Népújság, 1961. augusztus (12. évfolyam, 179-205. szám)

1961-08-01 / 179. szám

1961. augusztus 1., kedd 6ÍP0JSAO 3 Munkában a szövetkezet cséplőcsapata rosták, és természetesen a tel­jesítmény is növekszik. Mielőtt közelebbről megis­mernénk a cséplőcsapat tagja­it, el kell mondanunk, hogy a szövetkezet vezetői alapos kö­rültekintéssel szervezték meg ezeket a munkacsapatokat. Mindkét géphez három-három csapatot szerveztek és ezek a csapatok három naponként váltják egymást. A két cséplő­nél tehát összesen hat munka­csapat dolgozik az előbb is­mertetett váltással és ennek több előnye van. — Azért jó ez így, mondja az egyik kazalrakó, mert a váltások következtében nem válik unalmassá, egyhangúvá a munka, több idő jut a pihe­nésre közben, amíg, más mun­kára osztanak be bennünket. Nem fáradunk bele annyira, mintha 3—4 héten keresztül mindig egyfolytában csépelni kellene. — Másik előnye ennek a módszernek az, hogy a tagság zömét ezzel bevonták a gabona cséplésébe, s mindannyian jól kereshetnek. A szövetkezet vezetősége igen helyesen és ötletesen megszervezte a cséplőcsapatok közötti versenyt is. A hat csa­pat versenyét a cséplés befe­jeztével teljesítmény szerint értékelik, s az első csapat tag­jai 500, a másodiké 300, a har­madiké pedig 200 forintos ju­talomban részesülnek. Minden reggel 5 órakor lát­nak munkához a cséplőcsapat tagjai. Ma is a kora reggeli órákban kezdtek, és délutánra már a századik mázsán felül mérték a mázsások a gaboná­val teli zsákokat Fenn a ha­talmas kazal tetején Molnár László és Tóth Bertalan ado­gatja a kévéket a cséplőgép dobjára, ahol Szakáll György- né és Jacsó Istvánná veszik kézbe azokat, ök a kévevágók. Tőlük már az etetőhöz jut a kibontott kéve, amelyeket sza­porán nyel él a gyorsan forgó, fényes cséplőgépdob. Most ép­pen Boda József etető van fenn a gépen, társával Ferencz Barnabással váltják egymást Négy férfi is forgolódik fenn a hatalmas szalmakazalon. A nagy elevátor szünet nélkül ontja eléjük a friss szalmát Balogh Miklós, Tóth Sándor, Németh Béla, és Cseh József — a négy kazalrakó — hosszú- nyelű villákkal egyengeti el, rakja rendre a friss szalmát, és munkájuk nyomán egyre magasodik a kazal. A töreket szokás szerint asszonyok hord­ják. Itt dolgozik Bársony Lászlóné is, aki édesanyja he­lyett jött ide segíteni, de a többiek is serényen forgolód­nak a gép körül. Munkájuk kissé kellemetlen. Csípi őket a por, a szél szemükbe hordja a töreket, de azért jó kedvvel és szorgalmasan látják el felada­tukat. A törekkazlat szintén szokás szerint idős ember rak­ja, Nyeste Bertalan bácsi. nézzük meg I kvatg£ a zsákoknál dolgoznak, akik a tsz egész évi szorgalmas mun­kájának és a cséplőcsapat fá­radozásainak eredményét sze­dik zsákokba. A gép termény- csatornáin át vastag sugárban ömlik ki a tiszta, aranyszínű búzafolyam. Petrik Pál az egyik mázsás mélyen benyúl a zsákba, kiemel egy fél marék búzát, szeretettel nézi, mor- zsolgatja ujjaival, s elégedet­ten állapítja meg, az idén is jól fizetett a búza. Valóságos kis heggyé szaporodnának már a teli zsákok, ha a fogatok nem fuvaroznák innen. De szaporán jönnek-mennek a lo­vaskocsik, s a kocsisok öröm­mel újságolják, hogy eddig már több mint 30 vagon ter­més van benn a raktárakban, s ennek felét a kombájntól, fe­lét pedig a cséplőgépektől fu­varozták be. Természetesen hátra van még a java, és mire a cséplés véget ér, összesen 80 vagon termést takarít be a szö­vetkezet szorgalmas tagsága. A termésátlag elég jónak mondható. Vannak kimagasló eredmények egy-egy táblán, de figyelembe kell venni, hogy több új belépő volt, és azok még egyéni módon művelt szétszórt parcellákon levő ve­téseket hoztak be. Mindent egybevetve a Búzakalász Tsz az idén 12—13 mázsás holdan­ként! átlagot csépel el búzából, s ez igen jó eredmény. — Igaz, lehetne jobb is, de jövőre majd reméljük több is lesz — mondják a szövetkezet tagjai, a cséplőmunkások. Mindenki örül a jó termés­nek, minden ember szívesen dolgozik a cséplőnél annál is inkább, mivel itt szépen lehet keresni. Nem a kenyémekvaló megszerzése, nem a gond és szegénység készteti már eze­ket a tsz cséplőmunkásokat a jobb munkára. tel­nek ZÜG A CSÉPLŐGÉP, a zsákok, egymás után fogy­nak el a hatalmas kazal bú­zák, és szaporodik népünk jö­vő évi kenyémekvalója. A szövetkezet cséplőmunkásai szeretnék, ha augusztus köze­pére minden gabona zsákba kerülne, s nem kétséges, hogy további szorgalmuk és igyeke­zetük meg is hozza a várt eredményeket valóra válnak számításaik. Császár István Ki mit szeret? Nemrégiben a svéd televízió egyik rejtvényműsorának ti­zenkét nyertesét, tizenkét svéd nőt választás elé állítottak: ju­talmul televíziót, hűtőszek­rényt, vagy varrógépet akar­nak-e kapni? Ezzel egyúttal le akarták mérni a svéd nők ér­deklődési körét is. A jutalma- zottak közül nyolc nő az auto­mata-varrógép mellett döntött, ketten hűtőszekrényt, ketten pedig televíziót választottak. fl legtöbb veszélynek a jugoszláv gyalogosok vannak kitéve Nemzetközi statisztikai ada­tokból kitűnik, hogy Európá­ban a jugoszláv gyalogjárók vannak leginkább kitéve a közlekedési balesetek veszé­lyeinek. A kimutatás szerint Jugoszláviában ezer gépkocsi­ra számítva 57,6 közlekedési baleset történik. Nyugat-Né- metországban az arány 51,1, Belgiumban 52,1, Olaszország­ban 21,1 és Norvégiában 13,6. Milliókat ér a lehullott csapadék a kertészetekben Két napon át áztatta a sűrű eső a földeket A megye területét szomba­ton déltől hétfő reggelig áztatta a sűrű, csendes eső. Két nap alatt 57 milliméter csapadék hullott a földekre. Megkértük Koós Viktort, a Heves megyei Tanács kertészeti felügyelőjét, ezzel kapcsolatosan nyilatkoz­zék lapunknak, milyen hatás­sal van a lehullott csapadék a megye szántóföldi kertészetei­re? — A lehullott nagy mennyi­ségű csapadék szinte minden kerti növényre hasznos volt, mondotta Koós Viktor. — A föld nagyon kiszáradt és ha­talmas repedések keletkeztek. A talajnedvesség tartalma erő­sen lecsökkent, amelynek kö­vetkeztében jelentősen vissza­maradt a kapásnövények fejlő­dése és számos zöldségfélénél — mint például a paprika és paradicsom —, a termés növe­kedését és szaporodását is hát­ráltatta. Számos helyen példá­ul a paradicsom már félnövés­ben megpirosodott. — A középkötött talajon, a Mátra-alji termelőszövetkeze­teknél különösen hasznos volt a lehullott csapadék, mivel a szántóföldi kertészeti növénye­ket a második kötés időszaká­ban érte, így a csapadék vala­mennyi növényféleségnél fo­kozza a terméseredmények növekedését. Paradicsomból 15—20 mázsával várható több termés holdanként az eső ha­tására. Hasonlóan növeli a paprika, dinnye és uborka ter­méseredményét is. Említésre méltó, hogy a lehullott csapa­dék a kukorica szemfejlődését nagyban elősegíti, valamint a cukorrépa hízását. Hasznos volt az eső a szőlős- kertekben is a bogyók növeke­désére. Milliókat jelent ez a jó eső a termelőszövetkezetek számá­ra. De nem kevésbé jelentős a lakosság számára sem, mivel a bővebb zöldségtermés követ­keztében már az elkövetkező napokban várható, hogy olcsó lesz a paradicsom, paprika és számos más zöldségféle, — fe­jezte be nyilatkozatát Koós Viktor. Befejeződött az aratás a pétervásári járásban Augusztus első hetében végezni akarnak a csépléssel A PÉTERVÁSÁRI járás 1960-ban lett termelőszövetke­zeti járás. Ez a tény gyökeresen megváltoztatta járásunk me­zőgazdaságának arculatát A keskeny elaprózott parcellák helyett, a mi viszonyaink kö­zött is kialakultak az 50—100 holdas búzatáblák, kezdetét vette a nagyüzemi gazdálko­dás és a mezőgazdasági mun­kák gépesítése. Ilyen megváltozott körülmé­nyek között kellett az idén já­rásunkban az aratást elvégez­ni. Nagy szorgalommal készül­tek erre a munkára termelő- szövetkezeteink. Ezt bizonyít­ja az is, hogy július 27-ére lényegében befejeztük a járás területén az aratást, ami nem kis feladat volt, hiszen mint­egy 10 ezer 135 hold területen kellett a kalászosokat levágni. Az aratás mielőbbi, gyors el­végzéséért azonban nemcsak a termelőszövetkezeti tagok in­dultak harcba, hanem segítet­tek a bányászok, üzemi mun­kások, — mint besegítő csa­ládtagok — szintén nagy lel­kesedéssel végezték ezt a mun­kát. Nem lehet azonban elhall­gatni, azt a segítséget sem, amit a gépek végeztek a járás termelőszövetkezeteiben. Hi­szen sok fáradságtól, munkától kímélték meg a szövetkezeti tagokat. A nehéz terepviszo­nyok ellenére is, a gépállomá­sunk traktorosai kiállták a nehéz próbát. Gépi aratást mintegy 2500 holdon, — a ka­lászos terület mintegy 25 szá­zalékán géppel tudtuk elvé­gezni ebben az évben. A bátori termelőszövetkezet­ben például 100 hold területet vágott le a szövetkezet saját aratógépe. A szövetkezet tag­sága nagy örömmel ünnepelte meg az aratás befejezését és elismeréssel nyilatkoztak a gép nagy mérvű segítéséről is. KÜLÖN DICSÉRETET ér­demelnek azonban Terpes, Ivád, Szentdomonkos, Szajla termelőszövetkezeti lakosai, mert az aratás ideje alatt fá­radságot nem ismerve dol­goztak, és az elsők között vol­tak, akik befejezték az aratást. Az aratás befejeződésével kezdetét vette járásunk szö­vetkezeteiben a kalászos ter­mények szérűre való behordá- sa, ami napjainkban már mint­egy 32 százalékban el van vé­gezve. Járásunk területén 550 fogat és 10 Zetor végzi ezt a i>iiiiitiniiiiitiiiiiii<itiiiiiaiiiiitiiiiiaiiaHitiii<iiiaMaii«iiaiia!iiiiK(!iitaii>'ianaitaiiaiiii> munkát. A jó szervezést bizo­nyítja az a tény Sírokon, hogy a szövetkezet 600 hold búzáját 5 nap alatt szérűre behordták. De hasonló példákat lehetne a többi tsz-ről is elmondani. A szövetkezeti tagok lelkesedésé­re alapozva, most már elmond­hatjuk, hogy előreláthatólag a hordást augusztus 5-ére befe­jezik járásunk közös gazdasá­gai. A hordással egyidejűleg megindult a cséplés is. Ez ideig mintegy 100 vagon ter­mést csépeltünk el. 33 csép­lőgép végzi e munkát, s előre­láthatólag augusztus első heté­ben nem lesz csépelni való a járás területén. Napjainkban már elmond­hatjuk azt is, hogy a cséplési eredményekből ítélve szép át­lagtermés kecsegteti termelő- szövetkezeteinket. A terpesi tsz szovjet búzája például 17 mázsa átlagtermést hozott. Ugyanígy a járás búzatermés­átlaga is jó eredményt mutat: számításaink szerint 8—10 mázsa meglesz holdanként Ugyancsak jó eredmény szü­letett termelőszövetkezeteink­ben az árugabona szerződés- kötésénél is. Az eredeti 40 va- gonos terv helyett járásunk közös gazdaságai 52 vagon bú­zára kötöttek szerződést az állammal, amiből 1552 mázsát már beszállítottak a Termény­forgalmi Vállalat raktáraiba. MINDEZEKET figyelembe véve, elmondhatjuk, hogy jól sikerült az első nyár járá­sunk termelőszövetkezeteiben. Gazdag termést takarítanak be szövetkezeteink, amelyet nagy lelkesedéssel végeznek a gazdaság dolgozói, s ez a bizo­nyíték arra, hogy így válnak a járás szövetkezetei egyre jobban szocialista árutermelő nagyüzemekké. Verebélyi Antal, a Pétervásári Járási Tanács mezőgazdasági osztályának vezetője. Kötelező mentőöv az autóban New York államban az 1962 júniusa után gyártott összes járműveket a vezetői, és a mellette levő első ülést mentő­övvel kell felszerelni. A Cor­nell egyetem orvoskarának megállapítása szerint összeüt­közések esetén 80 százalékkal kisebb veszélynek vannak ki­téve az utasok, akiknek testét mentőövvel az üléshez erősí­tik. Az ilyen baleseteknél ugyanis legtöbbször a két első ülés utasa kirepül a kocsiból. MONDANI SEM KELL, hogy a villamos energián kí­vül a létesítményekbe a föld­gáz is be lesz vezetve... Igen, ezek a terveink. So­kan azt kérdezheti'.;: nem tá­voli álom-e mindez? Hisszük, hogy nem. A víz­mű-építkezés, a főiskolai kol­légium és az OTP-lakások lé­tesítése elhatározott valami. És talán Egerben valósul meg először — a felsőbb szervek elismerése szerint is „példa­mutatóan” — az egyes érde­kelt szervek kooperációja a járulékos beruházásokat ille­tően. Ez magyarán azt jelenti, hogy az utak, villany-, víz­csatorna bekötések költségé­nek arányos részét az emlí­tett beruházók és a városi ta­nács viselik. Az első lépés ilyen értelemben már meg is történt: a kiindulásként szü- séges részletes telepítési terv készítése az OTP és a városi tanács VB összefogásából már folyamatban is van. •* Budapest egyik legszebb vá­rosrésze a Margit hídtól észak­nyugatra felmagasló, villákkal beépített domb, amelyet min­denki csak „Rózsadomb”-nak ismer és nevez. Gyöngyörű ki­látás nyílik innen az alant el­terülő fővárosra, a kanyargó Dunára, a budai hegyekre. A MI ALMAGYAR-DOM- BUNK sem lesz kevésbé szép, mint az említett budai telepü­lés, ezért méltán adhattuk mai ismertetésünknek — úgy hisz- szük — „az egri Rózsadomb” címet. Ennek a rózsaligetnek a megvalósulását érdeklődés­sel és bizalommal várjuk Hevesy Sándor ezer és ezer lámpájának tá­volba vesző fénye csillog... Majdnem utoljára hagytuk — pedig az egrieket még ta­lán az előzőknél is jobban ér­dekli —: lakások kerülnek-e a napfényes domboldalba? Igen az Országos Takarék­pénztár akciója folytán itt ter­vezünk megépíteni 200 lakást, amelyből kb. 40, számításiunk szerint, már 1962-ben el is készül. A lakások mindegyike külön kis házat képez & a házak az ún. „hézagos-sorhá­zas beépítés” szerint valósul­nak meg. A lakások kialakí­tását nagyobb részt a gazda­ságos „kétszintes” alakban szándékoznak végrehajtani vagyis a kis ház földszintjén lenne a konyha, kamra, tü­zelőszerkamra és a nappali szoba, az emeleten pedig két hálószoba és a fürdőszoba he­lyezkedne el. Minden ilyen lakóházhoz kb. 250 m* nagy­ságú külön telek tartozik majd. (Bővebb felvilágosítást már most az OTP helybeli fi­ókja nyújt.) Az így kialakuló külön kis városrészben természetesen már „közintézményeket” is kell elhelyezni. Gondolunk itt bölcsőde óvoda, körzeti orvosi rendelő létesítésére, és terüle­tet biztosítunk néhány bolt­nak, javító kisipari műhely­nek és raktáraknak A fásí­tott utakon kívül külön kis zöld területeken lesz pihenő­park és gyermekjátszótér, fokozó berendezés) biztosítja majd az Almagyar-tető leg­magasabb pontján is a zavar­talan vízellátást, a szennyvíz­csatorna pedig a Szarvas téri gyűjtőcsatornába nehézség nélkül beköthető. Most pedig beszéljünk ró­la: mi a tervünk mit sze­retnénk erre az ideális vi­dékre telepíteni? A VÁROSI VÍZMŰ korsze­rűsítésével kapcsolatban — amint ezt élőbb is említettük és amint erről a Népújságban legutóbb ismertetések jelen­tek meg — legelőször meg­épül az új vízvezetéki víztá­roló a Szabó Sebestyén utcá­tól délre. Ennek a létesítmény­nek a munkáit remélhetőleg még ebben az évben elkezdik. Itt épül meg — 1964. szep­temberi megnyitással — a Pe­dagógiai Főiskola 300 férőhe­lyes nagy kollégiuma. A für­dők közelségére való tekin­tettel helyet biztosítottunk szép parkokkal, legalább két nagyobb üdülőnek, majd ezek mellett egy hétvégi-ház tele­pet mintegy 100 nyaralóház­zal (külön 150 m*-es telkek­kel) kívánunk kialakítani. A dombetetőt egy nyári­vendéglő koronázza majd. Nem kell nagy fantázia hozzá, hogy milyen sikere lesz az egriek — de főleg az idegenek előtt ennék az étteremnek amely­nek neonfényes teraszain es­ténként halk zene szól, lent pedig, mélyen alattunk, Eger tőségnek a keleti domboldal: az Almagyar város felé néző lejtője. így jutottunk arra a gon­dolatra, hogy a jelentkező — és bevalljuk általunk kicsit irányított — építési elképze­lések szándékok megvalósu­lásának helyéül ezt a nagy­szerű helyet javasoljuk A Sánc városrésztől délre, a Mekchey utca és a vasút­vonal félett, a Diófakút utca folytatását 'képező útig terje­dően az enyhet détnyugati hajlású, kb. 14 hektár kiter­jedésű szabad terület szinte kínálja magát a beépítésre. A napsütéses dombról pompás kilátás nyílik a közvetlen alattunk elterülő ősi városra, a fürdők és ■ a Népkert zöld­jére, míg a párás távolban a messzi hegyek csúcsain és az Alföld mérhetetlen távla­tain kalandozhat el tekinte­tünk. A kiszemelt terület kö­zel van a városközponthoz, a fürdőkhöz: a Várköz-feljárón át gyalogosan, a Mekchey ut­cán, a Diófakút utcán át gya­logosan és kocsival könnyen megközelíthető. (Megjegyez­zük hogy a Mekchey utca és Bástya utca portalan burkolat­tal való korszerű kiépítése már folyamatban van és a Diófakút utcai felüljáró hely­reállítása remélhetőleg hama­rosan megtörténik) A domb­oldal közmű-ellátásával sincs baj, az ide kerülő új vízve­zetéki vízmedence (és nyoma»­w'aMBiiaiiBnaiiaiianaMaiiBiiaiiBiiBiiBnBiiBMBiiBiiimiinBi EGER VÁROSRENDEZÉSÉT — amint erre már többször rámutattunk — különösen ne­hézzé teszi a település föld­rajzi helyzete. Az aránylag szűk völgyben fekvő és emiatt már úgyis elnyúlt alaprajzú történelmi Eger, a szomszédos község: Felnémet idecsatolásá- val észak—déli irányban még lényegesen megnövekedett. A mostani helyzetet élesen mu­tatja, hogy pl. a gépállomásról induló autóbuszok a bervai Finomszerelvénygyár kapujáig 10,7 kilométert futnak be, ez­zel szemben a város szélessé­ge — a völgyre merőlegesen mérve — 2 kilométernél jó­formán sehol sem több! Igazgatási, ' kereskedelmi, közlekedési, stb. szempontok egyaránt megkívánnák hogy a város új létesítményei ilyen körülmények között a kiala­kult városközponttól inkább keleti, vagy nyugati irányban települjenek Az egyébként helyes általános igénnyel szemben azonban rögtön mu­tatkoznak nehézségek. Arról Pl- szó sem lehet, hogy a két­oldali dombsoron vasúti és jó közúti szállítást, bőséges ipa­ri vizet, stb. igénylő és eset­leg a környezet levegőjét is szennyező ipari üzemeket, gyárakat helyezzünk el. De a város nyugati peremén már más jellegű, nagyobb építke­zések — lakótelepek és ha­sonlók — sem igen létesíthe­tők, mert itt jóformán min­denütt elértük a Hajdúhegy gerincét, a szomszédos Szép- asszonyvölgybe átmenni pe­dig — hogy csak a közműve­sítés kérdését említsük — nem (kívánatos, Marad tehát lehe­Az egri „Rózsadomb“ ZUG A CSÉPLŐGÉP, I ma" J ____________________J gas­ra kavarja a port a mezőtár- kányi Búzakalász Termelőszö­vetkezet szérűjén. A cséplőcsa­pat szorgalmas tagjai ezen a meleg nyári napon is fokozott igyekezettel etetik a gép örök­ké éhes száját, zsákolnak, hordják a szalmát és a töreket, magasítják a kazlak sokaságát. Jól benne járunk a cséplési munkákban — mondja Né­meth József, a szövetkezet fő- agronómusa. Július 13-án állt ki a Füzesabonyi Gépállomás két cséplőgépe a szövetkezet szérűire és azóta folyamato­san, megszakítás nélkül csépe­lünk. — Sok itt a csépelnivaló, — mondja az egyik brigádvezető, hiszen a mintegy 800 holdnyi aratnivalóból a kombájn csak 102 holdat vágott le. A többit, mintegy 650 holdat aratógépek kötötték kévébe, s így néhány héten keresztül van dolga a két cséplőnek a szövetkezet­ben. Az egyik gép a Kopasz tanyának nevezett tanyaköz­pontban tölti zsákokba az aranyló búzaszemeket, a má­sik pedig itt, künn az úgyne­vezett Veremháton ütötte fel a tanyáját. Ennél a cséplőnél tettünk rövid látogatást, s itt láthattuk és tapasztaltuk, hogy a tsz saját cséplőcsapatai mi­lyen szorgalommal és igyeke­zettel dolgoznak azért, hogy mielőbb a zsákokba kerüljön a termés. A cséplőgép körül óriási osz­tagokban áll az elcséplésre vá­ró gabona, körülötte állandóan lovaskocsik és vontatók forgo­lódnak és hangyaszorgalommal hordják össze a közeli és távo­li búzamezőkről a keresztekben álló gabonát. Állandóan 5—6 fogat és 1—2 vontató dolgozik itt. Sietnünk kell az összehor­dással, mert a cséplőgép örök­ké enni kér, nem szabad, hogy elfogyjon előle a csépelnivaló. Forgács István, a gép kezelője elmondja, egy hét alatt már az ötödik ilyen nagy kazlat „emésztették meg”, de erről ta­núskodik az a hatalmas r.zal- makazal is, amely már itt Ö6z- szegyült — Derekasan dolgozik ez a kis 1070-es szürke gép — mondja Forgács elvtárs, — na­ponta átlag 130—140 mázsát is elcsépel. — Volt-e már üzemzavar? — Komolyabb még nem volt, mindössze ma álltunk egy félórát. A KEK SZÍNŰ I zal” hajtja a cséplőt. Így tö­kéletesebb a szem kiverése, a tisztítás, jobban dolgoznak a

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents