Népújság, 1961. december (12. évfolyam, 283-307. szám)

1961-12-21 / 300. szám

NÉPŰJSAG 1561. december 21., csütörtök s Az igére! csak ígéret maradt..! ? A Mátravidéki Szénbányá­szati Tröszt üzemeinek dolgo­zói és vezetői ez év januárjá­ban a termelési tanácskozáso­kon állást foglaltak a terme­lés gyorsabb ütemű fejlődésé­nek biztosítása, érdekében és vállalásokat tettek a gazdasá­gosság fokozására is. A fel­adatok teljesítése érdekében szükségesnek tartották a szo­cialista munkaverseny még szélesebb kibontakoztatását. A termelési tanácskozáso­kon tett felajánlások alapján az üzemek vezetőségei elkészí­tették intézkedési tervüket, amelyek magukban foglalták az 1961. évi tervidőszakra vo­natkozó, a szocialista munka- verseny, alapját képező .. főbb célkitűzéseket, figyelembe vé­ve az MSZMP Központi Bi­zottságának 1960 szeptemberi határozatát, valamint a SZOT P-ik teljes ülésének irányelve­it. A felajánlások elsősorban az anyagköltség-csökkentés te­kintetében voltak jelentősek, ami a bányászat sajátosságá­ból adódóan természetes is. Ahhoz, hogy a föld mélyéből a biztonsági előírások betartásá­nak; teljesítésével felszínre ke­rüljön a szén, a bányászoknak rengeteg anyagot kell beépíte­ni. A bányászkodás közben a különféle újítások és egyéb új technológiai eljárások lehető­vé teszik bizonyos fokig az anyagtakarékosságot. Anyag­takarékosságot lehet elérni még az anyagok körültekintő, gazdaságos beépítésével, illet­ve felhasználásával is. E te­kintetben igen lényeges, hogy a biztosításokhoz felhasznált anyagokból, a biztonsági elő­írásoknak megfelelően, az ész- szerűség és gazdaságosság szentpontjainak betartásával megtakarítás történjen. Két­ségtelen, az előirányzatok megadásánál a takarékossági szempontok érvényesítés^ fi­gyelembe van véve, tehát a dolgozóknak hatványozottabb feladatot jelent vállalásaik tel­jesítése. A vállalások teljesíté­séhez adva van a lehetőség, elsősorban az újítások vonat­kozásában, másodsorban a már megszokottá vált pazarlások felszámolásával. Természete­sen ehhez szükséges az is, hogy a maradi felfogásokat is felszámolják, ami igen sok esetben feleslegesen többlet anyagfelhasználáshoz vezet: például a nem előírás szerint történő biztosítás is többlet biztosítási anyagot igényel és igen sokszor használnak több robbanóanyagot is a szén jö- vesztéséhez, mint a szükséges mennyiség. Van tehát lehetőség a fel­ajánlások megvalósításához, de, sajnos, a dolgozók nagy ré­sze még mindig nem él vele, aminek az az eredménye, hogy a felajánlások teljesítése terén nincs minden rendben. Vizsgáljuk meg üzemenként hogyan lettek teljesítve a fel­ajánlások november elsejéig: Petőfi-altárő bányaüzemnél éves viszonylatban a 632 ezer forint bányafa megtakarítás­sal szemben 409 ezer forint túllépés történt. (!) Az áram- felhasználás terén már kedve­ző a helyzet, mert a 374 ezer forintból eddig 288 ezer fo­rintot megtakarítottak. •Rózsa IX-es bányaüzemnél a 105 ezer forint bányafa- megtakarítás felajánlással szemben 404 ezer forint túllé­pés történt. (!) Itt a robbanó­anyagnál jelentős megtakarí- t-'s mutatkozik: r ’7 e^nr fo­rinttal szemben eddig 86 ezer forintot teljesítettek. A Szűcsi X-es akna és Kül­fejtés bányaüzemnél felaján-' lották, hogy az áramfelhasz­nálásnál 564 ezer forint értékű energiát takarítanak meg, eb­ből eddig 310 ezer forintot ér­tek el. Az egyéb anyagoknál vállalt 145 ezer forint megta­karítással szemben 178 ezer fo­rintot teljesítettek. A gyöngyösi Xll-es bánya­üzemnél a vállalt 710 ezer fo­rint bányafa megtakarításból eddig csali 24 ezer forintot teljesítettek. (?) A 239 ezer fo­rint „széldeszka”-megtakarí- tást azonban 325 ezer forintra teljesítették, a robbanóanyag felhasználásánál a 20 ezer fo­rint felajánlás helyett 111 ezer forintot értek el. A gépüzem a 150 ezer forint anyagtakárékossági felajánlá­sát 869 ezer forintra teljesí­tette. A Szállító és Szolgáltató üzemnél 2000 forinttal teljesí­tették túl az anyagtakarékos­sági felajánlást. A vállalások teljesítésének vizsgálata során megállapítha­tók, hogy vannak eredmények, azonban ezek nem ellensúlyoz­zák a mutatkozó eredményte­lenségeket, lemaradásokat. A lemaradások tekintetében a bányaüzemeknél a vállalások­hoz viszonyítva nagymérvű adósságok keletkeztek. Igaz ugyan, hogy az adósságok ke­letkezésében objektív okok is közrejátszottak, de ezeknek az okoknak nagymérvű hatását lelkiismeretes, körültekintő munkával ellensúlyozni lehe­tett volna. Az anyagtakarékosság vo­natkozásában történt lemara­dások a tett vállalások terén feltétlenül elgondolkodásra kell, hogy késztesse az üzemek műszaki és fizikai dolgozóit. Meg kell érteniük, hogy a ter­vek és a vállalások teljesítése érdekében többet kell tenniük és bátrabban kell alkalmazni az új módszereket és eljárá­sokat, amelyek nemcsak keve­sebb fizikai munkát igényel­nek, hanem a gazdaságosabb termelést is biztosítják. Meg kell találni a módot és lehetőséget a termelés anyag- költségeinek csökkentésére, a biztonsági előírások maradék­talan betartása mellett is! Fej­lődésünket az anyagtakarékos­ságon keresztül is biztosítani kell. Ehhez minden segítséget és támogatást megad az üze­mek párt- és szakszervezete, a dolgozók részére biztosított felvilágosító munkája során. Az üzemek műszaki vezetői és fizikai dolgozói által tett felajánlások alapján a tröszt is részt vesz a trösztök között folyó anyagtakarékossági ver­senyben. Ha az üzemek dolgo­zói nem teljesítik vállalásai­kat, kétségtelen a tröszt sem tud eleget tenni az anyagta­karékossági verseny feladatai­nak, követelményeinek. Az elmondottakból leszűrve a tapasztalatot, a még hátra­levő idő alatt minden dolgozó és minden műszaki vezető vizsgálja meg, mi volt az oka vállalásuk nem teljesítésének. Ez a vizsgálódás legyen őszin­te. ne csak a kényszerítő kö­rülményeket latolgassák, ha­nem a lehetőségeket is. A megfelelő vizsgálódásokból le­szűrt tapasztalatok lehetősé­get adnak a tisztánlátásra, ami alapot ad az 1962-es évi tervfeladatok során felajánl­ható megtakarításokra vonat­kozóan. Dobrocsi—Havellant 11 — Sorköteles fiatalok a nagygombosi laktanyában A Magyar Honvédelmi Sport- szövetség petőfibányai alap­szervezete az elmúlt napokban laktanya-látogatást szervezett a lakótelepi sorköteles fiatalok számára, akik ennek során a nagygombosi laktanyával is­merkedtek. Barátságos fogad­tatásban részesítették a bevo­nulás előtt álló fiatalokat, akiknek külön élmény volt, hogy beülhettek a tankokba, s belülről is megnézegethették a hatalmas acélkolosszusokat, hogy kipróbálhatták a legmo­dernebb rádió adó-vevő beren­dezéseket. Eredményes volt ez a látogatás. Eredményes volt, hiszen a fiataloknak módot nyújtottak arra, hogy alapo­sabban megismerhessék a ka­tonaéletet, a laktanya belső rendjét, világát. Eredményes volt, mert a fiatalok megis­merhették azokat a katonákat, akik — kihasználva a lehető­ségeket, tanulnak, szórakoznak, sportolnak, s mind emellett — kemény munkát is végeznek, hogy mindenkor visszaverhes­sék a belső és külső ellenség támadásait, hogy mindenkor megvédhessek szocialista ha­zánkat. Köszönjük a tiszt elvtársak- nak azt a szíves, baráti fogad­tatást, amiben látogatásunk során részesítettek bennünket. Szeretettel várjuk, hogy viszo­nozzák ezt a látogatást. Jöjje­nek, s nézzék meg, milyen az élet az alapszervezetünkben, hogyan készülnek fiataljaink hazafias kötelességük teljesíté­sére. (cs. j.) NOVAK ISTVÁN Petőfi-altárói bányászt. Ered­ményes munkája elismerése­ként az idei bányásznapon ki­váló dolgozó jelvénnyel tün­tették ki. Munkavédelmi úiítások Petőfi-altárónál a belső üzemrészek korszerűsítése után most a szénosztályozó­ban dolgozók munkakörülmé­nyeinek megjavításához is hozzákezdtek. Megvalósították az osztályozó gépeinek köz­ponti automata indítását. Nagy gondot okozott eddig a meddőválogatók munkatermé­nek fűtése, az itt elhelyezett kályhák egyáltalán nem befo­lyásolták a hőmérséklet alaku­lását: a meddőválogatóknak gyakran ott kellett hagyni a szállítószalagot, hogy elgém­beredett kezüket a kályha tü- zénél megmelegítsék. Most olyan fűtőberendezést szerel­tek fel a meddőválogatóknál, amely minden oldalról egyen­letes meleget biztosítani tud­ja a hideg, huzatos munkater­mek bemelegítését. A fűtőberendezés felszerelé­se jelentős munkavédelmi újí­tás. A meddőválogató munka­termek fűtési problémájának megoldása azt bizonyítja, — egyéb munkavédelmi újítások mellett! —, hogy a Gépüzem újítói és műszaki vezetői fele­lősséget éreznek az osztályozó dolgozói iránt, s azon fáradoz­nak, hogy ötleteikkel, újítása­ikkal könnyebbé tegyék dol­gozótársaik munkáját. A Gép­üzem újítói és műszaki vezetői már eddig is sokat tettek a dolgozók egészségvédelmének érdekében, s reméljük, mun­kájuknak még további foly­tatása is lesz. Ezúton tolmá­csolom az osztályozó dolgozói­nak hálás köszönetét azoknak az elvtársaknak, akik segítsé­get nyújtottak a jobb munka- körülmények megteremtésére. Lakatos Gézáné Két nemzedék találkozója . • . Az MHS petőfibá­nyai alapszervezete december 11-én nagy­sikerű ifjúsági—ve­terán találkozót ren­dezett, amelyen a pe­tőfibányai KISZ- szervezet 50 fiatalja is részt vett. A találkozó célja az volt, hogy a találko­zón részvevő fiatalok kötetlen beszélgetés formájában ismer­kedjenek meg az idős bányászok munkás- mozgalmi tevékeny­ségével, ismerjék meg azokat a körülménye­ket, amelyek a kapi­talista kizsákmányo­lás , idején sztrájkra kényszeritette a bá­nyászokat; a hallot­tak alapján pedig vonjanak párhuza­mot az akkori és a mai élet között, illet­ve mérjék fel mai fejlődésünk és fejlett­ségünk nagyszerűsé­gét és ütemét. A találkozón rész­vevő idős bányászok nagyon tanulságo­san, eleven színekkel ecsetelték múltbeli életüket, harcaikat, úgy, hogy a fiatalok szemléletesen láthat­ták a veteránok, elő­deik gazdasági és po­litikai harcait. Igen tanulságos volt Haraszti László elvtárs ismertetése a baglyasaljai bányá­szok életéről, sztrájk­jairól és a csendőr - ség, valamint a fa­siszták tevékenysé­géről. Dobrocsi Pál elvtárs a salgótarjáni medence bányászai­nak gazdasági harcai­ról emlékezett meg. Kovák József elvtárs a régi ajkacsingeri bányászsorsot eleve­nítette fel. Igen he­lyesen vont párhuza­mot a múlt bányá­szai által jól ismert „Brúder-láda” és a mai társadalombizto­sítás és szociális jut­tatások között. Hegyi Mihály elvtárs a né­met fasiszták magyar barátainak tevékeny­ségét ismertette, akiknek aljas mun­kája folytán a sok ezer „toloncos” közül nem tért többé vissza Nagy Sándor és Nagy József fiatal petőfibá­nyai vájárok édesap­ja. A találkozó igen hasznos volt; úgy érezzük, hogy a vete­ránok elbeszélései nagymértékben fo­kozzák fiataljaink­ban a fasizmus min­den formája elleni gyűlöletet, elmélyít­ve a proletár nemzet­köziség gondolatát és a szocialista haza iránti kötelesség­érzetet. A találkozó értékét fokozta még az is, hogy a találko­zón részvevő veterá­nok szinte válameny- nyien alapító tagjai voltak a petőfibányai MHS-nck. Csaba József Lesz-e tervtel’esilés ?! Fej-fej mellett a Tyitov- és a Gagarln-brigad Gyakran felmerülő kérdés ez napjainkban, mert közele­dik az év vége és bányászaink, műszaki vezetőink a sok évi tradíciókhoz híven, nem szerelnének adósságot átvinni az 1962-es évre. Annál is inkább, mivel öléves tervünk első évé­ről van szó, így az adósság nemcsak nemzetgazdasági szem­pontból jelent súlyos hibát, de becsületbeli kérdés is. A XII-es akna év elején minden nehézség nélkül tért át- a magasabb termelésre és később az új technológiával kap­csolatos jó szervező munlca még dicséretesebb eredményeket szült. Nem adódott semmi különösebb probléma a havi ter­vek teljesítésénél év közben, csupán most, az utolsó hónapban jelentkeznek gátló körülmények, amelyet kellő körültekintés és óvatosság híján sokat ronthatnak az eddigi sikereken. A december havi tervteljesítés a napi 130 vagonhoz viszo­nyítva 90 százalék körül mozog, amiért nem terheli felelősség sem a dolgozókat, sem a műszaki vezetőket. Mert a felsőtelep geológiai viszonyai a szeszélyes szénmezők, a nyomásviszonyok olyan kedvezőtlen körülményeket alakítottak ki a 43—44-es front vágatain, hogy az üzemvezetőség kénytelen volt leállí­tani a fejtéseket. Már előzőleg csökkentette a termelést az említett frontok haladását a különböző helyeken mutatkozó, váratlanul előbúvó „bagó” is. Reméljük azonban, hogy a ro­hamos fenntartási munkálatok lehetővé teszik, hogy a harma­dik dekádban már ezek a fejtések is bekapcsolódhatnak a ter­melésbe. De hibát követnénk el, ha nem várt természeti akadá­lyok mellett elhallgatnánk azt a lazaságot, amely az utóbbi időpen a 43—44-es front brigádjainál mutatkozik és amely brigádok jelenleg az 51-52-es fronton dolgoznak. Hivatkoz­hatnánk itt a munkahelyek közötti vándorlásra, amely időt rabol el és a munkakedv rovására megy. De az 51—52-es front kedvező művelési lehetőségei, ha ezt lelkiismeretesen végzik, döntőek lehetnek az eredményeknél. Ezért nem hallgathatunk érzéseinkre csupán, és ezekben a napokban minden dolgozó­nál, műszaki vezetőnél elsődleges kötelesség a havi és évi terv maradéktalan teljesítése. A brigádok tehát szüntessék meg a lazaságot és egy napot sem késlekedve, indítsanak versenyt a „kétgerendás” mozgalomért. Szocialista munkabrigádokról van szó, akiket köt a cím és az ezzel járó tisztelet. Csak az elismerés és a dicséret hangján szólhatunk ttM 55. és 57-es pajzsfrontok brigádjairól, akik a nehéz napokban méginkább fokozták a különben is szép teljesítményeiket. Amióta pajzsfrontok üzemelnek a Xll-es aknánál, még nem könyvelhettek el ilyen előrehaladási sebességet. A Tyitov- és Gagarin-brigádok versenyeznek az elsőbbségért. Méltó ellen­felekre találtak egymásban. És már a jelenlegi eredményeik is olyanok, hogy bármelyik is lesz az első, mindkettőnek csak szívből gratulálhatunk. A helyzet eléggé komoly, de nem sza­bad, hogy a borúlátás kedvetlensége hatalmasodjon el a XII-es akna kollektíváján. A munkahelyi dolgozók bízzanak a műszaki vezetők szaktudásában, a műszakiak pedig a mun­kahelyi dolgozók akaratában. Sok siker áll már az üzem mö­gött és nehézségek is adódtak már nagyobbbak, mint a mos­tani. A nehézségeket mindig legyűrtük. Minden erővel azon kell dolgozni hát, hogy most se legyen másként. Laczik János Emberségből vizsgáztak December 10-én Petőfibó- nyán 564 dolgozó jelent meg, hogy egészséges véréből fel­ajánljon olyan embertársaik­nak, akiknek az élete függ et­től a vértől. A dolgozók lelke­sen jöttek, látszott rajtuk, hogy segíteni kívánnak beteg dolgo­zótársaik gyógyításában. Ezek Az első „akadály4*... Idős fejjel, a napi munka el­végzése után beülni az iskola­padokba és tanulni, folytatni ott, ahol hosszú évekkel ez­előtt, a múltban abba kellett hagyni — nem kis dolog. Fá­rasztó, mert ilyenkor már nem megy könnyen az új ismeretek elsajátítása. Mégis szép szám­mal akadnak Petőfibányán olyanok — s ez nagyon becsü­lendő, dicséretes! — akik vál­lalják ezt a fáradságot, mert pótolni akarják mindazt, amit fiatalabb korukban kényszerű­ségből mulasztaniok kellett. A dolgozók lépést akarnak tarta­ni a technikai, tudományos fejlődéssel, megnőtt bennük az igény a több tudás iránt. Meg­nőtt a tudásszomj, mert érzik, az egyre növekvő minőségi kö­vetelményeknek másként ele­get tenni nem tudnak. Csak ha ismereteiket mélyítik, gaz­dagítják. Ebben segítségükre vannak a dolgozóknak az is­kola előadói, tanárai, akik kö­zött olyanok is vannak, akik ugyancsak részt vesznek a ter­melő munkában, vagy annak irányításában. Ez a segítség- adás önzetlen, őszinteségből fa­kadó. S a dolgozók mindent megtesznek azért, hogy ezt eredményes tanulással „hono­rálják”. Amilyen fáradságos dolog öreg fejjel a tanulás, olyan szép és felemelő érzés is, mert az új ismeretek, az újonnan szerzett tapasztalatok olyan távlatokat nyitnak meg a dolgozók előtt, amelyet eddig sekélyes ismeretükkel nem tudtak önmaguk meglátni. Az első „akadályon” sikeresen túl­jutottak a felnőtt Iskolások, örömmel nyugtázhatjuk a hírt, hogy mindannyian meg­álltak helyüket az első negyed­évi beszámolókon. (tolnai) a dolgozók megértették a Vö­röskereszt felhívásának fontos­ságát, segítettek az orvos- tudománynak, hogy úrrá le­gyen az életet veszélyeztető vérzésen. Az orvostudomány ezt az egyik legszebb feladatát csak akkor tudja teljesíteni, ha( szükség esetén megfelelő vér­rel is rendelkezik. Az önkéntes véradók Petőfibányán is szíve­sen járultak hozzá, hogy etri ben segítséget nyújtsanak. Az önkéntes véradókat 4 véradást megelőzően alaposan megvizsgálta a véradást el­lenőrző orvosküldöttség. Az önkéntes jelentkezőket igen előzékenyen és kedvesen fo­gadták, mintegy éreztetve ve­lük önkéntes véradásuk fon­tosságát. A véradás egész napon át tartott. Az előzetes vizsgálato­kat és a vérvételt végző orvosi és egészségügyi küldöttségen kívül az egész napos munká­ban a helyi vöröskereszt szer­vezet 50 aktívája Is részt vett. A véradók között a petőfibá­nyai bányászokon kívül voltak rózsaszentmártoni és szűcsi bányászok és számosán jöttek a tsz-tagok, az apci Fémtermia dolgozói, a Selypi Cukor- és Cementgyár dolgozón és a Zsófia-malom dolgozói közül ■is. Mintegy 800 ember jelent­kezett önkéntes véradásra, de az alapos, lelkiismeretes felül­vizsgálat során csak 564-eo fe­leltek meg véradónak. A Vöröskereszt Szervezet ezúton mégegyszer köszönetét mond azoknak' a dolgozóknak, akik önkéntesen jöttek vérüket adni embertársaik sikeres meg- gyógyítására. Az önkéntes véradók, de a vöröskeresztes aktívák is jeles­re vizsgáztak emberségből.' Horváth Józsefné Miért van ax... . —hogy a gyöngyösi Xll-es akna gépműhelyének dolgozói a munkahelyekre szállított gép- alkatrészeket, vagy a szerelé­seknél fölöslegessé vált anya­gokat széjjel szórják a bányá­ban? ■ ■ • hogy nem a kért méteres fát — azt, amelyet a szállítási felvigyázó megrendelt — kül­dik a munkahelyekre?

Next

/
Thumbnails
Contents