Népújság, 1961. november (12. évfolyam, 258-282. szám)

1961-11-29 / 281. szám

1961. november 29., szerda NEPÜJSAG a A gyöngyösi járás kommunistái a második ötéves terv feladatainak túlteljesítését vállalták A határozat megszületését sugallta az a kezdeményezés, amit a gyöngyösi járás több alapszervezetében már hetek­kel ezelőtt úgy fogalmaztak meg a XXII. kongresszus ta­nácskozásainak hatására, hogy az alapszervezet kommunistái a második ötéves terv felada­tainak túlteljesítését vállalják — a termelőszövetkezetekben és az ipari üzemekben egy­aránt. A párt járási végrehajtó bi­zottsága kibővített rendkívüli ülésén foglalkozott először az alulról jövő kezdeményezéssel. A rendkívüli VB-ülés úgy dön­tött, hogy a javaslatot a kibő­vített lárási pártbizottsági ülés elé terjeszti: mondja ki a párt- bizottság ebben a nagyjelentő­ségű kérdésben a végső szót. Szabó Imre, a járási pártbi­zottság titkíra volt a napi­rendi pont előadója. Először azokkal a tervmutatókkal fog­lalkozott, amelyek a népgaz­daság egészének fejlesztését szabják meg. — Nagy célkitűzések ezek — mutatott rá Szabó Imre. — De pártunk Központi Bizottsága \ november 17-i határozatában megállapítja: ötéves tervünk feladatai mind az iparban, mind a mezőgazdaságban jól szervezett, odaadó munkával, az egész társadalom hathatós segítségével, a mezőgazdaság­ban rejlő nagy tartalékok fel­tárásával nemcsak teljesíthe­tők, hanem túl is teljesíthetők. Mit kell tehát tennünk? Iparunk további erősödésé­nek alapvető feltétele a gyár­tási költségek csökkentése, az anyaggal és az energiával való takarékosság, a beruházási fel­adatok leggazdaságosabb meg­valósítása. És a mezőgazdaságban? Látnunk kell, hogy népgaz­daságunk és társadalmunk to­vábbfejlesztésének kulcskérdé- ; se jelenleg a mezőgazdasági termelés ;gyorsütemű fejleszté­se, a termelőszövetkezetek megszilárdítása. 1 — A Központi Bizottság ha­tározatának szellemében a kö­vetkező feladatok megoldására kell összpontosítanunk erő­feszítéseinket — mondotta Sza­bó Imre. — Teljes mértékben fedeznünk kell az ország meg­növekedett kenyérgabona szük­ségletét. Fejlesztenünk kell az állattenyésztést, növelve főleg a sertés-, a szarvasmarhá- és a baromfiállományt, de az állat- tenyésztés fejlesztéséhez szi­lárd takarm ínybázist is létre kell hoznunk. Hogy a megnö­vekedett feladatokat végrehajt­hassuk, el kell érnünk, hogy a termelőszövetkezetek tagsága mielőbb szocialista szellemű, egységes parasztsággá forrjon össze. > A második ötéves terv ma­radéktalan végrehajtása alapjaiban változtatja meg a gyöngyösi járás képét. A kertészkedő mezőgazdaság mellé felnő az ipar. A járás nemcsak boráról, szőlőjéről, oltványáról lesz híres, hanem szenéről és ércéről is. Visonta az ötéves terv során ugyan még csak 158 000 tonna szenet ad, de 1972-ben már négymillió tonnát. 1962-ben megkezdik a Visontához vezető vasútvonal megépítését, 1963-ban a szere­lőtér és az energiahálózat ki­építésére kerül sor, míg 1965-ig elkészül az összes szociális és külszíni létesítmény. Az ipari üzemek magukkal vonják a munkások létszámá­nak rohamos növekedését is. A mezőgazdaság előtt álló feladatok megoldása bonyolult, sokrétű, gondos és türelmes munkát igényel. De a járás az Ötéves terv első évének fel­adatait már sikerrel oldotta meg Árugabona tervét 130 szá­zalékra, kertészeti termékek értékesítési tervét 113 s^za- lékra, csemegeszőlő értékesítési tervét 130 százalékra teljesí­tette. Az őszi vetésterv 15 820 hold bevetését irányozta elő, s ezt a tervet 106 százalékra tel­jesítette a járás. A további munkában az anyagi érdekeltség ösztönző erejét kell jobban felhasznál­nia a járás termelőszövetkeze­teinek és a premizálás általá­nos elterjedését kell biztosítani a legfőbb kapásnövények ter­mesztésében. Felmérve tehát a gyöngyösi járás helyzetét és lehetőségeit, és alapul véve az idei nehéz gazdasági év eredményeit: biz­tosítottnak látszik a gyöngyösi járás területén a Központi Bi­zottság határozatának- megva­lósítása, tehát a második ötéves terv célkitűzéseit a következő területeken kíván­ják túlteljesíteni. A mezőgazdasági összterme­lés növekedését az országos mértékű 22—23 százalék he­lyettes százalékkal, a növény- termelés hozamát 24 százalék helyett 25—26 százalékkal nö­velik, a búza termésátlagát 13,5 mázsa helyett 14,5 mázsára, az őszi árpát 15 mázsa helyett 17 mázsára, a burgonya 70 má­December elsejére Boldogon is befejezik a mélyszántást November elsejére majd minden őszi munkát befejez­tek a boldog! Béke' Termelő- szövetkezetben. A családtagok részvételével sikerült időben betakarítani minden kapásnö­vényt, s a paprikaszedésnél sem volt fennakadás. Határ­EMLÉKEZNEK még erre az iskolára? Ügy hívták, hogy: „halasi iskola”. Régi épület ez már, ott, az Eger patak mel­lett. Azért nevezték így el, mert a régi halpiaccal állt szemben. A halpiac már el­tűnt, de az épület még mindig ott áll és most az I-es számú Általános Iskola névre hall­gat. Belül sem változott sokat. A kis diákok éppen úgy nyúz­zák a padokat, mint régen, és ugyanúgy reszketnek, ha a ta­nár a naplóban lapozgat... A tanítás után kihalttá válik az épület, csak a hivatalsegé­dek zörgetik a szemétlapátot, söprögetik a folyosókat, és a tantermeket... Mezei Józsi bácsi már las­san harminchat éve végzi ezt a munkát, ő az iskola legré­gibb dolgozója. Emlékszem rá, valamikor én is idejártam és 6 is mindjárt megismert, ami­kor meglátogattam azzal a szándékkal, hogy írok róla. — Maga az? — kérdezi és mosolyogva leteszi kezéből a kalapácsot és a vésőt. (Éppen egy elromlott ruhafogast jg- wüeatott.) Úgy látszik, egyi­időre elvetették az őszi gabo­nákat is, és most már csupán néhány holdnyi hiányzik az őszi mélyszántásból. December elsejére a tervek szerint ezt a munkát is befejezik. A mély­szántás egy részét a tsz saját gépeivel végzi. zsás átlagát 75—80 mázsára, a cukorrépa átlagát 165 mázsá­ról 17Ó mázsára kívánják emel­ni, míg a vágóbaromfi meny- nyiségének növekedését 35—37 százalék helyett 40—45 száza­lékkal, a vágómarha-állomány növelését 8—10 Százalék helyett 10 százalékkal, a vágósertésnél a 27—29 százalékos növekedést 29—30 százalékra, a tej hozam megszabott mennyiségét 2520 liter helyett 2550 literre akar­ják emelni. A termelési költsé­geket pedig hét százalék he­lyett nyolc százalékkal csök­kentik. A meglevő kertészetet 2300 holdról 3000-3500 holdra fej­lesztik, s legalább 2000 holdat öntözéses kertészetre használ­nak fel. Az oltványtermelést a jelenlegi 10—20 millió darabról 25 millióra emelik, és az öntö­zéses oltványtermelést leg­alább négyezer holdra terjesz­tik ki. Célul tűzték ki, hogy az 1962. évi egy munkaegységre jutó 34,25 forintos járási átlagot az ötéves terv során 45—46 forint­ra emelik, s rendszeresen osz­tanak munkaegység-előleget. A határozat azt is megköve­teli, hogy a járás kommunistái és különböző gazdasági szer­vei: a termelőszövetkezetek és üzemek, a közeli napokban már tárgyalják meg a második ötéves terv rájuk eső felada­tait és dolgozzák ki ezek túltel­jesítésének lehetőségét. A nagy jelentőségű határoza­tokat, amelyek lelkesítő célo­kat tűznek ki a gyöngyösi já­rás minden dolgozója elé: a pártbizottság egyhangúlag megszavazta. G. Molnár Ferenc N. A. Dobroljuboy halálának századik évfordulóján A XIX. század második n felének világirodalmá­ban a vezető szerepet az orosz írók veszik át. A társadalmi haladásba vetett rendíthetet­len hit, a zsarnoki, cári ura­lom elleni küzdelem, bátor kritikai hang, a forradalmi hős típusának' megteremtése jellemzik e korszak orosz iro­dalmát. Az orosz élet legki- válóbbjai nagy változások el­jövetelét hirdetik, az iroda­lomban megszületnek az olyan hősök, mint Inszarov Turge- nyev regényében, vagy Rah- metov CserniSevszkij Mit te gyünk? című művében. Ézek a hősök új világ eljöveteléért harcolnak, életüket is felál­dozzák a boldogabb jövőért, A társadalomban valóban nagy viharok zajlanak le. A krími háborút követő válság megérlelte a jobbágyfelszaba­dítást, de hamarosan kiderült, hogy az orosz életet gyökere­sen kell átalakítani, mert. a jobbágyok felszabadítása nem sok jót hozott a dolgozó orosz muzsik életébe. II. Sándor cár meggyilkolása után a cári ha­talom kegyetlenül eltiporta a narodnyik-mozgalmat, amely a kapitalizmus megkerülésével, paraszti forradalommal akarta megvalósítani a szocializmust. A századvégen csak az elszórt marxista-körök jelezték az eljövendő nagy viharokat. A felszabadító harc legtevé­kenyebb részvevői a forradal­mi, demokraták voltak akik elméleti munkásságukkal, és művészi gyakorlatukkal dia­dalra vitték a realista irodal­mat. A forradalmi demokrata kritikusok között Belinszkij legjelentősebb tanítványa Nyi- kolaj Alekszandrovics Dobrol- jubov volt. 1836. február 5-én születeti II II II Vakrepülés a Mátra fölött Az utóbbi hetekben Gyön­gyös és a környék lakói gyak­ran emelik tekintetüket a ma­gasba, ahonnan időnként jel­legzetes, duruzsoló motorbú­gás hallatszik. Két gép halad egymás után, elöl a motoros­gép, közvetlen mögötte pedig a kötéllel vontatott vitorlázó- gép. Néhány kör után, egy bi­zonyos magasságban a vitorlá­zógép „kiold” és a két gép el­hagyja egymást. A motoros­gép éles fordulót vesz, majd siklórepüléssel közeledik a föld felé, míg a vitorlázógép méltóságteljes lassúsággal folytatja útját a magasba. Ezek a gépek a pipishegyi repülőtérről szállnak fel és oda térnek vissza. A Magyar Honvédelmi Sportszövetség legjobb repülői tartózkodnak most ezen a repülőtéren. Kasza József, az MHS re­pülési osztályának főelőadója, a tanfolyam parancsnoka el­mondotta, hogy a továbbkép­zés egy-egy csoport részére két hétig, összesen pedig de­cember 20-ig tart. A nagy gyakorlattal rendelkező piló­ták a politikai és szakmai el­méleti oktatás mellett gyakor­Jfltzil (J&ziel Idüatahcqéd fLőP-hqcL künk sem öregedett meg, hogy Í-9V egymásra ismertünk. Leg­alábbis Józsi bácsi nem vál­tozott semmit. Mosolygós ar­cát nem nagyon szántották fel a gondok, ősz haja enge­delmesen simul hájlra. Talán egy kicsit soványabb lett, de hogy jó erőben van, az biztos. Betessékel az egyik üres te­rembe, leülünk, közben el­mondom jövetelem célját. — XJgy mondod, hogy az újságba...? — kérdezi. — Oda bizony. — Na — mondja és vára­kozón néz rám. — Mióta dolgozik ebben az iskolában? — Hogy mióta...? Pontosan 1925-ben kezdtem el a mun­kát. Régen volt az. Azóta már nyugdíjban is voltam! ■ _ ? — 1 957-ben nyugdíjaztattam magam. Négy évig. Tovább lati továbbképzésen vesznek részt. Az időjárástól függően elsősorban hullámrepülést vé­gezne!^, amelynek végrehajtá­sához Magyarországon egye­dül a Mátra fölötti légtér fe­lel meg a legjobban. A jelenlegi továbbképzési tanfolyamnak van azonban még egy érdekessége. Az ugyanis, hogy amióta Magyar- országon vitorlázórepülés van, most fordul elő először, hogy szervezetten folytatnak mű­szerrepülést vitorlázógéppel. A műszerrepülés, vagy vakrepü­lés azt jelenti, hogy a kétülé­ses vitorlázógép első ülésén ül az oktató, míg a hátsó ülésben, helyet foglaló pilóta kabinja el van függönyözve. A bátor repülők egyébként kényelmesen berendezett he­lyiségben laknak a repülőté­ren, ahol minden lehetőség megvan ahhoz, hogy tudásukat még jobban gyarapítsák. Szük­ség is van erre. Gyűjtsenek még több tapasztalatot a már meglevő nagy gyakorlatukhoz, s visszatérve beosztási helye­ikre: tanítsák, oktassák a re­pülni vágyó ifjúságot. Dávid József Nyizsnij-Nóvgoródban, papi családból. Tanulmányait pap: szemináriumban kezdte, dé 1853-ban elhagyta a szeminá­riumot és heirátkózótt a pé- tervári Pedagógiai Főiskolára Az intézetben az abszolutiz­must gyűlölő és a materialista filozófia alapjait elsajátító diákok Dobroljubóv köré tö mörültek, aki ekkor már Gér­cén és Belihszkij forradalmi hangú műveit forgatta. 1854 márciusában meghalt édesany­ja, majd augusztusban édes­apja is. Nélkülözések, kínzó anyagi góndok gyötörték, kis­korú testvéreiről is gondos­kodnia kellett. Első nyomta­tott írása a kor legjelentősebb folyóiratában, a Csernisevszkij által szerkesztett Kortársban jelént meg. f'kemisevszkij korán fel­ismerté a haladó gon­dolkodású, ifjú Dóbroljubov- ban a tehetséget, s megbízta a lap irodalomkritikai rovatá­nak vezetésével. Harcos hangi! cikkeiben szállt síéra a kö­vetkezetes forradalmi elvekért, a realista orosz írók műveiről írott tanulmányaiban határo­zottan vitte végig a haladó kritika elveit. Az éhezések, a Pedagógiai Főiskolán eltöltött, izgalmak­kal teli évek, családi gondok, állandó harc a cenzúrával, megtörték erejét és tuberku­lózisban megbetegedett. Szo­morú, szerencsétlen életének hangja az ekkor írott versei­ben csendül fel, amelyek kö­zül egy sem jelent meg írójuk életében. Hazai és külföldi gyógykezelés után, 1861 júliu­sában tüdővérzést kapott. Hiá­ba akarta munkáját folytatni, még ez év november 29-én meghalt. Nyekrászov és Cser­nisevszkij baráti szeretettel tartottak ki mellette halálos ágyánál. Dobroljubov a materializ­mus. filozófiai álláspontjáról vezette harcát a cári hatalom ellen. Egy demokratikus köz­társaság megvalósításának szükséget hirdette, amelyhez elkerülhetetlenül hozzákap­csolta a népforradalom bekö­vetkezését is. Megvalósítha­tatlan nézeteket vallott azon­ban a falusi parasztközössé­gekre épülő szocializmus te­kintetében. Irodalomkritikai és esz­tétikai elvei között fon­tos helyet foglal el az irodal­mi ábrázolás hűségére vonat­kózó tanítása Az irodai óm legfontosabb feladatának a valóság hű ábfázólását tartot­ta. Szembefordult azokkal, akik a „tiszta művészet” hir­detői voltak, s tudatosan val­lott a művészet aktivitásáról és átalakító szerepéről: „A műalkotásnak nemcsak a* a feladata, hogy művészi formá­ban ábrázolja a világ légjé- lentősébb oldalait, hanem még kell mutatnia a fejlődés irá­nyát és az emberekét tudató* harcra kell lelkesítenie a bol­dogabb jövő megvalósításá­ért.” A Körtárs című lapban je­lentek meg Dobroljubóv leg­jelentősebb tanulmányai: Mi az oblömovság? (GonCSárov Oblomov című regényéről). Mikor jön el az igazi nap? (Turgenyev Előeste című kis­regényéről), Fénysugár a sö­tétség birodalmában (Oszt- rovszkij Zivatar című drámá­járól). Az elsőben világos magya­rázattal fejti ki, hogy Oblo­mov puha, semmittevő életé­ben nem egy emberről van szó, hanem egy társadalmi je­lenségről, az oblómovságróL Oblomov is azok közé a „fe­lesleges emberek” közé tarto­zik, mint Anyegin vagy Pe- csórin (Lermontov regényének hőse), akik üres frázisokat pufogtattak, de a hitvány ne­mesi társadalom nevelése nem tudta nagy tettekre ser­kenteni őket. Turgenyev re­gényében azt látta, hogy az író a forradalmi küzdelemnek állított benne emléket. Oszt- rovszkij drámájáról szólva részletesen elemezte, hogy az író meggyőző erővel ábrázolta a „sötétség birodalmát”, a cári Oroszországot, ahol az igazi emberi törekvés is megtörik kellő erő híján s öngyilkos­ságba lehet menekülni, meg lehet őrülni. De van megol­dás: küzdeni kell a sötétség ellen. Erre a küzdelemre hív fel Dobrujubov is. A Hg huszonöt éves életé- ben Belinszkij kritikai hangját folytatva az orosz fel­szabadító harc jelentős rész­vevője lett, művészi, esztétikai nézetei ma is figyelemre mél­tók. A múlt századi orosz iro­dalom jelentős képviselője volt. Nagy Sándor, a TIT tagja. Séta... jelenbe, jövőbe Gyere, légy társam egy egri sétán! Történelmet idéző falai, zegzugos kis utcái, a váratlanul szembeszökő parkos részek, az égnek nyúló tornyok, a város felett őrködő vár megejti annak a szívét is, aki nem itt született, s ha más Pi­rost, vagy falut vall is szülőföldjének, nem vágyik el innen. Szálljunk fel a gépállomás kis kertes házai előtt az autó­buszra, robogjunk végig a városon, a kertekkel szegélyezett Lenin úton, a régi, szép épületeket eléd táró főutcán. Most járjunk egy kicsit gyalog is. Induljunk el a Líceum impozáns épülete elől, menjünk fel a széles sétányon a vár­ba, fel egész a keresztek tövébe, ahonnan kilátás nyílik a völgyre, amely magába zárja a várost. És most fordulj kissé balra. Bársonyos zöld fűvel borított domboldal a kanyargó vasút mögött. Hányd be a szemed. Próbáljuk meg a képze­let szárnyán megtenni a további utat. Ez Eger új települése. Nem véletlenül mondtam az előbb, hogy a völgy magába zárja a várost. Csakugyan így van. Évszázadokon keresztül úgy álltak a környező dombok, mintha határt akartak volna szabni a város terjeszkedése elé. Nézd milyen szép, széles utca. Ott, a Gárdonyi út folyta­tására gondoltam, ez felvezet a domb tetejéig, s ott találko­zik a másik úttal, amely a Diófakút utca rendbehozott vasúti felüljáróján vezet keresztül. De itt csak jakkor járj, ha sür­gős az utad. Arra nem is oly régen Rákus-temetőnek neve­zett parkon keresztül vezető szerpentinen jobb a “közlekedés. Az a kimagasló épület, amely utadat állja, az új iskola. Négytantermes, az alsőtagózatos gyerekeknek szántuk, ne kelljen messzire menniük. Az a piroskendös asszony, úgy lá­tom. az óvodába tart. Ott van nem messze az iskolától, óvo­da és bölcsőde. S hogy ne kelljen a városba -menni aprósá­gokért, betérhetsz a domb alján abba a izínes épületbe. Messzire világító üvegkirakataí talán el is árulták már, ez az új városrész üzletháza. A házakat is érdemes megnézni. Javarésze négylakásos, úgynevezett ikerház. Külön bejárattal valamennyi lakás — egyszerre érezheted magad társasház és kis családi lak tu­lajdonosának. A sorházak vonala is új,' nem olyan skatulya­forma, mint lent a város szívében. S arra feljebb, az a nagy épület? A tsz-tagok üdülője. Sokan járnak ide az ország minden részéből. Vonzza őket a mi városunk. S ha elfáradnak egyszer a domboldali sétán, megpihennek a vendéglőben, amelynek teraszairól éppen olyan szép a kilátás a városra, mint innen a vár tetejéről. Még azt is elárulom neked, hogy ezekben az új házak­ban bent van a víz — itt építették az új víztárolót — és a gáz, mint lent a dombok alján, a város szívében. Ez hát a mi szép városunk új része. Ilyen lesz az Almagyar-domb, a város új kerülete. Nem is telik bele sok idő, ha néhány esztendő múlva sétára in­dulsz velem, már nemcsak a képzelet szárnyán járjuk be az Almagyar-dombot. A terv, amit ma még csak Papíron lát­tám. valósággá válik, s mi tanúi leszünk egy új városrész születésének, ,- deák ­nulnia katonának. 1925-ben került ide az iskolába hiva­talsegédnek, vagy ahogyan ré­gen mondták: pedellusnak... És azóta itt van... Ismer is minden diákot. — Munka után mit csinál, Józsi bácsi? — Munka után? Dolgozom. Azelőtt volt szölörrC (jó bora volt annak!), ott dolgozgattam. Most a feleségem belépett a tsz-be, így a háztájinak kapott kis földecskét művelgetem, meg olvasok. — Mit olvas? — Jókait, azt szeretem. Minden könyvét ismerem, jó író... .Aztán megmutatja, ahol dol­gozik. Az ő „reszortjába" tar­tozik a fizikai előadó, meg a tornaterem tisztántartása. Ra­gyog is minden. Az ablakon besütő novemberi napsugár szinte hanyatt esik a tornate­rem tükörfényes parkettjéül. NAGYON szeret dolgozni Józsi bácsi. És mi szívből kí­vánjuk, hogy még nagyon sok 'éven át legyen jó erőben és egészségben. Kata! Gábor i nem bírtam. Nagyon hiány­zott a munka, az iskola, a gyerekek... hát visszajöttem. Igen, nagyon szereti a gyer­mekeket. Emlékszem,' mi is szaladtunk hozzá, ha meglát­tuk, panaszkodtunk neki, vagy csak azért, hogy köszönjünk. Nagyobbakat köszöntünk ne­ki, mint az akkori rettegett igazgatónak, de meg is érde­melte. Arca állandóan barát­ságos volt, haragosnak soha nem láttuk... JÖZSI BÁCSI lassan már hatvanhárom éves; három gyermeke és négy unokája van. Szép kor ez. a 63 év, me­lyet frissen és jó erőben elért. Egerben született, paraszt csa­ládból. Elvégezte a hat elemit, de szülei nem voltak olyan helyzetben, hogy tovább tanít­tathassák. Szükség volt a munkáskézre a földön. Aztán jött <* háború, be kellett m-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents