Népújság, 1961. szeptember (12. évfolyam, 206-231. szám)

1961-09-13 / 216. szám

6 NßPÜ JS ÁG 1961. szeptember 13., szerda 127 induló a gyöngyösi járás tsz-spartakiádján Atkáron rendezték meg a gyön­gyösi járás termelőszövetkezeti spartekiádjának döntő küzdelmeit atlétika, röplabda és teke sport­ágakban. Az egyes számokban 127 versenyző állt rajthoz és vívott egymással szép küzdelmeket. A verseny befejeztével ünnepé­lyes eredményhirdetésre került sor, az első három helyezett okle­vél-díjazásban részesült. Pfeiffer Sándor, a gyöngyösi JTST elnöke az atkári sportkör négy verseny­zőjének, Koboz Annának, Nagy Máriának, Balázs Györgynek, Uracs Györgynek értékes tisztelet- díjakat adott át abból az alkalom­ból, hogy a nyári spartakiád-ver- senyeken sikerrel képviselték a gyöngyösi járás színeit és hogy mind a négyen megszerezték már a Kilián vas jelvényhez szükséges pontokat. EREDMÉNYEK: Atlétika Női számok: 100 m: 1. Koboz (Atkár) 15,0* 2. Kerékgyártó (Nagyréde) 15,1, 3. Tóth M. (Atkár) 15,3, 4. Lőrincz (Nagyréde) 15,7, Újpesti Dózsa—Egri Dózsa 11:2 (2:0, 3:2, 3:0, 3:0) Üjpesti uszoda. Vez.: Prágai. Újpest: Lukász n. — Mayer, Kusztos — Varga — Spliesz, Dömö­tör, Kiss A. Edző: Pataky Imre. Eger: Denk — Ringelhann, Pócsik — Frank — Bodnár, Utassy, Bolya. Csere: Elek. Edző: Baranyai Gy. A gólok sorrendje: Dömötör; Splieszi Kusztosi Bodnár, Mayer, Spliesz. Pó­csik, SpliesZi Kiss, Varga (2), Mayer, Spliesz. Üj pesten nem szá­mítottunk jó sze­replésre, de őszin­tén megmondj uk: ilyen súlyos vere­ségre sem, amely hétfőn az újpesti uszoda hideg vizében érte az Egri Dózsa vízilabda-együttesét. Sajnos, a három napon belüli szolnoki és budapesti utazástól, valamint az óriási iramú Szolnoki Dózsa és a Bp. Honvéd elleni mérkőzésektől fáradt egri együttes hamar feladta a harcot, s a jóval pihentebb új­pestiek végig irányítva a játékot, egyre-másra érték el góljaikat. Az MOTOROS HfR Oscar Steinbach kölni mérnök kisméretű szerkezetet készített* amely több mint 80 százalékkal csökkenti a kipufogó gázok erő­sen mérgező szénmonoxid tartal­mát. Ez a találmány sokkal haté­konyabb a legmodernebb ameri­kai készüléknél, amely csak 50 százalékig méregteleníti a vesze­delmes kipufogó gázokat és jóval nehézkesebb, nagyobb szerkezet a kölni mérnök találmányánál. Szűcsi Bányász—» Boldogi Tsz SK 1:1 (1:0) Boldog. Vezette: Körtvélyesl. 400 m: 1. Nagy M. (Atkár) 76,5, 2. Pál (Nagyréde) 86,0, 3. Brezóczky (Atkár) 88,0, 4. Tóth M. (Atkár) 89,0. Távolugrás: 1. Koboz (Atkár) 450, 2. Kerékgyártó (Nagyréde) 430, 3. Tóth M. (Atkár) 390, 4. Szabó B. (Nagyréde) 360. Magasugrás: 1. Nagy M. (Atkár) 120, 2. Lőrincz (Nagyréde) 120, 3. Schreiber (Nagyréde) 110, 4. Tóth M. (Atkár) 105. Súly lökés: i. Szűcs (Atkár) 660, 2. Lőrincz (Nagyréde) 630, 3. Schrei­ber (Nagyréde) 627, 4. Koboz (At­kár) 620. Gránátdobás: 1. Lőrincz (Nagy­réde) 35,00, 2. Schreiber (Nagyréde) 34,70, 3. Szűcs (Atkár) 32,10, 4. Ko­boz (Atkár) 31,10. Férfi számok: 100 m: l. Balázs Gy. (Atkár) 12,8, 2. Szalóki (Atkár) 13,0, 3. Balázs P. (Atkár) 13,2. 4. Sata (Nagyréde) 13,4. 800 m: l. Balázs (Atkár) 2:15,5, 2. Józsa (Atkár) 2:30,2, 3. Erdélyi (At­kár) 2:48,0, 4. Berényi 2:42,0. 40o m: 1. Balázs Gy. (Atkár) 58,9, 2. Ambrus (Nagyréde) 66,4, 3. Sata egriek kedvetlenségére és gyenge játékára jellemző, hogy az Üjpesti Dózsa két ízben is emberhátrány­ból dobott gólt. A csapatból csak Pócsik teljesít­ményét lehet kiemelni. A súlyos vereség még inkább elgondolkod- tatóbb, ha elolvassuk a Szolnok megyei Néplap bírálatát a Szolnoki Dózsa—Egri Dózsa mérkőzésről. — Ebből idézünk most néhány sort: y,A negyedik negyedben Eger ki­egyenlített, s ekkor úgy tűnt, hogy meglepetés születik ... A mezőny­ben Eger teljesen egyenrangú el­lenfél volt. Érdekessége a mérkő- zésneki hogy nyolc esetben a ka­pufát találták el a csatárok ... Szolnok csak nehezen tudott felül­kerekedni a fáradhatatlan és sokat úszó egriekkel szemben.'* Hat vidéki úszócsapat részvéte­lével, országos Jellegű úszóvei> senyt rendeztek a gyönyörű kör­nyezetű, új jász­apáti uszodában. Az 50 méteres meden­ce a városi strand­fürdő területén fek­szik, egy gyönyörű park közepén. Az uszoda esti verse­nyek és vízilabda­mérkőzések rende­zésére is alkalmas, 50x25 méteres terü­letű a medence, amelynek vízhő­mérsékletét szabá­lyozni is lehet! Minden jel arra mutat, hogy a jászapáti új uszoda a magyar úszósport egyik vidéki bázisa lesz, ahol a Heves megyei versenyzők Előmérkőzésen a boldogi ifjúsági csapat 1:1 arányú döntetlent ért el a Szűcsi Bányász ifjúsági csapatá­val szemben. (Nagyréde) 68,0. 4. Menyhárt (At­kár) 69.0. Távolugrás: 1. Balázs Gy. (Atkár) 554, 2. Szalóki (Atkár) 548, 3. Pál (Nagyréde) 520, 4. Sípos (Nagyréde) 510. Magasugrás: l. Pál (Nagyréde) 150, 2. Szalóki (Atkár) 145, 3. Sípos (Nagyréde) 140, 4. Varbai (Nagy­réde) 140. Súly lökés: l. Nagy Imre (Nagy­réde) 960, 2. Szalóki (Atkár) 933, 3. Pál (Nagyréde) 900, 4. Rudas (Nagy­réde) 880. Gránátdobás: 1. Gál István (At­kár) 62,80, 2. Balázs Gy. (Atkár) 62, 3. Ambrus (Nagyréde) 61,50, 4. Szalóki (Atkár) 60. Röplabda Röplabdában két férfi és két női csapat vívott egymással szép küz­delmet. Végül is a férfiaknál az atkári Kiss András, Benei Zoltán, Kiss Imre, Balázs István, Erdélyi Gábor, Gál István, Benei Imre összeállítású csapat lett első, Nagyréde együttese előtt (Bakacsi, Balázs J., Sata, Szabó Gy., Pál, Bencsik, Faragó). A nők küzdelméből Nagyréde csapata került ki győztesen. A csapat tagjai Schreiber Judit, Sza­bó Piroska, Morvái Melánia, Ben­csik Anna, Pál Erzsébet, Zöldös Ella, Lőrinc Éva. Az atkáriak a következő együt­test szerepeltették: Nagy M., Ko­boz, Lapu, Tóth M., Koboz, Szűcs, Balázs. Teke Tekében három férfi és két női csapat állt rajthoz. Férfi csapat: 1. Atkár I. (Benei Z.. Kiss I., Gál I.) 190 ía. 2. Nagy­réde (Nagy József, Nagy János, Menyhárt J.) 180 ía. 3. Atkár 11■ (Benei G., Bella, Szekrényes) 175 fa. Egyéniben: 1. Nagy József (Nagy­réde) 110 fa, 2. Bella (Atkár) 79 fa, 3. Benei G. (Atkár) 75 fa. Női csapat: 1. Nagyréde (Lőrincz, Szabó P., Zödös) 30 fa, 2. Atkár (Nagy M„ Lapu, Koboz A.) 25 fa. Egyéniben: 1. Lőrincz (Nagyréde) 20 fa, 2. Nagy M. (Atkár) 15 fa, 3. Lapu (Atkár) 8 fa. GYÖNGYÖSI JÓZSEF sok sikert érhetnek el az elkövet­kezendő versenyeken. A fenti versenyen Heves megyét Hatvan, Tárnáméra és Heves úszói képviseltek, akik a következő jobb helyezéseket érték el. Férfi számok: 50 m fiú mell: 1. smidt (Hatvan) 12,2. 50 m serdülő pillangó: ... 2. Kis- terenyei (Hatvan) 43,8. 100 m fiú mell: ... 2. Halmos T. (Hatvan) 1:32. 50 m serdülő fiú hát: 1. Sziget- váry L. (Jászapáti) 43,0, 2. Gonda (Hatvan) 43,9. 50 m újonc fiú hát: ... 3. Balogh (Hatvan) 43,5. Női számok: 50 m újonc leány mellúszás: 1. Előházl Magda (Tamaméra) 48,5. 5o m serdülő leány gyors: ... 2. Szűcs (Tamaméra) 59,7. 4x50 m serdülő leány mellváltó: 1. Tamaméra (Házi, Vígh, Előházl, Kraffa) 4:02,4. Az egyesületek közötti pontver­seny a következőképpen alakult: 1. Ózdi Kohász 179, 2. Jászberényi Lehel 134, 3. Jászapáti 114, 4. Hat­van 37, 5. Tornáméra 32, 6. Heves 2 ponttal. A fáradt Egri Dózsa hamar feladta Újpesten a harcot A járási labdarúgó-bajnokságért Hatvan és Tamaméra úszói biztatóan szerepeltek a jászapáti versenyen Boldogs őszi — Katona, Med­veczki H.j Józsa — Nagy A.i Du­dás — Búzás, Zó­lyomi, Medvecz- ki L; Peigelbeck, Petrovics. Nagy Iramú, változatos mér­kőzést vívott egy­mással a két csapat. A vendégek valamivel tervszerűbben játszottak, góljuk szép összjátékból született. Szünet után még élvezetesebbé vált a küzdelem, a hazaiak foko­zatosan feljöttek és Zólyomi révén sikerült egyenlíteniök. Ezután Zó­lyomi ll-est hibázott! te OSO&K Rendszeres uszoda-látogató va­gyok. Szeretem ezt a szép sport­ágat, legyen úszásról vagy vízilab­dáról szó, és büszke vagyok váro­sunk fiataljaira, akik nemzetközi vonatkozásban is szép eredménye­ket érnek el. Egerben hagyományai vannak az úszásnak, örömmel olvasom az uszoda falán levő márványtáblát, amelyet Bárány István, a volt vi­lághírű, egri úszó eredményes sze- treplésének emlékére állíttatott az A röplabda-sport védelmében egri közönség. Es ez a kis tábla adta az ötletet, hogy tollat ragad­jak, s javaslatot tegyek az Illeté­keseknek: Bárány István neve mellé ugyanis több kitűnő egri úszó és vízilabdázó neve is oda- kivánkozik. Hevesi István, a Bp. Honvéd, egri származású váloga­tott vízilabdázója, például Mel- boumeben tagja volt az olimpiai bajnok magyar vízilabda váloga­tottnak s Rómában is hárman ér­tek el kitűnő helyezést. A fővárosi sportuszoda mintá­jára felállítandó „dicsőségtábla” biztosan ösztönzően hatna az egri vízisport fejlődésére ... A pétervásári járási TST kezde- ■oényezésére a járási labdarúgó­bajnokságban csak úgy vehetnek részt a csapatok, ha a sportkör a labdarúgó csapat mellett röplabda csapatot is működtet, s a röplabda együttesek a kisorsolt labdarúgó- mérkőzés előtt játsszák le egy­mással a mérkőzéseket. A kezdeményezést tovább vitték, • most már az összevont járási bajnokságok is a fentiek szerint folynak, tehát elömérközésként röplabda-találkozókat bonyolíta­nak le. Sajnos azonban, az eddigi hibák ugyanúgy jelentkeznek, mint azelőtt, sőt most még súlyo­sabbak, mert a járási összevont bajnokságban már erősebb sport­körök csapatai találkoznak egy­mással. Egyre többen vannak a megyé­ben, akik a röplabda-sport hívei­vé válnak, akik azt szeretnék, hogy Heves megyében a röplabda is úgy fejlődjék, mint egyéb más sport­ágak, s röplabdában is tudjunk szép eredményeket felmutatni. Eh­hez azonban arra van elsősorban szükség, hogy a megye illetékes »portszervei még többet tegyenek <• fejlődés érdekében, s a külön­böző szintű bajnokságokhoz meg­felelő játékvezetőket biztosítsanak. A pétervásári járásban például nagyrészt labdarúgó-játékvezetők vezetik le a röplabda-mérkőzése­ket, s közülük sokan még a leg­elemibb szabályokkal sincsenek tisztában. Legutóbb például az egyik mérkőzésen már 19:10 volt az eredmény a jobbik csapat javá­ra, amikor —, mint bosszankodó néző — megkérdeztem a játékve­zetőtől: mikor lesz már vége a játszmának? A játékvezető a legnagyobb ter­mészetességgel azt felelte, hogy majd 21-nél nyilván azt hitte, hogy a röplabdát is olyan alapon játsz- szák, mint az asztaliteniszt! Persze a labdarúgó játékvezetőket nem lehet hibáztatni, sőt csak köszönet jár azért, hogy elvállalták a röp­labdamérkőzések teljesen ingyenes levezetését. Sajnos azonban, a hibák nem viszik előbbre a röplabda-sportunk helyzetét, így nem lehet célt el­érni. Mégegyszer az illetékesek figyel­mébe ajánljuk a fent elmondotta­kat, — röplabda sportunk érdeké­ben. Hokié Imre A Népújság totó-iippjei 38. HÉT 1. FTC—Győr 1 2. Komló—Tatabánya 1x2 3. Szeged—MIK x 2 4. Űzd—Pécs 1 5. Pénzügyőr—Kaposvár 1 x 6. ZTE—BVSC 1 2 7. Oroszlány—Sopron 1 8. Borsodi B.—Kecskemét x 1 9. Klstext—Szegedi E. 1 10. Bologna—Milan 2 11. Lanerossl—Padova 1 X 12. Juventus—Roma 1 Pótmérkőzések: 13. DVTK—Ganz MA VAG 1 14. Egyetértés—Nyíregyháza 1 15. Szombathely—EVTK 1 16. MTE—Traktorgyár 1 A totó eredményei: Akár az elő­ző két héten, most sem akadt 12 találatos szelvény a totóban. Be­érkezett 654 282 darab szelvény, felosztásra került 1 177 708 forint. 11 találat (31 db) — 9 497 forint, 10 találat (527 db) = 558 forint} 9 ta­lálat <4011)5-97 forint. Világszerte kortünet az ideg es szÍYzavar 1939, a második világháború kitörése után az ideges termé­szetű szívzavarok száma vi­lágszerte megdöbbentő módon felszökkent. Ezt tanúsítják a nemzetközi statisztikák, ame­lyek már szinte „kórtünet”- ként veszik számításba ezt az egészségügyi szimptómát. A szívidegesség nem „szívbajból”, nem a szív kóros elváltozásá­ból ered, de könnyen összeté­veszthető szervi eredetű pana­szokkal. A szívpanaszok ideges ere­detének felismerése sok beteg számára jelentett megkönnyeb­bülést, adta vissza életszerete- tét, munkakedvét. Mit mond erről az orvos? A kérdésre vo­natkozólag dr. László Béla fő­orvos, az ország egyik legna­gyobb szíwízsgálójának veze­tője válaszol. Hogyan keletkezik az ideges szívzavar ? — A központi idegrendszer közvetlen összeköttetésben áll — éppenúgy, mint más szer­vekkel — a szívvel is — mon­dotta. — Az öszeköttetést két ideg biztosítja, nevezetesen a vagus vagy bolygóideg és az úgynevezett szirrfpatikus ideg. A vagus a szívösszehúzódások számát csökkenti, a szimpati­kus szaporítja. Ha a központi idegrendszert akár egyszeri, hirtelen, akár állandóan is­métlődő, tartós inger, vagy iz­galom éri — szorongás, féle­lem, szomorúság vagy kime­rültség — ezek az idegrendsze­ri hatások az említett idegek útján megváltoztatják a szív működését, s a szaporán, vagy rendetlenül ver. Az idegrend­szert érő ingerek az idegek útján a szívizomzatot vérrel ellátó koszorúerek állapotára is hatnak. Izgalom visszahatá­saként a koszorúerek átmene­tileg görcsös álapotba kerül­hetnek; ez a szívizom renyhébb vérellátásával, egyszersmind fájdalomérzéssel is járhat. Az ideges szívzavarokban szenvedő beteg a legváltoza­tosabb panaszokkal keresi fel orvosát. Leggyakoribb panasz a szívdobogás. Ez nem munka idején jelentkezik, inkább pi­henéskor, vagy fekvés közben. Gyakori tünet a szívtáji fáj­dalom. Ezzel kapcsolatban pa­naszkodhat a beteg szúrásról, nyomásról, szívtáji szorító ér­zésről. S minthogy ez a tünet is jobbára pihenés közben je­lentkezik inkább, semmint munka közben, olykor már a beteg egyszerű kikérdezése is elég az orvosnak, hogy ne a koszorúerek megbetegedésére, hanem az ideges eredetű za­varra gyanakodjék elsősorban. Harmadik gyakori panasz a az ideges szívű embernek, hogy képtelen mélyet lélegezni. Ügy érzi, nem tudja a tüdejét tele­szívni levegővel és ezen az ál­lapoton sóhajtással próbál se­gíteni. Ez az úgynevezett só­hajtási kényszer. A szívdobo­gáson, a szívtáji fájdalmon és a különleges légzési zavaron kívül még sok más ideges szívzavar is van. Ilyen az ide­ges alapon jelentkező rendet­len, szabálytalan szívműködés és a szívdobogásos roham. Annál nehezebb az orvos dolga olyankor, amikor az ide­ges szívzavarok bizonyos szer­vi szívbetegségeket utánoznak. Még nehezebb a megkülönböz­tetés, ha valamilyen régi be­tegség nyomot hagyott ugyan a szíven, de a beteg panaszait mégsem ez, hanem ideges za­varok okozzák. Ha valaki gyer­mekkorában skarlát, mandula­gyulladás, vagy reumás láz kö­vetkeztében szívizomgyulladá­son esik át, szívizomgyulladása hegesen, kötőszövetesen gyó­gyulhat. A gyógyult szívgyul­ladás után, esetleg az egész életen át bizonyos elváltozá­sokat mutat az elektrodia- gramm. Ha az ilyen beteg hosz- szú évek múltán szívre panasz­kodik, nem eléggé alapos vizs­gálat esetleg olyankor is ösz- szefüggést talál a panaszok és a régen meggyógyult szívgyul­ladás elektrokardiogramm-képe között, ha történetesen a ket­tőnek semmi köze nincs egy­máshoz. Itt nagyon is érvényes alaptétel az, hogy az orvos a diagnózist ne egy lelet alapján döntse el, hanem a beteg tüze­tes kikérdezése és a legkörül­tekintőbb vizsgálat után. Az esetek nagy többségében — éppen a panaszok alapján — nem nehéz elkülöníteni az ide­ges alapon keletkező szívzava­rokat a szervi betegségektől. Mint már említettük, az ide­ges ember szívdobogása főleg pihenéskor jelentkezik. A kü­lönböző szervi szívbetegségek során azonban munkavégzés közben válik szaporábbá a szívműködés. A szívtáji fájda­lom ideges eredetére utal, ha a beteg főleg szúrásról panasz­kodik, és ha egy ujjával meg tudja mutatni a pontot, ahol a fájdalmat érzi. A fájdalom ugyancsak többnyire pihenés közben jelentkezik. A koszo­rúérgörcsökben szenvedő beteg elsősorban járás, vagy munka közben érzi a szorító jellegű fájdalmat, és — ha kérdezzük — a fájdalom helyét, többnyi­re egész tenyerével mutatja. Az ideges eredetű, nehéz lég­zés, vagy sóhajtási kényszer ifl jellegzetesen általában pihenés közben jelentkezik. így több­nyire nehéz összetéveszteni a szervi eredetű nehéz légzéssel. A keringési elégtelenségben szenvedő szívbeteg főleg moz­gás, vagy munka közben kény­szerül szaporán és aprókat lé­legezni. A tüdőasztmás beteg kilélegzése nehezített és ál­landóan köhögéstől zavart. A szabálytalan szívműködés és a rohamokban megnyilvánuló szívdobogás ideges eredetének kimutatásához alapos orvosi vizsgálat szükséges. A felismerés már tél gyógyulás Az ideges eredetű szívzava­roknak nincsen egységes gyó­gyításmódja. Ha a beteg meg­győződik arról, hogy nem szen­ved szervi szívbetegségben, s így semmiféle olyan veszély nem fenyegeti, amely félelem­mel tölthetné el, ez már egy­magában is fél gyógyulást je­lent számára. Az ideges szívpanaszt ia gyógyítani kell az orvosnak. A központi idegrendszer külön­böző részeire ható nyugtató orvosságok és gyógyító eljárá­sok az ideges szívpanaszokra kedvezően hatnak. A különféle bróm-készítmények, a barbi- tursav-készítmények és a szív­működést befolyásoló, idegek­re ható belloíd és a hasonló készítmények rendszerint ked­vezően enyhítik az ideges szív­panaszokat Sovány, úgyneve­zett aszténiás alkatú emberek­nél a szervezet módszeres erő­sítése, kimerült embernél a a hosszabb pihenés sokszor ki­tűnő hatású. A nikotin, az al­kohol, a nagyobb mennyiség­ben fogyasztott kávé és tea az ideges szívpanaszok nagy több­ségében káros hatású és jobb, ha a beteg nemigen él velük, vagy lemond róluk. Hadd mu­tassunk rá még egy flgyelemre méltó tényre. Statisztikák sere­ge tanúsítja, hogy a sportolók soraiban tízszer kevesebb az ideges szívpanasz, mint a nem sportolók között. A sport olyan irányban állítja át a szívmű­ködést, ami nem kedvez az ideges alapú szívzavamak, ki­fejlődésének. Mint láttuk, a különböző mó­don keletkezett ideges szív­zavarok gyógyításmódja na­gyon sokféle. Minden ideges eredetű szívzavarban szenvedő beteggel egyénileg kell foglal­kozni. ELADÓ jókarban levő Csepel motorkerékpár, Bezzegh Ferenc, Gyöngyös, Kazinczy út 2. ELVESZETT egy fekete bőrtár­ca a Mátrában, amelyben Ursitz Pál névre szóló Íratok voltak. 500 forintot kap a becsületes megtaláló, aki az iratokat a következő címre júttatja el: Ursitz József, trösztfő­mérnök, Petőíibánya. MATEMATIKÁBÓL, fizikából kor­repetálást; vizsgáztatást vállalok. Cim: Magyar Hirdetőben,- Eger. EGY jó karban levő Danúvia motorkerékpár eladó. Érdeklődni: Eger, Bethlen u. 11. Kovács. Dél­előtt 8—10 óráig. HÁLÓSZOBA, gyönyörű, modern, sötét dió kapható. Kovács aszta­los, Budapest; Thököly 28. Keleti­nél. (-) KONYHABÚTOR, rekamié el­adó. Részletfizetésre Is. Budapest, vm.; Futó 3. Baross utcából nyí­lik. (—) NÉPÜJSAG A Magyar Szocialista Munkáspárt Heves megyei Bizottsága és a megyei tanács lapja. Felelős szerkesztő: Sába Andor. Kiadja: Népújság Lapkiadó Vállalat. Felelős kiadó: Tóth József Szerkesztőség: Eger; Beloiannisz a. S. Telefon: 12—57. 12—73. Postafiók: 33 Gyöngyös. Főtér 3.; fszt. 19. Telefon: 697. Kiadóhivatal: Eger, Bajcsy-Zslllnszky utca L Telefon: 24—44. Postaflók: 23. Heves megyei Nyomda Vállalat; Eger; Bródy Sándor utca 4. Felelős vezető: Mandula Ernő. Terjeszti a Magyar Posta. Előfizet­hető a helyi postahivataloknál és kézbesítőknél. Előfizetési díj: egy hónapra 11 Ft Ponyvának Őszi vásárlások előtt használható a BIZOMÁNYI sátorlapok, pufajkák (vatta Áruházba: öltöny) nagy választékban Kubák, kabátok, kaphatók a cipők, BIZOMÁNYI aruház­női, férfi-, gyermek-fehér­ban, Eger. Telefon: 57—04. neműk nagy választékban. ruiiilillillilllllllillilliiliiiniiniiliillillillililltliniiiliiiiiiiiiiiinititnimiiliniiiniiilMliiliiliiiiiiiiiiuiii Megkezdődött az 1962. évi sertéshizlalási akció Az akció keretében szerződést lehet kötni minden meglevő, hizlalásra alkalmas sertésre} 1962} évi szállításra. Tsz-tagok és egyéni termelők sertésenként 400 Ft kamatmentes előleget kapnak, a termelőszövetkeze­tek rövidlejáratú hitelt Fehér hússertés Ä ‘ V e 1 61 ‘106—120 'kg-ig 15,70 Ft 121 kg-tói 16,50 Ft Hús- és hűsjellegfi sertés 106—130 kg-ig 15,30 Ft 131 kg-tól 16.20 Ft Zsír- és zsír jellegű sertés 126—140 kg-ig 15,20 Ft 141 kg-tól 16,— Ft Tenyésztésbe fogott koca és kanlott 170 kg-tól 14,50 Ft Termelőszövetkezeteknek és termelőszövetkezeti cso­portoknak kg-ként 1—2 forint nagyüzemi felárat fizetünk. Tsz-tagoknak és egyéni termelőknek 1,5 mázsa tar karmányt juttatunk állatdarabonként, állami áron; A szerződés megkötése végett mielőbb keresse fel az Állatforgalmi Vállalat körzeti felvásárlóját, aki részletes felvilágosítással szolgál. SZOLNOK—HEVES MEGYEI ÁLLATFORGALMI VÁLLALAT .................................................................................................. >

Next

/
Thumbnails
Contents