Népújság, 1961. július (12. évfolyam, 153-178. szám)
1961-07-14 / 164. szám
4 NÉPÚJSÁG 1961. július 14., péntek Nyaralni megy a beteg — Hová, hová, Kovács elvtárs? — Ja, ja! Üdülni megyek! — Szanatóriumba? — Hová gondol? Nem vagyok én beteg! Itt az orvosi bizonyítványom! Makkegészséges vagyok! Elviharzott. Úgy veszem észre, hogy a notórius betegeknek legjobb egy nyári beutaló, mert ha valakit Siófokra küldenek, csak nem kezdi el, hogy: „Jaj, a vesém, jaj, a tüdőm! Üdülni csak egészséges emberek mehetnek. Hám, Kovács is egészséges lett. Meddig? (á) — A MAKLÄRI termelőszövetkezetek ezideig teljesítették esedékes áruértékesítési tervüket. Az Űj Élet Tsz az elmúlt napokban adott át 2 mázsa pecsenyekacsát az államnak, míg a Béke Tsz a jövő héten szándékozik 200 pecsenyekacsát értékesíteni. A Rákóczi Tsz-ben 3900 csirke és 150 liba nevelkedik. — HAT termelőszövetkezet van Kömlőn. Az aratás ideje alatt az fmsz helyi árusítója mindennap járja a határt, és bőséges áruval látja el az aratókat. Mint értesítettek bennünket, egy-egy szövetkezetei minden második nap látogat meg a mozgó-büfé, amelyhez a fogatot a termelőszövetkezetek biztosítják. —• EGER város négy termelőszövetkezete a szőlők második kapálását 455 holdon, míg a szőlők harmadik permetezését 710 holdon végezték el eddig. — A TARNASZENTM1K- fLÓSl KISZ-alapszervezet az elmúlt napokban tartott taggyűlést. Itt 45-en jelentették be, hogy társadalmi munkát szeretnének végezni a termelőszövetkezetekben, szabad idejükben. — AZ EGRI Gárdonyi Géza Színház társulata szombaton, július 15-én tartja utolsó tájelőadását a Dene- vér-ből, a horti művelődési házban. — SZOMBATON este Tórakor ez egri helyőrségi Tiszti Klubban a Finomszer elvény- gyár színjátszó csoportja bemutatja Békefi: Janika című vígjátékát, amelyet Olasz Erzsébet és Pálffy György, a Gárdonyi Színház művészei rendeznek. — JÚLIUS 17-én egyhetes tanfolyam kezdődik Egerben azoknak a nevelőknek a részvételével, akik szakosítás nélkül éneket tanítanak az általános iskolákban. A tanfolyamon elsajátítják a legújabb módszereket és az énektanításnak az iskolareformmal kapcsolatos változásait ismerik meg. — NÉGY munkacsapatot szerveztek 14—14 fővel a bükkszéki KISZ-fiatalok. Az ifjak tíz hold gabona learatá- sát vállalták el szocialista szerződésben a helybeli termelőszövetkezettől. EGRI VÖRÖS CSILLAG Feltámadás (széles) GYÖNGYÖSI PUSKIN A riksakuli (széles) EGRI BRÖDY Félbeszakadt dal EGRI KERTMOZI Csutak és a szürke ló GYÖNGYÖSI SZABADSÁG A kettétört amulett HATVANI VÖRÖS CSILLAG Kiábrándulás HATVANI KOSSUTH Kalandor HEVES Zápor (széles) PETERVASARA Nincs előadás FÜZESABONY Nincs előadás Sírokon; este 8 órakor: SZERESS BELÉM 10. Az asszony, látván az ura rideg visszautasítását, hirtelen földre vetette magát, és odaborult férje-ura lábai elé. Fejkendője a földre hullott és nagy, szőke, bodoros haja, mint bűnbánó Magdolnáé hullámzott és terült el gyönyörű vállain. Szívrázó, síri hangon esdekelt és görcsösen kulcsolta át férje lábait: — Ha van kigyelmedben csak egy szikrányl emberi érzés is, akkor nem engedheti meg, hogy ez az iszonyú gyalázat érjen. Nagyon nagy bűnös vagyok, de legyen kigyel- med nagylelkű. A fölfeszített Krisztus kínszenvedésére kérem, mentsen meg kigyelmed. Hűséges kutyája, igavonó barma leszek kigyelmednek. Dolgozom éjjel-nappal, hogy megtérítsem kigyelmednék, amit értem fizet. Tiporjon el, öljön meg, de ne tűrje, hogy meggyalázzanak. A megrázó jelenet mindenkit meghatott. Brezovay Juci, a Zinzendorff Nóra barátnője sírógörcsöket kapott és bevitték a gróf lakosztályába. Rottenstein Gizella is szemeit tö- rölgette és a bírák közül is néhányan elfordították fejű-, két a jelenet láttán. Csak Szabó István uram maradt hajthatatlan. Ridegen eltolta magától a bűnös asszonyt és ösz- szeszorított ajakkal, tompa hangon csak annyit mondott: — Teljesedjék a törvény ítélete! A szavak hallatára, mint sebzett vad ugrott a bírák elé Váczy Mihály. — Én voltam az oka, hogy ez az asszony vétkezett. A büntetést elszenvedem érte! Csomós esküdt uram, ahogy meghallotta e szavakat, undort- keltő hallatában tört ki. — Micsoda? Hát hol hallotta azt valaki, hogy a cipellő csináló mester a fáin szattyánbőr helyett komisz bocskorbőrt fogadott volna cserébe? ... Nem alkuszunk!... Kata, vetkőzz neki. Dömsödi Kata, mint vipera ugrott fel férje lábai elől és vadállati daccal hányta le magáról ruhadarabjait. Szép fekete szemei most villámokat szórtak és mindenre elszántan hányta ruháit a férje lábai elé. A téren halálos csend volt, s a nők szégyellősen elfordultak. Már csak egy alsószoknya volt a bulya vászoning fölött az asszony derekához kötve, amit nem akart magáról levetni. De midőn megpillantotta, hogy a végrehajtó esküdt egy intésére az egyik poroszló le akarja róla vetni, hirtelen letépte magáról, s ott állott a testéhez simuló egyetlen vékonyka patyolatban, amely teljes szépségében kiemelte szobor termetének plasztikai körvonalait. És ahogy eltűnt testéről a bájait takaró utolsó ruhadarab is, úgy tűnt el egyszerre arcáról és a leikéből is minden szeméremérzet. Sűrű hajfürtjeit egyetlen fejrándí- tással hátra vetette, miközben, a patyolating kissé alácsúszott vállain. Halványpiros orr- cimpái kitágultak és ajkai gunyorosan megnyíltak, elefánt- csont fogai, mint a ragadozóké, villogtak, nagy, fekete, égő szemei kihívó és megvető tekintettel jártak körül a sokaságon, valami csodára vártan, vagy valami hirtelen jött mentséget keresve. Mégegyszer körülhordozta tekintetét a várpiacán és halálos elszántsággal végigvágta magát a deresen. Egy pribék odaugrott és lecsatolta a lábait. Egy másik poroszló kezében magasan suhogott meg a pálca és a következő pillanatban teljes erővel lecsapott. A komisz és durva ütésre a bulya vászoning felett kiserkent a vér. Zinzendorff lakásának erkélyfolyosójáról halk sikoltás hangzott fel. Rottenstein Gizella ez az ideggyönge teremtés az izgalmas látványra elájult. A pillanat megrendítő hatása alól Szabó István nemzetes uram sem tudott szabadulni. Megtörtén a bírák elé lépett és meghatottan dadogta ki a szavakat: — Ne üssék többé az asz- szonyt. Lefizetem a vérdíjat! Taródy István alispán álljt parancsolt. A poroszló a kezében súlytásra emelt botot lassan leeresztette. Dömsödi Kata egy szempillantás alatt talpon volt. Környezetét egyetlen tekintetre sem méltatta. Magára borította tarka, rózsás kendőjét és egyszerre eltűnt a várpiacról. ★ A várpiac elnéptelenedett. Csak a börtönfolyosókon kop- pant a silbak járása. A külső várutcán, ott állt a sárga hintó. Szabó István nemzetes uram várta a hűtlenségért megbűnhődött asszonyt. Az ai- másderesek az útirányba fordulva türelmetlenül kapáltak és dobogtak a százados köveken. A kocsis nagy türelemmel fogta a hajtószárat és nagyokat bókolt az unalomtól. Szabó István uram a kényelmes, hátsó ülésen szemlehunyva, megbocsátó szándékkal magabiztosan ült. A Dömsödi Katába való hite, bizodalma visszatért. Nagynak, fenkölt- nek érezte és tudta magát, aki nagyon nagy és nemest cseleJól halad az aratás a füzesabonyi járásban A füzesabonyi járás termelőszövetkezeteiben nagy ütemben megindult az aratás az elmúlt héten és dolgoznak a gépek. A járás területén majd csak teljes egészében géppel vágják le a gabonát és ezalatt a tagság a soron következő, főleg növényápolási munkákat végzik, illetve a beérett kertészeti termelvé- nyeket takarítják be. A termelőszövetkezeti tagok hozzáállása a munkához igen jó. Minden időt kihasználnak, hogy minél kisebb elhullás történjék. Az aratási munkák során egy sor jó termésátlagról lehet beszámolni, általában minden termelőszövetkezetnél egy-két mázsával többet adnak a gabonák, mint az elmúlt évben. A külföldi gabonafélék is igen jó termésátlagot mutatnak egyes termelőszövetkezetben. Például a mezőtár- kányi Búzakalász Tsz-nél egy 26 holdas táblán 15,30 mázsa átlagtermés van és a tsz-nél átlagosan mintegy 12—13 mázsa átlagot várnak. Hasonló jó búzatermésátlag lesz a mezőszemerei tsz-nél, itt is 13—14 mázsa átlagtermést várnak a búzatáblákról. A sarudi Kossuth Tsz-ben a külföldi olasz és szovjet búzákból 24 mázsás átlagtermés mutatkozik. Hasonló a mezőszemerei Kossuth Tsz-nél a helyzet, ahol az olasz búza 20,40 mázsa termésátlag mutatkozott. 1961. JÜLIUS 14., FENTEK: EÖRS JÜLIUS 14-e Franciaország nemzeti ünnepe: 1789. július 14-ét tekintik a francia forradalom kezdetének, ekkor ostromolta meg a párizsi nép a politikai fog- lyokN börtönét és egyben az abszolutizmus jelképét, a párizsi Bastille-t 10 évvel ezelőtt, 1951-ben e napon halt meg ARNOLD SCHÖNBERG osztrák zeneszerző. A wagneri utóromantikából indult ki (Pelleas és Melisande), későbbi művei expresszionista jellegűek és bennük az ún. „alapmotívumok” átcsoportosításával és a kromatikus skála alkalmazásával, újszerű zenei hangzásokat hozott létre. (Pierrot és Lunaire meló dráma.) * IRAKBAN 1958-ban ezen a napon döntötték meg a királyságot és alakult meg az IRAKI KÖZTÁRSASÁG. BASTILLE OSTROMA tragikus színész és költő. (Későnnyílt virágok). * 80 évvel ezelőtt, ezen a napon született KÜRTHY JÓZSEF, neves, Délutáni beszélgetés Tarnaőrsön Fülledt csend terpeszkedik a falu fölé. A ház ablakait sűrű függöny, vagy zsalu védi a nap sugarai ellen, s itt némi hűsülést nyernek az emberek. Kint a földeken harsogva dolgoznak a gépek, s a falu poros utcáit birtokukba vették a gyerekek. Az erki úton, egy szép saroképületben lakik Urbán János nevelő, a falu kultúrmin- denese. Vendége van, itt a tanácselnök, de ő most nagyon el van foglalva, egy halom papír fölé hajolva dolgozik. — Gazdasági beszámolót csinálok a művelődési ház pénzügyi működéséről. Megbocsát — fordul felém —, de be kell fejeznem, mert várják. Míg egymás alá rakja a számokat, Gulyás Bélával, a VB- elnükkel beszélgetek. — Tudja-e a tanácselnök elvtárs, hogy a kulturális terveket hogyan valósították meg? — Mi mindent közösen tervezünk, s a végrehajtásról is pontosan tudok. Ami tőlünk függött, azt mind megvalósítottuk. — Mi maradt el? — Ezüstkalászos gazdatanfolyam, pedig mindent megpróbáltunk a beindítás érdekében. Egyszerűen nem tudtunk szakelőadót biztosítani sem mi, sem a termelőszövetkezet, sem a járás. Az ismeretterjesztő előadások között tartottunk mezőgazdasági jellegű és témájú előadásokat, néhányat, főleg az állattenyésztés és állattartás köréből. — És a jövő művelődési tervébe hogyan veszik bele ezt a nagyon fontos dolgot? — Megoldódott a helyzet — foglal ismét helyett a „kerek asztal” mellett Urbán János — mert most már két mezőgazdasági szakember is van a községben, akikkel meg is beszéltem és szívesen vállalkoztak arra, hogy a jövő évi előadásokat megtartják. Már azzal a gondolattal is kacérkodunk, hogy az idén tanfolyam jellegű szakmunkásképzést indítunk, de erre bizonyára részletesebb irányelveket kapunk, no meg alaposan meg is kell az ilyesmit gondolni. — Mi érdekli főleg a tarna- őrsieket? — Sokféle dolog. Például nagyon szeretnek olvasni. Mert jó nálunk az olvasómozgalom, azért rendezték itt annakidején a könyvnapon az író—olvasó találkozót. Tömve is volt a terem, még az utcán is álltak — emlékezik vissza az elnök. — De a könyvtárat sem lehetne bezárni nyáron. Nem, mert a megszokott nyitási időpontban már sokan állnak és várnak a cserére. Egy alkalommal negyven-ötven olvasó cserél könyvet. És nem gyerekek ám, hanem felnőttek. Gyerekek is vannak, de nem kizárólag ők olvasnak a mintegy 1300 kötetet számláló községi könyvtárban, hanem több mint a fele az olvasóknak — felnőtt. — De legjobban a színházat szeretjük — kapcsolódik a beszélgetésbe Urbán Jánosné. — Vasárnap két előadásban mutatták be az egri Gárdonyi Géza Színház művészei a Füredi komédiások-at, és mondhatom, nagyon jól szóra koztunk. Volt sok olyan ember, aki mind a kétszer megnézte. Szeretnénk, ha a Százházas lakodalommal is lejönnének! — így az igazgató. — Már azt is elhatároztuk* hogy az öltözőre ajtót szerelünk, mert így a színpadon keresztül járkálni kellemetlen lehet a színészeknek. — És az iskolában mi az újság? — Megyünk Siófokra, táborozni! — csillan fel Urbán János szeme. — Tíz napot töltünk a Balaton partján, mintegy 25 gyerekkel. — A pénzt honnan szerezték meg? — Egész évben gyűjtötték a pajtások a hulladékot, szorgalmasan dolgoztak a termelő- szövetkezetben, így aztán ösz- szegyűlt a pénz. Mindössze 120 forinttal járulnak hozzá a nyaraláshoz a szülők, ami azt jelenti, hogy napi 12 forint* de ebben már az útiköltség is benne van. Sokáig beszélgetünk még a falu apró-cseprő ügyeiről; többek között előkerült olyan dolog is, hogy miért rosszak a utak. — Mert megteszik a mi traktorosaink is azt, hogy öt kilométerről sáros időben bejönnek a traktorral egy doboz cigarettáért, aztán beragadnak, még kettő jön, hogy kihúzza és kész a rossz út. Egyszóval gondok, bajok, örömök. Sok olyan dolog, amit mindenki tud, amit mindenki vár, de sok olyan is van, amit csak a tanácsi vezetők, vagy egy-két ember tud, mert kellemetlen, mert nem szívesen beszélnek róla* de az is igaz, hogy ezt elintézik minden közreműködés nélkül. Egy faluban intézni az emberek közös és magánügyeit — nem kis dolog, különösen akkor nem, ha számításba vesszük, hányfélék is az emberek. De ide is ember kell, s ma már legtöbb helyen olyan emberek veszik vállukra a vezetés nehéz munkáját, gondját, akik rátermettségükkel még is felelnek ennek a beosztásnak. A tamaőrsi emberek szeretik az elnököt, s hogy ő is hasonlóképpen vélekedik a falujáról, mi sem bizonyítja jobban, mint az,' ahogyan beszél az emberekről, a közös gondokról és a közös örömökről. Cs. Adám Éva kedett, aki megakadályozta a pribékek szadista élvezetét, aki álljt parancsolt a hitvány, éhesen leső félvad poroszlóknak, aki megkönyörült a szenvedő asszony láttán és megbocsátott. Mélységes nyugalom, szinte bizsergetően jóleső érzés keringett egész testében. Újból szépnek, élvezetesnek látta az életét, mintha valami nagyon becses és drága elveszett ékszere került volna vissza hozzá, amelynek megtalálása, visz- szaszerzése nagy örömet és végtelen boldogságot jelentett számára. Várt hittel, türelemmel, hiszen vissza jön hozzá az ő szeretett asszonya, az ő Dömsödi Katája. Hajnalodott. Az egri vár Boly- ki-kapuja megnyílt és egy atléta termetű, sántító fiatalember bandukolt a hajnali párás reggelben a meredek úton. Váczy Mihály szabad volt. Csutorás uram porkoláb csoszogó léptekkel, lógó bajszát törölgetve ballagott végig a börtönfolyosón. Egy fordulatra nyitott most a börtönajtó kulcsa, hiszen most már csak „vendégszálláson” volt az éjjel a lakója. — Hajnalodik, már húzzák is a négyet — szólt be az ajtón. Nótárius uram már kint jár azóta az úton. — Beváltom az ígéretem — mondotta az asszony — és az arany, Ids brossot a porkoláb kezébe tette. Ez a magáé. Még egy utolsó tekintetet vetett a falakra festett, itt szenvedett halálraítéltek festette képekre, a keresztre feszítettekre, aztán kisietett a siralomházból és ment ki, ki a várkapun, ki a szabadba, a szabadságba ... Váczy Mihály ott állt a meredek út végén, lent az aljban és várta a lejtős úton szaladó asszonyt, aki sírva, boldogan rohant karjai közé ... Messziről, az út végéről mégegyszer viszanéztek és ekkor kelt fel a vár felett a nap... Véne.
