Népújság, 1961. augusztus (12. évfolyam, 179-205. szám)
1961-08-20 / 196. szám
1961. augusztus 20., vasárnap NÉPÚJSÁG s 1949. augusztus 20-án megjelent az új magyar alkotmány. Az az alkotmány, amelyikben a jogok és a kötelességek úgy sorakoznak egymás mellett, mint a drágakövek. Kötelességek, amelyek mindegyike azt bizonyítja, hogy az ember emberhez méltó helyet kapott a mi hazánkban ahhoz, hogy kötelességeinek teljesítésével előbbre vigye egy új társadalom kialakításának nagyszerű tervét. Jogok, amelyek biztosítják minden magyar állampolgárnak azokat a lehetőségeket, amelyekre talán sokan gondolni sem mertek vagy két évtizeddel ezelőtt. Megvalósult paragrafusok között tallózik az értelmes agy. Nézegeti az írott betűt, amelyik mindegyike kilépett a papírról az életbe, mert — megvalósult. 46. §. A Magyar Népköz- társaság biztosítja a dolgozóknak a pihenéshez és az üdüléshez való jogát. A Mátrában járok. Ahogy emelkedik az út, szemem < 'őtt egyre jobban kitárulnak a távoli csúcsok kékes magasságai, s amikor megpillantom a galyatetői üdülőt, egy pillanatra behunyom a szemem. Luxusautókat látok, jól ö- >- zott embereket és... és amikor kinyitom újra a szemem, a valóságban is ezt kapom. De nem nagyurak luxusautói parkíroznak az utak mentén, hanem kohászok, nyomdászok, tanárok, tsz-tagok sokszínű kocsijai várnak türelmesen reggeliző gazdájukra. És benn az üdülőben, a szőnyegek, fotelok, csodálatosan szép berendezések között ott vannak azok, akiket a vállalat vagy az üzem elküldött a jól végzett munka jutalmául üdülni. Kétszázhatvan dolgozó tölt itt, kéthetes váltásban, kellemes, pihentető napokat, s amikor hazamennek, amikor v.ége a nyaralásnak, mindegyikük úgy érzi, hogy friss erővel, valóban kipihenten láthat neki újra a mindennapi munkának.-— Hol voltam 19 éves koromban? — mereng el Gőczán Sándorné, a budapesti Patyolat Vállalat Xl-es üzemegységének vezetője. — Mint varrónő dolgoztam. Üdülés? Pihenés? Azokban a regényekben, amiket olvastam! Legfeljebb hazamehettem anyámhoz falura, de nem pihenni, hanem a. nagy munkában segíteni! Először üdülök — teszi hozzá halkan, s az idős asszony szemében a mosolyon keresztül egy könnycsepp is megcsillan. Üdülnek. Nem is gondolnak talán arra, hogy ez a jog is pontosan le van fektetve az alkotmányban, s ezt a jogot sem lehet megnyirbálni vagy figyelmen kívül hagyni nálunk! 47. 5. A Magyar Népköz- társaság védi a dolgozók egészségét és segíti a dolgozókat munkaképtelenségük esetén. Vajon ki törődött az én anyámmal, aki házfelügyelő volt, hogy miért fáj valamije? Amikor a hatalmas lépcsőházat nem söpörte végig hajnalban, mert 40 fokos lázban feküdt. Radicsay Milán ezredes úr ezzel kopogott be hozzá: „Mi az? Ráérünk az ágyban pihengetni? A lépcsőház meg söpretlen? Akkor feküdjön le, ha mindent rendbetett!” És ki törődött azzal, hogy gerincferdülést kapott a sok-sok cipe- lésben? Senki! Ma? Ma a legkitűnőbb budapesti professzor ellenőrzi a régen szerzett betegsége javulását minden évben kétszer. A fájós gerinc kényelmes tartófűzőben nyugszik meg, amiért nagyon keveset kell fizetni, mert az SZTK neki is megadja azt, amit nem mert volna remélni akkor, régen. Amit elvett tőle a múlt — az egészségét — azt most visszaállítja a jelen gondoskodása! 48. §. A Magyar Népköz- társaság biztosítja a dolgozóknak a művelődéshez való jogát. H^1 van már a „hatosztályos' a? A mezőgazdaság tzocic. főszervezése felszabadította a falusi gyereket is attól a terhes kötelességtől, hogy a nagy munkák idején otthagyva az iskolát, segítsen otthon. A nyolc osztály kötelező és ingyenes. A nyolc osztály után nyitva az érvényesülés, a tanulás útja. És aki nem tudta elvégezni annak idején azt az iskolát, amelyiket szeretett volna, annak is megvan a lehetősége arra, hogy nekifogjon a tanulásnak, hogy nyugodt körülmények között elvégezze a magasabb iskolát egészen az egyetemig. Uracs István Szűcsiben tanít és vezeti az iskolát. A kará- csondi parasztgyerek eljutott addig, hogy megszerezze a tanítói oklevelet, de arra már nem telt a nagy családban, hogy kedves szenvedélyének, a zenének hódolva magasabb képesítésre tegyen szert. — Most itt az ideje! — mondja — minden lehetőség adva van. Biztosítja a törvény számomra a tanulási szabadságot, a nyugodt felkészülést, a konzultációs napok szabadságát, úgyhogy itt valóban csak egyféleképpen lehet a tanuláshoz való jogot gyakorolni — úgy, hogy élni ezzel a joggal és minél többet tanulni, minél magasabb képesítésre szert tenni és minél többet elsajátítani abból a tudástengerből, amiből így is csak cseppek jutnak az ember életére! Füzetei, könyvei közé temetkezik újra, mert az Egri Pedagógiai Főiskola levelező hallgatója és nemsokára itt az évvégi vizsgaidőszak. Tanulni kell. Becsülettel! 50. §. A Magyar Népköz- társaságban a nők a férfiakkal egyenlő jogokat élveznek. Ha az ember látó, kutató, szemmel olvasgatja az alkotmányt, úgy tűnik, hogy éppen az a paragrafus a legfontosabb, amit abban a pillanatban olvas. Most mégis azt mondom, hogy olyan ez az ötvenedik paragrafus, mint á megvalósult álom. Évszázadokon keresztül elnyomott, hátrányos helyzetben éltek az asszonyok. Szavuk nem volt, életük csak a négy fal és a főzőkanál körül zajlott, s ha valamelyik asszony mégis felemelte valamiért a szavát, akkor azonnal úgy vélekedtek róla, hogy ijedten húzódott visz- sza csigaházába. Ha ma körülnézünk a nők között, azt látjuk, hogy az élet minden területén ott dolgoznak. Kutatnak a laboratóriumokban, vizsgálják a csillagos eget, gyógyítanak, ott vannak a párt és a tanács jelentős beosztásaiban. Székely Kálmánná tanácstag, szavára már nem egy esetben intézkedett az Egri Városi Tanács. Szarvaskőn évek hosszú sora óta asszony igazgatja a falu minden dolgát, vezeti a falu ügyeit. A termelő- szövetkezetekben is találkozunk elnökasszonnyal, de a i Élüzem címmel tüntették ki: a rózsái fX-es aknái és a Petöfi-aitáró! A Nehézipari Minisztérium az illetékes szakszervezetekkel egyetértésben az első félévi termelési eredmények alapján kijelölte a bányászat élüzemeit. A kitüntető címet — megyénkben — a Mátravidéki Szénbányászati Tröszt két üzeme, a rózsái IX-es akna és a Petőfi-altáró kapta meg. Ez alkalomból tolmácsoljuk üdvözletünket a két élüzem dolgozóinak, s kívánjuk, a második féléves tervmutatókat is úgy teljesítsék, hogy megtarthassák a megtisztelő címet, s az ezzel járó vándorzászlót. A szövetkezetek napjára Alkotmányunk ünnepének tiszteletére 7 300 mázsa terménnyel többet Mint ismeretes, a hatvani járás termelőszövetkezetei is csatlakoztak a csengeti és a ti- szalöki járások termelőszövetkezeteinek versenykihívásához, amelyben vállalták, hogy augusztus 20-a előtt befejezik a nyári betakarítási munkát és idejében elvégzik a soron következő munkákat is. Mint a hatvani járástól tegnap jelentették, a járás termelőszövetkezetei a gabonafelvásárlási tervüket alkotmányunk ünnepének tiszteletére már augusztus 12-re 122 százalékra teljesítették, a tervezett 33 ezer mázsa terménnyel szemben 40 301 mázsát értékesítettek. Jelentették továbbá, hogy a kombájnszalmák lehúzását, bekazalozását és az összkalá- szos-terület felszántását 80,2 százalékra teljesítették a járás termelőszövetkezetei. Augusztus húszadikán ün nepeljük a szövetkezetek napját is. A szövetkezetekéi amelyek összefogják az em berek akaratát, igyekezetéi és szántóföldön. műhelyek ben, üzletekben — kollektívákban egyesítik a dolgozói tettvágyát, energiáját. A szövetkezeti nap, az ösz- izefogás, a közös erő ünnepe. Ennek az erőnek a szövetkezetek adnak formát, szervezeti formát: a szövetkezetek egyesítették hatalmas folyammá az egyéni törekvések szeszélyes, gyenge — önmagában gyenge patakocskáit. A szövetkezetekben létrejött a tulajdon magasabb formája, a társas tulajdon. A társas tulajdon, amely kialakítja az emberekben az „enyém-tiéd” régi szemlélet helyett a ..miénk” tudatát. A szövetkezet kitágítja a család határait, mert a tagok, mint egy nagy család, egy patriarkális közösség etrven- lő, egyenjogú részesei; közel kerülnek egymáshoz. A szövekezetek: a demokrácia iskolái. A széleskörű demokrácia biztosítja, hogy mindenki beleszóljon a kollektíva ügyeibe; hogy mindenki gyakorlatot, jártasságot szerezzen nemcsak a termelésben, de a közösség ügyeinek intézésében is. Optimális feltételeket biztosit tehát ahhoz, hogy kialakuljon az embertársaiért aggódó, a közösség dolgai iránt felelősséget érző ember. A szövetkezetek: biztosítják az egyéni kezdeményezés lehetőséget is. Azok, akiket a múltban megkötött, béklyóba vert. tehetségüket szűk korlátok közé szorította a nad- rágszíjparcella, vagy a szűkös, nyomorúságos körülmények közt tengődő kisüzem, most szövetkezetek százezres és milliós lehetőségei között bontakoztathatják kj képességeiket. S az új generáció, amely szövetkezeti körülmények, szövetkezeti lehetőségek között nő fel, nem ismeri meg ezeket a gátló tényezőket. A mai szövetkezetek — • szocializmus gyermekei. —> Mert szövetkezetek voltak a múltban is. Régen is alakultak kisebb-nagyobb termelő- és értékesítő társulások. De akkor a társadalom nem támogatta a kisemberek törekvéseit, legfeljebb kihasználta őket. Érthető, hiszen a polgári társadalom urainak nem volt érdeke, hogy életképes kollekívák jöjjenek létre, amelyek harcolni képesek érdekeikért, esetleg éppen ö- ellenük. Nem is biztosítottak olyan feltételeket, hogy kibontakozhatott. megerősödhetett volna a szövetkezeti mozgalom. Ma: a szövetkezetekben egyesített közös tulajdon — egyik nagyon komoly tényezője társadalmunknak. De a szövetkezetek nemcsak gazdaságilag jelentősek — társadalmi tényezővé váltak. És még inkább azzá válnak a szocializmus építése során és a kommunizmusban, mikor az állam funkcióiból egyr« többet vállalnak magukra a társadalmi szervezetek. A szövetkezetek néhol már most is — mezőgazdasági termelőszövetkezetek és ipariak egyaránt — motorjai, előrelendítői, irányítói a község, a kerület fejlődésének, s anyagi lehetőségeik fokozásával, megerősödésükkel még inkább azzá válnak. Ezen a napon őket ünnepeljük, őket is ünnepeljük, a szövetkezetek, a szocializmus életerős hajtásait, jövőnk, további fejlődésünk nagy tartalékait, rejtett lehetőségeit. A tettek nyomán győzelem jár O eréd községben olvas- hatjuk a kiírást: Mát- ravidék Mezőgazdasági Termelőszövetkezet. Igaz, idelátszik a Mátra, de mégsem ezért adták ezt a nevet. A Mátravidéki Erőmű munkásai segítették győzelemre Heréd községben az újat, ők győzték meg szép szóval, érvekkel és gyakorlati példákkal az egyéni parasztokat, hogy a közös gazdálkodást válasszák. Aláírták a belépési nyilatkozatokat, megvolt a szövetkezet. Jöttek a traktorok és szántottak. Senkinek sem kellett már 30 kilométert gyalogolnia egy hold föld felszántása közben. Fiatal traktorosfiúk 6—7 normálholdat szántottak naponta. Közben fütyültek és cigarettaszünetet is tartottak. De nem volt vetőmag. A munkások segítettek és lett. — Nincs istállónk, nem lehet közös állattartásról szó — érveltek többen. Erre a MátA nemzetközi Bartók Béla kórusfesztiválon 42 kórus négy kategóriában egy héten keresztül versenyzett az elsőségért. A pénteki vegyeskari versenyből a moszkvai Korbunov Énekkar került ki győztesen, Ulanov vezényletével. munka aprajánál is vezetnek asszonyok, sok brigádvezető és munkacsapatvezető került már ki közülük. Egerszóláton és még számos helyen a megyében nő az általános iskola igazgatója. És a kórházak fehér folyosóin, a gyógyszerek szagától terhes kórtermekben is egyre több az orvosnő, akik megmutatták azt, hogy képes a nő is arra, hogy elsajátítsa a nehezebb tudományokat és megállja a helyét ott, ahol a férfiak! 52. §. A Magyar Népköz- társaság különös gondot fordít az ifjúság fejlődésére és nevelésére; következetesen védelmezi az ifjúság érdekeit. N. K. már 17 éves, de apjára csak úgy emlékezik, hogy szemét elfutja a könny. — Mindig részeg volt, olyan dolgokra vitt rá bennünket, hogy ma is szégyellem! Anyánk, szegény, nem bírta sokáig. Meghalt. A szomszédok nem nézték tovább a mi kínlódásunkat és a Gyermekvédelmi Tanácshoz fordultak. Nem így hívták ezt akkor, de azt tudom, hogy olyan valami volt, amelyik törődött a magunkfajta elhagyott kicsikkel. Akkor kerültünk be a testvéreimmel az egyik budapesti gyermekotthonba, Ma már nem vagyok állami gondozott, mert a szüleim — akik között ma is élek — örökbe fogadtak és soha, soha nem hallom, hogy én valaha állami gondozott voltam. Itt van velem mind a két kisöcsém is. A nagyfiú nem minden meghatottság nélkül emlékezik arra, hogyan vették ki gondos kezek testvéreivel együtt a fertőző környezetből. De nemcsak ők, s nemcsak így, ilyen módon kerülnek kapcsolatba az állam védő, ifjúságot óvó ezer karjával. Mi célt szolgál a sok művelődési ház, a sok létesítmény, az ifjúsági táborok, és még sok más, ha nem azt, hogy a mi ifjúságunk megtalálja helyét a szocializmust építő felnőttek között, azzá váljék, amivé apái elképzelték, hogy becsületes ember legyen, hogy mindenkor számítani lehessen rá. Vajon miért vannak a nyári tanfolyamok azoknak az embereknek a részére, akik az ifjúsággal foglalkoznak? Azért, hogy amit átadnak, az a tudás biztos, az elmélet tiszta és a gyakorlat jó legyen. * Paragrafusok... Megvalósult paragrafusok ... Mögöttük pedig ott az élet, amelyik szintén csak álom volt valamikor nem is olyan régen; mögöttük van az alkotó ember akinek jogait és kötelességeit nemcsak az írott betű, de lelkiismerete is diktálja! Cs. Ádám Éva dolgozóinak és a többi üzem derék helytállására. A patronáló munkások képviselői ma együtt ünnepelnek a szövetkezetek dolgozó parasztjaival Bizonyára sok helyen felelevenítik az elmúlt küzdelmes időszak emlékeit. De essék szó arról is, hogy ma már nem egyoldalú ez a kapcsolat és segítség. Erősödnek szövetkezeteink. Eddig még nem látott szorgalommal és akarattal megmunkálták a földeket. Ebben a megyében még soha nem takarítottak be 10 mázsán felüli gabona-átlagtermést Most sikerült! Augusztus 20-át mutat a naptár és megyénkben mindenütt befejezték az aratást és a cséplést, sőt, a szövetkezetek zöme eleget tett állam iránti kötelezettségének. Eddig 2700 vagon kenyérgabonát adtak át az állami felvásárló helyeken: De nemcsak kenyeret adnak az ország asztalára, hanem éppen a mód ünnepre és a bányásznapra több ezer baromfit ajánlottak fel terven felül a munkásságnak; Ha közös akarattal, jól dolgozik a tsz-tagság, akkor tovább növelhetjük a terméshozamot, évről évre nagyobb lesz a jövedelmük. Ennek megvalósításához továbbra is szükség van termelési, üzemszervezési, vezetési és egyéb tapasztalatokra, a falu várja és igényli az ilyen segítséget. Ha megteremtettük a kellő anyagi alapot, ha a termelőszövetkezetekben azt látják, hogy jobban élnek, mint azelőtt, akkor majd átalakul a falu gondolkodásmódja is. De nélkülözhetetlenül szükség van a parasztság politikai és általános műveltségének emelésére is, mert ez elősegíti szocialista öntudatának kibontakozását és egyben előfeltétele a modem, nagyüzemi gazdálkodásnak, a terméshozamok mielőbbi emelésének. V/Ia együtt ünnepel a munkásság és a parasztság, régi és új barátságok nyomán megerősödik az elhatározás, hogy továbbra is szükség van a munkásosztály önzetlen segítségére, mert további előre haladásunk egyik feltétele: a megbonthatatlan munkás-paraszt szövetség. F. U ravidéki Erőműben Nagy István építészmérnök elkészítette a tervrajzokat, Tóth A. István vállalta az építkezés irányítását, Cseke István végezte a lakatosmunkákat, Horváth László a villanyt szerelte. A kőművesek is jól haladtak, Baranyi Károly volt a mesterük. Kazánfűtők, lakatosok és villanyszerelők segédkeztek mindenféle munkában. M orvái Jani bácsi, a he- rédi Mátravidék Tsz elnöke, idős ember. Nem született ő bele a közös nagy gazdaságba. Idegenkedett a rendvágótól. Féltette a szép termést. Ezért veszekedett, el akarta zavarni a gépállomás embereit. — Jani bácsi, elhiszi-e, hogy mi nem akarunk rosszat sem magának, sem a szövetkezetnek? — kérdezték a munkások. Az öreg csak nézett, tűnődött. — Próbáljuk meg, nézzük meg, mit tud az a gép — érvelték a munkások. — Na, azt éppen lehet — egyezett bele az idős elnök. Mi lett a vége? Morvái Jani bácsi üzent a gépállomás igazgatójának, hogy beszélni szeretne vele. Engedelmet kért a bizalmatlanságért, meg a kemény szavakért. Aztán hozzátette, hogy már el sem engedné a gépet. Ha el akarnák vinni, inkább elébe fekszik, de a gépet nem ereszti. Heréden sokat, nagyon sokat köszönhetnek a Mátravidéki Erőmű munkásainak. Közös a munkások és parasztok gond- ja-öröme, ezért találó a hason- ■ ló név is. Vagy említsük a nagyköké- nyesi Béke Termelőszövetkezetet? A bányászok társadalmi munkában építették az 50 férőhelyes istállót — az alap- ásástól a kulcs átadásáig az ő ■ kezemunkájukat dicséri itt minden. — Na és nálunk? — kérdezhetik az egri Nagy Józsefben. Itt mindenki elismeri, hogy ma sem lenne csibenevelő és sertésfiaztató, ha nem jön Ba- gi József brigádja, az ÉM Heves megyei Építőipari Vállalat egri építésvezetőségétől. De hivatkozhatnánk az Északmagyarországi Áramszolgáltatók, a Szerszám- és Készülékgyár
