Népújság, 1962. január (13. évfolyam, 1-25. szám)

1962-01-21 / 17. szám

1962. január 21., vasárnap NEPCJSAG 7 A FOLYÓ költségvetési esz­tendőben Eger kiemelt • helyet foglal el pénzügyi vonatkozás­ban, ugyanis a Pénzügymi­nisztérium a költségvetésében biztosított hiteleken túlmenő­en, egyszeri külön hitelössze­geket biztosított a város fej­lesztése érdekében — bizonyos meghatározott feladatokra! A hitelekből 1700 000 forin­tot fordítanak különböző fel­újításokra, 900 000 forintot a parkosítás tökéletesítésére. A munkák keretében készül el tökéletesen az Egészségház _ es Gólya utcai lakótömb közötti parkosítás is. E hitelekből elő­reláthatóan a Népkert fejlesz­tésére is sor kerül. Egymilliót fordítanak a köztisztasági munkák megjavítására, töké­letesítésére, valamint a víz- és csatornahálózat bővítésére. A közvilágítás korszerűsítésé­re pedig 600 000 forintot for­dítanak. A biztosított többlet­hitelek jelentős fejlődést biz­tosítanak Eger városában min­den vonalon. Mint értesül­tünk, a hitelek célszerű fel­használására már megtörtén­tek az előkészületek és a konkrét tervek. A legközeleb­bi végrehajtó bizottsági ülés foglalkozik a többlethitelek felhasználásának megtárgya­lásával, illetve a javaslatok jóváhagyásával. Kellemetlenül súlyos árnya a városnak, hogy a karácso­nyi és újévi ünnepek alatt va­lósággal rendszeres pusztítást végeztek egyes huligán ele­mek a város utcáin. Letépdes- ték például az Egészségház és Kossuth Lajos utcák hulladék- gyűjtő tartályait. Tudomá­sunk szerint, amikor példáid az Egészségház utcai építkezés éjjeliőre a rongálást észrevet­te és szólt, durva, fenyegető hang volt a válasz. A Gárdo­nyi Géza Színház hirdetőosz­lopát először csak ledöntötték, majd később bedobták a pa­takmederbe. Az Iparcikk Kis­kereskedelmi Vállalat együí cipőüzletének plakátját is el­lopták és a kertmozi pénztá­rának tetejére tették. Ma is ott dísztelenkedik. LRDEKES HÍRT kaptunk Budapestről. Az egyik buda­pesti vállalat turista szakosz­tálya tavasszal Egerben ren­dezi meg érdekes, műemlék­kereső túráját. A Versenyben részt vevőknek, egy boríték­ból ki kell húzniok egy szá­mot, mely egy egri műemléket jelöl, amelyet azután meg kell keresniük a városban, s ha megtalálták, le kell másolniok a falán elhelyezett műemlék­tábla felirati szövegét. Igaz örömmel vehetik az eg­riek ezt az aprócska hírt is, mert ez is új oldalról mutatja városunk jó hírét. A közelmúltban szóvá tet­tük az „Egri tüské”-ben, hogy városszerte hiányolják a bel­város új lakótömbjében már elkészült házak közötti terüle­ten a képzőművészeti alkotá­sokat. Elgondolásunk találko­zott az illetékesek véleményé­vel. Tervbe vették ugyanis, hogy az Egészségház és Gólya utcák között kiépítendő park­ban egy szobor, illetve szobor­ral kombinált csobogókét fel­állítását. Hamarosan véglege­sen döntenek a kérdésben es előreláthatólag Szabó László. jónevű egri szobrászművé­szünk, aki jelenleg a szolnoki művésztelep lakója, kan meg­bízatást a szobor elkészítésére. Állandó probléma Egerben a köztisztaság helyzete. Sajná­lattal tapasztaltuk, hogy na­gyon sokan nem tartják be azi a tanácsi rendeletet, amely szerint a ház tulajdonosának, illetve kezelőjének kötelessége takarítani a járdaszakaszt! A takarítás kötelezettségébe be­letartozik természetesen a hó­söprés és a csúszósság meg­szüntetése is. Természetesen ez a munka többletkiadást je­lent, főleg a nagyobb járda- szakasszal rendelkező közüle tek részére, amelyek a legtöbb mulasztást követik el ezen a téren. Sem a járdaszakasz ter­jedelme, sem pedig a többlet- kiadás nem lehet mentség a takarítási kötelezettség alól! A JÁRDÁK takarításának kötelezettsége nem csupán a magánháztulajdonosokra és az állami tulajdonban levő há­zak kezelőire vonatkozik, ha­nem minden rendű és rangú közületre. Ezen a téren nincs semminemű kivétel! Négy fiatal egri mérnök ér­dekes újítási javaslatot ter­jeszt elő. Az egri versenyuszo­dát egy olcsó eljárással lefed­ni javasolják és • a belső tér teroperálásáról földgáz-infrahő- sugárzókkal történne gondos­kodás. Ily módon az üzemelés mind a sportolók, mind a nagyközönség részére lehetsé­ges lesz. Sajnálatosan az öt­éves terv keretében nem ke­rül sor az egri fedett uszoda megépítésére, tekintve, hogy a szegedi és pécsi példák alap­ján 10—12 millió forint a költ­ség. A fedett uszodák belső temperálása igen magas üzem­költséget jelent, ugyanakkor a belső páraképződés nemcsak a belső burkolatot és tartórésze­ket rongálja, hanem a sporto­lók teljesítményét is erősen és hátrányosan befolyásolja az erősen nyirkos-párás levegő. Mivel Egerben a víz hőmér­sékletét kell a kellő hő­fokra beállítani, illetve azon megtartani, erre a célra, az uszoda előtt elhúzódó gázveze­tékekből üzemeltethetők len­nének- olcsón és gazdaságosan az infrahősugárzók. Hazai és külföldi tapasztalatok alapján az infrafűtés semminemű ká­ros hatással nem bír, sőt a két mikron tartományba eső sugár­zás a bőr szövetében kellemes meleg érzetét kelti. AZ EGRI újítók szerint az egri versenyuszoda javasolt lefedése és fűtési berendezésé­nek elkészítése az előkalkulá­ciók szerint csupán 400 ezer forintba kerülne. Az életre való javaslat meg­érdemli, hogy az illetékesek foglalkozzanak az üggyel. Sugár István 60 hold evümölcsös A füzesabonyi járás terme­lőszövetkezetei nem tartoznak az intenzív gyümölcstermő te­rülethez, de azért a termelő­szövetkezeti tagok erre is gon­dot fordítanak. Elsősorban a meglevő gyümölcsösöket újít­ják, fiatalítják. Emellett új gyümölcsösök telepítését is végzik. A sarudi Kossuth Tsz- ben az idén a régi gyümölcsös bővítésére 1 holdon téli alma-, három holdon meggy- és hat holdon kajszibarack-csemeté­ket ültetnek el Az újlőrinc- falvi Május 1 Tsz-ben 10 hol­don szilvát telepítenek. REGGELI TORMA Sokat hallottam manapság, hogy civi­lizációban, koffein­ben és nikotinban gyötört testünk egyet­len mentsége a rend­szeres reggeli torna, amely megpezsdül a vért, megmozgatja eltunyult izmainkat, felfrissíti szelle­münket. Végiggon­doltam az egész dol­got, alaposan meg­hány tam-v etettem magamban ezt a reg­geli tornát és úgy döntöttem, nekem sem árt, ha pezseg a vérem, nem tunyul- nak tovább izmaim és felfrissül a szel­lemem, mert ugyan a szellemekben általá­ban nem hiszek, de a magaméban feltétle­nül. Izgatottan vár­tam tehát a reggelt, amikor majd pár­námról felpattanok és délceg testemet lenge magyarban és atléta­trikóban alaposan megdolgoztatom a vér, a szellem jegyé­ben, harcban a tu­nyaság ellen. Az óra ftlcsörgött. negyedórával előbb az illendőségnél, és ezért az órát bevág­tam az ágy alá, hogy illemet tanuljon, fe­jemet pedig vissza a paplan alá, hogy ne halljam, mint ordít a nagypofájú óra az ágy alatt... Aztán megvilágosodott el­mém, nem az óra a hibás, hanem én akartam reggeli tor­nát végezni, hogy pe­zsegjen a vérem, megszűnjön tunya­ságom és felfrissül­jön szellemem. Az más — bocsátottam meg az órának, és átfordultam a másik oldalamra, hogy ala­posan végiggondol­jam, voltaképpen mi­ért akarok én tor­názni, miért éppen ma, s miért éppen reggel, s miért éppen negyedórával előbb, mint ahogy felkelni szoktam. Igen: én azért akartam tornázni, hogy megpezsdüljön a tunyaságom, meg­mozogjon a szelle­mem, s felfrissülje­nek az izmaim... Le­het, hogy nem egé­szen így van a dolog, a sorrendben mintha valami sántítana, de most igazán nem ez a fontos, hanem a kér­dés lényege: kell-e nekem egyáltalán tor­názni, s ha kell, kell-e nekem pont ma és pont reggel tor­náznom ... Vegyük sorba a dolgot, s kezdjük az egysze­rűbbnél — fészkel­tem magam még mé­lyebbre a meleg ágy­ba, mert nyugodt szellemi munkához kényelem kell. Először is: miért kellene reggel tor­názni? Utóvégre, az a vér pezseghet este is, s jobb is, ha egy vér este pezseg, amikor Malvinkával rande­vúm van. mint reg­gel, amikor a ko­pasz Tarjányival kell megbeszélést folytatnom a leltár ügyében. Nem be­szélve arról, hogy az egész napi fáradságot éppen este helyes le­vezetni egy kis reg­geli tornával, s kü­lönben is, helytelen dolog lenne reggelre korlátozni a harcot a tunyaság ellen. Az ember harcoljon min­den időben, de legfő­képpen este. Ami a szellem frisseségét illeti, akkor is helye­sebb az esteli torna, mert felfrissült szel­lemmel térek nyoszo- lyámra, mély és egészséges lesz az ál­mom, boldog az ébre­désem és ezáltal már eleve elesik a reggeli torna szükségessége. Tehát ezentúl tor­názunk, de este. Azazhogy: tornáz­zunk-e egyáltalán? Utóvégre, én nem a gyepszőnyegen és nem is mint rakodó- munkás keresem a kenyerem, hanem mint kontírozó köny­velő és azért annyira nyamvadt izmaim még nincsenek, hogy a tollat ne bírnám felemelni. De, ha ra­kodómunkás lennék, akkor meg éppenség­gel semmi bajom nem lenne az izma­immal, sőt... A leg­utóbbi szűrővizsgá­latok szerint nekem a véremmel sincs semmi bajom, ami bajom pedig van, az onnan van, hogy azon csak rontana egy vérpezsdítő torna ... És utóvégre, buta ember se vagyok, igaz, hogy filozófus se, de minek legyen egy kontírozó könyvelő filozófus, amikor leg­jobb tudomásom sze­rint még egyetlen fi­lozófus se volt kontí­rozó könyvelő.. Tartsuk tiszteletben egymás szakmáját... Szépen felkeltem az ágyból, kivettem az órát az ágy alól és el­határoztam: nem tor­názom sem reggel, sem este. Tornázzon az, akinek baja van a vérével, akinek izmai eltunyultak, szelle­me m.egtompult és aki hajlandó emiatt egy negyedórával előbb felkelni... Jaj, hová is tettem a kalapom? Tessék, mindent elfelejtek újabban... (egri) Földművesszövetkezeti közgyűlés Markazon növeléséhez a földművesszö­vetkezeti tagok 1957-től mint­egy 100 000 forinttal járultak hozzá. Több mint egymillió forinttal nőtt a kiskereskedel­mi és közel 200 ezer forinttal a vendéglátóipari forgalom. A felvásárlási tevékenység széle­sedett és a felvásárolt áru- mennyiségek megkétszereződ­tek a négy év alatt. A föld­művesszövetkezet közel 900 ezer forintot ruházott be 1957- től, így a kereskédelmi háló­zatát korszerűsíteni, szakosíta­ni tudta. Az eredményes mun­ka nyomán 1961. évben már állami hitel igénybevétele nél­kül, saját erőből gazdálkodott a földművesszövetkezet. A jó munka eredményeként az 1961. évben elnyerte a kiváló föld­művesszövetkezet címet és ok­levelet. A beszámolót élénk vita kö­vette. A hozzászólások után a tag­ság megválasztotta az új ve­zetőséget és a járási küldötte­ket. (Patkó) Az 1961-e» ér legjobb filmjei Bosley Crowther, a New Yorki Times filmkritikusa sze­rint az elmúlt év legkiválóbb, nem angol nyelvű filmjei a következők voltak: „Don Qui­jote” (szovjet), „Lélekszakad­va” (francia), „La dolce vita” (olasz), „A híd” (német), „Ha­mu és gyémánt” (lengyel), „Rocco és fivérei” (olasz), „Az emlékezetes nyár” (szovjet). Tájékoztató a gépkocsi n7dremóiiY'lQkarékbetétk§ii79dk sorsolási feltételeinek módosításáról Az 5000 Ft összegű gépkocsi nye­remény-takarékbetétkönyvek há- romhavonként kerülnek sorso­€sciÉ Csak egy percre tűnik fel általában az embereknek az új, csak egy percre villan a szemünkbe a fény, ott, ahol az eddig hiányzott, s aztán közönyösen tovább mennek. De vagyunk azért jó néhányon, akiket megállítanak az előrelépés örvendetes jelei. Ilyen jel az egri Egészségház utca és a patakpart közötti új lakótelep háztti elé, s útja mentén most felállított karcsú lámpaoszlopok sora, a modern lámpa­testekkel s opelburákkal. Most már sötétedéskor mindennap lágyulnak a barátságos fények, s világítanak az arrajáróknak. Megállítanak bennünket a fényt adó lámpák, s aki törődik egy kicsit is a város ügyeivel, aki szereti ezt a növekvő, ter­jeszkedő megyeközpontot, idegeneket idecsalogató régi pati­nás épületeivel, dicsőséges múltjával, a múltban gyökerező, s a jelenben virágba szökkent kultúrájával, fejlődő gyáraival, üzemeivel, új lakótelepeivel — az jóleső érzéssel állapítja meg a fény térhódítását, a világosság esti derűjét. Megállít és gondolkodóba ejt a fény, s gondolatunk idő­ben előre száll, s szemünk elé képzeljük a teljesen felépült, s környékével együtt rendbehozott új lakónegyedet, virágos parkok szelíd ölelésében. Elképzeljük, hogy a kigyúló lámpák alatt a tavaszi és nyári estéken édesanyák tolják a fehér kocsikban apróságai­ét, akik bámuló szemmel nézik a fényt, amíg anyuka megáll egy-egy ablak alatt egy kis tereferére. Óvodások és iskolások játszadoznak a lámpák alatt, fiatalok sétálnak andalogva tova. A telep lakói jönnek munkából pihenésre, vagy mennek pi­henésből munkára, aszerint, kinek hogy van a munkabeosz­tása, aztán a nyugdíjasok állnak meg még egy-két szóra bú­csúzás előtt a lámpák derűs fénysugarában. Fény, fény, varázsos fény! Lobbanj fel mielőbb minde­nütt, ahol még hiányzol, ahol még várnak. Lobbanj fel és vígy világosságot a sötétségbe. Tüntesd el a köd lélekrefekvö ho­mályát, hogy ne kelljen botorkálni ismeretlen utakon, ne kell­jen bizonytalanul tapogatózni az útkeresőknek. Új házak előtt, új utak mentén, új lámpák gyúladtak ki, s gyulladnak majd folyamatosan, mindenfelé, ahol szükség van rájuk. Csak gyulladjanak minél előbb és minél több helyen, s fé­nyére riadtan szálljon el az elmaradottság, a homály, s a sö­tétség fekete madara (Csg. L.) Vonaton... A mozdony nagyot füttyent és csahog- ^ va, lihegve indul neki az útnak. Szil- Évásváradtól Egerig kétórányi az út. A kocsi­dban utasok, ilyenek, amolyanok, vegyesen. jNégy munkás egy fakufferen veri az ultit. — Kontra parti! — kiált bele a játékba az J egyik, aztán lopva társai arcát fürkészi. A S sarokban egy tizennyolc év körüli, szőke >lány, meg egy nagy szál barna legény beszél- >get. Pontosabban egymás kezét szorongatják, Snevetnek, váltanak egy-két szót, aztán hall- Sgatnak nagyokat. Az ajtó mellett bőszoknyás 5egri nénike szunyókál, mellette zöldséggel ítéli puttonya. Nagyokat bólint fejével, ha í zökken a vonat. Nézegetem útitársaimat, míg egyszer a > kocsi sarkából halk mormogás üti meg fü- lem. Figyelek jobban, s megpillantok egy ? ütvén körüli embert, amint könyvet tart ké­szében: tanul. 4- József Attila a proletárok, a kisemmi- ízettek költője... — mormolja csendesen, ma- igának, Kevés gondolkodás után alkalmat > kerítek rá, s ő szívesen kínál hellyel maga ^mellett. Beszélgetünk. — Tudja, a magyar, ez az irodalom, csak dhagyján, de a nyelvtan, no meg ez a fránya í számtan ... ez, ezzel van már baja az öreg l fejnek — magyarázza mosolyogva. — Mert > bizony, régen volt már, amikor én a lányok­éhoz jártam! Régen volt az is, amikor felvet­itek a füzesabonyi vasúthoz fékezőnek. Bi- 'zony, eltelt az idő! Most már pályafelvigyázó (vagyok, sok gonddal, bajjal jár ez a mester­ség is, de azért szakítok időt a tanulásra. i — A nyolcadik általánost végzi? — kérdem >útitársamtól, mire ő rám néz, kicsit elcsodál- i kozik, aztán kihúzza magát, s látható büsz­keséggel felel: Nem kérem! Most érettségi­zzem majd a káli gimnáziumban... Jóska / óska negyedik osztályba jár, ponto-\ sabban már másodszor járja a negye­dik osztályt. A harmadikig nem volt különö-j sebb baj, de a negyedik elején valami történt< a gyerekkel és annyira visszaesett a tanulás-< ban, hogy év végén ezt írták a bizonyítvány-< ba: osztályt ismételni köteles. — Buta vagy te, fiam! — hallotta otthon a\ korholó szavakat. — Jóska buta gyerek —< mondogatták pajtásai az iskolában, sőt maga'' a tanító néni is rákiáltott egyszer hirtelen< haragjában: ülj le, te buta, semmirekellő! Jóska úgy érezte ezekben az időkben ina­gát, mint valami számkivetett, s lassan-las- san maga is elhitte már, hogy ő buta és hogy' örökre lemaradt a többiek mögött. Az idén, ősszel, azonban érdekes dolog[ történt. Jóska új tanító Aénit kapott. Már< a harmadik héten meglátogatta Jóskát ottho-\ nában, aztán sokáig beszélgettek. Tőle hal-; lotta először így a szót: olvass csak szépen.' Józsikám! Nem vagy te buta gyerek! Mutasd\ meg, tudsz te is annyit, mint a többiek! — És Jóska a szép biztatásra egyszer, csak meg­emberelte magát. Munkához látott. Az első] eredményes felelet után a tanító néni meg­dicsérte az egész osztály előtt, később dicsé­ret érkezeit haza az ellenőrzőben is. Ügy érezte lassan-lassan magát, mintha egy cso­dálatos, láthatatlan kéz fogná, segítené, biz-\ tatná, emelné fölfelé. Negyed év végére Jós-', kára büszke volt már az egész osztály. ! Egyik este, munka után, kopogtattak a. tanító néni ajtaján. Jóska édesapja volt. En-‘, gedelmet kért a zavarásért, aztán kertelcs; nélkül megkérdezte: Mit csinált a fiammal,', tanító néni? Olyan, mintha kicserélték volna.', A tanító néni elmosolyodott, aztán röviden; így válaszolt: Semmi különöset nem csinál­tam, csak visszaadtam azt, amit valamikor', elvettek tőle: a hitét, az önbizalmát, az aka­raterejét, mert e drága kincsek nélkül Jóská-J bál sohasem lett volna okos, nyílt szívű, iga- n szabad ember... SZALAY ISTVÁN lásra. A sorsolások alkalmával minden kétezer darab olyan gép­kocsi nyeremény-takarékbetét­könyv alapján; amelyben a sorso­lás hónapját megelőző három hó­napon át, megszakítás nélkül 5000 forint volt, legalább egy személy­gépkocsi kerül kisorsolásra. Az 5000 forint összegű gépko­csi nyeremény-takarékbetétköny­vek megváltozott feltételek szerin­ti sorsolására első ízben 1962 má­jus hóban kerül sor. Az 1961. ok­tóber 31-ig váltott és 1962. január 31-én; illetve 1962. április 30-án forgalomban levő azon betétköny­vek, amelyek legközelebbi sorso­lása februárban, illetve májusban esedékes, még egy ízben a koráb­bi feltételek mellett kerülnek sor­solásra. Ennek megfelelően,- az 1962. feb­ruár havában megtartandó sorso­láson minden ezer darab, 1962. ja­nuár 31-én forgalomban levő olyan 5000 forint összegű gépkocsi nye­remény-takarékbetétkönyv alap­ján, amelyet 1961 május, június; vagy július hónapban váltottak; legalább egy személygépkocsi ke­rül kisorsolásra. Az 1962 május havában megtar­tandó sorsoláson minden ezer da­rab, 1962. április 30-án forgalomban levő olyan 5000 forint összegű gép­kocsi nyeremény-takarékbetét­könyv alapján, amelyet 1961 már­cius, vagy április hónapban, illet­ve 1961 augusztus, szeptember; vagy október hónapban váltottak; legalább egy személygépkocsi ke­rül kisorsolásra. Minden kettőezer darab, 1962. áp­rilis 30-án forgalomban levő olyan 5000 forint összegű gépkocsi nyere­mény-takarékbetétkönyv alapján; amelyet 1961 május, június, vagy július hónapban, illetve 1961 no­vember, december, vagy 1962 ja­nuár hónapban váltottak, leg­alább egy személygépkocsi kerül ki sorsolásra. A további sorsolásokon minden kétezer darab olyan gépkocsi nye­remény-takarékbetétkönyv alapj án; amelyben a sorsolás hónapját megelőző három hónapon át meg­szakítás nélkül 5000 forint volt, legalább egy személygépkocsi ke­rül kisorsolásra. A 10 000 forint összegű gépko­csi nyeremény-takarékbetétköny­vek sorsolási feltételei változatla­nok maradnak. A markazi földművesszövet­kezet megtartotta a SZŐ VOSZ V. kongresszusát megelőző ve­zetőség-új raválasztó közgyűlé­sét. A mozihelyiségben, a köz­gyűlés színhelyén, mintegy 450 földművesszövetkezeti tag je­lent meg. A közgyűlés elnöké­nek, Halassí János vb-titkár- nak megnyitó szavai után az igazgatóság- nevében, Cser- nánszki Tamás elnök számolt be a tagságnak az elmúlt négy évben végzett munkáról. A földművesszövetkezeti tagok nagy érdeklődéssel figyelték a beszámolót és jóleső érzéssel nyugtázták az abban ismerte­tett eredményeket. A markazi földművesszövet­kezet nyeresége a négy év alatt több mint duplájára emelkedett. A saját vagyon

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents