Népújság, 1961. október (12. évfolyam, 232-257. szám)
1961-10-28 / 255. szám
Vásár, divatbemutató, hanglemezparádé Hevesen Vasárnap a földművessző- vetkezet is részt vett a Hevesen tartott vásáron. Valameny- nyi üzletet nyitva tartottak, hogy a környező községekből érkező vásárlók beszerezhessék a szükséges árukat. A maradékbolt, a szövetkezet italboltja és lacikonyhája meg kivonult a vásárra, ahol ugyan- csali nagy forgalmat bonyolítottak le. A szövetkezeti boltok és vendéglátó egységek ezen a napon 350 000 forint bevételre tettek szert. Szombaton este a földművesszövetkezet kisvendéglőiében divatbemutatót tartottak. A nagykereskedelmi vállalattal és a földművesszövetkezet konfekció boltjával közösen rendezett divatbemutatónak igen nagy sikere volt. Már a kora esti órákban zsúfolásig megtöltötték az érdeklődők a vendéglő termeit, hogy megismerhessék a legújabb őszi-téli divatot. A földművesszövetkezet vendéglője egyébként mindig gazdag programmal segíti elő a község dolgozóinak kulturált szórakozási lehetőségeit. A szombaton este tartott divat- bemutató után vasárnap este „Ki mit szeret” címmel magyar nóta-, táncdal-, operett-estet rendeztek. A műsor keretében Bársony Anikó és dr. Bodolai György fővárosi művészek léptek fel. A látogatottság ez alkalommal is nagy volt. A jó hangulatról a szövetkezet dolgozói és a művészek gondoskodtak. A következő hétvégi pihenő napra ismét szép programot készített elő a földművesszö-1 vetkezet. Vasárnap este a szövetkezet cukrászdájában hanglemezparádét rendeznek. A látogatók ezúttal magyar nóta-, operett- és opera-hanglemezekkel ismerkedhetnek meg. A hanglemez-est keretében tombolát is rendeznek, amelyen a cukrászda készítményeit, tortákat, desszertes dobozokat sorsolnak ki. A tombola egyik fő díja egy üveg pezsgő. A szombati és vasárnapi gazdag programon kívül hétközben kiállításokat, bemutatókat tartanak a járási székhelyen. Szerdán illatszer és kozmetikai cikk kiállítást nyitottak meg Hevesen. A látogatók a kiállításon megismerkedhetnek a legújabb illatszerekkel és kozmetikai készítményekkel. Sz. Megszerették líarácsondon v a cukrászdát A karácsondi földművesszö- a szövetkezet cukrászdája, vetkezet jó munkája alapján Szécsi Lajosné feketéit meg- ez év első félévében elnyerték kedvelték a község lakosai, a Kiváló földművesszövetke- A cukrászda naponta 30—40 zet kitüntető címet. duplát és több mint 350 forint A kereskedelmi munka mel- értékű süteményt ad el. lett nagy gondot fordítanak itt A havi forgalom meghaladja a kulturált vendéglátás megteremtésére is. Ez évben kifestették, illetve átrendezték a község italboltjait, rendbehozták az egységeket. Különösen nagy forgalomnak örvend a negyvenezer forintot. Legkeresettebb cukrászati készítmény a desszert és a krémes. Legújabban minden reggel tejeskávét árusítanak a cukrászdában. IVaoy volt a forgalom Szombaton és vasárnap kétnapos őszi vásárt rendeztek Hatvanban. A már évek óta hagyományossá vált őszi vásáron négy földművesszövetkezet vett részt. A hatvani földművesszövetkezet 80 méter hosszú pavilonjában nagy mennyiségű áruféleség között válogathattak a vásár látogatói. A bő árukészlettel kivonult áruháznak kétnapos forgalma meghaladja a 240 000 forintot. A jelenlevő többi földművesszövetkezetben is nagy volt a forgalom. A jó vásár bizonyítéka, hogy a földművesszövetkezetek összesen több mint egymillió forint értékű ■árut adtak el. Igen nagy kea hatvani őszi vásáron resiet mutatkozott az őszi-téli készruhák és kötöttáruk iránt. Ezenkívül a vas-műszaki áruk járművek, rádiók is igen szép számmal cseréltek gazdát. A jó árukészlet melett a földművesszövetkezeti pavilonok gondoskodtak az ételről, italról is. Az egri földművesszövetkezet lacikonyhája hurkával és sült kolbásszal kedveskedett a látogatóknak. A jó vásár egyik jellemzője az is, hogy a lacikonyha 10 000 forintos forgalmat bonyolított le a két nap alatt. Az italról a gyöngyösi földművesszövetkezet „Szőlőskert” borkóstolója gondoskodott Szerződés ms szabadpiac? Termelőszövetkezeteink termelési terveit október 31-ig jóváhagyják a járási tanácsok mezőgazdasági osztályain. Erre az időpontra be kell fejezni a szerződések megkötését, a termelőszövetkezetek és a termeltető vállalatok között is. A MÉK szakemberei ennek alapján már a hónap első heteiben megkezdték a zöldségtermelési szerződések lekötését a termelőszövetkezetekkel. Az 1962. évben a népgazdaság igényeinek megfelelően termelőszövetkezeteinknek közel 9 ezer katasztrális holdon kell zöldség-növényeket termelni ahhoz, hogy a belföldi zöldségellátásban és az export- szükségletek kielégítésében hiány ne mutatkozzon. Arról felesleges részletesen írni, hogy miért fontos a zöldségfélék termelése, s az is ismétlés lenne, ha azt kezdenénk elmondani, hogy a kertészkedés jól jövedelmező növénytermesztési üzemág, amely kellő szakértelemmel és koraisággal párosulva, a mező- gazdasági üzemben a legtöbb bevételt eredményezi. Ezen a tényen a hozzáértő szakemberek nem is vitatkoznak. Megyénk termelőszövetkezetei, amelyek nagy területen foglalkoznak zöldségtermeléssel, ékesen igazolnak mindent. A felnémet! Petőfi, a tarnabodi Tarnagyöngye, a füzesabonyi Petőfi, a hatvani Petőfi, az atkán Űj Élet, az erdőtelki, gyöngyöshalászi, nagyrédei termelőszövetkezetek eredményei elválaszthatatlanok a zöldségtermeléstől, a zöldség- termelésből eredő bevételektől. Nem kevés azoknak a termelőszövetkezeteknek a száma, ahol katasztrális holdanként 15—20 ezer forintot eredményezett a kertészet. Ezek az eredmények öntözéssel, korai árufélék termelésével még jelentősen túl is szárnyalhatok, csak egy kis hozzáértés és munka szükséges hozzá. A kertészkedés előnyeivel élnek is a termelőszövetkezetek, egyre nagyobb az a terület, amelyet a zöldségtermesztés céljából hasznosítanak, de az már érthetetlen, hogy egyes termelőszövetkezetek a várható zöldségtermésüknek csak elenyésző kis részét kötik le szerződésileg az állammal, arra alapozva, hogy majd szabadon, piacról piacra, városról városra járva értékesítik terményeiket. Tudott dolog az, hogy államunk azért vezette be a szerződéses termeltetést, mert indokoltnak és célszerűnek találta a népgazdasági össztermelés és fogyasztás összhangját a tervszerűség érdekében. A szerződéses termeltetés a mezőgazdasági termelés és fogyasztás összhangjának alapja. Annyi és olyan növényt kell termelnünk, amennyit és amit az ország és külföldi piacunk igényel. A népgazdaság igényei szükségszerűen követelik a tervszerűséget a munkástól, az üzemtől, a termelőszövetkezetektől egyaránt. Mit szólna a lőrinci Petőfi, a pétervásári Ezüstkalász, a csányi Űj Élet, a makiári Béke vezetősége és tagsága, ha a bányász csak akkor adna szenet, a munkások csak akkor adnának gépeket, rádiót és villanyt, ha biztosítva látnák Petőfibánya, Lőrinci, Budapest zöldségellátását? Jogosan tesszük fel a kérdést: ml lenne a termelőszövetkezetekben, ha az állam, a gépállomás megvonná a segítséget a nagyobb munkák idején, vagy akkor teljesítené a kéréseket, ha már az a közös gazdaságok szempontjából értéktelen lenne. Természetesen, ilyenről nem lehet szó. Államunk és! minkenki, munkások és bá- j nyászok azon vannak, hogy a termelőszövetkezetek problémáinak megoldásához — ahol szükséges — a legtöbb segítséget nyújtsák. Ráadásul még tévednek is azok a termelőszövetkezeti vezetők és tagok, akik pillanatnyilag úgy vélekednek, hogyha saját maguk értékesítik ter- melvényeiket, így nagyobb haszonnal számolhatnak. Mi lenne akkor, ha minden termelő- szövetkezet külön-külön foglalkozna a zöldségfélék értékesítésével ? Minden bizonnyal tervszerűtlen ellátás és zavar mutatkozna a zöldségellátásban. A nagyüzemek megalakításával egyik célja az volt kormányunknak, hogy szervezettebbé, tervszerűbbé váljék mezőgazdálkodásunk, de ez csak akkor lehet így, ha annak egyik igen fontos feltételét, a szerződéses tervet — amelyet az ország igényei írnak elő —, realizálni is tudjuk nagyüzemeinkben. Termelőszövetkezeteinknél erre minden alap megvan. Kivétel akad, de azok a közös gazdaságok, amelyek a szabadpiacon való értékesítésre terveznek, majd saját kárukon, jövedelmük csökkenésén keresztül jönnek rá, hogy tévedtek, s hogy a tervszerűség törvényeinek betartása és figyelembe vétele népgazdaságunk rendszerének számukra is hasznosabb alapvető követelménye. .. . . Felelőssége tudatában a tagok elé állhat-e az a termelőszövetkezeti vezető, ha a szabad árura nem lesz kereslet, a többletmunka, a fuvarköltség pedig a munkaegység-részesedés csökkenését és ezzel egyidejűleg a tagok elégedetlenségét okozza majd? Nem hisz- szük. Bizonytalanra — akit az emberek bizalmából állítottak felelős helyre — nem bízhatja a termelőszövetkezet jövőjét. A biztonságnak pedig csak az állammal történt szerződéskötés az alapja. A termelőszövetkezetek döntő része már megkötötte a szerződéseket! Sok termelőszövetkezet jelentősen túl is teljesítette, de még koránt sincs meg szerződésileg az a zöldségmennyiség, amelyet népgazdaságunk a megye termelőszövetkezeteitől elvár. Pedig már csak egy pár nap van hátra ahhoz, hogy a tervek jóváhagyásával együtt a zöldségszerződéseket is véglegesen megkössék. Hasznos lenne, ha a termelőszövetkezetek az elmondottakat figyelembe vennék és adottságainak mérlegelése mellett a zöldségtermelés! szerződéseket mindenütt megkötnék. Ezzel az egész ország lakosságával szemben is fennálló kötelezettségeiknek tennének eleget! Nagy Lajos — A SZÖVETKEZET című lap előfizetés-gyűjtési szervezés keretén belül a füzesabonyi járás dolgozói szeptember hónapban mintegy 75 új előfizetőt szerveztek be. Legjobb eredményt a kompolti földművesszövetkezet érte el, 17 előfizető gyűjtésével. ★ — A SZÖVETKEZET című lap előfizetésgyűjtési versenye keretében a pétervásári járás dolgozói szeptember hónapban 111 új előfizetőt gyűjtöttek. Legjobb munkát a parádi földművesszövetkezet végezte, 36 előfizetésgyűjtéssel. ii£^YWÓ$Íl&9AÍ TISZTELT TAGTÄRSAK! Ismét jelentkezem s néhány keresetlen szóval elmondom egy megtévedt boltos történetét. Nehéz lenne itt most ismertetni, hogyan történt az eset, de a mese, amit a mi» nap Hevesen hallottam, igen tanulságos mindenki számára. Nem régen történt, talán a második embert szállító űrhajó fellövése után. Pusztacsászon innen, de Pusztatenken túl élt Hevesen egy Kovács Lajos nevű boltos. Ez az ember elég sokáig becsületesen, de hanyagul kezelte a reá bízott szövetkezeti vagyont. Figyelmeztették is őt ezért elegen. Ám az ellenőrök és választott vezetőségi tagok szavát nem fogadta meg. Hiába kérték a jóra, nem hallgatott senkire. Ment a maga feje után, és nem javított munkáján semmit. Így adódott, hogy egyszer lázas izgalommal szemlére készültek a hevesi boltosok. Volt nagy sürgés-forgás minden üzletben, csak Kovács barátunk ült nyugodtan az összevissza dobált ládák között. Űjra jön lélekszakadva egy hírnök, felhívni figyelmét, tegyen rendet háza táján. Erre már nekikezdett ímmel-ámmal rendezgetni. Átforgatta a boltot. Ami egyik polcon volt, áttette másikra, ami polcon volt,' a földre tette, ami földön volt, szegre akasztotta. Nem volt már a helyén semmi. A nagy rakodásban észre sem vette, hogy a petróleumos hordó hozzásimult a sertészsírhoz. Ilyen kicsinységekre azonban barátunk nem adott semmit. A bizottság azonban úgy döntött, hogy a bolt rendjét nem hagyja jóvá és egyben a’ boltvezetőt is megrovásban részesítette. Ám a baj nem itt kezdődött. Kovács Lajos még ha- nyagabbul vezette a boltot ezután. Forgalma csökkent, vevői lassanként elkerülték. Igazuk volt. Abban az üzletben, ahol így kezelik az árat, én se szívesen vásárolnék. A zsírnak petróleum szaga volt, mig a kenyéren a legjobb pipereszappan illatokat érezhették evés közben a vásárlók. A boltos hanyag munkáját még tetézte azzal, hogy a nemrégiben megtartott ellenőrző leltár alkalmával több mint 4000 forint hiányt mutatott. Amikor kérdőre vonták, egy szép mesét mondott el. — A boltban igen elszaporodtak az egerek. Mindent összerágtak, nem kíméltek se pénzt, se posztót. Én egy reggel láttam, hogy 10, 20 és 100 forintosokat is összevágtak. Fogtam magam, vederbe öntöttem a pénz-roncsokat és azt az üzlet előtt levő tóba szórtam. — Eddig a mese és ez történt utána. ^EVÉSEM TQ&txNT Ugye, tisztelt tagtársak, ehhez a meséhez nem kell kommentár. Ügy goridolom, ahogy maguk nem hiszik el, úgy én sem adhattam hitelt boltosunknak jól összeszedett meséjének. A vizsgálat során arra is fény derült, hogy a zsákban tartott kristálycukrot egyszer szétszórta a boltban, majd újból összeseperte és elmérte a vevőknek. A napi bevételeket sem adta rendesen postára. Talán a legszembetűnőbb az, hogy az adminisztrációt, a tablókészítést elhanyagolta, pontatlanul végezte. A legszomorúbb azonban az, hogy ez a boltvezető mindenkinek úgy tünteti fel magát, mintha ő szocialista kereskedő volna. Ezt már többeknek eléggé ki is hangsúlyozta. A munkája azonban épp az ellenkezőjéről beszél. Reméljük, ez az állapot hamarosan megszűnik Hevesen és a jó hírnévnek örvendő földművesszövetkezet rendet tesz az 5-ös számú boltban is, a szövetkezeti vagyon védelmében, a tagsággal egyetértésben. Szövetkezeti üdvözlettel:
