Népújság, 1961. november (12. évfolyam, 258-282. szám)

1961-11-14 / 268. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! 0 Bófekérke háam, tmk Irtesi t&rpémf Bili /— Hgl? s I WíW^i«'T T~ AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS NAPILAPJA . tm XII. évfolyam, 268. szám ARA: 50 FILLÉR 1961. november 14., kedd Kétféle mérce A jelenlegi nemzetközi szervezeteket, így az ENSZ-et is, több mint másfél évtizeddel ezelőtt alapították. Ezek szervezeti felépítése, munkastílusa, ügyrendje tükrözi az akkori erőviszonyokat, amelyek még az imperialistáknak kedveztek. Azóta nagyot fordult a világ, pusztulóban a gyarmati rendszer, és több mint egymilliárd ember vá­lasztotta a szocialista társadalmat. A szocializmus tehát, amely egy államban született meg, ma már világrend- szer. Komoly változások történtek a volt gyarmatok terü­letén is, ezek függetlenségük kivívása után, az önálló nemzeti fejlődés útjára léptek. Ma tehát a nemzetközi életben három egymástól többó-kevésbé élesen elkülö­nülő erő dominál: a szocialista világrendszer, az imperia­lista tömb és a semleges országok. A három csoportosulás különböző kérdésekben gyakran összeméri erejét, de a viták, tárgyalások sokszor nem olyan eredményt hoznak, amelyek tükröznék a reális erőviszonyokat, vagy leg­alábbis jeleznék azt, hogy ma már a világ sorsát nem­csak Nyugaton intézik. Mi az oka a jelenlegi állapotoknak? Miért nem vál­toztatták meg a nemzetközi szervezeteket, miért nem javítják ki a munkájukban naponta előforduló hibákat, miért nem alakítják át a fejlődés, az élet követelmé­nyeinek megfelelően? — Ezt az imperialisták akadályoz­ták meg. Ök azt a szerepet szánják az ENSZ-nek, hogy konzerválja azokat az erőviszonyokat, amelyek annak idején a világra segítették. Ekkor még az erőfölény az imperializmus oldalán állt. A nyugati hatalmak vitték a prímet a világpolitikában. Noha a fasizmus leveréséért a Szovjetunió áldozott a legtöbbet, — lényegében ő győzte le —, a nemzetközi életben mégsem biztosítottak számára nagyobb beleszólást, befolyást, mint a Csang Kaj-sék klikk képviselőinek. Az évek során a szocializ­must építő országok döntő tényezőivé váltak a nemzet­közi kapcsolatoknak, de nagy részük 1955-ig még nem is foglalta el helyét a világszervezetben. Az ENSZ-ben és albizottságaiban gyakran még a nyugati hatalmak rendelkeznek, a szavazógép — a latin­amerikai i,banán-köztársaságok” segítségével. Rendszere­sen megbélyegzik a felemelkedésekért küzdő népi de­mokráciákat, és bátorítják az agresszort. Az imperialis­ták mesterkedésével tehát kialakult a diplomáciában a kétféle mérce. Az egyiket használják akkor, ha a szocia­lista államok akcióit, megmozdulásait kell elmarasztalni, a másikat akkor, amikor mentik az imperialisták bűneit. Az egyiket használták akkor, amikor napirendre tűzték az úgynevezett, „magyar kérdést”, s erről vitáztak, a má­sikat, amikor Algériáról volt szó, Kongóról, Laoszról, Kenyáról és a NATO-politikáról. A kétféle mérce avatta szabadsághősökké a magyar ellenforradalmi lincs-pri- békeket, s bélyegzi terroristáknak az Atlasz hegyei közt, s a Szahara poklában küzdő algériai feliagákat. Ez a két­féle mérce biztosította a síri csendet, mikor francia atom­bombák robbantak a sivatag felett, s ez inspirálta a nyu­gatiak felhördülését, mikor a Szovjetunió ismét elkezdte a kísérleti bombák robbantását. Mikor a Szovjetunió javasolta az ENSZ átszervezé­sét, ezellen a kétféle mérce ellen vette fel a harcot. A szocialista országok képviselőivel együtt azt akarta, hogy csak egy mérce legyen, olyan, amely nem aszerint emel­kedik, vagy süllyed, hogy szocialista, vagy nyugati álla­mokról .van szó, hanem maga a tény- lesz a döntő, mikor ítélethozatalra kerül a sor. Az egységes erkölcsi mércéért nemcsak mi küzdünk. Az igazságtalanságok gyakran a semleges államokat sújtják, éppen azért a semleges államok jelentékeny része is velünk együtt lép sorompóba, amikor az átszer­vezés fontosságát hangsúlyozza. — Mit szóltak volna Nyugaton, ahol nyíltan támo­gatják katonával, hadianyaggal a katangai diktátort — kérdezte a jelenlegi közgyűlésen az egyik afrikai küldött —, ha a központi kormánynak a csehszlovák és szovjet repülőterekről szállítanának utánpótlást? A nyugatiak soraiban fagyos csend fogadta a kérdést: a mérce (moz­dulatlan maradt”. Az ENSZ-ben eluralkodott jelenlegi gyakorlat sokak­ban azt a tévhitet keltette, hogy a Nyugat fölényben, döntő fölényben van. Hiszen a szavazógép általában elle­nünk működik, s a gombnyomásra működő voks-többlet csak nekünk okoz kárt. Tehát a jelenlegi helyzet elken­dőzi a valóságot, nemcsak egyszerűen nem mutatja, ha­nem eltitkolja az erőviszonyokat. A kétféle mérce teljesen lejáratta az ENSZ tekinté­lyét. Jellemző példa erre a kongói kérdés. A közgyűlés egységesen állást foglalt a központi kormány megsegíté­séről. Ez volt az egyik mérce, de a határozat megvalósí­tása már a másik szerint történt. Eddig az ENSZ a láza­dókat segítette, mert a főtitkár, a titkárság önkényesen kijátszotta a határozatot, s „kiigazította” a mércét, mikor az az imperialisták számára kedvezőtlen eredményt mu­tatott. A kiigazítás tengernyi vérbe került: — Nemcsak a kongóiak, hanem írek, svédek, indiaiak pusztulását, sőt a főtitkár halálát is jelentette. Ez a példa világosan mu­tatja, — hogy a kétféle mérce tragédiák forrása, kataszt­rófák előidézője. Ezért kell megváltoztatni a világszer­vezetben uralkodó módszereket, ezért kell átalakítani az ENSZ-t a mai követelményeknek megfelelően. Az ideiglenes főtitkár megválasztása időt biztosít arra, hogy ezeket a kérdéseket megoldják. Másfél év, amíg sor kerül az új titkárság megválasztására, elég idő ahhoz, hogy helyreálljon az egységes, erkölcsi mérce, az erkölcsi egység a nemzetközi életben. (K. I.) Tóth György: A PÁRT MUNKASTÍLUSÁNAK ALAPVETŐ VONASA ÉS MÓDSZERE ★ Pataky Dezső: PÉLDÁZAT A MAKACS BIVALYRÓL... ★ Holdi János: MARIORA ★ Farkas András: MOLIÉRE TARTUFFE-JE EGERBEN ' ★ JOGOS IGÉNYEK, EGYMILLIÓS GONDOLATOK! A PATYOLATNÁL ★ KÜLPOLITIKA — ÉV VÉGÉIG három: normálfilmes mozit helyez- ; nek üzembe a megyében, a < következő évben újabb két < község kap a tervek szerint < normálfilmhez gépet. < Egy a negyven gyerek közül, aki már valósággal „őslakója” az egri Berzeviczy- bölcsödének, hiszen Bodnár Saiyika néhány hetes kora óta itt tölti napjait, mig szülei nyu­godtan dolgoznak. Labda, kisautó, kocka már nem, olyan izgalmas számára, hogy az alm,at is félretegye a kedvükért! IAAAAAAAAAA^NAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAMAAAAAAAAAAAAAAAAAAANAANAAAAAAAAAAAAANAAAAAAAAAAAAAAAA» Ülést tart az SZMT kulturális bizottsága A Szakszervezetek Heves megyei Tanácsa mellett műkö­dő kulturális állandó bizottság rendszeresn megtartja ülé­seit. Ebben a hónapban, 16-án, csütörtökön, a petőfibányai Művelődési Házban gyűlnek össze a bizottság tagjai, hogy megbeszéljék a megye szak- szervezeti könyvtárainak ez évi munkáját, és jövő évi fel­adatait, valamint az öntevé­keny művészéti csoportok helyzetét. A szakszervezeti könyvtári munkával foglalkozó beszámo­lót Kristóf Lászióné, az SZMT könyvtárának vezetője tartja, a művészeti csoportok helyze­tét pedig Rudlof Károly is­merteti. Könyv készül a magyar kovácsművészetről Bieber Károly, Munkácsy- díjas kovácsművész, nemrég hosszabb időt töltött Egerben; itt a helyszínen tanulmányozta Fazóta Henrik és Lénárd — egri működése idején készült — kovács-munkáit. A neves kovácsművész ugyanis megbí­zatást kapott egy — a magyar kovácsművészetrol szóló — alapvető szakkönyv megírásá­ra. Fazola Henrik és Lénárd munkáiról fényképfelvételek is készültek, s tudomásunk sze­rint a könyv címoldalán a me­gyei tanács épületében levő barokk vaskapu képe — Fazo­la Henrik legismertebb, s leg­értékesebb munkája — díszíti majd. A könyv hamarosan megjelenik, s alkalmasint olasz nyelven is napvilágot lát. (Sugár István) Oklevél és pénzjutalom Jól dolgoztak a Heves megyei 32. s*. AKÖV gépkocsivezetői r954. január 1-ével kezdő­dött a balesetmentes közleke­désért mozgalom, amelyre a Heves megyei 32-es Autóközle­kedési Vállalat dolgozói is be­neveztek. Az 1961. év munkáját a na­pokban értékelték és a baleset- mentes közlekedésben jó ered­ményt elért 73 gépkocsivezető­nek vasárnap kis ünnepség ke­retében adták át a pénzjutal­makat, okleveleket és plaket­teket. Az ünnepségen megjelent Kömyei László, a BM Heves megyei Közlekedési Alosztá­lyának vezetője, aki rövid beszédében kiemelte a mozga­lom fontosságát. Ezután Bodor Imre, az AKÖV igazgatóhelyettese kiosztotta a jutalmakat. A második fokoza­tot hat dolgozó érte el, akik háromszázezer kilométert ve­zettek baleset nélkül; Bozó Jó­zsef, Husi László, Juhász La­jos, Kemenes György, Simon Balázs, Soós Lajos fejenként 400—400 forintot, oklevelet és ezüstplakettet kaptak. A moz­galom harmadik fokozatát (200 ezer kilométer baleset- mentes vezetés mellett) 250 fo­rint, oklevél és bronzplakett) 54 dolgozó érte el. A Belügyminisztériumtól 14 gépkocsivezető kapott okleve­let és 150—150 forint pénzju­talmat. Kálmán József, az AKÖV kár- és balesetügyi elő­adója, aki hosszú évek óta ezen a vonalon dolgozik, ered­ményes, jó munkájáért külön pénzjutalomban részesült. K. G. Ifjúságunk lémét bebizonyíthatja tettre készségét Kibővített ülést tartott a KISZ Heves megyei Bizottsága :C$£T Tegnap délelőtt kibővített ülést tartott a KISZ Heves megyei Bizottsága, hogy meg­tárgyalja a megye falusi ifjú­ságának, KISZ-szervezeteinek feladatait ötéves tervünk meg­valósításában. Az ülésen szá­mos termelőszövetkezeti elnök és mezőgazdasági szakember mellett részt vett Bíró József elvtárs, az MSZMP Heves me­gyei Bizottságának titkára, Tóth Sándor elytárs, az MSZMP Heves megyei Bizott­ságának osztályvezetője, Csil- lik András, a KISZ Központi Bizottságának, munkatársa, s Vajda László elvtárs, a megyei tanács mezőgazdasági osztá­lyának vezetője. A megyei bizottság előtt Mi­si Sándor elvtárs, a KISZ He­ves megyei Bizottságának első titliára tartotta meg a végre­hajtó bizottság referátumát, hangsúlyozva, hogy ennek a tanácskozásnak a fő oélja: a jelenlegi helyzet reális értéke­léséből kiindulva meghatároz­ni azokat a feladatokat, ame­lyek ötéves tervünk mezőgaz­dasági célkitűzéseiből a falusi ifjúságra, a KISZ-szervezetete­re hárulnak. A továbbiakban részletes számadatokkal, illusztrálta a terméshozamok növekedésé­nek mutatóit, azokat a ter­mésátlagokat, amelyeket el kell érnie Heves megye szo­cialista mezőgazdaságának Szólt arról is, hogy jelenleg mintegy 4000 fiatal dolgozik a termelőszövetkezetben, akik­nek munkájáról elismeréssel nyilatkoznak a szövetkezetek vezetői, idősebb dolgozói. So­kan közülük az idén jötte»: vissza a városból, ipari üze­mekből, elsősorban azért. mert a termelösz^ve ebben az esztendőben már je­lentős politikai és gazdasági megerősödésen mentek ke­resztül. A továbbiakban arról be­szélt Misi Sándor elvtárs, hogy bár az eredmények biz­tatóak, de bőven akad még mit tenni, elsősorban a pedagógu­soknak, akiknek olyan köz­hangulatot kell kialakítaniuk az iskolákban, hogy felébresz- szék a földművelés, a mező- gazdasági munka szépségei iránt az érdeklődést már az általános iskolában is, — A KISZ-szervezeteknek következetes politikai felvilá­gosító munkát kell végezniük ahhoz — hangsúlyozta a to­vábbiakban —, hogy az elkö­vetkezendő évben a falun ott­hon élő minden fiatal, akár folytatása a 2. oldalon) A mama vasárnap reggel, miután a piacon már nem kapott tejet, kisfiát leküld- te az egri Dobó téri Tej­presszóba, hozzon onnan két litert. A kisfiú néhány perc múlva hazaszaladt, s még pénzt kért, mert az, amennyit vitt, nem volt elég a két liter tej kifizetésére. A mama egy kicsit csodál­kozott, de aztán eszébe ju­tott, hogy a tejpresszó való­ban más, mint egy tejkimé­rés, és odaadta a hiányzó összeget. A gyerek kisvár­tatva hazaért a tejjel, s a kannával együtt egy papír­lapot is átnyújtott édesany­jának. A papírlapon a kö­vetkező szöveg állt: „A tej­presszóban öt forint egy li­ter tej, nehogy azt tessék hinni, hogy tévedés történt. Két liter tej így tíz forint.” Alatta dátum, s a pénztáros aláírása. Nem nagy valami az egész „igazolás”, de jól­eső. Biztosan a pénztáros is mama... (w)

Next

/
Thumbnails
Contents