Népújság, 1961. december (12. évfolyam, 283-307. szám)

1961-12-28 / 304. szám

1961. december ?S. csütörtök NÉPŰ JS AG s Befejezték éves tervüket a Mátra vidéki Szénbányászati Tröszt bányaüzemei Adóssággal sarja as évet a külfejtési üzem A Mátravidéki Szénbányá­szati Tröszt eddigi eredményei­hez méltóan ez évi mélyműve­lési mennyiségi tervét teljesí­tette, sőt, év végéig túlteljesí­ti. A mátravidéki bányászok tehát jól dolgoztak és a rájuk háruló feladatot becsülettel el­végezték. Ez az eredmény nemcsak azért jelentős, mert az egyéves munkának a mérlege pozitív, hanem az—t is, mert a második 5 éves tervünk első tervévének feladatait teljesí­tették túl. Legelőször, november 2-án a Szűcsi X-es akna jelen­tette éves tervfeladatának teljesítését. Azóta az eltelt idő alatt eddig 16 500 ton­nát adtak terven felül és az év végéig még 8500 ton­nát fognak még termelni. Másodiknak Petöfi-ATtáró üzem december 5-én jelentette be, hogy befejezte éves tervét. Azóta 20 000 tonnát termeltek terven felül és az év végéig még kb. 7000 tonnát fognak termelni. Harmadiknak december- 18- án a gyöngyösi XU-es bánya­üzem fejezte be éves tervét. Eddig 6700 tonna több termelé­se van és még 7000 tonnát fog­nak év végéig termelni. A Rózsa ÍX-es akna decem­ber 30-án fejezi be az éves elő­irányzatát. Év végéig előrelát­hatólag 500 tonnával fogja ter­vét túlteljesíteni. Tröszti szinten a mélyműve­lési előirányzatokat összesítve, december 11-én lett befejezve az éves terv. Az eltelt idő alatt eddig 41 000 tonna több­let termelés mutatkozik, ami évvégéig feltehetően 66 000 ton­na mennyiség lesz. A mélyművelési üzemek terv túlteljesítésével szemben a külfejtési üzem külön­féle objektív nehézségek, illetve hiányosságok miatt nem tudja teljesíteni éves tervét, és mintegy 55 000 Múlt és jelen A dolgozókkal való törődés szempontjából szinte össze sem hasonlítható a mai hely­iét la felszabadulás előtti ál* apótokkal. Gondolok itt arra íz időre, amikor a bányá­szoknak nem állt rendelke­zésre viszonylag kényelmes munkás járat, s. bármily mesz- >ze laktak az üzemtől, gyalog tellett nap mint nap a mun­kahelyükre menni és onnan smét haza. Ez a gyaloglás, a fárasztó és igen nehéz _ fizikai munka mellett elcsigázta a bányászokat. De nemcsak a bányászok utazása vált kényelmesebbé, hanem családtagjaiké is. mert a bányászfaluk, települések általában messze esnek a köz- 'ekedési vonalaktól. Az 5—10 komé teres távolságot gyalog kellett megtenni csomagok­kal, vagy anélkül, rossz idő­ben, jó időben egyaránt, Ma már ez az állapot is csak a múlt rossz emléke. Kényel­mes ..polgári” buszjáratok bo­nyolítják le az ' utasszállítás* és nemcsak, hogy gyalogolni nem kell. még kényelmesen helyet is lehet foglalni a busz bőrülésein. A változások azonban nem­csak a kénvelem szempontjá­ból jelentősek, hanem az egészségvédelem és a kultúra szempontjából is. A kényelem megszüntette az utazástól va- ’ó irtózást, mert esős időben rtnes kitéve az utas. hogy a -uháia átázik és azáltal be­tegséget szerezhet. A kultúra vonatkozásában nedig lehető- végük van a vidéki dolgozók­nak is sűrűbben ellátogatni a kuTtúrheiyekre, ahol. szóra­kozhat. tanulhat. Ezzel a jó közlekedés adta lehetőséggel megszűnt a tahi és a város közötti nagyfokú differenciált­ság. A megjavult közlekedési "i szón vök a személyi forgal­mon t”imenően az áruförsa- eOrU.acéf: 5« megoldották. \ !6 7-'11 ÍJnsi í~hötösévé'-^íi-webbé tel1 ék a falusi bol- 'r>k árúvá'asztékát. ami a mi­nőség tekintetében is megüti ’’ magasabb igényeket. T«’1- ——a rée*i fVnsi Sza- 'g-,*; i« fa a b-m-nmá­nvos rin"•1-éiT°k mellett re- s érte’emben vett luxus-cse­mege áruk is túlsúlyban van­nak. Ma már akármelvik fa- kik be**han lehet vásárolni 'Crh1 .'---f I--.-'-­....-1 -v* r-ik-tr­és CS—’reléd - — - 7.Í1 -r a ve mölcsöt és még sok más olyan iparcikket is, amit azelőtt csak városokban, illetve váro­si boltokban lehetett megvá­sárolni. Érdemes egondolkozni az elmondottakon... Gondol­junk csak vissza honnan in­dultunk el és ma hol tartunk, nemcsak az utazás színvona­la, hanem életszínvonalunk vonatkozásában is, amit ép* pen a vásárlási lehetőségek és a vásárlások növekedése is igazol. Ugyanakkor arra is gondolnunk kell, hogy minek köszönhetjük ezt a hatalmas fejlődést! Gondolni mertünk volna-e erre valaha is? Népi demokratikus államrendsze­rünk, és a szocializmus útját építő népünk becsületes helytállása tette ezt lehetővé, amit pártünk helyes útmuta­tása alapján — következetes munkával értünk el. Tarr Béla tonna lemaradás fog mu­tatkozni. összevetve a mélyművelés túlteljesítését és a külfejtés várható lemaradását tröszti szinten az éves tervelőirányzat mennyiségi szempontból telje­sítve lesz és még 11 000 tonna túlteljesítés is fog mutatkozni. Ha figyelembe vesszük mind­azokat a nehézségeket, ame­lyek a bányászati iparban elő­re meg nem határozhatók, ak­kor megállapítható, hogy a mátravidéki bányászok min­dent megtettek a vállalt fel­adatok teljesítéséért. Igaz, hogy a külfejtés termelése te­kintetében jelentős lemaradás történt, azonban annak szá­mos olyan oka van, aminek ki­küszöbölése erejüket, illetve hatáskörüket meghaladta. Most, az év végén érdemes mégegyszer tanulmányozni a végzett munkát mind eredmé­nyei, mind hiányosságai szem­pontjából, hogy okulva belő­lük, az 1962. évi feladatok si­keres teljesítéséhez kellően fel­készülve foghassunk hozzá. Máthé József Peiöfi-AItáró-i bányászt, akii becsületes munkája elismeré­seként kiváló dolgozó jclvény- nyel tüntettek ki.- A MÁSODIK ötéves terv végére, 1965-re, a Mátra­vidéki Szénbányászati Tröszt üzemeinek 2,2 millió tonna szenet kell felszínre küldeni: ez a terv a jelenlegi feladatok­hoz képest 10 százalékos emel­kedést jelent. Növekednie kell a teljesítményeknek is, 1960- hoz képest mintegy 18—20 szá­zalékkal. As ári indexesről 9 Uj éy előtti. gondolatok... Pár nap múlva véget ér ez az év is és kezdődik az ŰS esztendő, ilyenkor úgy szokás, hogy visszo pillantunk, mit is csináltunk ez alatt az év alatt, hogy levonva a tanulsá­gokat és a tapasztalatokat is. megfelelő tervekkel felvér­tezve léphessünk át' az új esztendő küszöbén. Azt, hogy az új év mit tartogat számunkra, előre nem tudjuk, mert csak terveink vannak rá, de nem félünk tőle, mert világo­san áll előttünk az a cél, amit feladataink teljesítése ré­vén el akarunk érni. Ezt a bizalmat a munkába vetett hi­tünk adja, ami egyre szilárdabb, egyre erőteljesebb, mivel a munka által olyan lehetőségeket biztosíthatunk magunk és társadalmunk számára, amiről nem is oly régen még álmodni sem mertünk. Azt, hogy a munkába ,vetett hit mennyire eredményes tud lenni, azt, többek között, a szűcsi X-es akna dolgozói is el tudják mondani, hiszen folyamatosan tizenkétszer nyerték el az élüzem címet. Ezt a kiváló eredményt nem lehet a véletlenre fogni, ezt csak egy összeforrott, öntuda­tos munkás—műszaki kollektíva valósíthatta meg, oda­adó, céltudatos munkájával. A szűcsi X-es akna dolgozói joggal büszkék is erre * kiváló eredményre, mert nem olyan sok üzem életében adódott elő ez a töretlen munkaeredmény. Azáltal, hogy ilyen kiválóan dolgoztak, azt is bebizonyították a X-es akna dolgozói, hogy a pártunk és kormányunk által elő­írt feladatok elvégzése terén mindig számíthatnak erre a kollektívára. A X-es akna dolgozói öntudatosan végezték munkájukat, állandóan fokozva eredményeiket, mert meg­értették, hogy a szocialista társadalomban, ahol a mun­kásosztály maga irányítja életét, sorsát, a magasabb élet- színvonal lehetőségének biztosításához, magasabb teljesít­mények is szükségesek. Céljuk és egyben jelszavuk is az volt, hogy több, jobb és olcsóbb minőségű szenet adjanak. Ennek érdekében megtettek már mindent, dacolva a bánya mélyén leselkedő veszedelmekkel és tervüket mindig túl­teljesítették. Az üzemi párt- alapszervezet bízik a X-es akna dolgo­zóiban, mert rászolgáltak erre a bizalomra és egyben meggyőződése, hogy az új esztendőben is becsülettel helyt fognak állni. Ezekkel a gondolatokkal küldi jókívánságait a szűcsi X-es akna párt- és iizemvezetópége a tizenkétszeres él­üzem dolgozóinak. m BARTHA SÁNDOR Műszaki fejlesztési célkitűzések A petőfibányai dolgozók megértették pártunk és kor­mányunk rendelkezését az ár­rendezések célját illetően, hi­szen sok olyan csemege áru lett lényegesen olcsóbb, ame­lyek a gyermekek, a serdülő nemzedék szempontjából igen jelentősek. Azáltal, hogy ezek az áruféleségek olcsóbban vá­sárolhatók meg, biztosítják, hogy sokkal több déligyü­mölcs és csokoládéféleség jut gyermekeinknek, de nekünk felnőtteknek is — ha figye­lembe vesszük,, hogy azelőtt fél kiló narancsot vásároltunk, !nost pár forinttal drágábban már egy kilogrammot vásárol­hatunk. Mondhatjuk, megvalósult gyermekkorunk álma, mert olcsón lehet hozzájutni a gyer­mekek kedvenc csemegéjé­hez. Ezzel szemben figyelem­mm inden változatát, déligyü-> fcörtn A munkakezdés előtti alkoholfogyasz­tás kihatása a mun­kavégzés teljestímé- nyére már többször képezte vizsgálat tár­gyát. Legutóbb a pé­csi szénbányáknál végeztek méréseket és megfigyeléseket a italok fogyasztása és a teljesítmények ősz- szefüggésénék vo­natkozásban. A vizs­gálatok során a vér­alkoholszint közötti összefüggéseket he­lyezték előtérbe, me-t ezzel kapcsolatosan elemezhetők az okok s okozatok. Az elem­zéseknek egyaránt nagy jelentősége van mind munkavédelmi, mind nemzetgazda­sági szempontból. Az a dolgozó, aki munkakezdés előtt szeszes italt fogyaszt rendszeresen, a mun­kahelyén nem tud íszáz százalékos mun- •> kát végezni, mivel könnyelinüeu gondol­kodik, merészebb és ezáltal nem tartja be a munkavédelmi elő­írásokat, ami mind a saját maga, mind dolgozó társai biz­tonságát, illetve éle­tét, vagy egészségét veszélyezteti. Ezek az okok tették szüksé­gessé az üzemorvo­sok alkoholra vonat­kozó tudományos megfigyeléseit, A vizsgálatok so­rán megállapították, hogy a nehéz fizikai munkát végző dolgo­zók szervezeti víz­vesztesége nagy, ezt a. vízveszteséget a dolgozók egy részé alkohollal pótolja, ami helytelen és ká­ros, mert a nehéz fi­zikai munka végzé­séhez az a'kohol nem ad erőt, hanem az alkohol rendszeres fogyasztása előbb- utóbb fizikai gyen­güléshez vezet. Sa.i- nos, a dolgozók egy füze rendszerét éd­es koholfogyasztó meggyőződésük, hogy fizikai erejüket az alkoholfogyasztásnak köszönhetik. A vizs­gálat során azt is megállapították, hogy az alkoholos és a nem alkoholos vizs­ga,lati csoportok kor- összetétele átlagosan 33 évet tesz ki, ami arra mutat, hogy a fiatalkorúak is nagy számban * alkoholfa­gyasztók. A vizsgálat megál­lapította, hogy az al­koholos csoportba tartozó dolgozók csaknem két és fél­szer gyakrabban ke­rülnek táppénzre, mint azok, alak nem alkoholos csoportba tartoznak. Azt is megállapították, hogy az alkoholt fogyasztó dolgozók — szenvedé­lyüknek élve — a fi­zetett szabadságukat s<-m pihenés céljára egyszerre veszik igénybe, hanem él­be kell venni, hogy a kakaó- és csokoládéféleségek nem­csak a gyermekek ínyencsége ma már, hanem a dolgozón konyháján is jelentős tételként szerepel. Kétségtelen a sör és a ciga­retta ára emelkedett, azonban e tekintetben figyelembe kell venni, hogy a jelenlegi jólé­tünkből odódóan igen magas­ra emelkedett ezeknek a szer­telen fogyasztása. Népegész­ségügyi szempontból igen kí­vánatos ezek . fogyasztásának csökkentése. Az árrendezésekkel kapcsola­tosan ezeket a szempontokat kell mérlegre tenni és .akkor mindnyájan egyöntetűen a dolgozók egészségével törődő gondosságot látunk ebben az intézkedésben. Száváid Ferenc aprózva, a fizetéseket; követő egy-ké t na­pon. A bányaiparban dal-', gozóknak szükség-- szerű a legalább , 2‘, hétig tartó egyfoly-' tában letöltött pihe­nés, fizetett szabad­ság. Az üdültetési akciók is ezt a célt szolgálják. Kívánatos\ tehát, hogy a bányá-- szók megértsék a 2 heti egyfolytában- történő pihenés, ki-\ kapcsolódás szüksé gességét. Helyes len-- ne, ha a dolgozókat az üzemorvos felvi­lágosítaná, hol tölt­sék szabadságukat — figyelembe véve a munkahelyek és a dolgozók egészségi állapotát is. Igen fontos a táj-reflex; szempontok helyes', alkalmazása, mert, ezáltal n munkában elfáradt szervezet, valóban regenerálód-', hat. Azok a dolgozók, akik részt vesznek a szervezett üdültetés ben, tapasztalatuk- alapján bizonyíthat jók a pihenés fon-, fossá gát mind egész­ségi téren, mind pe­dig a teljesítményeik tereik Láng János! Közismert dolog, hogy mennyire szükséges és sürgető [ az új technika bevezetése a szénbányászatban. Elsődleges ok a technikai vívmányok meg­honosítására, a nehéz fizikai munka megkönnyítése, s ezzel kapcsolatosan a föld alatti munkavégzés biztonságának növelése. Milyen műszaki fejlesztési­célkitűzések várnak megvaló­sításra a Mátravidéki Szénbá­nyászati Tröszt üzemeiben? Növelni kell a gépi jöv°:-z- téssel kitermelt szén eddigi arányát. E feladat megoldása nagy próbatétel elé állítja a tröszt műszaki gárdáját, mert a széntelepek beágyazásosak s a gépesítés következtében számítani kell a meddő össze- morzsolódásra, ami a rostá­lási veszteség növekedéséi hozza magával. A műszakiak keresik a problémák megoldá­sának, módját, hiszen a tervek szerint 1965 végére a jövesz­tés gépesítésének arányát 15- 16 százalékkal kell emelni. Növelni kell a rakodógéppel és rárobbantással felrakó*i széntermelési arányt. E fel­adat végrehajtásához szüksé­ges feltételek megteremtésén is nagy ütemben munkálkod­nak: az ötéves terv végéig mintegy 20 százalékkal növe­lik a gépek számát a rakodás­ban, de a jelenleg is állomány* ban levő géppark jobb kihasz­nálásával is hatékonyan hoz­zájárulnak majd ezen arányok növekedéséhez. 1962-ben, hazai gyártásból és importból 19 ezer darab acéltámot és süveggerendát kapnak az ország szénbányá­szati trösztjei. Ebből a 19 ezer darabból már a mátravidéki bányaüzemeknek is juttatnak: kísérletileg beindítanak egy acéltámos frontfejtést; a kí­sérletek eredményétől függő­en aztán újabb korszerű acél- biztosító szerkezetekkel ellá­tott fejtéseket nyitnak. Ugyan­akkor tervezik a pajzsfrontok számának növelését is: 1962- ben hat újabb hidraulikus feje tési páncélpajzsot helyeznek üzembe a tröszt munkahelye­REFFEKTOR Tartsuk be az egészségvédelmi utasításokat! A párt és a kormány határo­zatai szigorúan előírják a dol­gozók egészségvédelme érdeké­ben betartandó utasításokat. Ezeknek az utasításoknak a betartása igen sokszor csak anyagi ráfordításokkal való­sulhat meg. Az egészségvédel­mi ráfordítások — azon ke­resztül, hogy biztosítják a dol­gozók egészségét — realizálód­nak egyrészt a termelékeny­ség. másrészt a dolgozók egyé­ni keresetének emelkedésében. Az egészségvédelmi utasítá­sok betartását szigorúan előír­ják az üzem vezetői részére, s az utasítások végrehajtását a szakszervezet is ellenőrz1. Ed­dig ezen a téren rendben H volna minden. Azonban az már nem helyes, hogy egyes dolgozók semmibe veszik az üzem vezetői által végrehaj­tott intézkedéseket, mert ilyen esetben az egészségvédelmi ráfordítás, mivel nem valósít­ja meg célját, csak felesleges pénzkiadást jelent. A Gépüzem üzemvezetősé­ge a szakszervezettel együtt működve a dolgozók egész;é~- védelnie érdekében — különö­sen a járványos időben, fertőző betegségek terjesztésének meg­akadályozása céljából: a kö­télpályákon és az asztalosmű­helyben dolgozókat külön-kü- lön ivópohárral látta el, hogy megiiuntuug a közös ivóedény közegészségre káros használa­tát. Meg kell értetni a dolgozókkal, hogy az intézkedések betartása elsősorban az ö érdeküket szolgálja és ezért a végrehaj­tást meg kell tőlük követelni. Az üzem vezetősége és a szak- szervezet ne álljanak meg a rájuk háruló feladatok teljesí­tésénél, hanem ellenőrizzek rendszeresen, hogy a dolgozók használják-e a részükre ki­adott egészségvédelmi eszkö­zöket és azt Is, hogy a rendel­tetésének megfelelően, törté­nik-e azok használata. Az ellenőrzések során, amennyiben az elmondottak­hoz hasonló eseteket észlelnek, hívják fel a dolgozók figyel­mét és mutassanak rá, hogy a felelőtlen dolgozótársak ha­nyagsága mindnyájuk egészsé­get veszélyezteti. A termelési tanácskozótokon és a tömeg­szervezeti gyűléseken szintén ismertessék az ilyen eseteket, megje'ölve azoknak a dolgo­zóknak a nevét, akik a ha­nyagságot. vagy szabálytalan­ságot yéVrtk. Ezzel olőbh- utóbb meg lehet értetni min­den dolgozóval, hogy az egész­ségvédelmi intézkedéseket minden dolgozónak saját ér­dekeljen. de do'gorótársaik ér­dekében is kö!e’cző betartaná Pócs László

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents