Népújság, 1961. szeptember (12. évfolyam, 206-231. szám)

1961-09-20 / 222. szám

1961. szeptember 20., szerda NÉPÚJSÁG s Cj utakon a középiskolai gyakorlati oktatás Evekkel ezelőtt bevezette a Művelődésügyi Minisztérium az általános- és középisKolák- ban a gyakorlati oktatást. Ki­forrott módszer, elgondolás, szakmai irányítás még nem volt a nevelők, az oktatók ke­zében, mégis megindult, itt-ott döcögve, másutt egészen jó eredményeket mutatva ez az élethez oly szorosan hozzátar­tozó munka. Valahogy évek óta a levegőben lógott már az a ki nem mondott kívánság, hogy mi lesz a mai gyerekek­kel, ha nem ismerkednek meg a munkával, ha nem kerülnek testközelbe a termeléssel, ha elszakadnak mindattól, ami felnőtt korukban életük alap­ját képezi majd. A kívánságok, a ki nem mondott szülői óhajtások így kerültek tantárgy formájában az iskolába. Egyelőre addig ju­tott el a művelődésügy ezen a téren, hogy tantárgyként beik­tatta a kézimunkát, s ahol rá­termett embereket találtak, ahol megfelelő helyet tudtak biztosítani, ott megszervezték a gyakorlati foglalkozásokat Kis gyakorlótermekben, ap­rócska, modernnek igazán nem mondható tanműhelyekben fogtak neki a munkának. Ahol szerencsésebb volt a helyzet, ott még egy-egy jó termelő- szövetkezet, vagy üzem is se­gítségére sietett azoknak, akik vállalták a gyakorlati oktatás­sal járó feladatokat. Azóta eltelt néhány év, ame­lyek mindegyike gazdag ta­pasztalatokat nyújtott az új tantárgy tanítása, a körülmé­nyek megnyugtató rendezése tekintetében. Ebben az évben végeztek azok a nyolcadik osztályos ál­talános iskolások, akik már négy éve vettek részt gyakor­lati foglalkozáson, ök azok, akik a középiskolában folyó gyakorlati oktatásra már úgy jöttek, hogy kellő alappal ren­delkezve képesek magasabb szakmai képesítés elsajátítá­sára. A többi között ez tette szük­ségessé, hogy a gyakorlati fog­lalkozásokat új útra tereljék, hogy új módszereket vezesse- ne be részben az általános is­kolai, de nagyobb részben a középiskolai gyakorlati okta­tásban. Az iskolareform tézisei le­szögezik, hogy az iskolában folyó oktató-nevelő munkát életszerűvé kell tenni. Ennek a tételnek megvalósítása leg­szembetűnőbben a gyakorlati foglalkozás során nyer igazo­lást Melyek hát azok az új utak, módszerek, amelyeknek segít­ségével mindezt a nagy és szép feladatot végre tudják hajtani az iskolák? Elsősorban a legfontosabbat kell talán említeni, az új ren­delkezések szerint a középis­kolai tanároknak arra kell tö­rekedni, hogy megismerjék a gyakorlati foglalkozások anya­gát, mert az elméletet és a gyakorlatot minden tárgyban össze kell kapcsolni, ha azt akarjuk, hogy a politechnikai képzés megvalósuljon. Az élet és a gyakorlati munka, az el­mélet és a gyakorlat összekap­csolása ez évben már oly mó­don nyer megvalósítást, hogy a nevelők mindegyike rendsze­resen látogatja a tanulókat munkahelyén, hogy megismer­je, mik azok a követelmények, amelyekre figyelemmel kell lennie az elméleti órákon. Uj dolog az, hogy ebben az évben a középiskolákban be­vezetett szakmák számát szű­kíti a minisztérium. Ennek gyakorlati következménye az, hogy a tanítandó tárgyak anyagát, módszerét és tan­könyveit hamarabb, alaposab­ban el tudják készíteni, s nem ötletszerű, hanem egyöntetű lesz az oktatás abban a 60—70 szakmában, amelyet engedé­lyez a minisztérium. Ehhez szorosan kapcsolódik az az in­tézkedés, miszerint a szakmi­nisztériumok közvetlenül tár­gyalnak a Művelődésügyi Mi­nisztériummal olyan értelem­ben, hogy melyik üzemben, melyik gazdaságban hány ta­nulót és milyen szakmában ké­pesek foglalkoztatni. Ezzel sok súrlódást elkerülnek a neve­lők, az iskolák, de az üzemek is. Heves megyében megtört a jég a mezőgazdasági szakmák­tól való idegenkedéstől. Ennek egyik döntő oka az, hogy az iskolák gyakorlati foglalkozá­son részt vevő osztályai szá­mára olyan helyeket biztosított a Politechnikai Tanács, ahoi valóban jó szakoktatásban ré­szesülnek, ahol valóban meg­ismerkedhetnek a nagyüzemi mezőgazdaság sokágú szak­máival. Az egri Szilágyi Er­zsébet Leánygimnázium mező- gazdasági irányú osztályaiból két csoport például a Szőlésze­ti Kutatóintézetbe jár foglal­kozásra, ahol a Pedagógiai Fő­iskola mezőgazdasági tanszé­kéről és a Kutatóintézetnek a tanárai vezetik a gyakorlati munkát, jó pedagógiai érzék­kel és kitűnő szakmai ismeret­tel. Másik része az iskola tanu­lóinak az egri Dobó Tsz-ben nyert helyet a gyakorlati na­pokra. Vagy a káli általános gimnázium gyakorlati foglal­kozásának profilja is változás előtt áll, hiszen ebben az év­ben már a Kompolti Kísérleti Intézetben sajátítják el a szak­ma titkait. Akiknek másirányú az érdeklődése, az a Tama- mente Termelőszövetkezetben végzi nevelők és szakemberek felügyelete mellett a gyakor­lati munkát. Oj feladat hárul a kísérő ta­nárokra is ebben az esztendő­ben. Legfontosabb gondjuk, hogy a tanulók ne elszigetelten járjanak az üzembe, vagy a termelőszövetkezetbe, ne csak azon az egyetlen napon érez­zék, hogy közük van a munká­hoz, a munkásokhoz, amikor ők is magukra öltik a munka­ruhát, hanem az most már a kővetkező lépés, hogy egészsé­ges, gyümölcsöző kapcsolat alakuljon ki végre az üzem és a tanulóifjúság között. A kísé­rő tanár segítségére lehet az oktatás tervezését végző mér­nöknek, vagy szakmunkásnak, de feladata az, hogy figyelem­mel kísérje a tanulókat, mun­kaerkölcsök kialakításában le­gyen segítségükre. Éppen ezért a kísérő tanár szerepe nagyon fontos az új oktatási év során, s legalkalmasabbnak találták a szakfelügyelők és a művelő­dési osztály, ha az osztályfőnök kísérné el a gyerekeket a gya­korlati foglalkozásokra. így bővebb alkalma nyílik az osz­tályfőnöknek arra, hogy meg­ismerje a rábízottakat, köny- nyebben tud esetleges vitás kérdésekben állást foglalni, s jobban ki tudja alakítani az osztálykollektívát. Ebben az évben a megye középiskoláinak valamennyi első osztályában megvalósítot­ták az öt plusz egyes tanítási hetet, a huszonkilenc első osz­tállyal így Ö66zesen hatvan kö­zépiskolai osztályban folyik eb­ben az évben gyakorlati okta­tás. Sok ága-boga tisztázatlan még ennek az új útnak. Sok hozzáértő ember töri még azon a fejét, hogy hogyan lehetne jobban, még jobban és még eredményesebben elvégezni a gyakorlati oktatás nagy felada­tát, mert a nevelők érzik an­nak a követelménynek a sú­lyát, amelyik így szól: életsze­rűvé tenni az iskolában folyó oktató-nevelő munkát. (A. EJ Negyvenkét napi éhezéssel gyógyítja magát a „varsái Gandhi“ Bylewski 63 éves mérnököt joggal nevezik a varsói Gandhi­nak. Három- négy évenként 42 napos szünetet tart a táplál­kozásban és ez idő alatt csak kis mennyiségű folyadékkal, vitamin-tablettákkal és hormo­nokkal látja el szervezetét. A krízis általában az éhezés 28— 30. napjára esik, amikor már bármiféle étel halált okozhat. Bylewski évtizedek óta foly­tatja ezt az eljárást, amellyel időközben egy rendkívül sú­lyos és több kisebb betegségből gyógyította ki magát. Egy-egy ilyen 42 napos éhezés után — amely alatt rendesen dolgozik, sétál, egyszóval normális élet­módot folytat — szervezete egészségesebbé válik. Bylewski mérnök, habár meg van győződve a 42 napos éhe­zés jó hatásáról, senkinek sem ajánlja módszerét. Ehhez ugyanis különösen erős akarat kell, mert csak így lehet betar­tani az eljárással kapcsolatos szigorú utasításokat. Az előírá­soktól való minden eltérés sú­lyos betegséggel fenyeget. WJTOW1 Kis, eldugott hír, az ember, ha nem eléggé figyelmesen oU vassa az újságokat, — észre sem veszi. Kis hír, a nagy és nem mindig örvendetes szenzációk között. | amelyek a nemzetkö­zi helyzet barométe­rének szerepét töltik be. A leningrádi Ki­rov Színház balett­együttese megkezdte vendégszereplését New Yorkban, — a Hattyúk tavával. Földalatti atomrob­bantások az Egyesült Államokban... Berlini kérdés... Lesz-e négyhatalmi találkozó... , Véres harcok Ka- tangában... ... és a reflektor fényében táncra lib­ben a hattyú, hogy haldokolva az életet, a művészetet, az élet és az ember leg- igazabb nyelvét — a barátságot hirdesse. Vajha a színpado­kon lehetne eldönte­ni az országok közöt­ti nézeteltéréseket, s a győzelmet nem az atombombák robba­nása, hanem a taps orkánja jelezné!? (~ó) Tanulságos nekrológ Mottó: Puslcavégre került az első arany­érmes agancsú szarvasbika . .. egy nyugatnémet vadász ejtette el. Most, amikor meg­tört szívvel itt állok híred felett, te arany­érmes szarvasbika, nem mulaszthatom el, hogy hősiesen tragi­kus és tragikusan hő­sies sorsodról ne von­jak le néhány tanul­ságot a szarvas- és egyéb bikák számára. Te már nem öklelsz és nem bőgsz többet, nem járod az erdők mélyét, nem gusztá- lód a szarvastehenek karcsú testét, te már megkaptad az arany­érmet a szarvadén, s a puskagolyót mind a kettőért. Most, hogy a golyó benned van, s te átköltöztél az örök vadászmezőkre, ahol nincsenek embe­rek és puskák, most kaptad meg szarva­dért az aranyérmet. Ha szerényebb let­tél volna, ha nem hencegsz magaddal és szarvaiddal, ha nem hordod fennen sokágú agancsodat, — úgy tudom, így hívják a szarvat szarvasviszonylatban! — a kutya sem vesz észre, nemhogy az a nyugatnémet vadász, akivel összehozott sze­rencsétlen sorsod. Le­het, hogy te is láttad azt a nyugatnémet vadászt, lehet, hogy te is láttál agancsot a fején, s az is lehet, hogy oda is szóltál Karcsú Lábnak, hűsé­ges kedvesednek: Nézd, milyen jó agan­csú kétlábú! Ha vol­na fegyverem, kilő­ném ... De neked csak agancsod volt, aranyérmes, s neki egyszerű nyugatné­met vadászfegyvere és ő lőtt ki téged. Ha közepes agan­csod van, szerény és egyszerű, éppen any- nyi, amitől a szarvas szarvas és a bika nem tehén, látod, semmi bajod nem lenne. Ma is bőghetnél csendben és nyugodtan. De te a feltűnést akartad, azt, hogy kiválj a többiek közül, hogy ország-világ lássa, micsodás egy bika is vagy te. Sikerült. Megkaptad az arany­érmet, még az újság­ba is bekerültél, még nekrológot is írok ró­lad. Aranyérmed van. Kellett ez neked? Hogy mit mondasz? Az emberek között is vannak, nem is keve­sen, akik haláluk után kapják meg az aranyérmet? Hm... hm. Azt hi­szem, igazad van. Szarvassors-ember- sors. (egri) A Szépirodalmi Könyvkiadó év végi terveiből A Szépirodalmi Könyvkiadó az év utolsó hónapjaiban szá­mos érdekes könyvet, új ma­gyar regényt, értékes klasszi­kus művet jelentet meg. A Magvető Kiadó a 4. negyedév­ben több mai magyar író re­gényét bocsátja közzé. Kiadják Bárány Tamás Íratlan törvény című regényét, amely egy üze­mi bűnügy okait kutatja. Fá­bián Zoltán Ítélet című műve 1944-ben, egy katonai alakulat­nál játszódik. Galabárdi Zol­tán Nagypéntek címmel írt új regényt, amely egy púpos kis­c/t gép mellett... cseppet sem közlékeny termé­szetét. Munkája nagy koncent­ráltságot követel, akkor nem gondolhat másra, csak a me­chanizmusra, a munkafolya­matra. S persze, hallgatva, szótlan dolgozik — helyette is a munkája beszél. A szótlan­ság aztán olyannyira beleette már magát, hogy, mint a so­kat operáló orvos, aki oda­haza is könyökkel nyomja le az ajtó kilincsét, hogy fertő­zést ne kapjon a keze — mun­ka után is az az ember, aki műszak alatt: hallgatag. Egy esztendeje ismerem. Tudom, hogy esténként most tankönyvek szabályos dia­grammái fölé hajol, képleiek rajzanak a fejében. Mert ta­nul. A Gépipari Technikum levelező tagozatának második osztályát végzi. Képezi magát, szélesíti szakmai ismereteinek körét, fejleszti műszaki és ál­talános műveltségét. Tanul. Pedig senki sem kérte, köte­lezte erre. De 6 szükségét ér­zi. S ez magyarázza hogy si­keresen veszi a vizsgákat. Ko­moly akaraterő lakozik benne. FGY ESZTENDEJE isme- rém. Ismerem, mint jó szomszéd, családi és magán­életének minden fontosabb és jelentősebb mozzanatát. Taka­ros, szép háza itt emelkedik a Hajdúhegyen terebélyesedő új városnegyedben. A ház kö­rül kedves, szemet megkaoó, virágoskertet varázsolt elő. Most madarat lehetne fogatni: vele oly örömérzés feszíti a mellét... apa lett... péntek óta;: apa!... Fia három kiló tizenöt dekával született. Pataky Dezső ' gyerek életútjától szól. Gáli István Patkánylyuk című mű­ve 1951 körül játszódik, s egy határőrs életével foglalkozik. Gyurkó László — a fiatal kri­tikus — első regénye, a Bűnö­sök, egy plébánostól szól. Tí­már Máté Karcsi a csicskás című kisregénye a szovjet ha­difogságban játszódik. Gondolt a könyvkiadó az el­beszélések kedvélőire is. Meg­jelennek Kodolányi János no­vellái és Tatay Sándor leg­újabb elbeszélései. A klasszikusok közül Krúdy Gyula 1913—.1915 között alko­tott legjobb írásai jelennek meg Éji zene címmel. A Móra- sorozatban lát napvilágot Móra F erenc Aranykoporsjó című posthumos regénye. A külföldi irodalmat Jurij Bondarjov szovjet író, az utolsó ágyúlövé­sek című izgalmas regénye és Hans Fallada Magadnak halsz meg című, eddig magyarul meg nem jelent műve képvi­seli. A Szépirodalmi Könyvkiadó tervei között is számos magyar író műve szerepel. Balázs An­na Párizsban hagyták el című munkája egy évtizedek óta kint élő magyar történetét me­séli el. Cseres Tibor Pesti ház­tetők című könyve egy fiatal fiú és egy elvált asszony sze­relmének történetéről szól. Megjelenik Thurzó Gábor Szégyen című regénye, amely egy egyetemi tanár életének válságáról szól. Hegyoldal a címe Dobozy Imre legújabb regényének. XJrbán Ernő Ár­nyak és sugarak című köteté­ben két filmregény lát napvi­lágot. Újból kiadják Goda Gá­bor Vihar előtt, Jankovich Fe­renc Dunántúl és Lengyel Jó­zsef Igéző című munkáját. Maupassant: A szépfiú című regénye jelenik meg. (MTU szült darabok méreteit, hogy az előírásnak megfelelőek-e. A GÉP monoton, egyhan- gú zajjal jár. Szabá­lyos időközönként érdekes kat­tanás nesze hallatszik; Ilyen­kor közelebb lép az okos, öt­letesen dolgozó „vasjószághoz” s csavarint egyet, a — szá­momra ismerettlen rendelteté­sű — hajtókaron, kerekeken. Jelenleg a P-2-5-Sz-9-es mun­kadarab menetcsiszolását vég­zi. — Mi mindenre kell ügyel­nie a menetcsiszolónak, hogy minőségi munkát végezzen? — A gép szabályos beállí­tására. Ezen múlik, hogy olyan munkadarabot ad-e ki a ke­zéből az ember, amilyet kér­nek és várnak tőle. Milliméterek ezredrészeire csiszolja rá a metrikus vagy a withwol menetet Rajz szab­ja meg: mennyi menet kerül­jön egy collnyi távolságra, s milyen legyen a menetek „mélysége”, hány fokos szög­ben fussanak össze a menet­élek. Nagy figyelmet, megfon­toltságot, türelmet igényel ez a munka. Neki már megszo­kott, s beidegzett minden mozdulat, amit munka közben tesz. Bekötött szemmel, „va­kon” is boldogulni tudna már a gép mellett, s nem tévesz­tené el, mikor melyik gomb­hoz, karhoz, kerékhez kellene nyúlnia. S kicsit munkájának természete is magyarázza Me­zei Sándor zárkózottságát, lamosáram is megkeresi a ma­ga jó vezetőit, azokat a köze­geket, amelyben energiája eredményesen hat. ö is olyan, mint az anyag, amibe menete­ket vág — nem képes beléje hatolni mindenforma kés. Olyan, mint a kombinációs zár — csak érteni kell hozzá, akkor kinyílik. Fiatal, 28 éves Mezei Sán­dor. Mintha nagyon kemény kezű szobrász mintázta volna, s erősen kiégette volna az agyagot. Arca színe, mint a terakotta. S talán, kicsit hal­ványabb árnyalatú is annál. Eredeti szakmája: kereske­dősegéd. Nem egészen egy évig dolgozott is a pultok mö­gött. Dehát kielégíthette mind­ez őt? Hiszen többre vágyott, igazi helytállások komolyabb megpróbáltatásai után! Szé­kesfehérvárott tanulta ki a menetcsiszolás mesterségét. S most már teljességében, ízig- vérig vasas! 24-es üzem... Tágas .szobá­ban” a munkahelye, a „szoba” közepén ott a csillogó fém­testű svájci masina, a menet­csiszológép. Az ablakon át a nagycsarnokba lát: esztergá­lyosokra, gyalúsokra. De nem sok nézelődni való ideje van... az ablak előtt viaszosvászon­nal terített asztal, rajta a munkadarab tervrajza, elké­szült és megmunkálásra váró darabok, s egy aprócska mű­szer — a mikrométer. Ezen a szerkezeten ellenőrzi az elke­|7 GY ESZTENDEJE isme­ram... Tavaly nyáron építtette — és építette! — takaros családi házát a hajdúhegyj Petőfi ut­cában, s azóta itt lakik. Egy esztendeje ismerem... Isme­rem, mint jó szomszéd, csa­ládi és magánéletének minden fontosabb és jelentősebb moz­zanatát... hogy három éve há­zas..., hogy öten vannak test­vérek, s nincs köztük egyetlen lény sem: bátyja elektrotech­nikus, egyik öccse friss-diplo- májú gépészmérnök, a másik kereskedő, s a legkisebb még iskolás. Egy esztendeje ismerem. De csak néhány hónapja tudom róla, hogy ritka szakma mű­velője Mezei Sándor. Menet- csiszoló a Finomszerelvény- gy árban. Kisebb-nagyobb megszakí­tásokkal kerek egy évtizede már, hogy ugyanazon üzem­részben, ugyanazon gépen dol­gozik. Alig múlt tizennyolc éves, amikor kész szakmun­kásként jelentkezett a gyár munkaügyi irodáján, s felvé­telét kérte. Rögtön felvették. S azóta is „metrikus”, meg „withwol” menetet vág gépé­vel a kemény anyagba, ö volt a gyár első menetcsiszolója. A csiszolók száma azóta se szaporodott nagyon; számuk alig több, mint féltucat. — Szolgálatkész ember. A munkában mindenkor megáll­ja helyét, mindig lehet rá szá­mítani. Minőségi munkát vé­gez, selejtmentesen dolgozik, S az, hogy selejtmentes, a nagy precizitást igénylő csi­szolói szakmában, amelyben a %illiméterek ezredrészeivel dolgoznak, igen Jelentős té­nyező. Csak nagyon zárkózott és cseppet sem közlékeny ter­mészetű... de komoly és meg­fontolt. — Szabó Lajos, a 24- es szerszámüzem helyettes művezetője adta ezt a tömör és tárgyilagos „információt” a fiatal, tehetséges munkástól. De hasonlóképpen vélekedett Bereczki Dániel művezető is. ( ’SEPPET sem közlékeny ■ természetű... Maga is mondja, hogy e tulajdonsága miatt már sok baja volt. Sok vezető beosztású ember, aki brosúrákból tanulta meg az emberekkel való bánásmódot, de nem munkálta ki a nevelés gyakorlati stílusait, ferdén néz rá. Sőt: politikai álláspontját is ingatagnak hiszi, kétségbe vonja, merthogy édesapja egyszer rosszízű viccet mesélt kórházi ágyon egyik betegtár­sának, aki az esetet aztán a gyárban is „publikálta”, s a vicc, az üzem említett funkcio­náriusának fülébe jutott. Az idős apa politikai élű vicce miatt elmarasztaló ítéletet fo­galmazni a fiú éllen, s min­den mással szemben azt emel­ni döntő fontosságúvá — ez, enyhén szólva, különös és fur­csa gondolkodásra vall; csep­pet sem dicséri azt, akiben e gondolatok szavakban is meg­formálódtak. Cseppet sem közlékeny ter­mészetű... Ez nem jelenti azt, hogy soha senkivel szemben nem tud „feloldódni”, A vil-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents