Népújság, 1961. december (12. évfolyam, 283-307. szám)

1961-12-15 / 295. szám

* NEPÜJSÄG IMI. december 15., pértl'k Iliknek kell szégyenkezniük...?! U Thant 11 országhoz fordult a katangai zsoldosok ügyében Viharosnak ígérkezik az angol alsóház kongoi vitáia Csőmbe megvereti a tam-tam dobokat és a pápához fordul kérte, járjon közbe az ENSZ-d fennálló „viszályának” megol­dása végett. LEOPOLDVILLE: Az ENSZ leoooldvillei szó­vivője szerdán ismertette az Elisabethvilleböl érkezett leg­újabb ENSZ-jelentéseket, ame­lyek szerint Csőmbe zsoldosai maguk nyitottak tüzet azokra a célpontokra, amelyeknek tűz alá vételével az ENSZ egysé­geket vádolták. Csombéék — mondotta a szóvivő — így sze­retnék hihetővé tenni az ENSZ ellen emelt vádjaikat. Ugyanezek a jelentések kö­zölték, hogy Csőmbe zsoldo­sai szerdán délben tüzet nyitot­tak a balubák Elisabethville mellett fekvő táborára, de a tábor ENSZ-őrsége vissza­szorította a támadókat. Az ENSZ repülőgépei szerdán délután folytatták a felderí­tést. Az ENSZ egyik New York-i szóvivője cáfolta „katangai forrásnak” azt a jelentését, hogy ENSZ repülőgépek cél­pontokat bombáztak. Hangoz­tatta, ,.a katangai ENSZ-erők nincsenek bombák birtokában” NEW YORK: A Reuter New York-i jelen­tése szerint jobboldali politi­kusok, köztük Everett Dirksen szenátor, bejelentették, hogy megalakítják a katangai „sza­badságharcosokat” segélyező bizottságot. A kezdeményező csoport a New York Times csütörtöki számában egész ol­dalas felhívásban kért hozzá­járulásokat „a katangai nép harcához, az ENSZ agresszió­jával és despotizmusávaí szem­ben”. (MTI) „nem kívánja a tárgyalásokat és azok nem is érdeklik őt.” Mint a tudósító közli, U Thant így adta tudomására Angliá­nak, hogy a katangai fejlemé­nyek jelenlegi szakaszában nem az ENSZ-en, hanem Csőmben van a tárgyalások kezdeményezésének sora. LONDON: Londonban az angol kormánykörökben szer­dán elismerték, hogy Anglia és az Egyesült Államok — amely támógatja az ENSZ kongói intézkedéseit — ellen­tétes nézeteket vallanak Ka- tangáról. de azt állították, hogy ezek az ellentétek nem a célok, hanem csupán az „idő­zítés” kérdésében állnak fenn. Az angol alsóház kongói vi­tájában Macmillan miniszter- elnöknek feszült légkörben kell majd szembenéznie a kép­viselőkkel, amikor kéri, hogy hagyják jóvá kormányának kezdeményezését a katangai tűzszünet ügyében. A jelenté­sek szerint az angol munkás­párt szerdán este már beje­lentette, bizalmatlansági in­dítványt tesz a kormány ha­bozó kongói politikája ellen. BRAZAVILLE: Elisabethville-ben, Csőmbe szerdán este újabb felhívásban sürgette a katangaiakat, a tam­tam dobok hangjára mérgezett fegyvereikkel gyülekezzenek és induljanak rohamra az ENSZ ellen. Bejelentette: „Ha szükséges, Elisabethvillet rom­halmazzá változtatják”. Ugyanakkor Csőmbe brüsz- szeli képviselői közölték, fő­nökük a pápához fordult és A Heves megyei Tanács saját kezelésbe vette a megye múzeumait kább elmélyül közöttünk. Okos Miklós Értesülésünk szerint a Gyön­gyösi Múzeum december 11-én, míg az Egri Vármúzeum 12-én került tanácsi kezelésbe. Bakó Ferenc, a vármúzeum igazga­tója a következőket mondja a múzeumok átadásával, illetve átvételével kapcsolatban: — A Művelődésügyi Minisz­tériumtól dr. Balassa Iván osz­tályvezető-helyettes adta át a napokban a szóban levő mú­zeumokat tanácsi kezelésbe. Ez a változtatás annyit jelent, hogy bizonyos átszervezéssel közelebb jutottunk a tanács művelődésügyi osztályához. Most nemcsak arra gondolok, hogy az eddigi illetmények és fenntartási költségek, stb. a minisztériumi státuszból a ta­nácshoz kerülnek, hanem ar­ra, hogy a szakfelügyelet első fokon a tanácsot* illeti meg. A minisztérium kezében a tudo­mányos irányítás marad A tanácsi szakfelügyeleten kívül közvetlen kapcsolatba kerü­lünk az országos múzeumok­kal. Az, hogy a tanács közvet­len fennhatósága alá kerü­lünk, a művelődés számára még azt is jelenti, hogy a mú­zeumok szorosabban kapcso­lódnak bé a népművelési in­tézmények hálózatának mun­kájába, és feladataikat jobban össze tudják hangolni a taná­csok munkájával. Más me­gyék tapasztalatai rputatják/ hogy a tanácsok így jobban tudják támogatni a múzeumo­kat. Mi is abban reményke­dünk, hogy a megoldatlan kér­dések sokaságának egy része most megoldást nyer. Ismét­lem, nemcsak státusz- és ha­tásköri kérdések, de szervezeti kérdések is megoldásra vár­Ötéves tervünk Állami erőből öt év alatt S00 középiskolai osztálytermet kell létesíteni. A tervidőszak végéig legalább 1300-zal kell bővíteni a középiskolás diákotthoni férőhelyeket. A kővetkező öt év alatt az orvosi körzetek szántát mint­egy i00-zal kell növelni, “A nagyobb városokban folytatni kell a gyermekssák&rvesi körzetek kialakítását, A szocialisták és a radikálisok bizalmatlansági indítványt nyújtottak be a üebrc-kormány ellen sze, ehhez először pénzt kell szerezni. A karbantartó műhelynek is fejlődnie kell — ezzel egyetér­tenek a tröszt vezetői is. Ak­kor miért halogatják a fej­lesztést. — A beruházási programban szerepel a karbantartó mű­hely fejlesztése -» világosított fel Lormann Keresztéig, az Özdvidéki Szénbányászati Tröszt beruházási felelőse. — Ez azt jelenti, hogy egy telje­sen új épületet emelnek majd a karbantartók részére. — Nagyon távoli terv ez? ... — Az építkezésre akkor ke­rül sor, amikor ezt a bánya re­konstrukciós munkái megen­gedik. A karbantartó műhely dol­gozóira megnövekedett felada­tok nehezednek. Ennek példá- zására — úgy hiszem — elég egyetlen adat: az öt-hat év előtti helyzethez viszonyítva a gépesítés aránya 200 száza­lékkal emelkedett. Villamosí­tott szállítás van, a szénfaltól kezdve a mónosbéli szénosztá­lyozóig. S ezekre a gépekre mind-mind a karbantartóknak kell ügyelniük; ha ők nem állnak posztjukon, hosszú idő­re megbénulhat a bánya lük­tetése. S a javítómunkák mel­lett új dolgokat is készítenek.. Például: ők építették meg — „házi” tervek szerint — a bá­nyaüzem korszerű primér- kamráját — olcsóbban, mint azt a pesti tervező vállalat csinálta volna! Száz szónak is egy a vége... Bővebb, korszerű karbantartó műhelyre van szükség Eger- csehiben is, olyan műhelyre, ahol a szociális körülmények teljesen kielégítőek; Kiknek kell szégyenkezniük?!... — kérdeztük cikkünk címében. Azt szeretnénk, ha senkinek se kellene szégyenkeznie. Ma még, ha nagy erőfeszítésekkel is, a karbantartók él tudják látni feladatukat — a nagy­mérvű anyaghiány ellenére is — de előbb-utóbb bekövetkez­het a baj! Megtörténhetik, hogy bármennyire is szeret­nék elvégezni munkájúikat a karbantartók, ezt nem tudják megtenni. Most még van idő. hogy á tűrhetetlen állapotokat felszámolják. De a tröszt és az üzemvezetőség is adja meg azt a segtíséget a karbantartó mű­hely dolgozóinak, amit ők sür­getően igényelnek. Patakv Dezső működik, a tető is csak úgy remeg — mondja Nagy József. — Félős, hogy a transzmisszió egyszer leszakad, s emberélet­ben kárt okoz. A kormány és a szakszerve­zet — az emberről való gon­doskodás jegyében számtalan munkás védelem határozatot hozott már. Ezek a határoza­tok szigorúan rögzítik: védeni keli a dolgozók testi épségét és egészségét a veszélyektől. Vajon érhetnek-e el biztató eredményeket ezen a vonalon a karbantartó műhelyben. Va­jon eredményesen küzdhet- nek-e itt a biztonságtechnika, az üzemegészségügyi helyzet megjavításáért? Korántsem! Tisztálkodási lehetősége nincs a dolgozóknak; ők maguk épí­tettek saját erejükből egy kéz­mosót, amelyet téli fagyok ide­jén használni nem tudnak, s a kovácsműhelybe kénytelenek átjárni — még ivóvízért is. Nincs egy normális helyiség, ahol a munkások tiszta kör­nyezetben költhetnék el tíz­óraijukat, ebédjüket. Más mód híján, a gépek tetején falatoz­nak. — A dolgozók nem kapnak rendes felszerelést — mondja Nagy József elvtárs. — Csizma, bőrsisak? Ezek nálunk „isme­retlen” fogalmak. Pufajka? Arról beszélni sem érdemes! Furcsa és idült állapot ez! Hóban, fagyban, esőben, sár­ban végzik munkájukat az iparosok; gyakori eset télen, hogy a sodronyra kell menni — a karbantartó megy; vé­kony, olajos overállban, pufaj­ka nélkül, s el kell szenved­nie a szél metsző, csontig ha­toló hidegét is. Nem kapnak csizmát, sisakot. Van olyan karbantartó, aki a hónap leg­nagyobb részét, 15—25 napot, tölti föld alatt: nagyobb sze­relésekhez a lakatosoknak is le kell vonulniuk a föld alá. A bánya törvényei tiltják, hogy csizma és sisak nélkül szállja- nak le a mélybe, s ha ilyen szabálytalanságon érnek vala­kit — büntetést fizet. De mit csináljon az a szegény karban­tartó, aki nem kapja meg a föld alatti munkához szüksé­ges felszereléseket? Mások ha­nyagsága, nemtörődömsége miatt fizessenek talán?! Ez nem kívánható. Véleményünk szerint egy igazgatói rendel­kezéssel javítani lehetne ezen a „felszerelési problémán”. Per­— Most kérdezem én, tehe­tünk-e azokról a hibákról, amik a fejlesztés halogatásából adódnak, lehet-e ilyen körül­mények között tökéltes munkát végezni?! — Orbán Pál elv­társ, az Egercsehi Bányaüzem karbantartó műhelyének ve­zetője fakad ki ezekkel a szen­vedélyes szavakkal. Hasonló­képp a műhelyi állapotok miatt „háborognak” a dolgozók is. Az Egercsehi Bányaüzem termelése nagy iramban növe­kedik, egyre több szenet kül­denek felszínre a bányászok. S mind többet arról esik szó, hogy el kellene érni mihama­rabb a napi 100 vagonos ter­melést. De nemcsak a jelenlegi termelésről, arról is szó van, hogy a művelés alatt álló terü­letek körül több millió tonnás szánvagyon fekszik kiaknázat­lanul, s ezt is fel kell fejteni. Mindezek megkövetelik, hogy a termelésfelfutással egyenes arányban növekedjék a bánya gépészeti ellátottságának szín­vonala, a karbantartó műhely kapacitása. De éppen ez az, ami fájó pont az iparosoknak: a karbantartó műhely fejlődé­se nem tart lépést a termelés növekedésének ütemével, a műhelyben egyáltalán semmi fejlődés nem tapasztalható. — Ugyanabban a szűk, el­avult, korszerűtlen műhelyben ‘dolgozunk, amit 40 éve meg­építettek — mondja Nagy Jó­zsef elvtárs, a műhelyi párt- szervezet titkára. — Azóta szinte semmit se lendítettek az, épületeken. A tűzrendészet és a bánya­rendészet többször kifogásolta már a műhely állapotát. A mű­helyiek is számtalan esetben tettek panaszt az üzem veze­tőségének: javítsanak a helyze­ten! Az üzemvezetőség meg­szívlelte a panaszokat, 300 ezer forintot irányoztak elő a műhely felújítási munkáira — 1961. évi felhasználással. A he­lyi építészet készített is egy tervet a fejlesztéssel kapcsola­tosan, de azóta sem történt semmi. „Maradt a házban a régi rend”. Szűk, gépekkel és szerszá­mokkal telezsúfolt műhely­ben kénytelenek dolgozni az emberek, megannyi veszélynek kitéve magukat. Egy helyiség­be beszorítva dolgoznak a la­katosok és forgácsolók, s ha egy nagyobb gépet bevisznek, már mozogni sem tudnak tőle. — Amikor a traszmisszió nak, hiszen most már a kisebb 1 megyei múzeumok is ide tar­toznak. Ügy gondolom, hogy a mú­zeum és a tanács között ez ideig is jó volt a kapcsolat; habár ezt a tanács művelődés- ügyi osztálya illetékes eldön­teni. A művelődésügyi osztály helyettes vezetőjével, ' Vass Gyulával is beszéltünk a mú­zeumok átvételéről, aki ezzel kapcsolatban így nyilatkozott: — Észrevételünk az, hogy lassan minden kulturális in­tézmény a tanács kezelésébe ! kerül, reméljük, még a levél- i tár is. A múzeumok átadása < része annak a megfontolt és előrelátó politikának, amely a közművelődést van hivatva szolgálni*. Célok, és feladatok megvalósulása jut ebben kife­jezésre. Szándékunk, hogy legalább járási székhelyen­ként tájmúzeumokat szervez­zünk, hiszen néhány évtized múlva a mai mezőgazdasági eszközök a gépesítés folytán már muzeális tárgyak lesznek csupán, és félévszázad múlva az ember csodálkozni fog a múzeumokban elhelyezett szerszámokon. Az egyszerű, dolgozó emberek életét, mun­kálkodását akarjuk majd megörökíteni és bemutatni. Az irányító szerv, a tanács és a megyei " múzeumon keresztül egy egészbe kívánjuk össze­fogni megyénk történelmei,. — Ezek a célkitűzéseink, feladataink és ezeket a fel­adatokat annál is inkább el tudjuk látni, mert ez ideig is a legteljesebb mértékben együtt dolgoztunk a vármú­zeum dolgozóival és ez az ' együttműködés ezután meg ía­NEW YORK: (MTI): U Thant, az ENSZ ügyveze­tő főtitkára szerdán szóbeli jegyzéket juttatott el tizenegy ENSZ küldöttséghez, amely­ben kérte, szerezzenek be kor­mányuktól tájékoztatást hazá­juknak Katangában zsoldos­ként tartózkodó állampolgá­rairól. A szóbeli jegyzék közli, hogy a Katangában az EN3Z- hatóságok kezébe jutott okmá­nyok alapján összeállították egy 149 nevet tartalmazó jegy­zéket a katangai hadsereg kül­földi tagjairól, Ezek az okmá­nyok azt tanúsítják, hogy a fel- rolt külföldiek a hadserge kö­telékében olyan tevékenységet fejtettek ki, amely indokolja, hogy őket — az ENSZ ismert határozatai alapján — zsoldos­ként kiutasítsák KatangábóL U Thant szóbeli jegyzékét Anglia, Franciaország, Belgi­um, Dánia, Olaszország, Hol­landia, Írország, Portugália, a Dél-afrikai Köztársaság, Üj- Zéland és Görögország kül­döttségéhez juttatták el. Mint az ENSZ New York-i központjában bejelentették, U Thant összehívta kongói ta­nácsadó bizottságát, hogy meg­vitassák Anglia kezdeménye­zését a Katangában létesíten­dő fegyverszünet érdekében. U Thant — írja a tudósító — azzal válaszol Angliának, hogy összehívta a kongói tanácsadó biáottágát, továbbá kijelentet­te, Combe katangai elnök vi­lágosan kifejezésre juttatta, Megállapodás a leszerelési bizottság összetételében vélik, hogy ez jelentős lépés az általános és teljes leszerelés; feltételeinek biztosítása felé. — Ugyanakkor hangsúlyozzék, nem szabad megfeledkezni ar­ról, hogy változatlan a nyugati hatalmak politikája, amelynek célja a történelemben példa nélkül álló fegyverkezési haj­sza folytatása. Egyebek közt erről tanús­kodnak a nyugati hatalmak és köztük az Egyesült Államok mértéktelenül felduzzasztott katonai költségvetései, továbbá a nyugati hatalmaknak az a magatartása, hogv nem hajlan­dó támogatni az ENSZ-közgvű- lés 16. ülésszakán elfogadott olyan fontos határozatokat, mint amilyen a katonai célokat szolgáló atomfegyverek alkal­mazásának betiltására • vonat­kozó határozatot, az afrikai földrészt atommegtes övezetté nyilvánító határozat, vagy atomfegyverek további elterje­désének megakadályozására irányuló határozat. Emellett a leszerelésre vo­natkozó amerikai javaslatok továbbra is lényegében a fegy­verzet ellenőrzését célozzák és nem pedig a leszerelés ellenőr­zését. (MTI) is tagja lehetne a bizottság­nak, Argentína pedig szintén követelte, hogy ő is helyet kap­jon. E kívánságok miatt újabb szovjet—amerikai tárgyalások váltak szükségessé, míg ked­den délután — New York-i idő szerint 17 órakor — Zorín ta­lálkozott Deannel és véglege­sen megállapodtak a leszerelési bizottság összetételében a fenti formában. A tárgyalásokról a TASZSZ megállapítja: A szovjet javaslatok célja az volt, hogy olyan összetételű szerv jöjjön létre, amely tük­rözi a világon jelenleg kiala­kult helyzetet, s kizárja annak lehetőségét, hogy valamely ál­lamcsoport érdekei kerüljenek túlsúlyba. A szovjet—amerikai tárgya­lások során kidolgozott közös határozattervezetben kifejezés­re jutott a szovjet küldöttség­nek az a javaslata, hogy hagy­ják jóvá a leszerelési tárgyalá­sok egybehangolt elveire vo­natkozó közös szovjet—ameri­kai nyilatkozatot. A szovjet küldöttség körében megelégedéssel nyilatkoznak a közös határozattervezetre vo­natkozó megállapodásról, s úgy NEW YORK. Az MTI tudó­sítója jelenti: Múlt pénteken Zorin és Ste­venson között teljes megegye­zés jött létre a leszerelési bi­zottság összetételéről. A meg­egyezés értelmében a bizottság eddigi tíz tagjához — az öt szo­cialista és öt nyugati ország­hoz — a következő nyolc állam csatlakozna: India, Burma, az Egyesült Arab Köztársaság, Ni­géria, Etiópia, Mexikó, Brazília és Svédország. A megegyezést eddig azért nem hozták nyilvánosságra, mert közben két akadály me­rült fel. Franciaország és az úgynevezett francia afrikai ál­lamok szerették volna, ha va­lamelyik francia afrikai állam Továbbképzés a népművelési tanácsadónál munka céljáról, feladatáról, a kulturális seregszemlére való bekapcsolódás lehetőségéről kapnak tájékoztatást és a gya­korlati problémák megoldásá­hoz azonnal felhasználható tanácsokat a konferencia elő­adóitól. A megyénkben működő kép­zőművész, foto- és díszítőmű­vészeti szakkörök vezetői szá­mára, december 17-én, vasár­nap egész napos értekezletet tart a Heves megyei Népmű­velési Tanácsadó. Az értekez­leten részt vevők a szakköri képviselők bizalmatlansági in­dítványt nyújtottak be a kor­mány ellen. Mivel az indít­ványhoz, a szokástól eltérően, nem fűztek indokolást, a szél­sőjobboldali képviselőcsoport elállt saját bizalmatlansági in­dítványától és kijelentette, hogy a szocialistákkal és a radikálisokkal együtt szavaz, majd a kormán/ eüer* 4MT1) PÁRIZS (MTI): A francia nemzetgyűlés, miután 70 na­pos vita után a szenátus el­utasító álláspontja ellenére végülis megszavazta a kor­mány 1962. évi költségvetési javaslatát, pénteken tartja az év utolsó ülését. A parlament zárótanácsko­zása viharos, általános, poli­tikai vitát ígér, mert a szo- , aahéta&árk m a radikális

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents