Népújság, 1961. december (12. évfolyam, 283-307. szám)

1961-12-03 / 285. szám

NÉPÜJSAG 1DS1. december 3., vasárnap Kádár János elvtárs beszéde a csepeli dolgozók pénteki nagygyűlésén Folytatás az l. oldalról) érzik és tudjál?. Aki részt vesz a pártéletben, vagy a közélet­ben, saját tapasztalatából tud­ja: olyan helyzet alakult ki nálunk, a munkásosztály forra­dalmi pártjában éppúgy, mint a közéletben, amilyennek szo­cialista államban lennie kell. A törvényesség a nép számára a legfontosabb dolgok egyike. Ez alatt, persze, nemcsak azt ért­jük, hogy senkit nem csuknak be olyasmiért, amit nem köve­tett el, hanem azt is, hogy a kém csak reszkessen, s aki lo­pott, az féljen, mert az is hoz­zátartozik a szocialista törvé­nyességhez, hogy a bűnös ret­tegjen a törvény erejétől. — Mi feEizámolluk a Memé'yi kultuszt, s mindig; is meg; fogtuk «gátolni annak visszatéréséi] — Milyen problémáink van­nak a személyi kultusszal, ha már azt egyszer felszámoltuk? — vetette fel a kérdési Kádár János. — Létezik egy olyan ha­tározat, hogy nálunk sem utcát, sem gyárat nem szabad élő személyről elnevezni. Ezt a ha­tározatot öt évvel ezelőtt hoz­tuk, s azóta be is tartjuk. Vi­szont a még megmaradt ilyen elnevezéseket bizonyos idő alatt megváltoztatjuk. De nem a név a döntő, hanem az, hogy az üzemben, vagy szövetke­zetben milyen a szellem. Sok­kal inkább ügyelnünk kell ar­ra, hogy az emberekben még meglevő rossz szemléletet le- küzdjük. Ma már nincs ugyan sze­mélyi kultusz, de vannak még dogmatikus, szektás módon gondolkozó embe­rek. Harcolunk ezeknek az embereknek a szemlélete ellen, mert az igen nagy kárt okozhat. — Hét-nyolc évvel ezelőtt sok ember gondolkozott úgy nálunk: mindenki gyanús, aki él. Emlékeznek" még erre? Olyan emberek voltak ezek, akik legszívesebben tíztagú pártot szerveztek volna az or­szágban, mert a végén talán már önnön magukban sem bíztak. Hogy volt ez annak idején? Vegyenek elő egy em­bert és kezdjék neki mondo­gatni: te gyanús vagy, te az imperialisták felé kacsingatsz. Először megijed, aztán remeg. Az ilyen módszerekkel addig taszigálták az ellenség oldalá­ra, amíg végül is némelyiket valóban sikerült odalökdösni. Az efajta káros szemléletet leküzdöttük. Most jó alkalom nyílik arra is, hogy kissé job­ban szemügyre vegyük, ho­gyan viselkednek az emberek a közügyekben, hogyan gazdál­kodnak a köz jogaival. A tiszt­ség-viselők általában normáli­san dolgoznak. De még mindig jelentkezik az önzés, a hará- csolás hajlama: ha az ilyen hajlam vezető beosztással pá­rosul, az közveszélyes. Vigyáz­nunk kell arra, hogy senki se élhessen vissza beosztásával. Vannak nálunk bizonyos szol­gáltató vállalatok, például a vízvezetékszerelők, a villany­szerelők. Manapság — s ezt meg kell mondani — még mindig előbb megy ki a sze­relő, ha egy vállalati igazgató mennyezete ázik be, mintha egy vállalati segédmunkás la­kásában romlott el valami. Mindenki tudja, hogv ez így van. Ezért mi azt követeljük a vezető beosztásban levő, hatal­mat gyakorló emberektől, hogy inkább még azzal se élje­nek, amihez joguk van, sem­mint visszaéljenek befolyásuk­kal, és azokkal a lehetőségek­kel. amelyek beosztásukból adódnak. Hogyan képzeljük el a régi nézetek elleni harcot? Most ne azért vegyenek elő egy embert, mert nyolc évvel ezelőtt szek­tás volt. Azt már elfelejtettük neki. Azért vegyék elő, ha még ma is szektás nézeteket vall. Mi ugyanis nem fogjuk meg­tűrni a pártban azt az embert, aki a párt egész tevékenységét nem úgy fogja fel, hogy az a. tömegekbe vetett bizalomra épül. Mi csak a tömegekkel együtt tudunk előrehaladni. (Nagy taps.) Nagyon fontos, hogy állandóan és folyamato­san erősödjék a párt és a nép kapcsolata. — A Szovjetunió Kommu­nista Pártja ismét nagy segít­séget nyújtott a világ vala­mennyi kommunista és mun­káspártjának azzal a határo­zottsággal, amellyel a huszon­kettedik kongresszuson fellé­pett a személyi kultusz marad­ványai ellen. Ezzel kapcsolat­ban különböző kérdések is fel­vetődnek. Mi azt valljuk, hogy a Szovjetunió Kommunista Pártja az a párt, amelynek történelmi múltja következté­ben óriási tapasztalata halmo­zódott fel, tehát az a párt, amelyiktől minden kommunis­ta és munkáspárt tanulhat. Nos, felvetődik a kérdés: van-e vezető párt a nemzetközi kommunista mozgalomban, Van-e esetleg több vezető párt? A nemzetközi kommunista mozgalomban most világszerte teljesen önálló és egyenjogú pártok tevékenykednek. A nemzetközi kommunista mozgalomban tehát nincs sem fölé-, sem alárendelt párt, s nincs is szükség külön vezető pártra, sem egyre, sem többre. Mire van szükség? Arra, hogy a világ kommunista és mun­káspártjai időről időre össze­gyűljenek, megvitassák a közös tapasztalatokat, kialakítsák a közös vonalat és a közös hatá­rozatot, aztán azt mindegyik tartsa magára nézve^ kötelező­nek' — amint jelenleg az 1960. évi moszkvai nyilatkozatot te­kintik saját tevékenységükre kötelezőnek a kommunista és munkáspártok. Véleményünk szerint minden kommunista pártnak egyforma a felelőssé­ge: minden kommunista párt felel saját népe és a nemzet­közi munkásmozgalom előtt. Felvetették azt is, kötelező-e egyik párt kongresszusának határozata egy másik pártra: kötelező-e például a Szovjet­unió Kommunista Pártja XX., vagy XXII kongresszusának határozata más pártra? Az Igazsár az, hogy ilyen igénnyel soha egyetlen párt sem lépett fel. Magától értető­dik, hogy egy párt kongresszu­si határozata csak a saját tag­jaira kötelező. De úgy tartjuk. hogy mi. magyar kommunisták kötele­sek vagyunk minden nálunk ^alkalmazható forradalmi ta­tették, mert Sztálinnak hi­bái voltak, hanem azért, mert nem szeretik a kom­munizmust. — Olyasmit is hallani mos­tanában, hogy azoknak a revi­zionistáknak talán nem is volt olyan nagy bűnük, hiszen ők is a személyi kultuszt szidták. Nem kevés olyan ember is van, aki 1956 után nem jelent­kezett a pártba, s most azt gondolja, hogy valamilyen li­berális folyamat következik a kommunista pártokban, így nálunk is. Ez persze tévedés. A mi pártépítési elveink a XXII. kongresszus után is ugyanazok maradnak, mint az elmúlt öt évben voltak, önök tudják, hogy ki lehet a mi pártunk tagja. Nem akarom ezt most rész­letezni, de egy nagyon fontos a XXII. konggres*zii§ fel kel! ht saját épitőmnnUán Az eddigi eredmények nagy erőt adnak a további felada­tokhoz. Pártunk — éppen a XX. kongresszus tapasztala­tainak hasznosításával — öt év alatt nagy győzelmeket ara­tott. Most az a feladatunk, hogy magasabb szinten foly­tassuk a munkát. — Az utóbbi évben sokat lehetett hallani arról, hogy vannak nehézségeink, vannak feszültségek a népgazdaság­ban. Mi az igazság? Nehézségeink vannak és mindig is lesznek, mert a szocializmus építése min­dig megkívánja az erők megfeszítését. Olyan nehézségeink is van­nak, amelyek bizonyos általá­nos elmaradásból adódtak. Gondoljanak arra, hogy 1953 nyarától 1957 nyaráig cikk- cakkban haladt a fejlődés, hol balra fordították az or­szág hajójának orrát hol jobb­ra. Azokban az években el­maradtunk az iparfejlesztés­ben és a mezőgazdaságban is. Ugyanezt mondhatjuk az isko­laépítésre. Nem fejlesztettük a honvédséget sem. Mindezt pótolnunk kellett, öt év alatt rengeteget pótoltunk az elma­radásból. Rengeteget! Talán a legnagyobb részét pótoltuk, de még nem az egészet. — Most ebből adódnak fel­adataink. önök nagyjából is­merik az idei eredményeinket. Tudják, hogy az ipari terme­lést 12 százalékkal növeltük a tavalyihoz képest. Az első tíz hónapban túlteljesitettük a tervet. S ami talán még ennél is sokkal fontosabb: a terme­lés növekedésének 70 százalé­ka a termelékenységből adó­dott. Nagyot léptünk előre a mezőgazdaság szocialista át­szervezésében is. Sok tekin­tetben fejlesztettük a terme­lést. Sajnos, az idén megnyo­mott bennünket az aszály, amely elvitte a takarmány egy meghatározást azért tudnék mondani. Azt ajánlom, hogy a következőkre ügyeljenek: mi­nél-több olyan pártonkívüli le­gyen — erre kell törekednünk, így kell dolgoznunk —, akii szívesen látnánk a pórt tagjai között. Ez az egyik célunk. A másik: minél kevesebb olyan ember legyen a párt tagjai kö­zött, akit szívesebben látnánk a párton kívül. (Nagy taps.) — Ezen az alapon iól eligazodha­tunk. A mi politikánk alapján ítéljük meg az embereket és mindig azt mérlegeljük: erő­södik-e a párt, ha az az em­ber bekerül a párt tagjai kö­zé, vagy talán attól erősödik a ■párt, ha másokat kiteszünk Ez a pártépítés legfontosabb követelménye. Kádár elvtárs ezután alá­húzta: eszmei íegi verseiét isználnunk ik mengyorsífásÁpf. részét. Ebből különböző nehéz­ségek és bajok származnak. Az év első nyolc hónapjában a mi po na;»ron lio Lehet tehát nyugodtan élni és dolgozni, s tanulmányozni, hogyan lehet ezt a politikát még jobban végrehajtani. Pár­tunk hetedik kongresszusa he­lyes irányt szabott. Van ötéves tervünk, amely megfelel szo­cialista építésünk céljainak. Ezt a tervet valóra váltjuk, a nehézségeket pedig leküzdjük. — Sem barát, sem ellen­ség előtt nem titkoljuk — folytatta a továbbiakban Kádár János —. hogy mi a magyar—szovjet barát­ságra támaszkodunk. Tá­maszkodunk a varsói szer­ződés szervezetére, támasz­kodunk a szocialista tábor­ra. a nemzetközi kommu­nista mozgalomra, a béke­mozgalom erejére. (Nagy taps.) S ha ilyen erőikre- tudunk támaszkodni — mint népünk egyetértése, a szocia­lista tábor összefogása, s a vi­lág békemozgalma — akikor minden nehézséget leküzdhe- tünk, minden feladatot meg­oldhatunk. Hazánkban befeje­zéséhez közeledik a szocialista társadalom alapjainak leraká­sa. Meggyőződésem, hogy a következő években meggyorsul előrehaladásunk. Nemzetközi viszonylatban megoldjuk a né­met kérdést, s megvédelmez­zük a békét. Meg vagyunk győződve ar­ról, hogy a kommunizmus, a béke ügye, az egész vilá­gon győzedelmeskedni fog. Ez a mi perspektívánk, ezért dolgozunk. Tőlünk függ, milyen gyorsasággal megyünk előre. lomány növekedésének — tt aszály ellenére is eléri a tava­lyit! Ez pedig az átszervezés, a szocialista mezőgazdaság első nagy vizsgatétele és eredmé­nye. Az évi felvásárlás összes értéke szintén eléri a tavalyit, ami nagyon jó eredmény ilyen súlyos aszály után. — A szocialista mezőgazda­ság ereje mutatkozik meg ab­ban. hogy most az őszi munka — ami már a jövőévi kenye­ret, takarmányt, állattenyész­tést szolgálja — sokkal jobban megy, mint tavaly. A kenyér- gabona vetésében 99.6 száza­léknál tartunk, a mélyszántás vedig 53—54 százaléknál. Más szóval, a jövőévi kenyér, a jö­vőévi takarmány alap jó előké­szítést kapott. — Vannak eredményeink — méghozzá igen szépek, és van­nak gondok is. Ilyen körülmé­nyek között élünk és dolgo­zunk, s ami a legfontosabb, az eddigi helyes politikát folytat­juk tovább. — Elvtársak! A huszonkette­dik kongresszus után azt sze­retném mondani, hogy nálunk Hl i záíódott. sikert kívánt. Beszédét hosz- szan tartó, lelkes tapssal fo­gadták a nagygyűlés részve­vői. — A szovjet elvtársak aján­dékait úgy fogadjuk, mint a nemzetközi testvériség, egyet­értés jelképét. Azt hiszem, a gyűlés, egységesen felhatalma­zást ad a pártbizottságnak, hogy megírjuk a vörös szormovo munkásainak: kö­szönjük ezt az ajándékot, ezt a jelképet és szívből kívá­nunk sok sikert a kommuniz­mus építésében. (MTI) gyűlés hétfőn VSZ-tagságának- ENSZ-hírek •k A gyámsági bizottság pénte­ki ülésén Svédország határo­zati javaslatban indítványozta öttagú bizottság alakítását a dél-afrikai köztársaság gyám­sága alatt levő Délnyugat-Afri­ka mielőbbi függetlenné nyil­vánításának tanulmányozá­sára. A különleges politikai bizott­ság pénteken folytatta az oraa- ni helyzet megvitatását. Moro­zov szovjet küldött Reuter-- tudósítáá szerint kijelentette, hogy ha a brit csapatokat nem vonják ki haladéktalanul Ománból, akkor a világszerve­zetnek kell lépéseket tenni el­távolításukra. Az algériai nemzeti felszaba- dítási front Monzsi Szlim köz­gyűlési elnökhöz intézett levé­lében Reuter-jelentés szerint közölte, hogy az európai ultrák féktelen fajüldöző akciói az algériaiak ellen a legsúlyosabb következményekkel járhatnak. A levél kiemeli, hogy novem­ber 25-én 117 algériait öltek meg és a helyzet riasztó. pasztalatot tanulmányozni és saját pártunk gyakorlatában hasznosítani. Ha a Szovjet­unió Kommunista Pártjának XX. vagy XXII. kongresszusa adott olyan eszmei fegyverze­tet, amely segíthet a mi har­cunkban, azt kötelesek va­gyunk tanulmányozni, és saját viszonyaink között értelemsze­rűen alkalmazni. így fogjuk fel mi ezt a kongresszust is. Meggyőződésünk, hogy a Szovjetunió Kommunista Párt­jának XXII. kongresszusa na­gyon erős eszmei fegyvereket adott a világ valamennyi kommunista és munkáspártjá­nak, így a Magyar Szocialista Munkáspártnak is. Saját érdekünk, hogy a jó tapasztalatokat figyelembe ve­gyük és érvényesítsük előreha­ladásunk meggyorsítására pár­tunk harcátían. Vannak persze, akik most okoskodnak. Egyesek így: íme, Sztálin koporsóját kivitték a mauzóleumból — tehát új sze­zon következik a jobboldal számára. Olyasmit is hallot­tam, hogy rehabilitálni kelle­ne azokat, akik nálunk Sztálin szobrát ledöntötték. Ne hara­gudjanak, hogy most erről be­szélek. de ez igen fontos do­log. Én a következőket mon­dom: ba az a szobor ma is ott állna, akkor most hoznánk egy határozatot, hogy december­ben, vagy januárban el kell tá- ' volítani. De, akik annakidején ledöntötték, azokat soha nem fogjuk rehabilitálni. Akik a Sztálin-szobrot ná­lunk ledöntötték, nem azét AAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAVVVsAAAAAAAAAAAAAVvWAAAAAAAAAAAAI Nyugat-lrian Közérdekű fel kíván Az Indonéz Köztársaság a jelenlegi ENSZ-közgyűlésen ismét felvetette a nyugat-iriani kérdést. Nyugat-Irian. Üj-Guinea szigetének nyugati, jelenleg holland igazgatás alatt álló fele. Területe 416 000 négyzetkilométer, lakos­sága körülbelül 700 000 fő (legnagyobbrészt a vadság kul- túrfokán álló pápuák). Nyugat-lrian területe a Holland Keletindiai Társaság birtoka polt, majd annak jogutódáé, a Holland Királyságé, amely azonban, egyéb gyarmatai mellett, meglehetősen elhanyagolta, s keveset tett termé­szeti kincseinek kikutatására, s a lakosság életszínvona­lának emelésére. Az indonéz állam megalakulásakor holland fenn­hatóság alatt maradt Nyugat-Irian, de az Indonéz Köz­társaság is igényt emelt rá, s az állam elidegenithetetlen részének tekinti. A két kormány közötti közvetlen tárgya­lások nem vezettek eredményre, s a kérdés rendezetlen­sége a két állam viszonyát rendkívül feszültté tette. A kérdést Indonézia nem az idén vitte először az ENSZ elé, a közgyűlés már többször foglalkozott vele — eredmény nélkül. Hollandia arra hivatkozott, hogy Nyugat-Irian lakossága más népfajhoz tartozik, s más kultúrájú, mint az indonéz nép, és hogy az ENSZ nem jogosult közve­títésre, megalapozatlan területi igények miatt Indonézia ezzel szemben hangsúlyozta, hogy Nyugat-Iriant Indoné­ziához létfontosságú érdekek fűzik, és hogy a helyzet el­mérgesedéséért a holland imperialisták felelősek. Az in­donéz-holland kapcsolatokra jellemző, hogy a köztársa- ■ n kormánya felszólította követeit, hogy minden kap- tot szakítsanak meg a holland képviseletekkel. A Megyei Rendőrfőkapi- tányság felhívja a lakosság fi­gyelmét, hogy 1961. november 15-től a bélapátfalvi, verpelé­ti, domoszlói, vámosgyörki, lőrinci, tiszanánai, kápolnai és recski rendőrőrsök is végez­nek igazgatásrendészeti *fe: adatokat az alábbiak szerint 1. A 16 éves életkort elé-r személyek személyi igazolvá­nyának kiadása, ezzel kapcso­latban az okmányok bekérése, összegyűjtése és a kapitány­sághoz való felterjesztése. 2. Névváltoztatás vagy egyéb adatváltozás esetén & személyi igazolványok bev.v nása, kicserélése végett. 3. Házasságot kötő. és fér­jük nevét viselő nők új nevé­nek a személyi igazolvány 1—2 rovatába történő bejegy­zése. 4. Ideiglenesen külföldre tá­vozók személyi igazolványa nak leadása, elismervény elle­nében. 5 Ideiglenes határövezeti engedélyekkel kapcsolatos ké­relmek átvétele és az engedély kiadása. 6. Agybérlőtartási engedé- Ivekkel kapcsolatos kérelmek átvétele és a rendőrkapitány­ság által kiállított engedélyek kiadása. 7. Talált tárgyak átvétele, az átvételről igazolás kiadása. 8. Fegyvertartási engedély iránti kérelmeket a lakhely szerint illetékes rendőrőrsökön lehet beadni. A felsorolt rendőrőrsök terü­letén lakó lakosoknak ügyeik intézése végett nem szükséges a jövőben a városi és járási kapitányságra utazni. Abban az esetben azonban, ha valaki más ügyben a járá­si székhelyre utazik, vagy a közlekedés oda jobb, mint a lakhely szerinti illetékes ren­dőrőrsökre. akkor az illetékes rsndőrh»nitá«-vsághoz is for­dulhat ügyei intézése végett. Libertiny Sándor, r. alezredes* a piaci árak alacsonyabbak voltak a tavalyinál. Az aszály miatt a krumplival, a hagy­mával és még néhány más cikkel( nehézségek vannak. Októberben, novemberben a piaci árak magasabbak, mint tavaly ilyenkor voltak. Az aszály tehát nyom bennünket. Ilyen körülmények között kénytelenek vagyunk bizonyos élelmiszereket — burgonyát és hagymát is — behozni, hogy az aszály okozta nehéz­ségeket leküzdjük. Mást nem tehetünk. — A mezőgazdaság szocialis­ta átszervezése azonban még ilyen aszályos évben is meg­hozta a maga eredményét. Ha nem lenne szocialista mezőgazdaság, az idei aszály miatt az egyéni pa­rasztok tízezrei mentek volna tönkre, úgyhogy 15 évig sem tértek volna ma­gukhoz. Most pedig, mint tsz-tagok, nem mennek tönkre, együtt dolgoznak, s az idei mezőgaz­dasági termelés — hála a jó gabonatermésnek és az állatál­litfkai ipányvc sszú időre slab Beszédének befejező részé­ben Kádár János részletesen beszélt Csepel forradalmi múltjáról, majd nagy elisme­réssel szólt a gyárban tapasz­taltakról. — Csepel forradalmi múltja, s a szocialista építésben elért eredményei alapján mondha­tom: a szormovóiak jó helyre szánták ezt a zászlót — jelen­tette ki a többi között Kádár János. Kádár János végezetül az egész gyár minden dolgozójá­nak szívből jó egészséget, sok Az ENSZ-köz folytatja Kína El megvitatását ■ NEW YORK (MTI): Mint már jelentettük, az ENSZ-köz- gyűlés pénteken megkezdte az Kínai Népköztársaság ENSZ- tagságának megvitatását. Zo­rin szovjet külügymihiszterhe- lyettes után a csangka.isekista- klikk ügynöke szólalt fel, aki rágalmakat szórt a Kínai Népköztársaságra, f ma jd Ste­venson kifejtette az Egyesült Államok nézetét. Nyugati for­rások szerint Zorin és a szo­cialista országok küldöttei ki­vonultak %z ülésteremből, ami­kor a csangkajsekista megje­lent a szónoki emelvényen és csak Stevenson amerikai kül­dött felszólalásának meghall­gatására érkeztek vissza a te­rembe. Stevenson beszédében támadta a Kínai Népköztársa­ságot és állást foglalt az ENSZ-be való felvétele ellen. Zorin válaszolt és erélyesen visszautasította az amerikai küldött rágalmait. A közgyű­lés úgy határozott, hogy hét­főn magyar idő szerint 21 óra­kor folytatja a vitát.

Next

/
Thumbnails
Contents