Népújság, 1961. október (12. évfolyam, 232-257. szám)
1961-10-13 / 242. szám
1SÜ1. elriáber 13., péntek «ePÜJSAG R Péter Jánosi kin agy miniszter felszólalása az ENSZ-liőzgytiléseii Péter János beszéde elején azt fejtegette, hogy a nemzetközi helyzet romlása bizonyos tekintetben az általános javulás valamiféle visszahatásaként jött létre. Nyilvánvaló, hogy az általános és teljes leszerelés eszméje az egész világon minden várakozáson felül nagy tért hódított — hangsúlyozta —, amikor a szovjet kormányfő, Nyikita Szergejevics Hruscsov a közgyűlés 15. ülésszakát és a világ közvéleményét a szó legteljesebb értelmében meglepte az általános és teljes leszerelés gondolatával, mint ami az egyetlen lehetséges út az emberiség számára, hogy elkerülje a termonukleáris világégést. Emlékezzünk vissza, milyen reakciót váltott ez ki egyes körök részéről itt, a közgyűlésen. A legkülönbözőbb világnézetű és politikai felfogású számos delegáció általános megkönnyebbülésével szemben a nyugati szövetségesek vezető hatalmai minden elképzelhető érvet mozgósítottak már pusztán a gondolattal szemben is. Azokban a hónapokban olyan kijelentéseket hallottunk, hogy az általános és teljes leszerelés egész gondolata nem egyéb, mint utópia. Kínos próbálkozásokat láttunk, ahogyan egyesek még az „általános és teljes leszerelés” szavak használatát is kerülni igyekeztek. A napokban viszont hallottuk, amint az Egyesült Államok elnöke ezt mondotta: „A háború eszközeit meg kell semmisíteni, mielőtt azok semmisítenek meg bennünket.” Az általános és teljes leszerelés gondolatának frontáttö- rése és szakadatlan hódítása valóban minden képzeletet felülmúl. Itt jön azonban a fordulópont. Ezekkel a kedvező fejleményekkel párhuzamosan határtalan fenyegetőzéseket bocsátottak szabadjára. .Amit. ma látunk és hallunk, mindazt bele kell helyeznünk a közelmúlt történéseinek ösz- szefüggésébe. Senki sem tudja pontosan, miért hullott atombomba Hirosimára és Na- gaszakira a második világháború legvégén; azt azonban már tudhatjuk, miért nem került sor atombomba bevetésére a koreai háborúban. A nyugati szövetséges hatalmak, amint az atomfegyver monopóliumát elvesztették, többé nem számíthattak arra, hogy megtorlás kockázata nélkül alkalmazhatnak atomfegyvert. JCttől az időtől kezdve az emberiség nagy tömegeit több válságos alkalommal és a világ különböző részein a Szovjetunió növekvő nukleáris és termonukleáris ereje védte meg az atomháború pusztításától. Eddig a Szovjetunió termonukleáris ereje akadályozta meg a nyugati hatalmakat abban, hogy az atomfegyvereket alkalmazzák. Következésképpen a Nyugat fokozódó fenyegetéseivel és katonai előkészületeivel szemben az államok többsége és az egész emberiség számára a legfőbb védelmet az jelenti, ha a szovjetunió fejleszti nukleáris eszközeit. Hirosima és Nagaszaki tragédiája után a nyugati hatalmaknak nincs erkölcsi alapjuk arra, hogy a tényeknek ezt a logikáját vitassák. A Szovjetunió új nyilatkozata a termonukleáris kísérletek felújításának szükségességéről azzal biztatja az egész emberiséget, hogy a Hirosimára és Nagaszakira ledobott atombombák fogják jelenteni mindörökre az atomenergia katonai alkalmazásának egyetlen tragikus eseményét. Minőségi változás van a világhelyzetben. Az interkontinentális rakéták és az űrkutatás korában nincs már sebez- hétetlen pont a Földön, még az Egyesült Államokban sem. Mivel tehát a nyugati militarista körök számára mindenféle fegyverkezési verseny teljesen kilátástalanná vált, ez kényszerítő erővel hathat abban az irányban, hogy felújítsák a tárgyalásokat, mégpedig valóban az általános és teljes leszerelésről, igazi és hathatós ellenőrzés mellett. Péter János ezután arról belsőt, hogy a jelenlegi nemzetközi helyzet legkritikusabb pontja a német és a berlini kérdés. Ez kétségtelen. De tévedés volna azt gondolni, hogy a válság abban a javaslatban gyökerezik, amelynek célja, hogy kössünk békeszerződést mindkét német állammal és rendezzük Nyugat-Berlin abnormális helyzetét. Az ilyen ostobaságokat azért találták itt ki egyesek, hogy félrevezessék azokat a delegációkat, amelyek nem járatosak Közép-Európa újabbkori történetében. A második világháború még izzó zsarátnokait el kell tüntetni, hogy végre valóban béke legyen Közép-Európában. A békeszerződésre és Nyugat- Berlin abnormális helyzetének rendezésére tett javaslatok tehát semmiféle békés helyzetet nem zavarnak. Ellenkezőleg, a javaslatok éppen arra irányulnak, hogy békét teremtsenek ott, ahol eddig nem volt béke. Magyarország népe és kormánya szoros baráti kapcsolatot tart fenn a Német Demokratikus Köztársaság népével és kormányával politikai, gazdasági és kulturális területen egyaránt. Bizton reméljük, hogy a békeszerződés közeljövőben történő megkötése az európai népek baráti együttműködésének új korszakát nyitja meg. Péter János ezután arról Ítészéit, hogy a világhelyzet jelenlegi romlásának legmélyebb oka a gyarmati rendszer felszámolásának feltartóztathatatlan folyamatával fiigg össze. A magyar külügyminiszter ezután követelte, hogy még a közgyűlés mostani ülésszaka alatt állítsák helyre az ENSZ- ben a Kínai Népköztársaság törvényes jogait, majd az ENSZ-titkán lg feladatainak és felépítésének átszervezésevei kapcsolatos problémákról beszélt, s végül kitért az úgynevezett „magyar kérdésre”, amely az Egyesült Államok immár „rutin” lépéseként is mét a közgyűlés tárgysorozatán van. Őszintén szólva, a dolog bennünket nem nagyon érdekel — hangsúlyozta —, minden tiszteletem az Egyesült Nemzeteké, de a kérdés valóban nem nagyon érdekel bennünket, sőt. még az Egyesült Államok kormányának is kellemesebbnek tűnne, ha meg tudna tőle szabadulni. Az amerikai delegáció úgy terjesztette be a napirendi, pontot, mint „befejezetlen ügyet”. A kérdés jelenlegi formájában az ENSZ napirendjén egymagában is ütközik az Egyesült Államok európai politikai szándékával. Viszont úgy látszik, az amerikai delegáció nem tudja, hogyan fejezze be. Beszéljünk egészen nyíltan. A legújabb tények a következők: amikor Budapestről elindultam erre a közgyűlésre, az Egyesült Államok ügyvivője saját kezdeményezéséből kijött búcsúztatásomra a repülőtérre. Ezt a lépést nem írta elő semmiféle proto- koll-szabály, hiszen kizárólag az ENSZ közgyűlésére jöttem ide. s nem az Egyesült Államokba. Ennélfogva az Egyesült Államok követségének ezt a gesztusát megfelelő figyelemben részesítettem, viszont ez éppen azon a napon történt, amikor az Egyesült Államok delegációja itt benyújtotta javaslatát a titkársághoz az úgynevezett magyar kérdés napirendre tűzésére vonatkozóan. A delegátusok közül sokan emlékezhetnek arra. hogy a közgyűlés meghosszabbított 15. ülésszakán vagy három hétig semmi munka nem folyt, csak azt vártuk, mi lesz az eredménye a szovjet—amerikai megbeszéléseknek a leszerelési kérdés várható vitájáról. Mégis az ülésszak végén az Egyesült Államok képviselője kijelentette, hogy a „magyar kérdés” idő hiánya miatt nem került tárgyalásra. Ezen a nyáron lényeges megbeszélések folytak a 15. ülésszak elnökével és egyes delegációkkal, többek között az Egyesült Államok egyes tisztviselőivel is. Boland elnök úr esetleges magyarországi látogatásáról. Ügy látszott, mindenki örül. Mindez után az utolsó pillanatban jött az amerikai javaslat a napirendre tűzésre vonatkozóan. A hangulatváltozás magyarázatát tömör szavakkal sugdosták diplomatáink fülébe: „Tudják, Berlin miatt". Nos, mi hajlandók vagyunk az Egyesült Államoknak megkönnyíteni, hogy tekintély veszteség nélkül megszabaduljon a kérdéstől. De az is világos, hogy amíg a kérdést le nem veszik napirendről, addig nem tárgyalhatunk. Mi persze türelmesek vagyunk. Időnk van bőven, az idő pedig nekünk dolgozik. Ismétlem: kedvező feltételek között hajlandók vagyunk segíteni az Egyesült Államok kormányának, hogy megszabaduljon ettől a hidegháborús kérdéstől. Ebben az együttműködési szellemben a magyar delegáció azt kívánja a közgyűlés mostani ülésszakának, hogy küszöbölje ki a hidegháborús kérdéseket és fordítsa minden erejét a jelenlegi romlás okainak megszüntetésére, a nemzetközi béke és biztonság megszilárdítására — fejezte be beszédét Péter János. (MTI) Érdeklődéssel olvastam az újságban, hogy a gyógyászati tudomány újabb és lelentős lépést tett előre,példázva ezzelis hogy nemcsak a késnek van szerepe az ember egészségének I védelmében. Angliában, Salisbury városában fülbe helyezhető miniatűr készü- 'ék segítségével sugároznak zenét a betegnek, amely állítólag az érzéstelenítéssel kombinálva oiz- tos sikert jelent. Minden bizonnyal jó és kitűnő az ötlet, s bár erről írás nem esett, de el tudom képzelni, hogy egy vakbélműtétnél, könnyűzenét, valami kedves csa-csa-csát sugároz a készülék. Wagnert szívoperációnál sugároznak, mert az nehéz műtét, s nyilvánvalóan itt is érvényes az összhang... Hazai viszonylatban, mondjuk egy plasztikai műtét végrehajtásánál javasolom, hogy ezt játsz- szák a hölgy fülébe: „Szép a rózsám, már nincs hibája..." Mert szükség van a derűs optimuzmusra, a megkapó perspektívára is! (-ó) Ma már: TÖRVÉNY Czerte az országban fü- ^ zeteik, könyveik, vagy éppen munkapadjuk fölé hajoltak a kis- és nagydiákok, amikor a parlamentben felemelték kezüket az ország- gyűlési képviselők, hogy ezzel véglegesen döntsenek az ő sorsuk, haladásuk ügye fölött. A kis- és nagydiákok r Értekeitek a járásoknak as őssi munkák elvégzésére indított versenyét Az elmúlt napokban a megyei tanács mezőgazdasági osztálya mellett működő versenyértékelő bizottság az október hetediket állapotoknak megfelelően értékelte a járások munkáit, és megállapította, hogy az őszi betakarítási munkák elvégzésében, növényféleségenként mely járások kerültek az élre. Ezek szerint a burgonyaszedésben el.sö helyre került a hatvani járás, mert 765 holdról maradéktalanul betakarította a burgonyát, míg a második helyre a gyöngyösi járás került, mert kissé később, de szintén maradéktalanul befejezte 910 hold burgonya „felszedését”. Harmadik lett a hevesi, negyedik az egri járás. A cukorrépa betakarításában legjobban halad a gyöngyösi járás, őket az egri járás követi, majd a hevesi járás következik a versenyértékelés sorrendjében. A napraforgó betakarítási munkáinak elvégzésében: szedés és szárvágásban elsőként végzett a munkákkal a hatvani járás. Az egri járás 88 százalékát végezte el e munkáknak, míg a füzesabonyi járás 87 százalékban. A többi járás kevesebb eredménnyel dicsekedhet. A kukorica betakarítási munkájának elvégzésében úgyszintén o hatvani járás jár az élen, mert már 96 százalékban letörte a kukoricát, a letört területről a kukoricaszárat is betakarította. Második a füzesabonyi járás, harmadik a gyöngyösi járás. Az őszi kalászosok vetésében a sorrend a következő: Őszi árpa: Első a pétervá- sári járás, második a füzesabonyi járás, harmadik a hatvani járás. Őszi búza: Első a hevesi járás, második a füzesabonyi járás, harmadik a hatvani járás. Rozs: Első a hevesi járás 64 százalékkal, második a gyöngyösi járás 46 százalékkal, és harmadik a hatvani járás 45 százalékkal. őszi takarmánykeverék: Első a füzesabonyi járás 95 százalékkal. második és harmadik. helyezett a gyöngyösi és a hatvani járás, egyformán 90— 90 százalékos eredménnyel. A versenyt a munkák befejeztével, az év végéig még értékelik. A „népes”-kocsik hosszú ** sora lassan megmozdul, a kerekek nyikordulnak és az emberekkel teli apró vagonokat elnyeli az altáró feketén ásító torka. A délutános műszak száll be... Az irodákban és ahol délelőtt dolgoznak, már a munka befejezése előtti nyugalmas csend honol. Csupán a főmérnöki irodában cseng a telefon!..; Utasítások futnak a drótokon, hogy tettek kövessék a szavakat, hogy munkacsapatok lendüljenek a bánya váratlan veszélyeinek leküzdésére. Varga Jánost, a XII-es akna főmérnökét még „siktes” ruhában találjuk. Arcán a délelőtti bányajárás fekete pora. Részére még nem fejeződött be a műszak ... — ... vissza kell mennem- a bányába ... az 56-os száilító- vágaton vizet kaptunk ... Percenként 250 litert!..: 250 liter víz percenként!... De vannak, akik őrt állnak lenn a mélyben, akiket az elemek elleni küzdelem edzett egész emberré... A bányászok! Akik azt mondják, hogy ne tovább!... és a sustorogva ömlő víz meghunyászkodva engedelmeskedik az emberi akarat előtt. A váratlan veszélvek sorozata gördített akadályt a XII- ,es akna bányászai elé, de a talán napi elfoglaltságuk közben nem is gondoltak arra, hogy azokban a percekben száz és száz képviselő szíve dobbant meg kézfelnyújtás előtt arra a felemelő érzésre, hogy most tőlük függ ennek, a jövő nemzedék szempontjából annyira fontos tervezetnek törvényre emelése. S a gondolatok és szívdobbanások összehangzásából ma már: TÖRVÉNY a tegnap még csak: tervezet. Az előző év próbatüzében megállta a helyét a tervezet, hogy ettől a perctől kezdve törvényként tudják maguk mögött, maguk mellett mindazok, akik az ifjúság oktatásával, nevelésével foglalkoznak. Az országgyűlés nagy fórumáról hangzottak a köszöntő és köszönő szavak az ország pedagógusai, mérnökei, szakemberi, a gyáraik és termelő- szövetkezetek, a gépállomások és üzemek vezetői felé, mert ők azok, akik a törvénynek tartalmat adnak, s a holt betűknek életet, érvényt szereznek. Ez a törvény úgy jött létre, hogy a tervezet készítői az ország színe elé terjesztették, s a nép széles rétege vitatta hosszú hónapokon keresztül mindazt, amit tartalmazott. Javaslatok ezrei támogatták azt a tervszerű munkát, amelyik céljául tűzte ki, hogy az ország történelmében először az egész iskolarendszerre vonatkozóan alkossanak új törvényt. Czülő és pedagógus öröm^ mel köszönti a tízéves tankötelezettséget, hiszen megnyugtató az a gondolat, hogy a nem egyforma képességgel megáldott tanulók mindegyike fölött őrködik a TÖRVÉNY: el kell végezni azt a legkevesebbet, amelyik az ember számára szükséges ahhoz, hogy a mi társadalmunkban megállja a helyét. Országunk vezető osztálya a munkásosztály. Mi sem természetesebb tehát, mint az, hogy ennek az osztálynak szellemi és munkakultúráját a legmagasabbra kell emelni. Ezért nagy jelentőségű az a forradalmi változás, amelyet a középiskolai oktatás vonalán a törvény előír és megvalósít. A tanulást és a munkát így lehet összehangolni, így lesz valóban életszerű az a nevelés, amelyről most már nemcsak beszélünk, amelyet a szülő és pedagógus nemcsak igényel, hanem meg is valósít a végrehajtás során. Az új törvény hazánk minden dolgozója előtt nyilvánvalóvá teszi, pártunk és kormányunk elsődleges feladatának tekinti: biztosítja a szocializmust építő emberek szakmai, elméleti tudását. A törvényt elfogadta az ^ országgyűlés, a törvény megvalósításra vár! indultak meg a vágatkihajtá- sok. — Uj segédgerincet indítunk, amelyről föltárjuk a keleti részt. Ennek érdekében a kettes gerinci fővágatot modern, vasbeton és TH-ácsoia- tokkal biztosítottuk. Az előkészületek után megindul az abasári völgy kimosási zónáján túli rész lefejtésének munkálata, ahol a térképek szerint gazdag széntelepek fekszenek. A jövő évi szenet már innen kapjuk. De megindítjuk az egyes telep kutatását is, ahol szintén gazdag széntelepekre számítunk. 'T’ehát 150 vagon lesz a 1 XII-es akna jövő évi terve. Hogy ez biztosított legyen. a nehézségek sorozatát kell leküzdeni a bányászoknak és a műszaki vezetőknek De addig is előttünk áll az év utolsó szakasza, amely szintén nem szűkölködik problémákban. Egy azonban biztos! Az akarat megvan az emberekben! Az időt és fáradságot nem kímélve küzdenek a sikerekért. Példa erre az év elmúlt hónapjainak sikerekben gazdag időszaka, példa erre Varga János főmérnök, akit a villanymozdony gyors száguldással röpít a víz által veszélyeztetett hely felé. Laczik János feltárás, ahol a vízre bukkantak. Várták ugyan, mégis váratlanul következett be, mert a régi térképek nem ezen a telepen mutatták a régi bányászkodás maradványait. Egyébként a beszélgetés óta eltelt néhány nap alatt már több száz köbméter — évek hosszú sora óta felgyülemlett víz — folyt le a régi műveletről. De nemcsak itt, a nyugati részben érte!? el régi műveleteket a zakatoló F—4-es gyors- vágathajtó gépek, hanem az északi egyes gerincen is. Sorozatosan jelentkeztek a múltbeli tervszerűtlen rablógazdálkodás következményei. A tőkés profitszerző éhsége tehát bizonyos mértékig visszaüt ránk. De bányászaink, műszaki vezetőink szaktudása, igyekezete áthidalja ezeket a múltból visszanyúló hibákat. — Ezek lennének tehát a megoldásra váró problémák, amelyek a jövő évben okozhatnak ugyan zavarokat a termelésben. de a tervet akkor is teljesíteni tudjuk, bár meg kell indítanunk tartalékfejtéseinket is. — Es milyen intézkedéseiét foganatosítanak az esetleges zavarok elkerülése céljából? Varga János főmérnök ujjal tekintélyes területű „szűz”- részt határoltak körül, amelyeknek testében még isin harmadik negyedév tervszamai mégis kedvező képet nyújtanak. Nehéz volt, de sikerült! ... Sikerült, de felélték-e vajon a tartalékokat? A negyedik negyedév, az utolsó időszak termelése biztosítva van-e, milyen műszaki problémák megoldása foglalkoztatja az üzemvezetőséget? Ezekről beszélgettünk Varga János főmérnökkel, a falra függesztett óriási térkép előtt, amely elénk vetítette a bányabeli vágatok labirintusait. A főmérnök ujjai otthonosan futnak a térképen ... — Jelenleg a keleti részt műveljük. Itt üzemelnek a fejtéseink, amelyek az utolsó negyedévben is biztosítják a napi 130 vagont!... Ezeken felül tartalékfejtéseink állnak készenlétben arra az esetre, ha valami váratlan és nagyobb méretű üzemzavar következne be a jelenlegi fejtéseken. — A mostani vízbetörés nincs kihatással a termelésre? Vagy mondjuk az előttünk álló negyedév alakulására? — IN incs, mert ez jelenleg csupán a megoldásra váró műszaki problémák sorozatát növeli, de ... kihatással lehet az 1962-es évre. mert... ... jövőre ennek — a nyugati résznek — a művelését tervezték. Ezért indult meg a A sikerek biztosítéka
