Népújság, 1961. december (12. évfolyam, 283-307. szám)

1961-12-16 / 296. szám

Dolgos karácsonyi úttörők Készülődés a télre Ez év tavaszán határozták el a karácsondi úttörők, hogy Ifjúsági Szövetkezetei alakí­tanak. Ebben az évben már a kapott földterületen étke­zési babot és kukoricát ter­meltek. Bevételeiknek nagy részét saját céljaikra hasz­nálták fel és ebből az ösz- szegből új televíziókészülé­ket vásároltak. Már a ' következő évre is gondoltak. Elkészítették ter­melési és pénzügyi terveiket, amelyekben szép célok meg­valósítását tűzték ki. Az If­júsági Szövetkezet dolgos munkáját látva, a helyi ter­melőszövetkezet is nagyon sok segítséget adott a fiata­loknak. Sípos Lajos, a helyi termelőszövetkezet elnöke máris ígéretet tett a fiatal szövetkezőknek, hogy a nehe­zebb talajmunkákat a terme­lőszövetkezet végzi el. Segít­séget adnak területük fel­szántásánál, bevetésénél, de az esetleges gépi betakarítás­nál is. Az Ifjúsági Szövetke­zet szerződést kötött a ter­melőszövetkezettel, hogy vi­szonozzák a segítséget. Segít­séget adnak a gyomlálásban, zöldborsószedésben, a burgo­nyabogár irtásában, de más gyümölcs- és zöldségfélesé­gek szedésében is. Elvállal­ták azokat a munkákat, ame­lyek nagy munkaerőt nem igényelnek. A Ságvári Endre nevét vi­selő Ifjúsági Szövetkezetnek már 70 tagja van. Két. hold földterületen gazdálkodnak, Tábi Márton Ifjúsági Szövet­kezeti elnök vezetésével. A termelőszövetkezet segí­tése mellett a fiatalok nagy támogatást kapnak a helyi földművesszövetkezettől is. Serényi Gyula, a földműves­szövetkezet ügyvezetője elég gyakran látogatja a fiatalo­kat, és ha segítségre van szükség, mindig megadja. Ennek köszönhető, hogy a következő évre készített ter­vükben reális célokat tűztek maguk elé. Így, többek kö­zött a növénytermesztési és a kertészeti növények fajta­ismeretének szélesítését, va­lamint azok termesztésének tanulmányozását is tervbe vették. Ennek érdekében a terület egy részén kísérlete­zéseket végeznék a különbö­ző szerves- és műtrágya­anyagok adagolásával. A fia­talok megismerkednek a nö­vénytermesztéssel, gyümölcs­ös szőlőtermeléssel, a gyü­mölcsfák. ápolásával, vala­mint a fizikai és kémiai nö­vényvédelemmel. Területü­kön, amelyen dolgoznak, el­sősorban a politikai és gya­korlati oktatás, valamint a nevelés a cél. Tervbe vették közös állat- állomány létesítését is. Ehhez a szükséges pénzt saját erő­ből biztosítják, de hiteleket is vesznek igénybe. Az elké­szített, jövő évi tervük sze­rint a termelőszövetkezet és az Ifjúsági Szövetkezet kö­zötti munkákat munkaegy­ség-alapon számolják el. Az elkészített tervhez részletter­veket dolgoztak ki, amelyek­ben a legfontosabb teendőket és feladatokat brigádokra le­bontva határozták meg. A következő évben mintegy 60 tőke szőlőt telepítenek és a szükséges berendezéseket is megvásárolják. Vásároltak egy tizenkét darabból álló nyúl törzsállományt is és így már a tervük szerint a jövő év végére közös alapjuk kö­zel 10 ezer forint lesz. »t« Szövetkezeti télapók Ha a Télapó szót halljuk, felcsillan szemünk, hiszen er­re a szóra sok kedves emlék jut eszünkbe, amely végigkí­sért életünk hosszú évein. De eszünkbe juttatja sokunknak azt is, hogy nem mindenkinek volt régen kedves ez az ün­nep. Most azonban mindany- nyiunknak az volt a gondja, hogyan tegyük szebbé, kelle­mesebbé az idei Télapó-ünnep­ségeket. A szülőknek és isko­láknak, de a földművesszövet­kezeteknek is, ugyancsak gon­dot okozott, hogy olyan ked­vessé tegyék ezt a napot, amilyenné csak lehet. Ennek jegyében készültek fel földművesszövetkezeteink az idei Télapó-vásárra. Cso­magokat készítettek, szórakoz­tató műsorokat, mesedélutáno­kat rendeztek és ezzel meg­szerezték a gyermekek örö­mét. Különösen dicséretre mél­tó, a hevesi földművesszövet­kezet kezdeményezése. Itt a kisvendéglő helyiségében dél­előtt gyermekek részére tar­tottak ünnepséget, este pedig sok felnőtti ugyanúgy örölt a Télapónak, ahogy délelőtt a fiatalok. A kultúrcsoport is kitett magáért. Ez alkalommal „Nevetni szabad” címmel vi­dám