Népújság, 1961. november (12. évfolyam, 258-282. szám)

1961-11-01 / 258. szám

1981, november 1., szerda NtPŰlMQ 5 A vezető munkájának bírálata Elöljáróban meg kell nrón- danunk, nem kitalált esetről van szó. De nevet' nem emlí­tünk, egyrészt tapintatból, másrészt azért, mert a tanács­kozáson többéi lehajtották fe jüket, önmaguk helytelen munkastílusál. önmaguk hi­báit ismerve fel. Nem emlí­tünk nevet, mert nemcsak egy ember hibáiról, hanem a vezetés színvonaláról van szó Megyénk egyik társadalmi szervének munkáját vizsgál­ták meg. Tényekkel és ada­tokkal bizonyították, hogy rosszul megy a munka, az il­lető szerv nem töltötte be a vezetés és ellenőrzés terüle­tén reá bízott szerepét. Nem mondható kielégítőnek a fel­sőbb szervek határozatának végrehajtása, de nem hajtotta végre azokat az intézkedése­ket sem, amelyeket maga ho­zott. A megvizsgált társadal­mi szerv munkájából hiány­zott a tervszerűség, a sze'rve- zettség, és a felelősség. Mind­ezért elsősorban az illető szerv vezetője felelős, mert az ő helytelen munkastílusa, ala­csony színvonalú vezetése és magatartása a bajok forrása. Megkérdezték ettől a veze­tőtől, és neki a gyűlés nyilván nossága előtt válaszolnia kel­lett, hogy miben látja a fő hibát. Kitűnt, hogy a hibák gyökere nem új keletű, leg­alább két évre nyúlik vissza. Sok munka hárult rá, mégis maga akart mindent végezni. Nem szervezte meg sem ön­maga, sem segítőtársai mun­káját. Nem képessége, az egy­személyi vezetés módszere volt elégtelen. A lehető legtöbb időt töltötte vidéken. De felké­születlenül, határozott tervek és célok nélkül indult útnak. Tetézte hibáját azzal, hogy az irányítására bízott embereket nem számoltatta be írásban, ily módon helyszíni ellenőrzé­sei felszínes beszélgetéssé süllyedtek. Gyakran járt a gyárakban és üzemekben, de adatokat, tényeket nem rögzí­tett, következésképpen nem mélyülhetett él a munkában. Észrevett problémákat, helyé* sebben, haliótt ezekről, de el­mélyültebb vizsgálatokat nem végzett, tehát a helyes megol­dás útjait sem találhatta meg. Felettes szerveit többnyire csak késve és szóban infor­málta, mindent fejben akart nyilvántartani. A reá bízott területet így nem tudta átfog­ni, szaladt, kapkodott, de előre egy tapodtat sem haladt. — Elismerem, nem nagyon szeretem az adminisztrációt, irtózom az írásbeli munkától. Vajon védekezésül, vagv magyarázatként mondta ezt P. elvtárs? Ez a kijelentés lehet őszinte, de elfogadható semmi­esetre sem. Alapvető követel­mény, hogy a kommunisták mélyen átérezzék felelősségü­ket. Felelősek vagyunk önma­gunkért és egymásért is. Kü­lönös súlyú felelősség terhel mindnyájunkat, mert rendkí­vül bonyolult politikai körül­mények között építjük a szo­cializmust. Megmásíthatatlan szabály, hogy a kommunizmus anyagi-műszaki alapjának megteremtése megköveteli a vezetés állandó tökéletesítését. Ha egy megyei vezető nem vé­gez elemző munkát, nem vizsgálja a termelés adatait, a számok és adatok összeveté­sével a miértekre nem keresi a helyes feleletet, ha könnyel­műen önmaga mond le arról, hogy a termelés adataival agi­táljon, akkor eredménytelen munkára ítéli önmagát. Álta­lános szólamokkal, üres fe­csegéssel nem lehet irányítani. Aki mégis ezt teszi, legfel­jebb feltartja a gondjaira bí­zott szerv, üzem, vagy hivatal vezetőit, de semmiesetre sem ösztönzi őket elmélyültebb elemzésen és tudományos módszereken alapuló vezetés­re. Köztudomású, hogy a Szov­jetunióban és nálunk is nö­velni kívánják a helyi szervek szerepét és felelősségét a gaz­dasági, irányításban, egy sor gazdasági funkciót az alsóbb A hatvani termelőszövetkezetekben Felmérhetetlen segítséget ad a kongresszus további munkánkhoz. Az SZKP XXII. kongresz- Bzusának második hetéről mindinkább elmondhatjuk, hogy már a legelfoglaltabb emberek is módszeresen ta­nulmányozták a Központi Bi­zottság beszámolóját, s Hrus­csov elvtársnak a párt új programtervezetéről szóló be­szédét. Még a legnagyobb munkában levő termelőszö­vetkezeti tagokra is vonatko­Hatvanban a Petőfi Terme­lőszövetkezet elnöke, Kollár Ferenc is figyelmesen tanul­mányozta Hruscsov elvtárs beszédeit. Azt mondja: — Városunk négy termelő- szövetkezete nemrégiben ha­tározta el, hogy a következő esztendőtől egyesülve gazdál­kodik. Több okunk is van er­re, de az összes közül a leg­alapvetőbb az, hogy többet szeretnénk termelni, mint ed­dig. — Most a kongresszusi be­számolókat olvasva meggyő­ződhetünk, hogy elképzelése­ink helyesek volta. Ha a Szov­jetunióban az az egyik fel­adat, hogy a mezőgazdaság­ban továbbra is emelni kell a terméshozamot, akkor termé­szetes, hogy ez ránk fokozot­tabban vonatkozik. Nálunk nincsenek hatalmas szűzterü­letek, amelyek termővé tétele nagymértékben segítené a me­zőgazdaság fejlődését. Hogy mégis megoldhassuk az ötéves tervünkben ránk váró felada­tokat, ez az egyetlen mód kí­nálkozott számunkra a terme­lékenység növelése: az egye­sülés segítségével. — Jövő évi közös kezdé­sünkhöz felmérhetetlen segít­séget adott a Szovjetunió Kommunista Pártjának XXII kongresszusa. Igazolva látjuk Hruscsov elvtárs beszédeiből elképzeléseink helyességét s ebből erőt kaptunk ahhoz, hogy amit terveztünk, véghez is vigyük. Elképzelésünk sze­rint. ha a város négy termelő- «zövetkezete összefog és közös %®vel dolgozik, egységesebbé, jobbá válik a földek megmű­velése. A Szovjetunió Kommunista Pártjának XXII. kongresszu­sa meghatározza, hogy milyen átlagterméseket kell elérni egyes terményekből. Mi is szeretnénk elérni, hogy jövőre a Hatvan város mezőgazdasá­gának történetében előfordult legmagasabb termésátlagnál is többet hozzunk ki földje­inkből. Ezt szeretné megvalósítani a kongresszus után a Petőfi, a Béke, a Kossuth és a Búzaka­lász egyesült tagsága. W. L. szerveknek adiiak át. De ezeket el is kell látni és a kö­vetelmény az, hogy a helyi adottságok és lehetőségek tel­jes kihasználásával a jövőben jobban, eredményesebben kell dolgózhunk, mint eddig. Ez egyaránt érvényes a politikai és gazdasági munkára. Magasra tettük a mércét, na­gyok a mi feladataink. Kol­lektív vezetés nélkül a nagy feladatokat nem tudjuk meg­oldani. Minden vezetőnek el­sősorban tanulnia kell. Félre kell tenni minden kicsinyes­séget, kényelmet és kapkodást. Támaszkodnia kell a munká­sok véleményére, egyre széle­sebb réteget kell bevonni a vézetésbe, meg kell találni a módját, hogy a helyi vezetés figyelembe vegye a legjobb műszaki és gazdasági szakem­berek helyes és jó kezdemé­nyezését. A jó vezető helyes mértéket tart, hogy mit végez és mit ellenőriz maga és a rendelkezésére álló erőket a legfontosabb feladatok megol­dására mozgósítja. Helyes ha­tározatok születtek, utunk egyenesen előre visz. Akara­tunk és erőnk is van hozzá, hogy a kijelölt utat járjuk. A határozatokat be kell tartani és be kell tartatni. Ehhez szín­vonalas és kollektív vezetés szükséges. Dr. Fazekas László A világ „legkorszerűbb” metrója épül Kanadában A kanadai Montrealban négy év alatt akarják felépíte­ni „A világ legkorszerűbb” földalatti hálózatát. Az építke­zés a tavasszal megkezdődik. A metrónak négy, egyenként 33 kilométer hosszúságú útvo­nala lesz, ebből három a föld alatt, egy pedig időnként a föld felett halad. A kocsik ke­rekeit gumiabronccsal szerelik fel, hogy zajtalanul fussanak. A tervek szerint a csúcsidőben két perc, 15 másodpercenként indítanak majd kocsikat, vagyis a metró minden irány­ban óránként 43 óóó utast tud szállítani. A város autóbusz­hálózatát hózzákapósólják á metró-járatokhoz, illetve biz­tosítják az autóbuszok állandó csatlakozását. A végállomáso­kon nagy parkolóhelyek állnak majd az utasók autóinak ren­delkezésére. Adatok és tények „Minél nagyobb a nemzeti jövedelem, annal magasabb a nép jóléte.” Többet, jobbat és olcsóbban kell termeink \J /Ul/ i lö / ab i f *<9 1960-hóz képest 1065-ben húsból 45,2 kilogrammról 53,2 kilogrammra, tejből és tejtermékből (tejre átszámítva) 14S li­terről 2ÓÓ literre, tojásból 156 darabról 157 darabra, cukorból 26 kilogrammról 30,7 kilogrammra emelkedjék az egy főre jutó évi fogyasztás. — A HEVESI földművesszö­vetkezet november folyamán szavalóversenyt rendez. A sza­valóversenyen részt vesznek nemcsak az fmsz dolgozói, ha­nem mindazok, akik kedvet és tehetséget éreznek magukban az előadóművészét iránt. A szavalóverseny célja elsősor­ban az, hogy kiválogassák azokat, akik az ünnepélyeken és előadásokon művészien tudják tolmácsolni a költők műveit. A pénztárosok első országos versenyéről önkiszolgáló boltjainkat megyeszerte jól ismerik a vá­sárlók. Itt dolgoznak a gyors­kezű pénztárosok, akik az új rendszerű boltok egyik leg­fontosabb személyét jelentik, mert hiszen az ő kezükön át megy ki minden áru az üzlet­ből, és nekik kell az ezért já­ró összeget beszedni. Ez a munka rendkívül figyelmet és becsületességet kíván. A Bel­kereskedelmi Minisztérium nem véletlenül hozott olyan .rendelkezést, hogy ezeket a pénztárosokat1 boltvezető-he­lyettesi minőségben kell beso­rolni. Az elmúlt napokban meg­rendezték a megyei, majd az országos pénztárosi versenyt. Ez a verseny nemcsak orszá­gosan történt először, hanem Európa-szerte elsőnek mond­ható. Az országos versenyen 80 budapesti és 75 vidéki ver­senyző vett részt. Heves me­gyét a Heves megyei Élelemi- szer Kiskereskedelmi Vállalat négy olyan pénztárosa képvi­selte, akik a megyei döntőben az első négy helyezést érték el, az. 1961. október 24én megtartott versenyen. Az országos verseny során külön indullak a budapesti versenyzők és külön a vidéki- ele. A megyénk itt sem vallott szégyent, mert a zsűri döntése alapján D'inovár Horn, a gyöngyösi önkiszolgáló bolt pénztárosa (it perc és 53 má­sodperces idővel a vidékiek között kilencedik lett, egy ltí. és egy 25. helyezést is ériünk el. Ez azt jelenti, hogy 100 té­telt kellett külön 10-es téte­lekben kosaranként hibamen­tesen leblokkolni, minden tí­zes tételnél az áruért járó összeget átvenni, illetve visz- szaadni. Ezen műveletek elvégzése nem kis dolog. Csupán má­sodpercek állnak a versenyző rendelkezésére, hogy áz áru értékét megállapítsa és a gép­be beüsse. A verseny roppant izgalmas volt és a belkereskedelmi mi­niszterhelyettes szavaival élve ezen versenyformát a jövőben is meg kell rendezni, mert ma már egyre nagyobb súlyt kell helyezni a bolti pénztáro­sok munkájára. Nem elegen­dő az, hogy csak jó pénztáro­sok legyenek, hanem szakmai­lag jól szakképzett kereske­dőkre van szükség. Az eredményekért és oda­adó munkáért a KPVDSZ He­ves megyei Bizottsága elisme­rését fejezte ki a verseny részvevőinek. KPVDSZ megyebiz. titkára. . Szacsuri István, ezer A kereskedelem öt év alatt 610 ezer televíziót hozzon forgalomba. Kik vásárolják meg a 610 ezer televíziót? A dol­gozók. Bérből és fizetésből élők és termelőszövetkezeti tagok. A televíziót is, meg a több bútort, a több ruhát és cipőt. Lesz rá pénzünk, mert évről évre többet fogunk termelni, egyre növeljük a nemzeti jövedelmet. Koponyaműtét nyolcezer évvel ezelőtt Ilja Gohman leningrádi antropológus egy kőkorszakbe- li sírban talált csontváz tanul­mányozása alapján megállapí­totta, hogy a koponyán körül­belül 8000 évvel ezelőtt ered­ményes műtétet hajtottak vég­re. A halántékcsont „trapanació- ját” kovából készült vágóesz­közzel hajtották végre. Erről tanúskodik a koponyán látha­tó 9 milliméteres nyílás, amelynek szélein a világosan kivehető csonthegek arra utal­nak, hogy az illető a műtét után még hosszú ideig élt. Ki rálysyi Ikosság felfedezése elektronikus géppel A torontói egyetem egyik történelemtudósa modern elektronikus géppel felfedezett egy négyszáz évvel ezelőtt el­követett király-gyilkosságot. Dr. K. G. McNeill profesz- szor megállapította, hogy IV. Eric tizenhatodik századi svéd királyt higannyal ölték meg. A professzor gamma-sugarak­kal analizálta IV. Eric földi maradványait és megállapítot­ta, hogy csontjaiban abnormá­lis mennyiségű higany talál­ható. Ezzel igazolást nyert egy régi gyanú, hogy a királyt an­nak idején megmérgezték. Tanácskoztak a pétervásári járás MHS-vezetői Miért kell Nyugat-Berlint megvédenünk? A nyugat-berlini Fritz Schulze dolgozatfüzetóből A: BEVEZETÉS Nyugat-Berlin rövid ismer­tetése. Nyugat-Berlin földrajzilag a Brandenburgi kapunál, törté­nelmileg 1948-ban kezdődik. Ebből világos, hogy története nem nyúlik vissza az elmúlt évszázadokba, de a papám azt mondja, hogy neki már ennyi is elég volt belőle. Nyugat-Berlin, tanárunk szerint, sziget. Igaz, hogy sem­miféle tenger nem veszi körül, de a „Telegraf” című újság minden reggel azt írja, hogy a kommunista terror tengerében áll. ' Mi, nyugat-berliniek sza­badságban élünk, mert a ool- gármester mindig a „szabad­ság harang” nyelvére köti, hogy hol szorít a cipő. A Pol­gármesteren kívül még más szabadság vívmányunk is van: három városparancsnokunk, megszállási alkotmányunk, filmfesztiválok és amerikai gengsztertámadások. Mindezt a kancellárnak kö­szönhetjük. Köszöni is a pa­pám gyakran, ha a RIAS hul­lámhosszán hallja a beszédeit. méreteinek továbbfejlesztésé­ben az MHS-szervezetekre vár. Az aktívaülésen megjelent Katona Béla, a megyei MHS kiküldöttje, Sólyom Ernő, a járási pártbizottság osztály- vezetője, Kardos százados, Soproni András őrnagy és a járás aktivistái, szervezeti ve­zetői. Az aktívaülés Nagy Kál~ mán járási MHS-elnök kö­szöntő szavával kezdődött, majd Katona elvtárs tartotta meg vitaindító előadását a já­rás MHS-alapszervezeteinek munkájáról. A beszámoló részletesen is­mertette azt a munkát, ame­lyet a járásban a honvédelmi munka fellendítésére, a fiata­lok eszmei-politikai nevelé­sében végeztek. — Alapszervezeteinkben nem megfelelő munka folyik, hiányzik a határozott irányí­tás, vezetés, sok helyen csak alkalomszerű kiképzések, lö­vészetek folynak — folytatja beszámolóját Katona elvtárs. — De az új kiképzési évben határozott intézkedést kell tenni a járási vezetőknek is. hogy segítsék a honvédelmi munkát a falvakban, legyen végre közös ügy a fiatalság hazafias szellemben való ne­velése — fejezte be értékelő beszámolóját az előadó. A hozzászólások, a vita után arra lehetett következtetni, hogy a pétervásári járásban is nagyobb szerepet kap a honvédelmi munka, összefor- rottabban. konkrétabb felada­tokat lehet majd végrehajtani a fiatalok között. Az értekezlet Nagy Kálmán zárszavával ért véget. (—ács) Az elmúlt napokban a pé­tervásári helyőrségi tiszti klubban találkoztak egymás­sal az MHS járási vezetői, ak­tivistái, hogy megbeszéljék az I induló kiképzési év feladatait, I azt a nagy munkát, amely I most a fiatalok honvédelmi is­Ami a háborút és a katonai dolgokat illeti, ha a kommu­nisták valóra váltanák elkép­zeléseiket, akkor a nyugat­berliniek nem lehetnének a nyugatnémet hadsereg tagjai. Ez pedig szomorú lenne, mert a 18 éves bátyám szerint a bonni tábornokok nagyon fe­nik rá a fogukat. C: ÖSSZEFOGLALÁS. Az elmondottakból világos, hogy Nyugat-Berlin sohasem lehet szabad város. Különben elveszítjük a hidegháborút, mielőtt igazán megkezdhettük volna. Ezt is a tanárom mond­ta. Nyugat-Berlin a nyugati szabadság bástyája! Ez első­sorban számos családnak len­ne jó, akik nem tudnak ele­gendő élelmiszert vásárolni. Mert „ ... ha ilyen kijelenté­seket hallok, mindjárt elmegy az étvágyam” — mondja gyak­ran a papám. Elégtelen! A leglényegesebb kér­déseket félreértetted. Küldd be az apádat! Dr. Scharf osztályfőnök. (Fordította: Szentirmai László) státusa ellen szól. Papa sze­rint, ha a RIAS adó nem mű- . ködne, akkor alig lenne kacsa nálunk. De ha a megszálló csapatok kivonulnának, akkor nemcsak az éjjeli mulatók tu­lajdonosai és a taxisofőrök vesztenék el legjobb vendé- , geiket, hanem mi is közbiz- 1 tonság nélkül élnénk. i A közbiztonság helyzetét ta­nárunk pontosan megmagya­rázta. Sajnos, nem értettem világosan, mert pontosan ott, 1 ahol amerikai katonák tartóz- ] kodnak, ott a legkevésbé biz- < tonságos a helyzet. Például i éjszaka az utcákon. De ezt - csak mellékesen említettem 1 meg. Természetesen azt akarják : a kommunisták, hogy Nyugat- s Berlin semleges legyen. De i mi ezt nem engedjük, mondta ; a tanárom, ö akkor is ott ] volt, amikor majdnem elfog- s lalták Moszkvát. Legközelebb ■, sikerülni fog, mondta az utol- i só órán. Ha valaki így beszél, akkor az lélektani hadjáratot visel — gondolom. Persze, a kommunisták ezt sem akar­ják. Azt hiszem, ez a gondo­lati szabadság elnyomását je­lenti. ( B: TÁRGYALÁS. Mit vesztenénk, ha Nyugat- Berlin szabad város lenne? A kommunisták elképzelé­se, hogy Nyugat-Berlin szabad város legyen, nagy veszteséget jelentene a számunkra. A jelenlegi helyzet, nagybá­tyám szerint, aranyat ér. ő csak tudja, mert az utolsó pil­lanatig egy pénzvátó boltot vezetett. Az üzlete meglehető­sen piszkos ügyekkel foglal­kozott, ezért állandó takarító­nőt tartott. Igaz, hogy most újat kellett alkalmaznia. Az előző a keleti övezetből jött, ő látta el nagybátyámat élelem­mel. Mindig hozott magával vajat, tojást és hetente egy­szer csirkét. Ha Nyugat-Berlin Szabad város lenne, akkor sok ember nyomorba. jutna. A „mene­külttábor”* tisztviselői mind munkanélküliek lennének, és papám szerint a sok „önkén­tes” kém és szabó tőr oda me­hetne, ahol a bors terem. De én azt hiszem, hogy Nyugat- Berlinben sokkal jobban érzik magukat. Es még sok indokot lehetne felsorolni, ami a szabad város

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents