Népújság, 1961. november (12. évfolyam, 258-282. szám)
1961-11-15 / 269. szám
2 NÉPÚJSÁG 1981. november 15., szerda A munka jó elosztása céljából a vezetőségi tagokon kívül igénybe kell venni a legaktívabb párttagok segítségét is. Nekik is feladatokat, pártmegbízatásokat kell adni az alapszervezet előtt álló feladatok megoldásában. Ez igen lényeges kérdés, mert bármilyen iól képzettek is a vezetőség tagjai külön-külön és együttesen is, ha nem dolgozik az aktívahálózat, nehezen tudnak eredményt elérni a határozatok végrehajtásában. / A pártaktíva-hálózat munkájának jelentőségét különösen aláhúzza az a tény, hogy a párthatározatok végrehajtásának a sorsa az aktívák jó, vagy rossz munkájától függ. Mint fontos elvet határozhatjuk meg, ahol az aktívák nincsenek bevonva a határozatok végrehajtásába, ahol nem mozgósítják a kommunistákat, ott a legjobb határozatok is csak papíron maradnak és a végrehajtásuk hiányos. Az eddigi tapasztalatok szerint szinte valamennyi alapszervezetnél dolgoznak az aktívák, de számos helyen tapasztalható, hogy a pártmegbízatások elosztásánál olyan gyakorlat alakult ki, hogy minden párttagot állandó jellegű pártmegbízatással igyekeznek ellátni azért, hogy papíron ki tudják mutatni: náluk mindenkinek van pártmegbízatása. Ez oda vezetett, hogy olyan megbízatásokat is adtak egyes párttagoknak, amelyek jóformán a gyakorlatban semmiféle tevékenységet nem jelentenek. Eléggé általános tapasztalat, hogy a legtöbb pártszervezetnél még nem értették meg a határozatok és az abból adódó feladatok végrehajtására való mozgósításban az aktívák munkájának jelentőségét. 1, hogy az aktívákkal ek kellően alapján szabják meg a pártaktívák számára a konkrét feladatokat. Ahhoz, hogy az aktívák eredményesen tudják megoldani feladatukat, fontos, hogy a vezetőség rendszeresen kapcsolatot tartson az aktívákkal, beszámoltassa őket, ellenőrizze tevékenységüket, munkaközben segítséget adjon nekik. Ez különösen vonatkozik a pártcso- portbizalmiak tevékenységére. A pártcsoport tevékenysége A pártcsoport a legalkalmasabb, rugalmas szervezeti forma a párttagság egy kisebb csoportjának összefogására. Elsősorban azon helyzeténél fogva előnyös, mivel sokkal kisebb az alapszervezetnél, könnyebben szervezhető, tehát alkalmas arra, hogy a pártcsoportnál felmerülő problémákra gyorsan reagáljon és felkaroljon minden helyes kezdeményezést és eljuttassa minden dolgozóhoz a párt szavát. (Folytatjuk.) Tóth György, a Megyei Pártbizottság munkatársa. őrzésbe a vezetőségi tagokon kívül az aktívákat, a párttagokat is bevonjuk. Az ellenőrzés többféle módon történhetik. Legjobb módszer a vezetőségi tagok részéről a személyes ellenőrzés. Persze, minden részét a párt- munkának nem képesek ellenőrizni, ezért a fontosabb határozatok végrehajtását helyes, ha vezetőségi üléseken tárgyalják meg. Bevált az a módszer is — bár még nincs általánosan elterjedve —, hogy taggyűléseken, vezetőségi üléseken beszámoltatják azokat az aktívákat, pártbizalmiakat, akik feladatot kaptak. Mivel a párt határozatait az emberek, az aktívák hajtják végre, az alapszervezeti vezetőség legfőbb munkamódszerének a meggyőzésnek kell lennie. Alapos meggyőző munkával minden párttagból ki kell váltani azt a készséget, hogy szívesen, lelkesen hajtsa végre a rábízott feladatokat. Ezt nem lehet elérni utasítga- tásokkal, parancsolgatásokkal, nap mint nap beszélgetni kell a párttagokkal, nevelni kell őket a vezetőknek, az aktíváknak, hogy munkakészségüket növelni tudják. Sajnos, vannak vezetők, akik a meggyőzés helyett a parancsolgatás és az utasítás eszközeivel dolgoznak. Az ilyen vezetési stílus idegen a lenini pártmunka stílusától, s ellene kíméletlenül harcolni kell. at a párttitkári adataihoz a különböző pártcsoport