Népújság, 1961. július (12. évfolyam, 153-178. szám)

1961-07-18 / 167. szám

4 NÉPÚJSÁG 1961. július 18., kedé Íl I fiit Ismeretlen jótevő „... Engedje meg a tisztelt Szerkesztőség, hogy ez ügy­ben mondjak köszönetét Tóth Gyulának, az egri Erdőigazga­tóság műszaki dolgozójának, a Bükkben járó turisták és az ott dolgozó mészégetők és fa­vágók, és minden vizet szom- juhozó ember nevében, amiért annyi utánajárással és szívós akarattal vizet keresett a Bükk-fennsíkon” — ezzel zárul Nagy József levele, aki magá­ról csak annyit írt, hogy buda­pesti turista és sok társával együtt szívesen jár a Bükk­ben és bizony nagyon gyak­ran megszomjazott a termé­szet barátainak olyannyira fenséges, de vízszegény doli­nák között. Tóth Gyulát nem ismerte, talán még most sem ismeri, csak így ismeretlenül, szer­kesztőségünkhöz küldött le­vélben köszöni meg fáradozá­sát. Az ő köszöneté a szom­jas turisták köszöneté. ... Olyan ez, mikor valaki felfedezi, hogy ki volt az Is­meretlen Jótevő, és kifejezi háláját. (K. J.) — A TERVEK szerint jú­lius 23-ra kellett volna az egri Dobó István Tsz-nek be­fejezni az aratást, de a szö­vetkezetiek jó munkája fo­lyamán már a mai napon be­fejezte 130 hold kalászosuk vágását. A 30 hold tavaszi búza, 10 hold zab és 90 hold ár­pa aratását 24 aratópár vé­gezte az elmúlt napokban. — A HELYIIPARl és Vá­rosgazdálkodási Dolgozók Szakszervezetének megyei bi­zottsága készül a HVDSZ-üze- mek újítói és kiváló dolgozói ankétjának megszervezésére. Az ankétok — melyek ezen és a jövő héten kerülnek sor­ra — megelőzik az üzemek küldötteinek megyei tanácsko­zását, amely augusztus 30-án lesz. — A FÜZESABONYI Ál­lami Gazdaságban 8 erőgép dolgozik két műszakban. Azok az erőgépek, amelyek nappal a szállítással vannak elfoglalva, éjjel szántanak. — NAPRÓL NAPRA érke­zik, áramlik az egri piacra a vágott és cserepes virág. Hoz­zák a falvakból, és az egri kertészetekből. A piaci ,,kon- kurrencia” ellenére, is népsze­rűek azonban a „Virágért” vágott virágjai. A nyári vi­rágféleségek közül főleg a szegfű, a gladiólusz és a rózsa keresettek. Naponta két-há- romszáz forint értékűt adnak el belőlük a boltban. — A KÁLI Március 15 Termelőszövetkezetben az idén a tervezett 25 hold he­lyett 70 hold herét hagynak meg maghozásra. — MEGKEZDŐDÖTT az egri járásban Andornaktálya, Egerbakta, Egercsehi, Mónos- bél, Nagyvisnyó, Ostoros Szarvaskő és Szúcs községren­dezési terveinek elkészítése. A terveket augusztus 20-ig el­készítik, s igy az egri járás te­rületén már minden községnek lesz községrendezési terve, amelynek alapján végzik majd az elkövetkezendő évek­ben az építkezéseket. — KÖZÖS kirándulásra készülnek az egri Nagy Jó­zsef Termelőszövetkezet szor­galmas asszonyai. A kirán­dulásra a sürgős, időszerű munkák elvégzése után kerül sor. Fél évszázad után újra itthon, újra magyarul beszél Geréb József EGRI VÖRÖS CSILLAG Feltámadás EGRI BRÖDY Félbeszakadt dal EGRI KERTMOZI A Noszty fiú esete Tóth Marival GYÖNGYÖSI SZABADSÁG Tisztes úriház GYÖNGYÖSI PUSKIN Az ismeretlen férfi HATVANI VÖRÖS CSILLAG Törvény az törvény HATVANI KOSSUTH Háború és béke n. rész HEVES Szalmaözvegy PÉTERVASARA Az elcserélt fénykép FÜZESABONY Az ismeretlen férfi Hetvenen túl van, de ez nem látszik meg rajta. Kicsit szi­kár, ma is magas ember, aki megszokta, hogy mindig előre nézzen, mert az a világ, ame­lyikben már fél évszázada él, eltiporja a folyton hátrate- kingetőket. Ki is Geréb József? Szocialista újságíró az Egye­sült Államokban, a New York­ban megjelenő Magyar Szó cí­mű lapnak a munkatársa, ne­ves publicista. N Honnan, hogyan került ilyen messzire? Eger mellett, az akkor még alig ezer lelket számláló kis községben, Egerszóláton szüle­tett. Hamarosan elkerült in­nen. de másodéves műegyete­mista korában még az ország­ból is. Messze, Amerikában fe­jezte be az egyetemet és szer­zett diplomát, aztán ott is ma­radt. Egy ember ő azok közül, akik nem szívódtak fel a nagy amerikai tengerben, hanem megmaradt a magyar ügy sze­rény harcosának, nem egyszer szolgálójának. Mert minek le­hetne másnak nevezni, amikor küzdött az életért és a saját maga fenntartásáért, és még­is megmaradt energiája, bátor­sága arra, hogy másokért küzd­jön. Marxista írónak ismerik, ami azt jelenti, hogy sokszor kellett egyéni érdekeit felál­dozni a közösségért, sokszor vallotta kárát egyéni élete a kimondott kemény szónak. Most eljött, hazajött Magyar- országra, hogy gyermek és if­júkora szép, szomorú emlékeit újra élje, hogy felkeresse a még élő ismerősöket, hogy megnézze, mit fejlődött ez alatt a fél évszázad alatt szűkebb és tágabb hazája. Egeren elég sokat csodálko­zott, hiszen ötvenegy évvel ez­előtt nem így festett a ma olyan nagy idegenforgalmú város képe. — Sok sok új ház, új város­kép fogadott. Mintha nem is ott járnék, ahol fél évszázad­dal ezelőtt jártam. Ez a fejlő­dés azonban nem első sorban a városon mérhető le, hanem az embereken, azon a sok jól és szépén öltözött kisgyermeken keresztül, akik, mintha nem is tudnák, hogy más világ is volt Magyarországon. Elgondolkozva beszél, köz­ben én arra gondolok, hogy milyen felelősségteljes munka az újságírás. Mennyi helyre eljut! Nem is tudja az újság­író, hogy ki, hol olvassa az írását. Amint lapozgatom Ge­réb József ötvenéves újságíró jubileumára kiadott kis köny­vet, a 28. oldalon az én egyik írásomból idézett sorokra ta­láltam. Hirtelen valami jóleső melegség fogott él, mert ezzel az írásommal, amint a hatásá­ra írt cikk mutatja, valakinek nagyon messze a hazájától — örömet szereztem. Valóban így is van. Geréb József, de sok idegenbe szakadt magyarnak szerzett már örömet azzal, hogy minden időben, minden körülmények között megírta, kifejezte az ő gondolataikat, meg merte mondani az igazsá­got. Most, amikor itt járt szer­kesztőségünkben, mindkét ol­dalról kérdések röpködtek. Minket az érdekelt, hogy ő mit csinál, hogy hogyan élnek a ma­gyarok, hogy milyen kint az emberek élete, felfogása, sőt még azt is megkérdeztük, hogy disszidensekkel szaporodott-e a magyarság létszáma, mire elég­gé éles hangon válaszolt az idős újságíró, mondván, — amit mi is tudunk —, hogy bizony csak az „alja” ment ki, akik­kel nem sokra megy a ma­gyarság, de Amerika sem! Az­tán arról érdeklődtünk, hogyan tölti itt az idejét, kikkel be­szélgetett már, s milyen élmé­nyekkel tér haza. öt inkább az érdekelte, hogy mi az, ami legszemléletesebben állíthatja szembe a mai or­szág képét a hajdani, úri Ma­gyarországgal, hogy mi az, ami valóban megmutatja, a nagy­arányú fejlődést. — Engem nagyon várnak otthon — mondja —, mert ne­kem hisznek. Én ötven év alatt bebizonyítottam azt, hogy csak akkor beszélek, ha valamiről meggyőződtem. És az ameri­kai magyarok nem sokat tud­nak az országról, csak annyit, amennyit az amerikai polgári sajtó megmutat. Ez azonban alig több, mint a semmi, vagy egyszerűen rágalmazó jellegű „tudósítás”. Én most alaposan megis­merkedem itt mindennel, és be­számolok mindarról, amit én, mint szemtanú láttam. És nem is hiszik az elvtársak, hogy ez milyen nagyjelentőségű dolog. Mert ezzel is megrendül a meg­alkuvó politikai sajtó szava­hihetősége és én ismét misz- sziót teljesíthetek, elmondha­tom a sóváran váró társaimnak azt, mi a színtiszta igazság er­ről az országról. Sokáig beszélgettünk még, hiszen nagy élmény lehet egy marxista újságíró számára vég­re szabadon és teljes nyíltság­gal beszélni elvtársak között, olyan emberek között, akik nap mint nap leírják azokat az igazságokat, ami nekik termé­szetes, ám ott, túl a tengeren meggondolandó és bátorságot kíván. Geréb József hát járja az or­szágot, ismerkedik az újak­kal — emberekkel, létesítmé­nyekkel — és amikor hazatér Amerikába, ott újra tollat fog, hetvennégy esztendős, ősz fej­jel, de szűnni nem akaró lel­kesedéssel és ügyszolgálattal megírja az egyszerű tényeket, a mai Magyarország valódi ar­cát Cs. Adám Éva 1961. JULIUS 18., KEDD FRIGYES 150 évvel ezelőtt, 1811. július 18-án született WILLIAM THACKERAY angol író, a szatirikus regényírás mestere. Első nagysikerű munká­ját (Sznobok könyve) még mint újságíró jelentette meg. Ma is leg- Dlvasottabb regényében (Hiúság vására. 1847.) a polgári-feudális társadalom szatirikus képét festi* kitűnően ábrázolt alakjai a jellem­rajzolás remekei. Fontosabb mun­kái magyarul is megjelentek (Tit- marsh Sámuel története, Esmond Henrik, Pendennis története.) * 25 évvel ezelőtt, 1936. július 18-án cezdődött a spanyol nép szabad­ságharca a baloldali Népfront ve­zetése ellen fellázadt Franco és a rruAnu-roAv vele szövetkezett német és olasz WILLIAM THACKLRAY faslszta erők elletli a spanyol köz­társaság védelmében. Érdekes találmányok és felfedezések: Az elektromágneses INDUKCIÓ jelenségét, azt, hogyha egy vezeték mellett mágnest, vagy elektromágnest mozgatunk, a vezetékben áramlökések indulnak, 130 évvel ezelőtt, 1831-ben MICHAEL FARADAY angol fizikus fedezte fel. E felfedezése kor­szakalkotó lett az elektrotechnika fejlődésében. * A HATULTÖLTÖS, GYOJTÓTÜS PUSKÁT 125 évvel ezelőtt, 1836-ban DREYSE találta fel és ő alkalmazta ennél először a pus­kaport: a golyót és a csapantyút papírhűvelyben magába fog­laló egységes töltényt. Sikerrel kezdte működését a Finomszerelvénygyár színjátszó csoportja tékteret” meghódítani. Az el­lenfél „bekerített bábjai meg­halnak”, vagy kiesnek a játék­ból. A go rengeteg kombiná­cióra ad alkalmat és nagyfokú figyelmet és szellemi erőfeszí­tést igényel. Japánban külön go-akadémia létezik, amely bo­nyolult játékproblémákat old meg. A japán, játék már Európá­ban is meglehetősen elterjedt Július 30. és augusztus 13. kö­zött a Bécs melletti Badenben megrendezik az V. Európai Go-kongresszust, amelyen né­met, angol, holland, svájci és mindenek előtt természetesen japán játékosok mérik össze erejüket. Moped a levegőben A nagyvárosok közigazga­tási hatóságainak minden bi­zonnyal bonyolult problémát okoz majd az újszerű jármű, amelyet nemrég Párizsban mutattak be először. A jármű egyszemélyes miniatűr heli­kopter, vagy helyesebben „lé­gi moped”. Ára körülbelül 150 ezer forintnak felel meg, se­bessége 96 km/óra. A vezetői jogosítványt gépkocsihoz nem értők is 15 órai tanulás után megszerezhetik, úgyhogy előre­láthatólag ezzel a járművel rövidesen nagy forgalom vár­ható a levegőben. •ll■llllllllllllllllllllallllllll■llllllllllllliaullilnlllllllll«llllllllllllll•llllllll•llllllllllllll■llllla>.llllll■tlliIlllllllllllt«llalllllallllllllltlllllllllll.ll,.^llllllullllllllllllllllll«^ll(!allll!ll!lllllllllllllllll[lllllllllltlllllllll!alllll■lllllalllllllll!llllllllll■ltlllllllll■ll■llllllHllllllllllllll!l>lll> Még egy esztendővel ezelőtt is, ha arról volt szó, miért nincs megfelelő kultúráiét egy olyan nagy üzemben mint az egri Finomszerelvénygyár, csak vállvonás, lemondó kéz- legyintés volt a válasz: nálunk nem lehet egy művészeti cso­portot sem összetartani hosz- szabb ideig. Nem egy, s nem egyszer kezdett el már dolgoz­ni, aztán úgy ahogy megkezdte működését, szét is futottak tagjai. Ezeket a tapasztalatokat nem lehet örvendeteseknek mondani. Annál- inkább az azonban, az elmúlt szombaton este, a Helyőrségi Tiszti Klub nagytermében lezajlott ese­mény, a gyár néhány hete szerveződött, s már az első elő­adáson jó képességeket muta­tó színjátszó csoportjának be­mutatkozása. A kis, nyolctagú együttes Békeffy István: Jani­ka című, háromfelvonásoe víg­játékát vitte első alkalommal színpadra, sok lelkesedéssel, ügyszeretettel. A dicséretes színjátszók közül elsőként a címszerepet játszó Bajzáth Piroskát kell említe­ni, annyi bájjal, tehetséggel oldotta meg a szerepből adódó kettős feladatát, — pedig éle­tében először játszott színpa­don. Utána mindjárt az apa szerepét játszó Tompos Béla, Adorján színigazgató szerepét vállaló Jakab Béla, Hámori Sándorné, az anya, Cseh Sán- dorné az „amerikai lány”, a Fenek Jenőként sok tapsot ka­pott Dobó Sándor, Mihály Ist­ván (Bállá János, író) s Malvin öltöztetőnőt megszemélyesítő Georgi Magdolna következnek, s mindannyian őszinte elisme­rést érdemelnek játékukért. A rendezés munkáját magá­ra vállaló Olasz Erzsébet és Pálffy György, a Gárdonyi Gé­za Színház két művésze dicsé­retes munkát végzett. Már az első alkalommal megérdemelt sikert aratott az általuk segí­tett kezdő művészeti együttes, s ezzel megkapták a szükséges önbizalmat is munkájuk foly­tatásához. Pásztor Péter egy­szerű, ízléses díszletei csak fo­kozták a nézőkben az előadá­son szerzett jó összbenyomást. Ennek az együttesnek — hiszen tagjainak legtöbbje még egyáltalán, vagy alig szerepelt színpadon —, még meg kell ba­rátkoznia a színjátszás levegő­jével, hozzá kell szoknia a kö­zönséghez, egyszóval rutint kell szereznie. S erre jó a Ja­nika. A továbbiakban meg bí­zunk abban, hogy ez a vígjáték hamarosan lekerül a műsorról, s helyét, most már hasznos tapasztalatok alapján értéke­sebb, a csoport tagjainak te­hetségét igazán kibontó művek foglalják el. A Finomszerel­vénygyár most bemutatkozott színjátszógárdája az első elő­adáson látottak alapján képes lesz erre is. (W. L.) Egyike azoknak a híreknek, amelyet minden újságolvasó fellapoz, a mindennapi időjá­rásjelentés, amely így kezdő­dik: „Várható időjárás a kö­vetkező 24 órára.” A rövid idő- prognózis mögött azonban gé­pek és emberek hosszú és bo­nyolult számítása rejtőzik, amíg a Meteorológiai Intézet­ben megszületik a kommüniké arról, hogy mit várhatnak az emberek akár a mindennapi munka, akár a kirándulások, nyaralási programok szempont­jából az elkövetkező napra. így kezdődött az időiárás számítás Az egykori krimi háború idején 1854. november 14-én a Fekete-tengeren tartózkodó an­gol-francia hadiflotta pusztító viharba keveredett. A hajók egy része elsüllyedt, a többi megrongálódott. Ekkor vető­dött fel a gondolat III. Napó­leonban: vajon nem lehetne-e a pusztító viharokat előre je­lezni, kiszámítani? Megbízta ezzel a feladattal Leverrier francia csillagászt, aki nem­rég hozta lázba a világot az­zal, hogy a bolygók pályaelté­réseiből kiszámította, az ég­boltnak egy bizonyos részén egy, addig még nem ismert bolygónak kell tartózkodnia, s így fölfedezték a Neptunuszt Európában ebben az időben már majdnem minden ország­ban voltak meteorológiai meg­figyelések, s noha e nagyon ritka állomásihálózat adatai inem voltak teljesen megbízha­Várható időjárás... Hogyan készül az időjárás tudományos kiszámítása? tők. Leverriemefc mégis si­került a megrajzolt időjárási térképeken utólag nyomon kö­vetnie az emlékezetes vihart. Az időjárási térképek általá­ban több ezer négyzetkilomé­teres térség légnyomását, szél­járását, hőmérsékletét, nedves­ségét, stb. ábrázolják. Ha az ilyen térképeket sűrű egymás­utánban megrajzolják, akkor az egyes időjárási képződmé­nyek helyzetváltozásaiból kö­vetkeztethetünk a további mozgásukra. Ezen alapultak 100 évvel ezelőtt az első idő­járásjelzési kísérletek. Ezt kö­vetően a legtöbb európai or­szágban — így 1870-ben Ma­gyarországon is — megalakul­tak a meteorológiai intézetek, s ezek a sűrűbb észlelőhálózat megszervezésén, továbbá az észlelt adatok éghajlattani fel­dolgozásán kívül már az időjá­rás előrejelzéseivel is foglal­koztak. Egy évszázad eredményei Azóta eltelt egy évszázad és a meteorológiai előrejelzésben gyökeres változások történtek. A légkör szerkezetének ala­posabb megismerésével új táv­latok nyíltak meg a meteoroló­gia, s így az előrejelzés, a prognosztika előtt is. Rájöttek ugyanis arra; hogy a légkör mozgásai sok tekintetben ha­sonlítanak a folyadékokhoz. Éppen ezért a folyadékok moz­gására vonatkozó egyenlete­ket, bizonyos átalakításokkal, alkalmazták a Föld légkörével kapcsolatos számításokra is. Így fejlődött ki az időjárás előrejelzésének az a módja, melyet számszerű, vagy nume­rikus előrejelzésnek nevezünk. Ha ismerjük az egyes időjá­rási elemeknek: a légnyomás­nak, hőmérsékletnek, stb. tér­beli elosztását, az elemek pil­lanatnyi időbeli változását (például azt, hogy a légnyomás az elmúlt órában hány milli­métert emelkedett), akkor a folyadékok mozgását leíró alapegyenletek birtokában meghatározhatjuk az elemek jövőbeli értékét, azaz előrejel­zést készíthetünk. A számszerű előrejelzés tehát, mint az el­nevezésből is kitűnik, nem mi­nőségi, hanem mennyiségi ada­tok alapján, matematikai ösz- szefüggésekből következteti ki az időjárási elemek várható értékét ezzel a módszerrel. Az előrejelzések kiszámításánál nagy segítségre van korunk egyik zseniális találmánya, az óriási sebességgel dolgozó elektronikus számológép. Vihar, eső. napsütés a számok mögött Egy 24 órás előrejelzés úgy készül el, hogy az északi fél­teke nagy részéről az egyszer­re, egy időben végzett megfi­gyelés adatai egy-két órán be­lül géptávírón, vagy rádión ke­resztül beérkeznek az előrejel­ző központokba. Itt ezek alap­ján megrajzolják a légnyomás eloszlásának térképét, majd a rácspontokon meghatározzák az ottani értéket. E számokat a statisztikai feldolgozásban használatos különleges kár­tyákra, vagy géptávírószalagra lyuggatják, s ezt aztán a meg­felelő utasítássorozattal behe­lyezik egy elektronikus számo­lógépbe, mely a szükséges szá­mítást elvégzi, s az eredményt már csak rá kell vezetni egy térkép-űrlapra. Ezzel azonban még nem fe­jeződött be a prognózis készí­tése. A meteorológus számára a légnyomás elosztásának tér­képe nagyon sok hasznos út­mutatást nyújt. Az egyenlő légnyomású helyeket összekötő vonalaknak, az izobároknak az elhelyezkedése, meglehetős pontosan meghatározza a lég­áramlás pillanatnyi irányát, az izobárok sűrűsége pedig az áramlás erősségét, a szélsebes­séget. Az időjárási képződmé­nyeknek, például a ciklonok­nak és anticiklonoknak az át­helyeződését a magasabb leve- gőrétegek áramlásviszonyai ha­tározzák meg. Az egyes kép­ződményeknek jellegzetes tu­lajdonságaik vannak: a ciklo­nokban általában szeles, csa­padékos, az anticiklonokban derült, csendes, száraz időjá­rás uralkodik. A légnyomás­nak és a légáramlásnak az elő­rejelzésével a ciklonok és anti­ciklonok új helyzetét is kiszá­mította a meteorológus, azaz megtörtént az első lépés az idő­járás prognózisának megállapí­tása felé. Előre jelezte, hogy például 24 óra múltán milyen képződmény helyezkedik el az ország felett. Most következik annak kiszámítása, hogy a fö- lénk kerülő képződmény mi­lyen hőmérsékletű és nedves­ségtartalmú lesz. Erre is van­nak már számszerű objektív módszerek. Viszont az így ka­pott eredmény még általában nem közelíti meg a légnyomás­számítás pontosságát. A hő­mérséklet értékének, a lehulló csapadék várható mennyiségé­nek kiszámításához is nagy sebességű számológépek szük­ségesek. Az eddig végzett elő­rejelzések eredményei, a kez­deti nehézségek és hibák elle­nére is, biztatóak. Most már a földi időjárási elemek várható jövőbeli érté­keinek birtokában a meteoro­lógus elkészítheti a szöveges prognózist is, vagyis a számok mögött rejtőző időjárási adatok alapján megjelenhet az újsá­gokban, felhangozhat a rádió­ban: — Várható időjárás a követ­kező 24 órára.,. A go játék Japánban hagyó- mányos, népszerű időtöltés. A játékot ketten játsszák, sakk­táblaszerű alapon. Mindkét já­tékos 181 fekete, illetve fehér színű bábut kap, a játék célja a kövekkel összefüggő „láncot” alkotni és ezzel bizonyos „já­A go játék meghódítja Európát

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents