Népújság, 1961. december (12. évfolyam, 283-307. szám)

1961-12-16 / 296. szám

VlUfi PRO! ETÁRJAI, EGYESÜLJETEK f

AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS NAPILAPJA

XII. évfolyam, 296. szám

ÁRA: 50 FILLÉR

1961. december 16., szombat

Megkezdődött az országgyűlés ülésszaka

Pénteken délelőtt új ülésszakra összeült az országgyűlés. Néhány perccel 11 óra előtt benépesültek a képviselői padsorok és a karzatok.

Részt vett az ülésen Dobi István, a Népköztársaság elnöki Tanácsának elnöke, Kádár János, az MSZMP köz- Központi Bizottságának első titkára, a Minisztertanács elnöke, Biszku Béla, Fehér Lajos, Fock Jenő, Kállai Gyula, Kiss Károly, Marosán György, dr. Münnich Ferenc, Rónai Sándor, Somogyi Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, Czinege Laios, Komócsin Zoltán, Szirmai István, az MSZMP Politikai Bizottságának póttagjai, valamint Csergő János, Czottner Sándor, dr. Doleschall Frigyes, Ilku Pál, Jncze Jenő, Kisházi Ödön, Kovács Imre, Losonczi Pál, Nagy Józsefné, dr. Nez- vál Ferenc, Nyers Rezső, Papp János, Péter János, Tausz János, Trautmann Rezső miniszterek, Ajtay Miklós, az Országos Tervhivatal elnöke.

A diplomáciai páholyokban helyet foglalt a budapesti diplomáciai képviseletek számos vezetője és tagja:

Az ülést Rónai Sándor, az

országgyűlés elnöke nyitotta meg.

Bejelentette, hogy a forradalmi munkás-paraszt kormány a következő törvényja vasiatokat nyújtotta be az országgyűlés elnökének:

A Magyar Népköztársaság Büntető Törvénykönyvéről szóló törvényjavaslatot; a mezőgazdasági rendeltetésű földek védelméről szóló törvény- javaslatot, valamint az erdőkről és a vadgazdálkodásról szóló törvényjavaslatot.

A törvényjavaslatokat előzetes tárgyalásra az országgyűlés illetékes állandó bizottságainak kiadta és az országgyűlés tagjai között szétoszlottá.

Ugyancsak szétosztotta az országgyűlés tagjai között a Népköztársaság Elnöki Tanácsának az országgyűlés legutóbbi ülése óta alkotott törvényerejű rendeletéiről szóló jelentést. A Népköztársaság Elnöki Tanácsának jelentését az országgyűlés jóváhagyólag tudomásul vette.

Rónai Sándor ezután bejelentette, hogy öt képviselő nyújtott be interpellációt: Varga Ferencné a ciroktermesztésről, Suhajda József a bírói tisztségek választás útján való betöltéséről, a bírák beszámolási kötelezettségének teljestíéséről, Bodorkós István az importgépek alkatrészutánpótlásáról, Somoskői Lajos azoknak a munkásfeleségeknek az SZTK-biztosításá- ról, akik termelőszövetkezetek tagjai, Szabó Piroska pedig a gyermekcipők minőségéről.

Ezután az elnök javaslatára az építésügyi bizottságban megüresedett helyre Vörös János képviselőt választotta meg az országgyűlés.

Az országgyűlés a továbbiakban elfogadta a mostani ülésszak napirendjét:

1. A Magyar Népköztársaság Büntető Törvénykönyvéről szóló törvényjavaslat tárgyalása;

2. A mezőgazdasági rendel-; tetésű földek védelméről szóló; törvényjavaslat;

3. Az erdőkről és a vadgaz- ■ dálkodásról szóló törvényja-; vaslat;

4. A Legfelső Bíróság elnö- ; kének beszámolója;

5. Interpellációk.

Ezután az országgyűlés meg- ; kezdte az első napirendi pont: tárgyalását. Elsőnek dr. Nezvál ; Ferenc igazságügyminiszter; szólalt fel. ;

„„„ Tobb mmt ‘1 000 brigád 750 000 taggal, ezen belül 6500 szocialista brigád, mintegt 65 000 taggal vesz reszt hazánkban a munkaversenyben. A képen Korponai Lajost, a Mátra- vidéki Erőmű KISZ-brigádjának alapitó tagját látjuk. A fiatal munkás az erőműben szabadult fel, 11 eve az üzemben dolgozik. Okleveles és jelvényes kiváló dolgozó. Korponai Lajos arra törekszik, hogy a KISZ-brigád mindig megállja a helyét, mindig teljesítse kötelességet.Jo es biztató tudat, hogy így van ez a Mátravidéki Erőműben és az ország 71000 ongaajaban.

Egfy a hétszázötvenezer közül

A Büntető Törvénykönyvről szóló törvényjavaslat

Bevezetőben hangsúlyozta, hogy az új Büntető Törvény- könyv megalkotásával jelentős lépést teszünk a Magyar Nép- köztársaság szocialista jogrendjének kialakításában.

— A felszabadulás óta államunk, társadalmi rendünk és népgazdaságunk védelmére több új büntetőjogszabályt alkottunk. Átfogó, teljesen új büntetőtörvénykönyv hiányában azonban még mindig sok régi jogszabály van hatályban, s ez természetesen megnehezíti a társadalmi viszony ainknak mindenben megfelelő jogalkalmazást. A törvényjavaslat előkészítésénél figyelemmel voltak a bírói gyakorlatra, a szocialista jogtudomány megállapításaira, s tanulmányozták a baráti szocialista országok új büntető törvényeit is. A tervezetet széleskörűen megvitatták jogászokkal és más szakemberekkel is. Értékes javaslataikat megfelelően hasznosították.

Ezután a miniszter tájékoztatta az országgyűlést az igazságszolgáltatás és a bűnözés jelenlegi helyzetéről.

— Büntető igazságszolgáltatásunkat elsősorban az jellemzi, hogy 1957 óta hazánkban a szocialista törvényesség teljes egészében helyreállt. Ártatlan embert a Magyar Népköztársaságban nem sújt ma büntetés. Mindenki nyugodt lehet afelől, hogyha nem követett el bűn- cselekményt, bíróságaink nem ítélik el. Ez a politikai és a köztörvényi bűncselekményekre egyaránt vonatkozik. Ami a politikai bűncselekményeket illeti, az ellenforradalom idején nagy számban elkövetett ellenforradalmi bűncselekményekkel kapcsolatos bűnügyeket bíróságaink jogerős ítélettel régen lezárták, sőt az ilyen bűncselekményeket elkövetett személyek túlnyomó többsége közkegyelmi rendelet, vagy egyéni amnesztia alapján büntetése hátralékos részének letöltése alól mentesí- ■^ést nyert és szabadulása után

beilleszkedett a társadalomba.

Azt is megállapíthatjuk, hogy ezeknek az embereknek nagy része, akik korábban államrendünk ellen bűncselekményt követtek el, látva az utóbbi öt esztendőben a Magyar Népköz- társaságban bekövetkezett hatalmas társadalmi, gazdasági és kulturális fejlődést, korábbi tettét mélyen megbánta és becsületes munkával igyekszik jóvá tenni hibáját. Az utóbbi időkben politikai bűncselekmények miatt már csak igen ritkán folyik eljárás bíróságaink előtt. Ezekben az ügyekben is az ítélkezés nagyon alapos, nemcsak a terhelő, hanem a mentő körülményekre is kiterjedő vizsgálat előzi meg és bíróságaink csakis azokat ítélik el, akik a Magyar Népköz- társaság rendje ellen támadnak, tehát aktív tevékenységükkel bűncselekményt követnek el. Pusztán politikai meggyőződéséért, politikai nézeteikért hatóságaink senkit sem üldöznek.

— Másik jellemző vonása büntető igazságszolgáltatásunknak a bűnözés jelentős mérvű csökkenése. Míg a Hor- thy-korszak idején a bűnözés állandóan növekedett, addig a felszabadulás óta fokozatosan csökken. Például a jogerősen elítélt fiatalkorúak száma 100 000 fiatalkorú lakosra számítva, 1939-ben 733 volt. Ez a viszonyszám a felszabadulás óta folyton csökken, 1960-ban 391-re. tehát az 1939. évi adatokhoz viszonyítva felére csökkent. Nagyarányú csökkenés mutatkozik a felnőttek bűnözésénél is. Különösen feltűnő a vagyon elleni bűntettek számának jelentős mértékű csökkenése. Ha az 1938. évi adatokat 100 százaléknak vesszük, úgy az 1960-ban elkövetett lopások száma 49 százalékot, a sikkasztásoké 45,4 százalékot, a csalásoké 50,9 százalékot mutat. 1960-ban kereken 24 százalékkal kevesebb embert ítéltek el a bíróságok bűncselekmény miatt, mint 1938-ban.

