Népújság, 1961. július (12. évfolyam, 153-178. szám)
1961-07-12 / 162. szám
1961. július 12., szerda ßtfy tevéi nyomában s Orvoslásra váró bükkszéki panaszok Határozottan szerencsém volt Bükkszéken. Megérkeztem délután két órakor, s fél háromra már ott párolgott előttem az ízletes gulyás-leves. Azaz bocsánat, az hogy párolgott, újságírói túlzás, mert egy kissé hideg volt, de hát ez meg is bocsátható így az ebédidő vége felé. Már kezdtem elhinni, hogy nincs igaza annak a panaszos levélnek, amit szerkesztőségünknek beküldtek a kisvendéglővel kapcsolatban. De aztán kiderült, hogy igaz, csak nekem volt szerencsém. A gyors kiszolgálást annak köszönhettem, hogy a hűvös időben kevesen fürödtek, hogy későre járt az idő, s kisebb volt a forgalom, s végül egy kicsit talán annak is, hogy a velem érkező elvtársnőt, aki a MESZÖV-nél vezető beosztásban van — megismerték. Onnan gondolom, hogy ez is közrejátszott, mert a mellettünk levő asztalnál igen jogosan méltatlankodott egy nálunk jóval előbb érkezett bányász-házaspár, akik az ebed után, — melynek során előbb kapták meg a másik fogást mint a levest, s így a zsíros tarhonya ehetetlenné vált egy pohár sörre, egy málnára szomjaztak, hiába. Mert az italos nem hozta. Kiegyensúlyozott ugyan már jónéhany üveg sört és pohár málnát, de azt az ismerősöknek vitte. A többi vendég az ugyebár üdülő s mint ilyen, időmilliomos és' ráér. Hogy a várakozásukat megédesítse” ilyen megjegyzéseket tett: hallom, hallom... idő kell míg keverik... csalt nyugalom... Sajnos az az elv, hogy első az ismerős és a barát, eleg gyakori jelenség ebben a ven déglőben. Beszélgettem fürdő- vendégekkel, akiket sorsuk ar- ra ítélt, hogy a két hét pihenő alatt itt étkezzenek. A legenyhébb bírálat az volt, hogy sokat mondóan elhúzták a szájukat, amikor a kisvendéglő került szóba. De akadt, asi nyíltan megmondta, mi nyomja a szívét: Lassú a kiszolgálás sokszor fövetlen az étel, gorombák a kiszolgálók és piszok van, mindenütt piszok. Nem csak kint az étkező helyen Ha a túl kíváncsi ember betekint a konyhába, nem megnövekedett étvággyal kerül vissza onnan. A kiszolgálás. - Nem ka- pok szakembert, érthető, hogy lassú, — mondja a vendéglő vezetője. Igaz, csupán egyetlen szakképzett pincérünk van, s rá nincs is panasza senkmeK. Neki viszont annál több. _ a vendégek zöme az ő oldalára jár étkezni, mert gyorsabb. Így a forgalom is jóval nagyobb nála, nem ritkán kétszerese a másikénak. De a fizetése a napi 10-14 óra után mindössze 200 forinttal nagyobb, mint azé, aki fele forgalmat csinál. Nem kell hozzá sok szakértelem, hogy az ember megállapítsa, rossz így az elosztás. Egyrészt azért, mert nem ösztönöz jobb munkára, másrészt azért, mert igazságtalan. A másik felszolgáló egy helybeli asszonyka. Gyakorlatlan és lassú, de legalább barátságos. Ez enyhíti a dolgot. Az italos viszont gyakorlatlan is, és goromba is. — Nincs szakemberünk, mit csináljak? — kérdi a vezető. Pedig egyszerű a válasz. Ez sem szakember, keressenek hát legalább olyat, aki udvarias és nem bizalmaskodik feleslegesen a vendégekkel. Biztos akad nála jobb modorú a faluban. A tisztaságról meg talán jobb is lenne nem beszélni. — Minden reggel felmossuk — védekezik a vezető. De ez édes kevés. Mert igaz, hogy a fürdőzők behordják a homokot, de a mocskos papírdarabokat, a söröspalackok dugóját nem a vendégek hordják be a talpukon. Mint ahogy nem a vendégek hibája az sem, hogy nem szedik le a szennyes abroszokat, hogy nem viszik el a friss teríték mellől a piszkos poharakat, tányérokat. A konyhában is nagy a rendetlenség — ezt orvosi bejegyzések is tanúsítják. A helyi orvos és a tisztiorvos egyaránt ugyanazokat a bejegyzéseket teszik már a kisvendéglő megnyitása óta, de a változás vajmi kevés. Mindezt még rosszabbá teszi, hogy időnként kevés a zöldség, hogy a javító ktsz másfél hete nem hozta rendbe a hűtőszekrényüket. Nem lehet fekete kávét sem kapni, mert egy hete rossz a gép, s hogy ki felejtette el rendbého- zatni, azt, sajnos, ki sem lehet deríteni hirtelen a sok felelős között. i Volna tehát mit tenni, hogy a közkedvelt Bükkszéki fürdő látogatóinak ellátása jobb legyen. De mit tehetünk, — kérdik egyesek tanácstalankodva. Nem dolgozik jól a vendéglő vezetője, de ,,jó keresztapja” van. Lehet ebijen a megjegyzésben sok igazság, mert a sok panasz és orvosi észrevétel mellett nemigen találni olyan bejegyzéseket, melyekből felsőbb szervek alapos vizsgálatára lehetne következtetni. Eljövőben még nógrádiakkal beszélgettem a fürdőről, a kisvendéglőről. Sokan vannak itt, közel esik Nógrád megyéhez, igen közkedvelt fürdőhelyük, — bár sok a panaszuk is. 1938 óta minden évben idejárunk, — mondja az egyik asszonyka. De azóta csak any- nyi a változás, hogy évről évre kevesebb a pihenő pad, s ami még megmaradt abból is kiáll a szög. Ogy tudták, az ő megyei tanácsuk, és a nógrádi tröszt szívesen adna pénzt is a fejlesztéshez. Figyelemre méltó dolog. Valóban sok változást hozhatna minden téren, ha a fürdő gazdái közelebb volná nak. Deák Rózsi Hamarosan átadásra kerül az egri Textilraktár épülete Hatalmas, 5 emeletes, impozáns épület emelkedik az egri vasútállomás mellett: az új textilraktár épülete. Az épület — melynek terveit a Heves megyei Tervező Iroda mérnökei készítették — a legmodernebb építési módszerek alkalmazásával készült. Érdekessége, hogy teljes egészében vasbeton-keretekből épült és falainak csak kitöltő szerepe van, így azok bármikor — minden nehézség nélkül — cserélhetők és átalakíthatók. A textilraktár épületének alapjainál a tervezők az egész épületre kiterjedő drága alapozás helyett az úgynevezett kútalapozást írták elő, vagyis: csak a tartók részére süllyesztettek le kútgyűrűket, s ezeket töltötték ki betonnal, majd ebbe állították a kereteket. Ezzel a módszerrel nagy értékben pénzt, anyagot és időt takarítottak meg. Érdekes a raktárépület központi fűtésének megoldása is (ezeket a terveket Tóth László, a Tervező Iroda ismert gépészeti tervezője készítette el), ugyanis az országban először ide építettek be Bulgáriából exportált kazánt, melynek teljesítménye az eddig használatban levő kazánokénál jóval kedvezőbb. A bolgár kazán beépítése nemcsak gazdaságos üzemeltetése szempontjából jelentős, hanem azért is, mert felépítésénél fogva alkalmas lignit és minden féle hulladék eltüzelésére. (Nagy A.) Nagyüzemi értékesítési 40 mázsa csirkét küld piacra a nagyíügedi Dózsa Tsz A nagyfügedi Dózsa Tsz-ben a termelőszövetkezet szorgalmas tagjai nem kevesebb, mint negyvenezer csirkét nevelnek. Külön dicséretére válik a szövetkezet vezetőségének és tagjainak, hogy leleményesen és ügyesen oldották meg a csirkenevelés problémáját, és a lehető leggazdaságosabban kihasználták a helyi lehetőségeket. A csibéket malacólból átalakított helyiségekben nevelték, am^yekből a közeljövőben már 40 mázsa kerül piacra. örömmel hallottunk a nagyfügedi példáról, hiszen ez már a nagyüzemi baromfinevelés egyik dokumentuma, amelyet ha nem is ilyen nagyban, de már nagyon sok termelőszövetkezetünk követ a megyében. A csirkenevelésből nemcsak a népgazdaságnak, de a termelőszövetkezeteknek, a termelőszövetkezet tagjainak jövedelme származik. Ezer New Yorki műrész sztrájkra készül New York-ban a festők és szobrászok felháborodottan tiltakoznak a városi hatóságok állandó zaklatásai ellen. Kijelentették, hogy amennyiben a városi lakáshivatal tisztviselői továbbra is rájuk törnek a műteremlakásaikban és kifogást emelnek a manzárdok egészségügyi berendezései, tűzbiztonsága, stb. ellen, akkor sztrájkba lépnek és szeptember 11-től kezdve „leteszik az ecsetet és a mintázó pálcát”. Azzal fenyegetőznek, hogy a négyszáz New York-i múzeumból és galériából elviszik műveiket és nem hajlandók többé sehol sem szerepelni, vagy kiállítani. James Gahagan, a képzőművészek lakásegyesületének elnöke kijelentette, hogy „New Yorkban a legtöbb művész üldözöttnek érzi magát." Jófor- , mán a lakáscímüket sem me- i rik megadni, mert annyira félnek a hivatal zaklatásától. S I — Kovács kartács? — Szabadságon... — Meszely kar társ? — tanulmányi szabadságon ... A féktelen melegű nyári hónapók, mint, miami szerelmesen várt hóhérok, megtizedelik a hivatalokat, üzemeket, hogy főhet a feje az igazgatónak —, ha nincs éppen ő is szabadságon — mi legyen a munkával, mi a tervvel. Számos | ötlet, javaslat hang-1 zott már el a nyári ] szabadságok helyes beütemezését illetően, igy tehát feljogosítva érzem magam, hogy megtegyem a saját és kétségkívül korszak- alkotó javaslatomat. Tisztelt illetékesek, a nyári szabadságproblémák megoldására javaslom, hogy egy hónapra függesz- szűk fel a szocializmus építését, s helyezzünk táblákat a határállomásokra ezzel a felirattal: „Az ország a nyári rendes szabadságát tölti." Hát nem nagyszerű ötlet!? 1-6) Magasabb átvételi árakkal kezdődött az 1962. évi szerződéses sertéshizlalási akciö A lakosság húsellátásának javítására a sertéshizlalás jövedelmezőbbé tétele érdekében a Gazdasági Bizottság rendezte az 1962. évben felvásárlásra kerülő szerződéses hízott sertések átvételi árát. Kedvező feltételekkel, magasabb átvételi árakkal indult be 1961. július 1-n az 1962 évre vonatkozó szerződéses sertéshizlalási akció. A hízott sertés árának emelése mellett kedvező feltétel, hogy termelőszövetkezeteink tagjai, de az egyéni termelők és egyéb állattartók is, már most felkészülhetnek az 1962 évi hizlalásra. Már most gondoskodhatnak az alapanyag beszerzéséről és hízóba állításáról, mert a meglevő süldők súlyának megfelelően, minden megkötöttség nélkül szerződhetnek az 1962. évre. Nagyban elősegíti a tsz-ta- gok, egyéni termelők bíztonsá gos sertéshizlalását az állami áron történő takarmányjuttatás. Ennek következtében azoknak a tsz-tagoknak és egyéni termelőknek is kifizető a sertéshizlalás, akik kevés takarmánnyal rendelkeznek. Állami készletből kaphatnak többnyire fehérjedús. kiegészítő takarmányt, állami áron. Továbbra is érvényben marad a kamatmentes előleg, melyet a szerződés megkötésekor kapnak a szerződők. Tsz-tagok és egyéni termelők sertésdarabonként 400 forintot kapnak előlegként. Termelő- szövetkezeteink rövidlejáratú hitelt igényelhetnek a Nemzeti Bankon keresztül. A sertéshizlalás jövedelmezőségét, a kedvező feltételek mellett, lényegesen befolyásolja az árak megemelése. A jövő évben szerződéses úton átadásra kerülő hízott sertések ára élősúlykilogrammonként átlagosan 50 fillérrel magasabb. Még jelentősebben emelkedett — eddigiekhez mérten — és zsír- és húskeresztezett sertések ára, amely egyes kategóriánál kg-ként az 1,20 forintot is eléri. Az átvételi árak súlykategóriánként emelkednek, amely a magasabb súlyra való hizlalásra ösztönöz. A megye sertésállománya és ezen belül a kocák száma komoly mértékben megnövekedett. Ma már termelőszövetkezeteink községében rendelkezésre áll a következő évi alapanyag. Számos malac- és süldőállománnyal rendelkeznek a tsz-tagok és egyéni termelők is. A nagyarányú sertésállomány felneveléséhez, meghizlalásához — a jó hozzáállás mellett — biztatóak a takarmánytermés-kilátások is. Mindezeket figyelembe véve, valamennyi termelőszövetkezetnek és tagságának, valamint a hizlalással foglalkozó állattartóknak látnia kell a sertéshizlalás jövedelmezőségét. Nem utolsósorban pedig látni kell a közös haszon, az egyéni jövedelem növekedése mellett, a népgazdasági érdek fontosságát és az egész lakosság húsellátásának megjavítását. Kedvezőek a feltételek a szarvasmarhatenyésztés megszilárdítása és növelése érdekében is. Hasonlóan a sertéshez, a Gazdasági Bizottság rendezte a nevelési és hizlalá- si szerződéses akciókat. Az eddigi sokrétű akciókkal szemben, lényegesen jobb feltételekkel és kedvezőbb árakkal indult be 1961. július 1-én az 1962. évi növendékmarha nevelési és a különböző ivarra vonatkozó marhahizlalási akció. A szarvasmarhatenyésztést a növendékmarha nevelési akció kedvezően befolyásolja az- cal, hogy kedvező feltételek mellett az akcióban leszerző- 3ött és átadásra kerülő kis- iúlyú növendékmarhák átvételi árai komoly mértékű jöEgy pályamunkás életútja WWVWVVVN) Hol a főnök ? Itt a főnök ! Egy amerikai cég mellényzsebben hordható elektronikus jelzőkészüléket szerkesztett, amelyet vállalati igazgatók, főmérnökök, üzletemberek, stb. álladóan maguknál hordhatnak. A kis berendezés azonnal csönget, mihelyt „a főnököt keresik”. Amikor a mellényzsebben megszólal a csengő, a főnöknek az üzem bármely pontján csak a legközelebbi telefonkagylót kell felvennie és máris elérhető. A kelő nap sugara már ébren találja. Mert a pályamunkások és pályaépítők mind korán kelő emberek. 1926-ot írtak akkor, mikor Baráz Sándor, munkát keresve, a Magyar Kir. Államvasutak szolgálatába szegődött — pályamunkásnak. S annak már kerek harmincöt esztendeje. Cselédségét cserélte fel, a paraszti szerszámoknak mondott búcsút ezért. És nem bánta meg. Örömet lelt a munkában. De a munkájáért kapott fizetség, a néhány pengő és fillér, már cseppet ! * sem hangolta jókedvre. Egy ízben a főnöki ‘ irodába is bekopogtatott... — Kevés a bér... több kéne az embereknek — mondta mások panaszát is. Csendőri kardlap csattogott a hátán, válaszként a jogos kérésre. És többször is a csendőrök kezébe került, meghurcolták szociális gondolkodása miatt. Merészségéért, hogy bérköveteléssel lépett „fölöttesei" elé: lázítónak, rebellisnek, kommunistának titulálták — pedig akkor még nem ismerte e szónak igazi, valóságos jelentését —, s kezébe adták a munkakönyvét, hogy menjen isten hírével, keressen magának más munkát, boldoguljon ott, ahol akar és ahol tud. Nem tudott búcsút mondani a vasútnak. S mint idénymunkás dolgozott továbbra a pályafenntartásnál. Megbízható, jó munkaerő volt, mindig akadt valami apró-cseprő munkája, — abból tartotta fenn magát. Később ismét állandó létszámba vették... pályamunkás lehetett. Jól dolgozott, ezért, s talán azért is, hogy elhallgattassák, előléptették — előmunkás, majd csoportvezető lett. De hite, munkásérzése szilárd és megingathatatlan maradt, s továbbra is kiállt munkástársai védelmére, tolmácsolta követeléseiket. A felszabadulás újulást hozott az ő életébe is. A háborús rongálások helyreállítási munkáinál elsők között dolgozott. Részt vett a miskolci rendező-pályaudvar újjáépítésénél, de ott volt a pályaépítők sorában akkor is, amikor a füzesabonyi rendező- és személy-pályaudvart kellett rendbehozni. S megfeszített, nehéz emberi munkát végzett a Miskolc—Sátoraljaújhely, s a Cegléd— Ceglédbercel közötti vasúti pálya helyreállításánál is. 1957-ben nagy öröm érte Baráz Sándort. A füzesabonyi pályaépítési vezetőség párt- alapszervezetének titkárává választották, — társai bizalmat szavaztak neki. S a neki kölcsönzött bizalomnak megfelelt. Ott találni most is a sínek között, a pályamunkások társaságában. A dolgozók készséggel fordulnak hozzá ügyes-bajos dolgaikkal, mert tudják, mindenki gondjára-bajára talál megoldást, orvosságot az az ember, akit ők jelöltek a felelősségteljes posztra. Baráz Sándor szereti a vasutat. Ott nőtt fel, ott edződött munkássá, emberré — kommunistává. A vasutasnapon kétszeres ünnepet ült hát Sándor bácsi. Visszaemlékezett azokra az időkre, amikor 35 évvel ezelőtt vette kezébe a pályamunkások szerszámát a messzeségbe futó sínpár között. SZIGETVÁRY JÓZSEF vedelmezőséget biztosítanak. Ebben az akcióban — tehát kis súlyú szarvasmarhára — csak termelőszövetkezeti tagok köthetnek szerződést A szerződéskötéstől számított 60 nap után a növendéket már át lehet adni. Különösen kedvezők a kissúlyú üszőnevelési akció árai. Ugyanis 1 darab 111—160 kg közötti súlyú, I. o. minőségben átadott üsző esetében az átvételi ár kg-ként 17 forint. Az új ár szerint tehát egy 160 kg-os szerződött üszőért 2720 forintot kap a tsz-tag, amely 3 hónap alatt könnyen elérhető. Az eddigi hizlalás! akciókban sok problémát jelentett az üszőhizlalás. Ugyanis az eddigi akciókban leszerződött üszők átadása nem történhetett meg csak úgy, hogy az átadást többszörös felülvizsgálat előzte meg. A most beindult üszőhizlalási akciónak nincsenek ilyen feltételei. Az eddigi tenyésztési hagyományoknak és a kialakult törzsállománynak figyelembevételével, a Földművelésügyi Minisztérium zárt körzeteket alakított ki. Ez azt jelenti, hogy a zárt körzetben csak tenyésztési célra szerződhetők le az üsző-borjak, míg azokban a községekben, melyek nincsenek kijelölve tenyésztésre, minden megkötöttség nélkül köthetők le, akár kissúlyú növendék nevelésre, akár hizlalásra. Az ez évi szálastakarmány- termés úgy minőségileg, mint mennyiségileg rendkívülien jónak mondható. Ennek következtében o szarvasmarha tartása, illetve tenyésztése a magas értékesítési árak figyelembevételével nagy jövedelmet biztosít. A most beindított sertéshizlalási, valamint szarvasmarha szerződéskötési akciók úgy a termelőszövetkezetek, mint a háztáji gazdaságoknak és egyéni termelőknek egyaránt kifizetődő. Az előfeltételek úgy az állományban, mint a takarmányban biztosítva vannak, éppen ezért a lehetőségeket ki kell használni. Az egyéni jövedelem növekedése mellett számottevően megjavíthatjuk a lakosság húsellátását. Janklovits Márton, a Szolnok—Heves megyei Állatforgalmi Vállalat igazgatója. Kitencssás tégla egy óra alatt Egy amerikai cég olyan gépet szerkesztett, amely óránként 900 téglát, vagyis nyolcszor annyit képes lerakni, mint az átlagos kőműves. A körülbelül 220 kiló súlyú automatikus téglarakó gép, melynek neve „autokőműves”, villany- motorral működik és az épü- ■letálványokra szerelt sínen halad. Miközben lerakja a téglát, a gép gondoskodik megfelelő mennyiségű habarcs lefektetéséről is. Egy mechanikus kar szilárdan belenyomja a téglát a habarcsba és szorosan egymás mellé préseli. A gépi berendezés körülbelül 5 ezer dollárba kerül.
