Népújság, 1961. július (12. évfolyam, 153-178. szám)

1961-07-18 / 167. szám

w* VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! 'izénkét év a szakmában AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS NAPILAPJA XII. évfolyam, 167. szám ARA: 50 FILLÉR 1961. július 18., kedd Számok bizonysága I gazuk van azoknak, akik az mondják: értékes * tudomány a statisztika, csak meg kell tanulni beszélni, érteni a nyelvén. Egy kicsit már mind statisz­tikusok vagyunk. Ceruzával a kezemben olvasom a félévi tervjelentc- scket. számítgatom, mekkora is ebből, vagy abból a ter­mékből az egy főre jutó termelés, mennyivel nagyobb, mint tavaly ilyenkor, vagy évekkel előbb. És így van ezzel más is. Számadást tesz: ebből ennyit szoktunk naponta, havonta, évente fogyasztani, tehát ennyit és ennyit fogunk megtakarítani és akkor most már telik valamelyik rég kiszemelt bútordarabra, porszívóra, hű­tőszekrényre, televízióra, motorkerékpárra, vagy— Mert egy kicsit már mindannyian statisztikusok va­gyunk. A statisztika nyelve — ha nem is tudjuk tökéle­tesen, árnyaltan beszélni, vagy ha esetleg még csak érteni tanultuk meg — lassan anyanyelvűnkké válik. S ezért talán nem kevesek böngészték érdeklődve a vasárnapi lapokat, amelyek a Központi Statisztikai Hi­vatal jelentését közölték a népgazdaság 1961. első félévi fejlődéséről. Mert a számok haladásunk, fejlődésünk ütemét érzékeltetik: tizenhárom százalékkal nőtt az ipari termelés, a múlt év hasonló időszakát tekintve, s mintegy 4 százalékkal teljesítettük túl idei első félévi tervünket... mezőgazdaságunk történetében először for­dul elő, hogy a holdanként! átlagos termés 10 mázsa s a kenyérgabonatermés több lesz a tervezettnél... Mil­liók és milliók munkáját, helytállását, erőfeszítését fog­lalják magukba ezek a mondatok, százalékok... Az egy főre jutó termelési érték — Ipari területen — az év első hat hónapi számadásában mintegy 8 százalékkal mutat­kozik többnek, mint az elmúlt év azonos időszakában. Az iparban foglalkoztatottak száma 4 százalékkal több, mint 1960-ban volt. Ez azt jelenti, hogy újonnan épült gyárainkban, új üzemrészekkel bővített iparvállalataink­nál 45 ezer új, friss munkaerőknek teremtettünk s ad­tunk munkaalkalmat, munkalehetőséget. Lapokat lehetne s talán kellene is teleími ezekkel az adatokkal, számokkal, melyek népünk emelkedését bi­zonyítják, rendszerünk dicsőségét hirdetik — a szocia­lista tervgazdaság létjogosultságát. Mert ezekét az ered­ményeket negyedévről negyedévre, évről évre hangoz­tatnunk kell, ezek az eredmények mutatják, hol állunk a nagyvilágban, mennyit sikerült lépésenként behozni a nem is olyan rég még évszázadot kitevő lemaradásunk­ból a leghaladottabb kapitalista államokhoz viszonyítva, életünk milyen területén sikerült a vetélkedésben le­győznünk őket. Statisztikai adataink a legfontosabb termékekről adnak képet: szénről, vasról, búzáról, húsról. Nézzünk néhány „száraz” adatot: Széntermelésünk 14 035 500 tonna mennyiséget tesz ki; téglából 767 millió darabot gyártottunk, cipőből 12 millió párat, rádiókészülékből 117 300 darabot... stb. De nemcsak nehézipari, könnyűipari termékek gyártásában értünk el szép, a tervezettnél magasabb eredményeket — élelmiszerfogyasztásunk is nőtt 5 százalékkal; javult a csecsemőhalandóság; a lakosság 94 százaléka részesedik a társadalombiztosítás juttatásaiban... stb. Nemcsak az ipar ágazataiban, de az Set bármely területén is fokozottabban nyilvánul meg az értékekkel való takarékoskodás... Bizonyítja ezt az, hogy az év első hat hónapjában másfél milliárddal emelkedett a lakos­ság takarékbetétállománya. Tehát az emberekben meg­van a kellő bizalom a takarékbetétkönyvek iránt, ezrek és ezrek gyakorolják a takarékoskodásnak ezt a módját, s az embereknek van miből takarékoskodni. Van miből takarékoskodni, mert a lakosság jöve­delme emelkedett. Az emberek több pénzt keresnek, mint az elmúlt év hasonló időszakában; s a munkabérek mel­lett a nyugdíjak cimén kifizizetett összeg is magasabb a tavalyihoz képest 14 százalékkal. T ovább lehetne sorolni a számokat, adatokat. De bizonyságul ez is elég. Bizonyságul, hogy ipari termelésünk évi növekedésének üteme — a féléves ered­ményeket, a hibákat, nehézségeket, a lemaradásokat is számba véve! — kielégítőnek mutatkozik, hogy egész népgazdaságunk fejlődése a kívánt lendülettel folyik, hogy hazánk a világelsőségért csatasorba állt többi szo­cialista állammal együtt biztosan és biztonságosan halad a maga kijelölt útján. Pataky Dezső Munkavédelmi őrjáratok a megyében Tízezer látogató az egri bútorkiállíláson Eddig körülbelül tízezren te- < kintették meg — egriek és vi- ■ déikek — az SZMT székházé- • ban rendezett bútorkiállítást.; A kiállítás tárlatvezetőinek ál- ; landóan sok a dolguk: nagy az; érdeklődés, mindenki kérdez; tőlük valamit Legtöbb látoga­tónak az okoz problémát, hogy ; a kiállított tárgyak csak min-; tadarabok, melyekből több pél­dány, több garnitúra áll az ér­deklődők rendelkezésére a —; bútorüzletben. Különösen az I 5 100 forintos „Eger háló” nép- : szerű, de a vezetők megnyug­tattak mindenkit, ebből is vá­logathatnak a vevők — a bú­torüzletben. A Prága-eirhuss Egerben Július 21-től 25-ig öt este; vendégszerepei az egri Sparta- ; cus pályán a Prága-cirkusz.: A cirkusz műsorán lovasakra-; baták, állatidomítók, villám-1 zsonglőrök, kerékpárakroba-; ták, humoros-akrobaták, zene­bohócok, gumiasztalművészek,; tornászok és egyensúlyozó mű- ; vészek produkciói szerepelnek. '■ A cirkusz kétezer személyes; sátra lehetővé teszi, hogy az' előadásokat az időjárás szeszé- ; lyei ellenére is meg tudják tar- ; tani. Jelentés Boldogról: A SZOT X. teljes ülésén el- latározták, hogy csehszlovák tapasztalatok alapján hazánk­ban is megszervezik a munka­védelmi őrjáratokat. A moz­galom Heves megye néhány üzemében is szép sikerekéiért »1; több helyen szemmellátha- tólag csökkent a balesetek szá­ma, hiszen az őrjáratok segít­ségével sikerült elmélyíteni a dolgozók felelősségtudatát ön­magukkal, munkatársaikkal és természetesen családjukkal szemben. Különösen jól dolgozik a munkavédelmi őrjárat a Béla­pátfalvi Cement- és Mészmű- ben, a siroki Fémművekben és a selypi Cukorgyárba*. f \ v n\ IL IS I fíá íftW f mm i■* §íl I lit1 v fiiff > % MiIéé;é _____.. 4 Az egri Finommechanikai Vállalat orvosi műszerjavító részlegénél dolgozik Szilvási István műszerész. Szakmájában 12 évvel ezelőtt szabadult fel, itt a vállalatnál vedig négy éve dolgozik. Jó munkájáért már több esetben pénzjutalmat kapott, az elmúlt évben pedig ki­váló dolgozó oklevéllel tüntették ki. Erre a szakmára oktatja az egyik tanulóját, Király Kálmánt is. Képünkön az egyik orvosi műszer működését magyarázza tanulójának. (Foto: Kiss Béla) ^^AAAAAA/WSAAA/VWWVWWWVWVWV -rv%^AAA^\A/WN/WNAAAAAAAAAAAAAA^VWWWW\AAAAAA^VWVWVVVWV« Befejezték az aratást* már javában csépelnek már a 64 vagont meghaladta a magtárba kerülő gabona meny- nyisége. A szövetkezeti gazdák a jó termésből most egyenlítik ki a termelőszövetkezet gabonaadó­ját, s tizenhárom vagon ter­ményt adnak át a Terményfor­galmi Vállalatnak. A többi fontos mezőgazda- sági munka is biztatóan halad: a traktorok a tarlóhántást vég­zik, megkezdődött a másod­vetés és a nyári mélyszántás, s ha az időjárás kedvez, a csép- lést is befejezik a jövő hét végéra Kik a legjobb kombájnosok, aratógépkezelők a megyében? Lapzártakor érkezett a bol- dogi községi tanácselnök tele­fonjelentése, miszerint befejez­ték az egyik legnagyobb nyári mezőgazdasági munkát a falu szövetkezeti gazdái, s 1106 hold kalászos termését már betaka­rították. A munka zömét, az aratás több mint háromnegyed részét géppel végezték el, a szövet­kezeti kaszásokra mindössze 330 hold learatása jutott. Az aratás végeztével sem csök­kent a munkakedv, javában folyik a cséplés és tegnapig AAAAAAAA/NAAAAAAAAAAAA/V^AAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAA/SAAA/VV\évé^/vVS^VV^V^^^^^^^^VVVV>A/VVVVV%'VVS'VVSv\ésAAAA('V^A/VVV\AAAAA/V''VV^VVV<^' Mint már arról előző lap­számainkban hírt adtunk, me­gyénk gépállomásainak dolgo­zói az aratás—cséplés mielőbbi gyors elvégzésének érdekében szocialista munkaversenyre léptek egymással. Az elmúlt napokban a Gépállomások Igazgatósága értékelte a ver­senyt. A munkák jelenlegi ál­lásában megállapították gépál­lomásonként a legjobb kom­bájnvezetőket és aratógépve­zetőket. Ezek szerint a Horti Gépállomáson a legjobb kom­bájnvezető Bankos Mihály 380 hold és Fodor László 340 hold összteljesítménnyel. A Hevesi Gépállomáson Kiskartali Ist­ván, 221 hold és Cservári Ist­ván 250 hóid teljesítménnyel. Sarudon, Pocok Sándor 158 holddal vezet az élen. Az aratógépvezetők közül a legutóbbi értékelés szerint a megye 6 legjobb aratógépveze­tőjének a következő gépve­zetőket állapították meg: Sa­rud: Eszenyi István 141 hold, Ambrus László 139 hold, Zsol­nai Vince 125 hold. Hort: Fiser József 230 hold, Kovács János 222 hold és Atkár: Szécsi Lász­ló 318 hold összteljesítménnyel A verseny tovább folyik egé­szen az aratási és cséplési munkák befejezéséig. A ver­senyt a közeljövőben ismét ér­tékelik, majd a nyári betaka­rítási munkák után. KÖZBEN Arat a gép az apci Aranykalász Termelőszövetkezetben. Jó termésük volt, 250 holdon a búza 15 mázsán felül fizetett. Tóth Gergely, a termelőszövetkezet egyik dolgozója, naponta 20 holdat arat le, hogy mielőbb mag­tárba kerüljön a gabona. (Foto: Kiss Béla.)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents