Népújság, 1961. augusztus (12. évfolyam, 179-205. szám)

1961-08-13 / 190. szám

4 NfiPŰJSÁG 1961. augusztus 13., vasárnap iffnsji Miből lesz a barack? Kisfiú megy édesanyjával a Vécsey-völgyön felfelé. Mel­lettük egy szekér halad, s a rakománya szeszes szagot áraszt maga körül. Egy dara­big szaglász a kisfiú, aztán megkérdezi: — Anyu! Mi van a kocsin? — Cefre, kisfiam. — Mi az a cefre? — Sárgabarackból van és pá­linka lesz belőle! — szól le az ember a kocsiról. — És ha a barack elfogy, akkor a pálinkából lesz a ba­rack? — kérdi ártatlanul a tudásszomjas gyerek. Hogy erre eddig nem gon­doltunk?! (á) — AZ EGRI Dobó utca 3. szám alatti műemléképület homlokzatát tatarozzák a Tanácsi Építőipari Vállalat munkásai; ezzel egy időben — valószínűleg — a kapu megrongálódott kőlábazatát is rendbehozzák majd. — KÜLÖNVONAT érkezik vasárnap reggel 8 óra 54 perc­kor Hódmezővásárhelyről 550 fővel, majd este 7 óra 45 perckor indul vissza Egerből. A másik különvonat 950 fővel Budapestről érkezik ugyan­csak ma reggel 9 órakor, és visszaindul Budapestre este € óra 30 perckor. — AZ EGERSZALÖKON átfolyó Laskó-patak medrét kotrógéppel mélyítik és szé­lesítik. A munkálatokat a községfejlesztési alapból vég­zik el. — AZ EGRI Gárdonyi Géza Színház szervezőirodáját so­kan felkeresték azért, hogy megérdeklődjék, hol lehet a nyáron Egerben szórakozni. Ez adta az ötletet a szerve­zőknek, hogy egyezséget kös­senek a „Braziliána” néger együttessel, s így sikeresen le­tárgyalták, hogy a kiváló mű­vészek augusztus 26, 27, 28-án Egerben, a 2000 személyes Spartacus-pályán lépnek fel, hogy a meleg nyárban is kel­lemes szórakozást nyújtsanak p város közönségének. — A BÁNYÁSZNAP tisz­teletére hatfős KISZ-brigád lépett versenybe a szocialista munkabrigád cím elnyerésé­ért a szarvaskői szénbányá­ban. — A NEPEK békéje és ba­rátsága est augusztus 13-án nem lesz megtartva Petöfibá- nyán. HELYREIGAZÍT ÄS — A BIZOMÁNYI ÁRU­HÁZ művészeti aukcióját 1961. október 4-én nem a Szépművészeti, hanem az Iparművészeti Múzeumban rendezik. — JELENTŐSEN növeke­dett ebben az évben a hevesi járás sertésállománya. Az első félévben a tervezett 17 289 ser­tés helyett a félév lezárásakor 18 203 sertést számoltak a já­rás területén. — SZERDÁN, augusztus 9-én délelőtt tartotta a Po­roszlói Községi Tanács ren­des havi ülését, amelyen az adócsoport vezetője az I. fél­évi adóterv teljesítséről szá­molt be, majd értékelte az adócsoport és a pénzügyi ál­landó bizottság munkáját. — A FÜZESABONYI járás­ban nagyot fejlődött az elmúlt oktatási évben az általános is­kolai diákok tanulmányi elő­menetele. A legutóbbi értéke­lés szerint a járás tanulóinak több mint 50 százaléka kitűnő, jeles és jó osztályzattal zárta az évet, míg osztályismétlésre csak a tanulók összlétszámú­nak 1,9 százalékát kötelezték — BÜKKSZENTERZSÉBE- TEN augusztus 13-án, vasár­nap tartja meg a Hazafias Népfront a községi tömeg­szervezetek rendezésében a mongol—magyar barátsági napot, amelynek ünnepségei­re mongol vendégeket vár a község. — A FÜZESABONYI járás termelőszövetkezeteinek ez évi tejértékesítési terve 20 916 hektoliter. A termelőszövetke­zetek a legutóbbi jelentések szerint már több mint 6844 hektoliter tejet adtak el az ál­ltamnak. ‘I/n fór um Pedro kapitány vidám hadjárata A csipkelődés valamin, ami már elmúlt, mindig hálás té­ma a csipkelődő számára, hi­szen az, ami és aki már elmúlt, kihalt, nem tud visszaszólni, sem helyesbíteni, sem vitába szállni a csipkelődővei. Ettől azonban még nem válik a csip­kelődés humorrá és hatásossá. Ehhez még az kell, hogy a csipkelődés az igazság erejével hasson, a fonákot biztos kéz­zel mutassa meg. A nyugatné­metek szélesvásznú, színes víg­játéka a Habsburgokat, azok abszolút monarchiáját veszi célba, operettszerűen könnyed hangvételben, fölényes és az igazságot néhol kimondó, itt- ott burleszkszerű tálalásban. Mert van abban valami na­gyon nevetséges és igazán tra­gikus is (a kettő adja mindig a valódi humor magját!), hogy a törököt leverő Habsburg mo­narchia szabályszerű háborút indított egyik városkája ellen, mert az ötezer tallér újból ki­vetett adót nem fizeti ki a csá­szárnak az első füttyentésre. I. Lipót magyar király és osztrák császár, a nők és mű­vészetek barátja, önfeledt fu- volázás közben aláírja a hábo­rús rendelkezést: Trutringent, azaz Dacházát az engedetle­neknek kijáró kegyetlenséggel meg kell büntetni. A császári parancsot a hadügyminiszter fia, a pipogya Eduard hajtaná végre, akit ez alkalomból ma­gas kitüntetésekkel szerelnek fel; egyébként pipogya, anyám­asszony katonája. A negyven szökevény katonából álló had­sereget nem is rá kell bízni, hanem Pedróra, a szíveket rab­ló kapitányra, aki már úgyis sok asszonynak elcsavarta a fejét a császári udvarban. Ped­ro nemcsak a harcban, vívás­ban elsőrangú, de kitűnően ért a női diplomáciához is. Ahogy a szedett-vedett de díszes gú­nyába rázott hadsereg Trut- zingen, azaz a beveendő város felé halad, a város polgármes­terének lánya, Charlotte hintá­ja hajtat el a jókedvűen masí­rozó hadsereg mellett. Pedro megindítja a szerelmi táma­dást, bejut a hintóba és ezzel a csapdába bele is esik: amíg a Gyáva Eduárd a lovaglástól feltört hátsó felével a marko- tányosnők kordélyán nyöszö­rög, a szép és szemfüles Char­lotte egérutat nyerve a masí­rozó hadsereg elől (negyven fő!) Pedrót Trutzingenbe tud­Nyugatnémet film ja vinni. Felhúzzák a hidat, a hadsereg kénytelen ostromra elszánni magát A császár katonái a felséges úr parancsát igen vékony lel­kesedéssel hajtják végre és az eredmény, a város bevétele egyre késik. Trutzingen férfi­népsége ugyan gyávaságból vizsgázik jelesre de az asszo­nyok és lányok, Charlotte ve­zetésével, szappanhabbal, fa­kanalakkal és finom ételek il­latával erkölcsileg és gyakor­latilag megvédik a halálra- szánt várost. A fordulatok hal­mozódnak, Pedro kijut a várból és ismét csak bejut Charlotte leány­szobájába, ezek a szerelme­sen mesebeli alakok mindig célbatalálnak a vaktában elin­dult esemény szálai között!), a szerelem nyilvánvaló, mert Pedro kapitány, Charlotte pe­dig egy léhűtő vén patikus menyasszonya. Trutzingen polgármestere nagy haditanácsokat tart, lándzsákkal és kődobó géppel (a csodafegyverrel!) felszerelt népet legyőzhetetlennek hiszi, ám van fortély, vannak asszo­nyok, akad egy hirtelen felfe­dezett alagút is, ahol a lépcsők a sonkához, kolbászhoz, a bor­hoz és szerelemhez vezetnek. A császári hadfiak éheznek, Pedro szerelmes, az asszonyok unják gyáva férjeiket Trutzin­gen párnái között és mégiscsak katona a katona! Minden a leg­csodálatosabb rendetlenségben fürdik a támadóknál: Eduárd mellett a markotányosnő csi­nos lánya fekszik, Pedro Char- lotte-tal foglalatoskodik az ostromlandó vár falain belül, amikor megjön a hadügymi­niszter. Az egész hadsereg Trutzingen asszonyai körül tel­jesít férfiúi szolgálatot, ami­kor riadót fúj az álmában megzavart Eduárd — hálóing­ben. Mindenki ki tud szökni a várból, csak Pedro nem sza­badulhat, mert a féltékeny gyógyszerész őt lezáratja. Ezért a kapitány távollétében ha­lálra ítélik. Pedro azonban azért Pedro, hogy elképesztő módon kivágja magát a bajból. Éppen a kivégzési szertartás folyik, amikor minden jóra fordul, Eduárdból hős lesz, sa­ját hibáján kívül, Pedro meg­menekül az akasztástól, de büntetésből Trutzingen város- parancsnoka lesz, s önszántá­ból elveszi Charlotte-ot fele­ségül. Bővérű és itt-ott vaskos hu­mor jellemzi a vígjátékot. Né­hány okos mondat is elhang­zik a háború hitványságáról és ostobaságáról, arról a hábo­rúról, amit a piperkőc Lipót eszelt ki saját népe ellen. A filmet Wolfgang Becker rendezte, nagy rutinnal, a víg­játéki elemeket bőkezűen pa­zarolta a mesére. Hagyta a mese hatása és báját' az iró­niával elvegyülni és így kere­kedett a jó hangulatú szórako­zás a film vásznán. Carles Thompson játszotta Pedro kapitányt, ezt a fiók- Münchausent, aki mindenben a legkiválóbb és minden asz- szonyt megbol ondít. Kiváló amo- rózó. A polgármester lányát a bájos Corny Collins alakította, Pedróhoz képest halványabb hatásokat keltve a nézőben. Boy Gobert remekelt Eduárd ruháiban, míg a két tüzér — meg kell említenünk kitűnő humorukért: Wolfgang Mül­ler, Wolfgang Neuss alakítot­ták őket. Modem zenét írt a Lipót- korabeli eseményhez Herbert Jarczik és nem hatott bántóan: emelte a vígjátéki elemek ha­tását. A film forgatókönyvírói — Hans Heinrich és Hans Ras- potnik — kitűnően dolgozták át Kurt Krusenberg novelláját filmre. Farkas András A mozik műsora EGRI VÖRÖS CSILLAG 13—14-én: Pedro kapitány vidám hadjárata EGRI BRÓDY 13—14: Nincs előadás EGRI KERTMOZI 13- án: Babette háborúba megy 14- én: Bambi GYÖNGYÖSI PUSKIN 13—14-én: Szeptemberi szerelem GYÖNGYÖSI SZABADSÁG 13- án: A góllövő zenész 14- én: A törvény az törvény HATVANI VÖRÖS CSILLAG 13- án: Halálkanyar 14- én: Sevillai borbély HATVANI KOSSUTH 13- án: A kettétört amulett 14- én: Nincs előadás PÉTERVASARA 13- án: Tisztes úriház 14- én: Nincs előadás HEVES 13- án: Diplomácia, ó! 14- én: Montparnasse 19. FÜZESABONY 13- án: Dúvad 14- én: A bíró 1961. AUGUSZTUS 13., VASÁRNAP IPOLY } 90 évvel ezelőtt, 1871. augusztus 13-án született KARL LIEB- I KNECHT, szenvedélyes kommu- i nista agitátor, aki az I. világhábo- í rú kezdetétől harcolt a háború és ? a militarizmus ellen. Németor­szágban Rosa Luxemburggal együtt ő alakította meg az Inter- nacionálét, majd a Spartacus-szö- vetséget (1916-ban.) Még ebben az évben letartóztatták és 4 évi fegy- házra ítélték. Börtönében egy tiszti csoport 1919-ben meggyilkol­ta. 15 évvel ezelőtt, 1946-ban e na­pon halt meg HERBERT GEORGE WELLS angol író és szociálrefor- mer. Művei egy részében túlsúly­ban van a fantasztikus elem, több munkája népszerűén ismertet tu­dományos kérdéseket. ÉRDEKES TALÁLMÁNYOK ÉS FELFEDEZÉSEK: 135 évvel ezelőtt, 1826. augusztus 13-án halt meg RENÉ LAEN- NEC francia orvos, a modern klinikai orvostudomány egyik meg­alapítója; ő vezette be az auszkultáció (emberi szervek hallgatás általi vizsgálata) módszerét és fedezte fel a sztetoszkópot. Az első ipari célokra alkalmas mesterséges színező anyagot — a MOVEIN nevű kátrányterméket — 105' évvel ezelőtt, 1856-ban PERKIN állította elő. KARL LIEBKNECHT FILM - FILM - FILM - FILM - FILM Walt Disney egyik legszebb rajzfilmje, amely Felix Sal­ten világszerte ismert regényéből készült. Csodálatos szép­ségben elevenedik meg az erdő élete, hallatlanul ötletetek és szellemesek a rajzok, nagyon szép a film zenéje. A filmet az egri Kertmozi mutatja be augusztus 14—16« ig és a gyöngyösi Szabadság augusztus 17—20-ig. A Gárdonyi Színház mű­vészei — a színi évad utolsó előadásaként — 1961. június 30-án a Denevér című ope­rettet adták elő. A darab vé­gén, amikor összecsapódott a bársonyfüggöny, a hálás kö­zönség nagy tapssal köszön­tötte az ismerős színészeket. Azután lassan kiürült a né­zőtér, eloltották a villanyo­kat — csend borult az épü­letre. Az öreg színház magára maradt. Akkor még nem gondolta senki, hogy ez az előadás volt az utolsó, amelyik el­hangzott a több mint fél év­százados falak között. Azóta megjött az Országos Tervhivatal hozzájárulása, hogy átalakíthatjuk, bővít­hetjük az egri színházat. Megváltozik itt minden. Ezek után talán illik is, talán jól is esik elbúcsúzni attól az épülettől, amelyik olyan so­káig Eger kultúrájának egyik kedvelt központja volt. ★ A MŰLT SZÁZAD hetvenes éveinek elején vetődött fel Egerben az állandó színház gondolata. Azelőtt a hozzánk jött színtársulatok a legkülön­félébb helyeken voltak kény­telenek előadásokat tartani: így játszottak az egykori Szarvas-vendéglő nagytermé­ben, a „város házának” (ma Széchenyi u. 12. sz.) udvarán felállított „arénában”, az „Ö- Casino” (ma Szakszervezeti Székház) „szálájában”, és ta­lán fel sem tudnánk sorolni, még merre mindenütt. így nem csoda, hogy állandó a panasz: a kicsi termekben csak kevés közönség fér el, ezért a belépődíjat nem fede­zik a nagyobb társulatok fenntartási költségeit. A sza­Búcsú az egri színháztól badban az előadások gyakran elmaradnak az eső, a rossz időjárás miatt. Ezeket a ba­jokat látva, lelkes egri em­berek már 1878. április 14-én megtartották az „Egri színkör részvénytársulat” alakuló gyűlését, majd ennek céljaira „egyesek és intézmények 501 részvényt jegyeztek 10 írtjá­val.” A társaság elnöke az Egerben jól ismert és nagy- rabecsült Csiky Sándor kép­viselő volt. Megindult a tervezgetés: Kovách Kálmán államépíté­szeti főmérnök egy nagyobb színház terveit készítette el. Amikor azonban a pontosabb számítások megmutatták, hogy a rendelkezésre álló pénzösz- szeg nem elegendő a meg­valósításhoz, letettek a ter­vezett színház építéséről, és mindinkább előtérbe került egy kisebb „színkör” létesíté­sének gondolata. A színház- építő bizottság kérelmére 1881 tavaszán a város képviselő­testülete először az ún. „Hosz- szú pince” épületét (ma Dó­zsa György tér 2.) adta oda színház céljaira, de ezt a ha­tározatot a belügyminiszter formai okokból megsemmisí­tette. A színház végleges helyé­nek a kérdése az 1882. évben dőlt el. Az 1882. április 30-án tartott „képviselő ülés” Kre- csányi Ignác színigazgatónak engedélyt adott, hogy az ak­kori Hunyadi téren (a mai színház helyén) színkört épít­hessen. A munka gyorsan ha­ladt és 1882. július 8-án meg­tarthatták az első előadást. A megnyitó prológot Somló Sán­dor (a Nemzeti Színház későb­bi igazgatója) írta. „Ez egy egyfelvonásos drámai mű, tárgya Eger város történeté­ből, Dobó István idejéből való, amidőn az egri hős nők annyira kitűntek!” Az ezer forint költséggel felépített első nagyobb méretű egri színkört (16 öl hosszú volt és 18 páholyt is kialakí­tottak benne...) a következő évben: 1883 őszén lebontották. Indokolás: „mivel minden szi­lárdabb építkezés nélkül emeltetett, semmi biztonságot nem nyújt arra nézve, hogy a szél viharát több időre is kiállja, vagy hogy télen át magasabb hóréteg alatt... esetleg össze ne zúzatnék, de mert anyaga könnyen gyúlé­kony... végre semmi külcsín- nel nem bin... következőleg szépészeti szempontból sem engedélyezhető.” A MÁSODIK egri színkör már hosszabb életű és komo­lyabb épület volt. A közönség addigra úgy megszokta a színkör helyét, hogy szóba sem jött a kivite­lezés céljára más, mint a Hunyadi tér. Az építkezést 14 tagú bizottság irányította. A terveket az Egerben azután sokat szereplő építész-család egyik tagja: Wind István ké­szítette. A színkör nagyobb részt most is fából épült — és így végeredményben csak nyáron lehetett használni, de már 500 személy befogadására volt alkalmas. A második színkört 1884. augusztus 6-án Zalár József­nek, Heves vármegye „arany­tollú alispánjának” (ma utca van róla elnevezve) erre az al­kalomra írt megnyitójával ad­ták át hivatásának. Ez a színkör közel húsz éved át szolgálta Eger kultú­ráját. Mégis az egriek úgy érez­ték: a város többet érdemel, és megmaradt a törekvés, hogy egy végleges kőszínház legyen itt is a színművészet otthona. A fentiekben már említett — azóta persze átala­kult és tagjaiban változott — színházépítő bizottság a má­sodik színkör működése idején is folytatta tevékenységét a „nagy” színház biztosítása ér­dekében. 1903-ban végre siker koro­názta a kitartó igyekezetei: le­hetővé vált az új színház megépítése. Amikor Németh József színtársulata 1903. szeptember 27-én a Rákóczi- ünnep díszelőadásával befe­jezte a színi-szezont, másnap már megkezdték a húszéves színkör (vagy amint itt még mindig nevezték: „aréna”) szétbontását, és pár nap múl­va üres lett a Hunyadi tér, hogy lassanként mind maga­sabbra emelkedjenek rajta a a mai meglevő színház falai! Az új épületet Légmann Im­re állami főmérnök és Bárány Géza városi mérnök (Bárány István híres úszónk édesapja) tervezték. Az építési összeg közel 100 000 koronát tett ki, ami bizony akkor igen te­kintélyes összeg volt. A kivi­telezést Mátray Sándor egri építőmesterre bízták. A színház eredetileg közel 600 néző befogadására volt al­kalmas, ezeket a 37 földszinti és emeleti páholyban, vala­mint a földszinti és karzati ülő, illetve állóhelyeken lehe­tett elhelyezni. „Jól fűthető és kitűnő akusztikájú” állapítot­ta meg az egykori méltatás. Ma már időszerűtlen volna az épület felett kritikát gyako­rolni. „Az elhunytakról vagy jót, vagy semmit” — állapítja a régi mondás, és valóban, az egykori tervezők: gyerekko­rom kedves Légmann Imre és Bárány Géza bácsija nyugod­janak békességben! Nem aka­rom bírálni őket: fő az, hogy volt „a színház”, és jelentős bázisává válhatott Eger kultúr- életének. AZ tJ SZÍNHÁZAT 1904, augusztus 20-án nyitották meg ünnepélyesen, Gárdonyi Gézának „Dobó István szelle­me” című hatásos prológjával, utána pedig az „István, első magyar király” című színda­rabot adták elő. ötvenhét év futott el a meg­nyitó óta a színház felett. Itt- ott napsütéses idők, majd a két világháború viharai tűn­nek elő a múlt ködéből. Az első híres színtársulatra: Pa- lágyi Lajos művészeire emlé­kezünk, a Thália-műkedvelő társulat és Kardos Géza színé­szei hangját véljük hallani. 1955. augusztus 1-től állan­dó színtársulat működik a fa­lak között: megalakult a Gár­donyi Géza Színház... Még néhány hét és a csá­kányok bontani kezdik a te­tőt, az öreg köveket. Eltűnik Eger egy jellegzetes, több mint fél évszázadig fennál­lott épülete. Tudjuk, hogy szebb, jobb színház létesül helyette, és ennek szívből örülünk is, de a régi kis színháznak is tartoztunk annyival, hogy legalább most elmondottuk történetét. Hevesy Sándor

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents