Népújság, 1961. október (12. évfolyam, 232-257. szám)

1961-10-17 / 245. szám

1961. október 17., kedd víPOJSAr, 5 Jubileumi vállalás Mi a köíetesség ? A Fő téri hentesüzlet előtt összeseit egy asszony. Szívbe­tegség...! Az egyik járókelő segítöszándékbol betért a vi­rágüzletbe, hogy telefonon ér­tesítse a mentőket az esetről. A legnagyobb megdöbbenésére ezt a választ kapta: — A telefont csak vállalati ügyben használhatjuk... Nem hisszük, hogy a válla­lat vezetősége azért részesí­tette volna megrovásban a virágüzlet dolgozóit, mert se­gítséget nyújtottak beteg em­bertársuknak. tíSOSZ megyei knltúeverseny Vasárnap délután 6 órai kez­dettel a Városi Művelődési Házban rendezték meg a KIOSZ megyei kultúrversenyt. A találkozón a legjobb önte­vékeny kisiparos kultúrcsopor- tok mutatták be műsorukat. Szüreti felvonulás Domoszlón Járásunkban nagy hagyomá­nya van a vidám szüreti ün­nepségnek. A közelmúltban tartották a felvonulást Nagy­fádén, Gyöngyöstarjánban, Mark azon és Atkáron, vasár­nap pedig a domoszlói terme­lőszövetkezet. a községi tanács és a tömegszervezetek közösen rendeztek vidám, színes, szü­reti ünnepséget. Délután 2 órakor kezdődött a felvonulás a község Fő te­rén, kocsikon, kerékpárokon, lovakon, s közben az abasári honvédzenekar muzsikált. A kultúrotthon környékén sátra­kat állítottak fel, ahol laci- pecsenyét, disznótoros készít­ményeket árusítottak. A kul- túrotthonban sorsolták ki az állami gazdaság és a KISZ- szervezet szölőpiramisát, majd este vidám bált rendeztek. Segítség a zárszámadáshoz A tsz-ek zárszámadásának zökkenőmentes elkészítésé­hez szükségessé vált volna, hogy az egyszer és kétszer fej­tett borok átadását legkésőbb december 31-ig befejezzék,, il­letve azok ellenértékét meg­kapják. Ennek a követelmény­nek a megvalósítása lehetet­lennek látszott. A Boripari Igazgatóság lehe­tővé tette, hogy a tsz-ek a két­szer fejtett borra vállalt köte­lezettségüknek átváltoztatá­sát kérjék seprős-, illetve egy­szer fejtett borra. A legutóbbi jelentés szerint csupán az abasári Rákóczi Tsz, a domoszlói Mátragyöngye Tsz, a vécsd Rákóczi Tsz nem élt még eddig ezzel a lehetőség­gel. A többi tsz-ben a kétszer fejtett bor átadása miatt a zár­számadás elkészítésénél ne­hézség nem lesz. Szüreti bál 0 Gagarin Székházban Az Űj Élet Termelőszövet­kezet KISZ alapszervezete szombaton este vidám szüreti bált rendezett a Gagarin Ter­melőszövetkezeti Ifjúsági Szék­házban. A hangulatos tánces­ten a honvédség zenekara ját­szott. A nagyszabású bői. • ' városszerte nagy v f éeklödés. TÍZÉVES fennállását ün­nepli a MÁV Kitérőgyártó ÜV december 21-én. Ez az ünnepi alkalom is arra késztette a vállalat dolgozóit, hogy az éves terv teljesítésében ma még megmutatkozó lemaradás megszüntetésére összefogják erőiket. Sőt, nemcsak teljesíteni akarják termelési tervüket, hanem határidő előtt akarják befejezni. Elhatározták, hogy tízéves fennállásukat az évi terv befejezésével ünneplik meg december 21-én. Az ün­nepi alkalomhoz méltó ez a vállalás. A SZAKSZERVEZETI bi­zottság kezdeményezésére munkaversenyt szerveztek a jubileumi vállalás sikerének biztosítására. Ha a MÁV Ki- térögyártó ÜV dolgozói szor­galmukat is hozzáadják lelke­sedésükhöz, a tízéves jubileu­mot nagyon szép sikerrel ün­nepelhetik meg. (Sz. I.) A Tállal! határidő lejár AZ LENNE a kisebbik baj, hogy a vállalt határidő lejár, de minden határidőnek fontos gazdasági szerepe is van, s ezért a határidő be nem tar­tása a gazdasági munkákban torlódást idézhet elő, illetve veszélyezteti a gazdaságossá­got. Amikor pedig a jöve­delemről van szó. az már sze­mély szerint is érint minden­kit, nem beszélve arról, hogy a népgazdasági érdekek is koc­kán forognak minden ilyen esetben. Most sem az általánosságok miatt szólunk, hanem néhány tsz-ünket szeretnénk figyel­meztetni arra, hogy október 15-e elmúlt. Hogy miért tesz- szük ezt? Mert a gyöngyöspataiak, a gyöngyöstarjániak, a szűcsiek, a vécsiek és a visznekiek el­maradtak a kukoricatörésben. Tegyük hozzá: a kukorica érésfoka nem volt megfelelő arra, hogy a tárolást elbírta volna. Ezért kellett a törés­sel várni. Ezért tettek ígére­tet arra, hogy október 15-ig ők is letörnek minden kuko­ricát. De a kukoricaszár levágása és silózása is sürget. Október 20-ig ezzel a munkával is el kell készülni. Igaz, hogy a járás t&z-éiben eddig már majdnem 20 000 köbméter silót készítettek, de az állatok át- teleltetése miatt még több silótakarmányra van szükség. Abraktakarmányban hiány mutatkozik. A jó minőségű lucerna- és herekazlakat tehát nem szabad megbontani, mert erre a takarmányra a serté­seknek lesz nagy szüksége. AZ EMLÍTETT határidők tehát nagyon fontos gazdasági munkákra figyelmeztetnek bennünket, s egyben arra is köteleznek, hogy már most helytálljunk, mert ez a helyt­állás nemcsak egyéni érde­künk, hanem a közös gazda­ságok eredményeinek egyik biztosítékát is jelenti. Szülők iskolája Az idei tanévben is megtart­ják minden községben a „Szü­lök iskoláját”. Az iskolák igaz­gatói 6—8 előadásból álló soro­zatot állítottak össze, amely lehetővé teszi, hogy minőségi­leg is fejlődés következzen be ezen a téren is az elmúlt évhez viszonyítva. Az előadásokon a pedagógiai, nevelési kérdések mellett szó lesz néhány világnézeti vonat­kozású problémáról is. A „Szülők iskolája” iránt az érdeklődés évről évre fokozó­dik, ami az iskolai munka eredményességének is biztosí­téka. Az anyag biztosítva van A szerfaanyagok hiánya ne­hezítette meg néhány tsz-ben a gazdasági épületek létreho­zását. Ezt az akadályt már Gyöngyöspata, Márkáz, Gyön- gyössolymos és Ludas esetében elhárították. A gyöngyöspatai 3000 férő­helyes csibenevelő faanyagá­nak beszerzése is biztosított­nak látszik. De a halmajugrai Üj Élet Tsz-ben sem lesz gond tovább a 100 mázsa cement előteremtése. A járás területén dolgozó kisiparosok is a tsz-ek segít­ségére siettek. Két-három na­pi társadalmi munkát ajánlot­tak fel a tsz-ek gazdasági épü­leteinek munkálataihoz. Több kisiparos eleget tett már en­nek a vállalt kötelezettségé­nek. i Mindent az emberérti Ä város 1962. évi költségvetés ®lőírMV2«jls.ról \ z SZKP programterv e- zetének végső kicsen­gése, de egyben a tervezet megszületésének magyarázata is ez a címben említett köve­telmény: Mindent az embe­rért! És úgy vagyunk vele, bár­miről essék szó, bárhova te­kintsünk, szívesen vetjük ösz- sze tapasztalatainkat, céljain­kat ezzel a követelménnyel. Érthető hát, ha a város 1962. évi költségvetési előirányzaíat is erre a mérlegre helyezzük rá és ennek a fényszórónak a tiszta fényébe állítottuk: néz­zük, lássuk — milyen tervek vannak születőben az embe­rért, a mi városunk lakossá­gáért. A számok ugyan csak köz­vetve szólnak erről a célról, de a számok mögé tekintő kutató szem sok mindent megláthat. Már az a rövidke kitétel is fel­kelti figyelmünket, amely mindjárt a részletezés előtt található: az 1962. évi költség- vetési javaslat 3119 300 forint­tal több az 1961. évi jóváha­gyott költségvetésnél. A költségvetési javaslat fő­ként a törekvések felfedése céljából érdekes. Az adatok, a számok ugyanis fontossági sor­rendet is rejtenek magukban. Nem kell ezt a megállapítást tovább bizonygatni, hiszen az a szám, amely a szociális ki­adásokat 30,5 millió forintban jelöli meg, s utána mindjárt több mint. 12 millió forinttal a kulturális kiadósok következ­nek, ez a számadat a legfőob tendenciákat is hűen jelzi. Nem rossz dolog az, ha a város költségvetése a kiadá­soknak több mint felét szociá­lis és egészségügyi vonatkozá­sú intézkedések végrehajtásá­nak anyagi fedezetéül szánja. K8?sé«fe i * cssetési feladatok Megállapíthatjuk, hogy a já­rás községeiben a tanácsülése­ken gyakran megtárgyalják a községfejlesztési munkákat, és nincs olyan VB-ülés, amelyen legalább az indítványok során ne foglalkoznának a VB-tagok a községfejlesztési feladatok­kal. A járási tanács VB illetékes szervei gyakran ellenőrzik a községfejlesztési munkák do­kumentációit. Abasár, Detk. Domoszló, Gyöngyöspata és Halmajugra esetében már utó- vizsgálatokra is sor került. fl dolgozók érdekében Példás a rend a Domoszlói Állami Gazdaság munkásszál­lásain és üzemi étkezdéiben: állapította meg a legutóbbi egészségügyi vizsgálat. A Detki Gépállomás szintén hasonló eredménnyel dicsekedhet. A mezőgazdasági technikum atkári tangazdaságában azon­ban csak a pénzbüntetés kiro­vása után szüntették meg azo­kat a hiányosságokat, amelye­ket az ellenőrizés feltárt. A dolgozók érdekeit csak az előző példák szolgálják. Minden erő! a kenyérgabona vetésére! AZ EGYIK legszárazabb ősszel lepett meg bennünket az időjárás. Ez kedvezően hat a betakarításra, ugyanakkor csökkenti az őszi vetések sike­res befejezését. A jövő gazda­sági évben az országnak mint­egy 26 millió métermázsa ke­nyérgabonát kell termelni, s ehhez járásunknak 13 450 kát. .hold búzával és 470 hold rozs- zsal kell hozzájárulnia. Több tanácskozáson leszö­geztük, hogy a kenyérgabona vetésterv teljesítése egyaránt érdeke a népgazdaságnak és a termelő üzemeinknek, a ter­melőszövetkezetek és a községi tanácsok vezetőinek is becsü­letbeli ügye. Ennek ellenére őszi búzából még csupán 3915 holdat, rozsból 269 holdat ve­tettünk el. Jó ütemben halad a munka Detken, ahol 500 hold, Nagy- fügeden 430 és Karácsondon 1 '-n'rion került a földbe a •.> vetőmag. Az , i Rákóczi Tsz-ben vi­szont még egyáltalán nem ve­tettek és lassú ütemű a vetés Gyöngyöspatán és Markazon is. Meg kell állapítani, hogy a mostani időszakra vonatkoz­tatva, nagyon kevés a bevetett terület, nem tettek meg a ter­melésben dolgozó vezetők min­dent az őszi gabona vetésére. Pedig tudott dolog, hogy a jó termés alapja az időbeni vetés. JÁRÁSUNKBAN a külföldi búzák ésszerű felhasználásával olyan termésátlag takarítható be, amely meghaladhatja sok kapás-kultúra termelésének jö­vedelmezőségét is. A jelenlegi szárazság következtében egy hold őszi búza elvetésének költsége négy—öt mázsa búzá­val egyenlő pénzértékben mu­tatkozik. Tizenöt mázsás ter­més esetén katasztrális hol­danként elérhető 2300—2500 fo­rintos tiszta jövedelem, az adott gépesítési fokot figye­lembe véve. Természetesen sh- ,hez szükséges a külföldi búza­fajtáknál a három mázsa mű­trágya holdanként, az elővete- ményt figyelembe véve, hazai búzafajtáinknál 1—1,5 mázsa, holdankénti műtrágyázás. FELHÍVOM a termelőszö­vetkezetek szakembereinek fi­gyelmét, hogy őszi búza veté­sük néhány százalékát vethe­tik ismét őszi búza után, ha a nyáron felszántott tarlókat könnyebben el tudják munkál­ni, azok talaja ülepedettebbek, de 1,5—2 mázsa műtrágyát kell biztosítani holdanként. A je­lenleg felszántott kukorica- és cukorrépaföldeken amellett, hogy holdanként drágábban vetünk, minden talajművelő eszközt összetörünk és mégis, magágyként csak levegős, rö­gös talajt tudunk biztosítani. Ebbe a talajba vetett búza jö­vője kétségesebbé válhat, mint a búza után vetett területen, ahol a magágy élőkészítési fel- ■ ''•’ei jobbak. Csörgő Tibor főagronómus S a többihez viszonyítva: a kulturális kiadások jelzett ja­vaslata is nagyon kellemes kö­vetkeztetések megfogalmazá­sára késztet mindannyiunkat. Hiszen a többi kiadás össze­sen is alig haladja meg a kul­turális célok szolgálatára szánt összegnek a felét! M it jelent mindez a gya- korlatban is? Jelenti többek között azt, hogy mint­egy félmillióval akarunk töb­bet költeni óvodákra és nap­közi otthonokra 1962-ben, mint tettük ezt és tesszük a most folyó évben. De emelkedik az általános iskolák kerete is, mintegy 200 000 forinttal. Az általános iskolai napközi ott­honokra pedig több mint fél­millió forinttal szándékozunk az ideinél többet fordítani jö­vőre. A gimnáziumra szánt összeg is majdnem 200 000 fo­rinttal lesz több a következő évben. Hasonlóan az előbbiekhez: több jut a zeneiskolára és a sportmozgalomra is. Ha pedig legjelentősebb egészségügyi intézményünk, a kórház költségelőirányzatát vizsgáljuk, azt tapasztaljuk, hogy itt is növekedést irányo­zunk elő, mégpedig az ez évi költségeknél két és negyed- millió forinttal többet. Vagy nézzük a városépítési térveket? íme: a magasabb szintű parkosítás a város déű részében háromezer négyzet­méternyi területet tesz igazán széppé. Bővítjük a közvilágí­tást, 800 méter makadám utat építünk, elkészítünk három ki­lométer hosszúságú járdát. 60 pad kerül a parkokba, lovába szépül Mátrafüréd és fokozot­tabban törődünk majd Mátra­házával és Kékestetővel is. Itatásos hengerlést kap a Vezekényi utca, a Bornemissza utca, a Báthory utca és a Ba­ross utca. Felületi bevonást végzünk a Budai Nagy Antal téren, a Nemecz József utcá­ban, a József Attila utcában, a Bartók Béla, a Gyulai Pál és az Elmunkás utcákban, az Áp­rilis 4-e téren, a Felszabadulás útján és a Bugát Pál utcában. ^orolhatnánk tovább a jel- ^ lemző jegyeket, de ry- nyi is meggyőzhet mindenkit, ennyi is elegendő az általános érvényű következtetés levoná­sára. Es ha még a költségveté­si terv jóváhagyása nem is történt meg, a felsoroltak is hűen tükrözik a tendenciát: tovább fokozni a város lakos­ságának jólétét, a kulturált életviszonyok megteremtését biztosító körülményeket, maxi­mális erőkifejtéssel gondos­kodni a legfiatalabbakró] é« általában az ifjúságról, a mű­velődési lehetőségek további részleteiről, az egészségügyi intézkedések hatékonyságának fokozásáról, mindezt és a még fel nem soroltakat is össze­gezve: gondoskodni a boldo­gabb, kulturáltabb, kiegyensú­lyozottabb, könnyebb, nyu- godtabb életről, fokozottabban gondoskodni a lakosságról, ró­lunk, az emberről, aki min­dent magáénak vallhat ebben az országban, akiért történik itt minden. Jó ezt érezni, tapasztalni és tudni, jó így élni! G. Molnár Ferenc Az üzemvezető Hosszú, vékony alakja föl­tűnt a folyosó végén. Az egyik üzemmérnökhöz sietett. — Egy pillanatra, Gyurkó elvtárs, szabad? Szemüvegén megcsillant a nap, derűt, s jókedvet sugár­zott, aztán a Gyöngyösi Érc­bánya fiatal mérnökének ar­cán is mosoly villant. — Egy pillanatra? — kérdez­te tréfásan .:. — mindig. — Az üzem harmadik ne­gyedévi tervteljesítése felől érdeklődünk. Nem tartjuk fel sokáig. — Tessék, jöjjenek be hoz­zám. Már nyitja is irodája ajta­ját. Egyszerű helyiség, csak a legszükségesebb berendezések­kel. Vegyszerek szaga, éppen olyan, mint az üzemben és a laboratóriumban. Az üzemve­zetőnek ez természetes. Ez az életeleme. Vegyszerek, kísér­letek. Elsősorban a gyakorlati munka érdekli. Többek között ólmot és cinket termelnek. Minél jobb és minél gazdasá­gosabb legyen a fémkihoza- taL Ez az ércelőkészítő fel­adata. — Hogyan, mint sikerül? Száz és száz összetevője van ennek. Nekünk az a köteles­ségünk, hogy a legkedvezőbb feltételeket teremtsük meg. Az elmúlt negyedévben ered­ményesen dolgozott a kollek­tíva. Igen, minden dolgozó iparkodása benne van az ered­ményekben. Helyt álltak az emberek. — De a tényekre, az adatok­ra kíváncsiak ugye? Az el­múlt negyedév termelési ter­vét üzemünk 103,4 százalékra teljesítettük. A fémkihozata! folyamatosan javul. A kísér­leti laboratórium őrlő- és fló­táié berendezésének üzembe­helyezése a műszaki fejleszté­si tervek szerint történik. Gyurkó László üzemvezető csendesen, elégedetten moso­lyog. Szeme messzire téved, képzeletben talán újból átéli az elmúlt hetek eseményeit. Látja embereit, erényeikkel és fogyatékosságaikkal együtt De elsősorban az elmúlt évek fejlődését látja. A nagyfüge* di, gyöngyösi és környékbeli volt földműves-napszámosok­ból, hajdani summás-aratók- ból megbízható, jó szakmunká­sokat neveltek. Persze nem volt könnyű a dolog. Elsősor­ban a munkások érdemelnek elismerést, akik napi nyolcórás műszak és fárasztó utazás után nekiültek a könyveknek és ta­nultak. De így, ilyen körülmé­nyek mellett tanítani sem könnyű. Sok türelemre, meg­értésre van szükség. Ismerni, szeretni kell az embereket. Akkor szívük és értelmük megnyilatkozik előttünk. A termelés problémái mellett a munkások ügyes-bajos dolgai­val is törődni kell. Ez a ve« zetés és a siker titka. Nem, legutóbbi találkozá­sunkkor mindezt nem mondta el az üzemvezető. Nem öntöt­te szavakba, de ez tükröződött meleg tekintetéből. És én már láttam őt, amikor az üzem­ben megállt egy-egy munkás mellett, hallottam szerény, biztató hangját és a munkások bizalommal néznek fel rá. Még valamit. Talán apró­ság, de mégis sokat sejtet. Nem voltam bizonyos az üzemvezető teljes nevében. Tőle resteltem megkérdezni, távozóban a portástól érdek­lődtem keresztneve után. ö csodálkozva, kicsit neheztelve mondta: — Laci... Lacinak hívják. Majd kihúzta magát és csak ennyit mondott: — Gyurkó László, a mi üzemvezetőnk. (f. w

Next

/
Thumbnails
Contents