Népújság, 1961. augusztus (12. évfolyam, 179-205. szám)

1961-08-17 / 193. szám

6 NÉPÜJSAG 1961. augusztus 17., csütörtök Jó szereplést, sikereket kívánunk Heves megye falusi sportolóinak A káli női kézilabda-csapat. Felső sor: Szanyi Agnes, Molnár Mária, Trencsényi Margit, Bodó Margit, Mester Borbála. Alsó sor: Makula Mária, Törőcsik Mária, Povázsai Julianna. (Foto: Szigetváry) Az idén Győrött rendezik meg a falusi spartakiád-döntő küzdelmeit. A falusi sportolók ezúttal 10 alka­lommal vetélkednek majd egymás­sal a legjobb falusi sportoló cí­mekért és természetesen a helye­zésekért. összesen hat sportágnak, atlétikában, kézilabdában, röplab­dában, tornában, tekében és kerék­pározásban versengenek a fiúk és a lányok, akik sikeresen jutottak túl a községi, á járási, majd az ezeket követő megyei döntőkön. A Győrött összegyülekező 1400 fiatal között ott találjuk a He^es megyeieket is. akik Bukovszki Géza MISB-elnök vezetésével utaz­tak a Dunántúl, e szép városába. Női röplabdában Adács, női kézi­labdában Kál, női tekében Lőrinci versenyzői képviselik megyénket, rníg a 10 főnyi női atléta-csoport^ ban többek között ott találjuk Koboz Annáti az atkáriak sokolda­lú. tehetséges futónőjét, az ugyan­csak atkári Nagy Máriát, az adácsi Széplakit, aki a súlylökésben veszi fel a harcot a többi megye válo- gatottjfdval, s ugyancsak súly­lökésben indul az eg er csehi Hor- váthné is. A férfi-versenyzők a kömlői tor­nászokból, a mátraderecskei ke­rékpárosokból, a mátrafüredl röp­Ma Egerben Egri Dózsa—FTC L osztályú bajnoki vízilabda­mérkőzés, Sportuszoda, 19,30. labdázókbóli a gyöngyössolymosi kézilabdázókból és a petőfibányai tckézőkből tevődnek össze. Az at­léták 10 főnyi csoportjában helyet kapott Balázs György, az atkáriak büszkesége, aki 100 és 400 méteren, valamint a epartakiád-váltóban szerepel majd. A parádi Hevér és a siroki Török a magas- és távol­ugrásban indul, s ott lesz az 1500-sok rajtjánál a mátraderecskei Orosz Imre* is. Mit várhatunk megyénk falusi sportolóitól? Mmdenekelőtt azt, hogy becsüle­tesen, fegyelmezetten, a sportsze­rűségről soha meg nem feledkez­ve, szíwel-lélekkel harcolnak me­gyénk színei sikeréért. A női csa­patok közül a káli kézilabdázók számíthatnak a legjobb eredmény­re, szép helyezést érhetnek el. A tekézőknek jobban kell szerepel­niük a tavalyinál, ha sikeresen akarnak szerepelni. Csakúgy a röp- labdázóknak is. Az atléták közül Koboz Anna és a spartakiád-váltó a legjobb hat közé juthat. 1 A férfiaknál a Tóth Gyula által vezetett kömlői tornász-csapat min­den bizonnyal a döntőbe jut, s ott a legjobbaknak is méltó ellenfele lesz. A fiúk egyhetes edzőtáborban készültek fel a viadalra, s jó for­mában vannak. Hasonlóan esé­lyesnek tartjuk a rutinos gyön­gyössolymosi kézilabda-csapatot, amelyet tavaly a balszerencse ütött el a bajnoki címtől. A mátra- füredi röplabda- és a petőfibányai tekecsapat esélyeit illetően teljesen bizonytalan a helyzet. Kis szeren­csével értékes pontokhoz juttathat­ják válogatottunkat. Az atléták közül Balázs György szereplése elé bizakodással nézhetünk, s a spar- takiád-váltótól is jó eredményt várhatunk. A győriek szeretettel várják 19 megye legjobb falusi sportolóit, akik minden bizonnyal színvonalas versenyekkel hálálják majd meg a város lakosságának figyelmességét, gondoskodását. A záróünnepségre vasárnap ke­rül sor. A talajjavítás időszerű kérdései Honty György és Albert Flórián Egerben Eger labdarúgó-berkeiben bizo­nyára örömmel fogadták azt a hírt, hogy Honty György, az MLSZ főtitkára és Albert Flórián, a Fe­rencváros kitűnő játékosa, a ma­gyar válogatott közép csatára — eleget téve régebbi ígéretének — augusztus 24-én, csütörtökön, vá­rosunkba látogat, ahol beszámol­nak labdarúgásunk jelenlegi hely­zetéről, a legutóbbi válogatott mérkőzésekről, s egyórás film- bemutatót tartanak az utóbbi idők legérdekesebb labdarúgó csatáiról. A részvevők — többek között — megismerhetik majd a világhírű brazil csapat, a Santos játékát is. Az élménybeszámoló helyét és időpontját a későbbiekben közöl­jük. A két kitűnő sportember az Egri Előre SC vendégeként érke­zik Egerbe* Az Adácsi KSK nyerté a gyöngyösi járási labdarúgó Alkotmány Kupát Adácsi KSK— Abasári KSK 2:0 (1:0) Gyöngyös, 300 nézi. V.: Demjén. Az Alkotmány Kupa labdarúgó­bajnokságot két csoportban ren­dezték meg a gyöngyösi járásban. Vasárnap Gyöngyösön mérkőztek a két csoport első helyezettjei a szép kivitelezésű Alkotmány Ku­páért. A győztes adácsi csapat a követ­Sportlövészek EGERBEN rendezték meg Heves megye 19G1. sportpisztoly­évi egyéni kisöbű és kisöbű sportpus- ka-bajnokságát a Diófakút utcai lő­téren. Az első napon ki­emelkedő teljesít­ményt nyújtott Nei- dsrt János, aki sportpisztolyban hatvan lövésből 520 kört ért el. Mint ahogy a többiek mondták: -,,A cél­táblán kívül nem volt ellenfele .. A másnapi időjá­rás nem kedvezett a sportpuskásoknak, s itt már valamivel gyengébb ered­mények születtek. Pintér idei legszebb sikerét érte el — három számban nyert baj­nokságot! Eredmények: Sportpisztoly. Bajnok: Neidert János 520 kör, 2. Mártonfi 460; 3. Kovács T. 440. Sportpuska (40 fekvő). Bajnok: Szenes László 377 kör, 2. Szakács 377, 3. Tatái G. 376. 40 térdelő. Bajnok: Pintér János S61 kör. 2. Szenes 358, 3. Pápista L. 353. 40 álló. Bajnok: Pintér JSnos 343 kör, 2. Pápista Gy. 33«, 3. Szakács 335 kör. 120 lövéses összetett. Bajnok: Pin­tér János 1080 kör, 2. Szenes 162, 3. Szakács 160. Valamennyien az MHS Heves megyei lövészklub versenyzői. kező összeállításban szerepelt: Far­kas — Szécsényi, Major, Tóth - Acs I.. Rapi — Nagyváradi, Acs II., Kovács, Papp, Hevesi. Edző: Szép­laki József. Rögtön Adács lépett fel támadó­lag és a 17. percben Ács II. révén a vezetést is megszerezte. Az aba- sáriak gyors előretörésekkel pró­bálkoztak, de az adácsi'védelem — Majorral az élen — kitűnően zárt. A második gól a 61. percben Ko­vács lövéséből esett. Az újjászervezett, megfiatalított (a csapat átlagos életkora 20 év!) együttes megérdemelten győzött és jutott az Alkotmány Kupa birto­kába. Valamennyi játékos lelkesen küzdött, közülük is kiemelkedik azonban Major, Farkas, Acs II., Acs I., Rapi és Tóth teljesítménye, az abasáriaknak lelkesedésük di­csérhető. A díszes serleget Pfeiffer Sándor, a gyöngyösi JTST elnöke adta át az adácsiaknak. Kézilabda Nagy küzdelem alán győzőit a Honvéd Zalka SE csapata A Honvéd Zalka SE NB H-es férfi kézilabda-csapata Budapesten vívta első őszi mérkőzését, a Bp. Kábel együttesével. Honvéd Zalka SE— Budapesti Kábel 13:11 (8:4) A gyöngyösi csapat így állt fel: Tímár - Frank, Szemlics, Szabó n. — Bónyai. Szabó I., Egyed. Cse­re: Gáti, Fekete, dr. Nagy. A poros talajú pályán; széllel szemben játszó honvéd-csapat a játék lelassítására törekedett, s ez a taktika bevált: az első félidő kö­zepe táján már 6:3 arányú veze­tésre tett szert. Ettől kezdve azonban fokozato­san eldurvult a küzdelem, s ebben a Bp. Kábel játékosai „jelesked­tek--*. A játékvezető, sajnos, nem :í1S) Apróhirdetések ELCSERÉLNÉM egri egy szoba; konyhás lakásomat miskolci ha­sonlóra, vagy nagyobbra megegye­zéssel. Érdeklődni lehet a Kiadó- hivatalban. FÉLIG kész ház azonnali beköl- tözhetőséggel eladó. Hatvan, Jókai Mór u. 12/b. SZOBA, konyhás ház sürgősen «ladó. Hatvan, Arany János u. 77. 250-ES JAWA eladó. Érdeklődni: Megyei Tanácsnál. Eger. I4-ÉN VIRRADÓRA elvesztettem Felsőtárkány—Eger útvonalon egy brácsát. Megtalálóját 200 forinttal jutalmazom, Lakatos Zoltán, Ke- recsend, Patak u. 21. 2 SZOBA, konyhás családi eladó. Heves, Kárpát u. 25. ház KULTÜROTTHONOK! Balett­iskolák állandó zongorakíséretére ajánlkozom. Népművelési Intézet működési engedélyével, vizsgázott balett-zongorakísérő. Tóth Dezső, Gyöngyös, Postafiók 102. FÜRÉSZPOR vagontételben kap­ható az Észak-magyarországi Fű­részek Vállalatnál, Miskolc, 10-es postahivatal. Magánfelek részére a helyi TÜZÉPEN keresztül. Telefo­non érdeklődés: Miskolc 13-055.; kereskedelmi osztály. HAGYATÉKBÓL visszamaradt ingóságok, bútorok, lakásfelszere­lési tárgyak, hordók eladók. El­adás 19-én délután 2 órakor: Sze­derkényi Nándor utca W. szám alatt, Eger. torolta meg a legkirívóbb szabály­talanságokat sem. A félidő befejezése előtt inkább dulakodás folyt a pályán, mint ké­zilabda, a gyöngyösi fiúknak azon­ban így is sikerült 8:4 arányú ve­zetésre szert tenniök. Szünet után a szél támogatta a vendégcsapatot, mégis, érthetetle­nül, idegesen ment a játék. A ha­zaiak durva játéka mindinkább éreztette hatását, a Honvéd meg­ingott, és a Kábelnek sikerült ki­egyenlítenie. A hajrában óriási küzdelem ala­kult ki, végül a jobb erőnléttel rendelkező gyöngyösiek két gyors góllal a maguk javára döntötték el a mérkőzés sorsát. A gólokat Szabó I. 4, Szabó II. 3, Szemlics 2, Bónyai 2, Frank és Gáti szerezték. (bátyai) Az idő sürget... Már csak rövid ldö választ el bennünket a megyék közötti ifjúsági labdarúgó-torna rajt­jától, s ez a körülmény gyors cselekvésre Int: mindent el kell követni az új Heves me­gyei ifjúsági labdarúgó-váloga­tott mielőbbi kialakításáért. Labdarúgó-csapataink edzői tehát postafordultával jelent­sék a megyei TST elmére azoknak a tehetséges fiatal já­tékosoknak adatait, akiknek megítélésük szerint helyük van a válogatott keretben. A Tatán elért szép siker — többek között — edzőink segí­tőkészségének is köszönhető volt, szeretnénk, ha ez az idén is így lennel Az idő sürget. BEFEJEZŐDÖTT az aratás Az egész országban elterjedt betakarítási és cséplési ver­senymozgalom serkentő hatá­sára nem sok idő múlva zsák­ba, magtárba kerül az idei év termése. A mezőgazdaságban ezzel új munka veszi kezdetét: a jövő évi még jobb termést biztosító talajmunkára tevődik át a íü hangsúly, a szántásra. Az elmúlt évek tapasztala­tai — de különösen az 1960-as év — arra figyelmeztet ben­nünket, hogy az aratás befe­jeztével, vagy még inkább az­zal párhuzamosan — minde­nütt, ahol csak felszabadult terület áll rendelkezésre, ha­ladéktalanul lássunk hozzá a talajmunkákhoz, s minden erővel törekedjünk azon, hogy az őszi esőzések idejére egyet­len talpalatnyi tarló se ma­radjon szántatlanul. Nagymér­tékben megkönnyíti ezt a munkát az utóbbi években ki­kísérletezett és a gyakorlat­ban nagyszerűen bevált nyári mélyszántás módszerének al­kalmazása. Az elmúlt napok esőzései csak még könnyebbé és eredményesebbé teszik ezt a munkát. Az esőtlen, száraz nyáron felégett föld igen jól bevette és a kellő mélységbe vezette a kapott csapadékot s ezzel a szántás minősége is megjavult. Nem szabad azon­ban megfeledkezni arról, hogy a nyárnak még nincs vége, esetleg forró, kánikulai me­leggel még számolni kell, s ezért rendkívül fontos, hogy a most földbe került nedves­séget meg is őrizzük a talaj­ban. Ezt pedig csak úgy tud­juk elérni, ha a szántás után azonnal gondoskodunk a talaj felaprózásáról. Fogasborona, vagy ahol szükséges, tárcsa kövesse az ekét, mert a talaj beérlelődése a csak felszán­tott, hantosán maradt földön sokkal nehezebben és nem ki­elégítő mértékben megyen végbe. A FENTIEK érvényesek az egész mezőgazdaságra, de még fokozottabban vonatkoznak a talajjavításra kerülő . terüle­tekre. Megyénkben a folyó gazdasági évben mintegy öt- ezer holdnyi területen végzünk kémiai talajjavítást, de ju kö­vetkező évre bejelentem igé­nyek már eddig is m^asan meghaladják az idei tervün­ket. Az állami gazdaságok mellett most már — a mun­kájukat mindinkább megjaví­tó, színvonalasabban gazdál­kodó — termelőszövetkezetek arra szoruló földjeinek megja­vítása kerül előtérbe. Vannak megyénkben olyan régebben alakult tsz-ek, ahol már ha­gyományai vannak a talajja­vításnak. Ezek között is első­sorban a Tisza menti lerom­lott szerkezetű talajokon, a szikeseken gazdálkodó tsz-eket kell megemlíteni, mint a kis­körei Dózsa, a tiszanánai Pe­tőfi és a tiszanánai Vörös Csillag tsz-ek, amelyek első­ként kezdték megyénkben a talajjavítást. Ma már a talaj- javítás iránti igény kiszélese­dett, a Tisza mellékéről északi irányban is előre nyomul. Sor­ra jelentkeznek a többi járá­sok gazdaságai, sőt, a közel­múltban már a pétervásári já­rás néhány közös gazdasága is kérte a birtokában levő — többnyire savanyú — talajá­nak vizsgálatát és az arra szo­rulók megjavítását. A Talaj­javító Vállalat körzeti agro- nómusán keresztül az OMMI- hoz (Országos Mezőgazdasági Minőségvizsgáló Intézet) el­juttatott kérelmeknek a mis kolci talajlaboratórium min­den esetben eleget tesz. SZAKEMBEREI által a hely­színi bejárás alkalmával fú­rással és ásással vett talaj­minták laboratóriumi meg­vizsgálása és minden szem­pontra kiterjedő elemzése után a megvizsgált talajról ki­adja a szakvéleményt és a térképet. Csak ezek alapján lehet a talajjavítást elvégez­ni. A tsz-ek részére a vizsgá­lat teljesen díjtalan. Ugyan­csak térítés nélkül bocsátja ál­lamunk a tsz-ek rendelkezé­sére a különböző javítóanya­got is, ami megyénkben általá­ban felnémeti mészkőpor, mésziszap, lápimész, stb. Ezek mindegyikének a szénsavas mész a hatóanyaga (CaCo 3) vagy a lúgos talajaink javítá­sára szolgáló perkupái gipsz, kénsavgyári gipsziszap. Az OMMI által kiadott szakvéleményt és a talajtér­kép adatait részletesen Ismer­tető kimutatást ma már mind több és több tsz agronómusa igényli, amit növénytermeszté­si és talajművelési munkáik alkalmával eredményesen használnak fel. Van olyan tsz, amelyik szántóterületének már mintegy 80 százalékát megvizsgáltatta, s így teljesen tisztán látják talajuk összeté­telét, altalaját, szerkezeti és humuszhelyzetét és mindazon tényezőket, melyek a modern gazdálkodás mellett számí­tásba veendő szempontként felmerülhetnek. Mint a fentiekből is kitű­nik, a talajjavítás gondolata évről évre terjed megyénkben, s mind több tsz kívánja gyen­gén termő, nehezen művelhe­tő, terméketlen, leromlott szerkezetű és rossz vízgaz­dálkodású földjét megjavítani, illetve „viselkedését” kedve­zőbb irányban megváltoztat­ni. AZ AlXAMVEZETÉS is j felismerte ennek a munká­nak a jelentőségét és a párt határozata is előírja, hogy az ötéves terv végére mintegy 600 000 kh-nyi területen kell elvégezni a talajjavítást. De nemcsak előírták, meghatá­rozták a tervet, hanem a vég­rehajtásához szükséges felté­teleket is biztosították. A ja­vítóanyag ma már a kívánt mennyiségben rendelkezésre áll és hasonló a helyzet a szállí­tókapacitás tekintetében is. A munka eredményessége azonban az egyes gazdaságokon is múlik, Sajnos, sok esetben az a tapasztalat, hogy a Ta­lajjavító Vállalat megbízásá­val szinte túl is tették magu­kat a kérdésen. Pedig főként rajtuk múlik, hogy az elvég­zett munkát milyen eredmény kíséri. Az OMMI a kiadott szakvéleményben világosan előírja, hogy a talaj milyen helyzetében kell a javasolt javítóanyagot , elteríteni. Ugyanis' a talaj felső szintjé­re egyenletesen elterített ja­vítóanyag a természetes be- ázalgással kell, hogy a mé­lyebb rétegekbe kerüljön, le­mosódjon. Ez a folyamat a tu­dományos megfigyelések sze­rint a szokásos évi csapadék hatására végbe is megyen. A vizsgálatok kimutatják, hogy a felszínre szórt anyag egy évi csapadéktól körülbelül 50 —60 cm mélységig átitatja a talajnak azt a rétegét, ame­lyen a tulajdonképpeni terme­lés folyik. Nyilvánvaló tehát, hogy az elterítés , időszakába n a talajnak olyan állapotban kell lennie, hogy kb. egy évig ne forgassuk alá mélyen a ja­vító anyagot. Ez pedig csak úgy képzelhető el, ha szántott te­rületre történik a terítés. Ha az elterített anyagot közvet­lenül mélyszántással leforgat­juk a talajnak pontosan az a része nem jut hozzá, amelyen a javító hatást elsősorban akartuk észlelni; a feltalaj, a magágy. Ha pl. 25 cm-es szán­tással leforgatjuk az anyagot, akkor az innen, azaz 25 em­lői lefelé mosódik szét az al­talajban, ég az a talajréteg, nelyen naponta dolgozunk, mit sem kapott a javítóanyag­áéi., MONDJAK ERRE sokan, nogy azért csak benne van az az anyag a talajban; Ez igaz ágyán, de egyáltalán nem nindegy az, hogy milyen íelyzetben és milyen körül­mények között. Tudni kell, rogy a javítóanyag csak ak- ior fejti ki hatását, ha a ta- ajoldatba kerül. Ez viszont ■sak akkor következik be, la széndioxid jelenlétében az myag maga is fel tud oldód­ik Ilyen — a javítóanyag ol­lósát elősegítő — széndioxid keletkezik a szervesanyag el- »omlásakor, pl. istállótrágya, i növényzet visszamaradt ré­zéinek (tarló- és gyökérma- advány, stb) bomlása alkal- nával. A szervesanyagban gén szegény talajban — ahol íz elbontást végző talaj bakté­riumok sem tudnak már a le- egőtlen körülmények miatt étezni — tehát, ahol ilyen lomlás nincs, nem keletkezik zéndioxid sem, vagy csak gén kevés mennyiségben, s gy a leszántott javítóanyag, nélkül, hogy feloldódnék, le- i losódik, a mélyebb rétegek- j1 *, a befektetett munka pe-11 dig hatástalan marad, vagy erősen csökkent értékű hatást eredményez. Ezen a ponton jelentkezik a területükön talajjavítást vé­geztető termelőszövetkezetek feladata. Minden körülmények között igyekezni kell azon, hogy elsősorban a javítandó területekről takarítsák le a terményeiket, majd ezt köve­tően a trágyázást (ahol az OMMI ezt előírta) és a szán­tást iá, a többi területet meg­előzve, ezeken a táblákon vé­gezzék el. Ne forduljon elő, hogy az összes felszabadult területet megszántották már. s csupán a talajjavításra kerülő tábla maradt szántatlan. Ahol így, a véletlenre bízzák a talaj- javítás ügyét, ott az elmaradt terméstöbblettel igen magas tandíjat fizet a gazdaság. Míg viszont az olyan esetekben, ahol nem hagyták figyelmen kívül a szakszerűségi szem­pontokat, nyugodtan állítha­tom, hogy a talajjavítást kö­vető első két év terméstöbble­téből megtérül a beruházás költsége. A helyesen végzett munka eredményességének igen szép példájaként említem a ti- szanánai Petőfi Tsz-t, ahol erősen kötött réti agyagtala­jon a talajjavítás utáni évben olyan gyönyörű repcetermést takarítottak be, ami országos viszonylatban is párját ritkít­ja. Vagy a kiskörei Rákóczi Tsz, lúgos-szikes — eddig szin­te haszontalannak nevezhető földjén (zsombékos) a talajja­vítással egybekötött okszerű talajmunka következtében olyan hatalmas gabonát érlelt az idei nyár, amilyenre még a legidősebb emberek sem emlé­keznek azon a földön. DE TARTOZUNK az igazé ságnak azzal a megállapítás­sal is, hogy a termelőszövetke­zetek is mind jobban felisme­rik a talajjavítást megelőző talaj előkészítés szakmai előírá­sai betartásának a jelentősé­gét. De még mindig sok eset­ben találkozunk érdektelen kö­zönnyel, ami miatt sok mázsá búzával kerül kevesebb a rak­tárakba. És most visszatérünk oda, ahonnan kiindultunk. A mos­tani időjárás igen kedvező a talajmunkára. Azok a gazdasá­gok, melyek területükön ez év­ben talajjavítást végeznek, vagy végeztetnek, tartsák első­rendű feladatuknak az ilyen szempontból számításba jövő tábláik haladéktalan felszántá­sát és elmunkálását. Az évelő növénnyel bevetett területek­ről pedig a kaszálás után a legrövidebb időn belül taka­rítsák le a termést, hogy a te­rítést ezeken a táblákon is az őszi esőzések előtt el lehessen maradéktalanul végezni. A TALAJJAVlTAS ma már komoly alapokon nyugvó tudo­mány. Szerte a világon évről évre terjed alkalmazása. Mi, magyarok, ezen a téren mindig az élen haladók között mene­teltünk, s ott vagyunk ma is. Nagynevű kutatóink úttörői voltak ennek az újnak nevez­hető tudományágnak, s olyan európai hírű tudósok irányít­ják ma is ezt a munkát, mint az éppen egri származású Prettenhoffer Imre és Arany Sándor. Vegyük hát komolyan, amit a tudomány' elénk tár. Éljünk lehetőségeinkkel, hogy mindinkább • beteljesíthessük népünknek a mezőgazdasággal szemben támasztott várakozá­sát, mind több kenyeret ad­hassunk az ország asztalára. Vízi Sándor, a Talajjavító Vállalat agronómusa NÉPÚJSÁG A Magyar Szocialista Munkáspárt Heves megyei Bizottsága és a megyei tanács lapja. Felelős szerkesztő: Suba Andor, Kiadja: Népújság Lapkiadó Vállalat. Felelős kiadó: T ó t b József Szerkesztőség: Eger, Beloiannisz u. 3. telefon: 12—57. 12—73. Postafiók: 33 Gyöngyös. Főtér 3.. fszt. 19. Telefon: 697. Kiadóhivatal: Eger. Bajcsy-Zsilinszky utca 1. Telefon: 24—44. Postafiók: 23. Heves megyei Nyomda Vállalat. Eger, Bródy Sándor utca 4. Felelős vezető: Mandula Ernő. rerjeszti a Magyar Posta. Előfizet­hető a helyi postahivataloknál és kézbesítőknél. Előfizetési díj: egy hónapra 11 VI.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents