Népújság, 1961. november (12. évfolyam, 258-282. szám)

1961-11-12 / 267. szám

I NÉPŰ.I SAG 1961. november 12., vasárnap ti «ns! 1 millió forint aprómagból Az aszályos esztendő termés- kiesést okozott a termelőszö­vetkezetekben, egyes szövetke­zetek azonban igyekeztek e ki­esést csökkenteni más üzem­ágak bevételének fokozásával. A tiszanánai Petőfi Termelő- szövetkezetben az idén az ap- rómag-termesztésben értek el jó eredményeket: kihasználták a lehetőségeket, 300 mázsa ap­rómagot adtak át. Ezzel egy­millió forinttal növelték a ter­melőszövetkezet bevételét. — AZ EGRI Pedagógiai Főiskola ének—magyar sza­kos levelezőtagozatának má­sodéves hallgatói pénteken és szombaton államvizsgát tettek ének szakon.- AZ EGRI Finomszerel­vény gyár üzemi bizottságának legutóbbi ülésén SZTK-val kapcsolatos ügyeket tárgyaltak, s a tervosztály vezetőjének be­számolóiét hallgatták meg. — A HEVES MEGYEI füg­getlenített népművelők no­vember 17—18-án tartják első konferenciájukat a népműve­lési tanácsadó helyiségében. — A HEVES megyei Népi Ellenőrzési Bizottság nemrégi­ben a dolgozók szociális ellátá­sának egyes kérdéseit vizsgál­va, ellenőrzést folytatott le ál­lami gazdaságok szállásain, gépállomások brigádszállásain, sütőipari üzemegységeknél, a Nehézipari Minisztérium alá tartozó bányavállalatoknál, az építőipari vállalat központi munkahelyén. Ez az utóbbi vizsgálat egy régebbi — 1959- ben tartott — alapvizsgálat ki­egészítése volt. — ÜLÉST TART az Egri Járási Tanács végrehajtó bi­zottsága november 15-én, amelyen megtárgyalják a já­rás népművelési helyzetét és azt, hogyan készültek fel a kultúrotthonok. a könyvtárak, a TIT — a művelődési Intéz­mények — a téli népművelő munkára. — AZ EGRI. Bornemissza Gergelyről elnevezett, MŰM 213. számú Iparitanuló Intézet­ben jelenleg 1100 fiatal ismer­kedik a szakmával. Az intézet­ben 52 szakma oktatása folyik. — AZ EGRI Városi Tanács művelődésügyi osztálya né­hány napja kezdte meg a XII. számú Általános Iskola oktató-nevelőmunkájának utóellenőrzését.- A PATYOLAT Vállalatnál pénteken próbálták ki a most beszerzett gözkalandert. A jö­vő évben 3 vasálógépet is üzem­be helyeznek. Remélhető, hogy a műszaki intézkedések követ­keztében javul a lakosság és a közülctek igényeinek fokozot­tabb kielégítése. — AZ EGRI Városi Műve­lődési Ház bábszakköre ké­szül a Télapó-ünnepségre. Műsorukat — Télapó igazsá­got tesz, Télapó bajban — először a felnémeti gyerekek­nek mutatják be november 19-én. EGRI VÖRÖS CSILLAG 12—13: Folytassa, nővér EGRI BRODY' 12—13: Nincs előadás GYÖNGYÖSI PUSKIN 12- én: A búcsú 13- án: Állami Áruház GYÖNGYÖSI SZABADSÁG 12- én: Szurkolók lesen 13- án: Mágnás Miska HATVANI VÖRÖS CSILLAG 12- én: A oiros autó utasai 13- án: Szurkolók lesen HATVANI KOSSUTH 12- én: A vár titka 13- án: Nincs előadás FÜZFS ABONY 12- én: Feltámadás 13- án: Bakaruhában HEVFS 12- én: Katonazene 13- án: Sziklák és emberek PÉT^FVÁSARA 12- én: Vadállatok a fedélzeten 13- án: Nincs előadás műsora Egerben du. fél 4 és este 7 órakor: Tartuffe (bérletszünet) Gyöngyösön este 6 órakor: Montmartrei ibolya (honvédség) Recsken este 7 órakor: Sok hűhó semmiért •film/pr úrri' —^ FOLYTASSA. NŐVÉR! Az utóbbi esztendőkben az angoloktól vásároljuk a film­vígjátékok jelentős részét. Nem azért, mintha az a bizo­nyos „angol humor” a ma­gyar filmlátogatók legmaga­sabb igényét mindenkor ki­elégítené, még csak nem is azért, mert az angol filme­ken látható vígjátékoknak sodró erejű erkölcsi hitelük van (bár ilyen is akad ezek között a filmek között!), ha­nem azért nézzük meg szíve­sen a szigetország filmvígjáté- kait, mert az emberi hibákon, az emberi hibákból kialakított mesét jellemekkel játszatja el és az olykor habkönnyű ötle­teket kitűnő színészekkel és igényes tálalásban teríti elénk. Ebben a kórházban és eb­ben a filmben a sebészeti osz­tály kerül bonckés alá, azaz­hogy inkább azok, akik ide kisebb-nagyobb operálandó bajukkal betérnek néhány napra. Az ezredes, a boxbaj- nok, a zenerajongó, a nőgyű­lölő fizikus, az újságíró, a sznob magával hozza kinti én­jét, bogarait, a magánéletben szerzett megszokásokat, az apró, de kellemetlen fegyel­mezetlenségeket, amik a kö­zösségnek ártanak. Ebben a sebészeti teremben az orvo­sokat látjuk a legritkábban, mert az ápolónőket, azok hier­archiáját, jellemzésüket kap­juk a folytonos munka és idegrendszeri kiszolgáltatott­ság közben. Az ezredes min­dig csönget, hiszen új és újabb Angol iilm tippje akad, amire fogadnia kell valakivel, a zenerajongó rádiót hallgat és „kikapcsoló­dik” és így tovább, és így to­vább. Az igazi cselekmény ak­kor indul, amikor a fülig sze­relmes Jack Bell bütykőope- rációra jelentkezik. A már otthonos társaságban ő a rend­bontó. Amikor a neki becsem­pészett pezsgőt megisszák, kezdődik az éjszakai operá­ció, a betegségeket kitanult kórházi ápoltak dilettantiz­musának ragyogóan parádés bemutatása. A film írója korántsem, akart reális alaphelyzetből in­dítani. Talán az újságíró és Dorothy kivételével (ők a me­se szerelmespárja) mindenki karikatúra-pózban születik a filmre, görbe-tükörből néz ránk, a fogyatékosságok rafi­nált vonalaival rajzoltán, hogy belássuk: mihelyt; ki­emelnek bennünket, modem átlagembereket megszokott napi életünk pályájáról, meny­nyire esendők vagyunk és mennyire bogarasoknak lát­szunk. És mennyi munkát oko­zunk másoknak, csaknem gyű­löletes, de magunknak elma­radhatatlan szamárságainkkal! Túlzás lenne azt mondani, hogy a filmnek és játéknak a szórakoztatásnál távolabbi és komolyabb szándékai is lenné­nek. Ennyit azonban elér a végtére is nevettető képsor: magunkat is belehelyezzük a kórterem lakói kö2é, mert mi is tudunk nyűgösek és kiáll- hatatlanok lenni, ha fáj vala­mink. Így kellene néha ma­gunkat is filmre vinni és ki­nevetni. Gerard Thomas rendezte a vígjátékot — kitűnően. A né­hol túlhasznált ötleteket nem koptatta a kelleténél jobban és bár a jellemek illusztrálása sokszor éppen az a filmben, hogy idegtornát jelentenek a kórház személyzete számára, a sebészeti osztály vendégeire nem haragszunk meg, inkább elnézünk a fejük fölött és jót kacagunk a bütykő-operáció burleszk-fordulóin. A zeneszerző Bruce Moni- gomeryt fel kell jegyezni nem­csak előkelőén hangzó nevé­ért, hanem azért is, mert a vígjátéki elemeket kitűnően hangsúlyozta muzsikájával. A főbb karaktereket Ken­neth Connor (a boxbajnok), Kenneth Williams (a faképű fizikus), Charles Hawtrey, (a zenerajongó) és Leslie Philips (az ezredes) alakították. Az újságíró-szerelmest Terence Londgon és Dorothyt, a szép­szemű főápolónőt Shirley Eaton játszották. Azt is meg kell állapítanunk, hogy az an golok a legkisebb epizódokat és epizód-szerepeket is kitűnő színészekkel oldják meg. Ez a siker (ha néha könnyű siker is az!) reális titka. Farkas András Segítség — segítenek 1 vező 200 000 cruzeirot kitevő nagydijával a csehszlovák Jo­seph Svobodát tüntették ki. A francia Chapelain Midy kapta a legjobb külföldi kosztümter­vező diját, és az osztrákoknak jutott az „Anchieta” arany­érem-kiállításuk történelmi ér­dekességének jutalmazására. A „Santa Rosa” aranyérmet Csehszlovákia nyerte el a bien- nálén bemutatott teljes anya­gának nagy kulturális jelentő­ségéért. HAMLET ARAB NYELVEN A tuniszi fővárosi színtársu­lat nemrég nagy sikert aratott Hamlet arab nyelvű bemutatá­sával. Shakespeare drámáját K. Mutran libanoni költő for­dította arab nyelvre. LENINGRÄDI EGYÜTTES Ausztráliában A leningrádi Kis Színház együttese előadásokat tart Mel- bourne-ban. Az ausztráliai új­ságok dicsérőleg emlékeznek meg a szovjet színészek kivé­teles művészetéről. ......................................................................................................................... A minap kissé meg­fázva kóvályogtam az élet országútján, azon tűnődve, vajon meddig óhajtanak fe­jemben tanyázni a méhecskék, amikor sorsom összehozott Pacőlaival. Na, mi van? Bete­gek vagyunk, betegek mgyunk? — harsogta ordító egészségesen, hogy legszívesebben injekciós tűt szúrtam volna nem ordító fe­lébe ... — Nem vagyunk, csak vagyok — mo­tyogtam, mert való­ban, rendkívül ku­tyául éreztem ma­gam. — Oda se neki — mondta Pacolai, mert neki valóban, oda se , itt van két szem hiperszupra­szeptil... Beveszed, komám, s félóra múl­va bukfencezhetsz is nyugodtan. Bukfencezni ugyan nem óhajtottam, de meggyógyulni igen, elvettem hát a két szem hiperizét és nyelőcsövembe he­lyeztem. Tíz pere múlva kivert a hideg veríték... — Hühe, de rosszul nézel ki — csapott a váltamra Puszpáng Alfonz, akit mindig akkor hoz felém a sorsom, amikor látása is idegzavarokat vált ki belőlem... — Ej­nye, na, a múlt héten a nagybácsikám né­zett így ki és estére meghalt... Mert nem hallgatott rám — tar­totta fel figyelmezte­tően az ujját. — S miben nem hallgatott rád — nyö­szörögtem, és kerek kis tócsa képződött körülöttem a hideg verítékből. — Mondtam, hogy vegyen be három szem bizotetramici- det és mintha elvág­ták volna ... Nesze, éppen van nálam! S miután én még reggelre sem akar­tam meghalni, elvet­tem a bizotetrailit, vagy micit, szóval azt a nővégű orvosságot és gyorsan lenyeltem, hogy mielőbb talpra állhassak, mert már a földön ültem. Na­gyon jó orvosság volt: a méhek ki­mentek a fejemből és helyébe szép kis vö­rös karikák ugráltak a szemem előtt, na­gyon szépek voltak és nagyon karikák és hiába kapkodtam utánuk, mindig elka- rikáztak előlem. — Neked vitustán- cod van — húzott fel Tohonya és a hónom alá nyúlt jobb kézzel, míg ballal valamit a számba gyömöszölt... — Ne félj, ez jót tesz — kiabálta a fülem­be — nitroglicerin- szulfát egy kis cián­nal keverve ... Nem­csak jóízű, de azon­nali hatása van... Volt. Tohonya megelé­gedetten dörzsölte ke­zét a tetemem felett. Meglesz a prémium. A temetkezési válla­lat anyagbeszerzője volt! (egri) 1961. NOVEMBER 12., VASÁRNAP: JONAS 95 évvel ezelőtt, 1866. november 12-én született SZUN JAT-SZEN kínai forradalmár és államférfi, a kínai forradalom vezető egyénisé­ge. 1905-ben ő alapította meg azt a forradalmi egyletet, amelyből a Kuo Mln-tang párt nőtt ki. 1907- ben hirdette meg a népuralom há­rom alapelvét: a nemzeti, politikai és szociális felszabadulást. A mandzsu dinasztia bukása után köztársasági elnök. majd kor­mányelnök volt. Antifeudálls és antíimperialista politikája révén pártja élén a . Szovjetunióval együttműködve Kína népeinek szabadságáért harcolt. , ÉRDEKES TALÁLMÁNYOK, FELFEDEZÉSEK: Londonban, Berlinben az első nyilvános mozik 65 ^ évvel _r7- előtt, 1896-ban nyíltak meg. Ugyanez év júniusában tartották Bu­dapesten is az első nyilvános mozielőadást a mai Népköztársa­ság útja 41. szám alatt. ___..._____ B3 05 évvel ezelőtt, 1656 novemberében született^EDMUND HAL­LEY angol csillagász, aki 24 üstökös pályáját mérte fel, köztük az 1682-i, 76 évenként visszatérő legnagyobb ismert üstökösét (Hal- ley-üstökös), meghatározta a nap távolságát (paralaxisát). felfe- dezte az ún. állócsillagok mozgásának jelentőségét. Érdekes munkája továbbá egy halandósági táblázat, amelyet ma is az életbiztosítás alapjául használnak. ™ 215 évvel ezelőtt, 1746-ban halt meg GEORG STELLER német természetkutató és utazó, aki részt vett Be.ri'S ’í**' Nagy Északi Expedícióban és megírta az Alaszkába és Kamcsat- kába vezető üti élményeit. ,irDT,TC 215 évvel ezelőtt, 1746. november 12-én született JACQUES CHARLES francia fizikus, ö alkalmazott először az addig erre a célra használt meleg levegő helyett a léggömbök töltésére hidro- gént. SZUN JAT-SZEN drágulnák a színház­jegyek PÁRIZSBAN A nyugati sajtó hírt ad ar­ról, hogy Párizsban erősen emelték a színházjegyek árát, — az emelés a drágább jegyek­nél eléri a 10—25 százalékot. Az emelés érinti a nagy revü- színházakat is, így például a Folies Bergeres jobb jegyei ezentúl 30 új frank helyett 40 új frankba kerülnek. RITKÄN ELŐADOTT SHAKESPEARE-MÜVEK A lengyel színházak az el­múlt színházi évadban ritkán előadott Shakespeare-darabo- kat mutattak be, s az idei évadra is Ilyeneket készítenek elő. A műsoron szerepel Troi- lus és Cressida, Cymbeline, Pe­riklész, Julius Caesar, Athéni Timon, Coriolanus és János ki­rály. SZÍNHÁZMŰVÉSZETI BIENNALE SAO PAOLOBAN Sao Paoloban, a harmadik színházművészeti biennálén a következő díjakat osztották ki: A legjobb külföldi dlszletter­A z 1948/49-es szabadság* harc a magyar történelem egyik kiemelkedő, dicső kor­szaka volt. Ekkor forrt össze hazánkban első Ízben a füg­getlenségi harc az ország bel­ső átalakulásáéi!: folyó küzde­lemmel. Nem véletlen, hogy Marx és Engels olyan nagy ér­deklődéssel és figyelemmel kísérte a magyar forradalom és szabadságharc eseményeit; — a magyar forradalomtól várták ugyanis, az európai új forradalmi hullám megerősö­dését és beköszöntését. Ennek a nagy küzdelemnek egyik haladó alakja volt Per- czel Mór honvédtábornok. 150 évvel ezelőtt Bonyhádon született (1881. november 11- én). Nevelője irodalmunk egyik jeles képviselője: Vörösmarty Mihály volt. A hazaszeretet nemes érzését ő plántálta fia­tal neveltje szívébe. Tanulmá­nyai .elvégeztével az ötödik tű- zérezredbe lépett, mint had­apród. Rövid katonai szolgá­lat után elhagyta a katonai pályát és visszavonult. 1839- ben ott találjuk az alig 28 éves ifjút a pozsonyi országgyűlé­sen, ahol mint Tolna megye követe jelent meg. Perczel a radikális szárnyhoz tartozott és Magyarország függetlensé­géért és szabadságáért küz­dött. Az 1848. március í5-i ese­ményeket kitörő lelkesedéssel fogadta. A levetett császári katonai egyenruhát, melyet csalódottan félretett — most-a PERCZEL MÓR (1811-1899) magyar honvéd egyenruhával örömmel cserélte fel. 1848 nyarán Bécs 40 000 ka­tonát kért Magyarországtól az olaszországi forradalom leve­résére. Batthyány, hogy meg­szerezze az udvar kegyét, haj­landó is teljesíteni ezt a ké­rést, de a baloldal Perczel ve­zetésével támadja a kormány áruló politikáját. Perczel a következőkben jellemezte a baloldal álláspontját: „Egy nemzet amely más nemzet elnyomására ad se­gélyt — mely midőn szabad akar lenni —, szabadságát az­által véli megszerezhetni, hogy más nemzet eltiprására küld segélyt, az magára mondja ki a kárhozatot.” 1 RAR augusztus 21-i ülé- .1 U J U. sen ájulással vádol­ta a császári érzelmű Bechtol- dot, a délvidéki harcok veze­tőjét, aki a rácok elleni ütkö­zetben, Sáent-Tamásnál fele­másan, lanyhán vezette a tá­madást és az ő áruló magatar­tása miatt maradt él a teljes győzelem. 1848 őszén a Honvédelmi Bizottmány megalakulását nagy örömmel fogadta. A bé­csi udvarral — mint ahogy emlegette — kibékülés re még csak gondolni sem akart”. 1348 szakember elején a kormány engedélyével a „Zrí­nyi-csapatot” alakította meg. Ez lett később a dunántúli sereg magva, melyet ő maga irányított. Perczelnek és sere­gének komoly szerepe volt a pákozdi és sukorói győzelem­ben, úgyszintén a Roth és Philippovics seregének elfogá­sában és lefegyverzésében Ozoránál. Perczel már ekkor szembekerült Görgey Arthur- ral, annak helytelen katonai és politikai' magatartása mi­att. Görgey később, mint fő- hadvezér, éreztette is ezt Perczellel. A fő hadseregnek, a Lajtá­tól védő visszavonuláskor, 1843. december 30-án megütközött Windischgrätz jobb szárnyá­val, de az óriási túlerővel szemben vereséget szenvedett* Utána — az 1849. január el­sején Debrecenbe költözött kormány védelmére — a Tisza vonalához rendelték. Január 22-én Szolnoknál; január 25- én pedig Ceglédnél megverte Ottinger osztrák parancsnok seregét. Dembinszky főhadvezérré történt kinevezése után a Dél­vidékre küldték Bács és Bán­ság visszaszerzésére. Pétervá- radot felmentette, majd ápri­lis 3-án Szent-Tamásnál szét­szórta a szerbek seregét és sáncaikat leromboltatta. Ápri­lis 7-én Goszpodincén, április 13-án Kovil-Szt. Iványnál, 22- én pedig Mokrinnál verteszét az ellenséges rác csapatokat. Ezután Bem József tábornok­kal való megállapodása értel­mében Theodorovics tábornok ellen fordult, akinek seregét április 29-én Melencénél, majd május 7-én Uzdinnál annyira tönkreverte, úgyhogy többet harcképes helyzetbe sem hoz­hatták. Görgey féltékenyen nézte v-r Perczel hadi sikereit és mint főhadvezér, régi riváli­sát megfosztotta hadteste ve­zetésétől. Utána Perczel Len- key Károllyal — aki élete nagy részét Egerben élte le és test­vérbátyja volt a dicső Lenkey #ónos tábornoknak — egy új hadtestet szervezett a Tisza vonalánál. Perczel 1849 július 20-án Túránál Tolsztoj orosz tábornok óriási túlerejétől ve­reséget szenvedett Az 1849. augusztus 9-i temes­vári csata és Görgey világosi fegyverletétele után Törökor­szágba menekült Kiutahiába, ahonnét 1851. márciusában Angliába ment. Haynau rém­uralma idején halálra ítélték c% „in effigie” (jelképesen) fel­akasztották. Perczel csak az 1887-es ki­egyezés után tért vissza Ma­gyarországra, ahol a szeretett volt honvédtábornokot ismét képviselővé választották. Rö­vid ellenzéki képviselősége után visszavonult a politikai élettől, de élete végéig mint a magyar szabadság és függet­lenség képviselőjeként szerette meg és tartotta meg emlékeze­tében a magyar nép. 1899-ben, 88 éves korában halt meg. Mindaz, amelyért Perczel Mór egész életében küzdött — a magyar nép szabadságáért és függetlenségéért, a magyar dol­gozó nép felemeléséért —, csak jóval később, mintegy száz év­vel következett be, amikor a szovjet hadsereg csapásai alatt megsemmisült a reakciós, Horthy-fasiszta rendszer és a dolgozó magyar nép végre sa­ját kezébe vehette sorsának irányítását, megvalósította a proletárdiktatúrát, és építi a boldog, magyar szocialista ha­zát. Több mint száz év telt el A azóta, hogy a magyar történelemnek e dicső korsza­ka, az 1848—49-es szabadság- harc lezajlott. A magyar for­radalom és szabadságharc hő- seitől_ — mint Perczel Mór honvédtábornoktól is — mi, késői utódok, tanulhatunk bá­torságot, hősiességet, kitartást és nem szavakban, hanem tet­tekben megnyilvánuló igaz, őszinte hazaszeretetei; Dr. Molnár József, a TIT tagja

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents