Népújság, 1961. december (12. évfolyam, 283-307. szám)

1961-12-22 / 301. szám

Iffl. december 22., péntek NÉPCJSÁG 3 5 Hetes megye idegenforgalmáért! Ülésezett a Mátra—Egervidéki Intéző Bizottság A MÄTfiA—Egervidéki In­téző Bizottság 1958-as meg­alakulása után most tartotta első plenáris ülését, hogy meg­tárgyalja a megye idegenfor­galmának helyzetét. A megyei tanács nagytermé­ben Kocsmár János, Eger vá­ros Tanácsa V. B.-elriöke nyi­totta meg az ülést, majd Papp Sándorné, a megyei tanács vb-elnökhelyettese, a MEIB el­nöke számolt be a bizottság munkájáról. Heves megye idegenforgal­ma országosan is kimagasló eredményeket mutat fel. Amíg ! 950-ben csak 258 000 idegen fordult meg megyénkben, ad­dig 1960-ban már 900 000. Kü­lönösen magas Eger város ide­genforgalmi látogatottsága, i 950-ben 58 000 vendége volt, 1960-ban pedig már 350 000! Egyre nő- a város külföldi Ide­genforgalma is. Volt olyan nyári vasárnap, hogy 7 ezer turista járt a várban és nem ritka volt, az idén, szép me­leg napokon, a strandfürdőben u tízezer fürdőző sem. A Mátra zömében csak át­utazó jellegű idegenforgalom­mal bír — a nagy számú üdü­li vendég mellett. A patinás arádfürdő látogatottsága mel­lett, egyre erősödik Szilvásvá­rad keresettsége. A bükkszéki orrás gyógyvize, a Salvus pe­dig Európa hírű. A Mátra—Egervidéki Inté­ző Bizottság társadalmi szerv­ként működik, véleményező es javaslattevő feladattal. A MEIB elkészíttette a Mátra és környéke gyógy- és üdülő- régiójának fejlesztési tervét, I udományos megalapozottság­gal. A terv 20 éves perspektí­vában oldja meg a terület problémáinak egész sorát. A Bükk-régió terve előrelátható­an^ 1962-ben fog elkészülni. 1959-ben elkészült az első mátrai vízszerzési tanulmány- terv is, mivel a vízszerzés a Málra-terület legégetőbb meg­oldásra • váró kérdése. A terv jelentősen fejleszti a Mátrá-1 ban elszállásolható üdülőven­dégek számát is. 1861-ben helyezték üzembe a gyöngyösiek derék és pél­damutató társadalmi munkája támogatásával a sástói cam- plngeí. Többek között javasolta a MEIB elnöke, h,ögy függetlení­tett admln'sztrációval dolgoz­zék az intéző bizottság és a megye két elütő jellegű terü­letének megfelelően, alakul­jon egy mátrai és egy egri bükki albizottság, hogy ezzel Is közelebb kerüljenek a spe­ciális problémák a megvalósu­láshoz. Csépány Ferenc, az Idegen- forgalmi Hivatal vezetője, a MEIB titkára ezután részlete­sen ismertette gazdasági be­számolójában azt az anyagi támogatást, amelyet az Orszá­gos Idegenforgalmi Tanácson keresztül az intéző bizottság Egernek és Gyöngyösnek nyúj­tott. A vitában nagyszámú, érté­kes hozzászólás hangzott el, többek között dr. Rózsa Sán­dor egri városi vb-titkáré. Ki­emelte, hogy a város igen je­lentős anyagi eszközök fel- használásával fokozta az ide­genforgalmi, üdülővárosi jelle­gét. A város külső képe az utolsó évek során egészen megváltozott — mondotta. Fel­hívta a figyelmet, hogy most az Almagyar-tetőn, igen ked­vező helyen, nagy és jó le­hetőség kínálkozik üdülőházak építésére, tekintve, hogy a te­rület közművesítése is megol­dást nyer. Dr. Lengyel Endre, reumato- lógus orvos szerint Európa gyógyforrásokban leggazda­gabb országa hazánk, melyben Heves megye is vezetőszerepet visz, hisz 22 gyógyforrása van; Sajnos, máig is csupán négy van csak hasznosítva. Magyar- ország leggazdagabb rádium- emanációs tartalmú langyos gyógyvize az egri. Egerben most a legfőbb kérdés: meg­szerezni a gyógyfürdőjelleget! Ehhez pedig az út csakis egy kis fürdőkórház létesítésén keresztül vezet. Példának állí­totta Debrecen város esetét, ahol — a hírek szerint — még külföldiek is, csehek, létesíte­nek gyógykórházat! Szabó József, az Egri Víz­mű és Gyógyfürdő Vállalat igazgatója hangsúlyozta a nagy idegenforgalmi jelentő­ségű strandfürdő fejlesztésé­nek kérdését, de egyben fel­hívta a figyelmet a forráscso­portokat veszélyeztető mély­fúrások vízélvonó lehetőségé­re! Zímándí Mátyás, a megyei pártbizottság részéről hangsú­lyozta, hogy az egyre bővülő- növekvő idegenforgalommal az egyes helyi tanácsoknak a je­lenleginél többet kell foglal­kozni ok. Megemlítette, hogy, sajnos, Eger környékére pil­lanatnyilag nincs még idegen- forgalmi fejlesztési terv sem. Kőrfy Loránd orvos, több hozzászólóval egyetemben szó­vá tette a Bükkszéken uralko­dó áldatlan állapotokat. Raft Miklós, Gyöngyös vá­ros tanácselnöke hozzászólásá­ból megtudtuk, hogy a Mátrá­ban naponta mintegy ezer em­ber üdül, pihen. Megemléke­zett Kékestető szükségessé vált további fejlesztéséről. Igen helyesen. hangsúlyozta, hogy a vendéglátóiparnak és a kereskedelemnek, az idegen­forgalom lökésszerű növekedé­séhez szükségszerűen alkal­mazkodnia kell, Dr. Csillag Endre, a parádi g.yóg3rintézet főorvosa felve­tette a célszerűségét, hogy Párádon vezessék be az ún. gyógyüdültetést gyomor- és bélbetegségben szenvedők ré­szére. Fájlalta, hogy az Eu­rópa hírűvé tehető vasas-tim- sós forrással kapcsolatban csu­pán 40 ágy áll a beteg nők rendelkezésére. AZ ÜLÉSEN részt vett és röviden hozzászólt az Orszá­gos Idegenforgalmi Tanács ki­küldötte is. A Mátra—Egervidéki Intéző Bizottság mostani sikeres ple­náris ülése nyomán joggal re­mélhetjük, hogy a jövőben az eddigieknél még hatékonyab­ban veszi ki részét a megye idegenforgalmi problémáinak Vasúti kocsi kerekek nélkül A Ford Társaság elkészítet­téit« a kerekek nélküli vasúti kocsik modelljét. A kerék nél­küli vasúti kocsi nem sínen közlekedik, hanem légpárnán. A modell elkészítésével egy- időben tárgyalások folynak a Pennsylvaniai Vasúti Társaság­gal, amely kísérletképpen kir próbálja az új kócsikat a New York—Philadelphia útvonalon, A vonat neve „Levatrain” , vagyis ..lebegő vonat” lesz. A konstruktőrök szerint rövi- debb utakat 240 kilométeres óránkénti sebességgel tesz meg. nagyobb távolság esetén e sebesség duplájára is képes A régi rómaiak jobb hídépítők voltak a maiaknál Kiderült ez a napokban, amikor le kellett zárni a Mus- ■ solini uralma idején épüU Flaminia betonúidat, mert re­pedések keletkeztek a pillére­ken és az egyik pillér súly- lyedni kezdett. A római autóforgalom nagy rés’ze most az i. e. 109-ben épült Milvio-hídon bonyolódik le. Ez az ősi keskeny kőhíd volt a színhelye annak a tör­ténelmi csatának, amelyben Nagy Konstantin császár i. u. 312-ben megverte Maxentius császár hadait. Nem a krumpli héjában van a C-vitamin Egy német orvosi szaklap­ban olvasható az a megállapí­tás, hogy a burgonyának nem a külső barna héjában van a C-vitamin. Ez az értékes vita­min legdúsabb koncentráció­ban a külső héj alatt vagy 5 milliméterrel fekvő úgyneve­zett „kambium-rétegben” ta­lálható.- ebben az Évben zso ezer forintot fordított saját erőből beruházásra a tarna- mérai Béke Termelőszövetke­zet. Ezen összegből építettek egy 1Z0 férőelyes sertéshizlal­dát, dohánypajtát, vásároltak öntözőberendezést, és a 72 hol­das kertészethez szükséges me­legágyakat is ebből az összegből I vásárolták. megoldásából. Sugár István llalász Mátyás tapogatóz- LJ- va ismerkedett újra a faluval, ahonnét harminchá­rom évvel ezelőtt elment Ame­rikába. Oldalán hallgatag lé­pegetett egy véznakontyú, szürkéshajú asszony. Halász Mátyás nem ismerte meg a házat. Eltakarta egy diófa, amelynek ága kihajlott az ut­ca közepére és beárnyékolta az udvar felét is. A diófáról eszébe jutott, amit gyerekko­rában mondogatott a nagyap­ja: „Diófát unokájának ültet az ember*’. Lenézett az asz- szonyra és azt mondta: — Nekünk nincs unokánk. A feleség csodálkozott ezen és nem értette, miért mondja, hiszen gyerekük sincsen. A taxi megállt a ház előtt. Ami­kor huszonnyolcban kikísérte az urát, kölcsön szekéren tet­ték meg ezt az utat. Visszafelé jövet együtt sírt az asszonyok­kal. Tizenhét éves volt, s a többiek azt mondták, könnyű neki, mert nincs gyereke. Má­tyás úgy élt az emlékezetében, mint akkor, amikor harminc- három éve kikísérte. Miért nem jött vissza előbb? Miért hagyta itt a megkóstolt szere­lem ízével. Miért engedte, hogy elégfen benne minden, összefussanak szeme alatt a ráncok. Mennyi ideig ápolta, dédelgette a fülébe visszazson­gó jó- szavakat, a délebédi ka­nál csörrenését, a hajnali szür­kületben meglesett alvó arc homályos rajzát, az öles mell szuszogását, a roppant karok ölelését. — Tizenhárom éve van ál­landó munkám — mesélte ké­sőbb az ura. — Azt hittem, hány pár év múlva vissza tu­dok jönni... Nem ment... Most Kanadában, egy falusi tzabőnzemben dolgozom ... —■ Es földed van? — kérdez- fe az asszony. A férti csodálkozott. — Földem? Minek lenne? — Házad sincs? — Nincs. Panzióban lakom... SZEMES P/ROSkfr: És ha álmodom, mindig itt já­rok, a régi faluban._ Nem tu­dom, ezután milyenek lesznek az álmaim... Egészen más itt minden... A nna nem tudta, hogy ez xl bírálat, vagy dicséret, ezért nem kérdezett semmit. Eszébe jut apja, aki sokszor megcsóválta a fejét, s azt mondta: „Nem élet ez így kis­lányom... O meg. makacsul hajtogatta: „Hűséget fogad­tam, meg is tartom... ” Most egyszerre olyan volt saját öregségének tudata, mintha nyomorék lenne. Amikor már megszokta, hogy Mátyás ál­mában horkol, és a dohány­zástól reggel köhögési roha­mai vannak, sajnálta. Egyszer megfázott, és lázas lett. Évti­zedeken át benne rekedt szol­gálatkészséggel és szeretettel gyógyítgatta. Egyszer ült az ágya szélén s azon kapta ma­gát, hogy csontos,, sovány ke­zére ráborul egy rég elfelej­tett vastag marok, s morzsol­ja, szorongatja, szinte fáj. — Mégis, te vagy nekem az egyetlen, aki közel van,.. Hiába nem láttalak harminc- három évig ... Anna mm akarta megza­varni ezt a későn feltört gyön­gédséget, de szívébe nyilait a fájdalmas kérdés. Akkor mi­ért nem maradsz itthon? De nem szólt erről. Gyakran meglepődött azon. hogy Mátyásnak annyit kell magyarázni, amíg megért va­Igmit. Például azt, hogy a ter­melőszövetkezetben nem olyan az ember élete, mintha cseléd lenne az uradalomban. Hízel- gett a hiúságának, amikor Mátyás hitetlenkedve csóvál- galta a fejét, s nem akarta megérteni, hogyan lett egyik­másik legénykori cimborájá­ból vezető ember. Hazamenet ilyeneket mondott Annusnak: — Ügyes emberek ezek, hogy így fel tudtak törni, pedig én még emlékszem, hogy majd rájuk dőlt a ház, olyan nyo­morultul éltek... J7'ülönösen az nem ment az ember fejébe, hogy Annus bátyja a falu tanácsel­nöke, az öccse pedig, akit pen- delyes gyerekként látott utol­jára. most a termelőszövetke­zet agronómusa. — Szóval te most olyan vagy, mint a jegyző? — kér­dezte a tanácselnököt. — Fia így jobban megérted, hát olnan — nevetett. Később találkozott a terme­lőszövetkezet elnökével is, aki iskolatársa volt. s vele együtt ment ki Amerikába. Az tíz év után visszaballagott, csaknem úgy, ahogy elment. — Szóval itt most te paran­csolsz az embereknek? — kér­dezte tőle. Az mosolygott és megrázta a fejét. — Nem ereszen ... Elnök va­gyok — majd magnarázaikév- pen. hozzátette —, olyan igaz­gatóiéig Mátyás három hónapig volt itthon. Ez az idő Annusnak amolyan Őszies, csöndes-bol­dog lakzi volt, nem is akart arra gondolni, hogy egyszer vége lesz. Mátyás régen be­szélt anyanyelvén már nem érződött úgy az idegenes kiej­tés, mint amikor megérkezett. Sokszor észre sem lehetett venni. Elutazása előtt azt kér­dezte: — Mondd, Annuskaf ha visz- szajönnék, ezek az emberek szereznének nekem állást? Tudod, én’nagyon szeretnék a régi szakmámban dolgozni... Sose akartam én szabómű­helybe menni... Kőműves va­gyok. hiszen tudod... Amikor elindultam odakintről, arra gondoltam: megnézem, mi van itthon. Most, amikor vissza­megyek, borzasztóan fáj a szi­vem... Itt mindenkiből lett valaki... Én meg mindig, min­denkinek idegen vagyok... Három év kell még a nyugdí­jamhoz. Azt kivárom. Aztán, ha befogadsz, hazajönnék... Vársz rám, még Anna? — Igen... Ha eddig vár­tam?... A nna maga elé nézett és arra gondolt, hogy a meddőn elrohant időt már nem lehet visszahozni. A meg nem született gyerekről, aki­től már unokájuk lehetne, hall­gatni kell. Nem lehet lázadni már. Mátyás darabosan simo­gatta az asszony kezét. Érezte, hogy jó, meleg, s közben arra gondolt, hogy a iegvzőt itthon most tanácselnöknek hiviák. És hogy a szövetkezeti elnök amolyan igazgatóféle. Halász Mátyásból viszont nemsokára mrnint Mathias Halas lesz, aki előtt még három keménv tél áll a kanadai faluban, ahol fu­tószalagra dobálja a kiszabott férfiingeket. Mindig, minden­nap ugyanazzal a. mozdulattal, És c*szaka majd a diófáról álmodik, amely alatt nem fut­kos kisunok* j ­■1 &4et Megkaptam leveled. Háromszor is elolvastam, t még akkor is töprengtem, mi lehet veled, Minduntalan újr­; meg kellett néznem azt a részt, amelyben magadról irr ; „Nem vagyok ember. Csak nevetni tudok azon, hogy Buda- ; pesten, a Váci utcában, ahol nemegyszer sétáltunk este, í. ; sarkon járnak a nők, prémet, selymet raknak magukra. E ; járom most a határt, poáztónadtágban, gumics'zmában,ebédlő ; ben- még most is legszívesebben lefeküdnék a földre, hog ; addig is pihenjek, s enni is fáradt vagyok, Nem vágy ! szórakozni, felöltözni, megborotválkozni, lánynak tetszc: ; Egy dolog amit kívánok, feküdni, aludni, nem tudni senk' I ről, semmiről”. ! Nincs könnyű dolgom. Személyes dolgaidról, életedre ; szóló leveledre választ adni nem egyszerű, de jobbnak tar- ! tóm azt leírni őszintén, amit gondolok, mintha odavetve. I vagy néhány szóvirággal körülcifrázva azt válaszolnám: n • ! búsul), ne lógasd a fejed, cimbora, lesz ez még jobban is. ', Neked most nem is erre van szükséged, ez amolyan „neszt í semmi, fogd meg jól”. Ettől nem kapsz új erőre. Ahhoz a ! munkához pedig, amit most, végzői, ez kell: erő, nagyon sok erő. Fizikai is. akaratbeli is. Másként nem megy. ’, Valóban, van még nálunk olyan, amire azt mondhat- I juk: embertelenül nehéz. Ez az elmúlt ősz is erről marad \ nevezetes hosszú ideig azok számára, akik a mezőgazdaság­■ ban dolgoznak, mint te is, de amikor erről elkeseredett 1 hangú levelet írsz, gondolkozz is egy kicsit. Valóban olyan ..reménytelenül” nehéz*1 nálunk mig a ' mezőgazdaságban dolgozni, eredményt felmutatni, s emberi ‘ módon élni, mint ahogyan az leveled hangjából érződikf Lehet, hogy egyes helyeken még így van. Nem akarok j vitatkozni erről, de a kérdés joggal vetődhet fel: ha így is j van, meddig? S erre csak egy lehet a válasz: nem sokáig. Nem azért írom most ezt, hogy valamennyire megvi- • gasztaljalak, jobb kedvre derítselek, mert a közelgő ünnep, ; a karácsony ezt kívánja; a szereletet, békességet, megbékc- ; lést. A hétköznapok tényei támasztják alá állításomat, ame- ; lyet meggyőződésnek is nevezhetnénk. A napokban Füzesabonyban jártam, a gépállomáson. ; Kerestem valakit. Egy traktorost. Amíg kutattak lakcíme ; után, beültettek egy szobába, ahol az üzemgazdász dolgo- ; zott. A traktorosok tíznapos teljesítményét számolta. Az ; asztalán papírlapok — jelentések, mellettük, jobbkeze köze- ; lében számológép. Nézem egy ideig a férfi hatalmas, vaskos, ; nehéz munkától megkeményedett kezét, s vártam, mikor ; kezd el dolgozni a géppel, Nem tudtam elképzelni — be- ; vallom —, hogy a masina úgy működik a nehéz kéz alatt, ; amint kell. ; S egy perccel később a számológép zakatolni kezdett. ; Előre, hátra, csattogva ügyesen, szédítő gyorsan. Egy ton- goramüvész ujjai alatt táncolnak talán ilyen ügyesen a bil- '. lentyűk, vagy még azok is nehézkesen cammognak a kis ! gép ördöngős ugrálásához képest. Pedig ez a nehéz kéz, amely irányította munkáját, ; hosszú ideig fogta a géplakatosinas szerszámát, az egykori ; érseki uradalomban, markolta a traktor kormányát később, ■ s minden munkát megfogott, amit kellett, míg eljutott idáig, ; a számológépig. ; A nehéz fizikai munka után biztosan nem volt könnyű ; az üzemgazdász, dolga, amíg megszokta a könnyű, kis szá- ; mológép kezelését, — de akarta. ; Rajta kívül akarnak még mások is, sok ezren, száz- ; ezren. A mezőtárkányi Búzakalász Tsz könyvelője is. A ; községet patronáló Duna Cipőgyárból, a fővárosból került ; ide ez év februárjában, s olyan munkát végez, amit — ; saját bevallása szerint — sohasem szeretett. ; Könyvelőnek tanult, ez lett a szakmája, de a gyárban, ; az anyag- és áruforgalmi osztályra kérte magát, mert kép- ; télén lenne évtizedekig íróasztal mellett ülve dolgozni. Men- ; ni, anyagot felhajtani, szervezni, üzletet kötni — ez az ő ; éíeíe, ez való a vérmérsékletéhez. Itt, Mezőtárkányban, mégis — könyvel. A termelőszö- ; vetkezetről, egy gazdaság szilárd alapjának lerakásáról I van szó — mondja. Vállalta, hogy segít ebben, s mind- egy, hogy milyen munkakörben, az a fontos: hasznos legyen í tevékenysége. ! Ez is az akarás eredménye. Amit hirtelenében leírtam ! példaként számodra, csak két eset. Többet is lehetne so- ! rolni, de azt hiszem, ennyiből is megérted, mit szándékoz- tam válaszolni leveledre. Igen, barátom! Akarni kell. Azt véghez vinni, amit ’. rádbíztak, amit vállaltál, úgy mint mások teszik, néha ösz- ! szeszorítótt foggá}, de makacsul — meghátrálás nélkül. ; Mert ez hozza meg a változást mindenütt — s meghozza, mert az „akarók” tábora nagyobb, mint a megtorpanóké. ! A változással pedig nálunk csak egy járhat együtt: az, hogy ! ami ma még nehéz, holnap könnyebb, s azután még köny- : nyebb’ emberibb lesz... Weidinger László NAAA/VNAAVsM/W/VW//vWAAAA^AWWVAíWAAA/vV^AAAAAVVWVVWúW Nincs idejük a súlyos betegek kezelésére Stockholmban néhány tragi­kus haláleset nyomán a kö­zönség figyelme néhány nagy kórház súlyos mulasztásaira irányult. Vizsgálatot rendeltek el, melynek eredményeképpen ki­derült, hogy a kórházakban olyan képtelen állapotok ural­kodnak, hogy még a legsöté­tebb becsléseken is túltesznek. A felháborodott közvéle­mény nyomására a stockholmi orvosigazgatóság kénytelen volt nyilvánosságra hozni egy jelentést, amelyet orvosok ké­szítettek Lund város egyetlen kórházáról. Lundban az orvos. és ápolónőhiány következté­ben súlyosan beteg, eszmélet­len betegeknek is megtagad­ták a kórházi felvételt. Hosszú várakozási listát készítenek azokról, akik felvételre vár­nak és az elmúlt években 41 beteg halt meg, még mielőtt sor került volna a kórházi fel­vételre. A vizsgálat nyomán lelep­leztek olyan eseteket, ame­lyekben munkások igen sú­lyos vegtagíajdalmakkal kény­telenek voltak évekig betegen dolgozni csak azért, mert neir. kerülhettek olyan orvos elé aki betegállományba helyez­hette volna őket. Mivel ilyen­formán nem kaptak táppénz', nemritkán szinte rokkant ál­lapotban voltak kénytelené; tovább dolgozni, hogy eltart­hassák családjukat. A magánklinikák vagy szak orvosok Svédországban olya' költségesek, hogy a munkáso képtelenek előteremteni a k> zeléshez szükséges összegeke Svédország területén szám kórházban például még rön genátvilágítás előtt követeli! - vizsgálat díjának azonnali ) fizetését. A költség egy rés a betegbiztosító utólag meg ríti ugyan, de a beteg elő: gezni kénytelen. Svédországban nagy áz c voshiány: ez is egyik oka jelenlegi képtelen egészs ügyi állapotoknak. A kormán megpróbált ezen külföldi or vcsok szerződtetésével segít’' ni, de ezellen a svéd orvosol erélyesen tiltakoztak.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents