Népújság, 1961. november (12. évfolyam, 258-282. szám)

1961-11-04 / 261. szám

4 NÉPÚJSÁG 1961. nor ember L, szombat „Ki legyen a kancellár ?” A nyugat-németországi „ki legyen a kancellár” huzavoná­val kapcsolatban, Adenauer nevének szóba kerülésekor va­laki azt mondotta: — Nem szeretem, ha a béke és háború ügyében vén és be­teg embereknek van hatal­muk. Az ilyenek nem sokat várnak már az élettől, köny nyen odadobják. Főleg a má­sokét. Módosítanom kell ezt a meg­fogalmazást ... — Nem szeretem, ha a béke és a háború ügyében vén és beteg osztályoknak van hatal­muk. .. A fiatal osztályok előtt a béke áll. Az élet! Az öreg osztályok előtt az elmúlás, a háború — elaggott életük meg­hosszabbítása egy háborús lé­péssel, szuronyszúrással. (pataky) — GAGARIN nevét veszi fel az egri Bartók Béla téri rv-es számú Ált. Iskola. A névadó ünnepségre az Októ­beri Szocialista Forra­dalom 44. évfordulóján, no­vember 7-én kerül sor. — MŰSZAKI tanácskozást tartottak az Özdvidéki Szén- bányászati Trösztnél. A tanács­kozáson megelégedéssel fogad­ták a trösztnek azt az elhatá­rozását, hogy még ez év vé­géig minden üzemben beveze­tik a villamos robbantásokat, s ugyanakkor a rendelkezésre álló páncélkaparókat is kivé­tel nélkül üzembe helyezik. A tanácskozás részvevői hangsú­lyozták a korszerű biztosítá­sok növelésének fontosságát, a bányamezők víztelenítésének sürgős megoldását. A tanács­kozáson részt vettek az Eger- csehi Bányaüzem műszaki em­berei is. — A BÉLAPÁTFALVI Ce­ment- és Mészműben az idén a nátronzsákgyártás különö­sebb zökkenők nélkül tör­tént. A zsáküzem dolgozói csak a papír minőségére pa­naszkodnak. A Csepeli Papír­gyár nem a megrendelt mi­nőségű papírt küldi. — AZ EGRI Finomszerel- vénygyár a karburátorház és a karburátor-alkatrészek gyár­tásánál, a kerékpár és villa­mossági termékek gyártásánál célgépesítést alkalmaz. A szá­mítások szerint ez a technikai megoldás lényeges termelé­kenységi emelkedést fog ered­ményezni. — AZ EGRI Városi Mű­velődési Ház honismereti szakköre a hét elején dr. Szánthó Imre, a Pedagógiai Főiskola igazgatója vezetésé­vel körsétát tett az egri vár­ban, ahol megtekintették az ásatások és renoválások mun­kájának menetét. — A SZOVJET filmhét ke­retében Eger ált. iskoláinak tanulói közösen nézik meg a Tiszta égbolt című szovjet filmet. EGRI VÖRÖS CSILLAG Iskolatársak voltunk (széles) GYÖNGYÖSI PUSKIN Az esőcsináló (széles) HEVES A macska kinyújtja karmait (széles) pétervasAra Legénylakás (széles) EGRI BRODY Szurkolók lesen GYÖNGYÖSI SZABADSÁG Vadállatok a fedélzeten HATVANI VÖRÖS CSILLAG Katonazene HATVANI KOSSUTH Vigyázz, nagymama FÜZESABONY Therese Raguin Egerben, este 7 órakor: Sok hűhó semmiért (Madách-bérlet, 1.) Verpeléten, este 7 órakor: Montmartrei ibolya Alanyban, este 7 órakor: Tart Ulfe film for um ^ Iskolatársak voltunk A nyugatnémet filmművé­szet az „A búcsú” című alko­tással pár hónappal a magyar közönség előtt is bebizonyítot­ta, hogy nem eszközökkel és olykor komoly őszinteséggel tud fordulni politikai témák felé és a hitleri Németország­ról, a második világháború utolsó éveiről, az akkori nácik fanatikus és konok kíméletlen­ségéről és azoknak a háború után feléledéséről kimondja egyértelmű, elítélő véleményét. Az „Iskolatársak voltufik” című, most bemutatott filmal­kotás más keretben, talán nem oly zord eszközökkel, bizonyos fokig mégis megrendítőbb tör­ténetet tár elénk, mint az „A búcsú”. L. Fuchs, müncheni postás, precíz kispolgár, náci párttag, és ájtatos katolikus, a rá­támadó és fölébetornyosodó háborús megpróbáltatások, a náci körzetvezető kegyetlensé­ge miatt és a biblia olvasása közben arra az elhatározásra jut, hogy enged lelke indításá­nak: levélben fordul egykori iskolatársához, Herman Gö- ringhez, a birodalmi marsall­hoz; megkéri, hogy hagyják abba a háborút, stb. A belső igazság merész tudatával le velet író Fuchs csúnyán ráfi­zet merészségére s majdnem életébe kerül a lelkiismereti kaland. Tizenöt évig tartó kál­vária a folytatása a levélnek. A film kockái gyorsan pereg­nek, az események drámai fe­szültséggel torlódnak s az ese­mények között a jámbor, vé­letlenül életben maradt müncheni kispolgár csetlik- botlik, míg végre eljut a körül­ményekhez képest boldognak nevezhető megoldáshoz: a csendes nyugdíjhoz. A bíróság előtt végülis megállapítják, hogy nem bolond, mert egyszer 1944-ben ki merte mondani azt, amit milliók tudtak és hittek akkor Európában. A filmet Simmel elbeszélé­séből Simmel és Stemmle ír­ták. Az esemény reális drámai csomók között fut, az atmosz­férát a náci birodalom jelleg­zetes alakjai sűrítik. Ahogyan a „birodalmi marsall” irodá­ján iktatják a jámbor szán­dékból írott levelet, ahogyan Strohbach professzor meghaj­lik a náci-bonc dr. Lerch előtt, ahogyan a körzetvezető Krögelmeier rátámad Fuchs szomszédjára, az özvegyasz- szonyra, mert az Londont hallgatta rádióján, minden túlzás és karrikírozás nélkül feldolgozott és minden bi­zonnyal ezerszer lejátszódó Nyugatnémet film események voltak a hitleri birodalomban. A drámai csúcs akkor következik el, amikor két jó szándékú embertől tá­mogatva, az egyszerű postai kézbesítő a fanatikus dr. Lerchnek elmekórtani vizsgá­lat alkalmával a szemébe vág­ja az annyira ki nem mond­ható igazságot, hogy: Hitler őrült, a németeket a teljes pusztulásba viszi és a végső győzelem helyett a szörnyű pusztulás napjai jönnek. A film eseményei nem rejtik véka alá azt az írói meggyő­ződést sem, hogy 1945 után a náci rendszer áldozatainak Nyugat-Németországban nem könnyű megkeresniük az iga­zat. Fuchs is keresi a tanúkat, hogy igazolja elméje hibát- lanságát. A tanúk kitérnek, eltűntek. S amíg az évek évekre múlnak, s amíg a nyu­gatnémet „gazdasági csoda” egyre vakítóbb csillogása káp­ráztatja el a felületes néző szemét, Fuchs is a fonákjáról jut el a saját igazságának a megtalálásáig. A forgatókönyv — bár a mese szövésében itt- ott szentimentális szálak is vegyültek — őszinte vallomás akart lenni egy német kisem­berről és azokról, akik ennek a kisembernek az életét pokol­lá változtatták. Robert Siodmak rendezte a darabot. Montázsaiban az írói szándékot hangsúlyozta, s ezért a film meggyőző erejű maradt. Talán érdekes az az arány, ahogyan a hitleri Németor­szágban a náci párttagokat be­mutatja, hiszen dr. Lerchen és Krögelmeieren kívül közvetle­nül nem mutat be náci meg­szállottat (Még dr. Lerch asz- szisztensnője számolható ide), akik miatt az emberek, a töb­biek mind szenvedni kénytele­nek. Mintha a náci államgépe­zet csak muszájból működött volna közre és csak a történe­lem tehetetlenségi nyomatéka vitte volna magával a hivatal­noki és államaparátust a tra­gédiába. A rendező érzéklete­sen mutatja be az amerikani- zálódó bonni államot és a felej­tésnek, a megfeledkezésnek azt a hitvány szisztémáját, amelyet oly jól használ az egykori tin- tanyaló-százados Göring elő­szobájából, aki 1958-ban már egy müncheni luxus-szálloda vezérigazgatója. A film egyetlen hőse Heinz Rühmann Ludwigh Fusch sze­repében. Az egykori kiváló ko­mikus ma sem felejtette el, hogyan, az arc milyen finom rezgésével kell nevetésre inge­relni a közönséget. Most azon­ban sokkal több ő az egyszerű és pontos német kispolgár alakjában, mint egy nevethető és nevetendő postás: tragiko­mikus figura, aki a kiszolgálta­tottság, az egyszerű emberek kisebbségi érzésével, őszintén és nagyon mélyről, de tiszta lelkiismerettel keresi az igaz­ságot és a megoldást önmaga és mások számára. Már tud va­lamit akkor is, amikor megírja a levelet hatalmassá vált ba­rátjának, a légitámadás előtt is sejti, hogy embertelen dol­gok történnek a világban, de a végső veszély elmúltával már megint csak a saját igazát ke­reső kicsinyességgé zsugorodik. Tragikomikus az egész élet, az egész ember, mert vagy el­mulasztja, vagy el kell mu­lasztania az alkalmat, amely­ben hőssé, azaz önmaga fölé nőhetne. S Rühmann játéká­ban is érzik, hogy a film által kimondandó igazság helyett a tragédiát lehellő esztendők után évek jönnek, amikor a tragikus napokban megvála­szolandó kérdések helyét el­foglalta egy világ, amelyben a vezérmotívumot a felejteni- akarás szólaltatja meg. A film így is, az általunk észlelt egye­netlenségekkel együtt is él­mény és vádirat. Figyelmez­tető élmény és korholó vád­irat. Farkas András Pálinka folyt a csapból Werther, westfáliai község­ben a vízművek nemrég rövid ideig ingyen pálinkát szolgál­tatott ki a vízvezetéken keresz­tül minden háztartásnak. A rendkívüli eset annak köszön­hető, hogy elkészült egy új, 600 köbméteres ciszterna, ame­lyet a vízművek igazgatója egy üveg pálinkával „avatott fel”. Mivel azt akarták, hogy az egész lakosság részesüljön az ünnepi alkalom örömeiben, a vízművek igazgatója, rövid szó­noklat után, az új tartályba öntötte bele a pálinkás üveg tartalmát, úgyhogy a csapból aznap, rendkívül felhígított mértékben ugyan, de „pálinka folyt”. 1961. NOVEMBER 1„ SZOMBAT« KAROLY 140 évvel ezelőtt, 1821 novembe­rében született MIHAIL PETRA- SEVSZKIJ orosz utópista szocia­lista. 1845-ben Pétervárott forra­dalmi csoportot szervezett (Petra- sevszkij-kör), az Idegen szavak szótára című művében az utópista szocializmus elveit vázolta. 220 évvel ezelőtt, 1741-ben e na­pon született GYÖNGYÖSSI JA­NOS költő. Művei közül — ame­lyek Gyöngyössi Magyar Versei címmel jelentek meg — rímes hexa méterekben írt költeményei emelkednek ki. MIHAIL PETRASEVSZK1J 110 évvel ezelőtt. 1851. november 4-én született DÉCHY MÓR föld­raj zíró és alpinista, először ő mászta meg 1884-ben a Kaukázus legmagasabb csűcsát, az Elbruszt. Müvei a kaukázusi utazásairól szólnak. Déchy a Magyar Földrajzi Társaság egyik alapító tagja volt. 70 évvel ezelőtt, 1891-ben e napon születet* KARIKÁS FRI­GYES író és forradalmár. Az I. világháborúban hadifogságba esett, majd 1917-ben fegyverrel harcolt a próletárforradalomért, majd itthon a Tanácsköztársaságért, majd annak bukása után emigrált. Bécsi emigrációjából illegális pártmunkára visszatért Magyaror­szágra, elfogták és börtönre ítélték. Kiemelkednek ízes nyelveze­tükkel és az öntudatra ébredt r ;yszerű emberek ábrázolásával novellái. (A járatos ember és más elbeszélések). A harminckilen­ces dandár című elbeszéléséből film is készült. 40 évvel ezelőtt, 1921-ben e napon halt meg OSCAR MONTE- LIUS svéd archeológus. Üttörő munkát végzett Európa Őstörténe­tének, különösen a bronzkorszaknak feltárásával. Sípokkal a gengszterek ellen Brooklyn egyes negyedeiben any- nyira elharapóz­tak a nők ellen intézett éjszakai támadások, hogy az illetékes szer­vek javaslatára a nők kézitáskájuk­ban állandóan egy éles hangú sí­pot hordanak. Novemberben vá­rosi tanácsvá­lasztások lesznek Brooklynban, s az élelmes köztár­saságpárti je­lölt most ezrével osztja szét Bro­oklyn női lakosai között — válasz­tási kortesfogás­ként — a gengsz­terek támadásai ellen védekezésül szolgáló apró si- sípokat. Hány lakást építenek évenként az egész világon Becslések szerint napjaink­ban az egész világon nyolc­millió lakást építenek évente Ha a legközelebbi négy évti­zedben akárcsak részben fe­dezni akarják a lakásszükség­letet, akkor a lakásépítés üte­mét meg kell háromszorozni. Ezt a nézetet képviselte Mori­ns. Kjelsen építész, az északi országok építészeti kongresz- szusán. A világ lakossága háromna­ponként körülbelül 400 000 emberrel növekszik. Egy hét alatt Földünknek körülbelül egymillió új polgára van, egy év alatt pedig 50 millió. 2000* ben mintegy hatmilliárd em­ber él majd a Földön, akiket nemcsak táplálni és ruházni kell, de lakást is kell biztosí­tani számukra. Várható időjárás Naponta többször is halljuk a rádióban a meteorológiai In­tézet jelentését; így tudjuk előre, napsütéses, vagy szeles, hideg idő lesz-e. Sok ember KARIKÁS FRIGYES H­a Karikás Frigyes szá­mára „visszamenőleg” egy most használatos személyi igazolványt kellene kiállíta­nunk: zavarban lennénk, mi­kor a foglalkozás megjelölésére kerülne sor. Volt lakatos a bo- rossebesi iparvasút műhelyé­ben, részt vett az első világhá­borúban, megsebesült az orosz fronton, szervezte a magyar és román hadifoglyok bizottságait, a forradalom útjára lépett Szovjet-Oroszországban belé­pett a Vörös Hadseregbe, ala­pító tagja a Kommunisták Ma­gyarországi Pártjának, 1919. februárjában a Berinkey-kor- mány börtönbe is veti, már­cius 21-e után pedig a Vörös Hadsereg 39-es dandárának po­litikai biztosa. A bukás, az emigrálás után Moszkvában épít gyárat, lakatos, majd gyár­igazgató lesz. Közben verseket ír és lendületes elbeszélésekbe önti 1919-es magyarországi él­ményeit. 1927-ben jelenik meg először novelláskötete, de még ezt megelőzően jár Berlinben, Párizsban, szervezi a kommu­nista pártot és a magyar emig­ránsokat. A Szovjetunióba visszatérve, riportokat ír a Sar­ló és Kalapácsba és magyarra fordítja a Svejket. 1932-ben Magyarországra jön, pártmun­kára. író, lakatos, építő, igazgató, katona, vagy pártmunkás? Min­dent a pártért, a szocialista forradalomért tett, ez a tucat­nyi nyelven beszélő, íáradha­(1891 -1938) tatlan forradalmár. Hivatásos szocialista forradalmár volt, aki töretlen lelkesedéssel har­colt az emberiség jövőjéért, az esztergagép mellett, az építő­állványokon, csakúgy, mint a lövészárokban, az igazgatói iro­dában és a szerkesztői szobá­ban. A magyar katonáköltők, Balassi és Petőfi nagyszerű hagyományait folytatja ő, aki éppoly mesterien kezeli a tol­lat, mint a korszerű fegyvere­ket, éppúgy művésze a szép­prózának, mint az illegális munkának és a katonai tudo­mányoknak. Az emigrációból állandóan ^ figyeli a magyar ese­ményeket, készül arra, hogy a második Magyar Tanácsköz­társaság kikiáltása után — amelyben egy pillanatig sem kételkedett — ismét beálljon a harcosok közé. Gyakran írt baj­társairól, Korbély Jánosról és a többi 39-esről, akiket ismét cselédsorba döntött az ellen- forradalom. így ír Cselédfo­hász 1921 elején című versé­ben: Uram! Az idei vetést mi magunk aratjuk Készülünk is lassan a nagy aratásra. Kaszánkat is fenjük haragos fenkővel Takarásra uram! lecsapunk mennykővel Erőt Uram! erőt a nagy számadásra! Uram! ezt akarjuk! De a kommunisták nem várták az erőt az Úrtól, maguk jöttek vissza az országba, hogy szervezzék a munkásokat, pa­rasztokat az új harcokra. Ott jön köztük Karikás Frigyes is. De még nem érkezett el a nagy leszámolás ideje, s a szer­vezők börtönbe kerülnek. Kari­kás is megjárja a Gyűjtőfog­ház és a Csillagbörtön poklát és 1935-ben, mikor kiszabadul, elhagyja Magyarországot. Itthon nem ismerik; a hiva­talos kultúrpolitika, mint író­ról sem vesz tudomást. De a világon már rangja, neve van, egymás után jelennek meg könyvei Európában és Ameri­kában. 1936-ban montevideói és Bue­nos Aires-i kiadója így jellem­zi: „Karikás Frigyes; a „vasas Karikás”, a magyar népies írók legnagyobbika, akinél, talán még soha maradandóbb emlé­ket nem állított senki a világ- háborús és forradalmas ma­gyar parasztságnak.” A forra­dalmas magyar dolgozó nép is szívébe zárta az írót. Két éve filmet készített halhatatlan el­beszéléséből, A 39-es dandár­ból. Azóta a magyar olvasók is megismerhették az író többi könyvét, a járatos embert, és a remek elbeszéléseket. IQQC-ben Karikás Frigyes elhagyta Magyaror­szágot. Most ismét visszajött hazájába könyveivel, — máso­dik, végleges honfoglalásra. (K. U munkáját, sok műszer adatait foglalja össze a rövid prognó­zis. Az ország különböző he­lyein és az Európa-szerte mért adatokat dolgozzák fel a bu­dapesti Meteorológiai Intézet­ben. Egerben a Szőlészeti Kuta­tóintézetben is van egy állo­más, amely immár 90 éve fi­gyeli az időjárást és küldi a központba rendszeresen ada­tait. Enyhe, kissé szeles idő volt azon a délutánon, amikor el­látogattunk a Szőlészeti Kuta­tóintézet meteorológiai állo­mására, ahol dr. I’só Andor, a Szőlészeti Kutatóintézet mun­katársa dolgozik: Irodájában találom, s érdeklődöm mun­kája iránt. — 1871 óta más-más helyen működött az „észlelő állomás”, 1925 óta pedig változatlanul a kutatóintézet területén áll — mondja. — Magyarországon hét ilyen állomás van még. — Mióta foglalkozik az idő­járás mérésével? — Ot éve vettem at az állo- jmasl, de mint a Szőlésze ci Kutatóintézet munkatárs*, lassan már több mint két év­tizede dolgozom itt. — Kutatómunkámat nem nehezíti az időjárás adatainak mérése, vagy ahogyan szak­nyelven mondják: „észlelése”. Sőt, munkámnak ez egy lé­nyeges kiegészítője, hiszen a kísérleteim sikere, vagy si­kertelensége az időjárástól is függ. Ezután meg­mutatja az ál­lomást. Egy ki* körülkerített helyen áll « műszerezek rény, a Wiid- féle szélméró. a talajhőmérö és a csapadék­mérő. — Nem dol­gozunk bonyo­lult műszerek­kel — mag •- rázza dr. l'só Andor —, de a felvett adatok pontosak és megbízhatóak. Naponta há­romszor „eszlelek” és más­nap reggel küldöm a jelenté­seket. Van egy érdekes műszer, a napfénytartammérő. Egy üveggömb és gyújtó távolság­ban tőle egy beosztásokkal el­látott papírcsík. Az üveggömb összegyűjti a napsugarakat és így megfelelő helyen kiégeti a papírcsíkot. Észlelhető ezzel a módszerrel a napos órák sza­ma, sőt, a napsütés ereje is... Amikor elbúcsúzom dr. l’só Andortól, távozóban egy ka. büszkeség fog el: Lám, a M*> teorológiai Intézet jelentésé­ben az egri állomás által jel­zett adatok is szerepelnek! K.O.

Next

/
Thumbnails
Contents