Népújság, 1961. október (12. évfolyam, 232-257. szám)
1961-10-13 / 242. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLTETEK! AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÄCS NAPILAPJA XII. évfolyam, 242. szám ÄRA: 50 FILLÉR 1961. október 13., péntek Befejeződött az országgyűlés ülésszaka Gyurkó Géza: DRAMATIZÁLT FELOLVASÁS. VAGY IGAZI DRAMA G. Martinov: 220 NAP A VILÄG KÖRÜL ★ AZ ORVOS TANÁCSA A GYOMORBETEGEK RÉSZÉRE ★ KELEMEN ISTVÁN ÜTJA A MAGYAR BAJNOKSÁGIG ★ HÍREK A csütörtöki ülésen részt vett Dobi István, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titlcára, a Minisztertanács elnöke, Apró Antal, Biszku Béla, Fehér Lajos, Fock Jenő, Kállai Gyula, Kiss Károly, Marosán György, Rónai Sándor, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, Czinege Lajos, Gáspár Sándor, Komócsin Zoltán, Szirmai István, az MSZMP Politikai Bizottságának póttagjai, Csergő János, Czottner Sándor, Ilku Pál, Incze Jenő, Kisházi Ödön, Kovács Imre, Losoncai Pál, Nagy József né, dr. Nezvál Ferenc, Nyers Rezső, Pap János, Tausz János, Traut- mann Rezső miniszterek, Ajtai Miklós, az Országos Tervhivatal elnöke. A diplomáciai páholyokban helyet foglalt a budapesti diplomáciai képviseletek számos vezetője és tagja. Az ülést néhány perccel tíz óra után Rónai Sándor, az országgyűlés elnöke nyitotta meg. Az országgyűlés az 1960. évi állami költségvetés végrehajtásáról szóló jelentést tárgyalta, amelyet dr. Dabrónaki Gyula előadó ismertetett. Az 1960. évi gazdálkodási eredményeit ismertetve, megállapította, hogy az 1960. évi költségvetés végrehajtása a gazdasági élet jelentős fejlődéséről tanúskodik. Ebben számottevő szerepet játszott a dolgozók alkotó munkájának fokozódása, a minisztériumok és a tanácsok irányító, ellenőrző tevékenységének javulása, a növekvő gazdálkodási és pénzügyi fegyelem. Eredményeink növelése azonban megköveteli, hogy tovább javítsuk a gazdasági vezetést, fokozzuk a munka termelékenységét és emeljük a termelés műszaki-technikai színvonalát. Az országgyűlés a jelentést egyhangúlag elfogadta. Ezután Kádár János, a magyar forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke emelkedett szólásra. Kádár János nagy jelentőségű felszólalása az országgyűlésen Kadar János beszédének elején hangsúlyozta; — Az országgyűlés munkája eredményes volt. Határozatai, a megalkotott törvények meghatározzák a kormány munkáját, irányt mutatnak egész népünknek. A kormányt átszerveztük, megítélésünk szerint azonban új kormányprogramra nincs szükség. A Magyar Népköztársaság forradalmi munkás-paraszt kormánya eddigi programunk alapján dolgozik tovább. A mi programunk: a Magyar Szocialista Munkáspárt kongresszusa irányelveinek megvalósítása, az országgyűlés által alkotott törvények végrehajtása és megvalósítása az életben. Ehhez annyit tehetek hozzá, hogy hatékonyabb és következetesebb megvalósításra gondolunk, valamint arra, hogy erősítsük munkánk jó vonásait és megszüntessük kétségtelenül meglevő gyenge oldalait. Amikor parvezet, s hasznosítjuk tunk és népünk harcainak tapasztalatait. Olyasmiket is mondanak időnként, hogy ez, vagy az a változás azt jelenti, hogy Hruscsov barátai megint előbbre nyomultak. Meg kell mondanom, mi büszkék vagyunk arra, hogy bennünket Hruscsov és harcostársai, a Szovjetunió Kommunista Pártjának vezetői barátjuknak tekintenek. Az említett kommentátorok azt is mondták, hogy Magyarországon most keményebb rezsim következik. Nos, meg kell mondani: a kormány októberben és novemberben sem lesz keményebb, mint volt júliusban, vagy a múlt év januárjában és puhább sem lesz. Ami viszont az említett kommentárok mögött rejlő politikai fel- tételezést illeti, a következőt azért meg kell mondani: a Magyar Népköztársaság makacs és esküdt ellenségei, rendszerünknek és a szocialista eszmének ellenségei semmi jót ne várjanak a kormánytól! Azt hiszem, ezzel sem mondunk újat, mert ez eddig is így volt. Ami viszont á kérdés másik és számunkra fontosabb oldalát illeti: a kormány — a párt helyes ösztönzése alapján, a népfront-politika szellemében — egész tevékenységét arra építi, hogy szükség van a párttagok és pártonkí- vüliek, az egész dolgozó nép, az egész nemzet tömörítésére. Kormányunkat a Párt Központi Bizottsága mellett a Népfront Elnöksége ajánlotta megválasztásra. Mi ezt megbízásnak vesszük. Törekvésünk a mind erősebb nemzeti összefogás, amelyben világnézetre való tekintet nélkül helye van minden becsületes, tisztességes magyar embernek. Meggyőződésünk, hogyha az eddigi úton megyünk tovább és valóban képesek leszünk arra, hogy munkánkat tovább fejlesszük, akkor az eredmények sem fognak elmaradni. Bízunk abban, hogy a Magyar Népköztársaság még erősebb, a szocialista építés még lendületesebb lesz és a Magyar Népköztársaság becsülete és tekintélye a világban tovább növekszik. öreg, meg merev, és nyugatnémetektől is hallottam azt * megállapítást, hogy nem kell már egészen komolyan venni, mert nem gondolkodik reálisan. (Derültség.) Amikor azonban ilyen beszédeket hallunk, felrémlik előttünk 1933, amikor a magyar értelmiség gondolkozó körei is azt hangoztatták: ki az a hóbortos, rögeszmés Hitler, csak nem fogunk egy ilyen ellen harcolni? De gondoljunk arra, hogy az a valóban primitív megszállott, az az őrült milyen katasztrófát zúdított később Európa népeinek nyakába. Természetesen, nem ő egyedül. A német nagytőke, a német monopoltőke csinálta, amely persze le akarta igázni legalább a fél világot, és ha lehetett volna, az egész világot. A német militaristák csinálták! És ma Ny ugat-Némct országban a monopoltőke van hatalmon, amely újra hadianyagokat és harci eszközöket is gyárt, a re- vansizmus, a militarizmus van hatalmon, ami Európa és a világ népeinek békéjét fény egeti. Az okmányok egykori három aláírójához egyébként annak idején negyedikként Francia- ország hivatalos és felelős vezetői is csatlakoztak, személy szerint ugyanaz az elnök, aki ma is kormányoz, ma is az elnöki tisztséget tölti be Franciaországban. Ki felel azért, hogy újra létrejött Európa szívében az az erő, amely fenyegeti a népek békéjét? Világos és egyszerű az igazság megállapítása: a Szovjetunió becsülettel teljesítette, amit a világháború alatt és a közvetlenül utána született okmányokban vállalt. És ki nem teljesítette? Az Egyesült Államok, Anglia es Franciaország kormányai nem teljesítették, mert az ő megszállási zónájukban juttatták hatalomra a német monopoltőkét és a német militaristákat. Ez a revansista, agresszív erő és hatalom az Egyesült Államok és NATO-hatalmak egyszülött gyermeke. Ezt a torzszülöttet ők hozták a világra és a világ népei előtt ők felelnek érte. Ök vették be a saját szövetségükbe a Német Szövetségi Köztársaságot, annak fegyveres erőit, ők nevezik saját előőrsüknek Európa szívében és ők állították büszkén, hogy Nyugat-Berlin számukra a szocialista országok testébe fúródó ék. A nemzetközi helyzet éleződésének oka: a német kérdés rendezetlensége a kormány munkájáról és programjáról Kádár János a továbbiakban a nemzetközi helyzetről szólott. Mint mondotta: a nemzetközi helyzet bonyolult és az utóbbi időszakban valamelyest éleződött. A helyzet éleződésének közvetlen oka most a német kérdés rendezetlensége. Jelenleg a nemzetközi helyzet központi és kulcskérdésre kétségtelenül a német kérdés rendezése, a második világháború maradványainak felszámolása. Olyan helyzet van jelenleg Európa szívében, amely veszéezolok, szeretném emlékeztetni az országgyűlést arra a porgramnyilatkozatra, amelyet a Magyar Népköztársaság forradalmi munkás-paraszt kormánya 1956. november 4-ének hajnalán hirdetett meg. Ügy gondolom, joggal állapíthatjuk meg, hogy az a program helyes volt és mi becsülettel, eredménnyel harcoltunk megvalósításáért. Ehhez természetesen hozzátartozott, hogy a Magyar Népköztársaság társadalmi életének eszmei ihlető- je és politikai irányítója, a párt, maga is óriási fejlődésen ment keresztül. Visszagondolva egy nehéz időszakra, most már megállapíthatjuk, hogy pártunk marxista^-leninista irányvonala győzött a jobboldali népárulás felett is, és az álbaloldali kalandorpolitika felett is. Ez a kormány tevékenységének, eredményes munkájának előfeltétele volt. A program a közvéleményben gyökeret vert és céljaink követésre találtak. A párt, a kormány és a dolgozó nép harcát jelentős eredmények követték a gazdasági életben és az élet más területein is. A nemzeti jövedelem három év alatt huszonkettő százalékkal növekedett, az ipari termelés kereken negyven százalékkal, a mezőgazdasági termelés 12 százalékkal nőtt, a kultúra fel- virágzott. Emelkedett az életszínvonal is. Csak a hároméves tervidőszak alatt 19 százalékkal növekedett az egy főre eső reál- jövedelem. A statisztikai számokon túl mindenki személyes tapasztalatból tudja, az élet legkülönbözőbb megnyilvánulásaiból látja, milyen nagyot léptünk előre táplálkozásban, öltözködési kultúrában, Erősödött népünk egysége, javult az élete. Városaink, fővárosunk és vidéki városaink, falvaink fényesebbek és szebbek. Ami a társadalmi fejlődést illeti: erősödött a szocialista ipar, a közlekedés, a kereskedelem, és létrejöttek a szocialista jellegű termelőszövetkezetek. Ezzel hazánkban — most már az egész népgazdaságban —uralkodóvá váltak a szocialista termelési viszonyok. A népi állam erősödött, a világban tekintélyt szerzett magának. Ma a Magyar Nép- köztársaság a Szovjetunió megbecsült barátja, a szocialista országok családjának megbecsült tagja. Eredményeinket ellenfeleink, sőt, ellenségeink is kénytelenek elismerni. Minek köszönhető, hogy a munka ilyen szép eredményeket hozott? Mindenekelőtt a párt helyes irányvonalának, a párt útmutatásának. Emellett a nép teremtő munkájának. Munkánk eredményességének harmadik döntő tényezője a Szovjetunió és a többi szocialista ország segítése. Amikor a kormány átszervezése megtörtént, különböző oldalakról mindenféle vélemények hallatszottak — folytatta Kádár János —, Központi Bizottságunkat és természetesen kormányunkat is már mindenféle istencsodájának elkeresztelték. Azt is mondták, hogy szektásak, sztálinisták, merevek vagyunk. Elkereszteltek bennünket revizionistáknak is. — Mi marxisták, leninisták, kommunisták vagyunk, bennünket a marxista—leninista ähnelet vettek — megegyeztek a Szovjetunióval és nagy jelentőségű okmányokat írtak alá Azok az emberek, akik a munkásmozgalom soraiban harcoltak, s akikben valami nemzeti öntudat élt, számon tartják ezeket az okmányokat. Emlékezik ezekre az okmányokra a magyar nép is, amely akkor a hitleri csizma alatt, sötét pokolban és éjszakában sínylődött, s kereste a reménysugarat. Mindnyájan emlékezünk rá, amikor a három szövetséges hatalom rádiói tudatták a világgal ezeket az okmányokat. Ezekben a nagyhatalmak kinyilvánítják azt az eltökéltséget, hogy megsemmisítik a fasizmust, a német mihtarizmust és megszüntetik annak forrásait, a nagy német monopóliumokat, soha többé nem fogják megengedni Németországban a hadianyagok és a hadieszközök gyártását, a háborús bűnösöket pedig felelősségre vonják. Mi van ma? Németország egy részén jó pár esztendővel ezelőtt létrejött a Német Szövetségi Köztársaság nevet viselő állam. Mi ebben az államban a jelenlegi helyzet? Adenauerra mondják, hogy Ne próbálják másra hárítani a felelősséget a jelenlegi feszültségért Van itt egy másik, nem is csak egyszerűen politikai kérdés: 1943 decemberében Moszkvában az Egyesült Államok, Anglia és a Szovjetunió képviselői nyilatkozatokat tettek. — Ezekhez a nyilatkozatokhoz később Franciaország is csatlakozott. Az egyik nyilatkozat például azokról a kegyetlenkedésekről szól, amelyeket a német náci hadsereg a Szovjetunió területén és más országokban elkövetett. Példátlan tömeggyilkosságokat, addig nem látott gazságokat hajtottak végre. „A kegyetlenkedésekről” című nyilatkozatban a következőket mondották a náci hóhérokról — érdemes erre emlékezni: „A három szövetséges hatalom azokat a német tiszteket, akik kegyetlenkedésekért, mészárlásokért és kivégzésekért felelősek, vagy azokban hozzájárulásukkal részt vettek, vissza fogja küldeni azokba az országokba, amelyekben aljas cselekedeteiket elkövették, hogy a felszabadított országok saját törvényeik szerint vonhassák őket felelősségre és ítélkezhessenek felettük”. Ezt a nyilatkozatot annak idején mi is olyan igazságos álláspontnak tartottuk, amelynek érvényesítéséért harcolni kell. Van ennek a nyilatkozatnak egy része, amelyben az áll, hogy ezeket a bűnösöket a világ legtávolabbi zugáig üldözni fogják és kiszolgáltatjá (Folytatás a 2. oldalonj lyezteti, fenyegeti Európa és a világ népeinek békéjét. Meg kell vizsgálni, ki idézte elő ezt a helyzetet, és akkor rögtön választ kapunk arra is, hogy ki a felelős ezért. A felelősség az Egyesült Államok, Anglia és Franciaország urait terheli. Az Egyesült Államok és Anglia kormányának hivatott képviselői — akik az 1943 és 1945 nyara között lezajlott moszkvai, teheráni, jaltai és potsdami tárgyalásokon részt Az amerikai monopóliumok urai, a nagy nyugati imperialista országok — amelyek az Észak-Atlanti Szövetségnek nevezett szervezetbe tömörültek — valamikor 1946 táján letérték arról a vonalról, amelyet a második világháború időszakában követtek, és valójában Hitler nyomdokaiba léptek: világuralomra, a világ leigázására törekednek. Nézzük meg szerepüket a német kérdésben:
