouma herceg kormányalakítási meg­bízatását vissza kell vonni, mert az már nem felel meg a Laoszban fennálló valóságos erőviszonyoknak. Boun Oum kijelentése ko­rántsem volt meglepő. Neki is van már bizonyos tapaszta­lata ebben s vonatkozásban, és ez semmiképpen sem jogo­sítja fel őt a bizakodásra. Az ő véleménye ugyanis semmi­féle laoszi réteg véleményét nem képviseli. Boun Oum herceg sokszor aláírt már kü- különféle megállanod ásókat a demokratikus erőkkel, ezeket azonban sohasem tartotta és nem is tarthatta be. G úgy lett a Vientiane! kormány fe­je. hogy az USA a királyi csa­lád huszonkét tagja közül a leeíelentéktelenebbet és legfe­lelőtlenebbet választotta ki, akit csak a nén r, az ital. a mulatság érdekel, és mit sem törődik hazáia sorsával. Az ilyen előfeu-étele'mek teljesen megfelelő Boun Oum mellett azonban ott van a régi ame­rikai ügynök. Nosavan tábor­nok. O ráncigálja dróton a herceget, húzm át egy tollvo­nással annak aláírását az egyezménveken. Nosavan vi­szont az USA délkelet-ázsiai parancsnokságának alárendelt ember. Tettei mindenkor gaz­dáinak terveit tükrözik. Ezek a tervek most már leplezetle­nül irányulnak a Délkelet- Azslában folyó háború kiter­jesztésére. M iért harcol az amerikai hadsereg és a SEATO ebben a világrészben? El akar­ja nyomni a népek felszaba­dulási törekvéseit, rá akarja tenni kezét szövetségeseinek egykori gyarmatbirodalmára, és szoros támaszpontgyűrűt akar a szocialista és a semle­ges országok körül kiépíteni. Mindhárom törekvése azonban beleütközik ezen a területen Laosz, Kambodzsa és Dél-Vi- etnam bátor, szabadságszerető népeinek akaratába. Ezért fo­lyik a vér sok év óta az egy­kori francia Indokína nagy ré­szében. A régebben aláírt laoszi tűzszüneti megállapodás úgy jött létre, hogy a laoszi haza­fias erők a Kőedény-síkságon és a Dél-Vietnam felé vezető 9. számú út mentén győzelme­ket arattak az USA—SEATO— Nosavan haderők fölött. Az amerikabarátoknak fegyver- szünetre volt szükségük, hogy erőiket új hadműveletekre összpontosíthassák. A tűzszü­net létrejötte óta nagyarányú sorozás folyt Laoszban, és a Lao-lakta thai-földi megyék­ben is. Most ismét körülbelül 60 000 főnyi haderő áll a Bo­un Oum—Nosavan-csoport ren­delkezésére. Az USA korszerű fegyverekkel látta el ezt az ágyú tölteléknek szánt sereget, és közte 50 Dakota, valamint AT 6 típusú repülőgéppel. Át­szervezték az úgynevezett ka­tonai zónákat is. A számukra kedvezőtlenre fordult hadihelvzetrek megfe­lelően, a korábbi öt katonai területet háromra csökkentet­ték. de az ezekben állomásozó erőik állásait az eddiginél gondosabban építették ki. Ez egyébként nem túl nehéz do­log ebben a meredek hegyek­ben, alig járható völgyekben oly gazdag országban. A Boun Oum—Nosavan hadsereget szinte teljes egészében Thaiföldön, az ag­resszív SEATO egyik fő fész­kében képezték ki. Mintegy öt zászlóalj ebből a seregből kül­földi. Főként thaiföldiekből és csangkajsekista kínaiakból áll. Ez egységeket főként ameri­kaiak vezetik. Laosz felszaba­dult részén magam Is jártam olyan fogolytáborban, amely­ben külföldi tiszteket, főként amerikaiakat őriznek. Vala­mennyien hadműveletek során kerültek fogságba, élő bizonyí­tékai tehát a laoszi külföldi beavatkozásnak. A megszállott Laoszból egyébként túlnyomórészt ki­szorult már az egykor oda be­fektetett francia tőke. Az ösz- szes tőkebefektetések 80 szá­zaléka most már amerikai vál­lalatok és pénzintézetek kezé­ben van. Körülbelül 10 száza­léka azonban a japán gazda­gág terjeszkedéséről tanúsko­dik. Az USA-tőke, mint a vi­lág sok más részén is, a poli­tikai, és katonai hatalomátvé­tellel egyidejűleg megkaparint­ja itt is elődei kezéből a gaz­dasági hatalmat. Laosz földje, mint katonai támaszpontokra alkalmas terü­let is fontos az amerikai ag­resszív erőknek. Északi része határos a kínai Jünannal. Van közös határa a semleges Bur­mával, valamint a Vietnami Demokratikus Köztársasággal is. Ezek az országok bőven szerepelnek az USA agresszív terveiben. De sokat számítana nekik Laosz teljes meghódítá­sa, dél-vietnami katonai ka­landjuk támogatásában is. A magas hegyekkel, vad erdőkkel ékes laoszi határvidék szinte kínálkozik arra, hogy ott ne­hezen felfedhető és nehezen támadható rakétakilövőhelye­ket létesítsenek. |\,1 indezek a kalandos el­1 J képzelések természete­sen beleütköznek a laoszi haza­fiak ellenállásába is. Nemcsak a haladás hordozója, a Szufa­nuvong vezette Laoszi Hazafias Front, de a haladónak nem­igen nevezhető Függetlenségi Párt, Souvanna Phouma párt­ja is szembehelyezkedik az amerikai tervekkel, és egy va­lóban semleges, független Laosz megteremtésén fárado­zik. Az amerikaiak és laoszi bábjaik azt hiszik, elegendő erejük van már ahhoz, hogy ki kényszerítsék akaratukat a népi és demokratikus erőkkel szemben. De ezek sem töltöt­ték tétlenül az időt. Mind ka­tonai, mind politikai és nem­zetközi vonatkozásban a sem­legesség hívei erősödtek meg nagyobb mértékben a fegy­verszünet Ideje alatt. Elég csak arra utalni, hogy az el­múlt esztendőben lángolt fel csak igazán a dél-vietnami nép hősi harca, amely nagy ameri­kai és SEATO-erőket köt le. Az erőviszonyok ma még in­kább olyanok, mint tavaly, hogy a Boun Oum—Nosavan csoport, bármennyire is követ­ni akarja gazdái parancsát, óhatatlanul vereséget szenved, ha nem egyezik bele a békés megoldásba. Ezért reménykednek a hala­dó erők a végső sikerben. Eh­hez azonban nehezen járható út vezet. SZÓFIA (MTI) Amint a Bolgár Távirati Iroda jelenti, január 20-án, helyi idő szerint 12,55 órakor a bolgár légierő egy lökhajtásos gépe, amelyet Milvs Kirov Szolakov alhad­nagy, egy fiatal pilóta veze­tett, a gyakorlórepülés során tájékozódási zavarba került és az olasz sajtó jelentései sze­rint Bari olasz város közelé­ben leszállást kísérelt meg. A leszállásnál a repülőgép erő­sen megrongálódott, a pilóta megsebesült. A Bolgár Népköztársaság római követsége megtette a szükséges lépéseket a pilóta szabadon bácsátására és a re­pülőgép maradványainak visszaszállítására. A nyugati sajtó az esettel kapcsolatban nagy lármát csa­pott. Fantasztikus koholmá­nyokat terjeszt, nyilván azzal a céllal, hogy élezze a feszült­séget és megrontsa a viszonyt az érdekelt országok között. A Bolgár Távirati Irodát felhatalmazták annak közlésé­re. hogy az olyasféle külföldi lapjelentéseket, amelyek sze­rint a repülőút célja felderí­tés volt, minden alapot nél­külöző durva hazugságok. (MTI) Tűz a Bélaoátfalvi Cement- és Mészműben Hétfő délután fél háromkor kigyulladt a Löse-malom egyik portalanítója. Először csak azt vették észre. hozv feltüzesedett az elvezető cső, majd sűrű. fojtó füst tört elő a portalanító felől. — Égnek a filterzsákok — ki­áltotta valaki. Csak egy pilla­natig tartott a megdöbbenés. Talán nem is gondolták végig, hogy bármelyik pillanatban robbanhat a finomra őrölt szénpor gázkeveréke. Robban­hat és akkor falat dönt, em­bert öl, pusztít az elszabadult vad erő. Pillanatok alatt a tűz oltá­sához láttak, működtek a szénsavas hóoltóberendezések. Sűrű füst- és gázszag volt, már szinte fuldokoltak az embe­rek. de menteni kellett a má­sik portalanítót, nehogj' to­vább tmtaáiam a tűs. Sikerült, önfeláldozó helyi­állással az üzem munkásai megakadályozták a nagyobb bajt. Nem történt robbanás, sem sérülés. A tüzet fogott filterzsákokat már nem lehe­tett megmenteni, azok elégtek, pár marék korom maradt csak a finom gyapjú anyagából. Az anyagi kár mintegy 40 ezer forint. A tűz okát még nem sike­rült megállapítani. Annyi már t'sztázódott. hogy nagyjavítás után most indult be ez az üzemrész. Hétfőn délben mintegy másfél órai munka után az adagolást lekancsol- ták, a malomajtót az előírás szerint kinyitották. Túlhevü- lés. pillanatnyi üzemzavar, vagy mi más okozta a bajt? Érvelőre biztosat senki sem tud mondani. A vizsgálat tart. ni, hogy az ügyet vigye tár­sadalmi bíróság elé. A gazdasági vezetők részére tartott értekezleteken több­ször felhívtuk a figyelmet ar­ra is, hogy az ügyészek szíve­sen segítséget nyújtanak a vezetőknek a társadalmi bíró­ság elé viendő ügyek kivá­lasztásában, sőt előkészítésé­ben is. Feltétlen szükséges ugyanis, hogy a társadalmi bíróság elé jól kiválasztott és jól előkészített ügyek kerülje­nek, mert ilyen gyakorlat mel­lett nem fordulhatnak elő visszásságok. , A TÁRSADALMI bíróságok helyzetével a Magyar Szocia­lista Munkáspárt VII. kong­resszusa is foglalkozott és ha­tározatban állapította meg, hogy a szocialista demokrat'z mus erősödése megkívánja a szocializmus ügyét támogató dolgozó tömegek még tevéke­nyebb közreműködését a nép­hatalmi szervek munkájában, a gazdasági és kulturális ügyek intézésében. Ez azt is jelenti, hogy az egyes felada­tokat, amelyeket eddig az ál­lami szervek láttak el, foko­zatosan társadalmi szervek vesznek át. E határozat gya­korlati végrehajtása érinti a társadalmi bírósági eljárást is és komoly kötelezettségeket ró mind a párt-, mind a szak- szervezet, illetve gazdasági szervekre is. Közös együttműködéssel, a bírák és ügyészek segítségével rövid időn belül el lehet érni azt, hogy megyénkben a tár­sadalmi bíróságok jól végez­hessék munkájukat. Dr. Gyulavári Endre, csoportvezető ügyész. Népszerű lett a Hax az egri járás népfr Eddig a községi népfrontve­zetők nem nagyon ismerték a Hazafias Népfront központi lapját, a Népfrontot. Pedig a folyóirat elvi cikkeiben, ri­portjaiban, tudósításaiban egyaránt foglalkozik a mozga­lom időszerű kérdéseivel, fon­tosabb problémáival, tehát a községi népfrontvezetők nem nélkülözhetik segítségét. Felis­hogy a fegyelmi ügy társa­dalmi bíróság elé való terjesz­tése bármely dolgozó kezde­ményezésére is történhetik, azonban a határozat arról is rendelkezik, hogy a fegyelmi ügyet csak az igazgató ter­jesztheti a társadalmi bíróság elé. Addig tehát, amíg a vá'la- lati igazgatók eddigi helytelen álláspontjukat meg nem vál­toztatják, és a szakszervezeti üzemi bizottságok nem hagy­nak fel eddigi tartózkodó ma­gatartásukkal, nem lehet vár­ni, hogy a társadalmi bírásko­dás helyzete jelentősen meg­javuljon. Az ügyészi szervek megpróbálkoztak esetenként kisebb jelentőségű ügyekben a nyomozati eljárás megszün­tetése után a vállalatok felé indítványt tenni, hogy a fe­gyelmi eljárást a társadalmi bíróság előtt folytassák le, fi­gyelemmel azonban az ilyen ügyek kevés számára, ez na­gyobb javulást nem eredmé­nyezhetett. AZ EGYES vállalatoknál le­folytatott vizsgálataink során megvizsgáltuk azt is, hogy a vállalatok igazgatói hogyan foglalkoztatják a társadalmi bíróságokat. Azoknál a válla­latoknál, ahol ezen a téren hiányosságokat tapasztaltunk, felszólalásunkban indítványoz­tuk a bíróságok megfelelő fog­lalkoztatását. Ezek az intézke­dések bizonyos eredménnyel jártak. Figyelembe kell azon­ban venni azt, hogy sem a rendőri, sem az ügyészi, sem a bírói szervek nem szereznek tudomást kellő időben arról, hogy a vállalatnál van olyan ügy, amelynek elbírálása a társadalmi bíróság hatásköré­be kívánkozik. Erre csak a szakszervezeti üzemi bizottsá­goknak van lehetőségük. Véleményem szerint a szak- szervezeti üzemi bizottságok­nak figyelemmel kell kísérni­ük a vállalatnál keletkezett fegyelmi ügyeket és minden olyan ügyet, amelyet alkal­masnak találnak, a vállalat igazgatója útján a társadalmi bíróság elé kell terjeszteni. Amennyiben a vállalat igaz­gatója erre nem hajlandó, a szakszervezeti üzemi bizott­ságnak az illetékes ügyészi szervekhez kell fordulna. Ilyen esetben ugyanis az ügyé­szeknek módjuk van a válla­lat vezetőjének indítványt ten­A HEVES megyei Népújság már több alkalommal foglal­kozott a Heves megyében mű­ködő társadalmi bíróságokkal Anélkül, hogy vitába kíván­nék bocsátkozni a cikkek megállapításaival, szükséges­nek látom azoknak a tapasz­talatoknak a közzétételét, amelyeket az ügyészségek sze­reztek a társadalmi bíróságok működéséről. Kétségkívül meg kell álla­pítani, hogy megyénkben né­hány kivételtől eltekintve, a társadalmi bíróságok nem töl­tötték be azt a szerepet, amit az 1041/1956. számú miniszter- tanácsi határozat rájuk rótt. Az ügyészi tapasztalatok azt mutatták, hogy ennek okát ab­ban kell keresni, hogy: 1. Egyes vezetők fegyelmi jogkörük csorbítását látták a társadalmi bíráskodásban, pe­dig valójában nagy segítséget kaphattak volna a munkafe­gyelem megszilárdításáért és a szocialista együttélés szabá­lyainak megtartásáért vívott harcban. 2. A szakszervezeti üzemi bizottságok nem látták el megfelelően az 1041/1956. szá­mú minisztertanácsi határo­zatban foglalt azon kötelezett­ségüket, amely szerint „a tár­sadalmi bíróságok megszerve­zése, irányítása és ellenőrzése a szakszervezetek feladata”. Az előbbiekben említett két ok eredményezte azt, hogy a vállalatok többségében a tár­sadalmi bíróságok nem, vagy csak igen kis mértékben vol­tak foglalkoztatva. A MINISZTERTANÁCSI határozatok értelmében a tár­gyalásra kerülő ügyet a válla­lat igazgatója terjeszti a tár­sadalmi bíróság elé, az üzemi bizottsággal egyetértésben. A gyakorlat szerint tehát csak ilyen úton kerülhet fegyelmi ügy a társadalmi bíróság elé. Mivel a jelenlegi rendelkezé­seink nem teszik lehetővé, hogy a társadalmi bíróság sa­ját maga vonjon hatáskörébe ügyeket elbírálásra, vagy kül­ső szervek (ügyészség, bíróság, rendőrség) indítványára köte­lező volna valamilyen ügy társadalmi bíróság elé vitele. Téves az a nézet, miszerint nemcsak az igazgató javasla­tára kerülhet ügy a társadal­mi bíróság elé. A vonatkozó minisztertanácsi határozat valóban lehetőséget ad arra, PUNTA DEL ESTE (MTI): Mint a Reuter hírügynökség jelenti, hétfőn este Punta del Este-ben megkezdődött az ame­rikai államok 21 országot tö­mörítő szervezetének külügy­miniszteri értekezlete. Az ün­nepélyes megnyitót Jósé Móra, az Amerikai Államok Szerve­zetének főtitkára mondotta. A megnyitó alkalmával felvonták a 21 tagállam lobogóját. Az értekezletet az Egyesüli Ä'Iamok nyomására hív­ták össze azzal a céllal, hogy a latin-amerikai or­szágokat állásfoglalásra bírják Kuba ellen, sőt hogy Kubát kirekesszék az ame­rikai államok szervezetéből. Az értekezlet színhelyét uruguayi katonák és rendőrök veszik körül és a hatóságok rendkívüli intézkedéseket tet­tek az esetleges tüntetések megakadályozására. Rusk amerikai külügyminisz­ter a hétfői napot arra hasz­nálta fel, hogy tárgyaljon a la­tin-amerikai országok vezetői­vel és megnyerje őket Kuba elleni álláspontjának. Bármely Kuba-ellenes akció megszava­zásához azonban kétharmados többség szükséges, az Egyesült Államoknak tehát a maga vok- sa mellé még 13 szavazatot kell szereznie, hogy keresztül­hajszolhassa javaslatait. A nyugati hírügynökségek jelentéseiből azonban kitűnik, hogy az Egyesült Államok szándéka:nak megvalósításá­ban lépten-nyomon akadályok­ba ütközik. Több latin-ameri­kai ország ellenzi az ameri­kaiak törekvéseit. Mint az AFP afias Népfront lapja jntaktivistái között merték ezt az egri járás köz­ségeiben dolgozó népfrontbi­zottságok is, és az év elején ugrásszerűen megnőtt az elő­fizetők száma. Nagyvisnyón már tízen rendelték meg a la­pot, Felsőtárkányban nyolcán, Szarvaskőben heten, Ostoroson hatan; és napról napra újabb rendelések történnek. megjegyzi1 Punta del Este-ben hétfő este „a bizonytalanság és zűrzavar légköre uralkodott”. Az AP is hozzáfűzi, hogy az Egyesült Államok latin-ameri­kai szövetségeseinek körében egyre inkább megbomlik az egység. Az amerikaiaknak egyre kevesebb kilátásuk van ar­ra, hogy elfogadtassák a külügyminiszteri értekez­lettel azokat a Kuba-elle- ncs szankciókat, amelyeket annyira kívánatosnak tar­tanak. Eddig ugyanis az Egyesült Ál­lamok, a magáéval együtt, 13 biztos szavazatra számíthatott, de hétfőn Haiti váratlanul megváltoztatta álláspontját, és csatlakozott a be nem avatko­zás politikáját követő Mexico- hoz, Argentínához, Brazíliához és Chiléhez. Haiti pálfordulá- sára az adott okot, hogy a kö­zelmúltban kevés segítséget kapott az Egyesült Államoktól és szolgálatainak fejében most újabb dollárokat szeretne ki­csikarni. A hivatalos megnyitó ünnep­ség után Jósé Fellman Val­verde, bolíviai külügyminisz­ter kijelentette: „A helyzet rendkívül súlyos. Az amerikai államok szervezete katasztro­fális válság küszöbén áll.” Nem lehet tudni, mennyire sikerül az amerikaiaknak meg- puhítanlok még ingadozó szö­vetségeseiket. Jól értesült kö­rök szerint az Egyesült Álla­mok zsarolással, nyomással akarja „jobb belátásra” bírni a tétovázókat. Ennek megfele­lően azzal fenyegetőzik, ha az értekezlet nem fordul erélye­sen szembe Kubával, akkor nem indítja be időben a latin­amerikai országoknak szánt 20 milliárd dolláros segélyprog­ramját. Az UPI is annak a né- zetének ad hangot, hogy az Egyesült Államok ..nemigen nyílja meg pénztárcáját” azok­nak az államoknak, amelyek Fidel Castro oldalára állnak, vagy semlegességet tanúsíta­nak. Az Egyesült Államok nem­csak elítéltetni szeretné Kubát, hanem ki akarja közösíteni az amerikai államok szervezeté­ből is. Egy újságíró megkér­dezte az amerikai küldöttség egyik tagját, miképp lehetsé­ges ez, hiszen az amerikai álla­mok szervezetének alapokmá­Megkezdődött Punta del Esteken az Amerikai Államok Szervezetének külügyminiszteri értekezlete

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents