Népújság, 1961. szeptember (12. évfolyam, 206-231. szám)

1961-09-23 / 225. szám

2 NÉPÚJSÁG W61. szeptember 23., szombat Még tartja magát a bőség, «mely leizzasztja az emberek­ről a vastagabb ruhadarabo­kat, kirándulók csapatától han­gos az erdő, a természet. Va­lóságos ünneprontás ilyenkor az őszre, a télre, a hűvös, esős, sáros, barátságtalan napokra gondolni. Pedig megjön az ősz. még ha nem is naptárszerű pontossággal. Megjön, s meg szűnnek, elmúlnak a nyár örö­mei, szórakozásai, elfoglaltsá­gai. A kultúrotthonok, a színhá­zak, az iskolák, a kulturális intézmények gondoskodnak újakról. A hónap elején meg­nyíltak az iskolák kapui, meg­kezdődött a színházi évad is, a kultúrotthonok vezetői és a művelődési állandó bizottsá­gok pedig most végzik az utol­só simításokat a munkaterve­ken. Ezek a tervek megszabják a télre a község, város és üzem kulturális életét. Törvények lesznek, amelyeket éppúgy tel­jesíteni kell, mint a termelési és a helyi közigazgatási kérdé­sekben hozott határozatokat. Milyen lesz a kultúrmunka ezen a télen? Lesz-e valami új jellemvonása, sajátsága az el­múlt évihez képest? Az eddigi népművelési te­vékenységet az jellemezte, hogy — a jószándék ellenére is — elszigetelt maradt, nem mindig tudott „beépülni” a község, az üzem napi életébe. Ennek egyrészt az volt a kö­vetkezménye. hogy a kulturá­lis rendezvények „ütköztek” más szervek rendezvényeivel, másrészt a gyakorlati élet. a termelés a mezőgazdaság és ipar vezetői, szakemberei kívül maradtak a kultűrmunkán. Nem vették igénybe segítsé­güket az ismeretterjesztésben nélkülük vezették a szakkörö­ket. Mert a népművelési tevé­kenység az értelmiségieknek csak egy részére, egyik réte­gére a pedagógusokra támasz­kodott. Érthető, hogy a falvak vezetői sokat vártak a pedagó­Nemzotkösi kerekasztalórtekezlet Rómában 239 bányász tanul Petőfibányán Ülést tartott a Hazafias Népfront megyei bizottsága Miért hirdeti az amerikai sajtó az ENSZ válságát? Az ENSZ általános ügyrendi bizottságának ülése A Kraszncfa Zvezda szemleírói a a nyugat-németországi háborús készülődésekről rendi bizottsága csütörtök esti ülésének befejezése előtt az Egyesült Államok és a vele szövetséges országok képvise­lői abból a célból, hogy a köz­gyűlés figyelmét elvonják az egész emberiséget nyugtalaní­tó, valóban időszerű kérdések megvitatásától, a közgyűlés na­pirend tervezetére erőszakol­ták a hidegháború felszítására és a nemzetközi feszültség ki­élezésére szolgáló úgynevezett magyar kérdést. Az általános ügyrendi bi­zottság éjszakai ülésén mind az új-zélandi, mind a szovjet javaslat alapján úgy döntött, hogy javasolja a kínai ENSZ- képviselet kérdésének napi­rendre tűzését. Most történt először, hogy Kína ENSZ-kép- viseletének kérdését a közgyű­lés napirendjére tűzték. (MTI) TASZSZ-ielentés az Interparlamentáris Unió ülésszakáról BRÜSSZEL (TASZSZ): Csü­törtökön az Interparlamentáris Unió 50. ülésszakán véget ért a vita a napirend fő kérdései­ről: a békéhez vezető útról. Az ezzel kapcsolatban előterjesz­tett határozati javaslatok érin­tik a békés egymás mellett élés elveit. Az ENSZ szerepé­nek növelését, a gyarmati or­szágok függetlenségének kér­dését. Az Egyesült Államok, Ang­lia és a nyugati katonai töm­bökhöz tartozó több más ál­Immár három éve büszkén leng Kuba felett a szabadság zászlója. A nép, amely orszá­ga gazdája lett, dolgozik, épít, alkot. Kitartó munkában, és hősies harcban építi új életét. Az Egyesült Államok mono­poltőkés körei, amelyek évti­zedeken át fosztogatták és kí­méletlenül kizsáv lányolták Kubát, igyekeznek minden eszközzel megfojtani v kubai forradalmat. Gazdasági blokádot szervez­tek a fiatal köztársaság ellen. Arra számítottak, hogy ezzel térdre kényszeríthetik a kubai népet, rábírhatják, hogy le­mondjon vívmányairól. Nem fog sikerülni nekik. Kuba hős népe magabiztosan halad elő­re a maga választotta úton. A nehézségeket legyűrve roppant energiával fogott a forradalom legnehe­zebb feladatának megoldásá­hoz. Mindig a gazdasági fel­adatok megoldása a legne­hezebb, enélkül azonban nem lehet megoldani a társadalmi problémákat sem. Kuba példája szembetűnően mutatja a gyarmatosító poli­tika lényegét. Az amerikai monopóliumok mezőgazdasági és nyersanyagszállító függelé­kükké változtatták a szigetet. Mindegyik kubai vállalat amerikai berendezéssel dolgo­zott. A gépalkatrészeket csak amerikai alkatrészekkel lehe­tett kicserélni. Az amerikai gazdasági blo­kád ig<? . súlyos helyzetbe hoz­ta Kubát. Viszont így hamar megmutatkoznak a gazdaság szűk keresztmetszetei. Egy­kettőre kiderült, mivel ren­delkezik a köztársaság, mire Kuba dolgozik és harcol van szüksége, mit kell saját magának termelnie és mit kaphat barátaitól. Márpedig a hős Kubának vannak barátai. A szocialista tábor országai örömmel üdvözölték a függet­len kubai állam megszületé­sét. Mélységesen rokonszen­veznek Kubával, s tőlük tel­hetőén segítséget nyújtanak neki nemzetgazdasága fejlesz­téséhez. Batista idején Kuba tipiku­san gyarmati gazdasága terv- szerűtlenül, tartalékok nélkül működött. Elegendő példa er­re, hogy ez a túlnyomólag mezőgazdasági ország évente hétszer annyi személygépko­csit importált, mint például traktort, holott traktorra rend­kívül nagy szükség van a mezőgazdaságban. bevezeti a tervgazdálkodást. Nagy jelentősége van a terv­hivatal felállításának. A terv­hivatal feladata lesz, hogy összehangolja az iparágakat, kidolgozza a népgazdaság fej­lesztési terveit, ösztönözze a termelés növelését, stb. Már kidolgozták az ország iparosításának programját és eredményesen folyik e prog­ram teljesítése. Bányakohásza­ti és kőolajipari vállalatok építésére fordítják a fő gon­dot. Csupán az idén 23 ipar- vállalat lép üzembe. Az idén üzembe lépő vállalatok kö­zött fémfeldolgozó üzemek, textil- és ruhagyárak vannak, továbbá egy ceruzagyár és né­hány mezőgazdasági termék- feldolgozó üzem. Az Escamb- ray-hegységben sikeresen fo­lyik Kuba egyik legnagyobb vízierőművének építkezése. Egyre nagyobb arányokat ölt az építkezés. Július 26-án, Kuba nemzeti ünnepén 250 objektum építkezését kezdték meg társadalmi munka kere­tében. A kormány a népgazdaság eredményes fejlesztése érdeké­ben négyéves tervet dolgozott ki, amelynek végrehajtását jövőre kezdik meg. A terv ke­retében 1 milliárd pesot (egy peso egyenlő egy dollár) irá­nyoznak elő iparfejlesztésre. A négyéves terv végén Kuba évente 2 millió tonna kőolajat dolgoz fel majd, 70 000 tonna nikkelt és 2600 tonna kobaltot állít elő. Megkétszereződik az áramtermelés. Megindul a bel­földi gépkocsi-, traktor-, hűtő- szekrény-, stb. gyártás. A tervezők számításba vet­ték a szocialista országok egyezmények alapján biztosí­tott segítségnyújtását. Évről évre bővülnek Kuba gazdasági kapcsolatai a szocialista országokkal. Míg a múlt év közepén a kubai export 75 százaléka a tőkés országokra jutott és csak 25 százaléka a szocialista or­szágokra, most éppen fordított a helyzet. Nagy segítséget nyújt Ku­bának a Szovjetunió. Az idén 1960. február 13-an aláírt hitelegyezmény keretében szovjet szervezetek műszaki segítséget nyújtanak vasérc-, kőolaj-, krómérc-, stb. feltá­rási munkákhoz, három kohá­szati vállalat rekonstrukciójá­hoz, s egy 200—250 000 tonna kapacitású acélgyár első rész­legének felépítéséhez, vala­mint néhány, együttvéve 300 ezer kilowatt kapacitású hő­erőmű, a megfelelő áramve­zetékek, s egy nagy kőolajfel­dolgozó üzem építéséhez. A Szovjetunió ezenfelül egy gép­gyár és egy reszelőgyár fel­építéséhez nyújt műszaki se­gítséget. Komoly segítséget nyújta­nak Kubának más szocialista országok is, köztük Csehszlo­vákia, Kína, az NDK és Len­gyelország. A fiatal köztársaság fejlő­dik, erősödik. A latifundiu­mok helyén 263 népi gazda­ság alakult, továbbá 622 cu­kortermelő mezőgazdasági szö­vetkezetét alakítottak az or­szágban. Kuba földjének termékeny­sége volt azelőtt az ország sze­génységének egyik oka. A mo- nopóltőkések ugyanis kímélet­lenül elharácsolták mindazt, amit ezen a földön termeltek. Képzeljük el, hogy Kuba és az Egyesült Államok kereskedel­mi mérlege 1950—1960 között t milliárd dollárral zárult az Egyesült Államok javára. Az amerikai tőke kiszipolyozta ezt a fejletlen kis országot. A kubaiak most maguknak dolgoznak. így tehát nincs mit csodálkozni azon, hogy idén 6,5 millió tonna cukrot termeltek, többet, mint eddig bármikor. Ezt teszi a szabad munka! A forradalmi kormány a gyarmati uralom súlyos örök­ségét felszámolva, nagy gon­dot fordít a fontos társadalmi problémák megoldására. Ilyen probléma az írástudatlanság megszünte­tése. Több ezer új iskola nyílt meg az országban. Nemrég különös felvonulást tartottak Havanna utcáin. Ezer meg ezer fiatal óriási ceruzákkal vonult fel. Ezzel juttatták kifejezésre, hogy rövid idő alatt véget akarnak vetni az Írástudatlan­ságnak. Ez idő szerint 100 000 fiatal kubai hazafi tanítja a parasztokat írni és olvasni. Jellemző, hogy a legnagyobb erődöket iskoláknak és diák­szállóknak rendezték be. A kubai nép katonai unifor­misban építi új életét. Bátran védelmezi kivívott szabadsá­gát. Tudja, hogy az amerikai imperializmus rossza akarja szerezni elveszített kubai had­állásait. Szemléltetően tanúsí­totta ezt az áprilisi interven­ció, amely azonban dicstelenül összeomlott. Havannában a gyárak és hajók szirénajelei adták tudtul a győzelmet. S ez mélyértelmű jelkép volt; a munka legyőzte a háborút! Még sok megpróbáltatás vár Kubára, de a nép bízik erejé­ben. S tudja, hogy számíthat minden haladó ember rokon- aaeavém m támogatására. lám képviselői nem kevés erő­feszítést tettek, hogy e kérdés megvitatásánál rágalmazó ki­rohanásokat intézzenek a Szovjetunió ellen. A Szovjetunió és a többi szocialista ország képviselői határozottan visszautasítottáK a nyugati parlamenti képvise­lők ilyenfajta kijelentéseit. A szovjet parlamenti képvi­selők figyelmeztették az ülés­szak részvevőit arra a veszély­re, amelyet a feltámadó nyu­gatnémet militarizmus teremt, és felhívták a képviselőket, hogy segítsék elő a német bé­keszerződés megkötését. Meg­magyarázták, hogy a Szovjet­unió védelmi képességének nö­velése érdekében kénytelen volt határozatot hozni a kísér­leti atomrobbantások felújítá­sáról. A semleges országok képvi­selői egyhangúlag kifejezték népeik törekvését a tartós bé­kére és rámutattak, hogy min­den vitás kérdést tárgyalások útján kell megoldani. Követel­ték a békés egymás mellett élés elvének megvalósítását. A semleges országok valamennyi küldötte támogatta Bulgária, Lengyelország, az Egyesült Arab Köztársaság és Belgium határozati javaslatát, amely felhívja a nagyhatalmakat és minden ország parlamentjét, hogy haladéktalanul kezdjenek tárgyalásokat a fontos nemzet­közi kérdések békés megoldá­sa érdekében. Franciaország és Portugália gyarmati politikáját érték a legsúlyosabb bírálatok. Az Egyesült Arab Köztársa­ság, India, Ceylon és néhánv más ország képviselői arról be­széltek, hogy meg kell változ­tatni az ENSZ szerkezetét, többek között a semleges afri­kai—ázsiai országokból növel­ni kell a Biztonsági Tanács tagjainak számát. (MTI) IdőjáráRÍe'enté* A Meteorológiai Intézet jelenti: Várható időjárás szombat estig: Derült, száraz idő. Mérsékelt ke­leti, délkeleti szél. Várható legma­gasabb nappali hőmérséklet 19—23 fok, várható legalacsonyabb éjsza­kai hőmérséklet 3-8 fok között, as ország keleti felében helyenként gyenge talaj menti fagy. Távolabbi kilátások: Vasámam ft derült, száraz idő. (MTI) NEW YORK (MTI): Az ENSZ-közgyűlés általános ügy­tartanák a soron levő válás*» tásokat. A nyugati küldöttségek kö­rében különös idegességet kelt, hogy a világon rendkívül nép­szerűvé vált az az eszme, hogy a főtitkári tisztet váltsa fe! egy három személyből álló, mindhárom államcsoportot képviselő titkárság. Az élet bizonyítja, hogy az ENSZ csak abban az esetben teljesítheti hatásosan a nem­zetközi béke és biztonság fenn­tartása iránt vállalt kötelezett­ségeit, ha apparátusának szer­kezete tükrözi a világon reáli­san fennálló helyzetet. (MTI) titkárt csak a Biztonsági Ta­nács javaslata alapján erősít­heti meg és a Biztonsági Ta­nácsban a nagyhatalmak egy­hangú jóváhagyására van szükség. Az egyik ilyen tervet leleplezi a New York Herald Tribune tudósítója, amikor így ír: „Az Egyesült Államok és szövetségesei támogatják az ideiglenes főtitkár kinevezésé­nek gondolatát. Ehhez a köz­gyűlésen elért kétharmados szavazattöbbség szükséges, a Biztonsági Tanács kikapcsolá­sával." Ez az „ideiglenes” főtitkár 1963-ig működne, amikor meg­NEW YORK (TASZSZ): „Az ENSZ válsága’’, ..Sötét felhők a jövendő világ fölött”, „Ham­marskjöld halála betöltetlen űrt hagyott maga után” — ilyen címek tarkítják az amerikai lapok hasábjait. A Hammarskjöld halála fö­lött érzett fájdalom terjengős kifejezései között azonban utat tör a rendkívüli nyílt be­ismerése annak, hogy igen ha­tározott céljai vannak ennek a lármának. A New York Herald Tribune például szerkesztőségi cikkében nyíltan kijelenti: a Nyugatnak az a feladata, hogy „a legmegfelelőbb embert vá­lasszák az ENSZ vezetőségé­be”. Nem nehéz elképzelni, hogy az amerikai monopolista sajtó orgánuma milyen embert tart a legmegfelelőbbnek. En­nek elérése érdekében nem ri­adnak vissza az ENSZ alap­okmányának megsértésétől sem. Az alapokmány ugyanis előírja, hogy a közgyűlés a fő­mondja, hogy ma már atom­töltettel ellátható, amerikai gyártmányú rakéták is állnak a volt hitlerista tábornokok rendelkezésére. Strauss beis­merte, hogy most folynak a tárgyalások, amelynek értel­mében Bonn az Egyesült Álla­mokban „legújabb típusú ra­kétákat’’ vásárolna. Ezek a ra­kéták szintén atomtöltetek cél- bajuttatására alkalmasak. Ezenkívül Bonn korszerű ka­tonai repülőgépeket és elekt­ronikus katonai berendezése­ket kíván beszerezni, összesen háromszázhatvanmillió már­kát irányoztak elő a vásárlá­sokra. (MTI) MOSZKVA (TASZSZ): A Krasznaja Zvezda katonai szemleírója cikket írt arról, hogy „MC—96” néven új titkos okmányt szerkesztettek Nyu- gat-Németország militari zá- lásának terveiről. Az okmány a NATO tanácsának decem­beri ülésszakán kerül meg­vitatásra. A szemleíró rámutat arra, hogy október elsején 42 000 újoncot hívnak be a nyugatné­met hadseregbe, 36 000 katonát pedig, akinek lejárt a szolgá­lati ideje, néhány hónapra visszatartanak. így hivatalos adatok szerint Nyugat-Német- ország fegyveres erőinek lét­száma 360 000 fő körül mozog majd. Ezenkívül az Adenauer- kormány nemrég határozatot hozott, amely megengedi, hogy katonai szolgálatra hívjanak be 18—60 év közötti személye­ket, 153 foglalkozási ágból. Nyugat-Németország katonai potenciáljának gyors növelése a NATO-hatalmak, különösen az Egyesült Államok támoga­tásával történik — folytatja a szemleíró. — Ez érthető is. Washingtonban egyre jobban támaszkodnak a revansvágyó Bundeswehrre. Most már nyíl­tan hangoztatják, hogy háború esetén Európában az amerikai csapatok elsősorban a nyugat­német hadsereggel karöltve mérnék „ a fő csapást”. A cikk a továbbiakban el­tárgyalja a legfontosabb nem­zetközi kérdéseket, köztük Né­metország, a leszerelés és az európai biztonság kérdését. A Szovjetunió képviselői között ott lesz az értekezleten Hja Ehrenburg író is. (MTI) kább a mélységek vallatóit, a bányászokat. Petőfibányán ed­dig is sokan tanultak, de szá­muk az idei őszön megsokszo­rozódott. Tavaly 52 dolgozó ta­nult a bányaipari technikum első-második osztályában — a harmadik csak az idei tanév­ben indult be — 107 fő végez­te az általános iskola felsőbb osztályát. Az idén 119 fő irat­kozott be a technikumba; eb­ből 44-en az idén induló bá­nyagépészeti és villamossági technikumot végzik, 75 fő a bá­nyaipari technikumba jár. Az általános iskola felsőbb osztá­lyait 120 fő végzi. Rendkívüli tudásszomj — ez jellemzi napjainkban egyre in­nács VB-elnökhelyettese tar­tott előadást, majd dr. Pálin­kás Jenő, a megyei népfront­bizottság elnökhelyettese szá­molt be a községfejlesztési ter­vek helyzetéről és ismertette a feladatokat. Az ülésen részt vett és felszólalt Bíró József, az MSZMP Heves megyei Bi­zottságának titkára is. A Hazafias Népfront Orszá­gos Tanácsát Markovics János- né elvtársnő képviselte. Tegnap délelőtt a Hazafias Népfront megyei bizottsági ülést tartott az egri Szakszer­vezeti Székházban. Az ülést dr. Csemik József nyitotta meg, utána Sályi János megyei tit­kár ismertette a jelenlegi nem­zetközi helyzetet. A napirend második pontjaként a Hazafias Népfront-bizottságok feladatai, az őszi mezőgazdasági munkák sikeres végrehajtásában cím­mel Molek Jenő, a megyei ta­RÓMA (MTI): Vasárnap Ró­mában nemzetközi kerekasztal- értekezlet nyílik meg, amelyen keleti és nyugati személyisé­gek a nemzetközi helyzet főbb kérdéseit vitatják meg. Az ér­tekezleten ötven ország kül­döttsége vesz részt, hogy meg­Ilyenek az ipari és mezőgazda- sági vezetők. Azt tartják néhányan, hogy a műszakiak és az agronómu- sok nem szívesen beszélnek, ők inkább tízszer, hússzor el­végzik azt a bizonyos munkát, minthogy egyszer is előadást tartanak róla. Talán van is eb­ben valami igazság, az viszont tény — az elmúlt évek mun­kásakadémiáinak tapasztalata — hogyha saját munkájukról van szó, ők is szívesen állnak az előadói asztalhoz. Ugyanez mondható el az or­vosokról is. Szíwel-lélekke! tartják az előadást, szíveseb­ben beszélnek ők is egészsé­ges embereknek, mint betegek­nek. S „ott” egyszerre többen is hallják a legfontosabb tud­nivalókat, megismerkednek a higiénikus, egészséges életmód követelményeivel. Az orvos az előadói pódiumon valóságos megelőző orvosi beavatkozást végez. Tehát az ismeretterjesztés­ben, a kultúrmunkában az egész értelmiség érdekelt. Az értelmiség egészének munkái a szükséges ahhoz, hogy szak­májukat. a haladó hagyomá­nyokat tisztelő, a mai élet problémái közt biztonsággal eligazodó szocialista emberek formálódjanak, illetve, hogy egyre többen legyenek ilyenek gusoktól, akik a gyermekek ne­velésében, oktatásában rutint szereztek, s ez, valamint kép­zettségük és tekintélyes szá­muk súlyt, bizonyos túlsúlyt biztosított számukra. Túlsúlyt az értelmiség összes rétegével szemben. S addig, amíg a szakkörök jó része nem gya­korlati jellegű volt, nem első­sorban termelési kérdésekké’ foglalkozott, ez nem is okozott problémát, hiszen irodalomról, történelemről, általános bioló­giáról, földrajzról mégiscsak a szakos tanárok, a pedagóguson illetékesek beszélni. De néhány év óta kezd elto­lódni az arány. Egyre több lesz a termelési, ipari, mező- gazdasági problémákat boncol­gató előadások száma. Az idén induló munkásakadémiákon az előadások 60 százaléka már szakmai jellegű. És nem lesz más a helyzet a parasztakadé­miáknál sem. S ahogy Hu­nyadiról és a szocialista realiz­musról, a történelem és az iro­dalom tanárai beszélnek, ép- penúg.v természetes, hogy a szikraforgácsolásról, és a hib­rid kukoricáról mérnök, illetve agronómus tart előadást. Csak az tudja felkelteni az érdeklő­dést a téma iránt, csak az tud lelkesedést kelteni, aki maga is kiváló ismerője, gyakorlati művelője a szakterületnek. Értelmiség a kulturális munkában

Next

/
Thumbnails
Contents