Népújság, 1961. augusztus (12. évfolyam, 179-205. szám)
1961-08-10 / 187. szám
1961. augusztus 10., csütörtök népújság s Miért nem épülhet több lakás Egerben? A tanácsi vállalatok jelentősége EGER FEJLŐDIK. Ez a fejlődés lemérhető, szinte úton- útfélen. Oj lakótelep épül a Gólya utcában, új családi házak épülnek Egernek szinte minden pontján, szépítik, gondozzák az egész várost. Mégis, itt is megtalálható a jelen kor egyik legégetőbb, megoldásra váró problémája, a lakáskérdés. Eger éppen úgy megsínylette a régi idők rossz, felelőtlen, érdektelen lakáspolitikáját, mint az ország annyi más városa. Itt sem törődtek sokáig azzal, hogy hol laknak a gyárak, a földek munkásai, s most évtizedek hibáit kell kijavítani. A magyar forradalmi munkás-paraszt kormány ki is dolgozta az egész ország lakásfejlesztésének 15 éves programját, s „kicsiben” ezt tette a városi tanács végrehajtó bizottsága is. A lakásproblémákkal küszködök mindennap felteszik a kérdést, hogy mikorra várható a megnyugtató megoldás. Van, aki ki sem mondja, de nap mint nap ezen gondolkozik. Érthető is ez, hiszen rengeteg lakásigénylés fekszik a városi tanács igazgatási osztályán. De senki sem kérdi azt meg, hogy milyen nehézségek vannak, amelyek megnehezítik az új lakások építését. Hiába az építőipari vállalatok minden erőfeszítése, ha az elkészült lakásokba nem lehet bevezetni a villanyvilágítást és a vizet, pedig ezek ma már egyáltalán nem nagy igények. Senki sem gondolna szívesen arra, hogy az elektromos világítást petróleumlámpával kell helyettesíteni, s ha egy lakásban nincs vízvezeték, mindjárt elhangzik: — Csak kút van?! És pontosan ezek a dolgok azok, amelyek megnehezítik a gyorsabb lakásépítést. A város elektromos hálózata úgy le van terhelve, hogy szinte már egyetlen új lakást sem lehet bekapcsolni az áramszolgáltatásba! A vékony vezetékek nem bírják a nagy megterhelést, s ezelőtt huszonöt—harminc évvel, mikor megépítették, senki nem mert még gondolni sem arra, hogy valaha ilyen fejlődésnek indul a város. ,'t; v' AZ ŰJ LAKÁSOK építésével párhuzamosan új transzformátorokat is kéll tehát építeni, hogy ez a kérdés megoldást nyerjen. A másik égető probléma a vízvezetékek elavultságából adódik. Egyrészt a jelenleg vízszolgáltatást lebonyolító vezeték hossza rövi- debb, mint amennyire szükség lenne, annak ellenére, hogy a néhány év előtti 27 km-ről 54 km-re emelkedett. Azonban még ez sem elegendő. Jóval nagyobb probléma mégis a víz szállítása a vezetékben. A város vízellátását egyetlen, a Hajdú-hegyen levő víztorony bonyolítja le. A szivattyú-rendszer eddig négy-öt atmoszféra nyomáson szállította a vizet. A kétszeresére nőtt vezetékrendszerben ez természetesen nem elegendő, s jelen időszakban a vezetékbe a víz 12 atmoszféra nyomással kerül. Ez is egyik oka a talán gyakoribb csőrepedéseknek, de a 80 méter szintkülönbséget csak így lehet legyőzni. A földben levő csövek sincsenek már a legjobb állapotban. Nem csoda, hiszen a város vezetékrendszerének kiépítése óta csak egyes darabokat cseréltek ki, s a korrózió több évtizedes munkája nagyon meglátszik a csőrendszer állapotán. Még ennél is rosszabb képet mutat a szennyvíz-csatornázás állapota. A szennyvíz- vezeték hossza mindössze 17 kilométer, szemben az 54 km vízvezetékkel. Ezért rontja még sok helyen a városképet a föld felett vezetett szennyvíz. Az új lakások építésével egy időben ezeket a problémákat is meg kell oldani, hiszen csax így lehet a város összlakosságának jogos igényét teljesen kielégíteni. A LAKÁSKÉRDÉS megoldásán kívül vannak egyéb terveik is a város vezetőinek:. Kristóf László elvtárs, a városi tanács VB-elnökhelyettese beszélt ezekről egy vállalati termelési értekezleten. — Rengeteg baj van a sorompóval. Állandóan érkeznek panaszok, hogy a közlekedést sokszor hosszú időre megbénítja a tehervonatok tolatása, a Sas úton haladó járművek félórákat is vesztegelnek sokszor. Ezt a problémát hivatott megoldani a két-három éven belül elkészülő új teherpályaudvar, amely a jelenlegitől délre fog felépülni. Erre a most komoly fejlődésnek indult, milliós beruházást kapott Hajtóműgyárnak is nagy szüksége lesz, hiszen termékeinek elszállításával már eddig is több nehézség merült fel. — Űj út fog épülni a Kertész utca folytatásaként a Kőlyuk felé s így a Lenin út forgalmát lehet majd csökkenteni, hiszen eddig minden Egerbe érkező jármű csak itt tudott, s tud is a városba bejutni. — A Közúti Üzemi Vállalat foglalkozik az utak karbantartásával, javításával. Hamarosan azt vehetjük észre, hogy a Város, amely észak felé, egy nagy, új városrésszel, Felnémettel „megnőtt”, dél felé is „lépéseket tesz” majd, s nem is olyan sokára a Sas út nem lesz a város széle... IGEN. A VÁROS vezetői is látják, hogy a dolgozók érdeke, a hírnév, s az idegenforgalom, amely az idén ismét örvendetesen megnövekedett — együttesen kötelez. Feladatuknak tekintik, hogy a város fejlesztését mindenkor ezek szem előtt tartásával oldják meg, s tovább szépüljön, épüljön az ősi, s mégis ifjú, új, egészséges vérkeringésű, dolgozó, szórakozó, vendéglátó Eger... Befejezéshez közeledik a cséplés A legutóbbi felmérések szerint megyeszérte befejezéséhez közeledik a kenyér- és takarmánygabona cSéplése. Első- i nek a hatvani és gyöngyösi járás jelentette, hogy egy-két község kivételével befejezték a cséplést, de a pétervásári és hevesi járásban még nagyobb mennyiségű gabona vár a gépekre. Azokon a helyeken, ahol eddig vontatottan haladt a cséplés, már segítenek azok a gépek is, amelyeket más vidékről irányítottak oda. így remélhető, hogy e hét végére egy-két termelőszövetkezet kivételével a közös gazdaságok befejezik a cséplést. Ehhez hozzájárult az a versenymozgalom is, amelyet a Csengéi járásiak indítottak, s amelyhez csatlakoztak megyénk termelőszövetkezetei is, hogy augusztus 20-a előtt végezzenek e fontos nyári munkával. Amennyiben vasárnapra befejeződik a cséplés megyénkben, úgy ez az eredmény valósággal rekordnak számít az utóbbi évek cséplési teljesítményeit figyelembe véve. — MAKLÁR három termelőszövetkezete az idén összesen 46 borjút vásárolt fel a szövetkezeti tagok háztáji gazdaságaiból. Hivatalos és nem hivatalos helyen is gyakran elhangzik: könnyű nekik, minisztériumi nagy vállalat... De hallhatjuk, nem is titkolt legyintéssel: ugyan, tanácsi vállalat. És a nemtörődöm, sokszor fellengős és kicsit nagy-, képű legyintésben nemcsak azt próbálják kifejezni, hogy kisebb vállalatról van sző, de feltétlenül valamilyen rangsorolást és osztályozást, egyszóval minőségbeli különbséget kívánnak jelezni. De nemcsak ezt. A hangsúlyból, a félvállról kezelésből az is kitűnik, hogy sokan semmiféle jelentőséget nem tulajdonítanak a kis vállalatoknak. Természetesen, egy pillanatra sem vonhatjuk kétségbe, hogy a magyar ipart a modern gépsorokkal, távvezérlésű és automatikus berendezésekkel felszerelt gyárak képviselik, ez képezi hazánk ipari termelésének alapját. A régi épületekben elhelyezett, elavult, gépekkel berendezett tanácsi üzemek sok tekintetben nem vehetik fel a versenyt a minisztériumi nagy vállalatokkal. Megszokott és helyes dolog, hogy a korszerű technológiával és modern gépekkel felszerelt nagyüzemek fejlesztése, irányítása a központi gazdasági szervek feladata. De az állam központi iparfejlesztési tevékenységét kiegészíti és segíti a helyi tanácsok iparfej- j lesztési tevékenysége. Második ötéves tervünk | fontos követelménye, hogy feltárjuk valamennyi erőfor- | rásunkat, az eddigieknél | jobban és ésszerűbben hasz- t nősítsük rejtett tartalékain- í kát. Az élet sokkal gyorsabb ‘ ütemű és sokkal bonyolultabb, minthogy a központi tervezés mindennel számolhatna. Számtalan példa akad ) rá, hogy a lakosság, a helyi tanácsi és társadalmi szervek sok olyan tartalékot hoztak felszínre, am» nélkül lényeges helyi szükségletek kiegészítésére sor nem kerülhetne. nadrágokat, női és leánykaruhákat gyártanak, de hosz- szú lenne felsorolni a teljes terméklistát. Két szalagon gyártják a ruhaneműeket és sok bedolgozót foglalkoztatnak. A nagy állami ruhagyárakkal szemben az az előnyük. hogy a szezon- és divatigényekhez könnyen tudnak alkalmazkodni, a kisszé- riagyártás számukra előnyösebb, mint a minisztériumi nagyiparnak. A kárpitosrész- leg megbecsülést és elismerést szerzett a fényezett Béke garnitúrával. A helyi szakmunkások foglalkoztatása szempontjából is jelentős ez a „kis” vállalat, de ha figyelembe vesszük, hogy évente több mint 20 millió forint értékű árut termelnek, akkor fogalmat alkothatunk e helyijpari vállalat jelentőségéről. De a termelési volumen mellett is jelentősebb hogy a ruhaipari kisüzemek a megrendelési igényekhez könnyedén alkalmazkodnak, idő- és anyagveszteség nélkül térnek át a különbőz! gyártmányok kisszériás termelésére, a változó kereskedelmi igényeket zökkenő- mentesen ki tudják elégíteni Ezért a kereskedelem szívesen köt közvetlen szerződési ruhaneműre és bútorfélék szállítására is. közvetlenül z Gyöngyösi Ruházati és Kárpitosipari Vállalattal. Az Egri Faipari Vállalat működése, gyártmányainak rugalmas változtatása, a növekvő igényekhez való alkalmazkodás, a saját erőből való boldogulás jó példa a kii üzemek életrevalóságára. Az importanyagok beszerzésébe»! meglehetősen mostoha körülmények között van ez a helyi ipari vállalat, de gazdaságos működése és az idei Ipari Vásáron való sikeres működése, a ' bútorértékesítö vállalatok és a lakosság véleménye bizonyítja életrevalóságát, üzemeltetésének hasznosságát. De példaként említhetnénk az egrj Finom- mechanikai- és Vasipari Vállalatot, az Építőipari Vállalatot, vagy a gyöngyösi Vas- és Fémipari vállalatot. KÓPIÁS SÁNDOR: Tágul a világ . . . Egyre messzebb tekint az ember, — a csillagokban titkok sejlenek; megtapogatjuk a teret s az időt: ne legyenek többé ismeretlenek. Győztes csatákat vívunk naponta fojtogató múltunk, gyengeségünk ellen s magasra száll, félelmét levetve, a százdimenziójú emberi szellem. Földi üzenet kering az űrben, — tágul a világ, s tágul a lelkünk; a kozmikus csodák küszöbén étlépni nemrég még csak gondolatban mertünk. Túl az ég kékségén, túl a képzeleten, barátpnktársunk százu'd a fénnyel; vezess Bűinket, követül! rakétád, a kommunizmusba Te gyorsabban érsz el...! Jó a búzatermés több jut az államnak is Helyzetkép a pótszerződésekről Az idei jó gabonatermés következtében a füzesabonyi járás termelőszövetkezetei egyre több és több kenyérgabona átadására kötöttek már és kötnek ma is pótszerződéseket. Az eddigi terméseredményeket látva örömmel elmondhatjuk, hogy a járás termelőszövetkezeteinek zömében az idei gabonatermés átlaga túlszárnyalta a tervezett mennyiségeket, és a többlettermésből köz- fogyasztásra több jut. A legutóbbi értékelések szerint a járás szövetkezetei eddig már 67 vagon búza eladására kötöttek pótszerződést a Terményforgalmi Vállalattal, és sok szövetkezet már át is adta az államnak a leszerződött mennyiséget. Hogy miért szerződtek? Erre a kérdésre adnak választ az alábbi sorok, a meglátogatott termelőszövetkezetekben elhangzott vélemények, nyilatkozatok. A füzesabonyi Petőfi Termelő- szövetkezetben~. még javában folyik a cséplés, de a terméseredmények már az eddigiekből is felmérhetők, és jól láthatók. — Jó termést arattunk az idén — mondja Antal elvtárs, a szövetkezet főkönyvelője —, hiszen a betervezett 11 mázsás átlag helyett a 840 holdas búzavetésünk termésátlaga megközelíti a 13 mázsát. — A továbbiakban elmondja, hogy a füzesabonyi Petőfi Termelő- szövetkezet eredetileg 10 vagon búza eladására kötött szerződést az állammal, és most a pótszerződések során újabb 10 vagonnal kötöttek le. Már több mint öt vagonnal elszállítottak, s a cséplés befejezéséig a többire is sor kerül. Érdemes pótszerződést kötni, ez a tagság és a vezetőség véleménye is, hiszen az elszállított 500 mázsa búza után 120 ezer forintot kapott a szövetkezet, s miután a hátralevő 500 mázsát is elszállítják, ez a bevétel megduplázódik. Nem jár rosszul a tagság, hiszen az év végi elszámoláskor több lesz majd a pénzbeli jövedelme, ugyanakkor mindenki bőségesen megkapja az egész évi kenyérnekvalót, hiszen volt olyan szövetkezeti tag — nem is egy, sem kettő —, aki 20—25 mázsa búzát vitt haza az előlegosztáskor. A sarud! Dózsa Termelő- szövetkezetben... ... hasonló a helyzet. Igaz, ez kis szövetkezet, de erejükhöz mérten ők is 100 százalékkal teljesítik túl a betervezett gabonaeladási előirányzatukat. Berényi elvtárs, a szövetkezet elnöke elmondja, hogy ez a túlteljesítés elsősorban a jobb terméseredménynek köszönhető. Ez tette lehetővé, hogy a betervezett 200 mázsa gabonán felül még újabb 200 mázsára köthetnek pótszerződést Az eddigi cséplési eredmények azt mutatják, hogy holdanként 3 mázsa búzával arattak többet a betervezettnél, és így a 241 holdas búzavetésük szépen jövedelmezett. A kísérletképpen termesztett szovjet búzafajtából 17 mázsás holdankénti átlagtermést arattak, s ugyanakkor hatalmas rekordtermést értek el a bánkúti fajta búza egyik tábláján, ahol a 2 hold és 900 négyszög- öles darabban 63 mázsa búzájuk termett. Természetesen, gyengébb átlagaik is vannak, de mindent egybevetve, a vártnál jobb átlagtermés eredményeképpen a sarudi Dózsa Tsz tagsága is kellőképpen hozzá akar járulni az ország jobb ellátásához. A poroszlói Rákóczi Tsz ••• . .. tagsága 850 mázsa búza pótszerződésével segíti dolgozó népünk jobb ellátását. A cséplés még itt is folyamatban van, de a leszerződött 850 mázsa búzából eddig már 625 mázsát átadtak a terményforgalminak. Az elszállított búza meny- nyiségét növeli még az a 800 mázsa is, amelyet földadó címén vittek be az állam magtárába. Ettől függetlenül itt is folyamatosan halad az előleg- osztás, sőt olyan esetekkel is találkozhatunk, amikor a szövetkezeti tagok a járadék gabonájukból adnak el az államnak. A szövetkezetben mintegy 200 mázsát tesz ki ez a mennyiség, mert sok szövetkezeti tag kiszámította már, hogy érdemesebb ha így, együttesen az államnak adja el fölös terményét. Ha így értékesítik búzájukat a szövetkezeti tagok, akkor a 212 forintos ár helyett felárral számítva 240 forintot kapnak minden mázsa búzájukért, de még ez is növekedik a 82-es fajsúlyú, alacsony víztartalmú gabonák után számított újabb felárakkal. A szövetkezet egyik vonta- tósa, Deáki Károly, öt mázsa búzát ad el ilyen módon az államnak. A jó példának számos követője akadt, így többek között Tóth Antal is, aki négy mázsa búzát értékesít közösségi alapon, növelve ezzel a szövetkezet pótszerződésre kötött gabonaszállításának mennyiségét. Kedvezően nyilatkozik a gabona-pótszerződések helyzetéről a járás egyik legnagyobb közös gazdaságának, a a sarudi Kossuth Termelő- szövetkezet... ... vezetősége is. Ez a közel 5 ezer holdon gazdálkodó szövetkezet eredetileg 20 vagon kenyérgabona átadására kötött szerződést, de ezzel szemben a pótszerződések során 30 vagonnal adtak át az államnak. Az elszállított 10 vagonos többlet a különféle felárakkal együtt 250 000 forint bevételt jelent a szövetkezetnek. A Kossuth Tsz gabonáinak zömét kombájn aratta, így idejekorán magtárba gyűlt minden gabonájuk, és időben el is tudták szállítani az államnak járó részt. Az adóbúzával és a cséplőgéprésszel kibővítve a leszerződött mennyiséget ösz- szesen 56 vagon búzát adtak el a terményforgalminak. Közel 1000 hold búzavetése volt az idén ennek a szövetkezetnek, s a betervezett 10 mázsás átlag helyett 13 és fél mázsás holdankénti átlaggal fizetett a búza. Érthető hát, hogy bőven jutott állami eladásra és a tagságnak is egyaránt. A szövetkezet tagjai is megkapták már munkaegységenként a búzaelőleget. A szövetkezet vezetői most nem akarnak felelőtlen ígéreteket tenni, de úgy gondolják, hogy majd a végleges elszámoláskor — ha a vetőmagnak valót félre teszik, és a tagságot is kielégítik —, minden bizonnyal még az eddigieken felül 5 vagon búzát tudnak még állami szükségletre eladni, s így ők is a lehető legmesz- szebbmenőkig teljesítik az állammal szembeni kötelességüket. Császár István Nézzünk meg egy-két példát. A Heves megyei Építőanyagipari Vállalat, melynek Hatvanban, Selypen, Kere- csenden és Kaiban van üzeme, évente 16 millió téglát gyárt, öt év alatt megduplázták a téglagyártást. Évi 16 millió téglából sok családi ház, iskola és egyéb épületet emeltek. Aránylag kis költséggel, jórészt saját erőből bővitették a kemencéket és szárítókat, rendezték a telepeket, új és jobb anyagot adó agyagbányát nyitottak. Legutóbb a belső szállítást szervezték át, kuli kocsikon gördül a nyerstégla, bővültek a száritószínek. Igaz. a tanácsi irányítás alatt működő téglagyárak nem olyan modernek. mint az új mátra- derecskei, de nem is költöttek azokra 70 millió forintot. A selypi gyár termelését majdnem teljes egészében Petőfibánya veszi át. így elmondhatjuk, hogy helyben termelik a nyersanyagot és a szomszédban használják fel a gyár termékét. A káli cementüzem betongyűrűit és mozaiklapját közvetlenül veszi át a kereskedelem. Nagy szükség van a részleg termékeire és az is nagy előny, hogy nem keli messzire szállítani az árut. A Gyöngyösi Ruházati é6 Kárpitosipari Vállalat termékeit ismerik a megyében, de azon túl is. Férfi fehérneműket. férfi, fiú és női Megyénkben 29 vállalat tartozik a tanácsok felügyelete és irányítása alá. Építő-, vasipari, vegyes- és kommunális vállalatai vannak a tanácsoknak. Ebből kitűnik, hogy a tanácsoknak ágazaton belül, vagy ágazatok között elsősorban a területi összefogást kell biztosítani. A helyi szükségletek és lehetőségek összhangját kell megoldani, az irányításnak a vállalatok közötti kooperációt is szolgálni kell. Az elmúlt évek tapasztalatai alapján elmondhatjuk, hogy megerősödtek és fejlődtek a „kis” vállalatok, javult az irányítás színvonala, jobb a műszaki és egyéb szakmai irányítás. Persze, nem tartunk még ott, hogy a helyi vállalatok vezetői, a tanácsi apparátus teljes mértékben elsajátította volna a nagy gyakorlattal rendelkező központi szervek vezetési módszereit. Itt a lehetőségek mások, de a követelmények növekszenek. A Statisztika! Hivatal jelentései, a mérleg- beszámolók és nem utolsósorban a termékek minőség» arról tanúskodik, hogy évről- évre, egyre jobban felzárkózik a tanácsi ipar. Ezzel javul a lakosság ellátása é' erősödik a tanácsok gazdasí gi önállósága. Dr. Fazekas László A román könnyűipar termelési kapacitásának növekedése Romániában jelenleg nagyszabású munkálatok folynak a könnyűipari gyárak korszerűsítésére, termelésének kiterjesztésére. Az ország 14 vállalatában az ehhez szükséges berendezések és felszerelések felállítása javában folyik. Még az év vége előtt a könnyűipari vállalatok termelési kapacitása 1 200 000 négyzetméternyi műszálból készített szövettel, 9 00 tonna kártolt gyapotfonalla 300 000 négyzetméternyi len vászonnal, 5600 tonna bőrre 200 tonna díszített fajánszárú val, 100 tonna finomüvegáru val, stb. emelkedik. A könnyűipar globális tér melése mostantól egészen 196E ig mintegy 2,1-szeresével eme' kedik 1959-hez viszonyítva.
