Népújság, 1961. november (12. évfolyam, 258-282. szám)
1961-11-04 / 261. szám
4 NÉPÚJSÁG 1961. nor ember L, szombat „Ki legyen a kancellár ?” A nyugat-németországi „ki legyen a kancellár” huzavonával kapcsolatban, Adenauer nevének szóba kerülésekor valaki azt mondotta: — Nem szeretem, ha a béke és háború ügyében vén és beteg embereknek van hatalmuk. Az ilyenek nem sokat várnak már az élettől, köny nyen odadobják. Főleg a másokét. Módosítanom kell ezt a megfogalmazást ... — Nem szeretem, ha a béke és a háború ügyében vén és beteg osztályoknak van hatalmuk. .. A fiatal osztályok előtt a béke áll. Az élet! Az öreg osztályok előtt az elmúlás, a háború — elaggott életük meghosszabbítása egy háborús lépéssel, szuronyszúrással. (pataky) — GAGARIN nevét veszi fel az egri Bartók Béla téri rv-es számú Ált. Iskola. A névadó ünnepségre az Októberi Szocialista Forradalom 44. évfordulóján, november 7-én kerül sor. — MŰSZAKI tanácskozást tartottak az Özdvidéki Szén- bányászati Trösztnél. A tanácskozáson megelégedéssel fogadták a trösztnek azt az elhatározását, hogy még ez év végéig minden üzemben bevezetik a villamos robbantásokat, s ugyanakkor a rendelkezésre álló páncélkaparókat is kivétel nélkül üzembe helyezik. A tanácskozás részvevői hangsúlyozták a korszerű biztosítások növelésének fontosságát, a bányamezők víztelenítésének sürgős megoldását. A tanácskozáson részt vettek az Eger- csehi Bányaüzem műszaki emberei is. — A BÉLAPÁTFALVI Cement- és Mészműben az idén a nátronzsákgyártás különösebb zökkenők nélkül történt. A zsáküzem dolgozói csak a papír minőségére panaszkodnak. A Csepeli Papírgyár nem a megrendelt minőségű papírt küldi. — AZ EGRI Finomszerel- vénygyár a karburátorház és a karburátor-alkatrészek gyártásánál, a kerékpár és villamossági termékek gyártásánál célgépesítést alkalmaz. A számítások szerint ez a technikai megoldás lényeges termelékenységi emelkedést fog eredményezni. — AZ EGRI Városi Művelődési Ház honismereti szakköre a hét elején dr. Szánthó Imre, a Pedagógiai Főiskola igazgatója vezetésével körsétát tett az egri várban, ahol megtekintették az ásatások és renoválások munkájának menetét. — A SZOVJET filmhét keretében Eger ált. iskoláinak tanulói közösen nézik meg a Tiszta égbolt című szovjet filmet. EGRI VÖRÖS CSILLAG Iskolatársak voltunk (széles) GYÖNGYÖSI PUSKIN Az esőcsináló (széles) HEVES A macska kinyújtja karmait (széles) pétervasAra Legénylakás (széles) EGRI BRODY Szurkolók lesen GYÖNGYÖSI SZABADSÁG Vadállatok a fedélzeten HATVANI VÖRÖS CSILLAG Katonazene HATVANI KOSSUTH Vigyázz, nagymama FÜZESABONY Therese Raguin Egerben, este 7 órakor: Sok hűhó semmiért (Madách-bérlet, 1.) Verpeléten, este 7 órakor: Montmartrei ibolya Alanyban, este 7 órakor: Tart Ulfe film for um ^ Iskolatársak voltunk A nyugatnémet filmművészet az „A búcsú” című alkotással pár hónappal a magyar közönség előtt is bebizonyította, hogy nem eszközökkel és olykor komoly őszinteséggel tud fordulni politikai témák felé és a hitleri Németországról, a második világháború utolsó éveiről, az akkori nácik fanatikus és konok kíméletlenségéről és azoknak a háború után feléledéséről kimondja egyértelmű, elítélő véleményét. Az „Iskolatársak voltufik” című, most bemutatott filmalkotás más keretben, talán nem oly zord eszközökkel, bizonyos fokig mégis megrendítőbb történetet tár elénk, mint az „A búcsú”. L. Fuchs, müncheni postás, precíz kispolgár, náci párttag, és ájtatos katolikus, a rátámadó és fölébetornyosodó háborús megpróbáltatások, a náci körzetvezető kegyetlensége miatt és a biblia olvasása közben arra az elhatározásra jut, hogy enged lelke indításának: levélben fordul egykori iskolatársához, Herman Gö- ringhez, a birodalmi marsallhoz; megkéri, hogy hagyják abba a háborút, stb. A belső igazság merész tudatával le velet író Fuchs csúnyán ráfizet merészségére s majdnem életébe kerül a lelkiismereti kaland. Tizenöt évig tartó kálvária a folytatása a levélnek. A film kockái gyorsan peregnek, az események drámai feszültséggel torlódnak s az események között a jámbor, véletlenül életben maradt müncheni kispolgár csetlik- botlik, míg végre eljut a körülményekhez képest boldognak nevezhető megoldáshoz: a csendes nyugdíjhoz. A bíróság előtt végülis megállapítják, hogy nem bolond, mert egyszer 1944-ben ki merte mondani azt, amit milliók tudtak és hittek akkor Európában. A filmet Simmel elbeszéléséből Simmel és Stemmle írták. Az esemény reális drámai csomók között fut, az atmoszférát a náci birodalom jellegzetes alakjai sűrítik. Ahogyan a „birodalmi marsall” irodáján iktatják a jámbor szándékból írott levelet, ahogyan Strohbach professzor meghajlik a náci-bonc dr. Lerch előtt, ahogyan a körzetvezető Krögelmeier rátámad Fuchs szomszédjára, az özvegyasz- szonyra, mert az Londont hallgatta rádióján, minden túlzás és karrikírozás nélkül feldolgozott és minden bizonnyal ezerszer lejátszódó Nyugatnémet film események voltak a hitleri birodalomban. A drámai csúcs akkor következik el, amikor két jó szándékú embertől támogatva, az egyszerű postai kézbesítő a fanatikus dr. Lerchnek elmekórtani vizsgálat alkalmával a szemébe vágja az annyira ki nem mondható igazságot, hogy: Hitler őrült, a németeket a teljes pusztulásba viszi és a végső győzelem helyett a szörnyű pusztulás napjai jönnek. A film eseményei nem rejtik véka alá azt az írói meggyőződést sem, hogy 1945 után a náci rendszer áldozatainak Nyugat-Németországban nem könnyű megkeresniük az igazat. Fuchs is keresi a tanúkat, hogy igazolja elméje hibát- lanságát. A tanúk kitérnek, eltűntek. S amíg az évek évekre múlnak, s amíg a nyugatnémet „gazdasági csoda” egyre vakítóbb csillogása kápráztatja el a felületes néző szemét, Fuchs is a fonákjáról jut el a saját igazságának a megtalálásáig. A forgatókönyv — bár a mese szövésében itt- ott szentimentális szálak is vegyültek — őszinte vallomás akart lenni egy német kisemberről és azokról, akik ennek a kisembernek az életét pokollá változtatták. Robert Siodmak rendezte a darabot. Montázsaiban az írói szándékot hangsúlyozta, s ezért a film meggyőző erejű maradt. Talán érdekes az az arány, ahogyan a hitleri Németországban a náci párttagokat bemutatja, hiszen dr. Lerchen és Krögelmeieren kívül közvetlenül nem mutat be náci megszállottat (Még dr. Lerch asz- szisztensnője számolható ide), akik miatt az emberek, a többiek mind szenvedni kénytelenek. Mintha a náci államgépezet csak muszájból működött volna közre és csak a történelem tehetetlenségi nyomatéka vitte volna magával a hivatalnoki és államaparátust a tragédiába. A rendező érzékletesen mutatja be az amerikani- zálódó bonni államot és a felejtésnek, a megfeledkezésnek azt a hitvány szisztémáját, amelyet oly jól használ az egykori tin- tanyaló-százados Göring előszobájából, aki 1958-ban már egy müncheni luxus-szálloda vezérigazgatója. A film egyetlen hőse Heinz Rühmann Ludwigh Fusch szerepében. Az egykori kiváló komikus ma sem felejtette el, hogyan, az arc milyen finom rezgésével kell nevetésre ingerelni a közönséget. Most azonban sokkal több ő az egyszerű és pontos német kispolgár alakjában, mint egy nevethető és nevetendő postás: tragikomikus figura, aki a kiszolgáltatottság, az egyszerű emberek kisebbségi érzésével, őszintén és nagyon mélyről, de tiszta lelkiismerettel keresi az igazságot és a megoldást önmaga és mások számára. Már tud valamit akkor is, amikor megírja a levelet hatalmassá vált barátjának, a légitámadás előtt is sejti, hogy embertelen dolgok történnek a világban, de a végső veszély elmúltával már megint csak a saját igazát kereső kicsinyességgé zsugorodik. Tragikomikus az egész élet, az egész ember, mert vagy elmulasztja, vagy el kell mulasztania az alkalmat, amelyben hőssé, azaz önmaga fölé nőhetne. S Rühmann játékában is érzik, hogy a film által kimondandó igazság helyett a tragédiát lehellő esztendők után évek jönnek, amikor a tragikus napokban megválaszolandó kérdések helyét elfoglalta egy világ, amelyben a vezérmotívumot a felejteni- akarás szólaltatja meg. A film így is, az általunk észlelt egyenetlenségekkel együtt is élmény és vádirat. Figyelmeztető élmény és korholó vádirat. Farkas András Pálinka folyt a csapból Werther, westfáliai községben a vízművek nemrég rövid ideig ingyen pálinkát szolgáltatott ki a vízvezetéken keresztül minden háztartásnak. A rendkívüli eset annak köszönhető, hogy elkészült egy új, 600 köbméteres ciszterna, amelyet a vízművek igazgatója egy üveg pálinkával „avatott fel”. Mivel azt akarták, hogy az egész lakosság részesüljön az ünnepi alkalom örömeiben, a vízművek igazgatója, rövid szónoklat után, az új tartályba öntötte bele a pálinkás üveg tartalmát, úgyhogy a csapból aznap, rendkívül felhígított mértékben ugyan, de „pálinka folyt”. 1961. NOVEMBER 1„ SZOMBAT« KAROLY 140 évvel ezelőtt, 1821 novemberében született MIHAIL PETRA- SEVSZKIJ orosz utópista szocialista. 1845-ben Pétervárott forradalmi csoportot szervezett (Petra- sevszkij-kör), az Idegen szavak szótára című művében az utópista szocializmus elveit vázolta. 220 évvel ezelőtt, 1741-ben e napon született GYÖNGYÖSSI JANOS költő. Művei közül — amelyek Gyöngyössi Magyar Versei címmel jelentek meg — rímes hexa méterekben írt költeményei emelkednek ki. MIHAIL PETRASEVSZK1J 110 évvel ezelőtt. 1851. november 4-én született DÉCHY MÓR földraj zíró és alpinista, először ő mászta meg 1884-ben a Kaukázus legmagasabb csűcsát, az Elbruszt. Müvei a kaukázusi utazásairól szólnak. Déchy a Magyar Földrajzi Társaság egyik alapító tagja volt. 70 évvel ezelőtt, 1891-ben e napon születet* KARIKÁS FRIGYES író és forradalmár. Az I. világháborúban hadifogságba esett, majd 1917-ben fegyverrel harcolt a próletárforradalomért, majd itthon a Tanácsköztársaságért, majd annak bukása után emigrált. Bécsi emigrációjából illegális pártmunkára visszatért Magyarországra, elfogták és börtönre ítélték. Kiemelkednek ízes nyelvezetükkel és az öntudatra ébredt r ;yszerű emberek ábrázolásával novellái. (A járatos ember és más elbeszélések). A harminckilences dandár című elbeszéléséből film is készült. 40 évvel ezelőtt, 1921-ben e napon halt meg OSCAR MONTE- LIUS svéd archeológus. Üttörő munkát végzett Európa Őstörténetének, különösen a bronzkorszaknak feltárásával. Sípokkal a gengszterek ellen Brooklyn egyes negyedeiben any- nyira elharapóztak a nők ellen intézett éjszakai támadások, hogy az illetékes szervek javaslatára a nők kézitáskájukban állandóan egy éles hangú sípot hordanak. Novemberben városi tanácsválasztások lesznek Brooklynban, s az élelmes köztársaságpárti jelölt most ezrével osztja szét Brooklyn női lakosai között — választási kortesfogásként — a gengszterek támadásai ellen védekezésül szolgáló apró si- sípokat. Hány lakást építenek évenként az egész világon Becslések szerint napjainkban az egész világon nyolcmillió lakást építenek évente Ha a legközelebbi négy évtizedben akárcsak részben fedezni akarják a lakásszükségletet, akkor a lakásépítés ütemét meg kell háromszorozni. Ezt a nézetet képviselte Morins. Kjelsen építész, az északi országok építészeti kongresz- szusán. A világ lakossága háromnaponként körülbelül 400 000 emberrel növekszik. Egy hét alatt Földünknek körülbelül egymillió új polgára van, egy év alatt pedig 50 millió. 2000* ben mintegy hatmilliárd ember él majd a Földön, akiket nemcsak táplálni és ruházni kell, de lakást is kell biztosítani számukra. Várható időjárás Naponta többször is halljuk a rádióban a meteorológiai Intézet jelentését; így tudjuk előre, napsütéses, vagy szeles, hideg idő lesz-e. Sok ember KARIKÁS FRIGYES Ha Karikás Frigyes számára „visszamenőleg” egy most használatos személyi igazolványt kellene kiállítanunk: zavarban lennénk, mikor a foglalkozás megjelölésére kerülne sor. Volt lakatos a bo- rossebesi iparvasút műhelyében, részt vett az első világháborúban, megsebesült az orosz fronton, szervezte a magyar és román hadifoglyok bizottságait, a forradalom útjára lépett Szovjet-Oroszországban belépett a Vörös Hadseregbe, alapító tagja a Kommunisták Magyarországi Pártjának, 1919. februárjában a Berinkey-kor- mány börtönbe is veti, március 21-e után pedig a Vörös Hadsereg 39-es dandárának politikai biztosa. A bukás, az emigrálás után Moszkvában épít gyárat, lakatos, majd gyárigazgató lesz. Közben verseket ír és lendületes elbeszélésekbe önti 1919-es magyarországi élményeit. 1927-ben jelenik meg először novelláskötete, de még ezt megelőzően jár Berlinben, Párizsban, szervezi a kommunista pártot és a magyar emigránsokat. A Szovjetunióba visszatérve, riportokat ír a Sarló és Kalapácsba és magyarra fordítja a Svejket. 1932-ben Magyarországra jön, pártmunkára. író, lakatos, építő, igazgató, katona, vagy pártmunkás? Mindent a pártért, a szocialista forradalomért tett, ez a tucatnyi nyelven beszélő, íáradha(1891 -1938) tatlan forradalmár. Hivatásos szocialista forradalmár volt, aki töretlen lelkesedéssel harcolt az emberiség jövőjéért, az esztergagép mellett, az építőállványokon, csakúgy, mint a lövészárokban, az igazgatói irodában és a szerkesztői szobában. A magyar katonáköltők, Balassi és Petőfi nagyszerű hagyományait folytatja ő, aki éppoly mesterien kezeli a tollat, mint a korszerű fegyvereket, éppúgy művésze a szépprózának, mint az illegális munkának és a katonai tudományoknak. Az emigrációból állandóan ^ figyeli a magyar eseményeket, készül arra, hogy a második Magyar Tanácsköztársaság kikiáltása után — amelyben egy pillanatig sem kételkedett — ismét beálljon a harcosok közé. Gyakran írt bajtársairól, Korbély Jánosról és a többi 39-esről, akiket ismét cselédsorba döntött az ellen- forradalom. így ír Cselédfohász 1921 elején című versében: Uram! Az idei vetést mi magunk aratjuk Készülünk is lassan a nagy aratásra. Kaszánkat is fenjük haragos fenkővel Takarásra uram! lecsapunk mennykővel Erőt Uram! erőt a nagy számadásra! Uram! ezt akarjuk! De a kommunisták nem várták az erőt az Úrtól, maguk jöttek vissza az országba, hogy szervezzék a munkásokat, parasztokat az új harcokra. Ott jön köztük Karikás Frigyes is. De még nem érkezett el a nagy leszámolás ideje, s a szervezők börtönbe kerülnek. Karikás is megjárja a Gyűjtőfogház és a Csillagbörtön poklát és 1935-ben, mikor kiszabadul, elhagyja Magyarországot. Itthon nem ismerik; a hivatalos kultúrpolitika, mint íróról sem vesz tudomást. De a világon már rangja, neve van, egymás után jelennek meg könyvei Európában és Amerikában. 1936-ban montevideói és Buenos Aires-i kiadója így jellemzi: „Karikás Frigyes; a „vasas Karikás”, a magyar népies írók legnagyobbika, akinél, talán még soha maradandóbb emléket nem állított senki a világ- háborús és forradalmas magyar parasztságnak.” A forradalmas magyar dolgozó nép is szívébe zárta az írót. Két éve filmet készített halhatatlan elbeszéléséből, A 39-es dandárból. Azóta a magyar olvasók is megismerhették az író többi könyvét, a járatos embert, és a remek elbeszéléseket. IQQC-ben Karikás Frigyes elhagyta Magyarországot. Most ismét visszajött hazájába könyveivel, — második, végleges honfoglalásra. (K. U munkáját, sok műszer adatait foglalja össze a rövid prognózis. Az ország különböző helyein és az Európa-szerte mért adatokat dolgozzák fel a budapesti Meteorológiai Intézetben. Egerben a Szőlészeti Kutatóintézetben is van egy állomás, amely immár 90 éve figyeli az időjárást és küldi a központba rendszeresen adatait. Enyhe, kissé szeles idő volt azon a délutánon, amikor ellátogattunk a Szőlészeti Kutatóintézet meteorológiai állomására, ahol dr. I’só Andor, a Szőlészeti Kutatóintézet munkatársa dolgozik: Irodájában találom, s érdeklődöm munkája iránt. — 1871 óta más-más helyen működött az „észlelő állomás”, 1925 óta pedig változatlanul a kutatóintézet területén áll — mondja. — Magyarországon hét ilyen állomás van még. — Mióta foglalkozik az időjárás mérésével? — Ot éve vettem at az állo- jmasl, de mint a Szőlésze ci Kutatóintézet munkatárs*, lassan már több mint két évtizede dolgozom itt. — Kutatómunkámat nem nehezíti az időjárás adatainak mérése, vagy ahogyan szaknyelven mondják: „észlelése”. Sőt, munkámnak ez egy lényeges kiegészítője, hiszen a kísérleteim sikere, vagy sikertelensége az időjárástól is függ. Ezután megmutatja az állomást. Egy ki* körülkerített helyen áll « műszerezek rény, a Wiid- féle szélméró. a talajhőmérö és a csapadékmérő. — Nem dolgozunk bonyolult műszerekkel — mag •- rázza dr. l'só Andor —, de a felvett adatok pontosak és megbízhatóak. Naponta háromszor „eszlelek” és másnap reggel küldöm a jelentéseket. Van egy érdekes műszer, a napfénytartammérő. Egy üveggömb és gyújtó távolságban tőle egy beosztásokkal ellátott papírcsík. Az üveggömb összegyűjti a napsugarakat és így megfelelő helyen kiégeti a papírcsíkot. Észlelhető ezzel a módszerrel a napos órák szama, sőt, a napsütés ereje is... Amikor elbúcsúzom dr. l’só Andortól, távozóban egy ka. büszkeség fog el: Lám, a M*> teorológiai Intézet jelentésében az egri állomás által jelzett adatok is szerepelnek! K.O.
