Népújság, 1961. december (12. évfolyam, 283-307. szám)
1961-12-09 / 290. szám
4 NÉPÚJSÁG • 1961. december 9., szombat Már megint panasz... S hiába szeretnénk, ha már nem az egri Beloiannisz utca környékéről szólna a panaszos szó, mégis immár harmadszor kerül „napirendre”, Most a Beloiannisz utca és a Nagy János utca sarkán levő házban lakók, s több arra járó intézte hozzánk a szót, így: — Mióta a ház első emelete felett hozzákezdtek az emeletráépítéshez, az utca sarkán levő villany nem világít. Ez különösen a téli időszakban kellemetlen, amikor a gödrös járda as úttest amúgy sem túlságosan biztonságos, most meg ráadásul ehhez hozzájön az is, hogy az építők minden lehető talpalatnyi helyet teleraktak vasbetongerendákkal, téglákkal. ■ Mióta sötétben kell botorkálni az utcának ezen a szakaszán, néha úgy érezzük, szinte életveszélyessé vált errefelé a közlekedés. Intézkedést kérünk, akár az építőktől, akár a város köz- világítási hálózatát rendbentartó vállalattól. A kérést továbbítottuk, s reméljük, hogy az annak teljesítéséért beküldött köszönetét is közölni tudjuk ugyanitt, még- pélig rövidesen, (w) — AZ EGRI 19-es választó- körzet tanácstagja, Schwartz Dezső, ma délután 6 órakor tartja tanácstagi beszámolóját az egri I-es számú Általános Iskolában. — „PETŐFI családi költészete’’ címmel tart előadást Ab- karovits Endre középiskolai tanár december 14-én, 5 órai kezdettel, az egri Kisipari Szövetkezetek Ady Endre Kultúrott- hönában. —■ A GÉPIPARI Tudományos Egyesület egri csoportja c hó 11-én és 12-én, délután 3 órától 6 óráig, a SZOT-szék- ház mozihelyiségében, a II. Nemzetközi Műszaki Filmfesztivál keretében filmfesztivált rendez, amelyre minden érdeklődőt szeretettel hiv és vár a vezetőség. A belépés díjtalan. — AJÁNDÉKMŰSORT adták tegnap este 5 órai kezdettel az Egri Honvéd Helyőrség kultúr- csoportjai a felnémeti Petőfi Kultúrotthonban a Petőfi Tsz dolgozói részére. — A HEVESI járás termelőszövetkezetei ez ideig 6Ö 000 köbméter silót készítettek. Ez a mennyiség hatezer köbmé. terrel több, mint amit a terv járási szinten előírt. 18 18 NEM ÉR A NEVEM Uj magyar film Kiváló színészeink vonulnak fel a filmen, Máriássy Judit írta, Keleti Márton rendezte, Illés György volt az operatőr, s mindezekhez Fényes Szabolcs szerzett zenét. Ennyi pozitív tény felsorolása után joggal várhatja a néző, hogy egészen jó filmet lát majd. Feltétlenül jobb is, mint az eddig látottak legtöbbje, de sok kifogásolnivaló is akad benne. Tolnay Klári, kétszeres Kossuth-díjas, kiváló művész tette filmmé Máriássy Judit forgatókönyvét, aki tökéletes élethűséggel keltette életre Bende Tiborné, született Burdái Etelka mozipénztáros- nő jó, valóban az életből vett figuráját. Miről is szól a film? Bende Tibornét elhagyta a férje, külföldre ment, s mostani élettársa gyermeket vár. Etelka a mártír-típusok közé tartozik, ma is szereti a férjét, ezért kér válást, hogy szabaddá tegye. A lemondásból egyetlen barátnője, Juci tanácsára másik világba menekül, megkeményíti szívét, s megpróbálja külsejével lelki valóságát is „renoválni”, mégpedig egy balatoni üdülőben. Nem megy. Ez a küzdelmesen szép, asz- szonyi vívódás egyrészt Máriássy Judit, jól ellesett, életből merített igazsága, másrészt. Tolnay Klári sok árnyalatú művészete. A kettő, együtt adta például tettei indokolásául elfogadható egyik legszebb jelenetét, a magános vacsorát. Á film első része a nagy filmekre jellemző. A főhős, a gyámoltalan mozipénztáros magához vonzza a figyelmet. «■» —- rwi —i. waa« -Nincs benne sem, de a cselekményben sem ugrás, érthetet- lenség, mindez logikusan felépített. Ha égy-egy pillanatra meg is hökkenünk, csakhamar rájövünk arra, hogy amit látunk, indokolt, amit hallunk, jó. Aztán a film második részében valahogy minden megváltozik. A film egyre több mellékízt ad, egyre jobban „kever” forgatókönyv és rendezés. Páger Antal amúgy is mostohán rajzolt Pintér bácsija a második részben sematikus figura, aki mintegy összefoglalja egy-egy cselekvés-sor konklúzióját, és ezt el is mondja. Ezért válik szükségessé az alak és az alakítás különválasztása a kritika során. Pintér bácsi nem tipikus alak. ezért nem is tudja kimondatlanul egyesíteni magában az igazságos ember, de ember, kifejező ábrázolási módjait. Például mindvégig azt érezte az ember, hogy Burdái Etelka nem is a bírósági ember elől menekül, hanem idegesíti az oktató hang, az állandó, szavakban hangoztatott igazság. Ez alkotási hiba, ám Páger Antal sok jellembeli nehézséget hidalt át rutinjával, szívével, művészetével. .Másik hibája a filmnek, a rendezésnek, a második rész erőltetettsége. Annyi táj vonul fel a Balatonból, és környékéről, mint egy reklámfilmben. És ha igaz is, hogy vannak ilyen valóban kelekótya üdü- ló-kultúrosok, itt, ebben a megoldásban Latabár Kálmán megjelenése egyszeriben átcsoportosította az érdeklődést. A néző számára Etelka sorsának alakulása elhomályosodott, hiszen mint egy esztrád- műsorban, egymást követte Alfonzó, Latabár, Kós László, Vess Éva, Bessenyei Ferenc, no, meg a kedves vendégművész, Jiri Vrstala egy-egy jelenete és már valóban nem volt fontos, hogy Burdái Etelka jelen van-e, vagy sem. Az indokolatlan jelenetek — például az éjszakai veszekedés — nem mindig illettek bele a játék menetébe, sorsok, jellemek, életek alakulásába. Az, hogy Burdái Etelka elmenekült az üdülőből, csalódásai, vereségei színhelyéiül, megszokott. A film befejezése pátoszos és nem hiteles. Egy csendes, védtelen, de gyámoltalanságából kicsit magához tért asszony valahogy kevésbé harsogó külső körülmények között találja meg a boldogságát — elhihetőbb módon. Ez a film márkás. Fémjelzik a nagy nevek, de még mindig nem az, amelyekről hetekig lehetne beszélni, amelyik mind mondanivalójával, mind külsőségeiben, vagy éppen a rendezéssel, témát adhatna a rrfozilátogató közönségnek. Valóban vannak benne szép és mély gondolatok, ezeket azonban részben nagyon kimondja, részben . mélyen elrejti a film. Keleti Márton rendezése a film első felében méltó a nagy rendezőhöz, a második rész kihasználható jeleneteit, mondhatnám, az egész második részt, kiengedte a kezéből. Az elmondottakhoz az sem adalék, ha azzal zárom: a film hol elgondolkodtató, hol kacagtató, jó a zenéje és szépek a felvételek, vízen és parton egyaránt. Cs. Adám Éva EGRI VÖRÖS CSILLAG Nem ér a nevem EGRI BRŰDY Túléltem a halálom GYÖNGYÖSI PUSKIN Az Ígéret földje GYÖNGYÖSI SZABADSÁG Az Igazi vizsga HATVANI VÖRÖS CSILLAG Szabad szél HATVANI KOSSUTH Szombat este; vasárnap reggel HEVES Megöltek egy leányt • petervasara Nincs előadás FÜZESABONY A halálhajó Abasárom este 7 órakor: JUANITA CSÖKJA Tarnaszentmiklóson; este 7 órakor: A LAMPIONOK ÜNNEPE Toló, vagy egyházi esküvő Ilyen alternatíva elé állították a hollandiai Alkmaar város lakosait A város egyháztanácsa kihirdette, hogy azok a hívők, akik a totó káros szerencsejátékát űzik, nem részesülhetnek egyházi esküvőben. Az egyháztanács szerint a totózás ellentétes a kereszténység elveivel. kapják meg. A szerződés aláírása ütán a további parancsig mindenki tartózkodjék a szobájában. Még,ma elindulnak Oránba, ahol behajóznak és elindulnak Távol-Kelet felé. Végezetül: Katona-szerencsét ltivánok valamennyiüknek!... V 18. ... Amint Gazsó szolgálata lejárt, azonnal a kapitány irodája felé sietett. Egyenesen, felemelt fővel ment, de a lába olykor megremegett. Hja, az őrmesterek, sőt a hadnagyok sem szerették, ha a kapitány az irodájába rendelte őket. Hát még egy közlegény! XVIII. Bekopogott, majd feszesen, keményen jelentkezett. A kapitány barátságosan intett feléje. — Üljön le, kérem! Gazsó zavartan bámult parancsnokára. — Foglaljon helyet — biztatta a kapitány. — Helyezze magát kényelembe. Parancsoljon, gyújtson rá. Gazsó egyik ámulatból a másikba esett. Remegő kézzel vett ki egy cigarettát. — Az őrnagy úr rendkívül elégedett volt a nuvioni kiképzőtábor munkájával — kezdte a kapitány. — örömében természetesen én is osztozom. Kemény fickókat, remek harcosokat adok az idegenlégiónak ... Gazsó hallgatott, nem tudta, mit válaszoljon. ' — önt és őrségét is nagyon dicsérte az őrnagy úr ... Egyébként a kantinban elintéztem a dolgot.. . Az öt üveg bor Rendelkezésére áll ‘... Most pedig menjen, igyor meg egy pohárral az én egészségemre is . ! . — Kapitány úr, távozhatom? — Távozhat. Gazsó azt sem tudta, hogyan került ki az irodából. A „Colomb Béchar-i hős’’ irodájából így még nem jött ki senki. — Nofene — dörmögte —egy szerencsés véletlen és a mademoiselle közbenjárása folytán még a légió oszlopa leszek.:. Szégyenkezett. Amint szobájába ért, megkérdezte, ki akar bort inni. Mindenki jelentkezett. Le- küldte őket a kantinba, osztozkodjanak a jutalmon .:. * Másnap szokatlan csend ült a táborra. A kürtös nem fújt sorakozót, az őrmesterek nem odítoztak az udvaron. A három századnyi légiós dologtalanul ténfergett. ■ Kissé idegesítő volt ez a nyugalom a Nuvionban töltött igen-igen mozgalmas hetek, hónapok után. A percek ólomlábakon haladtak. Tizenegy óra is elmúlt már, amikor futár érkezett a légiósokhoz és közölte, valameny- nyien vonuljanak az ebédlőbe. Ott vannak az írnokok és ott van a kapitány is. ■ A század hamarosan az ebédlőben vett. A kapitány emelkedett szólásra. — Légiósok! — kezdte ünnepélyesen, hangja mégis keményen, furcsán koppant. — Az önök kiképzése tegnap befejeződött Önök nem újoncok többé, hanem öreg légiósok. Megtanulták mindazt, ami a modern harcászathoz szükséges. Megtanulták védeni önmagukat, tudnak védekezni a bennszülöttek aljas támadásai ellen. Ne felejtsék el soha: önöket leszerelés után francia állampolgárság, állás várja, de azért meg kell szolgálniuk. Teljesítsék híven, amire vállalkoztak, álljanak helyt mindenütt a francia életforma védelmében. Önöket most a kötelesség Távol-Keletre szólítja; Vietnamba. Oda, ahol forrong a nép, ahol önöknek kell rendet csinálniuk. A század kétéves távol-keleti szolgálatra szerződött, a harmadik ezredben működik, amelynek főparancsnoka colonel Simon. A harmadik ezred telephelye Eszak-Vietnamban, a kínai határnál van. Még ma megkapják a Távol-Keletre szükséges ruhákat és felszereléseket. Az angazsálási pénz személyenként 3 ezer frank. Sorban, egyenként menjenek majd az írnokhoz, aki aláírás után azonnal kifizet belőle ezret, a második ezret a hajón, a harmadikat Deciig Jöetnamten Órán... Olyan volt ezen a napon, mint egy zsibvásár, :.. Ezer és ezer katona hemzsegett a városban.., Voltak köztük légiósok, aztán gyarmati hadsereg különböző alakulatai, arabok, négerek, Szenegálok... Ott volt a francia rendes hadsereg néhány egysége is... Legtöbben voltak a légiósok, mintegy 5—6 ezren. A kikötőben már ott volt Franciaország legnagyobb személyszállító hajóóriása, amely másnap elnyeli ezt a sok embert. A hajókolosszus neve: Pasteur: A hatalmas embertömeget különböző laktanyákban helyezték el éjszakára. Másnap reggel pedig megkezdődött a népvándorlás a Pasteur felé ... A behajózás előtt érkezett meg a Francia Vöröskereszt ajándéka: mindenki kapott egy darab száraz kenyeret, 5— 6 dekányi hússzeletet és két deci bort... Utána az első század megindult a hajóhíd felé... A sidi-bel- abbesi katonai zenekar vidám indulókat játszott. A kikötőben volt Órán apraja-nagyja... Először a négerek és a Szenegálok léptek a hajóhadra. Ok a hajófenékben kaptak helyet. Legtöbben fáradtan, le- kókadt fejjel haladtak át a hajóhídon. Nehányan visszanéztek, többüknek könny csillogott a szemükben ... Némán, szóüaniul búcsúztak a szülőijei. DECEMBER 9., SZOMBAT NATALIA 320 évvel ezelőtt, 1641. december 9-én balt meg ANTONIS VAN DYCK holland íestő. Első korszakában mesteíénelt, Rubensnek hatása érzik művészetén, később azonban Rubens robusztus jellegével szemben a gyengédebb, finomabb vonások jellemzik' képeit. Vallásos képein kívül arcképeket festett és portréi reprezentatív jellegükkel tűnnek ki. 70 évvel ezelőtt, 1891-ben született MAKSZIM BOGDANOVICS belorusz költő. Müvei formamü- vészetükkel tűnnek ki és velük az elnyomott belorusz nép jogfosztott életét ábrázolja és hazaszeretetét jellemzi. Mint műfordító orosz, ukrán és német költőket tolmácsolta belorusz nyelven. e napon mutatták be a pétervárl operaházban Mihail Glinka: IVAN SZUSZANYIN című operáját. 5 évvel ezelőtt, 1956. december 9-én ratifikálta a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa a Japánnal való hadiállapot megszüntetésére vonatkozó egyezményt. Érdekes találmányok és felfedezések 60 évvel ezelőtt, 1901-ben szerkesztette meg EÖTVÖS LO- RÄND gravitációs ingáját. A platinadróton felfüggesztett fémrúd mindkét végén súly lóg le, úgyhogy a rúd elfordítható. Ha az Ingát olyan terepen állítjuk fel, ahol a föld alatt súlyos érc, vagy kőzet van, a tömegvonzás hatására az inga torziós lengést végez. Az EÖTVÖS-INGAT az olaj- és földgázlelőhelyek felkutatására használják. 65 évvel ezelőtt, 1896. decemberében született CARL CORI cseh származású amerikai biokémikus, aki a cukorban levő állati keményítő átalakítását létrehozó enzimek elkülönítéséért 1947-ben megkapta az orvosi Nobel-díjat. ANTONIS VAN DYCK 125 évvel ezelőtt, 1836-ban; De még milyen hosszú! Ott kígyózik az Eger patak mentén. Ezzel, persze, semmi újat nem mondtam, hiszen mindenki ismeri már annyira, hogy ősire sem veszi. Egy év alatt mindent ' meg lehet szokni. Hogy felelevenítsük a történelmi időket; valamikor, réges régen, amikor még a kő is lágy volt, elhatározták, hogy Egerbe is bevezetik a gázt. Ez tálán nem is lett volna olyan nagyon nehéz, mert úgy tudják az egriek, hogy a határban kőolajfúró tornyok me- redeznek. Ilyen helyen gáz ts előfordul. Mindegy. Akármilyen gázt vezetgettek volna a patak mentén, az mindenképpen szép dolog. Na már most. A baj ott kezdődik, hogy a fent említett — a vezetékhez szükséges — árkot körülbelül egy éve megásták, & az azóta változatlan állapotban megtekinthető. Azonban azt szó nélkül mégsem hagyhatjuk, hogy az olyan helyeken, mint például az I-es számú Altacsak úgy isten nevében otthagyják. Az iskolából naponta nagyon sok gyermek jön kz, vagy megy be, sokan a hídon közlekednek, amely előtt ott az árok, csak bele kell esni. Nyaktörés, vagy enyhébb esetben lábtörés ne érdekeljen senkit. Az árók a fő, ahol — miután a Venusról hazaérkezett az ötvenedik expedíció, — folytatják a munkát, begyünk türelmesek, és ha szükséges, látogassuk men még s gyermekeinket ct kórházban. Nina Ott, ahol szükséges, egy ideiglenes kerítést csináljanak az äte» tékesek. Jő?... (Katái) messze. — Vagy egy masát János Iskola előtt, megoldás. aáaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaamaaaaaaa földjüktől... — Afrikától — Tálán örökre... Utánuk az arabok, majd a légiósok következtek. Amikor az arabok haladtak át a hídon, Órán lakói integettek, kendőt lobogtattak féléjük. Kiáltások is hangzottak; jókívánságok, köszöntések. Az araboknak láthatóan jólesett a törődés. Néhányan közülük visszaintegettek. A légiósok hosszú sora láttán a nézősereg elcsitult. Egy kar sem lendült' a levegőbe, egyetlen kiáltás, vagy jókívánalábbis meleg kézszorítással búcsúztak és kívántak katona* szerencsét. A sorok mellett itt-ott fiatal lány is pironkodott. A lányok szívük választottjával mentek, ameddig csak lehetett. Ott pedig ezzel búcszúztak: Aztán írjál mihamarabb és siess vissza!}.. Vissza!... Vajon e több ezer emberből két év után hánya» térnek vissza?!... Déltájban felbúgtak a hajókürtök. Gyors hajószentelés következett: egy üveg pezsgő szétfreccsent a hajó oldalán. A hidakat bevonták, a gépek működni kezdtek. A 240 tagú katonazenekar rendületlenül fújta.. < A hajó megindult és egyre távolodott a hullámtörő gát mellől. A partnál integettek. Fehérek is, arabok is.:. Gazsó csali állt és nézett. Szíve elszorult. Maga sem értette miért. Afrika nem az ő szülőföldje, még csak kellemes emlékek sem fűzik Afrikához és mégis!... Olyan rossz most itthagyni... Te sziklás part, te forró talajú Afrika... Isten veled. Egy könnycsepp gördült elő szeméből, végiggurult arcán és belecseppent a tengerbe... Hagyta, nem törölte le arcát... Nézte az egyre távolodó ki» kötótji. (F oly tatjuk^ ság sem szállt a hajóhíd felé. Csupán a zenekar játszott fáradhatatlanul, idegesítően _ Am ikor a francia elit-hadsereg egységeire került sor, megélénkült a hajóhíd. Kövér bankárok, ültetvényesek siettek katonaismerőseikhez, kis csomagot, egy szál virágot nyújtva át nekik, vagy leg-
