Népújság, 1961. október (12. évfolyam, 232-257. szám)

1961-10-19 / 247. szám

NEPÜJSÁG 1961. október 19., csütörtök ÍHíieúiásl ti frfÍRADB Néhány szó a biztosításról A család, a háztartás, a szövetke­zet, az egyesület életében mindig elő­fordulnak olyan előre nem látott események, amelyek a gazdálkodás rendjét kisebb-nagyobb mértékben megzavarják. Ilyenek lehetnek ter­mészeti, elemi csapások, vagy mások szándékos, esetleg gondatlan kárte­vései, mulasztásai. Ezek ellen az emberek csak a kölcsönösség, a szo­lidaritás, a biztosítás alapján tudnak védekezni. A biztosítás alapgondolata tehát az igazságos kármegosztás, amely azt fejezi ki, hogy könnyebb elviselni a legnagyobb kárt is, ha többen vise­lik azok közül, akiket hasonló kár érhet. A biztosításügy helyzete az egyes országokban fokmérője a nép gaz­dasági és kulturális fejlettségének is. Minél fejlettebb egy ország gazda­sági és kulturális színvonala, annál haladottabb az ország biztosítási ügye. A biztosításra a szocializmusban, de még inkább a szocializmus építé­sének átmeneti idején a lakosságnak és a népgazdaságnak nagy szüksége van, mert nemcsak jól kiegészíti a társadalmi gondoskodás szolgálatait, hanem nagyban hozzájárul a szövet­kezeti gazdálkodás folyamatosságá­nak és zavartalanságának megterem­téséhez. Az Állami Biztosító egyik legfon­tosabb feladata a bekövetkezett biz­tosítási események, károk igazságos, gyors rendezése és kifizetése. A szo­cialista állam biztosítója azonban a biztosítást nemcsak a bekövetkezett károk megtérítésére, hanem kármeg­előzésre is felhasználja. Kármegelő­ző intézkedésekkel és intézmények­kel megóvja a termelési eszközöket a természeti csapásoktól. A biztosí­tást a dolgozók munkaerejének ép­ségben tartása (baleset- és egészség- védelem), illetve helyreállítása ügyé­nek szolgálatába is állítják. Tűzvé­delmi, balesetelhárítási, ember­egészségügyi, állategészségügyi rend­szabályokkal és létesítményekkel megelőzi vagy csökkenti az anyagi károkat. Például ennek érdekében juttatott az Állami Biztosító a nagy- fügedi Dózsa Termelőszövetkezet ré­szére 80 ezer forintot itatásos borjú­nevelő létesítésére. Az Állami biztosító az utóbbi évek munkájával megszerezte a lakosság bizalmát és most feladata ennek a bizalomnak a megtartása, ápolása és a magyar biztosítási ügy további szolgálata, fejlesztése. ÜíAÍft». Az étkezdében ülünk a Gyöngyösoroszi Február 24 Termelőszövetkezet elnökével. Szó esik sok mindenről, az alakulásról és természetesen a nehézségekről, amik közbejöt­tek. Maga a termelőszövetke­zet 1951-ben alakult, tíz évvel ezelőtt, de az igazi fejlődés, az, hogy a szőlőterület 360 hold- nyira emelkedett, csak 1959- ben történt meg. Ekkor ke­rült a termelőszövetkezet élé­re Hoór József Gyöngyösről. — Bizony a kezdet kezdetén az újonnan alakult, nagyobb földterülettel rendelkező ter­melőszövetkezetben sok volt a munka, probléma, komoly összefogásra ▼olt szükség. Mindezek ellenére a 47 fo­rintos tervezett munkaegy­séggel szemben már az első évben 50-et fizettünk és ez évben szeretnénk szintén ugyanezt, de ha lehet, még többet fizetni. Ez az évünk ki csit szerencsétlen volt, és ez az amiről beszélnünk kell — mondja. Jégkár. Ez az amitől régen és most is félnek az emberek. Súlyos károkat tud okozni a termésben, néhány óra alatt el tudja pusztítani mindazt, ami egy szorgalmas kollektíva egész évi munkája. A 360 holdnyi szőlőből, amiből 48 hold új telepítés 263 holdat tavasszal elvert a jég. Hogy milyen volt a jégkár? Ez vál­tozó. 15 százaléktól 65-ig ter­jedt, ami komoly terméski­esést jelentett a szövetkezet­nek. De azért a kár mégsem tel­jes. Időben gondoskodott a szövetkezet vezetősége a biz­tosításról. Nem zárt ajtók fo­gadták az Állami Biztosító kiküldöttét, mert az egész gazdaságra biztosítást kötöttek. Nem bánták meg. A kár fel­becslése után a termelőszövet­kezetnek az Állami Biztosító több mint egymillió forintot térít meg, ami nagyban hozzá­járul majd ahhoz, hogy a ta­goknak a tervezett munkaegy­ség meglesz. Egymillió • •. — Kicsit szerencsénk is volt, mert a jégkár előtt egy héttel emeltük az egységárakat, a kormány által kihozott új árak szerint — mondja az elnök. — így kaptuk meg a több mint egymilliót. Bár a kár nem jói jött, inkább a termés maradt volna, de azért mégis érdemes volt a biztosítást megkötni. Ez a vezetőség és a tagság vé­leménye is. — A tagság tagja a biztosí­tási önsegélyző csoportnak? — Igen, nálunk a termelő- szövetkezetben mindenki tag­ja. Az elmúlt évben már nyolc termelőszövetkezeti tagunk üdült Parádfürdőn, éppen az önsegélyzési csoport kereté­ben. De jó magam is jártam a Szovjetunióban, Moszkvá­ban, Lenin grádban. Talán a saját pénzemből néhány éven belül nem is jutottam volna ki külföldre és így teljesen ingyen megnézhettem a szovjet fővá­rost, a legendás hírű Lenin- grádot. Sok mindenről esik most szó, de leginkább a szövetke­zet jövőjéről, arról, hogyan fognak majd * jövőben dol­gozni. A tervekről és arról, hogy minél jobban élhessenek a szövetkezet tagjai. Elkészült az új 60 méteres pince is. Az igaz az idén még nem telik meg borral, szerencsétlen esz­tendő volt, a jégkár elvitte, de jövőre, ha ugyanilyen szorgalommal, becsülettel dol­goznak, akkor lesz miből osz­tani munkaegységet. megyei Önsegélyző Csöport­A Heves Biztosítási és ja 1957-ben alakult. ~A közeljövőben kezdik meg az új tagok felvételét, ami két év óta szünetel. Tekintet­tel arra, hogy a Pedagógusok Szak- szervezetének Heves megyei Bi­zottsága át kívánja venni a segé­lyezések és a további szervezés in­tézését, ezt a rövidesen összehí­vandó intéző bizottság értekezletén fogják megtárgyalni. Az önsegélyző csoport célul tűzte ki, hogy minden pedagógus kivétel nélkül tagja legyen. ^VVWVW'^^WVW^^^AÁAAAA/VWWVWWS/WVWWSAAA/WVVVVVWVWVVSA/VÁ/VWWWVWWVWSW/V'WVNAW/' Farkas Jánosáénak, a felnémeti Petőfi Tsz tagjának, Egri u. 73. sz. házánál tűz ütött ki, amely a tető­zetben kárt okozott. A kárt a Heves megyei Mezőgaz­dasági Termelőszövetkezeti tagok Biztosítási és önsegélyző Csoport­ja a háztáji általános biztosításon keresztül az Állami Biztosító útján megtérítette és október 14-én 10 790 forintot fizetett ki a károsult kezeihez. A tetőzet újjáépítése már folyamatban van. Heves megye városaiban igen elterjed az általános háztartási biz­tosítás! Nagyon sok az ablaküveg betö­réséből keletkezett kár. Az Állami Biztosító Heves megyei Igazgató­sága felhívja a biztosított lakosság figyelmét, hogy a gyors kártérítés érdekében kérjen kárbejelentő la­pot az Állami Biztosító járási, azaz városi fiókjainál. A KPV dolgozók Biztosítási és Önsegélyző Csoportja tagjainak szervezése tovább folyik. Igen nagy segítséget nyújtottak ehhez a vállalatok vezetői. A Földműves- szövetkezetek Heves megyei Köz­pontja, valamint a vállalatok veze­tői felhívták a dolgozókat a belé­pésre, aminek eredményeként az önsegélyző csoport taglétszáma a háromezer felé közeledik. Pedagógusok flz üzemi és vállalati dőli ozók részére nyújtott ú abb kedvezmény Az utóbbi időben különböző biztosítási formáikon keresztül, hogy csak néhány esetet említsünk, az alábbi üzemi biztosítottaknak, vagy hozzátartozóiknak fizetett ki az Állami Biztosító Heves megyei Igazgatósága biztosí­tásuk után számottevő összeget: Rigó Mihály, Gyöngyös 35 000 Ft rokkantság Kakas János, Ecséd 17 100 Ft rokkantság Göböly P. László, E.-csehi 10 000 Ft rokkantság Prokai István, Bekölce 15 000 Ft rokkantság Patócs Sándor. Gyöngyös 13 700 Ft rokkantság Az Állami Biztosító ebben az évben Heves megyében 2591 esetben nyújtott anyagi segít­séget ilyen élet-, vagy balesetbiztosítások után. A kifizetett összeg 1 613 982 forintot tesz ki. Ebből üzemi biztosítások után 841 200 forint került kifizetésre. Az Állami Biztosító Főigazgatósága most kidolgozta a legkorszerűbb biztosítási formát, amely kiegészíti egy biztosítás keretében a régi havidíjas balesetbiztosítást és természetes halál esetén is komoly anyagi segítse >t nyújt. A régi havidíjas balesetbiztosítások nagy ré­szét már megyénk területén át is írták a dol­gozók az új, korszerű biztosítási formára. A termelőszövetkezeti tagok üdültetése A Heves megyei Állami Biztosító az elmúlt napokban adta át Nagyrédén az Állami Biztosító új irodáját. A modern, szépen berendezett helyiségekben a jövőben kényelmeseb­ben és gyorsabban foglalkozhatnak majd a termelőszövetkezeti dolgozók és a lakosság biztosítási problémáival. Erfurtban jártunk Két embert kerestünk meg Gyöngyösön. Bércest Bélát, a Mátragyöngye Temelős'zövet- kezet vezetőségi tagját és Kiss Ferencet, a Dimitrov Terme­lőszövetkezet elnökét. Egy tíz­Szumok én tények A mezőgazdasági termelő szövetkezeti tagok biztosítási és önsegélyezési csoportja ez evben október 5-ig 727 eset­ben utalt ki segélyt a tagok­nak, összesen 110 250 forint értékben. Ezenkívül 141 sze­mélyt üdúltettek Párádon, a Szovjetunióban, Erfurtban, több mint 120 ezer forint hoz­zájárulással. A negyedik ne­gyedévben még 40 biztosítot­tat Hévízen és 100 tagot pedig Párádon üdültetnek mintegy 84 ezer forintos hozzájárulás­sal. tagú küldöttséggel a Heves megyei Biztosítási és önse­gélyezési Csoport jóvoltából a Német Demokratikus Köztár­saságban jártak. Mindketten élményeikről, arról a sok-sok emlékről beszélnek, amelyeket Erfurtról, Weimárról, Drezda ról és a többi városról marad­tak meg bennük. Jártak egy termelőszövetkezetben is, ahol megismerték és tanulmányoz­ták az ottani munkát, a dol­gozók életét. Bérces! Béla elő­ször járt életében külföldön. Mikor arról érdeklődünk, mi volt a legszebb élménye, ömlik belőle a szó. — Talán a legszebb élmény az, hogy én is ott lehettem a csoporttal és láthattam, ho­gyan élnek a német termelő­szövetkezeti dolgozók. Mikor hazajött, beszámolt a munkatársainak. Elmondotta, hogy tulajdonképpen milyen jó is a biztosítási és önsegé­lyezési csoport, mert ö maga sem tudott volna egyhamar külföldre menni tapasztalat- cserére. Kiss F’erenc, a Dimitrov el­nöke arról beszél, hogy mi­lyen jó érzés volt tudni, hogy szövetkezetük terméke is ott van az erfurti kiállításon és arról, hogy kiállított papriká­jukkal aranyérmet nyertek. A Heves megyei mezőgaz­dasági termelőszövetkezeti ta­gok üdültetésével a Mezőgaz­dasági Termelőszövetkezeti Tagok Heves megyei Biztosí­tási és önsegélyző Csoportja foglalkozik. Az önsegélyző csoport rendkívüli segélyalap­ja számottevő részét fordítja az üdültetésekre. Heves megyében a múlt év­ben indult meg ez az akció és jelentős eredményeket tud már felmutatni. Jelenleg az üdültetések októbertől áprili­sig tartanak. Ebben az évben januártól március végéig 108 Heves megyei tsz-tag üdült Parádfürdőn. Ezzel szemben októbertől kezdve havonként 50 tsz-tag fog a parádfürdői üdülőben üdülni. Jellemzően mutatja parasztságunk kulturális fejlő­dését az is, hogy mind többen igénylik világhírű gyógyfür­dőinket. Ezek közül az önse­gélyző csoport intézőbizottsága már megegyezést is kötött a hévízi gyógyfürdőben való üdültetésre. Hévízre a beuta­lások ugyancsak október hó­napban kezdődnek. Az önsegélyző csoport már ez évben külön autóbuszokkal megindítja a termelőszövetke­zeti tagok tapasztalatcsere-lá­togatásait az egyes, kiválóan működő termelőszövetkezetek­hez. Ezek az utazások országjá­rással lesznek egybekötve. A tervek szerint minden alka­lommal két autóbusszal kb. 100 tsz-tag utazik megfelelő szakemberek kíséretében. Az önsegélyző csoport rend­kívüli segélyalapjából ez év ben 868 tagot részesített se­gélyben, szülés, házasság, hosszabb betegség, üdültetés, stb. címeken. Az eddig elmon­dottak alapján a csoport a rendkívüli segélyalapjából fen­tiekre 231 580 forintot fordí­tott az év folyamán. Ennél jóval nagyobb összeget tesz ki az, amit rendes segély cí­mén: haláleset, rokkantság, baleset, stb. fizettek ki. Feleség: Mondd, a másik ágyban ki fekszik? Férj: Kovács Pista, aki lebeszélt a balesetbiziosüasriL

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents