Népújság, 1961. szeptember (12. évfolyam, 206-231. szám)

1961-09-24 / 226. szám

A történelmi felelősség Történelmi felelősségtudat vezette a belgrádi érte­kezleten résztvevő kormányfőket, amikor a szovjet mi­niszterelnöknek szóló levelüket fogalmazták. Történelmi felelősségtudat, amelyet népük, a gyarmati iga alól nem­rég felszabadult és az önálló fejlődés útjára lépett népük jövőjéért és az egész emberiség jövőjéért éreznek. — Kezdődjenek közvetlen tárgyalások a szovjet és az ame­rikai kormányfők között a vitás nemzetközi kérdések megoldására — javasolják az el nem kötelezett országok, mert meg vannak győződve, hogy a mai feszült nemzet­közi légkörben sem szabad átadni a szót a fegyvereknek, mert az beláthatatlan következményeket eredményezhet. Ugyanez a felelősségtudat hatja át Hruscsov minisz­terelnök levelét is, amelyet a semlegesek javaslatára írt. A világbéke sorsáért aggódó békeszerető emberek lelki- ismerete szólal meg a válaszlevélben. Nem is vártunk mást, hiszen ismerjük a Szovjetunió békepolitikáját, tud­juk, hogy a szocialista nagyhatalom kész minden problé­ma tárgyalások útján való megoldására. Ezt a készségét nem csökkentette az sem, hogy eddig nagyon sok tárgya­lás végződött eredménytelenül. A Szovjetunió hasznos­nak tart minden tárgyalást, amely az álláspontok közelí­tését, végső soron a vitás problémák megoldását ered­ményezheti. Megoldani a nagy kérdéseket, fokozatosan, lépésről lépésre! Most minden megoldott probléma mérföldes lé­pés a béke útján, mérföldes távolodás a háborús szaka­dék szélétől. Hiszen ha egy vitás kérdéssel kevesebb van, eggyel csökkent a háborús összetűzés lehetősége is. Hruscsov miniszterelnök a tárgyalási szándék őszin­teségéről és komolyságáról tesz tanúságot akkor, amikor megjelöli azokat a gyakorlati lépéseket is, amelyeket most tenni kell a békéért. — Az általános és teljes leszerelés a tartós béke megbízható kulcsa — hangsúlyozza a kormányfő —, hi­szen a fegyver nélküli világ senkit sem fenyeget. Éppen ezért örvendetes, hogy a belgrádi hatalmak is síkraszálltak ezért. Érdekük is, hiszen a gyarmati iga alatt sínylődő testvéreik felszabadulását is a gyarmato­sítók fegyveres ereje gátolja. Közel van az a nap, ame­lyen a gyarmati rendszer egyszer s mindenkorra eltűnik a föld színéről, de ennek a rendszernek minden percnyi további élete a háború potenciális lehetőségét jelenti. A kolonializmus pusztulása, a háborús tűzfészkek nagy részét semlegesíti, kioltja. Az el nem kötelezett országok éppen ettől a szándék­tól, éppen ettől a felelősségtudattól vezérelve, foglaltak állást Belgrádban, és levelükben is, a gyarmati rendszer ellen. És az imperialista hatalmak ellen! — ök a gyarma­tosítók, hiszen a gyarmati háborúkat napjainkban lénye­gében a NATO viseli, és ez a tömb köszörüli ismét a csatabárdot. Vezetői meg akarják állítani a fejlődést. A fejlődést, amely pusztulásra ítélte a korhadt rend­szerüket a gyarmatosítás minden formáival együtt. A fejlődést, amely a gyarmati népek felszabadulását, a szo­cialista és a kommunista társadalom felépítését ered­ményezi. És az ezért küzdő erőknek, a haladás erőinek dobnak kesztyűt az imperialisták, mikor fokozzák a fegyverkezést, háborús propagandával teremtik meg a háborús pszichózist, élezik ki mesterségesen az államok közti ellentéteket. A történelmi felelősség tudatában tette meg a szovjet nép az ellenintézkedéseket. Ezek az ellenintézkedések — emeli ki Hruscsov elvtárs — nemcsak a szovjet nép érde­keit szolgálják, hanem minden békeszerető népét. Hiszen jelen pillanatban a szocialista államok fegyveres ereje az az erő, amely képes szembeszállni az imperialisták­kal, — bárki ellen is irányul az agresszió. Nem akarunk fegyverek között élni! Nem akarjuk, és épeszű ember nem is akarja, hogy állig felfegyverzett hadseregek találkozzanak a világ csataterein, ahol mil- liárdok és milliárdos értékek pusztulnak el — gomb­nyomásra. Nem akarjuk! Nem akarjuk mi se. a semlegesek se. Éppen ezért itt az ideje, hogy megkezdődjék a leszerelés. Mert a fegyverektől már csak akkor érezhetjük magun­kat biztonságban, ha már megsemmisítettük őket. Ha a szörnyű tömegpusztító fegyverek a tenger fenekére kerül­tek, ha az atomenergia az atomerőművek termelését szol­gálja, ha nem tankok, hanem a belőlük készített trak­torok szántják a földeket, ha a rakéták nem a pusztulást szolgálják, hanem az űr meghódítására induló emberrel törnek céljuk felé. Leszerelés... Azok, akik szót emelnek érte, akik meg­értik az idők szavát és felelősséggel, történelmi felelősség­gel nyúlnak ehhez a kérdéshez, és lelkiismeretük paran­csára hallgatnak, mikor tárgyalóasztalhoz ülnek — tisztá­ban vannak vele, hogy itt az ideje, hogy meg kell történ­nie. Végre kell hajtani az általános és teljes leszerelést, meg kell kezdeni a tárgyalásokat és minél előbb — annál jobb. Még nem késő! Még időben van! Most kell tár­gyalni. De komoly szándékkal, történelmi felelősséggel! Ezt a szándékot, ezt a felelősséget tükrözi ez a levél­váltás. S azt, hogy az emberiség döntő kérdéseiről a szocialista tábor és az cl nem kötelezett országok, valamint vezetőik megtalálják a közös hangot. AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS NAPILAPJA XII. évfolyam, 226. czám ÁRA: 60 FILLÉR 1961. szeptember 24., vasárnap Terei ere MA SZÁMOK NYELVÉN ★ Farkas András: MOL1ÉRE TARTUFFE-JE A SIROKI KULTÜRHÄZBAN ★ G. Martinov: 220 NAP ŰRHAJÓN ★ A BÉLAPÁTFALVI SIKEREK TITKA ★ IRODALMI MELLÉKLET ★ EGÉSZ HETI RÁDIÓMŰSOR ★ HÍREK — SPORT Mezőgazdasági újítók kiállítása VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! A MEDOSZ, az Állami Gaz- > daságok Heves megyei Igazga- ? tósága és a Gépállomások He- < vés megyei Igazgatóságának < rendezésében, szeptember 26- £ tói október 1-ig újítási kiállí- < tást rendeznek, bemutatóval $ egybekötve. A nagy érdeklő- 5 désre számító kiállítást a He- i vési Állami Gazdaság kultúr- > termében és annak udvarán > rendezik meg, ahol az újítók < ötletes elgondolásait, gépeit, \ berendezéseit a gyakorlatban < is megtekinthetik az érdeklő- < dők és ezen kívül sole fénykép < mutatja be a különböző újí- < tások alkalmazását, hasznos- < ságát. < A nagyvisnyői gyerekek számára is kellemes a hosszúra nyúlt nyári meleg. Az isko­la után jplesik egy kicsit tereferélni az út közepén. Ritká.n jár erre autó, nyugodtan ácsoroghatnak hát Molnár Laciék is az útkereszteződésnél, és arról beszélgetnek, hogy milyen sok érdekes dolgot hall az 'ember a tanító bácsitól, no, meg az osztálytársaktól. (Kiss Béla felvétele.) Csúcseredmények az em- < beriség fejlődéstörténeté- 1 ben: Pythagoras megalkot- 1 ta az első, képletekkel fel- J szerelt derékszögű három- > szöget. Néró felgyújtotta ] Rómát. Árpád fejedelem £ bejött, Zalán fejedelem ki- i ment, Galilei megmozgatta I a Földet, Linné Károly sor- 5 baállította az élőlényeket, j Balassi verseket írt, Napó- I leon szállóigéket szavalt, j Stephenson vonatraült, ( Miami elpusztult... aztán I Budapesten felépült a Ho- « tel Royal, a Füzesabony— í Eger vicinális vasúton né- [ ha kényelmes kocsik is jár- J nak... és... és ki sem me- > rem mondani: az idöszámí- í tás után 1960-ban elkezdett j Egri Bistro kétharmad j részben elkészült. Rémé- [ lem, hogy amikor déduno- S káink öregségtől reszkető j kézzel olvassák majd e so- | rókát, elmerengve nézik ) meg azt az épületet, amely- s nek falára egy emléktáblát f helyezett el a hálás utókor: I „Az Egri Bistro helyiségét 5 i. u. 1960-ban kezdték el ! építeni. Egykorú szerszá­mok és malteros vödrök mindennap megtekinthe- j tők. (G) Békén agy gyűl és Egerben Tanácskoztak az egri járás szak fel ügye I öi A Hazafias Népfront városi bizottsága kedden délután fél hatkor „békenagygyűlést szer­vez Egerben, a Szakszervezeti Székház kultúrtermében. A nagygyűlés előadója Lukács Tibor, az Ország-Világ című lap főmunkatársa. A gyűlésen " ■ ...... éW\ Pé nteken megbeszélést tar­tottak a Heves megyei Népi Ellenőrzési Bizottságon. Részt vettek ezen a megyei NEf függetlenített munkatársai és a járási népi ellenőrzési bi­zottságok elnökei. Csápéi Károly, a megyei NEB elnöke adott tájékoztatót, majd részletesen megvitatták az 1961. évi első féléves mun­részt vesz és felszólal a Német Demokratikus Köztársaság Wb- dapesti nagykövete is. A béke­nagygyűlésen a nemzetközi helyzetről, elsősorban a’ német kérdésről tájékoztatják a rész­vevőket kát, kijelölték a soron levő fel­adatokat. Egybehangzóan megállapí­tották a népi ellenőrök, hogy feltétlen szükség van az ellen­őrzés színvonalának javítására és a vizsgálatok hatékonyságá­nak biztosítására. Elhatározták, hogy a célki­tűzések megvalósítására meg­felelő intézkedéseket tesznek. Szombaton délelőtt össze­gyűltek az egri járás szakfel­ügyelői, hogy megtárgyalják a most kezdődött oktatási év fel­adatait. Noszticius Ferenc, a járási művelődésügyi osztály vezető­je, tájékoztató előadást tartott, amelyben a többi között el­mondotta, hogy az elmúlt ok­tatási év tapasztalatai szerint a pedagógusok — ha nem is mind marxisták, de ma már lényegében mindannyian egyetértenek a szocialista ne­velés eszméjével, s egyetértés­ben váltják valóra a nevelési és módszertani elveket. Megál­lapította art is, hogy egyre na­gyobb összhangban van a szak­mai és ideológiai képzés, amelynek eredményeképpen az egyes tárgyak nevelési cél­jait jobban meg tudják való­sítani a jobban felkészült ne­velők. Az értekezlet másik részé­ben Szalay István tanulmányi felügyelő a tételes vizsgálatok és a szakfelügyelet rendezésé­ről beszélt, majd hozzászólá­sok következtek. Az értekezleten részt vett és hozzászólt Hegyi János, az Egri Járási Tanács elnöke is. Új gépek, új tanműhely Tanácskoztak a népi ellenőrök Az elmúlt napokban adták át Petőfibányán az 110 ipari tanuló részére alkalmas új tanműhelyt. A régi, korszerűtlen tanműhelyből a használható gépeket átszereiték, de több új gépet is kapnak, s az oktatást már megkezdték. Képünkön a fiatalok örömmel vizsgálják a gépeket, amelyeken majd dolgoznak.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents