Népújság, 1961. augusztus (12. évfolyam, 179-205. szám)

1961-08-23 / 198. szám

1961. augusztus 23., szerda

NÉPÜJSÁG

5

A nézőtéren kétszázezren ülnek!

mozgalom. Pedig az egri Gárdonyi Géza Színház tájelőadá- sai, s főleg az utóbbi időben a Kis Színház már igen sok községbe viszi el a színházi kultúrát s az elkövetkező időben még tovább növekednek a falusi bemutatók. Azokban a községekben, ahová rendszeresen jár a színház, nem feltétlenül szükségesek a színjátszók háromfelvonásos | előadásai.

A fentiekben felsoroltunk néhány hiányosságot s most önkéntelenül felmerül a kérdés: mit játsszanak a színjátszó csoportok?

Nem könnyű a válasz, hiszen recept nem adható. Egy bizonyos: a színjátszó mozgalom jövője az irodalmi szf .- pad, s egyre jobban hódítanak a sztálinvárosi Ostor Együtteshez hasonló szatirikus, színes műsorok, amelyeknek keretében helyet kapnak a szavalok, énekesek, színjátszók és táncosok is. Főleg olyan helyeken kellene próbálkozni az ilyen jellegű műsorokkal, ahová rendszeresen jár a színház, de sikert hoznának a helyi témákból jól összeállított előadások mindenütt, ahol ügyesen, ötletesen használják fel a helyi adottságokat, lehetőségeket.

Ű" s mindezek mellett

^ játsszunk háromfelvo- násost is, egyet, esetleg kettőt évente, de csak olyat, ami nem haladja meg a csoport erejét, olyat, ami megfelel az emberek érdeklődésének.

Játsszuk a klasszikusokat is. de ezek nem szoríthatják ki a mai életünket ábrázoló színdarabokat.

A színpadon két és félezer színjátszó, a nézőtéren kétszázezres közönség — e két szám is mutatja, milyen nagy felelősséggel tartoznak mindazok, akiknek valamilyen formában közük van a színjátszó csoportokhoz, a kulturális munkához. Érdemes lenne többet foglalkozni műsor- gondjaikkal a népművelési szerveknek éppenúgy, mint a pártszervezeteknek, s a művelődési bizottságoknak.

Márkusz László

Hatodszor lett élüzem

a Heves megyei Nyomda Vállalat

Mint ahogy már beszámoltunk olvasóinknak, augusztus 20-ra, alkotmányunk ünnepére ismét — most már hatodszor — nyerte el az élüzem címet a Heves megyei Nyomda Vállalat.

Szombaton a délutáni órákban tartották meg az élüzem- avató ünnepséget a vállalat dolgozói, amelyen részt vett többek között Várakozó Ferenc, a Könnyűipari Minisztérium helyiipari főosztályának vezetője, Kárpáti Sándor, a Nyomda-, a Papíripar és a Sajtó Dolgozói Szakszervezetének kiküldötte, Tóth Sándor, az MSZMP megyei bizottságának osztályvezetője, Kocsvnár János, a városi tanács elnöke, Mucsi Sándor, a megyei tanács ipari osztályának vezetője és Szajlai János, a HVDSZ titkára.

Az ünnepséget Kiss Jánosné, a nyomda szakszervezeti titkára nyitotta meg, majd Kré- mer Tivadar, a pártalapszerve- zet titkára méltatta az alkotmány jelentőségét.

Ezután került sor a Heves megyei Nyomda Vállalat igazgatójának, Mandula Ernő elvtársnak élüzemavató beszédé- de. Elmondotta többek között, hogy ez az ünnepség a munka és a szorgalom gyümölcse, hiszen a vállalat első félévi tervét 102,5 százalékra teljesítette, az egy főre eső termelési érték eléri a 100,3 százalékot, s a termelési költségeknél elért megtakarítás 6,2 százalék. A vállalati eredmények ismertetése után került sor a Könnyűipari Minisztérium oklevelének és pénzjutalmának átadására, majd az üzem dolgozóinak megjutalmazó sára.

A vállalat dolgozói a késő esti órákig ünnepelték jó hangulatban az élüzem cím elnyerését.

Egymillió televízió Csehszlovák iában

Júniusi statisztikai adatok szerint Csehszlovákiában egymillió televíziókészülék van használatban. Ez azt jelenti, hogy városon, falun egyaránt minden negyedik csehszlovák családnak televíziója van.

Tizenhét

eredményes esztendő

Na igen, a mai fiatalok •. •

Gyakran hallunk kifakadást; persze, a mai fiatalok. Mindent megadnak nekik, elkényeztetik őket. Ezért önteltek és beképzeltek. Szólni sem lehet nekik, nem hogy parancsolni ....

Nem vonjuk kétségbe, akad még tennivaló az ifjúság nevelése terén. Sokszor jogos a bírálat, érthető az idősebbek kifakadása. De az erős szavakat többnyire a pillanatnyi harag, a munka hevében keletkezett nézet- eltérés diktálja. A fiatalok többsége derekasan megállja helyét a termelésben. Megbízhatóan és lelkesen dolgoznak.

Álljon itt néhány konkrét eset, amelyek — úgy véljük — önmagukért beszélnek és méltók arra, hogy a hétköznapok krónikása feljegyezze őket.

A hatvani járásban még a nyár elején meghirdették az ifjú kombájnosok és traktorosok versenyét. A napokban a Járási Párt- bizottság és a járási KISZ-bizottság kitüntette a legjobb eredményeket elért munkásokat. Bankos Mihály 720, Fodor László 546, Nagy Ferenc 465, Bohács János 461 Bugyi Zoltán 467 holdat vágott le. A gépállomás igazgatósága és a fiatalokból alakult bizottság egyöntetű megállapítása szerint a vállalásokat túltel je sitették a versenyző ifjú kombájnosok és traktorosok, derék tettükkel nagyban hozzájárultak ahhoz, hogy augusztus 20-ára sehol sem volt csépeleten gabona a megyében és minimális szemveszteséggel takarítottuk be a minden előző esztendőknél nagyobb átlagtermést. A tikkasztó nyári hőségben már kevesen verejtékeztek aratás közben, minden eddigi esztendőnél kevesebben köhögtek a iöreklyukban, mert jórészt gépekkel végezték a munkát. És a gépeket többnyire fiatalok kezelték, hozzáértéssel és nagy lelkesedéssel. A járás vezetői úgy vélték, hogy mindezért elismerés és dicséret illeti a fiatalokat.

A KISZ Központi Bizottsága, a MÉDOSZ Központi Vezetősége és a Földművelésügyi Minisztérium együttesen hirdette meg a mezőgazdaságban dolgozó fiatalok munkacsapat- és egyéni versenyét. A fiatalok nem vonakodtak és nem késlekedtek sem Horton, sem Boldogon. A horti Petőfi Termelőszövetkezetben szocialista szerződést kötött a tsz vezetősége és a fiatalok nevében Molnár Istvánná brigádvezető. A tsz vezetősége az ifjúsági brigádnak megművelésre adott ki 9 hold paradicsomot, 3 hold cukorrépát, 2 hold mákot, 5 hold szőlőt, 20 hold kukoricát, 5 hold burgonyát és 5 hold napraforgót.

A fiatalok szorgalmas, gondos munkát, a tsz vezetősége a növényápoláshoz és betakarításhoz szükséges fogatok biztosítását vállalta. A fiatalok ígérték, hogy a termelési tervei túlteljesítik. Iparkodnak? Ehhez kétség nem férhet, hiszen a szerződésben az áll, hogy a tervtúlteljesités 25 százalékát prémiumként kapják.

Hogyan csinálták Boldogon? Megvizsgálták a termelési terveket. És a fiatalok meg toldották azt. Cukorrépából 140, kukoricából 30, mákból 3, paprikából 90, burgonyából 60 mázsás átlagtermést vállaltak. Sok volt a munka és kevés a munkaerő. Hogyan segítettek ezen a lányok? Szabad napokon és délután elcsalták a gavallérjukat. Mindegy, hogy bányász, kalauz, vagy vasutas volt, a legényeknek helyt kellett állniuk a termelő- szövetkezetben.

A hatvani járásban nyolc ifjúsági brigád működött a nyáron, összesen 123 tagot számláltak. Rózsaszentmártonban legalább 70 ezer forinttal többre becsülik a tsz jövedelmét, mert most idejében leszedték a gyümölcsöt, a bányászfiatalok segítettek a kapálásban és aratásban. Horton késő estig szedték a borsót és másnap arattak.

Szólni kell az ifjúság egy másik életrevaló kezdeményezéséről: a fiatal műszakiak továbbképzése a kiváló technikus és kiváló mérnök címért. Célul tűzték ki, hogy a saját munkaterületükön kiválasztanak egy műszaki fejlesztési problémát, vagy egy újítási feladatot és ennek megvalósítását segítik elő. Azon fáradoznak, hogy üzemükben előmozdítsák a szakmai-politikai képzést. Mások felkészülnek, hogy előadást tartsanak gyáruk alapvető termelési problémájáról. Nemrég indult útjára ez a nemes vetélkedés, amit hárompróbának is nevezhetnénk, mert három témából szabadon választhatnak a fiatalok, de ha a vezetők, a tapasztaltabb főmérnökök, mérnökök és fiatalok műszaki tanácsa felkarolja, összefogja a nemes kezdeményezést, joggal remélhetjük, hogy szép eredményeket fog az hozni.

Az ifjúság hibáinak emlegetésével kezdtük. Jogos, vagy túlzott a panasz? Vita helyett egy—két adatot és szép tetteket említettünk. Jól tudjuk, nem teljes, nagyonis vázlatos kép. Hiszen nem is az egész megyéről, csupán a hatvani járásról, annak is néhány eseményéről emlékeztünk meg. De úgy véljük, hogy az érem két oldaláról sohasem szabad megfeledkezni. F. L.

Tizenhét éve, 1944. augusztus 23-án, a Román Kommunista Párt szervező munkája eredményeként fegyveres felkelés robbant ki és győzött Romániában. A győzelem meghozta a román nép szabadságát, Románia véglegesen megszabadult a feudál- kapitalista uralomtól és a fasiszta tömbről leszakadt Románia felsorakozott az antifasiszta szövetség mellé. Az új demokratikus hatalom — amelyben kommunisták Is részt vettek — hadat üzent a fasiszta Németországnak, a Szovjetunió oldalán részt vett a további németellenes harcokban, többek között hazánk felszabadításáért is vérrel áldoztak a román nép fiai.

A német fasizmus feletti győzelem után Románia demokratikus erői új világ alapjainak lerakásához kezdtek. A harc nem volt könnyű. Helyre kellett hozni a háború pusztításait és kemény küzdelemben kellett legyűrni azokat, akik az elmaradott tömegek hiszékenységére apellálva, a demagógia és demokratikus frázisok mögé bújva, a régi bojárok Romániáját akarta restaurálni. Időre és türelemre volt szükség a tömegek felvilágosítására, megnyerésére. A kommunisták türelmes és bátor harca eredményeként lelepleződött és elszigetelődött az ellenforradalmi tömb és a népi demokratikus forradalom győzelme után megteremtődtek Romániában is a szocialista forradalom feltételei. Földet osztottak a nincsteleneknek, a nép birtokába vette a fontosabb ipari üzemeket, általános demokratikus feladatok egész sorát valósították meg és 1948. februárjában megszületett a román munkásosztály harcos egysége is: a Román Kommunista Párt egyesült a szociáldemokrata párttal, — győzött a proletárdiktatúra, teljesült a román nép, a román munkásosztály évszázados vágya.

A szocialista építés célul tűzése nehéz körülmények között történt meg Romániában. A kapitalizmustól gazdaságilag elmaradott, agrár országot örököltek. Ezért elsőrendű követelmény volt ipari országgá fejleszteni az elmaradott országot, s ezzel párhuzamosan megteremteni, fejleszteni az állam] és szövetkezeti kereskedelmet, létrehozni és erősíteni a falusi szövetkezeti mozgalmat, szocialista mezőgazdaságot teremteni, s a gazdasági feladatokkal együtt megvalósítani a kultúrforradalmat. A gazdasági előrehaladás mellett a párt a fő figyelmet a pártegység, a pártfegyelem megszilárdítására fordította, mert ez volt a legfontosabb előfeltétele a fejlődésnek.

Nagy segítséget adott a kommunistáknak az SZKP XX. kongresszusa, amely megmutatta azokat a gátló erőket, amelyek a fejlődést nehezítik és feltárta nemzetközi méretekben azokat a lehetőségeket, amelyek a szocializmus építését gyorsíthatják. Román elvtársaink eredményesen hasznosították a XX. kongresszus útmutatásait. Leleplezték a pártban súlyosan ártó frakciókat, felléptek a jobb- és baloldali túlzások ellen, a párt- és az állami életben a demokratizmus szélesítésével gyors eredményeket értek el. Ezt követték a gazdasági sikerek. A gépipar termelése például 1960-ban kétszerese az 1955- ösének, tízszerese az 1938. évinek. Ugyancsak 1955—60. között a közszükségleti cikkeket előállító ipar termelése 1,5—2-szeresére növekedett,

— ma pedig 11 hét alatt termel annyi ipari terméket a román ipar, mint 1938-ban egy teljes év alatt.

Eredményesen hajtották végre és fejezték be a mező- gazdaság szocialista átszervezését is. A XX. kongresszus előtt a fejlődés lassú volt a mezőgazdaságban, az elkövetett hibák lassították a fejlődést. 1960. végén azonban már a szocialista mezőgazdaság adja az árúgabona zömét,

— egész mezőgazdasági területének több mint 80 százaléka szocialista módon gazdálkodik.

Mindezek nyomán jelentős eredményt ért el a Román Népköztársaság a nép életkörülményeinek javításában. 1945-ben négymillió analfabéta és még néhány millió fél analfabéta volt Romániában. A tizenhét év alatt ez teljesen felszámolódott. A főiskolások száma megháromszorozódott, bevezették a hétosztályos kötelező oktatást és egyik új vonása kultúrforra- dalmuknak, hogy az általános iskolákban ingyenessé tették a tankönyv-ellátást.

Az elmúlt években a dolgozók bére és a nyugdíj jelentősen emelkedett, csökkentek az adók, egy sor árleszállítást hajtottak végre.

1960-ban a kormány négyszeresét fordította a kulturális és szociális célokra ai 1950-es Ilyen irányú költségeknek. A munkások reálbére az elmúlt öt évben több mint ötven százalékkal nőtt és jelentős a parasztság élet- színvonalában végbement fejlődés is.

A román nép pártja vezetésével, szorgalmas és áldozatos munkájával lerakta a szocializmus alapját hazájában. Az egykori elmaradott ország ma fejlett iparral, kultúrával rendelkező ország és egyre jelentősebb sikereket ér el a szocializmus betetőzéséért vívott harcban. A román kommunisták, a román nép méltán vívta ki a világ elismerését tizenhét esztendei alkotásával és a szocialista világ- rendszer egyik tagjaként, tevékeny részese a békéért, a haladásért vívott küzdelemnek.

A Román Népköztársaság dolgozó népe a szocialista országra jellemző újabb sikerekkel köszönti nemzeti ünnepét és barátai, a szocialista országok testvéri közösségében, töretlenül halad végső célja, a kommunizmus felé.

(P.)

II vigyázatlanság súlyos kárt okozhat I

Augusztus 14-én a déli órákban elég súlyos kárt okozó tűz ütött ki Kiss c. Gyula nagyvis- nyói lakos portáján. A tűz a lakóház mögött levő disznóólban keletkezett és olyan rohamosan terjedt el, hogy pillanatok alatt lángbaborult a mellé épült istálló, sőt már a lakóház tetőzetének is egy része. A disznóólban levő két malacot és hízót csak nagy nehézségek árán tudta a ház tulajdonosa kimenteni. A tűz oltására a helyi önkéntes tűzoltótestület vonult ki. A testület tagjai — bányászok és községi dolgozók — olyan odaadó és lelkiismeretes munkát végeztek, hogy annak eredményeképpen a lakóépületet sikerült megmenteni. A tüzet valószínűleg gyermekek játéka okozta. A vizsgálat folyamatban van. A tűz csaknem kétezer forint kárt okozott a tulajdonosnak. Sajnos, ez a kár bármennyire is fájó, nem fog megtérülni, mert nem kötöttek biztosítást. Tanulságként levonhatjuk azt, hogy fokozottabb mértekben kell ügyelnünk a gyermekek játékára és arra, hogy tűzgyújtó eszköz ne kerüljön a kezük ügyébe. Jó lenne továbbá az is, ha mind szélesebb körben kötnének a dolgozók általános háztartási biztosítást, mert ez esetben viszonylag csekély összegért a keletkezett kárt államunk megtéríti.

Marczis János tü. fhdgy.

Súlyos sebesülések a „ióság ünnepén"

Az egyik mexikói városban megrendezett „emberi jóság ünnepén” 30 súlyos sebesült maradt a porondon. A városi hatóságok az ünnepségen ingyen élelmiszereket osztottak szét a lakosság között. Véres verekedések törtek ki az elsőbbségért!

szét területén megrekednek a polgári kultúra szintjén.

A műsorválasztás hibáihoz kell sorolni azt is, hogy a falusi színjátszó csoportok műsorán olyan előadásokkal is találkozunk, mint a Pillantás a hídról, a Tánya, Anna Karenina és több nagyon szép, nagyon jó, de a színjátszó csoportokat megoldhatatlan feladat elé állító színdarab. Nem tudom, hogyan született meg például a Miller-darab bemutatásának a gondolata Gyön- gyössolymoson. Talán látták a Madách Színház előadását, vagy hallgatták a rádióban, vagy olvasták róla a dicsérő sorokat, de engedelmet kérek, az egri Gárdonyi Géza Színház azért nem tűzi műsorára, mert úgy érzi, nincsenek olyan színészeik, akik maradéktalanul színpadra vigyék az író bonyolult lelkületű hőseit. Gyöngyössolymoson, ebben a kis Mátra alji községben, tudom, nagyon szeretik a kultúrát, a színjátszó csoDortnak vannak lelkes vezetői s jó színjátszói, de vajon vissza tudják-e adni a szavak mögött rejlő gondolatokat, az érzelmeket. a drámát, amely a szereplőkben végbe megy?

Unnél a kérdésnél áll- junk meg néhány szóra. Mindannyian szertjük a jót, a művészit, a szépet. De azért ne kezdjünk olyan darab betanulásához, amely meghaladja a csoport erejét, mert ebből sem jó, sem szép, de legkevésbé művészi nem lesz. A színjátszó csoportok vezetőinek, rendezőinek helyesen kell értékelni színjátszóik képességeit és csak olyan darabok műsorra tűzését javasolják, az illetékes kulturális szervek pedig csak olyat engedélyezzenek, amelyből igazán jő, és színvonalas előadás születik.

Ide tartozik, s ezért szólni kell arról is, hogy a színjátszó csoportok nagy többsége színházaséit játszik. Már évek óta mondjuk, nem az öntevékeny színjátszók feladata a háromfelvonásos darabok bemutatása. Bár ez így igaz, de nem egy merev szabály, amelynél nem lehetne kivétel. De a mi megyénkben már nemcsak kivételről van szó, hanem szinte erre törekszik az egész

Tizekben a napokban már

Lj a következő évadra, az őszi-téli és tavaszi napokra készülnek a kultúrmunka lelkes művelői falvakban és városon egyaránt. Készülnek a tervek, az oktatásról, művelődésről s a művészeti csoportok szerepléseiről. így van ez rendjén, hiszen a művelődést, a kulturális életet is lehet, sőt kell is tervezni s mint minden munka, ez is a jó előkészítésnél kezdődik.

A kulturális munkának csupán egyetlen területéről, a színjátszó csoportokról, mégpedig azok műsorpolitikájáról esik szó az itt következő sorokban. Megyénkben 152 felnőtt és 42 iskolai színjátszó csoportot tartanak nyilván a kulturális szervek. Ezek többsége állandó jellegű együttes s tagjaik száma meghaladja a kétezerötszázat.

Ez a néhány számadat is bizonyítja, milyen naggyá, jelentőségteljessé terebélyesedett a színjátszó mozgalom megyénkben is. Két és félezer színjátszó, évente ezer előadás, kétszázezer néző. Vajon lehet-e közömbös számunkra, hogy estéről estére a próbák ideje alatt milyen gondolatokat, eszméket tartalmazó műveken nevelődnek a színjátszók, és közömbös lehet-e az, hogy milyen előadások formálják a közönség ízlését s hogyan szórakozik a kétszázezer ember?

A feltett kérdésre csak nemmel válaszolhatunk. Es most nézzük meg megyénk színjátszó csoportjainak műsorait az elmúlt év őszétől ez év augusztusáig, persze, csupán néhány adat tükrében.

Előre kell bocsátani, országosan is sokat javult a színjátszók műsorpolitikája. Ez a javulás tapasztalható a mi megyénkben is. A régi giccses, értéktelen népszínművek kiszorultak a színpadokról, s helyüket elfoglalták a mai témájú színdarabok. Ez a színjátszó mozgalom elmúlt évi munkájának egyik legnagyobb eredménye. Kétszáz bemutatóból 80 mai témájú színdarab, s ezek között olyanok is, mint a Kötéltánc, A felnőnek a gyerekek, a Százházas lakodalom, a Különleges világnap, a Közös út, és sorolhatnánk tovább is a mai témájú darabok listáját. (Érdekes megemlíteni, hogy a legtöbbet játszott darabok egyike a nagyon aktuális témájú Felnőnek a gyerekek című Rozov-darab.)

Eredményekről beszélünk, de ez nem jelentheti azt, hogy megállhatunk ezen az úton és nincs már javítani való a színjátszók műsorválasztásában. Van bőven, nézzük csak sorjában.

Kezdjük ismét egy számmal. Az előadások közül húsz foglalkozott az új falu életével, mondhatnánk úgy is, csupán húsz előadás próbálta egyengetni a termelőszövetkezeti parasztság útját. Pedig ezen a területen még akad tennivaló s a színjátszóknak is segíteniük kell a parasztság szocialista szemléletének kialakításában. Tisztelet a régi idők klasszikusainak, de nem szabad, hogy ezek teljesen kiszorítsák egy-egy színjátszó csoport műsorából a jelen műveit, mert a mai falusi témájú színdarabok, amelyek a mi világnézetünket tükrözik, nagyobb segítséget adnak ehhez a munkához. (Kár, hogy kevés van belőlük.)

Érdemes szólni arról is, hogy a sok jó színdarab mellett még mindig találkozunk a Falu rosszával s eléggé érthetetlen az is, hogy Eger egyik legnagyobb üzemének nemrég alakult színjátszó csoportja miért pont a Janikával kezdte szereplését.

P ondolkodni kell a kul^ túrmunka vezetőinek azon is, hogy még mindig elég sok község van a megyében, ahol főleg a múlt szerepel a színpadon, vagyha olykor-olykor helyet kap a jelen, ez is csupán polgári írók tollából. Félreértés he essék, nem ellenséges, vagy színvo- nalatlan művek ezek. de polgári ízlést, polgári eszméket terjesztenek és ha egy községben, vagy járásban a bemutatott s7'--,'ii'abok többsége ilyen 1~S7. akkor ez annyit is Jelent, hogy a színpadi művé