Népújság, 1961. július (12. évfolyam, 153-178. szám)

1961-07-05 / 156. szám

1961. július 5., szerda WBPtJ JS AQ 3 A halál árnyékában Néhány figyelmeztetés a munkavédelmi kiállításról Halálos baleset történt a TÜZÉP-nél. A Csányi Állami Gazdaságban is. Mindkettői áramütés okozta. A munkás­kézből örökre kiesett a szer­szám, aratott a halál. Egy pil­lanat műve volt és végzetes baleset történt. Mi okozta? Bárki meglát­hatja, ma is a saját szemével győződhet meg róla Egerben, a Szakszervezeti Székházban rendezett munkavédelmi kiál­lításon. Kicsit ütött-kopott, közönséges elektromos kézi­fúró. Olyan, amilyent minden üzemben, a legtöbb állami gazdaságban, és termelőszö­vetkezetben használnak. Azaz mégsem teljesen azonos. Azt a végzetes fúrógépet 220 vol­tos árammal használták. A gép elbírta. A szénkefénél át­ütött ugyan egy kicsit, szige­telőszalagot csavartak köré. Sokáig semmi baj nem tör­tént. Aztán halálos baleset érte a munkást. Vajon a szabálytalanul üze­meltetett gép és szerszám hány helyen veszélyezteti a munkások életét? A gép és a szerszám nélkülözhetetlen se­gítőtársunk. — de legyen va­lóban az. Könnyelműségünk, nemtörődömségünk, vagy tu­datlanságunk miatt ne tegyük ki magunkat baleseti veszély­nek; Erről beszélnek, intő szó­val erre figyelmeztetnek a villamos munka szakmájáról készült fényképek és rajzok, a leggyakoribb balesetveszély­re hívják fel figyelmünket a vasiparban használt — és ki tudja miért? — a védőburok­tól megfosztott gépek. Ártatlannak látszó kis gépet láthatunk odább, mellette a figyelmeztető tábla: „Nyomás alatt levő berendezést enge­délytől eltérően működtetni tilos!” Tablószerűen elhelyezett fényképek. Vontatók, dömpe­rek. Vidámképű, fiatal férfi áll a vonórúdon, neki így esik jól utazni. Egy hirtelen zök­kenő, vagy váratlan fékezés és a kerekek alá kerülhet. A Hevesi Állami Gazdaságban fényképezték le a szabályta­lanul alátámasztott kábeldo­bot, a szegeit, toldozott-folto- zott létrát. Sokan emlékeznek még a halálos kimenetelű egerszaléki balesetre. A dombon lefelé haladó von­tató nem tudta megtartani a pótkocsit, felborult és a fel- ismerhetetlenségig szétlapítot­ta a vezető fejét. A rendőrség és az orvos csak a halál té­nyét tudta már megállapítani. Tatarozásnál, a ház vakolá­sánál kérjük az áram kikap­csolását, vagy a vezeték kihe­lyezését. Szülők! Ne engedjé­tek, hogy a gyerek a villamos vezetéket és a kapcsolókat piszkálja, nem itt kell kezdeni a politechnikai gyakorlatot! Ma már talán nincs is olyan ház, ahol ne lenne rádió, re- zsó, villanyvasaló, vagy más elektromos gép. és berendezés. Sokan úgy vélik, hogy érte­nek is hozzá. Pedig a gépek kezelése nem jelent szakértel­met, a barkácsolás súlyos következményekkel járhat. De egy-egy mozdulat is! Hány­szor nyúlunk a villanykap­csolóhoz vizes kézzel? Kényel­mi szempontból sokan a für­dőszobába teszik a villany- kapcsolót. Pedig ez szabályta­lan és veszélyes is. Csak az ajtón kívül helyezhető el. Nem drága a rezsó, vagy az asztali lámpa vezetéke, sokan mégis szigetelőszalaggal toldozzák, pedig ez tüzet és balesetet okozhat. Praktikus, jó dolog a mosó­gép. de ha másfélezer-kétezer forintot költöttünk rá, ne saj­náljuk a csekély kiadást a három sarkas dugaszoló vil­lanykábelre, ki kell cseréltetni a konnektort is. A kiállítás szemléltetően mutatja, hogy villamos tűzhe­lyet is csak megfelelő földe­léssel szabad használni. Va­salás közben gyakran locsolni kell a ruhát, De vizes kézzel ne vasaljunk. Földes, köves helyiségben minden elektro­mos háztartási gép használa­tához gondoskodjunk földelés­ről, de jó, ha gumitalpú cipőt húzunk. Az áram igénybevétele, az elektromos gépek használata egyre jobban szaporodik, és ezzel együtt növekszik a ve­szélyforrás, mind gyakrabban történhet áramütés. A bajt elkerülhetjük. ha betartjuk az óvórendsza­bályokat, ha kellő óvatosság­gal dolgozunk. De... '— és ez a de ne hagyjon nyugton ben­nünket. Meg kell-e halni az áramütést szenvedett ember­nek? Több példa — legutóbb a bélapátfalvi — azt bizonyít­ja, hogy nem. Ügyes kis szer­kezet — az elektrostimulátor — már több ember életét men­tette meg. Csak az a baj, hogy a legtöbbször nincs kéz­nél. Szállítás közben, vagy a kórház lépcsőjén hal meg az áldozat. Miért nem tartanak elektrostimulátort a mentőál­lomásokon? Igaz, nincs rá gyakran szükség, de minden egyes esetben valóban ember­életről van szó. Az ÉMÁSZ- nál van ilyen szerkezet, úgy gondoljuk, a mentőknél is fel­tétlen szükség lenne rá. Hétfő délutánig 843 ember látogatta meg a Szakszervezeti Székház munkavédelmi kiál­lítását. Több helyen láthattuk a halál vigyorgó, torz képét. Nem ijesztgetésül, hanem fi­gyelmeztetőként festették azt a képekre. Gondoljunk a ránk leselkedő veszélyre, ne csak a kiállításon, hanem munka közben is és a munkahelyek ellenőrzése közben is. A bal­esetek nem véletlenek és nem szükségszerűek. Azt szoktuk mondani, hogy a szükségsze­rűség a véletleneken át tör magának utat. De a balesetek­nek megálljt parancsolhatunk, útját állhatjuk — következe­tes fegyelemmel, a szabályok oktatásával, megtartásával és megtartatásával. (F. L.) Az illetékesek figyelmébe! Régi problémájuk oldódott meg látszólag az egri cifra­parti lakosoknak: lecemen­tezték a társadalmi munká­ban készült artézikút környé­két és cement lefolyót építet­tek. Csakhogy az egészben nincs sok köszönet. A meredek part közepén levő kút kör­nyékét ugyanis, érthetetlen módon, közel 45 fokos lejtö­vé képezték ki, amelyen nem áll meg a telt vödör, sőt még az egyensúlyt is nehéz tar­tani rajta, nem beszélve ar­ról, hogy télen — fagy esetén — óhatatlanul lejtős jégpá­lyává változik át, amit még csak megközelíteni sem le­het! Ez az egyik, ami miatt jo­gosan háborognak a Cifra­part lakói. A másik pedig az. hogy a közel 3 méter széles lefolyót — szerencsétlen mó­don — az úton vezették ke­resztül! Kérdezzük: ha rá­fagy a jég, hogyan kelnek át rajta a járókelők, — főleg az idősebbek és a közeli napközi otthon, valamint az általános iskola növendékei, — hogyan közlekednek rajta a lovas- fogatok? Idejében szólunk: két idő­sebb asszony eddigi elesése, súlyos balesetek árnyékát ve­ti előre, a városi tanács mű­szaki osztálya mielőbb vizs­gálja felül a helyzetet és cse­lekedjék ... (—dy) Vizet a szomjazó vadállatoknak Kenyába a világ minden tá­járól érkeznek pénzadomá­nyok, amelyeknek az a rendel­tetésük, hogy segítséget hozza­nak a szomjanhalással fenye­getett vadállatoknak. Kenyá­ban emberemlékezet óta a leg­szörnyűbb szárazság pusztít. A kenyai nagyvad-rezervátum vezetője már eddig 25 000 an­gol fontot kapott a zebrák, zsi­ráfok és más vadállatok vízzel való ellátására. Ezért a hatal­mas összegért vizet szivattyúz­ta t ki a kenyai folyókból a hí­res Csávó Rezervátum kiszik­kadt területeinek öntözésére. A rezervátumban az utóbbi hónapokban, az erőfeszítések ellenére, mégis ezrével pusz­tulnak el a vadállatok. 4 megyei tsx-versenybixottság ülését Harmincéves a hatvani MÁV zenekar nő is. A 30. éves jubileumát ünneplő zenekar Erkel Hunya­di László nyitányát, Strauss: Kék Duna keringőjét, Bizet: Carmen-fantáziáját, Supé: Köl­tő és paraszt, valamint Boiel- dieu: Bagdadi kalifa nyitányait adta elő. A hangverseny újabb sikert hozott a hatvani vasutasok zenekarának. Kívánjuk, hogy ugyanolyan lelkesedéssel mun­kálkodjanak a jövőben is, mint az eddig eltelt 30 év alatt tették. Dr. Rőczey Ödön Szervezett formát ölt a szocialista munkaverseny a mezőgazdaságban Heves megyében a mezőgaz­daság tömeges átszervezése befejezést nyert. E tény lehe­tőséget nyitott a fejlett terme­lési módszerek alkalmazására, a többtermelésre. Termelőszö­vetkezeti parasztjaink egyre inkább megértik, hogy a több­termelés, valamint az áruérté­kesítési tervek teljesítése nem­csak egész dolgozó népünket, de egyénenként őket magukat is érintik, hiszen minél többet termel a szövetkezet, minél több árut értékesít, annál ma­gasabb a munkaegység értéke, annál több az egész szövetke­zet, a tagság jövedelme. Nemrégiben szocialista mun­kaverseny indult meg termelő- szövetkezeteink között. E ver­senyt maguk a termelőszövet­kezetek, a termelőszövetkeze­tek tagjai kezdeményezték, és ma már nem kevesebb mint 125 termelőszövetkezet vallja magáénak a szocialista mun­kaversenyt. A megyei versenybizottság az elmúlt napokban ülésezett, amelynek tagjai a megyei párt­ós tanácsi szervek legjobb szakembereiből tevődik össze — és megállapították, hogy a versenymozgalom a megyében szépen terebélyesedik. Különö­sen aktívan bekapcsolódtak a versenybe a hatvani, valamint az egri járás termelőszövetke­zetei, amelyek közgyűléseken tárgyalták meg a versenykihí­vásokat és a versenyszempon­tokat. Szép eredmények mu­tatkoznak az egyes termelő- szövetkezeteken belüli brigád­versenymozgalomban is. A mezőgazdaság előtt álló feladatok a jövőben egyre nö­vekednek, hiszen minden szö­vetkezet növelni akarja terme­lését, teljesíteni, sőt, túltelje­síteni áruértékesítési tervét. A szocialista munakverseny vég­ső célja a mezőgazdaságban a többtermelés, az, hogy a tsz egyre több húst, tejet, tojást adjon el az államnak, a köz- fogyasztásnak, s így teljesítse áruértékesítési tervét, növelje saját anyagi hasznát is. A megyei tanács ezért elha­tározta, hogy maga is versenyt hirdet a termelőszövetkezetek között és összefogja a spontán kezdeményezéseket, rendszere­sen értékeli, sőt, jutalmazza e Sok pénzt érnek a régi gombok Nemcsak bélyegeknek, ro­varoknak, vagy érméknek vannak szenvedélyes gyűjtői, hanem akadnak szép számmal olyanok is, akik csinos össze­geket fizetnek értékes, régi gombokért. Londonban nem­rég gomb-gyűjteményeket ár­vereztek el, s az árverésen ösz- 6zesen vagy 500 ezer forintnak megfelelő összeg folyt be. Az árverés „legszebb tétele” az a három gomb volt, amely még az 1789. évi nagy francia for­radalomból származott. Nagy keresletnek örvendtek azok a gombok, amelyeket az Ezópusi állatmesékből vett finom öt­vösmunkával készült jelenetek díszítenek. Egy gazdag ameri­kai egy tucat gombért közel 200 ezer forintnak megfelelő összeget fizetett ki. A gomb­gyűjtők „csemegéje” a régi kínai gomb. Az ősi Kínában ugyanis létezett egy gomb-ér­demrend. Különös érdemek elismeréséül a császár kék, zöld, illetve vörös színű gomb­bal jutalmazta meg alattvaló­ját. Később a XVIII. században értékes miniatűr festmények­kel díszítették a gombokat, de még a múlt században is ver­sengtek egymással a divatfik, hogy kinek a frakkját díszíti értékesebb, ritkább gomb. Az egri érsek és Sobri Jóska Régi korok érdekes kalandjai, annekdotái között kutatva, akad­tam erre az érdekes esetre, melynek szen­vedő alanya a nagy­hatalmú egri érsek, Pyrker László, a nagy „tréfamester” pedig a homályba vesző múl­tú szabadlegény, Sob­ri Jóska, ki a szegé­nyeket sohasem bánt­ja, csak segíti, de an­nál inkább gyötri a gazdagokat, a hata­lom birtokosait. így bánt el Pyrkerrel is. Az egri érsek egy- szercsak levelet ka­pott, melyben ez áll: „Kérek 10 000 forin­tot, majd magam jö­vök érte. — Sobri.” A kétségbeesett Pyrker a hatóságtól kért se­gítséget és biztonságul felfegyverzett hajdúk­kal veteti körül a vá­ros szívében álló ér­seki palotát, sőt cse­lédségét is felfegyver- zi. Néhány nap múltán egy pompás főpapi hintó gördül a palota feljárata elé. Egy ko­moly arcú, selyemru­hás püspök lép ki, nyakában súlyos aranykereszttel, a hintóból. A váratla­nul érkezett magas vendég hírére lesiet a lépcsőkön Pyrker. A püspök bemutatkozik érsektestvérének: egy a közelmúltban kine­vezett püspök ő, és tisztelegni jött a nagy- tekintélyű pátriárká­hoz, Pyrkerhez. Fényes ebéddel ven­dégeli meg az egri ér­sek az új püspököt. A pazar ebéd után a két főpap félrevonul az egyik hátsó kis szobá­ba és hamarosan a li- bériás inas már szol­gálja is az erős feke­tekávét, finom kínai porceláncsészében. A vendég püspök a beszélgetést hirtelen félbeszakítja, felug­rik az érsek mellől és az ajtó zárját egy hirtelen fordítással bezárja. Reverendája zsebéből hatalmas pisztolyt ránt elő, s Pyrker mellének sze­gezi. — Egy mukkanást sem, Kegyelmes uram!... Én maga Sobri vagyok!... El­jöttem a pénzért, melyről már írtam önnek. Pyrker kövémered­ten ült a kis szalon pamlagján, de hama­rosan kattant a pisz­toly kakasa. Felhúzza a fegyvert Sobri... — Csak semmi te­ketóriát ne csapjon kegyelmes uram, hi­szen meghitt embe­reim itt vannak kö­röskörül ... Hát csak ide azt a pénzt és te­gyünk úgy, mintha semmi sem történt volna. Exellenciád le- kisér engem a palota előtt álló kocsimhoz, mely mint láthatja, már engem a palota előtt vár. Pyrker kétségbe esett félelemmel megy készpénzét őrző szek­rénye felé, s az egyik titkos fiókból kiemelt kötegből reszkető kéz­zel számol le Sobri elé az asztalra 10 000 ropogós forintot. Sob­ri újból átszámolja az összeget, hogy nem „tévedett”-e az excel- lenciás úr. Hatalmas reverendazsebébe rej­ti a komoly summát jelentő összeget. Majd karonfogja a fakóvá vált érseket és lekísé­ri a hintóig. Pyrker maga segíti be a ko­csiba vendégét. Sobri puha plüss foglal helyet, kihajolva így egri püspök­már a ülésen mikor szól az höz. — Tiszteljen meg engem Excellenciás uram és kísérjen el egy kis darabon. A megdöbbent Pyr­ker felszáll a kocsiba. A kocsis a lovak kö­zé vág,‘ s a pompás hintó újjongó kispa- pok sorfala között ki­gördült az érseki pa­lota kertjéből és a Makiári úton Andor­nak felé vette útját. Pyrker László egri érsek, Heves várme­gye örökös főispánja néhány óra múltán érkezett csak vissza fényes palotájába, ha­lálra rémülten, poro­sán, piszkosan. Sobri Jóska Andornakig vitte, ott szó nélkül kirakta a szűrét a hintóból és eltűnt se­besen futó lovai von­tatta kocsiján. így tréfálta meg a zsugori, gazdag Pyr­ker László egri érse­ket a szegény nép ba­rátja, nyomorultak se­gítője és urak nyo- morgatója, Sobri Jós­ka... Sugár István versenyben elért legjobb ered­ményt elért Szövetkezeteket. A megyei tanács határozata sze­rint a verseny célja a követ­kező: 1. Segítse elő a közös gazda­ság megerősítését és fejleszté­sét. 2. Az árutermelési terv tel­jesítése és fokozása. 3. A termelőszövetkezet tag­jainak nevelése, tudatának for­málása, a munkafegyelem ál­landó javítása. 4. A háztáji gazdaságok fo­kozottabb bekapcsolása az áruértékesítési terv teljesítésé­be és a családok bevonása a közös munkába. A megyei tanács az általa szervezett versenyt megfelelő­en értékeli a következő szem­pontok alapján: 1. Teljesített-e minden áru- termelési mutatót a termelő- szövetkezet? Milyen százalék­ban? 2. Részt vett-e rendszeresen a tagság közös munkájában? 3. A szövetkezet valamennyi kultúrterülete meg van-e rend­szeresen művelve? 4. Milyenek a főbb növé­nyek termésátlagai? 5. Hogyan fejleszti a tsz az állatállományát, az állati ere­detű termékek növelését? 6. Hogyan fejleszti a szövet­kezet a közös vagyonát? A megyei pártbizottság ha­tározata értelmében a terme­lőszövetkezetek területük ará­nyában kategórizálva lesznek és minden kategóriában az e1- ső három helyezettet részesítik jutalomban. A helyezést elért termelőszövetkezetek beruhá­zási keretet kapnak, ezen belül választhat a szövetkezet, hogy épület, út, villamosítás, vagy kulturális beruházást igényel- e jutalomképpen. A korábban említett megyei versenybizottsági értekezleten olyan határozat is született, amely kimondja, hogy a me­gyei tanács VB mezőgazdasági osztálya havonta termelőszö­vetkezeti versenyhíradót je­lentet meg, amelyen havonta értékelik a verseny állását. A verseny értékelésével — ame­lyet a versenybizottság negyed­évenként végez — a termelő- szövetkezeteket a verseny­híradón keresztül tájékoztat­ják. A termelőszövetkezeti versenymozgalom végleges ér­tékelése a zárszámadás után történik meg. A megyei tanács a megyei pártbizottsággal együtt meg van győződve arról, hogy az összefogott és a tanács által irányított versenymozgalom meghozza gyümölcsét, amely már a közeljövőben megnv'- tatkozik. Székely Ferenc. a versenybizottság tagja, megyei üzemgazdász. lát, Katona Lajost —, hogy csak néhányat említsünk az énekesek közül, de együtt sze­repelt Lakatos Gabriella és Havas Ferenc balettművé­szekkel is. így érkezett el a zenekar a mához. A régi tagok közül még ott találjuk többek között Rad­nóti Tibort, Fekete Endrét és feleségét, Csabai Ferencet, Vass Jenőt és Lugossi Gyulát, akik ma ugyanolyan lelkese­déssel vesznek részt a zenekar munkájában, mint jó néhány évvel ezelőtt, csupán a hajuk lett fehérebb. A zenekar Ángyán Jenő ve­zetésével elérte célját. Hatvan dolgozóival megszerettette a zenét, az örökszép, felemelő dallamok estéről-estére szóra­koztatják, gyönyörködtetik a hálás közönséget. Ma van már Hatvanban zeneiskola is, s így a magasabb zenei műveltség megszerzése nem lehet nehéz­ség többé. Aki tehette, ott volt vasár­nap este azon a kedves hangver­senyen, melyre eljöttek azok a művészek is, akik egykor a ze­nekar tagjai voltak, s ma nem élnek már Hatvanban, de szí­vesen és örömmel látogattak „haza” néhány órára. Felléptek a hangverseny-es­ten Kocsis Albert és ifj. Rad­nóti Tibor hegedűművészek, P. Ángyán Zsóka zongora tanár­nő és Pesti Ella énekművész­Vasámap este jubileumi hangversenyen ünnepelte a hatvani MÁV zenekar fennál­lásának 30. évfordulóját. A vasutas dolgozók Liszt Ferenc kultúrotthona kedves megemlé­kezés színhelye volt, s a nagy sikert aratott hangverseny bi­zonysága volt annak, hogy a zenekar 30 év alatt komoly együttessé fejlődött. 1931-ben igen nehéz körül­mények között alakult a zene­kar, de lelkesedésük sok min­dent pótolt. A felszabadulás új lehetősé­geket nyújtott. 1945. május el­sején szerepelt újból nyilváno­san a MÁV zenekar, amikor Hatvanban a szovjet hősi ha­lottak emlékművét avatták. A zenekar igazán komoly munká­ja akkor indult meg, amikor a Vasutas Szakszervezet átvette a régi MÁV dalkört, s vele együtt a zenekar gondjait is. Üj kultúrház épült, új hang­szerek gazdagították az együt­test 1948-ban az országos centenáriumi hangversenyen a hatvaniak 3. helyezést érték el, kamara triójuk pedig első helyezést. Ezután sorra követ­keztek egymás után a Chopin-, Mozart-, Csajkovszkij-, Schu- bert-estek, az orosz szerzők estje, a klasszikus opera, ope­rett és balett-estek. A zenekar kísért már neves művészeket is: Szecsődi Irént, Takács Pau-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents