Népújság, 1961. augusztus (12. évfolyam, 179-205. szám)

1961-08-03 / 181. szám

2 népújság 1961. augusztus 3., csütörtök A béke és a kommunizmus programtervezetéréi Irta: Bíró József, az MSZMP Heves megyei Bizottságának titkára Az SZKP programtervezetének újabb nemzetközi visszhangja A Szovjetunió Kommu- nisfta Pártjának prog­ramtervezetét nagy lelkese­déssel fogadták megyénk kom­munistái, munkások, tsz-pa- rasztok, értelmiségiek. Nem kételkednek a program reali­tásában, tudják, hogy amit az SZKP maga elé tűz, azt meg is valósítja. A programterve­zet nagyszerű történelmi do­kumentum: visszatükrözi a Szovjetunió kül- és belpoliti­káját, a kommunizmus általá­nosan kibontakozó építését és eddig még soha nem tapasz­talt perspektívát nyújt a szov­jet nép és az egész emberiség számára. Ez a program a kommuniz­mus felépítésének programja, amelyet a Szovjetunió nem egyedül, hanem a szocialista országok testvéri családjával együtt valósít meg. Ez azt is jelenti, hogy a szocialista or­szágok megközelítőleg együtt jutnak el a kommunista tár­sadalomhoz. Érthető ezek után, miért e nagy lekesedésa magyar dolgozók körében is a programtervezet iránt. Az a nagy fejlődés, amelyet a szov­jet nép elért és az elkövetke­ző 10—20 évben véghez visz, mindenképpen elősegíti a mi szocialista hazánk politikai, gazdasági és kulturális fejlő­dését is. Természetesen ehhez a szocialista országok még szorosabb együttműködése, a lehetőségek maximális kihasz­nálása szükséges. Mindenki előtt világos, hogy az SZKP programtervezeté­nek megvalósításához békére van szükség. A Szovjetunió lankadatlan híve a két külön­böző társadalmi rendszer bé­kés egymás mellett , élésének, az általános és teljes leszere­lésnek. Ez és csákis ez a poli­tika mentheti meg az emberi­séget agy újabb világháború borzalmaitól. Ez és csakis ez a politika biztosíthatja vala­mennyi nép számára, hogy a kapitalizmusból a kommuniz­musba való elkerülhetetlen átmenethez minden nagyobb katasztrofális pusztítás nélkül, viszonylag békés körülmények között, vagy belső forradalmi átalakulással eljusson. A programtervezetből — de a Szovjetunió, a •zocialista országok eddig el­ért eredményeiből is — vilá­gosan kitűnik a kommuniz­mus fölénye, életképessége, magasabbrendűsége a kapita­lizmussal szemben. A szocia­lizmus világméretű győzelme végérvényesen kiküszöböli bármilyen, háború keletkezé­sének társadalmi és nemzeti okait, és ezzel örök időre száműzi az emberiség életé­ből a háborút Ezzel szemben az imperializmus magával hordja a háborúk veszélyét, szörnyű bűncselekményre ké­szülődik az emberiség ellen, mesterségesen szítja a hideg­háborút, tűzzel-vassal irtja a felszabadulásért küzdő gyar­mati népeket. Nyilvánvaló,- hogy ilyen történelmi körül­mények között az SZKP prog­ramtervezete felbecsülhetetlen jelentőséggel bír, mozgósító hatással van nemcsak a Szov­jetunió és a szocialista világ- rendszer népeire, hanem a kapitalista országok dolgozói­ra, a gyarmati rendszer el­len küzdő népek harcára is. Az SZKP programtervezete — mint a kommunizmus fel­építésének programja — az ember felemelkedését, jólétét, boldogságát szolgálja. Arról van szó, hogy 1970-re a Szov­jetunió túlszárnyalja a legfej­lettebb kapitalista országot, az Egyesült Államokat az egy főre eső ipari és mezőgazda­sági termelésben, a Szovjet­unióban lesz a legrövidebb a munkaidő és a legmagasabb • dolgozók életszínvonala. Történelmileg viszonylag rö­vid idő alatt, mindössze 20 éven belül hatszorosára emel­kedik az ipari, s ötszörösére a mezőgazdasági termelés. S eltűnik a város és a falu, a szellemi és a fizikai munka közötti lényeges különbség. Ingyenes lesz számos fogyasz­tási cikk, az oktatás, a köz­lekedés, nem kell lakbért fi­zetni, s megszűnnek az ala­csony fizetésű bérkategóriák. L ;het-e a kapitalizmus­ban ilyen jövőt állítani m emberek elé? Nyilván, nem tehet. A kapitalizmus terme­lési üteme évről évre stagnál, időközönként visszaesik, vagy csak alig éri el az évi egy—két százalékos emelkedést. Az egyik oldalon milliárdok hal­mozódnak fel egyesek kezében, míg a másik oldalon nélkülöz­nek az emberek. Száz-és száz­ezrek, sőt milliók vannak mun­ka nélkül. Az Amerikai Egye­sült Államok elnöké szerint is 17 millió amerikai ember él a létminimum alatt. Ez az álla­pot a kapitalizmus velejárója, sírig kíséri azt. A kapitalizmus leigázza, létbizonytalanságban tartja az embereket. Csak a kommunizmus szabadítja meg az emberek százmillióit a lét­bizonytalanságtól, a tudatlan­ságtól és csak ebben a társa­dalomban válik az ember ténylegesen a nagy közösség öntudatosan gondolkodó, sza­bad emberévé. Az imperialista országok ve­zető körei a szabadság és de­mokrácia bajnokaiként tetsze­legnek, szabad és rab orszá­gokról beszélnek. A szocialista világrendszer népeit ezek a hangzatos szavak már nem té­vesztik meg A kapitalizmus szabadsága az egyes emberek szabad rablásán, milliók ki­fosztásán és kizsákmányolásán, más országok leigázásán alap­szik. A kapitalizmusban a ki­sebbség diktatúrája érvényesül a többséggel szemben. Mennyi­re más a szocialista demokrá­cia. A programtervezet megál­lapítja, hogy a proletárdikta­túra, amely a kapitalizmusból a kommunizmusba való átme­net idején szükségszerű,, a Szovjetunióban módosul, De- tölti történelmi szerepét, és az állam, amely a proletárdikta­túra államaként jött létre, egy­séges népi állammá, az egész nép érdekének és akaratának kifejezőjévé vált. Nagy jelentő­ségű a tervezet ama megálla­pítása is, hogy a proletárdikta­túra előbb szűnik meg mint maga az állam. Az állam meg­marad a kommunizmus teljes győzelméig. Ugyanakkor a szo­cialista demokrácia továbbfej­lődésével az államhatalom szervei fokozatosan átalakul­nak a társadalmi önkormány­zat intézményeivé. A programtervezet nagy jelentőséget tulajdonít a szovjet választási rendszer demokratikus továbbfejlesz­tésének is. Annak érdekében, hogy a szovjetek munkájába a dolgozó tömegek milliói kap­csolódjanak be és járják ki az államvezetés iskoláját, célsze­rűnek tartja a tervezet, hogy minden választásnál a szovjet képviselők legalább egyharma­AZ ELMÚLT évek so­rán erős, nagyüzemi árutermelő közös­séggé fejlődött az Űj Világ Tsz és néhány éves működése óta jó utakon halad a fiata­labb Kossuth Tsz közössége is. Sok-sok tényező járult hoz­zá ahhoz, hogy ilyen jó úton haladjanak és így megerősöd­jenek az említett szövetkeze­tek és most ezek közül is néz­zünk meg egyet közelebbről, nevezetesen: a helyi szervek, a községi tanács, és annak veze­tőjének segítségadását. Tuza Antal elvtárs, a községi ta­nács elnöke, aránylag még fiatalember, de már régóta áll a falu élén, évek óta nagy- nagy szorgalommal, hozzáér­téssel és kommunista helytál­lással végzi a község életének irányítását. Mezőszemerei lá­togatásaink, az emberekkel va­ló beszélgetéseink nyomán tisztán és meggyőzően látszik az igazság, hogy Tuza elvtárs igen nagy segítője volt és ma is egyik legnagyobb segítője a szövetkezeti mozgalomnak, hogy Tuza elvtárs olyan ta­nácselnök, aki nemcsak ismeri a szövetkezetek életét és prob­lémáit, hanem tőle telhetőén részt vesz azok megoldásában is. A Kossuth Tsz-ben asszo­nyokkal találkoztunk, ök a következőket mondják: — Nincs olyan közgyűlés, vagy vezetőségi ülés, amelyen a mi tanácselnökünk részt ne venne, mindig tud egy-két jó tanáccsal, de ha kell, tettekkel is segíteni rajtunk. — Amikor ezelőtt két évvel a szövetke­zet megalakult, segített a kez­deti lépéseknél, a tanács dol­gozóival együtt vállalta az ad­minisztratív jellegű munkák dát meg kell újítani. Ez azért is fontos, hogy minél több em­ber kapcsolódjék be az állam- igazgatás munkájába, és hogy ne legyen módjuk egyes em­bereknek a hatalommal való visszaélésre. A Szovjetunióban megvitat­ják a fontosabb törvényterve­zeteket, mielőtt döntenének abban, s így természetesen, megvitatásra kerül ez a prog­ramtervezet is. Ez is a demok­ráciát jelenti, hiszen egyre na­gyobb és nagyobb szerepet kapnak a különböző társadal­mi szervezetek. Ez is bizonyít­ja, hogy a szocialista demok­rácia egyre fejlődik, szélese­dik, s ez lehetővé teszi, hogy a kommunizmus felépítésével az állam fokozatosan, majd pedig teljesen elhal. A programtervezet foglalko­zik a párt vezető szerepével is. Kiemeli, hogy a kommunizmus építése csak a párt vezetésével válhat valóra, s nagy fontos­ságot tulajdonít a tervezet a pártélet lenini normái és a közösségi vezetés elve követke­zetes betartásának. Nem is le­het ez másként, a kommuniz­mus építése, a szocialista de­mokrácia elmélyítése minde­nekelőtt megköveteli, hogy a pártban a legteljesebb demok­rácia érvényesüljön és betart­sák a kollektív vezetés lenini elvét. Ennek érdekében tűzi ki célul a programtervezet a párt friss, új erőinek a vezető pártszervezetekbe való széles­körű bevonását, azt, hogy meg­határozott arányban, rendsze­resen felfrissítik a párt válasz­tott szerveinek személyi állo­mányát, az alapszervezetektől kezdve, egészen a Központi Bizottságig. Mindez az intéz­kedés nagymértékben csökken­ti annak a lehetőségét, hogy egyes funkcionáriusok kezében túl nagy hatalom összponto­suljon és megteremti annak feltételét, hogy a legszélesebb pártdemokrácia érvényesüljön, hogy a párttagok szabadon, gátlás nélkül kifejthessék véle­ményüket a vezetésről, a kom­munizmus építésének fogyaté­kosságairól is. Ä sszegezve: az SZKP programtervezete a kommunisták és a pártonkívüli dolgozó tömegek számára nél­külözhetetlen eszmei fegyver­nek bizonyul, amelyet ha he­lyesen használunk, a mi viszo­nyainkra vonatkozóan is le­vonjuk belőle a pártunkra, s a szocializmus építésére vonat­kozó következtetéseket, nagy­ban elősegíti a szocializmus mielőbbi felépítésének ügyét. (T ASZSZ): Az SZKP nyil­vánosságra hozott új prog­ramtervezete foglalkoztatja a világ közvéleményét. E nagy jelentőségű okmány a gon­dolatok és érzések olyan so­kaságát váltja ki, amilyent eddig egyetlen más doku­mentum sem a mi esemé­nyekben gazdag korszakunk­ban. A világ csodálkozik és összehasonlít. összehason­lítja a Szovjetunió grandió­zus gazdasági és kulturális fejlesztési programját azok­kal a sikertelen kísérletek­kel, amelyeket a kapitalista Nyugat tesz gazdaságának megélénkítésére, a tömeges munkanélküliség csökkenté­sére. összehasonlítja a béke programját a hidegháború és a fegyverkezési hajsza ter­veivel. És senki számára nem lehet kétséges, hogy eb­ből az összehasonlításból a Szovjetunió politikája kerül ki győztesen. SZÓFIA: A keddi bolgár lapok nagy terjedelemben foglalkoznak az SZKP történelmi jelentő­ségű programtervezetével, va­lamint annak bel- és külföldi visszhangjával. A Rabotni- cseszko Delo, a Bolgár Kom­munista Párt Központi Bi­zottságának lapja hangoztatja: az SZKP programtervezetével a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom egy olyan dokumentumot kapott, amely beláthatatlan távlatokat nyit meg az emberiség fejlődése előtt... Az SZKP új prog­ramja tudományosan kidolgo­zott választ ad korunk leg­alapvetőbb problémáira, a kommunista társadalom fel­építésének kérdéseire. COLOMBO: Pieter Keuneman, a Ceyloni Kommunista Párt főtitkára, a TASZSZ tudósítójának adott nyilatkozatában a többi kö­zött kijelentette: Ceylon kom­munistái szívből üdvözlik az SZKP nyilvánosságra hozott programtervezetét. A Ceyloni Kommunista Párt főtitkára a Szovjetunió következetes békepolitikájáról szólva rámutat, hogy mennyi­re ellentétben áll ezzel a ka­pitalizmus olyan vezéralakjá­nak tevékenysége, mint Ken­nedy amerikai elnök, aki vi­lágháború veszélyét idézi fel, csupán azért, mert a Szovjet­unió véget akar vetni a máso­dik világháború maradványai­nak és alá akarja írni a béke­szerződést a Német Demokra­tikus Köztársasággal. NEW YORK: Gus Hall, az Egyesült Álla­mok Kommunista Pártjának főtitkára nyilatkozott a sajtó számára az SZKP program- tervezetéről. A nyilatkozat rámutat, hogy amikor az Egyesült Államok monopolistái állandóan szítják a háborús hangulatot Nyugat- Berlin miatt, fokozzák a fegy­verkezést és a hidegháborút, a Szovjetunió Kommunista Pártja a békére és a békés egymás mellett élésre szólítja fel a kapitalista országokat. A programtervezet meggyő­zően bizonyítja be — hangoz­tatja Hall —, hogy a kapita­lizmus és a szocializmus kö­zött nem elkerülhetelen a há­ború, s hogy az emberiség el­juthat a szocializmus világ­méretű győzelméhez háború nélkül. A programtervezetről szólva Gus Hall kijelentette, hogy az olyan okmány, amely nem­csak a szovjet nép számára mérhetetlen jelentőségű, ha­nem befolyást gyakorol a ka­pitalista világ népeinek az életkörülmények megjavításá­ért folytatott küzdelmére is. Ez kihívás a kapitalisták felé, s békés versenyre szólítják fel őket — hangoztatja végül az Egyesült Államok Kommunis­ta Pártjának főtitkára. HAVANNA: Mint A. Ivannyikov, a TASZSZ tudósítója jelenti, a hős kubai nép türelmetlenül várta az SZKP programterve­zetéről szóló híreket. A kom­mentátorok rámutatnak, Kuba tapasztalatai is bizonyítják a programtervezet ama követ­keztetésének helyességét, hogy az imperializmus nem ismer másfajta kapcsolatokat az ál­lamok között, mint a mások fölött való uralkodást, a gyen­gék elnyomását és kizsákmá­nyolását. Mint a Combate hangsúlyozza: saját tapaszta­lataink mutatták meg, hogy szocialista forradalmunk fej­lődésének feltételei között a munkásósztály belső ellensé­gei már nem elég erősek ah­hoz, hogy komoly támadást intézzenek a forradalom el­len. s csak az amerikai impe­rializmus próbálja megnehe­zíteni és megakadályozni né­pünknek az új, igazságosabb társadalom felépítésére irá­nyuló erőfeszítéseit. Tanácselnök a tsz első számú patronálója elvégzését, s együtt tervezett a tagsággal. Az új vezetőséggel együtt beszélgettek az első gaz­dasági év, a boldogabb jövő megtervezéséről. De nemcsak a gyűléseken és a hivatalos ta­lálkozásokon van jelen Tuza elvtárs, hanem együtt él a tag­sággal dolgos hétköznapjaikon, felkeresi őket kint a határban, a munkahelyeiken, elbeszélget velük hol tréfásan, hol pedig komolyan, ahogyan éppen a dolgok rendje, vagy a pillanat­nyi helyzet követeli. AZ ÜJ VILÁG, TSZ tagsága 11 éves múltra emlé­kezik vissza, és az idősebbek készséggel mondják el, hogy 1950-ben, amikor néhány tag­gal 120 hold földön megala­kultak, mit is segített akkor rajtuk a tanács elnöke. Jelké­pesen kifejezve a kertész munkáját végezte el akkor .Tu­za Antal, mivel elpalántálta, ápolta, féltő gonddal nevelte a szövetkezeti mozgalom első hajtását, amely azután terebé­lyes fává növekedett, és azóta már sok-sok gyümölcsöt is ho­zott. Ö fogta össze, bátorította a tagságot a kezdeti időkben, s a nehézségek közepette is tu­dott lelkesedést, erőt, bizalmat önteni a szövetkezet tagságába. Amint Tuza elvtárssal be­szélgetünk, akaratlanul is úgy érezzük, mintha ő a két szö­vetkezet tiszteletbeli elnöke lenne, annyira aprólékosan, tövéről-hegyére ismeri mindkét gazdaság problémáját, közös gondjait. A beszélgetés során tudjuk meg, hogy az idei tava­szon pl. mindkét szövetkezet vezetőivel együtt alakították ki a nyári munkák menetét, s az Űj Világban segített az egy- egy családra eső területfelosz­tást elkészíteni. A másik szö­vetkezetben nem ilyen mód­szerekkel dolgoznak, s ott vi­szont a munkacsapatok szer­vezésében, helyes kialakításá­ban adott nagy segítséget. A szövetkezetek vezetőivel közö­sen készítették el azt a szo­cialista munkaverseny válla­lást és felhívást, amelyben a nyár idejére versenyre hívták Szihalom és Egerfarmos köz­ség szövetkezeteit Részt vesz Tuza elvtárs a verseny értéke­lésének munkájában, határ­szemlékre jár, bírál és véle­ményt mond, s ha kell jó szó­val, okos és meggyőző érvek­kel harcol a hibák ellen, a még fellelhető hiányosságok megszüntetéséért Meg is kérdezzük nyomban, mi a két szövetkezet jelenlegi legnagyobb problémája, mi­lyen feladatok várnak megol­dásra a közeljövőben? — Mindkét szövetkezet nö­vénytermesztésének helyzete jó, a belterjesség irányában halad, s a közeljövőben az ál­lattenyésztés színvonalát sze­retnénk hasonló szintre emel­ni. Az idén pl. az Üj Világ Tsz-nél szorgalmaztuk a ba­romfitenyésztés bevezetését, s lám, az első hónapok máris sikereket hoztak. Jövőre kel­tetőgéppel szereljük fel a szö­vetkezetét, és évenként átlag 20 ezer csibét tudunk piacra szállítani. Sikerrel vettük fel a küzdelmet a sertésállomány­ban történt fertőzés, megbete­gedés ellen, betartottuk az ál­latorvos tanácsait, s ugyancsak komoly intézkedéseket tettünk tavaly a Kossuth Tsz-ben le­vő brucellózis járvány elfojtá­sára. Mi ebből a tanulság? — A jövőben még inkább fokoz­ni kell mindkét szövetkezetben az állategészségügyi védeke­zést, és nem engedjük, hogy többé ilyesmi előforduljon. Szívügyének tekinti hát Tu­za elvtárs a tsz ügyeit, minden gondiát-baját. Többes számban beszél bármiről, úgy mondja, hogy a miénk, a ml szövetke­zetünk a mi gondunk és ba­junk, amelyen magunknak kell segíteni. És ez a segítség- adás nem is hiányzik a tanács­elnök részéről. — A fejlett állattenyésztés­hez sok-sok férőhelyre van szükség — fűzi tovább gondo­latait, és itt ismét az építkezé­sek problémájával találkozunk. Az Üj Világ Tsz építőbrigádja a saját erejéből is képes épüle­teket biztosítani, csak itt is anyagbeszerzési nehézségek adódnak. Az építkezésekhez eleinte kevés vöröstéglát kap­tunk. A fűrészelt faáru ellátá­son úgy próbáltunk segíteni, hogy az egerfarmosi kiserdő­ből vágattunk ki fát, és ezt jól fel tudták használni a szö­vetkezet szerfás istállói, ba­romfi és sertés férőhelyeinek építkezéseinél. Tuza elvtárs sokat beszél arról is, milyen „közelharcot” folytattak az építőipari válla­lattal, amikor a Kossuth Tsz 100 férőhely*» növendékig tál­PARIZS: Szkepticizmus és kételkedés — ezek azok a távolról sem új eszközök, amelyekhez a fran­cia polgári lapok szemleírói az SZKP új programtervezetének kommentálásakor folyamod­nak. A Le Monde elismeri, hogy a programban megmutatott távlatok grandiózusak és cso­dálatra késztetőek. „Az em­bernek valósággal megáll az esze, amikor olvasni kezdi a programot. Ingyenes lakás, köz­lekedés, orvosi ellátás, hatórás munkanap — egy szóval, húsz év múlva elérkezik a teljes bő­ség kora” — írja a lap. A kapitalista rendszer védel­mezői semmit sem tudnak szembeállítani a programmal. Ezért csaknem érthető a Le Mondenak mintegy sajátságos mentőövként alkalmazott szkepticizmusa. Ki is jelenti, hogy „mindezeket az Ígérete­ket kétkedéssel kell fogadni”. Még ennél is jobban kételke­dik a Le Monde abban, hogy a Szovjetunióban sikerül kine­velni „az új embert, aki har­monikusan egyesíti magában az intellektuális gazdagságot a morális tisztasággal és fizikai tökéletességgel”, ennek tagadá­sánál a lap hivatkozik, hogy eddig is „évezredeken keresz­tül hiába álmodoztak erről a filozófusok és vezetők”. NYUGAT-BERLIN: Az antikommunista propa­gandára szakosodott nyugat­berlini lapok sem képesek tit­kolni csodálatukat a szov­jet terveket illetően. „1980-ig a Szovjetunióban meg akarják teremteni a kommunista társa­dalom anyagi és technikai fel­tételeit” — hirdeti a Telegraf cikke. A lap rámutat, hogy a tervek megvalósításának követ­keztében „1980-ra a Szovjet­unió messze maga mögött hagyja az Egyesült Államokat, s a szovjet emberek életszínvo­nala legmagasabb lesz a vilá­gon”. A Telegraf kénytelen el­ismerni, hogy e feladatok meg­valósításának előfelétele a bé­ke megőrzése az egész világon. A Der Tag az SZKP program- tervezetének külpolitikával foglalkozó részéről többek kö­zött ezt írja: „A program a bé­kés egymás mellett élést & az új világháború megakadályo­zását, fő külpolitikai célkitű­zésének tekinti, előfeltételként jelöli meg a kommunista tár­sadalom szovjetunióbeli fel­építéséhez. (MTI) lóját építették. Rossz, lapos helyen jelölték ki az épület alapjait, amelyet aztán több­szöri sürgetésre az építők 30 centiméterrel megemeltek. Lassú ütemben haladt szépít­kezés, amelyet aztán többször megsürgettek. Nem terveztek az istállóhoz kisvasutat, de utólag azt is sikerült kiharcol­ni, és mindezt a sok-sok ne­hézséget és számtalan megol­dásra váró problémát mind­végig segítette és élharcosként vitte sikerre Tuza elvtárs se­gítőkészsége, támogatása. Lát­hatjuk tehát, hogy ő valóban benne él a szövetkezet dolgos hétköznapjaiban, tudja, miből hány hold vetemény van, tud­ja milyen termés ígérkezik, milyen a cukorrépa, hogyan állanak az aratási munkákkal, stb. Nemcsak jelentésekből, vagy térképről ismeri a szö­vetkezeteket, hanem az élet eleven valóságából. lehet­_____ ne még ír ni, hány meg hány szövetke­zeti tag fordul panaszával, ügyes-bajos dolgával a községi tanács elnökéhez, és hány föld járadék, nyugdíj, vitás munkaegység ügyében hozott már igazságos, emberséges döntést az elmúlt évek alatt. S ha keressük a feleletet, a dol­gok miértjét, a válasz igen őszinte és emberi. Tuza elv­társ egyszerű ember. Mezősze­merei születésű, a nép fia, és minden tettével embertársai­nak jobblétéért, felemelkedé­séért száll síkra. Testvérként és jóbarátként nézi és tiszteli őt a faluban mindenki. Ez a tudat ad erőt tetteihez, min­dennapi munkájához, amelyet a közösségért végez. Császár Isteém HOSSZÚ SOROKAT

Next

/
Thumbnails
Contents