Népújság, 1961. szeptember (12. évfolyam, 206-231. szám)

1961-09-30 / 231. szám

A FÖLDMÜVESSZÖVETKEZETEK HEVES MEGYEI SZÖVETKEZETI KÖZPONTJÁNAK HETI HÍRADÓJA Új feladatok a szocialista brigádok előtt II tarnabodi italbolt példája! Nemrégiben megyei értekez­leten beszélték meg földmű­vesszövetkezeti szocialista brigádok célkitűzéseit. Lapok­ban szép eredményekről ol­vashattunk a bányászatban és az iparban dolgozó szocialista brigádok működéséről és ered­ményeikről. A kereskedelem­ben a földművesszövetkezeti szocialista brigádok munkájá­ról eddig nemigen sokat hal­lottunk, pedig vannak ilyenek. A SZOT januári határozatá­ban jelölte meg a szocialista brigádok működését. Ezen az értekezleten a fen­tiek alapján Varga László elv­társ,, a MÉSZÖV versenyfele­lőse, utat mutatott a szocialis­ta brigádok további munkájá­hoz és a jobb eredmények el­éréséhez. A brigádokon belüli politikai neveléshez Süveges Benedek elvtárs adott megfe­lelő tájékoztatást. A megyében tizenkét szocialista brigád mű­ködik, nagyrészt a kiskereske­delemben, de vannak más te­rületeken is. A poroszlói földművesszö­vetkezet áruházában egy 8 fős brigád dolgozik, célkitűzései­ket igyekeznek mindenben el­érni. Alakulásuk óta nem fordult elő panasz a vásárlók részéről. A brigád tagjai to­vább képezik magukat szakmai­lag. Az udvarias kiszolgálás, a szocialista kereskedelem szel­lemét tükrözi. Egymást meg­becsülve, segítjük a bolt min­den dolgozójának munkáját, hogy az ez évi feladatokat is maradéktalanul megoldjuk. Munkaidő után a brigád tag­jai közös szórakozáson, tele­vízió-adások megtekintésén és kirándulásokon vesznek részt. A megyei értekezletről azzal a meggyőződéssel távoztunk, hogy a szocialista brigádmoz­galom nagyon helyes a föld­művesszövetkezeteknél és en­nek további fejlesztése a föld­művesszövetkezeti kereskede­lemben is szükséges. Monoki Pál, Poroszló ★ A fenti cikket vitaindítónak szántuk és kérjük a szocialis­ta brigádok vezetőit, dolgozóit, hogy véleményüket fejtsék ki ezzel kapcsolatban. Szerk. A vendéglátás színvonalá­nak nagyfokú javulásáról győ­ződhet meg az, aki bemegy a tarnabodi egyes számú ital­boltba. Olyan szép látvány fo­gadja, amely — emlékezve a régi füstös kocsmahelyiségek­re — szinte megkapó a szem­nek. Valami különös jó érzés fogja meg ebben a gyönyörű­en, tisztán tartott és remekül berendezett helyiségben. Kü­lön szórakoztató terem is áll még az asztalnál ülve fogyasz­tani szándékozók részére. Fe ­hér abroszok és csillogó tiszta­ság mindenütt. Ugyanakkor a pincében is olyan tökéletes rend uralko­dik, hogy az párját ritkítja. Hófehérre meszelt pincefalak, gyönyörűen rendbemartolt italáruk, szinte mértani pon­tossággal felsorakoztatva, szé­pen, tisztán és karbantartott hordók, friss homokkal fel­szórt és felgereblyézett pince­padló fogadja az ide belépőt. Aki megszokta azt az elhanya­goltság érzését keltő látványt, amit gyakran tapasztalunk a földművesszövetkezeti italból tok pincéjében, annak szinte elképzelhetetlen az a rénd és tisztaság, amely most itt ural­kodik. Ezt a szép italboltot és ra­gyogóan rendbentartott pincéi Kőműves László elvtárs veze­ti. Dicséretet érdemel és köve­tendő példaként állítjuk vala­mennyi földművesszövetkezeti italboltvezető elé. Aki kételkedik a fentiek­ben, az jöjjön el a hét bárme­lyik napján vagy a nap bár­melyik órájában és nézze meg ezt az italboltot és saját sze­mével győződjék meg a leír­takról. Köszönet érte Kőműves elv­társnak és azoknak, akik a ta­tarozást megszervezték, hogy ezzel az olyan kis községben, mint Tarnabod, a hevesi járás legszebb falusi italboltját te­remtették meg. Valovics Lász’^ Heves Pályázati felhívás