kabaréműsorral tették gondtalanná az estét. Meg kell emlékezni a ver­peléti és ecsédi földművesszö­vetkezetek munkájáról is. E helyeken a cukrászdában tar­tották meg a Télapó-ünnepsé­geket, mesedélutánnal egybe­kötve. A vámosgyörki, kiskö­rei és sarudi földművesszövet­kezetek sem kíméltek időt és fáradságot: az iskoláknál és óvodáknál segítettek a Télapó­ünnepség megszervezésében. Ezeket ugyancsak mesedél­utánnal tették színessé. Dicsé­ret illeti ezeket a földműves­szövetkezeteket, valamint az egységek dolgozóit, akik meg­lepetést és örömet szereztek ezen a napon a fiataloknak. Most, a Télapó-esték után kéréssel fordulunk mindany- nyiukhoz: ugyanilyen szép se­gítséggel adjanak támogatást a jövőben is az iskoláknak, óvodáknak egy-egy ünnepség megrendezésében. (mezei) UDVARIATLAN BOLTVEZETŐ OTTHONÁBAN — Majd adok én neked! Azt hiszed, velem is úgy bán­hatsz, mint a boltban a vevőkkel?! A MÉK tartósítóüzemében ezekben a napokban serény munka folyik. Készülődnek a téli tárolásra, tartósítják a zöldségféléket. A tartósító üzem még 1952-ben létesült, ame­lyet a MÉK 4 évvel ezelőtt vett át. Ez az üzem évente 40 va­gon árut tud feldolgozni. Az átvételkor niég igen kezdetleges eszközökkel dolgoztak, de azóta állandóan korszerűsítik az üzemet. Az üzemben 15 vagon uborkát és 6 vagon paprikát tartósítottak, különbdző nagyságú üvegekben. A régi, kötéllel működő felvonó helyett az elmúlt évben mintegy 120 000 forintos költséggel új, modern felvonót épí­tettek, ezenkívül 40 000 forintért uborkamosógépet vásároltak. A nagy tartá­lyokba még az elmúlt évben is kézipumpával töltötték a tar­tósításhoz szük­séges ecetet és vizet. A múlt év végén újabb beruházás ré­vén egy mo­dern villanyszi­vattyúval köny- nyítették meg az üzem dolgo­zóinak munká­ját. Az áruk hi- giénikusabb ke­zelése és a kul­turáltabb ke­reskedelem megköveteli, hogy megfelelő minőségű áru kerüljön a szö­vetkezeti bol­tokba. Ezt is elősegíti a tar- a káposztaféleségeket is az üzemben tartósítják, tósító üzem. Még a tavasz folyamán egy borsófejtőgépet vásároltak, mely­nek munkája megkönnyítette az üzemi, üdülő és más kony­hák fejtett borsóval való ellá-tását. Az első évben közel 150 mázsa borsót fejtettek ki. A tartósító üzemhez sok pince tartozik, amelyekben a téli táro­lást végzik. Az egyik pincében az alma válogatásánál dolgoznak az asszonyok. A tartósítóüzem feldolgozott áruját a FÜSZÉRT Vállalaton keresztül hozza forgalomba. Ez évben, az aszályos idő ellenére is, jelentős mennyiségű uborkát, paprikát és paradicsomot tartósítottak. Az áruféleségeket nagyrészt üvegekben hozzák forgalomba. Az üzem évente 40 000 üveg savanyúságot ad me­gyénk kereskedelmi egységeinek. Érdekessége ennek a tar­tósítóüzemnek, hogy' itt a dolgozók létszámát nem növelik, ellenkezőleg, a korszerűsítések, a gépi feldolgozás révén, a ter­melés növelése mellett, a hatvan ember helyett mindössze huszonketten dolgoznak, A teljesítmény így is 10 százalékkal emelkedőik T. J. Mezőgazdasági tanácsadó A babíermessléfi feladatai Köztudomású, hogy az utób­bi két évben az étkezési szá­razbab termesztése egyáltalán nem hozta meg a várt gazda­sági eredményeket. Idén a nagy szárazság, az elmúlt év­ben pedig a szokatlanul csa­padékos időjárás miatt hozott a bab kis termést. Az étkezési száraz bab termesztésének to­vábbra is nagy jelentősége van a hazai fogyasztás, vala­mint az export lehetőségek szempontjából. Szükséges te­hát, hogy foglalkozzunk e ne- vényféleség termesztésének problémáival. A múltban a külföldi orszá­gok a hazai termésű babot magánháztartások számára — míg napjainkban elsősorban konzervgyári feldolgozásokra vásárolják. Természetesen elsősorban olyan babfajták iránt érdeklődnek, melyek konzerv célra leginkább meg­felelnek. A termelésnek tehat feltétlenül alkalmazkodnia kell ehhez a helyzethez és olyan fajták előállítására kell törekedni, melyek a piacok igényeinek megfelelnek. Álta­lában a fehérbabok a legérté­kesebbek ebből a szempont­ból. A bab termesztésének ha­zánkban hagyományai van­nak. Nincs olyan ház, vagy család, ahol kisebb-nagyobb mennyiségben ne foglalkoztak volna vele. A jelenlegi új helyzetben is szükség van a bab minél szélesebb körben való termesztésére. A nemré­giben meghirdetett szerződés- kötés eredményei azonban egyelőre nem kielégítőek. A földmüvesszövetkezetek tag­jainak, aktíváinak. valamint az alkalmazottaknak közös ügy- gyé kell tenniük a szerződés- kötést mindenütt. Meg kell magyarázni a termelőszövet­kezetek tagjainak, hogy végső fokon a jelenleg fennálló sza­badpiaci árak igen magasak, és össze kell fogni minden erőt, hogy ez a fontos népélel­mezési és exportcikk minél nagyobb mennyiségben kerül­jön termesztésre. Hazánk éghajlati viszonyai a bab termesztésére teljesen megfelelnek. Kritikus időszak — mint a legtöbb hüvelyes nö­vénynél — a virágzás idő­szaka. Ha ebben az időben száraz meleg uralkodik, jelen­tősen csökkenhet a termes eredménye. Ezt a hatást azon­ban lényegesen csökkentheti, a kukoricában való köztes ter­melés. Ugyanis a bab a kuko­ricával nemcsak jól megfér, hanem a kukorica szélvédel­mében olyan páratartalmú és hőmérsékleti viszonyok ala­kulnak ki. amelyek igen ked­vezőek a bab megkötésére és fejlődésére. Talaj szempontjából a bab nem túlságosan igényes. A legszélsőségesebb talajokat ki­véve mindenütt megterem. Elővelemény szempontjából sem válogatós. Minden nö­vény után is sikerrel ter­meszthető. sőt, még önmaga után is. Tekintettel arra. hogy a bab jó nitrogéngyüjtő nö­vény, termesztése ebből a szempontból is előnyös és ajánlatos. A fentiek alapján reméljük, hogy a termelőszövetkezetek dolgozói is megértik a babter­mesztés fontosságát és min­dent elkövetnek, hogy e fon­tos élelmezési cikkünkből mi­nél többel termeljenek. A szö­vetkezetek dolgozói a legna­gyobb segítséget a szerződés- kötéseknél adhatják. Látogas­sák le a termelőket, magya­rázzák meg a babtermesztés fontosságát, annak előnyeit és kössék meg a szerződést a köztes bab termesztésére. Nagy András A törzsgárda tagja Nagyon régen volt, amikor Katona József először lépett be a Hangya-szövetkezet egyik egységébe, hogy a kiadott programnak megfelelően vizs­gálatot tartson. Mint fiatal ember nagy munkalázzal és tanulni vágyással indult el ezen a pályán. 1938. szeptem­ber 1-én került a szövetkezet­hez, mint körzeti segéd-ellen­őr. A hatvani körzetben dol­gozott, majd később a füzes­abonyi körzetbe került át. Ebben az időben naponta járta a községeket, hogy mun­káját becsülettel elvégezze. So­kat dolgozott azon, hogy a falvak ne szenvedjenek hiányt áruban és az egységek dolgozói mindenben kövessék az elő­írásokat. Talán kissé száraz és papírmunka is volt az ő feladata. A Hangya és a föld­művesszövetkezet egyesülése után sem hagyta el munkáját. Továbbra is megmaradt, mint körzeti ellenőr. Tevékenységét azonban most ! már nemcsak a rendelkezések I betartatása merítette ki, mind- I inkább figyelembe vette a szö­vetkezeti tagok véleményét, javaslatát. Az ellenőrzés mel­lett előtérbe került a szervező munkája is. Feladata még csak nehezedett, hiszen 27 községbe járt ellenőrizni és segítséget adni. Ö most egyike azoknak a földművesszövetkezeti dol­gozóknak, akik már élethiva­tásnak tekintik a szövetkezeti munkát. Az eltelt 23 év utolsó tizede azután meghozta a nagy vál­tozást Katona József életében. Nemcsak sokoldalúvá vált, de a szövetkezeti mozgalmon be­lül is nagy élettapasztalatra tett szert. Valóban alapító tag volt, hiszen a MÉSZÖV Terv- és Pénzügyi Osztályán ő dol­gozott először. Amikor pedig Füzesabonyban megalakult a Járási Központ, ismét vissza­ment régi körzetébe. Munkáját mindig igyekszik becsülettel elvé­gezni és segít a földművesszö- vetkezetek dol­gozóinak. A fü- «esabonyi járás­ban talán nincs is olyan föld­művesszövetke­zeti dolgozó, aki ne ismerné „Jó­zsi bácsit”. Je­lenleg a Járási Központ főel­lenőre. 1958-ben munkája el­ismeréséül „Kiváló földmű­vesszövetkezeti dolgozó” cím­mel tüntették ki. Sok éves munkájának újabb jutalma, hogy a törzsgárda jelvény aranyfokozatát kapta meg. Szabó Lajos

Next

/
Thumbnails
Contents