Népújság, 1961. október (12. évfolyam, 232-257. szám)
1961-10-10 / 239. szám
19(51. október 10., kedd KÉPŰJ5ÄG 5 Szélesebb látókört marább elsajátítsak a kellő közgazdasági-üzemgazdasági Ismereteket. Szükséges, hogy mérnökeink és technikusaink a logarléceken ne csak a termelés mennyiségi teljesítését számolják, hanem a költségek alakulását is állandóan szemmel kísérjék. Fontos, hogy a termelés ütemességét, a termékösszetételt is állandóan szemmel tartsák műszaki vezetőink. Mi tagadás, ezen a téren még sok hiányosság akad, különösen a kisebb vállalatoknál. A hiányokat ismerjük, a feladat adott. Most már csak a megoldáson kell fáradozni. Bottá Gyula ft hegyi tó titka Kirgiz régészek a magashe-1 gyi Isszik-Kul tó fenekén ősi 1 téglagyárra bukkantak. Az égetőkemencék épségben megma- radtak. Ez az érdekes lelet igazolja a tudósok feltevéseit, hogy sok évszázaddal ezelőtt a tó környékén a kultúra magas fokán álló turk törzsek éltek. Településeik a jelek szerint geológiai katasztrófa következtében pusztultak el. Bemutatjuk Juhász Istvánt — JÓL SIKERÜLT szüreti mulatságét rendezett vasárnap Hatvanban a Petőfi Tsz. A szüreti mulatság vidám felvonulással kezdődőit, utána pedig nagyszabású bált rendeztek a tsz dolgozói. Békenagygyűlés az Egri Finomszerei vénygyárban Ünnepélyes hangulat uralkodott a 31-es forgácsolóüzeni előtti térségen, ahol a gyár munkásai ünnepi nagygyűlésen jötte < össze péntek délután. A zászlódíszbe öltözött üzem előtt a vörös drapériával borított szónoki emelvényen a vállalat vezetősége mellett helyet foglalt Dorkó József, az MSZMP Heves megyei Bizottságának agit.-prop. osztályvezetője, Kácsor Jánosné, a városi pártbizottság titkára. Bu- kucs József, az üzem párttitkára köszöntötte a megjelenteket, majd Dorkó József elvtárs beszélt az időszerű kül- és belpolitikai kérdésekről. Ismertette. milyen hatást váltott ki a világ közvéleményében az SZKP programtervezete, majd hangsúlyozta, hogy ennek megvalósításához békére van szükség. A Szovjetunió ezért fennállása óta a békét hirdeti, a kapitalista államokkal megegyezésre törekszik, minden erejével harcol a világ bicéjéért. Dorkó elvtárs beszédének további részében a német kérdéssel foglalkozott, hangsúlyozta a két német állam létét, majd arról beszélt, hogy Nyü- gat-Németország és más vezető Mozgó logos Egy norvég szálloda közelében, az erdőből minden reggel szarvas jön ki, fejét bedugja az étterem ablakán és várja, hogy szokásos adagját kiszolgálják. Egy rövidlátó idegen nemrég fogasnak nézte a szarvasagancsokat és nagyon meglepődött, amikor észrevette, hogy kabátja és kalapja nélküle indul el az erdő felé. nyugati hatalmak politikusai, — úgy látszik — nem tanultak a két világháború borzalmaiból, atomfegyvert követelnek a Bundeswehr számára, s az emberiséget a történelem legszörnyűbb háborújába akarják sodorni. Ezután Dorkó elvtárs a Német Demokratikus Köztársaság fennállásának 12. évfordulójáról emlékezett meg, majd arra hívta fel a gyár dolgozóinak figyelmét, hogy lelkismeretesebb munkával járuljanak hozzá az ország gazdasági megerősödéséhez, amely egyben a béke egyik biztosítéka. A békenagygyűlés részvevői elhatározták, hogy táviratot küldenek az egyik testvéri német üzem munkásainak, amelyben kifejezték testvéri szolidaritásukat, s biztosították német barátaikat arról, hogy teljes mértékben támogatják a Német Demokratikus Köztársaság minden intézkedését. amelyet a világbéke biztosítása érdekében tesz. (Simon) A Mátravidéki Erőműben dolgozik Juhász István villanyszerelő, a szocialista brigád tagja. A fiatal, kiváló munkás, nagyszerű szakmai felkészültségével és jó munkájával kiérdemelte, hogy már több esetben is kiváló dolgozó oklevelet és jelvényt kapott. Mint csoportvezető, sok szakmai tanácsot ad munkatársainak is, és ezzel biztosítják, hogy újból elnyerik a szocialista brigád címet. Képünkön: Trafó-ellenőrzés az erőmű egyik üzemrészében. (Foto: Kiss Béla) A vezetőségválasztás hírei A hevesi járás pártalap- szervezetei teljes lendülettel készülnek a párt életében oly nagy esemény — a vezetőség- választás jó előkészítésére. A járási pártbizottság tájértekezleteken beszélte meg a vezetőségválasztással kapcsolatos tennivalókat a párttitkárokkal. A beszámolók elkészítésének módját külön megvitatták. * Intézkedési terveket dolgoztak ki a hevesi járás pártalapszervezetei a vezetőségválasztó taggyűlések előkészítésére. Az intézkedési terv tartalmazza a beszámoló elkészítésének módját, a megvitatásának idejét, s a beszámoló tartalmát is. Októbér 14-én tartják meg a hevesi járás területén az első vezetőségválasztó taggyűlést a hevesi Petőfi Termelőszövetkezetben. A tervek szerint a pártszervezetek a vezetőségvá- laszló taggyűlésekre meghívják a pártonkívüli aktívákat is. Szeptember második fele volt. Ezer színt játszott az erdő, szinte suhantak a napok. A sok dalos madár már útra kelt dél felé. A szeptember délelőtti száraz, tikkasztó meleg csak egy-két szajkót szólaltatott meg, csend, nagy csend volt különben mindenfelé. Az erdő készült téli álmára, csak egy-egy lehulló ledéi zörrent, amikor földet ért. • Esténként és éjszakákon át azonban az örök szerelem láza égett a ködös völgyekben, a kimagasló bérceken, a vágások' egy-egy tisztásán. Az éjszaka millió csillagos kárpitja, a rétek, tisztások gyöngyöző ] harmata, az enyhe esti szedlö, a fák susogó lombja adta a díszletet az erdők koronás vadjának nászához. Egy-egy hajnalon vagy hűvösebb alkonyaikor érces hangok zengték végig a hegyhátakat, tele szerelmi vággyal, s még több féltő harciassággal. Bőgtek a szarvasbikák! Az erdő balzsamos levegőjébe' belevegyült valami oly kábító, részegítő illat, amelytől a fiatalabb szarvasbika kamaszok izgatottan szaladtak be egy éjszaka hegyet-völgyet, kutatva, keresve, hogy megértésre találjanak. A fiatal szarvasünők pedig csetlő-botló örök kíváncsisággal szédültek meg a szerelmi nász érces dalától, s ijedten álltak meg reszkető vággyal, hogy a természet örök törvénye' szerint borítsa be őket választott koronás királyi párjuk. Ebben a szeptemberben keveset aludtam, folyton keresErdei történetek: 93 tem egy mélyhangú, s a sűrűből csak későn kiváltó öreg „hárem-basát”, — a legendás tizenhatost. Erősen együtt tartotta háremét, nem bírták a többiek „kikezdeni”. Gyakran változtatta helyét, kedvében tudott járni a hűséget nemigen ismerő szarvasteheneknek, s biztonságot találtak benne az anyányi szarvasünők is. tgy élte világát a természet nagy rendje szerint az erdők éjszakájában titokzatosan, amíg egyszer, az egyik késő szeptemberi hajnalon az „ökör- szállás”-i pagony sűrűjéből hallva, megismertem mély hangját. Az akáccal elegyített tölgyesben, amelyet kefesürü fiatalos vett körül, nehéz volt becserkésznem még jó széllel is, de sok álldogálás, a szélre való figyelés után végre távcsövemben volt. Igen...! Ö volt, az a nagy tizenhatost Már sokat beszéltek felőle, évek óta a legjobbnak tartották, de sohasem sikerült terítékre hozni. Végre én is láthattam. Valóban megérdemelte a legendás és nagy nevet, mert szinte lenyűgöző volt agancsának látása. Amilyen óvatosan csak tudtam. visszahúzódtam. Gyors cselekvés — jelentés, magyarázat — és este ötkor egy vendégvadásszal már a pagony szélén ültünk. Jó öreg mesA „TIZE terem is ott volt. A sikerben nem bízott, csendesen dörmö- gött, — „nem hallok semmit — nincs itt semmi!" (Igaz, a bal fülére nagyot hallott.) Bizony, egy kicsit igaza volt, mert szinte állt a levegő. Egy levél sem rezdült. Egész nap tikkasztó meleg volt. Esőnek hetek óta hírét sem láttuk. Sehol egy hang, mintha minden megnémult volna. Nem bírtam belenyugodni a nagy, de mégis izgató csendbe. Elindultam a vendégvadásszal a hajnali „látomás” felé, ahogy jelentésemet öreg mesterem elnevezte. Ügyeltem mindenre. Csiga- lassúsággal mentünk, meg- megálltunk. Várakoztunk — sehol egy roppanás, sehol egy hang. A vendégvadász is nézegetett, hogy ugyan minek is hívtam ki őt. De én akartam! És hittem, hogy ez a nap az enyém! Elővettem a nagy csend megtörésére, hívócsigámat. Sok kellemes pillanatot szerzett már azzal, hogy olykor- olykor megszólaltattam. Álmos, de mégis vágyakozó harcias hanggal törtem meg a csendet, a kisebb bokrokat meg-megütve vadászbotommal. Messziről, valahonnan a mártonbereki kúttól ugyan- •csak álmosan felelt vissza egy ide-oda futkározó „kamasz”. Tovább várakoztunk, ugyan felelnek-e valahonnan, a fél* 6« tékenység komisz betegsége vajon segítségemre jön-e? És mintha nem is olyan messze egy ág roppant volna. Amennyire csak lehetett, figyeltem. Éreztem, hogy valami van a közelben, csak látni még nem láttam. Ezért egy kicsit előre óvakodtunk a vélt ágroppanás felé, hogy jobb látási lehetőséghez jussunk, öreg, benőtt, vakút előtt álltunk meg. A vendégvadásztól visszahúzódtam vagy 30—40 méterre és a csigában, a harcolni kész szerelmes hangját utánozva, súroltam az ágakat botommal. Egyszerre csak a hajnali mély hang nemtetszést nyilvánító hangos morgását hallottam, ö volt az! Több ágropogás jelezte, hogy bátran jön hangom irányába. Néztem a vendégvadászt — emelte puskáját — távcsövemmel kerestem az Irányt — hallottam, még jött daliásun, de mégis gyanús óvatossággal. Végre kilépett a vakútra, a nagy „hárembasa”, csodálatos agancsdísszel. Mintha fehér, vakító gyertyavégeket emelgetne valaki. Egy pillanatra megtorpant, tétovázott, valamit észrevett, de már későn. A féltékenységnek nagy ára van. Egy dörrenés, amely végigzengett a Szent Pál hegyen. Egy nagy ugrás; zaj, csörtetés és egypár másodperc után zuhanó robaj hallatszott. Háreme egypár pillanatra összeverődött, tétován, ijedtgn néztek körül A zuhanó robajra azonban* elugrottak. Nem túl messze még meg-megáll- tak s csodálkozással érezték, hogy a féltő, nagy basa gondos terelése elmaradt, s nem tudták, hogy mily sokat fizetett azért az erdő legszebb koronás lovagja, mert eláradt rajta a féltés, a szerelem nagy lázában, s egyszeri vigyázatlansága miatt megtört szemfénnyel, az annyira szeretett, ezerszínű erdő puha pázsitsző- nyeges ravatalára került. Egyszerre értünk a „legen- dás’’-hoz a vendégvadásszal. Az erdők királyi vadjának kijáró megbecsüléssel emeltem meg kalapom. A „tizenhatos” mozdulatlanul feküdt, s mosi engedte csak láttatni igazán ravatalán fejdíszét, amely „legendássá” tette. Nézegettük, méregettük, s legalább II. díjasnak jövendel- tük. Közben megérkezett öreg mesterem is. Amikor meglátta a hatalmas koronás basát, lélegzete egy pillanatra elakadt, majd gyorsan, egymásután így szólt: — Ugye mondtam, hogy itt van — ugye mondtam, hogy ma meglesz. A vendégvadász elmosolyo dott — ismerte már az öregei régen. Alkony szállt az erdőre. Itt ott felhangzott egy-egy szerelmes bika vággyal teli harsogása. Az élet ment tovább. Nem hiányzott a nagy „tizenhatos”, mert utunkban visz- szafelé megzavartuk háreméi amint azt már két-három rne ■részebb agancsos kerülgette. Tóth Gyula Egy furcsa verseny Mindig örömmel hajija xt ember, amikor arról beszélnek, hogy fellendült a ver- scnymozgalom a mezőgazda- sálban is. Termelőszövetkezetek, s a termelőszövetkezeteken belül brigádok, üzemegységek vetélkednek egymással abban, kinek a földjéről lesz hamarabb betakarítva a termés, kinél kerül először földbe a kenyégabo- na magja. Ilyen verseny bontakozott ki az atkári Űj Élet termelőszövetkezet üzemegységei között is. Csak kibontakozás közben kissé eltértek a verseny szokásos irányától. Mert például hogyan néz ki egy közös megbeszélés ebben a szövetkezetben, amikor a tsz vezetősége az üzemegységek vezetőivel tárgyal? Az embernek a szíve is megesik egyik-másik üzemegységvezetőn, ahogy mondja: sehogy sem állok a vetéssel, nincs elég gépem a talajelő- készitéshez — panaszolják mindnyájan. El vagyunk maradva, adjatok gépet a másik üzemegységtől — követelik —, s bizony még arra is sor került, hegy éjszaka — a szomszédék ..meglovasitották” -. a traktorokat, mondván: szántottak már nálatok eleget. A valóság persze az, hogy mind a három üzemegységben dicséretesen jól megy a munka. A kukorica törését például már a tsz egész területén befejezték, s jól állnak a talajelőkészitéssei, a vetéssel is. Csak hát ügy vannak az üzemegységvezetők: miért dicsekednének, hogy jól megy a munka, hiszen akkor esetleg átcsoportosítanák a gépet a másik helyre, ahol egy kis lemaradás mutatkozik. De hát előbb hadd legyen csak ké z minden náluk, akkor majd ráérnek jelentkezni a babérért. Ez a gondolkodás pedig kissé messze áll a szocialista versenytől — kár azt a sok szép eredményt ezzel csúfítani. Mennyi per és vita van vál- iaiataink között. Rossz a vállalatok közötti kooperáció. Itt, vagy ott egy kis mulasztás történik, aztán késve érkezik egy gép és hónapokig elhúzódik egy-egy nagyobb beruházás. Miért? Mert néha elfelejtenek megtenni egy közbeeső intézkedést, elmulasztanak visszaigazolni egy megrendelést. A döntőbizottsági határozatokban számtalan példát találunk erre. Ha . a műszaki vezetők jobban ismernék a törvényes rendelkezéseket, akkor kevesebb zökkenő, kevesebb kötbér és népgazdasági kár keletkezne. Nemcsak műszaki, hanem egyben gazdaságossági kérdés is a szalagszerű termelés megszervezése, az anyagmozgatás minél ésszerűbb rendezése. Ehhez számtalan megfigyelés, statisztikai feldogozás és gazdasági számítás szükséges. Az önköltség alakulásának legkisebb változására is éber szemmel kell figyelni, semmi helye itt a nagyvonalúságnak és kapkodásnak. Ha a műszaki dolgozók elhatározásait és intézkedéseit a gazdaságossági szempontok vezetik, akkor a rendelkezésre álló megoldások közül mindig a legkedvezőbbet fogják kiválasztani. Most a tervkészítés időszakát éliük, most beszélik meg a jövő évi termelési feladató-^ kát. Megengedhető-e, hogy a’ munka nagyobb részét a tervosztályra, vagy a főkönyvelőre bízzák? Nem, ez semmi esetre sem vezethet kielégítő eredményre. Feltétlenül szükséges, hogy műszaki és gazdasági vezetők együtt állítsák össze a tervjavaslatot, de kérdezzék meg a munkásakat, kérjék javaslataikat és segítségüket. Alaposan fel kell készülni az éves tervkészítésre. Helyesen, a valóságnak megfelelően kell felmérni a várható költségeket. Körülte- , kintéssel kell tervezni a szükséges létszámot és a várható költségeket. Most, az ötéves terv időszakában különösen szükség van erre, hiszen az előttünk álló nagy feladatokat csak úgy tudjuk teljesíteni, ha minden üzem teljesítménye legiavát adja. Elsőrendű, fontos feladat, hogy elősegítsük a műszaki dolgozók üzemgazdasági-pénz- ügvi továbbképzését. Az elmúlt napokban kormányrendelet jelent meg az üzemgazdasági tanfolyam szervezéséről. Megyénk több vállalatának és irányító szervének vezetője részt vesz ezen az oktatáson. Megtettük az első lépéseket, de el kell érnünk, hogy műszaki vezetőink minél haMegyénk ha nem is olyan nagy iparvidék, mint Borsod, számos, országszerte ismert üzemmel rendelkezik. A Fi- nomszerelvénygyár, a Lakatos- árugyár, a Hatvani Cukor- és Konzervgyár, az Apci Fémter- mia termékei külföldre is eljutnak. Technikusok és mérnökök azon fáradoznak, hogy megyénk gyárai .minél nagyobö mértékben bekapcsolódjanak az ország ipari vérkeringésébe A termelési tervek mennyiségi teljesítése általában kielégítő, bár itt-ott ebben is hiányosság mutatkozik. Sok baj vari azonban a minőségi tervmutatókkal. A termelékenység nem növekszik a kívánt mértékben, sok gyártmány színvonala nem éri el a világszínvonalat és drágán termelünk. Mindez azt bizonyítja, hogy műszaki, gazdasági vezetőinknek sokkal részletesebben és nagyobb körültekintéssel kell elemezniük a termelés adatait. Soha, egyetlen napra sem szabad szem elől téveszteni a termelés gazdaságosságát, A számok bonyolult világában keresni kell az összefüggéseket. gyors és hatékony intézkedéseket kell tenni a hibák leküzdésére. Persze, ehhez feltétlenül az szükséges, hogy műszaki, gazdasági vezetőink megfelelő közgazdasági és üzemgazdasági ismeretekkel rendelkezzenek. Ehhez elsősorban az szükséges, hogv műszaki vezetőink szemlélete megváltozzék. Sckar. ma még szükséges rossznak és nyűgnek érzik a statisztika, az utókalkulácic és a könyvelés adatainak elemzését, betegesen irtóznak az adatoktól, a kimutatásokat és jelentéseket hajlamosak felesleges bürokráciának tartani. Uj, gyártmányok bevezetésénél, a termelés nagyobb arányú növelésénél sokszor beruházásokra van szükség. De vajon ez azt jelenti, hogy a beruházást minden körülmények Között keresztülvigyük, megszerezzük a szükséges pénzügyi fedezetet, gépeket, aztán majd csak lesz valahogy. Nem, ez sok kárt okozna. Minden beruházónak, nemcsak a felügyeleti .szervnek, hanem a vállalat műszaki, gazdasági vezetőinek a beruházások igénylése előtt alapos, minden körülményekre kiterjedő gondos számításokat kell végezni.. Elemezni kell, hogy a befektetett összeg mikorra térül meg, kifizetődő-e és válóban szükség van-e rá. Ha megfelelő gazdasági számításokkal fognak hozzá a beruházások előkészítéséhez, akkor hasznos lépéseket fognak tenni a vállalat vezetői.
