Népújság, 1961. december (12. évfolyam, 283-307. szám)
1961-12-13 / 293. szám
4 3SEPŰ JSÄG Í9SL decemSer 13., sseröa m e A kultúra nyomában Czedunka János, a Parád- sasvári Üveggyár fiatal munkása. Üvegfestő. Itt a gyárban tanulta meg az üvegfestés tudományát, s most júniusban kapta kézhez szakmunkás bizonyítványát. „Tehetséggel kezeli az ecsetet” — mondja Stadler elvtárs, az üvegfestő részleg művezetője. — A HEVES megyei Villany- és Épületszerelő Vállalat a napokban adja át a Hevesi Állami Gazdaság központi gépműhelyének teljes. közművesítését, Egercsehiben pedig befejezik a bányatelep lakóházainak villanyhálózat-bővítését. — JÖVÖRE felújítják az eg- fi Diákszállót, és az egri Gárdonyi Géza Gimnáziumot. Az áUam e két építmény tatarozást munkáinak elvégzésére 500 ezer forintot fordít. T- A HEVES megyei Tanácsi Építőipari Vállalat ebben az évben terven felül ' kétmillió forint értékű munkát végez. Pedig év közben volt nehézség bőven. Sódert és gömbvasat nehezen tudtak beszerezni. — SZÉPEN fejlődik a herédi Mátravidék Termelőszövetkezet sertésállománya. Jelenleg 20 anyakocát és 150 süldőt nevelnek a szövetkezetben. Az év folyamán már 53 hízott sertést adtak el az államnak, de ebben a hónapban sor kerül további 48 értékesítésére is. Ezzel a herédi tsz teljesíti a szerződésben vállalt kötelezettségeit. — PETÖFIBÄNYÄN ma délután 16,30-kor szabad pártnapot tartanak. Az MSZMP Központi Bizottságának megbízásából budapesti előadó érkezik és a XXIX. kongresszus jelentőségéről, néhány kérdésről beszél. A bányászokat, az alkalmazót-: takat és a lakótelepieket, j párttagokat és pártcnkívülie- ket meghívták az előadásra. — 1962 FEBRUÁRJÁBAN kerül sor a mezőgazdasági könyvhónap megrendezésére. A könyvhónap során újabb 24 mezőgazdasági szakkönyv megjelentetésével bővítik a mező- gazdasági szakirodalmat. — A HEVES megyei Tanácsi Építőipari Vállalatnál a munkák arányos elosztása végett a megyei tanács segítségével kooperációs bizottságot hoztak létre, amelybe bevonják a tervező és beruházó szerveket is. — „A TBC-megbetegedés és az ellene való védekezés módjáról” tart előadást holnap Egerszóláton, a kultúrotthon- ban dr. Váraljai István. EGE2R.CS EHI-bányatelep.., Itt van a Blikkben, huszonöt kilométerre a megyeszékhelytől, vágatok sűrű labirintusa fölött, beékelve az aknák tornyai közé. Kétezer ember lakik néháhy utcájában, új lakásokban, régi bányászházakban és a munkásszállásokon. A kenyérkeresők, a szállító- szalagok és a fejtőkalapácsok mellett töltik -a nyolc órát, míg meg nem szól a műszak végét jeltó csengő. Munka után várja őket a család, a munkásszállás, a szórakozóhely és a kultúrotthon. — Milyen kulturális lehető ségek között válogathat a csehi bányász, ha. letette a munkaruhát? Mit tesznek a kulturális élet, a tömegszervezetek társadalmi-munkás és tiszteletdíjas vezetői, hogy a ' kul túra és a művelődés eljusson a munkásokhoz? Ez a probléma foglalkoztatott, mikor leszálltam a csehi buszról. — Kulturális lehetőség? — vesz mély lélegzetet Kimecz Istvánná iskolaigazgató, aki egyébként kultúrotthonigazgató is, másik két funkciójával együtt, és elkezdi a felsorolást: a kultúrotthon szervezi a munkásakadémiákat, az ismeretterjesztő előadásokat, a szakköröket, a telepi kulturális versenyeket, itt tartják előadásaikat