értekezleteken, beszélgessenek az emberekkel a napi feladatok végzése során problémáikról, munkájukról és így is segítsék elő a párt gazdasági és kulturális feladatainak eredményes megoldását. Sok esetben előfordu nem törődr Hónapok is eltelnek anélkül, hogy ellenőriznék tevékenységüket, vagy, hogy megbeszélnék vélük, mit végeztek és mi a további tennivaló. Az ilyen helyen gyenge a politikai munka folyamatos végzése. Az aktívákkal való foglalkozásnál fennálló hibák kijavítása a vezetőségek egyik legfontosabb feladata az elkövetkezendő időben. Rendszeresen, havonta össze kell hívni a pártvezetőségeknek az aktívákat, amikor konkrétan ' tájékoztatják őket az alapszervezet előtt álló feladatokról. A pártvezetőségeknek a tanácskozások során, de menet közben is olyan segítséget kell adni az aktívák számára, hogy azok a konkrét politikai, agi- tációs munka végzése mellett segítséget is tudjanak adni az elvtársak munkájához. Ezért az aktíváknál igen fontos követelmény a magas fokú politikai, gazdasági, illetve szakmai képzettség. Igen fontos követelmény, hogy a pártaktíva-értekezleten ne általában és elvonatkoztatva beszéljenek a vezetőségek a politikai és gazdasági munkáról, hanem annak alapos ismerete Hogyan gazdagította a marxizmus—leninizmust a XXII. pártkongresszus A Pravda keddi számának vezércikke MOSZKVA (TASZSZ): A Pravda írja keddi számának „A marxizmus—leninizmus győzelmes zászlaja” című vezércikkében : i — Országunk és a szocialista táborhoz tartpzó országok dolgozóinak, valamint a nemzetközi munkásosztálynak a szocializmusért és a kommunizmus győzelméért vívott gigászi harcát a marxista—leninista eszmék fénye világítja be. A közgortdolkodás története nem ismer tanítást, amely olyan hatással lett volna a népek életére, mint Marx. Engels, Lenin forradalmi elmélete. — A marxista—leninista tanítás mindent legyőz, mert igaz. Hatalmas szellemi fegyver ez a proletariátusnak abban a harcában, • amelyet a kapitalista rabságból való felszabadulásért, a világnak a tényleges szabadság és a szocialista testvériség alapján való átalakításért vív. — Lángeszű vezérének és szervezőjének, Leninnek vezetésével a kommunista párt egész tevékenységében kiemelkedő szerephez juttatta a forradalmi elméletet. Pártunk mindig kérlelhetetlen volt a marxizmus—leninizmus ellen intézett opportunista és revizionista támadásokkal szemben, a dogmatikusokkal és be- tűrágókkal szemben, akik nem képesek megérteni, hogy a marxista—leninista tanítás nem dogma, hanem a cselekvés vezérfonala. A marxizmus— leninizmus örökké élő, fejlődő tanítás Éppen ezért minden új korszak újabb győzelmeket hozott számára és megerősítette történelmi igazságát. Korunk, amelynek fő jellemvonása a társadalom áttérése a kapitalizmusból a szocializmusba, a munkásosztály forradalmi világnézetének igazi diadalát jelenti. A marxizmus—leninizmus. az egész élen járó emberiség gondolkodását meghódította. Különösen kidomborította ezt pártunk XXII. kongresszusa, amelyen nyolcvan testvérpárt képviselői is részt vettek. Az SZKP új programja, amelyet a kongresszus elfogadott, és amely kijelöli, hogyan kell felépíteni a Szovjetunióban a kommunista társadalmat, egyszersmind bizonyítja a pártnak és a lenini Központi Bizottságnak elméleti erejét is. A program megtestesíti azt az óriási elméleti tevékenységet, amelyet a párt különösen az utóbbi néhány év alatt, a XX. pártkongresszus óta kifejtett. Pártunk új programja, Hruscsov elvtárs kongresszusi beszámolói bőven gazdagították a marxista-leninista tudomány kincsesházát, annak a harcnak a stratégiáját és taktikáját, amelyet a világ proletariátusa folytat a világ forradalmi megújhodásáért. Valamennyi testvéri kommunista és munkáspárt egyhangúlag úgy vélekedik, hogy az SZKP XXII. kongresszusának