Népújság, 1961. október (12. évfolyam, 232-257. szám)
1961-10-05 / 235. szám
1961. október 5., csütörtök N’ÉPC JSÄG s Bűhbág.- • - i %w ■ ■» >i'' H4HÁ JlkDO A harmadik negyedév mérlege A gyöngyösi XII-es akna harmadik negyedévi időszakát vizsgálva nyugodtan elmondhatjuk, hogy bővelkedett sikerekben, sőt, azt is kijelenthetjük, hogy az üzem tízéves időszaka alatt nem ért el ilyen eredményeket. Száz százalékon felüli teljesítménye azt mutatja, hogy jól dolgoztak a fizikai dolgozók, de a vezetők is jól oldották meg feladataikat. Nézzük meg, milyen tényezők járultak hozzá a szép termelési eredményekhez. Elsősorban az 54-es pajzsfront brigádjainak a munkáját kell kiemelnünk, akiknek lendületes versenymozgalma magával ragadta a többi frontok brigádjait is. A 67—68 méteres előrehaladásuk azt mutatja, hogy jól bevált Gyöngyösön a fejtöpajzs, gazdaságossá és fizikailag könnyebbé teszi a termelést. Az 53-as front kollektívája is levetkőzte már a tavaszi sikertelenséget. Az augusztus havi 53 méteres előrehaladásuk már a brigád javuló munkáját dicséri. Hasznos volt tehát a brigád bizonyos fokú átszervezése, de a javuló eredmények azt bizonyítják, hogy hasznos volt az üzemi KISZ- szervezet védnöksége _is. A szívós, tudatosító nevelő munka meghozta a gyümölcsét. A brigád ismét képessé vált nagyobb műszaki feladatok megoldására, tehát remény van ahhoz, hogy a közeljövőben induló 55-ös pajzsfrontot ők kapják meg leművelésre. A 43-as és a 44-eS front utolsó helyen végzett ugyan a több hónapos versenyidőszakban, de a jóval 100 százalékon feletti eredményeik azt mutatják, hogy méltóak a már korábban megkapott szocialista munkabrigád címre, mert lemaradásuk versenytársaik mögött az elért eredmények mellett egyáltalán nem szégyenletes. Ha dicsérő szavakat mondunk az üzem egyes munka- területeiről, nem feledkezhetünk meg a gépműhelyről sem. Mint segédüzem, jó vagy rossz munkája kihatással van az egész üzem menetére Feladataikat sok esetben jól Oldották meg. Igaz, a munkafegyelem területén van némi kifogásolni való, mert gyakran előfordul, hogy műszak kezdete után szálltak le a bányába a szerelő- csoport tagjai és még gyakrabban műszak befejezése előtt hagyják el munkahelyeiket. Értekezleteken, a Népújság hasábjain már többször felhívtuk erre a műhely vezetőinek figyelmét, amelyre ők az alábbi választ adtán: „Szükség van erre, hiszen reggel anyagot vételeznek a dolgozók és műszak végeztével a másnapi munkát kapják meg és a fennmaradó anyagokat adják át a műhely raktárnak”. Mi úgy gondoljuk, hogy jobb munkaszervezéssel lehetővé lehetne tenni, hogy a műhely dolgozói is valóban munkával töltsék el a kötelező 480 percet. Az anyagvételezéshez nqp kell minden ember, a munkát pedig a munkahelyen is ki lehet adni. Hiányosságként rójuk fel a villamosműhely felé, hogy a szabadságon Tevő szerelőket nem helyettesítik. Az ilyen mulasztások már több esetben okoztak üzemzavart, amelyből tekintélyes termeléskiesés is származott. Ez a mérleg csak július és augusztus hónap termelési eredményeire vonatkozik, a negyedév utolsó hónapjának eredményével külön kívánok foglalkozni, mivel az bizonyos okoknál fogva már nem nyújt olyan dicséretes képet, mint az előző hónapok. A fronti dolgozók munkafegyelmében bizonyos lazaság tapasztalható, amelyet az augusztus hónapban eszközölt szakmány- változásokra, új időmérésekre vezethenénk vissza. Az elmúlt hónapok magas százalékai bebizonyították, hogy a tavasz folyamán eszközölt időmérések lazáknak bizonyultak és a munkahély dolgozói sem tartották be minden esetben az előírt technikai követelményeket. Be kell látniuk tehát, hogy időszerű volt a rendezés, mert a XII-es aknánál sem engedhető meg a normák el- futtatása. Azt is kijelenthetjük, hogy éppen a technológia be nem tartása vezetett ahhoz, hogy az üzem baleseti statisztikája a tröszt többi üzemeihez képest nem nyújt valami dicséretes képet. A XII-es akna közeledik fennállásának 10. évfordulójához. Nagy ünnep ez az üzem életében és tudjuk, hogy ez a kollektíva, amely az előző években és ebben az évben is munkaversenyekkel ünnepelt meg évfordulókat, ezt az időpontot is termelési sikerekkel fogja megünnepelni. Laczik János A Magyar Rádió műsort rendez a gyöngyösi bányászok részére Október 7-én, szombaton a Rádió zenei főosztálya és a gyöngyösi Városi Kórus műsort rendez a XII-es akna dolgozói részére. A teljes napot betöltő program gazdag eseményekben bővelkedik. A rádiótól érkezők csoportja délelőtt 11 órakor bánya járáson vesz részt. Ezt követően, délután 3 órakor zenei ankétot rendeznek a bányászklubban, amelyen a rádió munkatársai elbeszélgetnek a bányászokkal. Este fél 7-kor kerül sor a városi művelődési házban megtartandó programra, amelyen a XII-es akna dolgozóin kívül a meghívott városi üzemek dolgozói is részt vesznek. Mottó: Petőfibányán lassan halad az ebédjegyek kiadása. Svagy ■ , Türé/mm ebcajagyet tormm Q)Ú£.iúztal(í... Minden ember életében elérkezik az az idő, amikor elfárad a munka frontján és meg kell válnia munkahelyétől. Soksok ledolgozott év után elérkezett az idő, hogy Krácsik Antal villanyszerető is — a megérdemelt nyugdíját élvezve — nyugalomba vonuljon. A petőfibányai villamosműhely dolgozói búcsút vettek Krácsik Antaltól, ,.Tóni bácsitól”. Felemelő érzés volt látni, ahogy a munkatársak szeretettel búcsúztatták öreg harcostársukat, Tóni bácsit, aki magatartásával, munkaf egy elmével, az emberekhez való viszonyával mindig példaképük volt. Tóni bácsit utolsó munkanapján szép ajándékkal lepték még munkatársai. Bizony, ő is meghatódott dolgozótársai megbecsülésének ilyen formában történő megnyilvánulásától; körülfogták, elbe- szélgettek vele és kérték, hogy ne feledkezzék meg róluk. látogasson be néha ezután is a műhelybe és segítse őket tanácsaival. ' A szakszervezet búcsúztatása és gondoskodása is nagyon jólesett Tóni bácsinak, szép ajándékkal lepte meg a nyugalomba vonuló villanyszerelőt és búcsúztatásáról fényképet csináltak. hogy emlék maradjon róla. Az üzem vezetősége szintén búcsút vett Krácsik elvtárstól és jó munkájának jutalmaképpen pénzjutalomban részesítette. A búcsúztatás során külön kihangsúlyozták lelkiismeretes és szorgalmas munkáját; amit legfőképpen az bizonyít, hogy soha egyetlen hiányzása sem volt. Tóni bácsi meg- hatódottan és könnyes szemekkel vett búcsút a dolgozóktól. Kezet szorított dolgozótársaival. jó barátaival és nehéz léptekkel, de az ajtóból még egyszer visszafordulva hagyta el a műhelyt, Mindnyájan egy szívvel jó pihenést. hosszú életet kívánunk öreg munkatársunknak, hogy nagyon-na- nyon sokáig élvezhesse még a megérdemelt nyugdiját. Papp József Néhány szó a karbantartókról Petőfibányán van hazánk egyik legkorszerűbben gépesített bányája, mivel a szénfaltól kezdve, egészen az erőműig gépi berendezések szállítják a szenet. A gépi berendezések üzembiztos működését a karbantartó iparosok lelkiismeretes és öntudatos munkája biztosítja. Nemcsak a szállítóberendezések, hanem a korszerű bányagépek egyre bonyolultabb szerkezetei is gondos karbantartást és javítást igényelnek, Az iparosok fokozottabb szaktudását igénylik a javítási munkálatok, különösképpen, ha figyelembe vesszük, hogy általában elektromos árammal működtetik a korszerű gépeket. Az áram igen hasznos energia, ha az ember hatalmában tudja tartani, de veszedelmes és kártékony tud lenni, ha nem megfelelő gondossággal kezelik. Ezért az iparosok munkája igen felelősségteljes, mert feladatuk az is, hogy az árammal működő gépek ne veszélyeztessék a bányászok testi épségét sem. Ahhoz, hogy a bányában dolgozó gépek állandóan üzemképes állapotban legyenek, nem elég csak a meghibásodáskor történő kijavítás, hanem állandóan ápolni és kezelni is kell a gépeket. Ezt a feladatot látják el a tervszerű megelőző karbantartást végző iparosok. Az 6 jó munkájuk eredményeképpen csökkenni kell az üzemzavart okozó meghibásodások eseteinek, ami nemcsak a termelés- kiesés csökkentését jelenti, hanem anyagtakarékosság szempontjából is jelentős tényező. Janó János Természetjáró bányászok Már a korábbiakban hírt I adtunk arról, hogy néhány Becsülettel helytálltak .úfr.űŰ'0.‘-ű'-íiV^v-'.v. A Mátravidéki Szénbányászati Tröszt Szolgáltató Üzemének építészeti dolgozóit nehéz feladat elé állította az idei feladatterv. Kezdetben szinte megoldhatatlannak látszott. A termelési tanácskozásokon is erről folyt állandóan a vita, de a dolgozók végül is megértették az elvégzendő feladatok fontosságát, és a munka ésszerű megszervezésével, a munkaidő teljes kihasználásával becsülettel megállták helyüket. Eddig a kitűzött feladatokat határidőre, a tervnek megfelelően teljesítették, amit méltóképpen bizonyít a Petőfibe és büszkén vallhatják, hogy amit tőlük vártak, azt teljesítették. A tervfeladat teljesítéséhez nagyban hozzájárult a brigádok versenyszerű munkája. A brigádok közül a nemes vetélkedés során Ez a kép már a petofibányai új tanmű* helyben készült... Bajzáth Kálmán oktató a reszelő helyes fogására és használatára tanítja Antal Tibor elsőéves bányaelektrolakatos tanulót. munkájukkal legjobban kitűnt Sándor István komplexbrigádja. Teljesítményük állandóan 110—120 százalék között volt. Külön elismerést váltott ki a brigád két női segédmunkásának, Klátyik Máriának és Pászti Jánosáénak példamutató, jó munkája. Futó András kubikos brigádja szintén az élen van, a legnehezebb munkaterületen is mindig becsületesen helytálltak. Ludanyi Illés ‘ I héttel ezelőtt a XII-es aknánál I megalakult a bányász természetjárók egyesülete. Az alakulás óta eltelt időszakban több csoportos kiránduláson vettek részt. Megcsodálták a visegrádi vár történelmi emlékeket lehelő romjait, barangoltak az őszi színpompában tobzódó Mátra turista-útjain. Legutóbb pedig két napot töltött a mintegy 32 főnyi csoport Fekete-völgyön, a Börzsöny keleti lejtőjén, ahol tanúi és egyben meghívott vendégei lehettek az újonnan felavatott turistaháznak. Ahogy Vaniga Zoltán, az egyesület XII-es akna titkára elmondja, már terveket készítettek a jövőre vonatkozólag. Más egyesületekből meghívott gyakorlott természetjárók elméleti oktatásban részesítik a tagokat, majd később a Mátra és a Bükk szikláin gyakorlatban is elsajátítják a turistaélethez szükséges tapasztalatokat. Részt vesznek a természetjárók legnagyobb összejövetelén: a lombhullás ünnepén, ahol a megye valamennyi egyesülete képviselteti magát. Legközelebbi terveik közé tartozik, hogy közvetlen területükön, a Mátrában segítenek fel-' újítani a turistautak jelzéseit. Közvetlenül foglalkoztatja a tagságot a Sástói turistaház felépítése, amelyhez a városi tanács biztosított megfelelő telket. Az építkezéshez szükséges anyagot az üzem dolgozói által vásárolt téglajegyek árából, valamint a tagdíjakból ' visszamaradó összegekből kívánják fedezni. — ez — Helyesbítés A Bányász-Híradó műit he- ; ti számában „Munkában a fa- ; hántológép” címmel képet kö- ‘ ; zöltünk a petőfíbányai fatelepről, s annak aláírása téves Ivóit. A helyes képaláírás a következő: Képünk az aranyérmes Dobos-féle fahántológépet és a Kiss-féle fahornyológépet ábrázolja Venczel János kiváló dolgozója. ács, a Szolgáltató tizem bányai tanműhely, ami a határidő előtt négy hónappal elkészült és már folyik is benne a tanulók képzése. A tröszt folyamatos munkáját biztosítva, mintegy 35 munkát fejeztek Az üzemek vezetősége minden lehetőt elkövet a balesetek számának csökkentésére. Bányajárásaik során szigorúan ellenőrzik: megfelelő-e a tető- és homlokbiztosítás. A bányarendészet körzeti megbízottjai és a szakszervezeti munka- védelmi felelősök is hasonlóképpen járnak el: figyelmeztetik a szabálysértőket, kirívó esetekben bírságok kiszabásától sem tekintenek el. A műszaki f ‘esztés az új gépek alkalmaz, aval és a különböző újítások bevezetésével — a fizikai munka könnyebbé tétele mellett -y a balesetek múltból öröklö t forrásainak megszüntetésére törekszik. S éppen azért nagy jelentőségűek a hidraulikus fejtési páncélpajzsok, mert az omlásos balesetek számát szinte a nullára csökkentették. A mai és az 5—6 évvel ez- előtti statisztikai adató-1 kát vizsgálva megállapítható: a különböző műszaki intézkedések, a felügyelet' szervek szigora következtébe: jelentő-! sen csökkent a baleseti muta-l tó. A dolgozók többsége egyre! inkább belátja, hogy elsősor-', ban fegyelmezettségükön és' lelkiismeretes munkájukon' múlik testi épségük megóvása.', Tóth János i Cokan természetesnek ve- ^ szik, hogy aki „beszáll” • bányába, kisebb vagy nagyobb mértékű balesetet szenved; hogy a baleset a föld alatti munka velejárója, valamiféle szakmai sajátosság (?) Ez a helytelen szemlélet a múltbeli viszonyokban gyökerezik, mikor a technikai fogyatékosságokból szüntelenül veszély leselkedett a föld alatti munkahelyek dolgozóira. Ma pártunk és kormányunk milliókat fordít a munkavédelmi berendezések tökéletesítésére, de ehhez szükséges, hogy államunk gondoskodása az emberek összefogásával, a dolgozók egymás iránti felelősségével párosuljon. A statisztikai adatok szerint a balesetek nagy százalékát omlásos sérülések teszik ki, s ezek a balesetek döntő részben a délutáni és az éjjeles műszakokban gyakoriak. A dolgozók könnyelműek, vigyázatlanok — szinte ebben keresendő minden baleset oka. Nem tartják be következetesen a bányaművelésre kötelezően előírt szabályokat; kényelemből, vagy talán mástól indíttatva a munkahely biztosítását nem végzik el az előírásoknak megfelelően. Ezekből származnak aztán a bajok. A balesetekről...