a tájoló színházi együttesek, most meg éppen képzőművészeti kiállítás van az otthon előcsarnokában. A művelődési élet központja tehát a kultúrotthon. Ez természetes is, hiszen az impozáns, két éve felújított épület helyet biztosít a klubestek számára éppen úgy, mint a munkásakadémiáknak, vagy a gyűlések részvevőinek. No, és természetesen az otthonban kapott helyet a szakszervezeti könyvtár is, majdnem ötezer kötetével. Ezek á lehetőségek Egercsehiben. De a bányamunkások egy része Istenmezejéről, Eger- bocsról és Fedémesről jár be, ezekre is gondoltak a kulturális vezetők. Mind a három helyen szerveztek kihelyezett munkásakadémiákat. Tehát a művelődési élet vezetői nem feledkeztek meg senkiről, aki valami módon állandó kapcsolatban van a teleppel, akár ott lakik, akár „csak” ott dolgozik. AZ ÜZEM, a bányaüzem emellett szakmai tanfolyamok sorát szervezi, szinte naponta járulnak vizsgabizottság elé azok a munkások, akik a közelmúltban új szakmát sajátítottak el. Vannak százas, százötvenes, sőt kétszázas kurzusok is — mondja Varga Bajos, a tröszt főmérnöke — olyan nagy az érdeklődés. Szívesen jönnek tanfolyamokra, hiszen az itt eltöltött órák eredménye a fizetési borítékban is megmutatkozik. Mikor a kultúrotthonban a szakkörök felől érdeklődöm, megtudom, hogy jelenleg ötféle is dolgozik — élég alacsony taglétszámmal. A tánckörbe 10—12 leány jár, a képzőművész szakkörbe hatan, a fotókörben nyolcán vannak, az irodalmi szakkör tartja a rekordot: munkájában harmincán vesznek részt. A biológus szakkörbe ma még csak úttörők járnak. — Majd felnőtteket is beszervezünk — mondja a vezető, de hogy mi módon, arról még nem tud semmi közelebbit mondani. A kultúrotthonnak gyönyörű könyvtára van, 4800 kötettel, s majdnem ezer olvasóval. Ha leszámítjuk a Fedémesen, Bo- cson és Istenmezején működő fiók-könyvtárak dolgozóit, akkor is elégedetten állapíthatjuk meg: Egercsehiben minden harmadik ember a könyvtár rendszeres látogatója. Nyugdíjazás előtt álló gép kezelő a könyvtáros: Kárpáti András. Maga végzi a könyvek kötését is. Az eredmények elég szépek, bár a nyitvatartási idő kissé rapszodikus, a három műszakban dolgozó vezetők szabad idejéhez igazodik. A könyvtár már jgy is elég szép eredményei még sokkal jobbak lehetnének, még magasabbak lennének, ha munkáját nem korlátozná arra a két helyiségre, amely helyet biztosít a könyveknek, ha megpróbálna közelebb férkőzni az emberekhez, ha máshogy nem, hát a propaganda eszközeivel. A viszonylag magas — 965 forint — tiszteletdíjjal dolgozó könyvtárostól ezt el is várhatjuk. KÉT HÓNAPPAL ezelőtt jártam Egercsehiben, mikor az egri Gárdonyi Géza Színház művészei a „Szeress belém”- mel szerepeltek. — Napok óta szervezünk, járjuk a telepet, fáradozunk — panaszkodtak a művelődési vezetők a színház szervezőivel együtt —, de a jegyeknek alig egynegyede fogyott eL A darab sikere után már reménykedtek, no, majd legközelebb! De a Lampionok ünnepén sem ültek többen a nézőtéren. A mozi iránti érdeklődés — ellentétben a színházéval, amely elég alacsony — változó. Az ok nem a közönség érdeklődésében keresendő, inkább a szakszervezeti filmelosztó központban. Egercsehiben tehát megvannak a művelődés feltételei. A kultúrotthon jó lehetőségeket teremt a színházak nézőinek, a szakkörök tagjainak, a könyvtárlátogatóknak. De, úgy látszik, a csehiek nem mindig élnek ezekkel az adottságokkal, s ezért a lehetőségeknél valamivel szerényebbek az eredmények. Mi a magyarázata ennek? Érdekes választ adott erre Varga Lajos főmérnök. — A csehi embereik nem érzik otthonuknak a kultúrotthont, nem érzik sajátjuknak a telep létesítményeit, valószínű azért, mert ezek megépítésében nem vettek tevékenyen részt, társadalmi munkával is. Talán igaza van Varga főmérnöknek, de a döntő .okot, azt hiszem, máshol kell keresni. A kultúrotthonnak és a művelődési élet vezetőinek nem elég élénk, nem elég mindennapos a kapcsolata a szélesebb, a szervezett tömegekkel. Nem veszik igénybe az ifjúsági szervezet, a pártszervezet, a népfrontmozgalom, a nőtanács segítségét. Azok az emberek is, akik részt vesznek a kultúr- munkában, a kultúrotthon életéből csak saját, szűk területüket látják, csak saját, négy—öt tagot foglalkoztató szakkörök problémáit ismerik. Pedig, ha a kulturális élet vezetői összefognák az öt szakkör körülbelül nyolcvan tagját, a munkásakadémia 78 dolgozóját, ha ehhez még hozzászámítjuk a politikai kör hatvan hallgatóját is, ez már maga 218 ember. Ha ők mindannyian csak egy vendéget hívnak meg, mondjuk egy színházi előadásra, máris zsúfolásig megtelik a nézőtér. VAN KULTŰRÉLET Egercsehiben, sokat dolgoznak a kultúrmunkások, szépek az eredmények is. De a lehetőségek arra kötelezik a kulturális élet irányítóit, hogy jobban használják ki az adottságokat, alkalmazzák az újabb módszereket. Ez megmutatkozik majd az eredményekben is. Krajczár Imre 1961* DECEMBER 13*, SZERDA. LUCA A kocavadászok érdekében Huysdael belga város vadászegyesületének elöljárói határozatot hoztak, hogy a jövőben hétköznap rendeznek vadászatot, mert a vasárnap zárva tartó, vadhúst árusító boltok az egyesület tagjait sokszor zavarba hozzák a családjuk előtt. 145 évvel ezelőtt, 1816. december 13-án született WERNER SIEMENS német mérnök, kiváló elektron technikus, a dinamó egyik feltalálója (1866). Az ő találmánya továbbá az elektromos távírógép egyik fajtája, a guttapercha szigetelésű vezeték, valamint fivérével; Wilhelmmel és a két Martin-testvérrel ő dolgozta ki az ún. SIEMENS-MARTIN acélgyártás! eljárást. 495 évvel ezelőtt, 1466-ban; e napon halt meg DONATO DONATELLO olasz szobrász és építész; a korai reneszánsz mestere. Gatta- melata lovasszobra korának' kiemelkedő alkotása, további főbb művei: Dávid, Judit és Holofernes szobrok. 125 évvel ezelőtt, 1836-ban, e napon született FRANZ LEN- BACH német festő, korának kiemelkedő arcképfestője. 25 évvel ezelőtt, 1936. decemberében halt meg LUIGI PIRANDELLO olasz író. Költőként kezdte, 1921-ben a Hat szerep keres egy szerzőt című színdarabjával tűnt fel és ezután a színpadi hagyományokat felforgató darabjaival Európa egyik első drámaírói sorába emelkedett. (IV. Henrik. Az ember, Az állat és az erény.) Regényei közül magyarul is megjelentek: Forog a film; Mattia Pascal két élete, A kitaszított. 1934-ben Nobel-díjjal tüntették ki. Pirandello pesszimista, kiutat nem találó gondolatai a nagy tömegekhez nem juthattak el. WERNER SIEMENS (^Qipíbk-ínt a% a véleményem, ... hogy van még idő. Igaz, hogy „kísérleti” mérkőzésünkön Chilében kikísérleteztük, milyen az, öt gólt kapni egy ellenében, de csüggedésre semmi ok, mert van még idő. Majdnem fél esztendő, majdnem 180 nap, 4320 óra, 259 200 perc... a másodperceket most nyugodtan mellőzhetjük. Akárki beláthatja, hogy ennyi idő bőségesen elegendő ahhoz, hogy további kísérleteket végezzünk, e kísérleteknek levonjuk a kellő tanulságait, s e tanulságok nyomán olyan lépéseket tegyünk, amelyek egy újabb kísérletsorozatnak vethetik meg az alapját, amelyekből aztán ismét levonhatjuk azokat a tanulságokat, amelyek nyomán olyan lépéseket tehetnek... Na, szóval, csüggedésre semmi ok, különösen, ha figyelembe vesszük, hogy az öt gólt 90 perc alatt kaptuk, tehát 18 per- cenkint egyet, ami ugye, rögtön igazolja, hogy tizenhét percigi ha megfeszültek volna, se tudtak gólt rúgni nekünk a chileiek.,, A feladat adva van: először el kell érni, hogy tizenhét, majd tizenöt, majd tizennégy ... majd öt-... négy-... három-... kettő-... egypercenkint mi rúgjunk gólt és tizenkilenc, húsz, huszonegy, hetven... nyolcvankilenc, kilencven percig mi ne kapjunk gólt... Ennyi az egész, s ez igazán nem nagy dolog. Mi kell hozzá? Először is egy pontos és megbízható stopperóra, aztán ae a „van még idő", ami hátra van, aztán talán csatársor, esetleg fedezetsor, esetleg védelem... Más, azt hiszem, nem is kell! így aztán bátran és merészen léphetünk a 16-os torna mezejére, hogy bebizonyítsuk a magyar közmondás nagyszerűségét: nem az a legény, aki adja, hanem az, aki állja... Mondom, mindehhez van még idő, felesleges a csügge- dés. Aki pedig azt meri állítani, hogy az elmúlt négy esztendő az talán mégis több lett volna, mint a hátralevő néhány hónap) annak fogalma sincs az életről. Mert nem az idő tartama, hanem tartalma a döntő. Hogyan használják ki s perceket! Ez a lényeg. Fogunk mi még nevetni ezen a világbajnokságon. Ha lesz elég öngúnyunk! (egri) WVWVWWWWWWVV>A<^/VNAAAAA/V>A/VWWV\AN<\AAAA*VVVNA/NA/VVNAA/WV^^ IM1IU! 'W\PmfVWr •j------------r------------' EGRI VÖRÖS CSILLAG Nem ér a nevem EGRI BRÖDY Túléltem a halálom GYÖNGYÖSI PUSKIN . Az ígéret földje GYÖNGYÖSI SZABADSÁG Nincs előadás HATVANI VÖRÖS CSILLAG Nincs előadás HATVANI KOSSUTH Különös házasság HEVES A rejtjel PÉTERVASARA Dr. Faustot elvitte az ördög (FÜZESABONY Cirkuszművészek GUZ! MIHÁLY-BU2£ KÄRGLV mindegy, kit talál... S aki a golyót kiröpítette, örül, hogy eggyel kevesebb ellenségeinek száma... És ha a golyó őt találja el?... Nem mindegy?... Hát mi ő? ... Barát... Mi az, hogy barát?... Hát nem itt van ő is, idegen földön, hazájától többezer kilométerre? ... De mi ez? Lassan már egy órája lőnek, de nem rohamoznak? Miért? Hiszen ' látják, hogy nem lőnek vissza?! Száz fegyveres is végezhetne a 800 légióssal. így csak az emberek idegei őrlődik fel! Jöjjön, aminek jönnie kell, legyen már vége!... Egyre több a nyögés, a sebesült ..; És nem kötözi a sebeket senki... Mindenki a földbe fúrja fejét, mint a vakondok! a.. Legyen már vége!... Rohamozzatok! ... Végezzetek!. ... Felugrott és szaladni kezdett előre. Alig tett néhány lépést, valaki elkapta a lábát. Földre zuhant. Az egyik őrmester teljes erejével állón vágta. — Örült — dörmögte. Gazsó elnyúlt a földön. A lövések sűrűsödtek. Hátul néhányan felugrottak és a tenger felé, menekültek. Pillanatokon belül két hatalmas ordítás és tompa zuhanás hallatszott. Hármán azonban tovább futottak és hamarosan három csobbanás jelezte, hogy a tengerbe vetették* magukat. Többé nem látta őket senki... (Folytatjuk..) 21. A légiósok hamarosan parancsot kaptak, hogy senki semgyújthat tüzet. A második: parancs szerint mindenki ott térjen nyugovóra, ahol van. Gazsó előszedte hálózsákját, készülődött a lefekvéshez. — Mi az istenért nem maradtunk éjszakára a hajón? — dörmögte. — A hajó nincs erre berendezkedve ... Meg aztán ... nehogy emberestől, ágyústól, mindenestől tönkretegyék a hajót. Egyébként biztos vagyok benne, a partizánok már tudják, hogy itt a légiós-utánpótlás ... — Honnan? — Mindenütt ott vannak ezek — legyintett a másik. — Egyébként... nincs cigarettád? — Dehogy nincs. Es te mit tudsz adni érte? — Konyakot. Angol. — Ez meg amerikai cigarettái. Nesze,, három dobozzal. — Köszönöm. Tudod, ételünk van bőven, de cigarettánk végképp nincs; Cseréltek. — Egyébként én lengyel vagyok. Hát te? — Magyar — felelte Gazsó. — Sok magyar volt velünk is..; Azért tudod... 15—16 éves gyerekeket nem szabad lenne ide hozni... A távolból lövések hallatszottak. A furcsa, elnyújtott hangok hallatára a lengyel felugrott. — Itt vannak a vietnamiak. Támadás készül! Elrohant. Gazsó ijedtében a földre hasalt! Kutya egy helyzet! Alig léptek partra Vietnamban, máris „fogadják” őket! Es a nyolcszáz ember közül egynek sincs egy nyomorült pisztolya sem! Ezt jól megcsináltátok dicső légiós tisztek!..: A hajó élég messze benn van a tengeren, annak ágyúit nem lehet használni... A . bennszülöttek már olyan közel vannak, hogy az ágyú esetleg célt tévesztene és a légiósok közé pörkölne! ... Gazsónak kezdett melege lenni, pedig hűvös éjszaka volt. A torkolattüzeket figyelte ... Alig száz méterre becsülte távolságukat. És milyen furcsán durrantak ezek a fegyverek! A dörrenés vége hosszú, elnyújtott.. Igen, már hallott valamit róla, hogy a vietnamiak maguk barkácsolta fegyverekkel harcolnak az idegenek ellen . .. Mellette néhány méterrel hatalmas ordítás hallatszott. Valaki megsebesült..; Talán az utolsó hang hagyta el ajkát __ Arrafelé kúszott... A sö tétben nekiütődött valakinek ... — Ne mocorogj, az anyád úristenit! — sziszegte az élesen. — Ezek a sötétben is látnak, mint a macskák. Idelőnek ... Visszahúzódott, s szinte a földbe fúrta a fejét... A torkolattüzek itt is, ott is felvillantak. Szinte mindenfelől lőttek, csak a tengerről nem. Gazsó szive a torkában dobogott ... Talán most;.. Talán ezen az éjszakán meg lehetne oldani a hetek óta vajúdó kérdést:.. De hogyan. Hová, merre menjen? Elől puskatűz, hátul a tenger Kússzon amazok felé? Saját társai, vagy az őrmesterek kapnák el! És hol van Vámos?! Együtt kellene mene- niük! A nagy ismeretlenben ketten talán jobban boldogulnának. Azok odaát, akiknek fegyver van a kezükben, barátok-e?... Barát? ... Mit jelent ez a szó ebben a szituációban? ... Azok lövik halálos ellenségeiket, az idegen betolakodókat. Lövik kíméletlenül, engesztelhetetlen gyűlölettel. A golyó nem válogat... Annak Hát nem ugyanolyan ruha van őrajta is, mint a többi légióson, akik annyi könnyet, szenvedést hoztak ennek a népnek? ... Hát nem ugyanúgy kezébe nyomják neki is a fegyvert és a 400 darab töltényt, amint vietnami állomáshelyére ér, mint'a többieknek? .,. Élesen szisszent mellette egy golyó.