határozataiban nagy lelkesítő és mozgósító erő rejlik, pártunk rendkívül nagy jelentőségű elméleti munkát végzett a szovjet nép érdé- . kében és a világ dolgozóinak jobb jövőjéért folyó harc sikere érdekében. Kádár János elvtárs, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára kijelentette, hogy „a kongresszus hatalmas jelentőségű volt mind a nemzetközi kommunista mozgalom; mind a nemzetközi békemozgalovi szempontjából, de meggyőződéssel elmondhatjuk, hogy jelentősége óriási az emberiség jövő fejlődése szempontjából is”. A XXII. pártkongresszus határozatainak ereje abban is rejlik, hogy válaszolnak korunk legégetőbb, legizgatóbb kérdéseire. Az emberiség túlnyomó többségét ma a két egymással szembenálló világrend- szer fejlődésének problémája, a kapitalista országok munkásmozgalmának, a gyarmati és függő országok felszabadító harcának problémája, a háború és béke kérdése foglalkoztatja. Pártunk XXII. kongresszusán újszerűén világította meg mindezeket a problémákat. A XXII. kongresszus tovább gazdagította a marxizmus — leninizmus elméletét Pártunk rendkívül fontos következtetésekkel gazdagította a marxizmus—leninizmus elméletét akkor, amikor kifejti, mit jelent a proletárdiktatúra és a szocialista állam a mai körülmények között, melyek a szocializmusnak a kommunizmusba való átnövé- sét jellemző törvényszerűségek, miképpen kell megteremteni a kommunizmus anyagi és műszaki alapjait, hogyan kell kialakítani a kommunista viszonyokat és felnevelni az új embert. Pártunk által kidolgozott, s valamennyi kommunista és munkáspárt részéről helyeselt elméleti következtetések között fontos helyet foglalnak el azok a megállapítások, amelyek a kapitalizmusból a szocializmusba vezető átmenet formáinak különbözőségéről szólnak, azok a megállapítások, amelyek kimondják, hogy a szocialista országok többé- kevésbé egy időben lépnek be a kommunizmusba, s hogy megHatvanezer részvevő a munkásakadémiákon, kísérleti tanfolyamok a bejáró dolgozóknak A Tudományos Ismeretterjesztő Társulat összegezte a néhány héttel ezelőtt megindult munkásakadémiák első tapasztalatait. A mostani művelődési idényben mintegy ezer munkásakadémiai tagozatot szerveztek, körülbelül hatvanezer dolgozó részvételével. Ez a létszám a két évvel ezelőttinek kereken a tízszerese. A munkásakadémiák gyors ütemű fejlődését elsősorban az állami és társadalmi szervek szorosabb együttműködésének, továbbá annak tulajdonítják, hogy a műszaki propagandáról szóló párthatározat végrehajtásával a pártszervezetek és az ipari tárcák lényegesen nagyobb figyelmet fordítanak a munkásművelődésnek erre a jól bevált formájára. Ebben az oktatási évben majdnem valamennyi nagyüzemben, továbbá a középüzemek jelentős részében és jó néhány kisüzemben, ktsz-ben is indult munkásakadémia. A nagyüzemekben a törzsgárda egy része, továbbá a szakszervezeti bizalmiak, s a szocialista brigádok tagjai hallgatják az akadémiai előadásokat. Borsodban többek között mintegy 24 000 szocialista brigádtag, illetve a megtisztelő címért versenyző csoportok mintegy 10 000 részvevője hallgatja az előadásokat. A Nógrád megyei Szénbányászati Trösztnél a szocialista brigádmozgalomban részt vevők hetven százaléka iratkozott be a munkásakadémiára. A nagyüzemek — s ugyanígy azépítő- és bányaipari vállalatok, trösztök — számos akadémiát szerveztek a munkásszállásokon is, a vidékről bejárók részére pedig — kísérletképpen — a lakóhelyükön tartanak előadásokat. Érdekes tapasztalat, hogy míg az elmúlt években az akadémiák tananyaga többnyire vegyes jellegű volt, s a tantervet a „minden témából egy keveset’! elv alapján állították össze, addig ma már jóval több a helyi termelési feladatot tárgyaló téma. A munkásakadémiák ösztönző hatását mutatja, hogy lényegesen megnő az ilyen tanfolyamok végzettek szakmai érdeklődése. A Péti Nitrogénmüvekben, a Pápai Textilgyárban, valamint a Fémáru- és Szerszámgépgyárban szerzett tapasztalatok szerint a munkásakadémiai hallgatók közül sokkal többen tanulnak tovább a felnőttek részére szervezett oktatásban, mint más dolgozók. (MTI) ENSZ-hírek NEW YORK (TASZSZ): Az ENSZ 16. közgyűlése hétfőn folytatta a vitát a 15. közgyűlésen a gyarmati népek és országok függetlenségéről hozott határozat megvalósításáról. E kérdés vitáját, mint ismeretes, november 6-án kezdte meg az ENSZ-közgyűlés. A hétfői ülésig három határozati javaslat érkezett: • A Szovjetunió javaslata: A gyarmati rendszer teljes és végleges felszámolását 1962 végéig írja elő. Nigéria határozati javaslata: Az afrikai gyarmati rendszer megszüntetését 1970-ig tervezi. " Hollandia határozati javaslata, amely lényegében ENSZ- gyámságot javasol Nyugat- Inán indonéziai terület fölött. A határozati javaslat általános vitájában a megelőző üléseken a Szovjetunió, Ceylon. Lengyelország, Indonézia, Hollandia és Nigéria képviselője szólalt fel. A hétfői ülés első felszólalóin. A vezetőség munkája természetesen nem fejeződhetik be azzal, hogy vázolta a feladatokat, a munka elvégzésére határozatokat hozott. A legjobb határozat is csak papíron marad, ha nem gondoskodnak annak végrehajtásáról, a végrehajtás ellenőrzéséről. A határozatok meghozatala a kisebbik feladat, a munka nagyobbik része csak ezután következik, amikor megszervezik a végrehajtást és annak ellenőrzését. A határozat végrehajtásának megszervezése annyi, mint aktívákkal, emberekkel megbeszélni az abból adódó feladatok végrehajtásának módját. Hogy milyen módon szervezzük meg a határozatok végrehajtását, az már elsősorban az egyes határozatoktól függ. Sok olyan határozat van, amit nem az egész párttagságnak kell végrehajtani, hanem csak a pártbizalmiak, vagy más aktívák hajtják végre. Minden esetben . törekedni kell arra, hogy például a KISZ-re hozott határozatok végrehajtását az ott dolgozó kommunistákra bízzuk, de hasonlóan kell eljárni a társadalmi és tömegszervezetekre vonatkozó határozatok végrehajtásánál is. A határozatok végrehajtását az alapszervezetek vezetősége a lelkiismeretes ellenőrzéssel segíti elő. Helyes, ha az ellenEgy-két gondolt munka fel A vezetőség munkájának összefogása, irányítása az alap- szsrvezeti titkár feladata. A titkár egyenjogú a vezetőség többi tagjával, munkája azonban különbözik a többi vezetőségi tag munkájától. A titkárnak más a hatásköre, mint a vezetőség többi tagjának, hisz ő az egyenjogú vezetők között is vezető. Nagyobb a személyi felelőssége, mert éppen hatásköre miatt elsősorban őt teszik felelőssé, a párthatározatok végrehajtásáért. A titkár feladata, hogy a párthatározatok alapján megszervezze a vezetőség munkáját, biztosítsa a rendszeres vezetőségi üléseket, taggyűléseket, a rendszeres pártéletet. Figyelemmel kell kísérnie az alapszervezet politikai tevékenységét, a párthatározatok végrehajtását, az alapszervezet egész munkáját. A titkárnak kell foglakoznia a KISZ-titkárral, nevelnie, ellenőriznie kell a vezetőség többi tagjait.. Neki kell biztosítani, hogy a vezetőség minden egyes tagja végezze el a vezetőségen belül rábízott feladatokat. Sajnos az tapasztalható, hogy több vezetőségi tag nem tesz eleget a vezetőségen belül kapott megbízatásának. S így történik meg, hogy mindent a titkár végez, minden felelősséget ráhárítanak akkor is, ha a feladat végrehajtása, vagy annak elmulasztása^ másra tartozik. Az ilyen módszer könnyen a személyi kultuszhoz vezethet, éppen ezért minden pártszervezet titkárának óvakodnia kell ettől a módszertől. A párt VII. kongresszusának útmutatása alapján a párt szervező munkájában a legfontosabb: a tömegek körében végzett politikai munka, a tömegek szervezése, nevelése, a gazdasági és politikai célok megvalósítására. Ez azt jelenti, hogy a pártvezetőségnek az eddigieknél sokkal többet keil az emberek között tartózkodni, hogy megismerjék az emberek hangulatát, az egyes határozatokról alkotott véleményét, hogy az emberekkel való foglalkozáson keresztül tudják leküzdeni az egyes politikai, vagy gazdasági kérdésekről alkotott téves nézeteket. Ez a módszer azt követeli, hogy a pártvezetőségek számolják fel azt a helytelen gyakorlatot, hogy mindent csak értekezleten, vagy papíron akarnak megoldani, ahelyett, hogy a napi munka sarán közvetlen kapcsolatba kerülnének az emberekkel. A pártvezetőségi tagok az eddiginél többet forduljanak meg a pártcsoportokon belül, szervezzek még és vegyenek reszt Ä párt munkastílusának alapvető vonása és módszere van a lehetőség a világháború megakadályozására. Napjainkban az emberek millióinak munkája soha nem tapasztalt mértékben gyakor* lattá változtatja, gyakorlati tapasztalatokkal gazdagítja az elméletet. A kommunizmus építésében elért gyakorlati sikereink az elmélet fejlesztésében elért sikereken alapulnak. Ebben is ékesen megnyilvánul a marxizmus—leninizmus alkotó jellege, megmutatkozik az a fény, hogy e tanítás nem tűri meg az elszakadást az élettől, a meghajlást olyan formulák előtt, amelyek nem felelnek meg az objektív körülményeknek, az idők új követelményeinek. A gazdasági és kulturális építés időszerű kérdéseinek. megoldásában, a különböző társadalmi rendszerű államok békés együttélésének lenini elvén alapuló békepolitikában, a testvérpártokkal való kölcsönös kapcsolatok kialakításában, a proletár nemzetköziség elveinek következetes megvalósításában pártunk példát mutat a forradalmi elmélet és gyakorlat szerves összekapcsolására. Molotov, Malenkov, Kagano- vics és mások leleplezett és ideológiailag szétzúzott pártellenes csoporta el akarta téríteni a pártot a lenini irányvonaltól, görcsösen ragaszkodott a régi formulákhoz, a hibás vezetési módszerekhez, nem akarta meglátni az élet új jelenségeit, bősz ellenállást tanúsított az időszerű kérdések megoldásának alkotó szellemű megközelítésével szemben. A párt szétverte és félreállította a dogmatikusokat ) és revizionistákat, s ezzel újból megmutatta lenini edzettségét, forradalmi alkotó szellemét, kérlelhetetlen- ségét a marxizmus—leniniz- mustól való bárminő elhajlással szemben. Bátran, lenini őszinteséggel és rettenthetetlenséggel mondta meg a párt a XXII. kongresszuson újból a népnek a teljes Igazságot Sztálin személyi kultuszának súlyos következményeiről, arról, hogy a személyi kultusz összeegyeztethetetlen a marxista—leninista ideológiával, s ugyanakkor kifejtette, hogyan kell helyesen értelmezni a párt és a néptömegek szerepét az új élet építésében. Ma már mindenki látja, hogy a párt intézkedései helyesek voltak. Megtisztították utunkat mindattól, ami káros, megnyitották a teret a kommunisták lenini pártja által vezetett milliós tömegek alkotó tevékenységéhez. (MTI) ja Burma küldötte volt, aki a gyarmati rendszer mielőbbi eltüntetésének szükségességét hangsúlyozta. A következő felszólaló, a görög küldött felszólította a közgyűlést. hogy „ne siesse el” a gyarmati rendszer végleges felszámolását, , nehogy ezzel „csorbítsa a gyarmati országok és népek függetlenségéről szóló nyilatkozat erkölcsi erejét”. A Román Népköztársaság ENSZ-képviselője felszólalásában tények sorozatával támasztotta alá a szovjet határozati javaslatot. A 15. közgyűlésen hozott határozat végrehajtásáról általános vitára összesen 42 küldött iratkozott fel. A közgyűlés elnöke, Monzsi Szlim, hétfőn bejelentette, hogy tekintettel a kiterjedt napirendre és e kérdés fontosságára. november 14-től éjszakai ülést is fognak tartani. (MTI)
