Népújság, 1961. november (12. évfolyam, 258-282. szám)

1961-11-01 / 258. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK ! AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA £S A MEGYEI TANÁCS NAPILAPJA XII. évfolyam, 258. szám AB A: 50 FILLÉB 1961. november 1., szerda PARTONKÍVÜLIEK — TAGGYŰLÉSEN ★ Gyurkó Géza: A SZAKADÉK SZÉLÉN ★ Dr. Fazekas László: A VEZETŐ MUNKÁJÁNAK BÍRÁLATA ★ G. Molnár Ferenc: TÖBB TARTALMAT AZ ÁLLANDÓ BIZOTTSÁGOK MUNKÁJÁBA ★ HÍREK — SPORT Az SZKP XXII. kongresszusának záróülése Ülést tartott az SZKP Központi Bizottsága MOSZKVA (TASZSZ): Kedden ülést tar­tott az SZKP XXII. kongresszuson megvá­lasztott új Központi Bizottsága. Az ülésen megválasztották a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottsága el­nökségét. Az elnökség tagjai a következők: L. I. Brezsnyev, N. Sz. Hruscsov, A. N. Koszigin, F. R. Kozlov, O. V. Kuuszinen, A. Mikojan, N. V. Podgornij, D. Sz. Poljanszkij, M. A. Szuszlov, N. M. Svernyik és G. I. Voronov. Az elnökség póttagjai: V. V. Grisin, K. T. Mazurov, V. P. Mzsavandze, D. B. Rasidov és V. V. Scserbickij. A Központi Bizottság ülésén megválasz­tották a K. B. titkárságát is. Ennek tagjai: N. Sz. Hruscsov, első titkár, F. R. Kozlov, P. N. Gyemicsev, L. F. Ujicsov, O. V. Kuuszi­nen, B. N. Fonomarjov, I. V. Szpiridonov, M. A. Szuszlov és A. N. Selepin. A plénumon az SZKP Központi Bizottsága mellett működő pártellenőrzési bizottság el­nökévé N. M. Svernyiket, az elnök első he­lyettesévé pedig Z. T. Szergyukot választot­ták. (MTI) Nyikita Hruscsov záróbeszédé MOSZKVA (TASZSZ): Az SZKP XXH. kongresz- szusa kedden, moszkvai idő szerint, délután 16,00 órakor, Nyikita Hruscsov elnökletével, záróülést tartott. Nyikita Hruscsov záróbeszé­dében többek között kijelen­váhagyás céljából a kongres­szus elé terjeszti az SZKP programjáról szóló határozat- tervezetet A határozat kimondja: az SZKP XXII. kongresszusa meghallgatta Nyikita Hrus- csovnak az SZKP program­tervezetéről szóló beszámoló­ját és elhatározza: elfogadja a Szovjetunió Kommunista Pártjának programját. A teremben perceken át zúg az ünneplés. A küldöttek és a vendégek felállnak helyükről. Hurrá — kiáltások hangzanak, A XXII. kongresszus egy­hangúlag jóváhagyta a Szov­jetunió Kommunista Pártjá­nak a párt Központi Bizottsá­ga által megvitatás végett a kongresszus elé terjesztett új Szervezeti Szabályzatát. Nyikita Hruscsov bejelenti, hogy a XXII. kongresszus va­lamennyi napirendi pontját megtárgyalták. A Központi Bizottság elnökségének meg­bízásából tájékoztatja a kong­resszusi küldötteket a Köz­ponti Bizottság plénumáról, amely megválasztotta a vezető szerveket. Az SZKP Központi Bizottsá­gának elnökségébe a következő tizenegy tagot választották meg: Leonyid Brezsnyev, Nyi­kita Hruscsov, Alekszej Koszi­gin, Frol Kozlov, Otto Kuuszi­nen, Anasztáz Mikojan, Nyi- kolaj Podgornij, Dmitrij Pol­janszkij, Nyikolaj Svernyik, Mihail Suszlov, Gennagyij Vo­ronov. Az SZKP Központi Bizottsá­ga elnökségének póttagjává a következőket választották meg: Viktor Grisin, Kirill Mazurov, Vaszilij Mzsavandze, Saraf Radisov, Vlagyimir Scserbic­kij. Megalakult a Központi Bi­zottság kilenctagú titkársága: Az SZKP Központi Bizottságá­nak első titkára Nyikita Hrus­csov, az SZKP Központi Bi­zottságának titkárai pedig Pjotr Gyemicsev, Leonyid 11- jicsov, Frol Kozlov, Otto Kuu­szinen, Borisz Ponormarjov, Alekszandr Selepin, Ivan Szpi­ridonov, Mihail Szuszlov. Az SZKP Központi Bizott­sága mellett működő pártellen­őrzési bizottság elnökévé Nyi­kolaj Svernyiket, az elnök el­ső helyettesévé Zinovij Szer­gyukot választották meg. A Központi Revíziós Bizott­ság elnökévé Nonna Murajovat választották meg. Az SZKP Központi Bizott­ságának elnöksége jóváhagyta az SZKP Központi Bizottságá­nak tizenegy tagú OSZSZSZK irodáját. Az iroda elnöke Nyi­kita Hruscsov, az elnök első helyettese Gennagyij Voronov, az elnökhelyettes Pjotr Loma- ko. Nyikita Hruscsov bejelenti, hogy befejeződött az SZKP XXII. kongresszusa. A Kreml kongresszusi palotája óriási termének boltívei alatt fel­csendül az IntemacionáJé fel­emelő dallama. A kongresszusi küldöttek és a vendégek állva éneklik a párthimnuszt. Sokáig nem ül el a viharos taps. Üdvözlő kiáltások éltetik a Szovjetunió Kommunista Pártját, a Szovjet nép minden győzelmének szervezőjét és lelkesítőjét, a testvéri kommu­nista és munkáspártokat, a né­pek barátságát. Az SZKP XXII. kongresszu­sának záróülése 40 percig tar­tott. (MTI) A HATÁROZATOT A 2. OLDALON ISMERTETJÜK. tette: teljes joggal elmondhat­juk, hogy a XXII. kongresz-| szus fontos mérföldkő a párt és az ország életében, a kom- j munizmus felépítéséért folyó harcban. Az új program elfo­gadásával a XXII. kongresz- szus az egész világ előtt meg­hirdette, hogy a Szovjetunió népei, élükön a kommunista párttal, követve a marxiz­mus—leninizmust, magasra emelik a kommunista társa­dalom felépítésének harci zászlaját. Hruscsov, a XXII. kongresz- szus küldöttei, az egész párt és a szovjet nép nevében forró köszönetét mondott a testvéri marxista—leninista pártok küldötteinek a kongresszus munkájában való részvételü­kért és jókívánságaikért. Biz­tosítjuk barátainkat — mon­dotta —, hogy a lenini párt továbbra is fennen hordozza a kommunizmus, a proletár internacionalizmus zászlaját. Hruscsov szívből jövő köszö­netét mondott az afrikai or­szágok demokratikus pártjai képviselőinek is. Nyikita Hruscsov leszögezte: következetesen érvényesíteni fogjuk a békés együttélés lenini elvét, tántoríthatatlanul harcolunk a világ békéjéért. A kongresszus záróülésén a Központi Bizottság beszámoló­jával kapcsolatos határozat kidolgozására alakított bizott­ság nevében felszólalt L eo­nyid lljicsov küldött. Jóváha­gyás végett a kongresszus ele terjesztette az SZKP Közpon­ti Bizottságának beszámolójá­val kapcsolatos határozati ja­vaslatot. Ezt egyhangúlag el­fogadták. A határozat teljes egészében helyesli az SZKP Központi Bizottságának politi­kai irányvonalát, bel- és kül­politikai gyakorlati tevékeny­ségét. Ezután Borisz Ponomarjov küldött határozat-tervezetet terjesztett a kongresszus ele az SZKP új porgramjárol. Emlékeztetett arra, hogy az SZKP programtervezetét júli­us 30-án a sajtóban közzétet­ték, és ezzel országos vitára bocsátották, A szovjet nép - hangsúlyozta Ponomarjov — egyöntetűen helyeselte az SZKP új programját, a világ első kommunista társadalma felépítésének marxista-leni­nista harci programját. Az illetékes bizottság meg­vizsgálta a programtervezet­hez benyújtott összes javasla- V>kat és kiegészítéseket, és jó­Még egy-két év, és Magyarországon is elmondhatjuk, hogy befejeztük a szocialista társadalom alapjainak építését Kádár János látogatása a moszkvai Vlagyimir lljics gépgyárban MOSZKVA (MTI): Az MTI különtudósítója je­lenti: Kádár János, a Magyar Szo­cialista Munkáspárt első tit­kára, a Minisztertanács elnöke, a Szovjetunió Kommunista Pártja XXII. kongresszusán részvevő magyar pártküldött­ség vezetője kedden délelőtt látogatást tett a moszkvai Vla­gyimir lljics gépgyárban. Ká­dár János kíséretében volt Révész Géza, a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Központi Bizottság tagja, a Magyar Népköztársaság moszkvai nagykövete és Usztyinov, a Szovjetunió Kommunista Párt­ja Központi Bizottsága tagja, a Szovjetunió budapesti nagy­követe. A magyar párt első titkárát elkísérte a látogatás­ra Szemjon Birjukov, a Szov­jet—Magyar Baráti Társaság első elnökhelyettese, Viktor Karaszjov, a Szovjetunió hőse, a Szovjet—Magyar Baráti Társaság elnökhelyettese, Ivan Szalimon, a Magyar—Szovjet Baráti Társaság titkára és Marija Fortusz őrnagy, akinek szerepe volt az Alba Regia cí­mű film alapjául szolgáló tör­ténetben. Kádár János moszkvai idő szerint pontban V2 1° órakor érkezett a gyárba, ahol Nyiko­laj Suvalov igazgatóval és Nyikolaj Galkin üzemi párttit­kárral az élükön a gyár veze­tői fogadták. Ezt követően a Magyar Szocialista Munkás­párt első titkára a gyár előtti parkban megtekintette azt az emléktáblával megjelölt he­lyet, ahol 1918. augusztus 30- án Fanni Kaplan ellenforra- dalmárnő merényletet követett el Vlagyimir lljics Lenin el­len. Az emléktáblán ez a fel­irat áll: „Hadd tudják meg a világ elnyomottjai, hogy ezen a helyen kísérelték meg az el­lenforradalmárok Vlagyimir lljics Lenin életének kioltását”. Lenin a szovjet hatalom első éveiben többször ellátogatott a később róla elnevezett, de an­nak idején még a „Mihalszon” nevet viselő gyárba. 1918 nya­rán és őszén Lenin többször mondott beszédet a gyár dol­gozóinak gyűlésein. Nyikolaj Galkin, az üzemi pártbizottság titkára a gyár emlékmúzeum-szobáin végig­kísérve Kádár János elvtársat, ismertette a hatalmas kombi­nát történetét. Felejthetetlen epizódokat elevenített fel a munkáskollektíva Vlagyimir lljics Leninnel fenntartott kapcsolatairól. Így a többi kö­zött elmondotta, hogy néhány nappal azután, hogy Lenin el­len a merényletet elkövették, a dolgozók fából készített em­lékoszloppal jelölték meg azt a helyet. Lenin felgyógyulása után ellátogatott a gyárba és szemrehányást tett a munká­soknak az emlékoszlop felállí­tásáért. A munkások elnézést kértek azért, hogy az emlék­oszlop igen szerény és fából készült, de kérték Vlagyimir lljics Lenint, hogy engedje meg az emlékoszlop megha­gyását. Lenin nem egyezett be­le, a kíséretében levő Luna- csarszkij azonban, amikor Le­nin nem hallotta, megnyugtat­ta a kollektívát, hogy meg­hagyhatják az emlékoszlopot. Lenin szerénységére jellem­ző, hogy amikor a gyárat már róla nevezték él, a szovjet dol­gozók nagy vezére a gyár kol­lektívájának címzett leveleit „a volt Mihalszon gyár kollek­tívájának” címezte. A gyár emlékmúzeumában egész sor magyar emléktárgy is látható. Itt van a többi kö­zött a kismotor és gépgyár né­hány ajándéka, a szolnoki MÁV javítóműhely KlSZ-szer- vezetének zászlaja, egy fény­kép, amely Kádár János elv­társat ábrázolja, amikor Sahov, a gyár igazgatóhelyettese 1960- ban magyarországi látogatása során átadta a magyar párt vezetőjének a gyár emlékjel­vényét. A gyár dolgozói kolektí- ven tagjai a Szovjet—Magyar Baráti Társaságnak. Kádár Já­nos a gyár emlékmúzeumának megtekintése után üzemlátoga­tásra indult. Esőnek a villany- motorszerelő-műhelyt tekintet­te meg. Itt Anasztaszija Kuz­nyecova tekercselőnő emlék­zászlót nyújtott át Kádár Já­nosnak. A zászlón ez a felirat áll: „Magyar barátainknak, a Vlagyimir Iljics-gyár kommu­nista élmunkásai.” (MTI) ★ MOSZKVA (MTI): A gyár megtekintése után Kádár Já­nos és Révész Géza nagykövet a 20-as műhelybe sietett, amelynek nagycsarnokában több mint kétezer dolgozó nagy lelkesedéssel, tapssal és virágokkal fogadta a magyar pártküldöttség tagjait. A Szovjetunió Kommunista Pártja történelmi XXII. kong­resszusa óriási esemény és ün­nep az egész szocialista világ, a nemzetközi kommunista mozgalom számára. Küldöttsé­günk nagyon jól átérzi, hogy ezen a kongresszuson a nagy halhatatlan Lenin szelleme, a kommunizmus uralkodik. Az a politika, amely itt, a szemünk előtt kirajzolódott, szívünk szerinti, mert a marxizmus— leninizmus elveihez való szi­lárd ragaszkodás és a kommu­nizmus győzelmének politiká­ja. Kádár elvtárs ezután köszö­netét mondott a gyár kollektí­vájának a meghívásért, a me­leg fogadtatásért és tolmácsol­ta a magyar munkásosztály, az egész dolgozó nép testvéri üd­vözletét. Kijelentette: „különö­sen hálásak vagyunk azért, hogy a gyár kollektívája a szovjet—magyar baráti társa­ság kollektív tagja. Ezt a né­pünk iránti szolidaritás leg­szebb kifejezésének tekintjük. Kádár János a továbbiakban rámutatott, hogy a Szovjet­unió Kommunista Pártja XXII. kongresszusának nagy kérdéseivel milliók foglalkoz­nak majd hónapokon és éve­ken át. Én csalj két kérdést akarok szólni — folytatta. — Először: a XXII. kongresszus még egy óriási követ gördített a személyi kultusz maradvá­nyaira, hogy azokat még job­ban eltemesse. Mi teljes mér­tékben egyetértünk azzal, hogy a XX. kongresszus határozata­it a XXII. ismételten szentesí­tette, s a személyi kultuszt és maradványait véglegesen elte­mette. A mi népünk vérrel fi­zetett a személyi kultusz hibái­ért, éppúgy, mint a revizionis­ta árulásért. Némelyek kicsit felszísszennek azért, mert a kö­vet rágördítették a személyi kultusz sírjára. Lehet, hogy az ő lábuk ujját is megnyomta ez a kő. De tegyék a lábukat jobb helyre, s akkor a kő nem fog­ja majd nyomni. Egyes helye­ken ugyanis még kísért a múlt. Így némely albán veze­tőknek jobban tetszik a sze­mélyi kultusz, mint a lenini szellemű kommunista politika. Mit csinálunk velük? Mi nem járhatjuk a személyi kultusz útját. Az elvekből engedni nem lehet. Azok az emberek, akik nem szeretnek gondolkodni, akik nem szeretnek dolgozni a né­pért, azoknak szájíze szerint van a személyi kultusz. Mi odahaza, Magyarországon le­számoltunk a személyi kul­tusszal, azzal a szent meggyő­ződéssel, hogy a kommuniz­mus, a szocializmus eszméje a népek számára megragadó, s azt támogatják, s minden, ami ellenkező, hátráltatja fej­lődésünket. Kádár elvtárs beszédének befejező részében a követke­zőket mondotta: A magyar nép óriási több­sége a szocializmus híve, ezért él és dolgozik. Szovjet földön a polgárháború éveiben együ­vé folyt a szovjet és más nem­zetiségű, köztük magyar kato­nák vére, akik Lenin hívó szavára indultak harcba. Le­nin 1919-ben azt mondotta, hogy a Szovjetunió és a Ma­gyar Tanácsköztársaság szö­vetséges államok. Az 1919-es Magyar Tanácsköztársaságot az imperialisták leverték, mert akkor még erősebbek voltak, de 1956-ban már ez nem sikerült, mert akkor már a szocializmus erői voltak ha­talmasabbak. A magyar nép nehéz utat járt meg, s most a szocialista tábor tagjaként a Szovjetunió igaz barátjaként a szocialista társadalom alapjai építésének befejezésén dolgo­zik. Még egy-két év, és ná­lunk, Magyarországon is el­mondhatjuk, hogy befejeztük a szocialista társadalom alap­jainak építését. Népünk igye­kezni fog, hogy nagyjából- egészében önökkel együtt ér­kezzen el az egyetlen igaz em­beri társadalomba, a kommu­nizmus világába. A Magyar Szocialista Mun­káspárt tevékenységének alap­ja a marxizmus—leninizmus- hoz való hűség, az összeforrott- ság a magyar néppel és szov­jet testvéreinkkel — hangoz­tatta végül Kádár elvtárs, aki­nek beszédét a részvevők hosz- szú percekig tartó viharos tapssal fogadták. A nagygyűlést Galkin, az üzemi pártbizottság titkára zárta be. A jelenlevők hosszan éltették a szovjet—magyar ba­rátságot, a békét, a kommuniz­must. A zenekar a magyar és a szovjet himnuszt intonálta. Ezt követően a díszteremben a gyár vezetősége díszebédet adott Kádár János tiszteletére. Az ebéden pohárköszöntők hangzottak el. Kádár elvtárs is rövid beszédet mondott. A látogatás befejeztével Kádár János a dolgozók és a fiatalok kérésére bejegyzést tett a gyár és a Komszomol- szervezet emlékkönyvébe. „Mai látogatásunk is bizo­nyítja, hogy a forradalmi szel­lem nem múlt, hanem élő valóság a Vlagyimir lljics gyárban!” — íratta Kádár elvtárs a gyár emlékkönyvébe, majd a fiataloknak ezeket kí­vánta: ,,a gyár ifjúsága saját munkájával járuljon hozzá ahhoz, hogy az egész kollek­tíva mihamarabb elérje a kommunista munka gyára cí­met. A fiatalok ezzel veszik ki részüket a szovjet nép nagy műve, a kommunista tár­sadalom felépítéséből. Ez a becsület, s az emberhez méltó dicsőség egyedüli útja.” Búcsúzóul Suvalov igazgató, a Vlagyimir lljics gyár tiszte­letbeli élmunkás igazolványát nyújtotta át a magyar párt vezetőjének. (MTI)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents