Népújság, 1961. november (12. évfolyam, 258-282. szám)

1961-11-17 / 271. szám

1981. november 17., péntek NÉPOJSAG EGY LEVEL NYOMÁBAN Ar£ apci Kl^Z-szervezet válsága vagy tehetetlensége ? !! Nemrégen levelet küldött a szerkesztőségbe Varga Zoltán, az apci KISZ-szervezet veze­tőségi tagja, s levélben kérte, hogy az abban foglaltakat kö­zöljük le lapunkban. A levél tartalmát átolvasva arra a megállapodásra jutottunk, hogy mielőtt leközölnénk, megvizsgáljuk annak hiteles­ségét, valódiságát. Nem azért, mintha bizalmatlanok lennénk a levél írójával szemben, de az ügy fontosságára való te­kintettel tettük ezt. Varga Zoltán, a helyi KISZ- szervezet- vezetőségének rossz munkájáról ír, s azt állítja: 1961-ben semmit sem tettek annak érdekében a KlSZ-szer- vezet vezetői, hogy az Ifjúság a szocializmusért-mozgalomból adódó feladatokat megvalósít­sák. Tavaly ősszel — folytatja a levél — a KISZ-szervezet agitációs és propagandafelelő­se tananyag címén összesze­dett 268 forintot, amely el­tűnt és a mulasztót nem von­ták felelősségre. A továbbiak­ban arról írt — Varga Zoltán —, hogy a helyi pedagógusok nem hajlandók a szervezetben dolgozni és még több, hasonló problémát tár fel, amely a KISZ-szervezet rossz munká­ját igazolja, s a hibák okát el­sősorban a KISZ-szervezet vezetőségének tehetelenségé- ben látja. Több dologban igává van a levél írójának, de másról is szólnunk kell. Az apci KISZ-alapszervezetnek 113 tagja van, de túlnyomó részben községen kívül tar­tózkodnak nappal és csak az estéket töltik falujukban. Egyik része a község fiatalsá­gának a' környékbeli üzemek­be jár dolgozni, a másik pedig tanul, és az iskola tartja távol falujától. Kevés fiatal tartóz­kodik odahaza és ezeknek a véleménye 1 "az, hogy ' ezért, megy a mozgalmi munka gyengébben, mint a járás más községében. Nos, ez a tény befolyásolja, de nem határozza meg az If­júság a szocializmusért-moz- galom munkáját. Annál is in­kább, mert a mozgalom cél­kitűzését, munkaidőn kívül, esténként és ünnepnapokon kell megoldani. Az eddigi eredmények, amelyek ebben az évben születtek, nem sok jóval kecsegtetnek, de azért mégsem lehet kategorikusan kimondani azt, hogy semmit sem tettek a mozgalom célki­tűzéseinek megvalósításáért. Eddig 60 fő nevetett bé, de ezeknek eredményeit nem tartják nyilván, és így nincs módjukban értékelni. » Sxárnypróbálgatások Varga András KISZ-titkár szerint a benevezett fiatalok valahol dolgoznak és így az első követelményeknek eleget tesznek. A kulturális munKa területén nem jutottak tovább annál, hogy a MÉSZÖV kere­tében megalakult a tánccso­port és a csoport a mozgalom­ba benevezett fiatalokból te­vődik össze. Az oktatási mun­kában várható a legjobb ered­mény, mert csak a Világ tér­képe előtt kör oktatási formá­ra 60 fiatal jelentkezett, de ezenkívül még rendszeresén folyik ismeretterjesztő előadás is a faluban, amelyen szép számmal vesznek részt fiata­lok. A Kilián-sportmozgalom a leggyengébb eredményt mu­tatja, Itt csak a mozgalom céljainak ismertetéséig jutot­tak el, és jelenleg sem folyik semmi konkrét munka. Tehát gyenge munka folyik az Ifjú­ság a szocializmusért-mozga- lom területén és az eredmé­nyek lehetnének jobbak is. Ami a 264 forint eltűnését il­leti, arra elég homályos ma­gyarázatot tudott adni a KISZ- titkár. Még a múlt év őszén az egyik KISZ-megbízott ösz- szegyűjtötte ezt az összeget és tananyagot akartak vásá­rolni érté, de nem kaptak, es így ezzel a pénzzel még a mai napig sem számolt el. Fiatal pedagógus községünkben ke­vés. vari és e kevés közül Is a legtöbb nő, akiknek kisgyer­mekük van. A pedagógiai munkán kívül még a gyer­mek nevelésével is foglalkoz­nak és bizony kevés idő van segítésnyújtásra. Az iskola igazgatójának és a község más vezetőinek véleménye alapján megállapítható, hogy a község pedagógus fiataljai más terü­leten végeznek társadalmi munkát. Inkább az a hiba, hogy a helyi KISZ-vezetök sem igénylik a pedagógusok segít­ségét és a pedagógusok sem közelednek a KISZ-szervezet vezetői felé. A fiatalokat vonják be a vezetésbe A KISZ-szervezet munkája jobb volt előző időben. Ré­gebben a fiatalok lelkesen dolgoztak, hisz erre több pél­da is van. A helyi termelőszö­vetkezelnek az aratási mun­kákban igen nagy segítségei adtak. Taggyűléseken többen jelentek meg, a vezetőség es a tagság között jobb volt a kapcsolat. A vezetőség a fel­adatok megoldására jobban tudta aktivizálni a tagságot. Ekkor még fiatalabbak voltak a KISZ-szervezet vezetői is és így együtt tudtak gondolkozni a fiatalokkal. Ma már egy kis­sé ..elöregedett” és így a veze­tőség többsége 30 éven felül van. a tagság zöme pedig 18— 20 éves. Mindenképpen jót tenne, ha a fiatalabbakat von­nák be a vezetési munkába. Az idősebbek tapasztalatára segítségére szükség van to­vábbra Is, de helyes lenne, ha ezt a segítséget pártmegbíza­tásként a vezetőségen kívül adnák Mi úgy látjuk, hogy helyes volt Varga Zoltán KISZ-veze­tőségi tagtól, hogy a szerve­zetben levő hibákat feltárta, de még jobb lett volna, ha a hibákat, a válság és a tehe­tetlenség okait taggyűlésen, egymás között vitatták volna meg. Ügy véljük, annak sem lett volna akadálya, ha erre a megbeszélésre a község veze­tőit, a párttitkárt, a tanácsel­nököt, az üzem tapasztalt ve­zetőit is meghívták volna. Az őszinte hang, a. segíteni -aka­rás és az idősebbek tapaszta­lata, tanácsa bizonyára előre­vitte volna az apci KlSZ-szer- vezet. ügyét. De még nem késő. Ne vár­janak egymásra. A hibákat! a hiányosságok okát már látják. Dolgozzák ki a munkalervet, jelöljék meg, hogy melyik ve­zetőségi tagnak mi a feladata. A 30—35 aktív KISZ-tagra számíthatnak, adjanak megbí­zatást minél több fiatalnak, akkor életre lendül az apci KISZ-szervezet. Szabó Ferenc Zárszámadásokra készülnek... Termelőszövetkezeteinkben lényegében véget értek az őszi munkák, és ilyenkor a füzesabonyi járás minden szö­vetkezetében már a zárszám­adás gondjaival küzd a tag­ság és a vezetőség. Minden szövetkezet megkapta a felhí vast, miszerint december else­jére el kell készíteniük az idei termelési tervük alapján a bevétel-kiadási kimutatásai­kat. Megkezdődött tehát a mun­ka, s ezekben a napokbah szövetkezeti elnökök, könyve­lők és agronómusok zöme láradozik a zárszámadási munkák pontos és időbeni el­készítésén. Az elkészített bevétel-ki­adási kimutatások, valamint az egyéb zárszámadási iratok december elsejétől folyamato­san kerülnek be a járási ta nács mezőgazdasági osztályá­hoz jóváhagyás, illetve meg­erősítés végett. Több segítséget a kis tsz-eknek! Az elmúlt esztendők során igen sok agronómus cserélte fel az íróasztalt a közvetlen irányító munkával. Az állami gazdaságok is több — nagy­üzemi gazdálkodásban jártas szakembert adtak át a szö­vetkezeteknek. hogy jobbá tegyék a szakmai irányító munkákat. így-a nagy föld­területekkel rendelkező ter­melőszövetkezetek többségé­ben megoldott ez a probléma, s a szövetkezet elnökét a szakmai irányításban minde­nütt segítik a .szövetkéz ti agronómusok. Nehezebb a helyzet a kis területtel ren­delkezi) termeli szövetkeze­tekben — olyanokban példa ul, mint az 500 hó dat alig meghaladó területtel rendel­kező nagyvisnyói tsz — ahol nincs mód arra, hogy szövet­kezeti agronómusí alkalma*' zanak. Ezeknek a termelő­szövetkczeleknek fokozottab' ban szükség lenne arra, hogy a járási, esetenként a megyei szakemberek nagyobb segít­séget adjanak a szakmai munka irányításához, kezdve a tervkészítéstől a nagyobb m-’nkák megszervezéséig. A tapasziala'ok szerint van törekvés arra, hogy több se­gítséget kapjanak a kis tsz- ek, a segítség azonban még nem olyan mértékű amilyen­re szükség lenne. Ezen vál­toztatni pedig elsősorban * járási tanácsok mezőgazdasá­gi osztályainak 'feladata —- hiszen a k's tsz-jek gazdálko­dásának jobbátétele sem mellékes kérdés. —d— Lakás-, iskola-, kórházépítés Egerben iiogyan kélziiiődik az ÉVI Heve* megyei Állami Epilo pari Vállalat? A MÁSODIK ötéves terv elején az eddigieknél nagyobb arányú építkezés kezdődik megyénkben. Jövőre közel 90 millió fórint értékű építőipari beruházás kerül megvalósítás­ra csupán Egerben. Folytat­ják a Hadnagy utcai lakásépít­kezést. Államunk 1962-ben 7,9 millió forintot szán erre a célra és az ötéves terv során beépül a Gólya és Hadnagy utca környéke. Heves megye második ötéves tervjavaslatá­ban 1484 lakásépítés szerepel, ebből 488 Egerben épül meg. De Egerben építik az idegen- forgalmi szállót, a Hajtómű- gyárat, a 100 ágyas munkate­rápiás kórházat, az Autóköz­lekedési Vállalat telepét, a Gárdonyi és Szilágyi gimná­ziumokat új tantermekkel bő­vítik. — Mindez azt jelenti, hogy az- ÉM Heves megyéi Allanii Építőipari Vállalat-, tetfékeny- ségének súlypontja jövőre Egerben lesz? — kérdezzük Garam András igazgatótól. — Igen, ezzel kell számol­nunk. Bár a megye más ré­szében is dolgozunk jövőre és a következő években Gyöngyös és Hatvan környékén lesznek jelentős munkáink. Egy esztendő alatt és már 1962-bén 90 millióval gyarapo­dik városunk. Lakás, iskola,! színház és .gyár, 90 millió... Öröm kimondani és leírni. — Hogyan és mint készül az új feladatokra az építőipar? Lesz-e majd elegendő munkás? — Ez a kérdés merült fel elő­ször. — Közel 800 építőmunkásra lesz szükség hamarosan Eger­ben. Sem a városból, sem köz­vetlen közeléből nem tudjuk ezt a létszámot biztosítani. Tá­volabbi vidékről, de meglesz a munkáslétszám. — Hol helyeznek el ennyi embert? Épül már az új mun­kásszálló? — Bizony, ez probléma. A csákói munkásszálló már most is szűknek bizonyul. Az ideig­lenes épületek nem felelnek meg a szociális követelmé­nyeknek. Az Építésügyi Mi­nisztérium 1964-re ütemezett be a vállalat részére egy 250 személyes munkásszállót. — Csak 1964-re? Hiszen ha már építenék, akkor se biz­tos, hogy idejében készen len­ne. — Valóban sürgős a mun­kásszálló. mert a jövő évben sok munkánk lesz Egerben. Éppen ezért már a következő évre és nem is 250, hanem 400 •••••iiaii*liaiiftii*(iatiaii*iiitiaiiiiiaiiaii«ii*-<8i'aiiaiiiiraiii:>tiiiiian«iiaiiiiiiiiiiiiiiaiiatiiiiviiiii«iitiiiiiiiiBiiiit*it«figiiiiiiiiiiigiitii.ii?fiial TISZÁN ÁNA egyike _________________ azoknak a községeknek megyénkben, amelyekre nagyon büszkék va­gyunk. Ha külföldi látogatók jönnek hozzánk azzal a céllal, hogy egy kicsit közelebbről megismerkedjenek életünkkel, szívesen mutatjuk meg mind­egyiküknek ezt a községet; ha a termelőszövetkezetek gazdál­kodásáról, fejlődéséről esik szól bárhol, ugyancsak az el­sők között említjük. Itt műkö­dik ugyanis a megye egyik leg­nagyobb termelőszövetkezete, a Petőfi Tsz, amelynek tagjai több milliós gazdasággal di­csekedhetnek. Közös tulajdo­nuk 4840 hold szántó, egy sze­mélygépkocsi, két teherautó, hat erőgép, vontató, egy sor munkaeszközzel, 410 szarvas- marha részére férőhely, egy — legújabb létesítményként —, ötvenezres csirkekeltető üzem, s még sok más épület, felsze­relés, amelyet közösen szerez­tek maguknak az emberek, a tsz működésének tizenhárom esztendeje alatt. A tsz egyik tanyája, Kömlő felől haladva Tiszanána felé, csak elsuhan a gépkocsin uta­zó szeme előtt. Megcsodálja az úttól kicsit távol eső tanya kor­szerű épületeit, <5e aztán is­mét előre néz, más köti le fi­gyelmét: a község két legma­gasabb építményének ideinte- gető látványa. Az egyik a templomtorony, a másik ezüs­tösen csillogó gömb, tetején ötágú vörös csillaggal — a hid- roglóbus. önkéntelenül adódik az ösz- szehasonlítás . láttukra: az egyik-a múlt, a másik a jelen. A templom 1788-ban épült, a hidroglóbus, amely a négy és félezer lakosú község vízellá­tását hivatott szolgálni, 1959* óta működik. . Tiszanána két tornya A KÉT ÉPÍTMÉNY elkészülte között 171 év, több mint másfél évszázad telt el. A betonjárdán végigsétálva nem nagy a távolság a kettő között,' mindössze néhány száz méter, s mégis oly messze esnek „elvben” egymástól! Ha a templom magasbaszökő tor­nyára néznek az emberek a szatmári püspökség valamikor a község határának egy részét elfoglaló négyezer holdja köd­ük fel a- múltból, a dinnyésháti robotmunkák, a cselédsor em­lékeivel. A XX. századdal egyidős Benkocs János bácsi----ma az Üj Él et Tsz párttitkára — szü­leitől, az 1864-ben épült kis házzal együtt, másokhoz ha­sonlóan, a szegény sorsot is osztályrészül kapta. — Kilencéves koromtól hu­szonhat éves koromig voltam „más keze-lába” — sóhajt most is. ha rá emlékezik. Fel sem tudná sorolni, hány gazdát szolgált ennyi idő alatt. Csak arra emlékszik: — volt olyan helyem, ahol csupán ak­kor nem ütöttek, amikor alud­tam ... Ez volt az „élet” valamikor az első torony árnyékában: cselédkedés, meg a kubikos talicska, amit százával fogtak meg a nánai nincstelenek, hogy útrakeljenek valami munka, valami megélhetés után. — Én huszonhat éves ko­romban lettem „boldog” em­ber, akkor vettem talyigát, s kezdtem tologatni benne a föl­det egyik helyről a másikra, ahol épp alkalmaztak — mondja tovább élettörténetét János bácsi, s közben százak sorsáról is emlékezik. — A fa­lu közepén gyülekeztünk, min­dig ott, azon a nagy téren, ahol valamikor a piac volt... ... Ott, ahol most a hidrog­lóbus áll ezüstös gömbjével, mint egy magasbanyúló, ököl­beszorított kéz, amely vörös csillagot nyújt a végtelen ma­gasságok felé. A HIDROGLÖBUS a megváltozott életet jelképe­zi, a falu közepén szimbólum­ként áll, a mások torony ellen­téteként. „Három vízben áz­tunk, három vérben fürödtünk, három lúgbajp főttünk. Tisz­tábbak vagyunk a tisztánál” — mondhatták el a költő szavai­val a felszabadulás után a td- szanánai parasztok az évszáza­dokig tartó szenvedés után, amelyet az első nagy örömhír követett 1945-»ben, á földosztás, majd újabb lényeges esemé­nyek: 1948-ban a Petőfi Tsz, 1949-ben a Vörös Csillag Tsz megalakulása, s tíz év múlva, 59-ben az Üj Élet létrehívása. Közben a Petőfi tagjai orszá­gos hírűvé növelték tizenhét taggal induló gazdaságukat, a Vörös Csillag is 317 taggal gazdálkodik manapság, majd kétezer hold szántóterületen. Az átalakulások uián sürgető ütemben változott a falu képe. A szatmári püspökség egyik épületében cukrászda nyílt, a másikban az iskolás gyerme­keknek rendeztek be ebédlőt, tizenkét kilométer hosszúság­ban járda épült, a valamikor mindössze két jelentősebb bolt helyett nyolc üzlet áll a falu lakosságának rendelkezésére. Talán száraz felsorolásnak tűnik mindez így leírva, pedig még sok mindent lehet hozzá­tenni. Az általános iskolások számára berendezett napközit, a .legifjabbak részére pedig a 20 férőhelyes bölcsődét, a csaknem négy kilométernyi villanyhálózat bővítést és is­mét egyik legnagyobbként, a hidroglóbus építését, amely 700 ezer forintba került. Ez az építmény a község fejlődésé­nek újabb ösztönzője lett. Fel­állításával megszűnt a régi ivóvíz ellátási gond. Valamikor két kútnak volt itt jó, iható vize, most hat és fél kilomé­ter hosszúságban húzódik víz­vezeték a föld alatt, 26 helyen létesítettek „közkutat”, minden középületbe bevezették a vizet, s mintegy 35 magánházban is a „falból jön a víz”. A hidroglóbus tövébe állítva nagyon kicsinek tűnik az em­ber. S mégis, ezek a „kis” em­berek alkották, hozták létre mindazt az újat, ami itt látha­tó, miközben maguk is egészen mások lettek, mint az egykori tiszanánaiak. Fiaikon, leányai­kon meg — akik nem sokkal születtek meg hamarabb, mint új, szabad életünk, vagy ép­penséggel egyidősek azzal —, nem győznek eléggé csodál­kozni; milyen más életet élnek ők. A PETŐFI TSZ-BEN egy kis asztalnál ülő fiatalem­ber, Molnár Mihály, akit talá­lomra szólítottunk meg, így be­szélt eddigi életéről: — Apám valamikor cseléd volt a Dinnyésháton. Ott kezd­tem az általános iskolát járni, s ott is végeztem el. 1955-től, beköltözésünk után, szü­leim munkáját segítettem csa­ládtagként a tsz-ben. Egy 1958- as közgyűlésen, amikor erről volt szó, könyvelői iskolára je­lentkeztem és április 22-én már el is utaztam a tanfolyam­ra. — Hazatérésem után a Pető­fi tagja lettem, s adminisztrá­tori állást kaptam az irodán. 1960-ban Szabadszálláson újabb iskolán megtanítottak a kettős könyvvitelre, úgy, hogy már ezt a munkát is rám bízhatják. KISZ-tag évek óta, s a párt piros tagkönyve is birtokában van. Az ifjúsági szervezetben tevékenykedés szabad idejé­nek programja általában. — Van aztán más is. Ha a KISZ nem rendez valamilyen tanfolyamot, összejövetelt, vagy bált, akkor ott a mozi, a szép kisvendéglő, a cukrászda lemezjátszóval, ott is lehet szó­rakozni — mondja. Keresete 1500—1600 forint között van. — Elég ennyi nekem — vallja őszintén —, mert azt is hozzáadhatom nyereségként, hogy olyan munkát végezhe­tek itt a termelőszövetkezet­ben. amelyhez kedvem van ... ÚGY HISZEM, ~ | mos£ nak ezek a tények, amelyek az emberek megváltozott éle­téről, gondolkodásáról szólnak itt, Tiszanánán, a két torony tövében .., Sajátos a nyelvük, beszédmodoruk, de érthetően adják tudtul, mi volt, míg csak egy torony állt a község Kömlő felőli részén, s mi min-, den történt tizennégy év alatt" addig, amíg a hidroglóbus fel­épült, s azóta is, hogy égnek nyújtja ezüst gömbjét Tisza­nána közepén ... Weidinger László személyes munkásszálló meg­építésének engedélyezését kér­tük. Nem luxus kivitelű szál­lásokra gondolunk, de időtálló és a szociális követelmények­nek megfelelő épületre, mint­egy 800 személyes konyhával, fürdőszobákkal és közművesí­téssel ellátva. Ügy véljük, sürgősen ren­dezni kell a munkásszálló épí­tésének engedélyezését. Hitel­fedezetről, helykijelölésről és anyagról kell gondoskodni. Ha nem épül meg idejében, nem lesz elegendő munkás, elhú­zódnak a tervezett építkezéL sek, a köz vallaná ennek ká­rát. Persze arra is gondolni kell, hogy ezt a munkásszállót nemcsak egy-két évig és nem­csak az építők használnák. Itt marad a városban. Diákott­honnak, turistaszállónak szű- kiben vagyunk. Többek kö­zött ezért is sürgős ez a munkásszálló. — Milyen szervezési intéz­kedéseket valósítottak meg, hogy kellően felkészüljenek a jövő évi nagyobb feladatokra? Üj igazgató került a vállalat élére, de új ember a főmér­nök is. 0 adja meg a választ — A jövő évi munkákra előzetes kijelöléseink vannak. De az építéselőkészítő osztály javában dolgozik az áthúzódó munkák ütemezésén. Körülbe­lül egy hónapon belül meg­kapjuk a végleges kijelölése­ket és akkor az új szerződések munkáit programmozzák. Mélyépítési részleget szerve­zünk, a lehetőségekhez mér ten gépesítünk. A napokban érkezik például két parkett­csiszológép. Központosítjuk az alvállalkozói szerződéskötése­ket, szakipari építésvezetősé­get szervezünk. A festő-, má­zoló-, burkoló-, kályhás-, bádo­gos-, üvegesmunkákkal volt a legtöbb baj. Ügy szokták mon­dani, a végén csattan az os­tor. És a befejező munkák os­torcsapása fájdalmas volt az építőipari vállalatnak, a la­kóknak és a népgazdaságnak egyaránt. Szervezetté akarjuk tenni a szakipari munkákat. Tervszerűséggel és szakképzés­sel főleg a munka minőségi javítására törekszünk. A vállalat igazgatója és Csíki Andor főmérnök egybe­hangzóan állították, hogy ha­táridőben, vagyis december 31-lg átadják a Hadnagy utcai 96 lakást. Igaz, hozzátették, hogy aggasztja őket a Kecske­méti Lakatosipari Vállalat késlekedése. Az erkélyrácsok­nak már fent lenne a helye az épületeken. Most majd újra kell vésni a falakat, a szere­léssel rongálják az épületeket. Ezen már nemigen lehet se­gíteni. Legfeljebb úgy, hogy idejében eltüntetik az erkély­rácsok okozta sebeket. Sietni kell az idei munkák­kal, mert jövőre még több vár mindnyájunkra. Csupán Egerben 90 milliós építőipari beruházás... „Egyébként javaslom”, hogy sürgősen építsék meg az egri munkásszállót. Dr. Fazekas László t

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents