Népújság, 1961. augusztus (12. évfolyam, 179-205. szám)
1961-08-09 / 186. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS NAPILAPJA XII. évfolyam, 186. szám ÁRA: 50 FILLÉR 1961. augusztus 9., szerda népe várja Tyitov őrnagyot Moszkva népe valóságos nemzeti ünnep előtti hangulatban várja a több mint huszonötórás űrutazásról visszatért German Sztyepanovics Tyitov őrnagyot. A szovjet főváros főútvonalait zászlódíszbe vonják a világ második űrhajósának érkezése alkalmából. A hírek szerint Tyitov őrnagy ma délelőtt tizenegy óra tájban IL—18, mintájú repülőgépen, valószínűleg Jurij Gagarinnal együtt érkezik Moszkvába a vnukovói repülőtérre, ahol a párt és a kormány vezetői fogadják. Tyitov őrnagy itt jelentést tesz feladata teljesítéséről. Ezt követően az űrhajós pilóta a szovjet nép vezetőivel, s családjának tagjaival együtt a Lenin sugárúton a Vörös térre hajtat, ahol nagygyűlést rendeznek tiszteletére. A gyűlésen valószínűleg N. Sz. Hruscsov is rövid beszédet mond. A Vörös téri nagygyűlés után a moszkvaiak felvonulására kerül sor, majd a kora délutáni órákban kezdetét veszi a nagyszabású fogadás. A moszkvai televízió ma délelőtt, magyar idő szerint körülbelül 10,40 órakor közvetíti German Sztyepanovics Tyitov érkezését, majd a Vörös téri nagygyűlést. A magyar televízió ebben az időpontban megkísérli a moszkvai TV adásának közvetítését. Hruscsov beszéde Tyitov őrnagy űrutazásáról, a szovjet népgazdaság sikereiről, az SZKP programtervezetéről és a német békeszerződésről N. Sz. Hruscsov, a szovjet Minisztertanács elnöke, az SZKP Központi Bizottságának első titkára augusztus 7-én a szovjet rádióban és televízióban beszédet mondott. A beszé- iet az alábbiakban részletesen ismertetjük. Hazánk államférfiainak rádió- és televíziós beszédei immár hagyományosak. Ma röviden arról kívánok beszélői, hogyan mennek a dolgok nálunk, a mi hazánkban, utána pedig nemzetközi kérdésekkel szeretnék foglalkozni. Hruscsov mindenekelőtt sze- rencsekívánatait fejezte ki minden szovjet dolgozónak az áj, nagy győzelem alkalmából, abból az alkalomból, hogy a Vosztok 2. űrhaj ó-szputnyik $ikérésén befejezte űrrepülőiét Ez a repülés önmagáért be- izél — mondotta. — Ennek alapján az emberiség újabb nagy lépést tett a bolygóközi cözlekedés megvalósításának ltján. Az SZKP Központi Bizott- iágának, a Szovjetunió Legalsóbb Tanácsa Elnökséginek ■s a szovjet kormánynak a levében újból forró, szívélyes ókívánságaimat fejezem ki a zovjet nép, a kommunista járt bátor fiának, German sztyepanovics Tyitovnak. Gra- ulálok kiváló tudósainknak, ervezőinknek, mérnökeinknek is munkásainknak, mindazoknak, akik munkájukkal előkészítették és megvalósították ezt a szovjet hazánknak nagy dicsőséget szerző újabb, kiváló hőstettet. Mint bizonyára emlékeznek rá, hétéves tervünk ellenőrző számai nagyságukkal világszerte meglepetést keltettek. A szovjet hétéves terv örömet és lelkesedést váltott ki barátainkban, a szocializmus ellenségeit pedig elcsüggesztette. Akadtak külföldön olyan, barátainknak éppen nem mondható elemek, akik a régi nótát fújva, sietve kijelentették, hogy a hétéves terv nem valósítható meg. Az élet roppant nevetségessé tette ezeket az imperialista zsoldban álló har- sonázókat. Munkásaink, kolhozparasztjaink, mérnökeink, tudósaink a szocialista haza dicsőségére végzett kiváló munkásságukkal nemcsak azt bizonyították be, hogy a hétéves terv reális, hanem e tervet még módosították is: emelték az eredetileg célul kitűzött számokat. Ezek a módosítások — enyhén szólva — kényelmetlen helyzetbe hozták a kapitalista világ kishitű és bajkeverő elemeit. Az ipar és a mezőgazdaság sikerei Hruscsov ezután ismertette 961. első félévének termelési íredményeit, s rámutatott irra, hogy a hétéves terv első :ét és fél éve alatt 15 milliárd i terven felüli iparcikkterme- és. — Fontos megemlíteni — olytatta —, hogy a hétéves érv két és fél esztendeje alatt igyanannyi iparcikket állítot- ■unk elő, mint amennyit az '.gész, 1951-től 1955-ig terjedő ötéves terv alatt. A termelési tervek túlszárnyalása és a termelési önköltség csökkentése alapján növekedtek a felhalmozások is lehetővé vált, hogy körülbelül újabb 3 milliárd rubelt fordítsunk könnyűipari beruházásokra. Ezután azokról az üzemektől, gyárakról mondott néhány szót, amelyek nem teljesítik érvükét. Most arról szeretnék beszélni, hogyan alakul mezőgazdaságunk helyzete. A legutóbbi iét évben mezőgazdasági termékeink termelésének színvonala alacsonyabb volt, mint aminőre lehetőségeink vannak. Ez bizonyos nehézségeket okozott a városok hússal, tejjel, és zsiradékkal való ellátásában. Sok embert érdekel az a kérdés, vajon az idén milyenek terméskilátásaink, hiszen a mezőgazdaság fejlődésétől sokban függ a nép jólétének növekedése. Az idén a mezőgazdasági termékek betakarítása és felvásárlása szemlátomást olyan lesz, amilyen még nem volt a szovjet hatalom éveiben. Hruscsov elmondotta, hogy a mezőgazdasági termények vetésterülete összesen meghaladja a 204 millió hektárt. -Ez több, mint bármikor ezérótt. Az állatállomány adatait ismertetve, megállapította, hogy „megvan a jó alap állat- tenyésztésünk újabb fellendítésére”. Hruscsov emlékeztetett arra, hogy az SZKP Központi Bizottságának januári plénuma nem bánt valami kesztyűs kézzel egy olyan nagy köztársaság vezetőivel, mint Ukrajna; keményen megbírálták őket a komoly hiányosságokért. Ukrajna vezető funkcionáriusai levonták a bírálatból a helyes, pártszerü következtetéseket, átszervezték munkájukat, mozgósították a nép anyagi és szellemi erőit. Az Ukrán Köztársaság az idén nagy sikereket vív ki a mezőgazdaság fejlesztésében. Augusztus 5-ig az ukrajnai kolhozok és szovhozok 552 millió púd szemesterményt, fő. ként búzát adtak el az államnak. Ezzel szemben Ukrajna tavaly — a kukoricát is deéct- ve — egész évben 359 millió púd szemesterményt adott el az államnak. Ukrajna dolgozói, kommunistái, komszomolistái igazi hősiességet tanúsítottak — mondotta a továbbiakban Hruscsov —, jól meg tudták szervezni a munkát és nagy sikereket arattak. Érdeme van ebben az Ukrán Kommunista Párt Központi Bizottságának, a köztársaság minisztertanácsának, a területi és járási pártbizottságoknak, a területi és járási tanácsok végrehajtó bizottságainak, a népgazdasági tanácsoknak, a párt alapszervezeteinek, a szakszervezeteknek, a komszomoloknak. Hruscsov ezután ismertette azokat a híreket, amelyek szerint a Szovjetunió minden területén jó termés várható, s a számítások szerint túlteljesítik a gabonafélék állami eladási tervét. Néhány szót a szűzföldekről. Ott még csak most kezdődik az aratás. A szűzföldterület és Szibéria vidékein, mint ismeretes. a gabonafélék sokkal később érnek be, és így korai lenne határozott számadatokat említeni. A szűzföldek köztársaságainak, határterületeinek és területeinek vezetői azonban szintén azt mondják, hogy teljesítik, sőt talán túl is szárnyalják a terveket. Ilyenformán, ha az OSZSZSZK Ukrajna és Kazahsztán teljesíti a terméshelyzet tanulmányozása alapján vállalt kötelezettségeit, az állam körülbelül egymilliárd púd szemesterménnyel többet vásárolhat majd fel, mint tavaly, önök természetesen megértik, hogy ez népünk nagy sikere lesz. A vetőmagkészlet kihasítása, valamint a szemestermény eladása után a kolhozoknak — a helyi funkcionáriusok számításai szerint — meglesz a szükséges mennyiségű szemesterményük, hogy a munkaegységek alapján és teljes kiegyenlítésül kiosszák a kolhozparasztok járandóságait és meglesz a kellő mennyiségű szemesterményük takarmányozási célokra is. A mezőgazdaságban most a fő feladat, hogy idejében, jól, veszteség nélkül betakarítsák és megóvják a termést. A Szovjetunió népei megfeszítik erejüket, hogy a mező- gazdaság sikerei szakadatlanul növekedjenek. S mint láthatják, az idén lehetőségünk nyílik, hogy lényegesen több mezőgazdasági terméket termeljünk. Mihelyt pedig lesz gabona, lesz takarmány, fejlődni fog az állattenyésztés is, növekszik a hús, a tej és a zsiradékfélék termelése, javul a lakosság ellátása. A kommunizmus történelmi küldetése Egész népgazdaságunk fejlesztésének távlatai grandiózusak. E távlatokat a Szovjetunió Kommunista Pártjának új programtervezete tárja fel. Noha kevés idő telt el a programtervezet közzététele óta, Hruscsov kijelentette: Már most teljes bizonyossággal elmondhatjuk, hogy az egész szovjet nép egyhangúlag helyesli pártunk programtervezetét. A gyűléseken, a sajtóban, a rádióban, és a televízióban a szovjet dolgozók kifejezésre juttatják, hogy büszkék lenini pártjukra, nagy szocialista hazájukra. Az új programtervezetet áthatja a kommunista alkotómunka, békeszeretet és internacionalizmus szelleme. Minden országban megtalálható barátaink, s a szocialista és a kapitalista országok testvéri marxista—leninista pártjai helyeslik ezt a tervezetet és hangsúlyozzák, hogy történelmi jelentősége van a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom szempontjából. Ügy ítélik meg a Szovjetunió Kommunista Pártja programját, hogy ez korunk kimas- lóan fontos dokumentuma, amely nagymértékben hozzájárul a marxista—leninista elmélet fejlesztéséhez. Mi biztosra vesszük — folytatta —, hogy az új program eszméi megtalálják az utat szerte a világon minden ember agyához és szívéhez. Élénk visszhangot keltenek a program ihletett szavai, amelyek szerint a kommunizmusnak az a történelmi küldetése, hogy minden embert megszabadítson a társadalmi egyenlőtlenségtől, az elnyomás és a kizsákmányolás valamennyi formájától, a háború borzalmaitól; a kommunizmus a békét, a munkát, a szabadsáA Szovjetuniónak országoknak nem Aki biztosra veszi társadalmi rendszere gazdasági győzelmét — mondotta —, az nem tartja szükségesnek, hogy fegyveres erővel erőszakolja rá a maga rendszerét más népekre. Mi ezért ezt mondjuk a kapitalista országok vezetőinek: tegyük meg döntőbíróknak a népeket, a történelmet, döntsék el ők, melyik rendszer életképesebb és haladóbb, a szocialista-e, vagy a kapitalista. A népek majd szabadon választanak, s az a rendszer győz, amelyik jobban kielégíti majd az emberek anyagi és szellemi szükségleteit. A Szovjetuniónak, más szocialista országokhoz hasonlóan, nem érdeke a háború, sőt mindent elkövet, hogy áthághatatlan akadályokat -gördítsen az imperialisták elé, akik háborúkat akarnak kirobbantani. A kommunisták mindenkor elsődleges feladatúknak tekintették a békéhar- cot. Közös nézeteinket, követeléseinket és akcióprogramunkat a kommunista és munkáspártok tavalyi moszkvai tanácskozásán elfogadott Nyilatkozat tartalmazza. Az imperializmus ideológusai tudatosan kiforgatják a nyilatkozat értelmét, rágalmazzák a kommunistákat, rájuk fogják, hogy háború útján akarják megoldani a vitás nemzetközi kérdéseket. Ez azonban szemenszedett hazugság. Aki vesz magának annyi fáradságot, hogy elmélyedjen a moszkvai tanácskozás dokumentumainak tartalmában, az meggyőződhet róla, hogy a szocialista országok és a kommunista testvérpártok mindnyájan határozott és meggyőződéses ellenzői az államok közti háborúnak. Mi a békés együttélés, nem pedig a háború külpolitikáját folytatjuk. Éppen a kommunisták akarják kiküszöbölni az emberi társadalom életéből az államok közti háborút. Ez a szovjet általános és teljes leszerelési javaslatok értelme. Ha sikerülne megegyeznünk a nyugati hatalmakkal a szigogot, a népek egyenlőségét és boldogságát juttatja uralomra a földön. és más szocialista érdeke a háború rú nemzetközi ellenőrzéssel megvalósítandó általános és teljes leszerelésben, más kérdések is megoldódnának. Megvalósulna például a nukleáris fegyverek kipróbálásának és gyártásának betiltása, s a felhalmozott atom- és hidrogénfegyverkészletek teljes megsemmisítése. Ám telnek-múlnak az évek, mindenféle leszerelési bizottságok alakultak, de egy tapodtat sem jutottunk előre. A leszerelési szakértők beleragadtak a tárgyalásokba, mint legyek a mézbe. Mi az oka ennek? Miért ütköznek a Szovjetuniónak és más békeszerető országoknak a leszerelési megegyezés elérésére tett erőfeszítései a tőkés államok ellenállásának merev falába? Azért, mert az imperialisták nem mondtak le arról a tervről, hogy fegyveres harchoz folyamodnak a szocializmussal és a békeszerető népekkel szemben. A profithajsza, a gyűlöletes nyereségvágy és kizsákmányolásra törekvés szüli az imperialisták agresszív háborúit. A kapitalista monopóliumok a második világháború befejezése után országaik gazdasági fejlesztésének elválaszthatatlan részévé tették a háborús készülődést, a fegyverkezési hajszát. Az imperialistákat egyre nagyobb félelem fogja el a szocializmus országainak sikerei láttán, gyűlölettel fordulnak a kommunizmus ellen. Gyűlölik a szocialista világrendszer nagyszerű sikereit, gyűlöletes előttük, hogy a szocialista rendszer vonzóerőt gyakorol a szabadságukért és függetlenségükért harcoló népekre. Az imperializmus ideológusainak szeme láttára omlanak össze azok a fogalmak, amelyekben a kapitalista világ eddig élt. Évről évre csökken a távolság a Szovjetunió és az Egyesült Államok ipari és mezőgazdasági termelésének színvonala között és már nincs messze az a nap, amikor egyvonalba kerülünk Amerikával és kezdjük majd megelőzni. Akik az antikommunizmust teszik politikájuk alapjává Egyes imperialista személyiségek a szocialista országokkal szemben érzett osztálygyűlölettől élvakítva: az antikommunizmust teszik kül- pilitikájuk alapjává. Régi nóta ez, amelyet már jól ismerünk az „antikomintern paktum” és a Berlin—Róma tengely idejéből. Vajon mi maradt ezekből? A tengely összetört és a történelem szemétdombjára kerültek az „antikomintern paktum” bősz megalkotói is! Az Amerikai Egyesült Államok és a többi nyugati hatalom háború céljából fokozza erejét. Ezek az országok óriási összegeket fordítanak fegyverkezésre. A legutóbbi tizenkét év alatt az Egyesült Államok közvetlen katonai kiadásai több mint háromszorosára növekedtek. Az idén az Egyesült Államok 53 milliárd dollárt szándékozik költeni katonai célokra. Ezenkívül az Egyesült Államok elnöke nemrég újabb 3 és fél milliárd dollárt követelt hasonló célra. Nyugat-Né- metország a legutóbbi évtizedben hivatalos, nyilván szépített adatok szerint csaknem annyit költött katonai célokra, mint Hitler 1933-tól a második világháború kezdetéig. (Folytatás a 2. oldalon.)