Takarékszövetkezeti tanfolyam Amint már előző számunkban hírül adtuk, a MÉSZÖV kéthetes tanfolyamot rendezett Gyöngyösön a takarékszövet­kezeti könyvelők részére. Ezen a tanfolyamon a falusi ban­kok könyvelői elsajátították az ügyvitellel kapcsolatos köny­velési feladatok mellett mindazokat a teendőket, amelyek végzése előbbre viszi a takarékosabb gazdálkodást. Ezek a könyvelők most a községeikben a takarékossági hónap meg­szervezésén dolgoznak. (Szabó felvétele) Tissanánai bosszúságok Fellendülőben az apci kulturális élet A petőfibányai autóbusz végállomásától bizony még egy néhány-- kilométerre van Apc. Süt a nap, forró, nyárvé­gi meleg ömlik szét, levéteti a kiskabátot. Mögöttem száll a por, kissé fáradtan sétálok már, amikor hirtelen kibukik a távolból egy magas, vörös kémény: Apc, a Fémtermia. Az idegen — ha a Népújság szorgalmas olvasója — tudja, hógy a falut is ide kell kép­zelni valahová. Végül feltünedeznek az út- széli házak, egy hosszú utca, s benne a végcél: a földműves- szövetkezet irodája. Bent Szalayné kultúrfelelős fogad. Lelkes társadalmi munkás, az a típus, aki társadalmi mun­ka nélkül már nem is tud meg­élni. Jelentős feladatok nehe­zednek a vállára, hiszen mun­katervük szerint belkereske­delmi akadémiát szerveznek, fótoszakkört, tánckart, zene­kart és persze emellett ott a klubmunka. Este, ahogyan be­csuknak a földművesszövet­kezeti boltok, itt adnak egy­másnak találkozót, itt beszélik meg a nap eseményeit. Fontos feladat tehát az ide járó dol­gozók állandó foglalkoztatása. Ebben a nagy munkában Sza- laynét már Csengeri Katalin segíti, ő ugyanis a klubfelelős. Apc azon kevés földművesszö­vetkezetek közé tartozik a me­gyében, amelyiknek televízió­val, rádióval, biliárdasztallal, fotófelszereléssel ellátott szö­vetkezeti otthonát ízléses be­rendezése miatt még „hivatá­sos” művelődési intézmények is megirigyelhetik. (Reméljük, a vezetését is ugyancsak.) Va­lóságos kultúrkombinátot ta­lálok itt, hiszen a klub mel­lett egy szabadtéri színpad is van, tavaly építették társadal­mi munkában. Egyetlen szép­séghibája, hogy eddig egyszer használták, divatbemutató volt rajta színielőadás pedig egyál­talán nem. Illő lenne ezt a hi­bát rövidesen kiküszöbölni. Egyébként titkos terve Sza- laynénak egy színjátszó cso­port megszervezése, legalább ideiglenes jelleggel, hogy a küldöttválasztó közgyűlésre tudjanak a gyűlések részvevői­nek kultúrműsorral is kedves­kedni. E terve titkos, a mun­katervbe sem került bele, ha mkerül, tervtúlteljesítés lenne 'belőle. Nehéz munkájában segíti Szálaynét TurAk József elnök és Varga András KISZ-titkár, üzemegységvezető is. Az elnök ötlete többek kö­zött a zenekar létrehozása, ami a fotoszakkörrel együtt — jelentős esemény lenne, mivel jelenleg a községben sem foto- szakkör, sem zenekar nincs. Az elnök nagyon bízik abban, hogy meglesz mindkettő és végeredményben ez a fontos, ez az alapja a jó munkának. Legközelebbi feladatuk, ami­nek feltétlenül sikerülnie kell, hiszen olyan lelkesen szervez­te — a belkereskedelmi aka­démia. Idáig harminc tagjuk van, többnyire nők, ugyanis náluk többségben vannak a nők. Az akadémiáról folyik azután a szó hosszú ideig, de úgy látszik, ez kimeríthetetlen téma. Kik jelentkeztek? He- gedűsné, Fürjes Józsefné, Ba­rms Imre, Szervátka Józsefné, mint az akadémia legelső tag­jai. Bíznak abban, hogy a ki­lenc földművesszövetkezeti akadémia közül nem az övék lesz a legutolsó, szervezés te­kintetében. Ez hosszú, kimeríthetetlen téma. Amikor dolgom végezté­vel búcsúzom, akkor is csak az a kérdésük: aztán jó előadó­kat küldjenek ám; S miközben elindulok Pető- fibánya felé, s nem lenne más gondom, mint minél kisebb porfelhőt hagyni magam után, mégis, nekem is az jár a fe­jemben: szép elképzeléseik, lelkesedésük miatt, a földmű­vesszövetkezeti dolgozók, szö- vetkezti tagok, de minden apci dolgozó miatt is feltétlenül jó előadókat fogunk küldeni az apci belkereskedelmi akadé­miára. (—a, —6.) Űjabb községi könyvtárak­nak készült el a földművesszö­vetkezetek által adott könyv­szállítmány könyvesboltjaink­ban. Most adnak át az ecsédi könyvtárnak 8500 forint érté­kű. könyvet. Az egri köny­vesboltban pedig Egerszólát részére készítik elő a 8000 fo­rintos könyvszállítmányt. Ed­dig mintegy 14 falusi könyv­tár kapott támogatást. A földművesszövetkezetek Heves megyei központja a Há- mán Kató kulturális szemle keretében pályázatot hirdet az Eger és a szövetkezés történe­te című monográfia megírásá­ra. A mű vázlatosan felöleli Eger történetét az őskortól az újko­rig és újkori részében jelentős helyet kap a szövetkezés' tör­ténete. A mű emelje ki Eger történetének legfontosabb fe­jezeteit és dolgozza fel úgy, hogy szocialista hazafiságra neveljen minden dolgozót. A szövetkezés története He­ves megyében eddig még fel­dolgozatlan. Jelentőségéhez mért feldolgozása ezért kívá­natos, jelentős helyet kell hogy kapjon az Egerről írt monográfiában. A pályázat meghirdetése az egri várvédelem 410. és a föld­művesszövetkezetek fennállá­sának 16. évfordulója alkal­mából történik. A pályázat jeligés. Beküldési határideje: 1962 júhius 30: . ­Eredményhirdetés: 1962. augusztus 20. Első díj 2000 Ft Második díj 1000 Ft Harmadik díj 500 Ft A pályázatokat a MÉSZÖV Szövetkezetpolitikai Osztályá­nak címére két gépelt példány­ban kell beküldeni. (Eger, Knézich Károly u. 2.). A szövetkezeti vagyon őre A földművesszövetkezeti va­gyon védelme minden szövet­kezeti dolgozó és választott vezetőségi tag elsőrendű és legfontosabb feladata. A fü­zesabonyi járásban elsőrendű teendőjüknek is tartják e fel­adat végrehajtását. Ebben az évben az első félévben a já­rásban 751 esetben tartottak ellenőrzést a szövetkezetek ve­zetői és a választott vezetősé­gek tagjai. Az egységekben tartott el­lenőrzésben különösen jól ki­veszi részét Csata Károlyné, a poroszlói földművesszövetke­zet kereskedelmi üzemágveze- tője. Az első félév folyamán 31 esetben végzett kisebb-na- gyobb ellenőrzést. 1950 óta dolgozik a földművesszövetke­zetnél. Munkáját becsülettel látja el és őrködik a szövetke­zeti vagyon védelmén. A szövetkezet egységeit rendszeresen látogatja és szak­mai segítséget ad a dolgozóK- nak. Minden esetben meghall­gatja a vásárlók véleményét és azon dolgozik, hogy zavartala­nul biztosítsa a község áruel­látását. Megtartotta ülését a MÉSZÖV választmánya A MÉSZÖV választmánya szeptember 27-én Gyöngyösön tartotta meg ülését. A járási tanács nagytermében lezajlott ülésen megjelent Biró József elvtárs, az MSZMP megyei bi­zottságának titkára, Nándii László, a SZÖVOSZ felügyelő bizottságának elnöke, Sinkó Antal, a SZÖVOSZ Szövetke­zetpolitikai Főosztályának ve­zetője, Szabó Imre, az MSZMP Gyöngyösi Járási Bizottságá­nak titkára, valamint a vá­lasztmányi tagok és a járás földművesszövetkezeteinek el­nökei és főkönyvelői. A választmányi ülésen Szé­les János, a gyöngyösi járási központ elnöke beszámolt a járás vagyonvédelmi és gaz­dálkodási helyzetéről. Az ülés részletes ismerteté­sére következő számunkban visszatérünk. Nemrégiben itt a községben töltöttem néhány napot. Köze­lebbről megismertem a falu életét és mindazokat az ered­ményeket, amelyeket a község eddig elért. Büszkék is rá a nánaiak és ahol csak lehet, el is mondják szép eredményei­két. Az idegennek nem is na­gyon kell elmondani, hiszen mindenki saját maga meggyő­ződhet róla. Üj, törpevízmű, autóbusz- megálló, kisvendéglő és még néhány igazán szembeötlő léte­sítmény hirdeti a község gya­rapodását. A fejlődés és gya­rapodás mellett azonban még ,itt-ott található némi hiba is. Én a földművesszövetkezetbeii található hibákról és napjain­kat is bosszúságokkal zavaró hiányosságokról szeretnék ír­ni. A vendéglőben A kisvendéglőt megnyitása óta nagyon megkedvelték a község lakosai. A jó szórako­zási lehetőség mellett a kony­háját is megszerették. Vannak már olyan „bennszülöttek” Is, akik idejönnek ebédelni és a vendéglőben töltik el ebédide­jüket. Ügy hallottam, különösen kedveltek a halételek. A baj azonban ott kezdődik, hogy csak este lehet kapni. Igaz ugyan, hogy az étlapra már délben ráírják, de az csak azért van, hogy a vacsorához megfelelő propagandát fejtse­nek ki. Ügy .gondolom, ha van hal és lehetőség az elkészítésé­re, talán jó lenne, ha az ebéd­nél is lehetne kapni abból az ízletes halételből. Vagy talán csak azért írják rá az étlapra, hogy délben is nagyobb le­gyen a választék? Minden tárva-nyitva A szövetkezet irodájába és kisvendéglőjébe érkező vendé­geknek igazán nem lehet okuk panaszra, hogy nem fogadják megfelelőképpen őket. Mind a két helyen tárt kapuk vannak éjjel-nappal, illetve kapu csak a kisvendéglőn van, mert az irodaudvar kapuja már évek óta eltűnt. Az udvaron több tízezer fo­rint értékű ládákat és göngyö­legeket tárolnak. Nem akarok gyanúsítani senkit, de úgy hi­szem, hogy hiába beszélnek a vagyonvédelemről, ha a lehe­tőségeknek még ilyen szabad teret engednek. A felvásárlótelepen A baromfifelvásárló-telepen hetenként nagy mennyiségű baromfit és tojást vásárolnak fel. A baj csak ott van, hogy a csirkéket megfelelő (meg­szabott) súlyban lehet átvenni. így történt, hogy az egyik napon a felvásárló 90 dekás csibéket vett át, mert ez volt a megszabott súly. A vállalat autója azonban csak esté jött az átvett áru­kért,. Ám egész nap a . barom­fiak vesztettek a súlyukból, így estére már jó néhány nem érte el a kívánt súlyt. Mivel a rendelet előírja, hogy a meg­szabott súlyon alul nem lehet átvenni baromfiakat, így a szállítók nem akarták átvenni. Ebből nagy vita keletkezett és erőnek erejével azt akarták, hogy a felvásárló a 30—40 csirkét adja vissza a termelők­nek. Ám arra nem gondoltak, hogy az átvett baromfiak nin­csenek megjegyezve és így nem tudják, hogy melyiknek ki a gazdája. Később a vállalat nagylelkűen elszállította, csu­pán a felvásárlónak kellett rá­fizetnie. Ez is szövetbezeti vagyon Három héttel ezelőtt a MÉK telefonon felhívta a szövetke­zetét, hogy a gyümölcsszállí­tásra kiadott ládákat gyűjtsék össze. Amikor ezt elvégezték, azonnal jelentették az illeté­keseknek. ők meg is ígérték, hogy a következő napon el­szállítják. Azóta néhány következő nap telt el (talán tizenöt is) és a ládák még ma Is ott vannak a szövetkezet udvarán. Az eltelt idő alatt többször kérték tele­fonon, hogy szállítsák el, mert a tárolás szempontjából nincs biztonságban. Ígéretet mindig kaptak, de szállítóeszközt még máig sem. Szeretnék, ha az illetékesek most már sürgősen elvinnék, hiszen a göngyölegek a szabad ég alatt vannak tárolva és a vagyonvédelem sincs biztosít­va. Nem tudják, kié lesz a fe­lelősség, ha néhány darab idő­közben eltűnik. Vagy talán gazdaságosabb, ha éjjeliőrt ál­lítanak mellé? Fogjuk meg és... Nemrégiben indult be a ta­karékszövetkezet szervezése a faluban. A földművesszövet­kezet dolgozóinak egy részé igen jól bekapcsolódott ebbe a munkába. Vannak azonban még olyan dolgozók is, akik egy lépést sem tettek az ügy érdekében, annak ellenére, hogy ez elsősorban az ő fii- adatuk. sau

Next

/
Thumbnails
Contents