Népújság, 1961. november (12. évfolyam, 258-282. szám)
1961-11-01 / 258. szám
5 NÉPÚJSÁG 1961. november 1., izerd», Az SZKP XXII, kongresszusának határozata (Röviditeli változat) MOSZKVA (TAS2SZ): Mint már közöltük, áz SZKP XXII. kongresszusának küldöttei kedden egyhangúlag határozatot hoztak az SZKP Központi Bizottságának beszámolójáról. A határozat rámutat, hogy a Szovjetunió Kommunista Pártjának XXII. kongresz- szusa teljes egészében helyeselte az SZKP Központi Bizottságának politikai irányvonalát, valamint bel- és külpolitikai gyakorlati tevékenységét. Mint a határozat rámutat, „az események menete megerősíti pártunk elméleti következtetéseinek és politikai irányvonalának helyességét. Teljes diadalt aratott a XX. kongresszus irányvonala, amelyet maga az élet, a nép javáról való gondoskodás diktált, s amelyet a lenini forradalmi alkotó szellem hatott áf’. A XXII. kongresszus határozata megjegyzi: hogy „a jelenlegi nemzetközi helyzet meghatározó vonása a szocializmus, a demokrácia és a béke erőinek további világméretű növekedése.. „Az élet igazolta a pártunk külpolitikai irányvonalának, a háború elhárítására, és a béke megszilárdítására irányuló vonalnak a helyességét. Ez az irányvonal megfelel a szovjet nép alapvető érdekeinek és minden országban elnyerte a békeszerető erők támogatását.” A kongresszus — mondja a határozat — nagyra értékeli a Központi Bizottság és a szovjet kormány külpolitikájának következetességét, rugalmasságát és kezdeményező jellegét, osztatlanul helyesli azokat az intézkedéseket, amelyeket a nemzetközi politikai, gazdasági és kulturális kapcsolatok erősítése céljából foganatosítottak. „Abban a tényben, hogy a háborút sikerült elhárítani és a szovjet emberek, valamint a többi országok népei a békés élet javait élvezhetik, annak a munkának fő eredményét kell látnunk, amelyet a Központi Bizottság a szovjet állam erejének növelése, a lenini külpolitika. megvalósítása érdekében végzett. Ebben a tényben a szocialista országok testvérpártjai tevékenységének, a világ békeszerető erői aktivizálódásának eredményeit kell felismerni” — hangsúlyozza a határozat. Mint a határozat a továbbiakban megjegyzi, a szocialista világrendszer a sikeres fejlődés útján halad, erősödik és az emberi társadalom haladásának meghatározó tényezőjévé válik. A kongresszus helyeselte a Központi Bizottságnak és a szovjet kormánynak azt az irányvonalát, hogy szakadatlanul erősíteni kell a szocialista országoknak a proletár internacionalizmus, az egyenjogúság és az elvtársi kölcsönös segítség elvein alapuló gazdasági, politikai és kulturális együttműködését. A kongresszus külön kiemelte a Központi Bizottságnak azt a nagy és gyümölcsöző munkáját, amelyet az SZKP és a testvéri kommunista és munkáspártok együttműködésének fejlesztéséért és erősítéséért végzett a marxizmus— leninizmus alapján, s a nemzetközi kommunista mozgalom egységének és össze- forrottságának érdekében. „A kongresszus — mondja a határozat — erélyesen elutasítja az Albán Munkapárt vezetőinek az SZKP és annak lenini Központi Bizottsága ellen intézett alaptalan és rágalmazó támadásait. Az albán vezetők cselekedetei ellentétesek a kommunista és munkáspártok 1957, és 1960. évi tanácskozásainak nyilatkozataival és kiáltványaival és csakis szakadár cselekményeknek minősíthetők, amelyek célja a szocialista országok barátsá- gának és összeforrottságának aláaknázása. Ezek a cselekmények az imperializmus kezére játszanak. Az SZKP XXII. kongresszusa azt m reményét fejezte ki, hogy az Hibán vezetők, ha valóban szivükön viselik népük érdekeit, a tényleg barátságban akarnak Qfyni az SZKP-val és minden testvér párttal, akkór féladják tévés nézeteikét, s Visszatérnek az összes szocialista országgal, a nemzetközi kommunista mozgalommal való egység és együttműködés útjára. „A szocialista tábor egységének további erősítése, hatalmának és védelmi képességének növelése a legfontosabb feladatok egyike marad” — mondja a határozat. A határozatban továbbá az áll: „Az egyes szocialista országok népgazdaságának fejlesztésére tett erőfeszítések öSZ- szehangólása, a gazdasági együttműködés és a kölcsönös segítségnyújtás erősítésére és bővítésére tett közös erőfeszítésekkel, — ez a szocialista közösséghez tartozó valamennyi ország a szocialista világgazdaság további felvirágoztatásának és fellendítésének útjá. A XXII. kongresszus hangsúlyozta, hogy „ma már nem az imperializmus, hanem a szocializmus határozza meg a világ fejlődésének fő irányát...” Teljes mértékben igazolódott a XX. kongresszusnak az a következtetése, hogy elkerülhetetlenül mélyül a kapitalizmus általános válsága. Az elmúlt évben tovább gyengültek az imperializmus gazdasági, politikai és ideológiai pozíciói, még tovább élesedték az imperializmus alapvető ellentmondásai. óriási arányokat öltött a munkásosztály forradalmi harca, a népek demokratikus és felszabadító mozgalma. A nemzeti felszabadító mozgalom hatalmas csapásai alatt ténylegesen összeomlott a gyarmati rendszer. A szocialista forradalom fejlődésének formáiról és útjairól szólva, a határozat hangsúlyozza, hogy a munkásosztály és élcsapata a marxista-leninista párt békés módon igyekszik megvalósítani a szocialista forradalmat. „A jelenlegi körülmények között a munkás- osztálynak élcsapata vezetésével számos kapitalista országban megvan a lehetőség, hogy munkás- és népi f ront, valamint a különböző pártok és társadalmi szervezetek megegyezésének és politikai együttműködésének egyéb lehetséges formái alapján egyesítse a nép többségét, s polgárháború nélkül megszerezze az államhatalmat és biztosítsa, hogy az alapvető termelési eszközök a nép kezébe menjenek át... „A kommunizmus korunk legbefolyásosabb politikai erejévé vált” — mondja a határozat. A továbbiakban megállapítja: „A marxizmus—leninizmus diadala szempontjából döntő jelentőségű a kérlelhetetlen, következetes kétfrontos harc: a revizionizmus, mint fő veszély ellen, valamint a dogmatizmus és a szektásság ellen. Az SZKP nemzetközi kötelességének tartja, hogy minden vonalon erősítse a nemzetközi kommunista mozgalom sziklaszilárd egységét, harcoljon mindenki ellen, aki az összes országok kommunistái egységének gyengítésével próbálkozik. Továbbra is le kell leplezni a korunkbeli revizionizmus elméletét és gyakorlatát. A korunkbeli revizionizmus a legtömörebben a jugoszláv kommunisták szövetségének programjában jut kifejezésre.” A háború és béke kérdése továbbra is korunk legégetőbb problémája. A határozat ezzel kapcsolatban hangsúlyozza: „A jelenlegi körülmények között megnyílt az a távlat, hogy lehetséges a békés együttélés megvalósítása arra az egész időszakra, amelynek folyamán meg kell oldódniok az emberiséget jelenleg megosztó társadalmi és politikai problémáknak. Afelé haladunk, hogy még a szocializmus teljes győzelme előtt, amikor még a világ egy részében fennmarad a kapitalizmus, felmerül a reális lehetősége annak, hogy kirekesszük a világháborút a társadalom életéből...” A határozat egyúttal rámutat arra, hogy amíg imperializmus van, addig megmarad az agresszív háborúk talaja is. A nemzetközi imperializmus, elsősorban az amerikai imperializmus, a világ békéjét fenyegető fő veszély. A nemzetközi imperializmus a leg- szörnyübb gaztettre készül az emberiség ellen: termonukleáris világháborúra. „A kongresszus időszerűitek, helyesnek és szükségesnek tartja azokat az intézkedéseket, amelyéket a Központi Bizottság és a szovjet kormány hozott hazánk védelmi képességének további fokozására. Amíg vannak imperialista ag- resszorok, résen kell lenni. Szárazon kell tartani a puskaport, tökéletesíteni kell a szocialista országok védelmét és fegyveres érőit." A határozat hangsúlyózza: „a béke megszilárdításának ügye megköveteli a békés együttélés élveinek alapján a mélyén gyökerező nemzetközi problémák megoldását, elsősorban: az általános és teljes leszerelést: a legszigorúbb nemzetközi ellenőrzéssel, a gyarmati iga végérvényes megszüntetését, minden fórmában és megnyilatkozásában, a függetlenségüket nemrég kivívott népek hatékony megsegítését; a második világháború maradványainak felszámolását, békeszerződést Németországgal, a Kínai Nép- köztársaság törvénye jogainak érvényesítését az Egyesült Nemzetek Szervezetében, az Egyesült Nemzetek Szervezete mechanizmusának lényeges megjavítását, az összes országok között a jó államközi kapcsolatot, a gazdasági és kulturális kapcsolatok fejlesztését .. „A Szovjetunió Kommunista Pártja mindent megtesz, hogy a társadalmi haladás és a népek boldogsága fennkölt eszményének diadalra jutása érdekében megőrizze és erősítse a békét, s a népek barátságát ...” Az SZKP XXII. kongresz- szusa továbbra is szükségesnek tartja, megingathatatlanul és következetesen valóraválta- ni a különböző társadalmi berendezésű államok békés együttélésének elvét, amely a Szovjetunió külpolitikájának fő irányvonala. A testvéri együttműködés és kölcsönös segítségnyújtás alapján fáradhatatlanul erősíteni a szocialista országok egységét, s hozzájárulni a szocialista világrendszer hatalmának megszilárdításához. Minden erőfeszítést megtesz a világbékéért harcoló összes erők együttműködésének fejlesztéséért és elmélyítéséért, Erősíteni a proletárszolidaritást a munkásosztállyal és az egész világ dolgozóival. S minden támogatást megadni az imperialista és gyarmati elnyomás ellen felszabadulásukért, illetve a függetlenségük megszilárdításáért harc- coló népeknek. Tágabb körben kifejleszteni a nemzetközi üzleti kapcsolatokat, s a kölcsönösen előnyös gazdasági együttműködést és kereskedelmet valamennyi országgal. Tevékeny és rugalmas külpolitikát folytatni, tárgyalások útján törekedve a megérett nemzetközi problémák rendezésére, továbbá leleplezni az imperialista háborús gyújtoga- tók ármányait és mesterkedéseit és erősíteni a világbékét. A határozat hangsúlyozza, hogy a „XX. pártkongresszust követő időszak fontos vonása a kommunista építés ütemének meggyorsulása”. A szovjet ipari termelés az utolsó hat év folyamán közel 80 százalékkal nőtt. Sikeresen folyik a hétéves terv teljesítése. Az ipari termelés évi átlagos növekedése a hétéves terv első 3 évre előirányzott 8,3 százalék helyett ténylegesen eléri a 10 százalékot. Az első három tervév folyamán terven felül körülbelül 19 milliárd rubel értékű ipari terméket állítottak elő a Szovjetunióban. A kongresszus megállapította, hogy a szovjet hadsereg felfegyverzése nukleáris rakétafegyverekkel teljesen befejeződött. „Népünk kezében a hatalmas haditechnika biztosan védelmezi a szocialista vívmányokat, s a világbéke erősítésének ügyét" — állapítja meg a határozat. A sikeres megvalósulás útján halad az a feladat — mutat rá a határozat —, hogy az egy fóré cső termelésién utolérjük és túlszárnyaljuk a légfejlettebb tőkés Országokat. A Szovjetunió már megelőzte a legfejlettebb tőkés országokat, az Egyesült Államokat, nemcsak a termelés növelésének ütemében, hanem a termelés évi abszolút növekedésében is. Jelenleg már több vasércét és szenét bányásznak, több kokszot, vasbetonépületelemet, állati zsiradékot, cukrot és sok más cikket gyártanak a Szovjetunióban, mint az Egyesült Államokban. „A hétéves terv teljesítése olyan szintre emeli a Szovjetunió gazdaságát, amelynek elérése után már nem sok időre van Szükség, hogy az egy főre eső termelésben is túlszárnyalja áz Egyesült Államokat. A szocializmus világtörténelmi jelentőségű győzelme lesz ez a kapitalizmus fölött”. A határozat elmondja, hogy a szovjet mezőgazdasági termelés öt év alatt, az előző ötéves időszakhoz képest 43 százalékkal emelkedett. Az utóbbi években az állam évente több mint hárommíllíárd púd szemesterményt vásárolt fel. Korábban a felvásárolt meny- nyíség kétmilliárd púd körül mozgott. Szakadatlanul fokozódik a dolgozók anyagi jóléte. A munkások és az alkalmazottak reálbére (egy dolgozóra átszámítva) — a Szovjetunió nemzeti jövedelme növekedésének alapján — öt év leforgása alatt 27 százalékkal, a kolhozparasztok jövedelme pedig 33 százalékkal emelkedett. Belpolitikai területen egyebek között a következő igen fontos feladatok várnak megoldásra: Biztosítani kell a hétéves terv előirányzatainak teljesítését és túlteljesítését. Ez döntő jelentőségű lesz a kommunizmus anyagi és technikai alapjának megteremtése, a kapitalizmus békés gazdasági versenyben való legyőzése szempontjából. A további technikai fejlesztés alapján törekedni kell a munka termelékenységének általános növelésére az iparban, az építésben, a mezőgazdaságban, a szállításban. Következetesen javítani kell a népgazdaság vezetésének szervező munkáját. Az elkövetkező években a gabonafelvásárlást 4200 millió púdra, a húsfelvásárlást 13 millió tonnára, a tejfelvásárlást 50 millió tonnára kell növelni évente. Biztosítani kell a nép élet- színvonalának szakadatlan emelését. A kellő szinten kell tartani, minden vonatkozásban erősíteni kell hazánkban a világbéke bástyájának védelmi képességét, s tökéletesíteni kell a szovjet hadsereg fegyverzetét. Fejleszteni és tökéletesíteni kell a szocialista társadalmi viszonyokat. A „kommunizmus anyagiműszaki alapjának megteremtése, a szocialista társadalmi viszonyok fejlesztése, a kommunista társadalom embereinek kialakítása — ezek azok a legfontosabb feladatok, amelyek a kommunizmus általánosan kibontakozó építésének időszakában belpolitikai téren a párt előtt állnak”. A kongresszus megállapította, hogy a „beszámolóban felölelt időszakban a párt munkájának legfontosabb vonatkozása, a pártélet lenini normáinak, és a kollektív vezetés elveinek érvényesítése és továbbfejlesztése volt a párt ** és áz állami élet minden szintjén...” A szocializmus és a kommunizmus építése, az egész nemzetközi kommunista mozgalom szempontjából óriási jelentősége volt annak, hogy a párt és Központi Bizottsága nyíltan és bátran elítélte Sztálin személyi kultuszát. ,,A kongresszus — hangzik a határozat — teljesen helyesnek tartja és maradéktalanul jóváhagyja azokat a határozott intézkedéseket, amelyekkel g Központi Bizottság leleplezte és ideológiailag szétzúzta Molotov, Kaganovics, Malenkov, Bulganyin, Pervuhín, Szubarov és a hozzájuk csatlakozott Se- pilov pártellenes csoportját, amely szembehelyezkedett a XX. kongresszus által megjelölt lenini irányvonallal.. A pártellenes csoport frak- ciós harca idején súlyos hibákat követett el Vorosílov. A Központi Bizottság 1957. júniusában megtartott plénumán Vorosílov beismerte hibáit, elítélte a pártellenes csoport. frakciós cselekedeteit, s ezzel bizonyos mértékben segítette a pártellenes szakadárok leleplezését. A határozat megjelöli az ösz- szes pártszervezetek feladatait a szervező és az ideológiai munka területén. A határozat befejező szavai így hangzanak: „A Szovjetunió Kommunista Fártja a jövőben is magasra emeli a marxizmus—leninizmus győzedelmes zászlait, teljesíti internacionalista kötelességét valamennyi ország dolgozói iránt, minden erejét a nép érdekeiért, a nagy történelmi cél eléréséért, — a kommunista társadalom felépítéséért folyó harcnak szenteli. A párt ünnepélyesen kijelenti: a szovjet emberek mai nemzedéke a kommunizmusban fog élni!” (MTI) II kővetkező öt év alatt csaknem a kétszeresére emelkedik majd áruforgalmunk a Szovjetunióval 4 magyar-szovjet gazdasági együttműködésre is kedvezően hat az SZIíP programjának megvalósítása a Szovjetunió hatalmas arányú fejlődése Az SZKP huszonkettedik kongresszusa által elfogadott program távlatai nagy hatással lesznek a Szovjetunió és a többi szocialista ország közötti együttműködésre is. Ennek az együttműködésnek a fejlődését kézzelfoghatóan tükrözi a magyar—szovjet árucsereforgalom, — ezért az MTI munkatársa a külkereskedelmi minisztériumban tájékoztatást kért együttműködésünk távlatairól, a hosszúlejáratú szerződések jelentőségéről. ötéves tervünk kidolgozásánál több alkalommal egyeztettük terveinket, a hosszúlejáratú szerződésben később összefoglalt kölcsönös áruszállítási lehetőségeket. Sor került már a távlati 20 éves terv főbb arányainak egyeztetésére is. — Az 1960 májusában aláírt hosszúlejáratú szerződés az előző öt évhez mérten 1965-ig 40 százalékos forgalomnövekedést jelölt meg, azóta azonban a két ország kormányküldöttségei, miután azt tapasztalták, hogy nagyobb mértékben kiterjeszthető az együttműködés, megállapodást írtak alá az eredeti szerződés bővítéséről. Figyelembe véve azt, hogy az évenkénti szerződések is általában nagyobb áruforgalmat tesznek lehetővé, mint amit a hosszúlejáratú szerződés tartalmaz, számíthatunk arra, hogy ötéves tervünk időszakában csaknem megkétszereződik a magyar—szovjet árucsereforgalom. — Ez a tény igen fontos egész népgazdaságunk, különösen iparunk számára. Csak a Szovjetunió és a többi baráti ország segítségével tudjuk ugyanis megoldani az ipar nyersanyagellátását. A Szovjetunióban olyan nagy arányokban fejlődik az alapanyaggyártás, hogy iparunk számára is az eddiginél több jut majd a Szovjetunióban kibányászott vasércből, kőszénből, nyersolajból és sok más fontos ipari alapanyagból. A gyapottermelés tíz év múlva a jelenleginek csaknem a kétszeresét éri el. A népgazdaságunk számára fontosabb alapanyagok közül mi a vasércnek több mint 90 százalékát, a kohókoksznak 50 százalékát, a hengerelt árunak szintén a felét, a nyersolajnak a száz százalékát, a faféleségnek több mint a felét a Szovjetunióból vásároljuk az ötéves tervidőszakban. A textiliparunkban felhasználandó gyapotnak 75 százalékát kapjuk a Szovjetuniótól. A hosz- szúlejáratú szerződés meghatározta az importálandó főbb cikkek mennyiségét is, s eszerint a tervidőszakban több mint 9 millió tonna vasérc, 2 800 000 tonna kohókoksz, 1 000 000 tonna kokszolható szén, 6 600 000 tonna nyersolaj, 188 000 tonna gyapot, több mint 5 000 000 köbméter faáru érkezik majd. A kölcsönös áruszállítások értéke öt év alatt meghaladja majd a 12 milliárd rubelt. — A magyar—szovjet kereskedelmi forgalom szerkezete, árustruktúrája a következő években sem változik lényegesen. 1965-ig a Szovjetunióból vásárolt áruknak 76—80 százalékát a nyersanyagok képezik, exportunkban viszont 67 százalékra tehető a gépipari készítmények. A gépipari exporton belül a kevés anyagot tartalmazó és munkaigényes finommechanikai cikkek aránya a tavalyi 19 százalékról 24-re emelkedik. A műszeriparunkban a Szovjetunió segítségével új ágazat alakult ki, a szovjet dokumentációk alapján több olyan orvosi műszer gyártását kezdhettük meg, amelyeket eddig még nem készített iparunk. A szovjet megrendelések a szakosítás folytán lehetővé teszik, hogy egyes cikkekből nagy sorozatokat gazdaságosabban állítsunk elő, de ugyanakkor a munkamegosztás nagy felelősséget is hárít ránk, az ( iparunkra bízott gyártmányokat korszerű kivitelben, jobb minőségben kell előállítani. Az SZKP XXII. kongreszszusának részvevői beszámolóikban többször hangsúlyozták a szocialista országok együttműködésének, a gyártmányok szakosításának fontosságát. Hazánk mint kis ország, ebben különösen érdekelt. A szakosítás első lépéseit már megtettük, de a jövőben még gyorsabban haladhatunk előre. Erőteljesebben fejleszthetünk olyan iparágakat, amelyek gyártmányai — mint például a híradástechnikai berendezések, műszerek, gyógyszerek, speciális autók, vacumtech- nikai berendezések, élelmiszeri pari gépek — kevésbé anyagigényesek. Ezekben az iparágakban az exportlehetőségek még nagyobbak is, mint amennyi áruval külkereskedelmünk rendelkezik, s ez ösztönzést ad iparunk fejlesztéséhez. Ugyanakkor iparágaink, üzemeink korszerűsítésé:, az új létesítmények építését a szovjetunió gépszállítmány;’ közvetlenül is segítik. A Szov jetunióból érkezik ötéves te - vünk több nagy létesítményének gépi berendezése. A Szovjetunióból kapjuk ; Dunai Vasmű hideghenge művének, a Tiszavidéki V gyikombinát bővítéséi szükséges nagygépeket, a P nai Szalmacelulóz gyár m - lett épülő papírgyár két g' sorát is a Szovjetunió szál ja. A legutóbb aláirt szer dés értelmében öt üzem műanyagokat előállító gy. és nyersolajfeldolgozók — rendezéseit is ekészítették sz^ munkra a szovjet gyárak.
