Népújság, 1961. augusztus (12. évfolyam, 179-205. szám)
1961-08-04 / 182. szám
4 NÉPÚJSÁG IMI. augusztus 4., péntek iSfBSf Értékes válasz Kéhány héttel ezelőtt e lap hasábjain panaszoltuk fel, hogy az egri Park Szálló halijában nem lehet találni képes albumot, amely az idevetődő nagyszámú idegennek egy kis „ízelítőt?’ adna a város szépségéből, műemlékeiből. A válasz megérkezett a „Széljegyzetére: bárki ott találhatja a szálló halijában. Szép és érdekes felvételek Egerről. Minden írott válasznál többet ér az ilyen „fényképezett” válasz. Köszönjük — az idegenek nevébeni — HAT HÓNAP alatt 4650 kötet könyvet kölcsönzött a megyei művelődési autó könyvtára. Ez a szám majdnem félezerrel magasabb a tavalyi eredménynél. — A MEGYE kisipari termelőszövetkezeteinek tagjai közül kétszázan vettek részt rendszeresen az elmúlt félévben az ismeretterjesztő előadássorozatokon és a munkás- akadémiákon. Az új ismeretterjesztési évadban a szövetkezet vezetői a szakmai tárgyú előadások számának gyarapításával akarják növelni a hallgatók tudását. — ÍZLÉSES, művészi kiállítású kiadványok segítségével ismerkedhetnek meg a megye lakói az NDK dolgozóinak életével. Kiemelkedik közülük az NDK eredményeit, társadalmi, gazdasági, politikai berendezését leíró Kis Lexikon és a német hétéves terv eredményeit és perspektíváit bemutató Hét történelmi esztendő című ösz- szeállítás. A könyvecskét a Hazafias Népfront aktivistái terjesztik. — 80 EZER forinttal teljesítették túl félévi tervüket a megye ruhaipari szövetkezetei. A 100,3 százalékos tervteljesítés biztató ígéret arra, hogy az év végére sikerül megtermelni a majdnem kétmillió forint értékű árut. — JELENLEG három új front megnyitásán dolgoznak az Egercsehi Bányaüzemben. Az új munkahelyek hamarosan megkezdik a „szenelést”. Beszélgetésből — tudósítás RÖTiden az egri színház köretkező évi munkájáról A télhez hozzátartozik a színház. Ez az igazság, s jó, hogy itt tartunk: a vidéki városban is megvan a lehetősége annak, hogy az embernek sok szép és igaz művel ismerkedjenek meg, s a nemes szórakozás éppenúgy életük tartozéka legyen, mint a mindennapi munka. Egerben most az érdeklődés középpontjában áll a színház, jobban, mint valaha. Ez érthető is, mert az új játékhely, a hajdani trinitárius templom bizonyos egzotikumot ad a színháznak. Aztán az is nagyon sok embert érdekel, hogy mit jelent a rebesgetett szó: „repertoár” színház lesz az egri. Meg aztán a műsor, meg a táj- és a Kis Színház előadásai, egyszóval még mielőtt elkezdődik a tulajdonképpeni évad, sokan, sokat szeretnének hallani az új dolgokról. Perlaky Kornél személyében új szervezőt kapott a színház. Vele beszélgettünk az elmúlt napokban és most néhány érdekes dolgot a nagyközönség elé, elsősorban a színházat szerető, színházba járó közönség elé tárunk. — Mit jelent a repertoár jelleg? — Azt, hogy a színház több bemutatót tart, s felváltva játssza a darabokat. így a tavalyi 12 bemutató helyett 18 bemutatót kap a közönség. A premier továbbra is pénteki napon lesz, de nem egyfolytában játsszák a bemutatott darabot, hanem hetenként három különböző előadást kap a EGRI VÖRÖS CSILLAG A góllövő zenész EGRI BRODY Rátarti fickó EGRI KERTMOZI Kenyér, szerelem, féltékenység GYÖNGYÖSI PUSKIN Feltámadás GYÖNGYÖSI SZABADSÁG Cirkuszművészek HATVANI VÖRÖS CSILLAG A búcsú HATVANI KOSSUTH Az utolsó és az első nap PÉTERVÁSÁRA Nincs előadás HEVES A kalandor FÜZESABONY Oz, a csodák csodája színházlátogató. Egy évadban tizennyolc új darab kerül bemutatásra. — A bérletesek hogyan kapják meg igényeik szerint a régi helyüket? — Először is, el kell mondanom azt, hogy az új játékhelyen körülbelül 100 férőhellyel kevesebb van. De gyorsan hozzáteszem azt, hogy a bérletesek augusztus 20-ig első sorban válogathatnak az új helyekben, hiszen a nézőtér rajza a kezükben van, plakáton hirdetjük, s helyszínein is volt már nem egy, aki megnézte. A régi bérletesek bizalmát mutatja az, hogy már eddig mintegy 45 százalék biztosította a helyét a következő évadra. A bérlet ára változatlan, két pótszelvényes, amelyek bármelyik előadásra beválthatók. Az ifjúsági bérlet és a főiskolás bérlet is biztosított A Gárdonyi bérlet marad a premierre. — Mikor nyit a színház? — Hát... Igen: „hát...”, ez még nem egészen biztos, de valamikor novemberben. — Addig hol és mit játszik a színház? — Tájelőadásban mutatjuk be az új darabokat, s szeretnénk, ha az idén bemutató várossá tehetnénk Gyöngyöst, s ott mutatnánk be az elkészült darabokat. Minden esetre, mire az egri színház nyit, addigra a hat új darab már készen áll. — Lesz-e valami „újítás” a tájelőadásban? — Annyiban, hogy ahol jobban igénylik az előadásokat, ott bevezetjük a bérletet, ami nem olyan, mint az egri, hanem csupán biztosítja az előadásokon való részvételt. Minden szelvénv 15 százalékos ked- kedvezményű jegyváltásra jogosít. A tájra ki viszünk minden városi produkciót. Perlaky Kornél még elmondott néhány dolgot a többi között azt is, hogy az évadnyitás előtt még több plakát és ismertető jelenik meg az utcákon, s hogy a bérletesek négyoldalas ismertetőt kapnak a bemutatásra kerülő darabokról. — Nem árulunk zsákbamacskát — mondja befejezésül nevetve, s ha el is hisszük ezt neki, mégis jó az elgondolás, hogy előre ismertetik a darabokat, mert több ősbemutató is lesz, s azért nem árt az, ha az ember tudja, mire adja ki a pénzét A közönség nagy érdeklődése a színház következő évi munkája, tervei iránt, arra enged következtetni, hogy nem közömbös az egrieknek, de a vidékieknek sem, hogy mi folyik Thália templomában. Ebben az évben most még csak annyit mondhatunk — reméljük, még jobb és melegebb lesz a kapcsolat a színház és a közönség között, s ez nem utolsósorban a szervezőmunkán is múlik! A. É. díszes zászló hirdette az ünne/VS/VSAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAi^VVVVVNAAAAA/VVNAA/V\AAAAAAAAAA^S^^AA/V\^vAyVVV\AAAAAAAA/>/NAA/VVVVVVVVVN 1961. AUGUSZTUS 4., PÉNTEK: DOMONKOS 20 évvel ezelőtt; 1941. augusztus 4-én halt meg BABITS MIHÁLY költő, író, esztétikus. Már első verseskötetei kitűntek formaművészetükkel és színes nyelvezetükkel. (Levelek írisz koszorújából; Herceg, Hátha megjön a tél is). Az I. világháború alatt állást foglalt a háború ellen, Húsvét előtt című verse miatt tanári állásából elbocsátották. A Nyugat munkatársa; majd szerkesztője volt. Regényei (A Gólyakalifa, Kártyavár) és novellái a századforduló dzsentrivilágának pusztulását ábrázolják. Kiváló műfordító volt (Dante: Isteni színjátékát, angol, német; francia és görög költők műveiből fordított.) Jelentős műve az Európai irodalom története. 330 évvel ezelőtt, 1631-ben e napon született angol költő, az ún. ;,hősi színmű” megteremtője, a zadbeli klasszicizmus fő képviselője. 1914. augusztus 4-ét tekintjük az I. világháború kezdetének: az első harccselekmény az volt, hogy a német csapatok átlépték Belgium határát. ;,Mire a lombok lehullanak, katonáim győzelmesen hazatérnek” — hirdette n. Vilmos császár. Milliók soha sem tértek haza, s akik négy; vérrel áztatott év után visszajöttek, azok sem találták a Hohenzollerneket Németországban. le^a BABITS MIHÁLY JOHN DRYDEN XVII. száNévadó ünnepség Pétervásárán és Recsken Talán még sohasem volt olyan szépen feldíszítve a pé- tervásári kultúrház nagyterme, mint az elmúlt vasárnapon. A virágdíszbe öltöztetett nagyterem közepén vörös drapériával letakart asztal állt, rajta Tréfán kívül ... ezt láttuk Mátrafüreden Hatvanban pi napot és felirat: A községi tanács nevében köszöntjük az újszülöttet. A hirdetett időre az érdeklődők megtöltötték a termet és a virágokat szorongató úttörők sorfala között érkezett a terembe a család és a névadó szülők. Kovács Sándor VB-titkár szavai után félénken, csendben hangzottak el a fogadalom szavai: „ünnepélyesen fogadjuk, hogy Katalin nevű gyermekünket becsületes, a dolgozó néphez hű emberré neveljük.” A névadó szülők, Nógrádi Lászlóék is fogadalmat tettek, hogy vigyázzák a kis újszülött Mészáros Katika életét, nehogy valami megrontsa boldogságát. Az ünnepi beszédre először az úttörők köszöntése következett, majd a társadalmi szervek, jó barátok üdvözölték a szülőket és nyújtották át ajándékaikat. A rövid kis ünnepség örökre felejthetetlen emlékként marad meg a jelenlevők szívében. Ezen a napon ugyancsak szocialista névadót tartottak Recsken. (—ács) HOL Di JÁNOS : v. A csendőrőrmester civilben feszített, tudtuk, hogy a bá- nyamester szőke hajú lányának teszi a szépet, és szeretné feleségül venni. Hogy Ildikó milyen érzelmekkel viseltetett iránta, ezt nem tudtuk, de azt igen, és most is láttuk, hogy gyönyörű lány. Apja termetét örökölte, magas, sudár termetű, hosszú haja hullámosán, szőkén omlott vállára. Inkább fitos, mint szabályos orra kissé kacérrá tette arckifejezését, de ha az emberfia közelről nézett mélységesen kék szemébe, csendes borongást, halk, titkolt bánatot vélt felfedezni bennük! Mozdulatai lágyak, harmonikusak voltak, s valami kellemes, szelíd báj sugárzott lényéből. Most is, ahogy ott ült a dundi főmér- nökné mellett, inkább őt figyelték, mint Tátrait, aki feszesen tapadó mellényzsebéből alig tudta előráncigálni vastagláncú aranyóráját. Kropiczki csendet intett, a poharakat letették, tudtok, hogy a főmérnök most fogja megnyitni a bált és tolmácsolni a társulat újévi jókívánságait. Tátrai végre felállt és harsány torokköszörülés után fáradt, életúnt, monoton hangon megszólalt: — Emberek! A társulat nevében üdvözöllek benneteket és kívánom, hogy az 1939-es év sok munkát, egészséget és békességet hozzon számotokra. Tudjátok, az elmúlt évben sok bajunk volt, háromszor ugrott nyakunk közé a futóhomok, és nyolc kereszttel szaporodott a temető. Vigyázzatok jobban, mert életet nem tud adni a társulat. A társulat atyailag gondoskodik rólatok, s bár ezzel igen nagy áldozatot hoz, elhatározta, hogy az 1939-es évben a barakkot lebontatja és újat építtet. Tehát. .. — Nyolc év óta minden újévkor bejelenti ezt a főmérnök úr — rikoltott közbe Kropiczki, és ezzel a hallgató, ünnepélyes arcok elvigyorogtak. A főmérnök azonban fáradtan legyintett és zavartalanul tovább folytatta: — ... Tehát lesz új barakk. Most pedig utasítom a lő- mestert, készüljön fel az új év üdvözlésére. Utasítom, hogy 39 patront lőjön el pont éjfélkor. A zenekart utasítom, hogy ugyanakkor játssza el a Bányász Himnuszt. Most pedig... tíz óra, megnyitom a bált! Mindenki tapsolt, dübörögtek a lábak, felrikoltott a fuvola, a nagytrombita elbődült. Az asztalokat félrerángatták, s a cigaretta- és pipafüstös, virsliszagú felolvasóban kezdetét vette a tánc. »** A lövések pont éjfélkor eldördültek. Sorban, egymás után robbantak a patronok, az ablakok bele-beleremegtek, a bányászzenekar a „Szerencse fel”-t játszotta. Kropiczki kissé imbolyogva emelkedett fel pálinka-áztatta asztalunk mellől, kezében pálinkával színültig töltött bádogbögrével (Blum már nem adott poharat), és végigpillantva rajtunk, megszólalt: — Nahát, fiaim, megint közelebb kerültünk a sírhoz. Ez persze ne keserítsen el benneteket, mert várnak az angyalok. Ne vigyorogj, Tocseff, mert hozzád vágom a bögrét! Igenis, az angyalok várnak bennünket odaát! Emlékezzetek, mit mondott a pópa hús- vétkor, amikor a barakkban járt. No, majd eszetekbe juttatom. Azt mondta: „Legyetek türelmesek, mert a földi élet nyomorúságáért halálotok után nagy boldogságban lesz részetek.” Nahát, azért mondom. Tehát ne zúgolódjatok, ha fizetéskor üres a boríték, ha a melegben lerohad rólatok a hús, vagy ha havonként csak egyszer zabálhatjátok tele magatokat hússal. Csókoljatok kezet a csendőrnek a pofonokért és viseljétek türelmesen a poloskák lakmározá- sát! Nahát, azért morfdom. Hé, Blum! — oldította el magát. — Hé, poharat adj, te apaszomo- rító! Poharat adj, poharat! Hadd igyunk az urak egészségére. Blum sietve jött. Fél kezében szakálla, a másikban egy vastag söröskorsó. Levágta Kropiczki elé az asztalra: — Nesze, te ördögfia! Esz nem tudsz eltörni! Kropiczki áttöltötte bádogbögréjéből a pálinkát a sörös- kriglibe és ránk üvöltött: — Mindenki iszik, az urak egészségére! Először ő vágta a poharat a földhöz, de úgy, hogy ezer darabra tört, aztán a mji bádogbögréink puffantak a földön. Mindez pillanatok alatt történt, a zene szólt, a kályha körül verejtékező arcok táncoltak, köztük a bányamester lánya a csendőrrel. Kropiczki- nek Gyorgyéra villant a szeme: — Hét, Györgye fiam, elmernéd-e kérni a platoneltől Ildikót? A fiú igent intett, szép, feelmerengve, hosszú percekig nézte Ildikót. Mi áhítatosan figyeltünk, néztük Györgyét, aki udvariasan meghajolt előttük és a következő percben karjaiba kapva Ildikót, tangózni kezdtek. Azonnal megállapítottuk: nagyon egymáshoz illő, szép pár. Györgye néhányszor ránk pillantott, mosolygós, átszellemült arccal, s ez roppant büszkeséggel töltött el benio® illő, szép pár nünket. Meg az is, hogy fel merte kérni Ildikót. Györgyének a merészsége persze nagy szenzációt keltett. A táncolok megritkultak körülöttük, és kárörvendő arccal nézték a hoppon maradt csendőrt. Hogyne, hiszen egy jött-ment, egy barakkosi, fel merte kérni a bányamester lányát. De ez még semmi! . A fiú kitűnő táncos, jóképű, s Ildikón sem látszik, hogy sajnálná előkelő volt táncosát. Kropiczkinek fene jókedve támadt. Fekete kucsmáját lekapta fejéről, és felvágta s mestergerendáig. — Hű, a krisztusát, no, fiúk, még ez sem történt meg. Egy barakkosi táncol a bányamester lányával! Blum! Még öt litert! Az sem rontotta örömét, hogy a csendőr rövidesen visszakérte Ildikót. — Igyunk Györgye egészségére — ölelte magához a kipirult arcú fiút, aki a tánc óta mintha megváltozott volna. Legalábbis nekem feltűnt, hogy nagy barna szemében furcsa tüzek égnek, s hogy se nem lát, se nem hall, csak figyel, les, egyre a táncoló Ildikót nézve. És csodák csodája, a lány is minduntalan a fiúra pillantgatott. A csendőr vállán átmosolyog rá, s nézi-né- zi, míg el nem hallgat a zene. Györgyére úgy nézünk, mint egy győztes hadvezérre. Mindannyian sejtjük: Ildikónak is tetszik a fiú. És egy félóra múlva, amikor a bányamester elkiáltja magát: „hölgyvá- laSz!” még izgatottabbak leszünk. Nagy a füst, a zaj, az emberek külön csoportokba verődve dalolnak és mi Ildikót figyeljük. A csendőr mellette áll, várja (egész biztosra veszi), hogy a lány őt választja. Ildikó azonban kedvesen, pajkosan felvonja a vállát és mosolygó arccal megindul felénk. — Györgye! Te fiú! Ez a lány érted jön! — hebegi Kropiczki lázasan. (Folytatjuk.) Nagyon egymás] kete hajú, szabályos fejével. — Nosza, akkor rajta. De táncoltasd meg úgy, hogy... Györgye ment, pedig tudta, vakmerő lépésre bérelte fel az öreg. Hogyne ment volna, amikor a lány megérkezése óta egyre őt figyelte. Néhányszor én is rajtakaptam, ahogy