A bűnözés a többi szocialista államban is hasonló arányú csökkenést mutat, sőt, egyes államokban a mienknél nagyobb arányú a csökkenés. Ez annak a törvényszerű folyamatnak a következménye, hogy a szocialista államokban mindinkább megszűnnek a bűnözés okai, mind szőkébb körre szorulnak azok a tényezők, amelyek még lehetővé teszik bűncselekmények elkövetését. Ezzel szemben a kapitalista államokban a bűnözést kiváltó okok nem szüntethetők meg, mert a legszorosabb kapcsolatban állnak magával a társadalmi, gazdasági rendszerrel.

A tények tömegével igazolható, hogy az imperializmus viszonyai között a bűnözés mégcsak nem is stagnál, hanem állandóan emelkedő tendenciát mutat Tavaly az USA területén minden 58. percben egy gyilkosságot, minden második percben egy autólopást és minden hetedik percben egy rablást követtek el. A letartóztatások száma is nagy mértékben emelkedett: minden 100 ezer lakos közül 1960-ban 3640 személyt tartóztattak le. A Német Szövetségi Köztársaságban 1959-ben minden 100 000 lakosra 3547 bűncselekmény esett. Ezzel szemben a Német Demokratikus Köztársaságban minden 100 000 lakosra ugyanebben az évben 904, tehát körülbelül negyedannyi bűncselekmény jutott, mint a revan- sista nyugatnémet államban.

Amikor megállapítjuk, hogy az imperialista államokban a bűnözés rohamosan emelkedik, ugyanakkor nálunk fokozatosan csökken. Ez a körülmény egyáltalán nem tesz elégedetté bennünket, hanem arra indít, hpgy a bűnözés csökkenésének meggyorsítását célzó egyéb tényezők mellett keressük azokat az eszközöket és módszereket, amelyekkel büntető igazságszolgáltatásunkat még hatékonyabbá. egyszerűbbé és gyorsabbá tehetjük. .Ezek sorában jelentős szerepe lesz az új büntető törvénykönyvnek.

— Büntetőpolitikánk lényege — folytatta az igazságügyminiszter —, hogy bűnüldöző szerveinknek

a szocialista törvényesség legszigorúbb betartásával le kell sújtani társadalmunk és államrendünk tudatos ellenségeire, az állam elleni, valamint egyéb súlyos bűntettek elkövetőire, a többszörösen visszaesőkre, a garázda, huligán elemekre, a társadalmi tulajdon fosztogatóira és a spekulánsokra;

ezzel szemben a kisebb súlyú bűntettet elkövetőkkel, a megtévedt dolgozókkal és általában azokkal szemben, akik kisebb bűncselekmények miatt először kerülnek bíróság elé, elsősorban nevelő jellegű büntetést, vagy intézkedést kell alkalmazni.

A javaslat — a konok bűnözők elleni nagyobb szigor szükségszerűségéből kiindulva — sokkal több büntetett esetében állapít meg szigorúbb büntetést a visszaesőkkel szemben, mint a jelenlegi jog; így különösen a népgazdaság elleni és más gyakori bűntettek esetében a már egyetlen korábbi elítélést is kellő alapnak tekinti a visszaesés megállapítására. A visszaesőkkel szemben a javaslat az eddiginél szigorúbb álláspontra helyezkedik a feltételes szabadságra bocsátás szempontjából is.

A törvényjavaslat a halál- büntetés kiszabásának lehetőségét egyes gazdasági bűncselekményeknél megszünteti, egyébként azonban a jelenlegi jogoknak megfelelően, tartja fenn. A halálbüntetést a javaslat kivételesen alkalmazandó büntetési nemnek tekinti és ennek kifejezést is ad, amikor hangsúlyozza, hogy halálbüntetést akkor kell kiszabni, ha a büntetés célja más büntetéssel nem érhető el.

Az új törvényjavaslat, kimondja, hogy olyan személy re, aki a bűncselekmény elkövetésekor 20. életévét még ném töltötte'?' be/ , fiaíálbUhté: tést nem lehet kiszabni;

A javaslat nem ismeri az életfogytiglani szabadságvesztést. Ha a bűntett elkövetőjét szabadságvesztésre ítélik, nem ítélik halálra, ez azt jelenti, hogy a bíróság az elítéltet a társadalomba visszavezethető- nek tartja. Ha pedig remény van az elkövető megnevelésé- re, csak határozott tartalmú szabadságvesztés lehet a helyes büntetés.

— Bíróságaink most így gyakran élnek azzal a törvényes lehetőséggel, hogy börtönbüntetés helyett javító nevelő munkát alkalmazzanak. Ez igen jó eszköznek látszik a kisebb súlyú bűntettet elkövető dolgozók megjavítására, a további helytelen magatartástól való visszatartásra. A javaslat ezért a javító-nevelő munka alkalmazásának lehetőségeit kiszélesíti; Meg kell azonban jegyezni, hogy ennél a büntetésnél a hangsúly nem a munkabér csökkentésén, hanem az elítélt munkahelyén a dolgozók kollektívájának vele szemben érvényesülő nevelő erején van. Ezért a javító- nevelő munka azzal válik, majd még hatékonyabbá, ha az üzemekben, intézményekben a társadalmi szervek és maguk a dolgozók az eddiginél nagyobb figyelmet fordítanak az ilyen elítéltek nevelésére.

ír Jelenlegi jogunk szerint csupán az egy évet meg nem haladó tartalmú börtön bőn tetős végrehajtását lehet három évi próbaidőre felfüggeszteni. A felfüggesztett börtönbüntetés hatása tekintetében általában jó tapasztalatokra tettünk szert, ezért a javaslat lehetővé teszi, hogy a bíróság különös méltánylást érdemlő körülmények fennforgása esetében, kivételesen az egy évnél hosszabb, de a két évet meg nem haladó szabadságvesztés végrehajtását is felfüggeszd hesse. Ebben az esetben azonban a próbaidő nem három, hanem öt év. ’

Űj rendelkezése a törvénynek, hogy a magyar állampolgár, akit külföldi kémszervezet beszervezett, nem büntethető, fia azonnal és önként jelentkezik a hatóságoknál és a kémszervezettel való kapcsolatát — mielőtt bármilyen kémtevékenységet folytatott volna — teljes egészében feltárja.

A büntető politikánk fokozott érvényesülését célzó új rendelkezések közül kiemelem még a társadalmi tulajdon és a személyek javai elleni bűntettek körében bevezetésre kerülő, úgynevezett tevékeny megbánás intézményét. Ennek értelmében a büntetés korlátlanul enyhíthető; sőt különösen méltánylást érdemlő isetben teljesen mellőzhető is lesz, ha az elkövető — mielőtt cselekményét felfedezték volna — a kárt megtéríti és cselekményét a hatóságnak bejelenti. Ez a rendelkezés kétségkívül nevelő hatású lesz és egyben célszerű is, mert megszünteti a felesleges eljárásokat.

— A törvényjavaslat másik alapvető jellemző vopása — folytatta —, hogy az eddiginél hatékonyabban védi az állami, társadalmi és gazdasági rendünket és fokozott védelemben részesíti a szocialista gazdaság fejlődését, másrészről pedig ugyancsak nagyobb védelemben részesíti a társadalom egyes tagjait a bűnözőkkel szemben. Gyorsan fejlődő népgazdaságunknak jelentős károkat okoznak a törvényben népgazdaság elleni bűntettek cím alatt szereplő bűnös magatartások. Ezen a területen gyakran többszázezer forintos, sőt milliós károkról van szó. A bűnügyek iratai arról tanúskodnak, hogy a gazdasági életben igen gyakran segíti elő a bűnözést a laza ellenőrzés, a bizonylati fegyelem fogyatékossága, egyes vezetők elnéző magatartása.

Egész gazdasági életünkben nagyobb fegyelemre, a dolgozók — elsősorban a vezetők — fokozott felelősségére van szükség. Ezért e törvényben is rá (Folyt, a 2. oldalont